Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

# Társadalmi vezetőség HISZ és művelődés Két figyelemre méltó téma szerepel a gödöllői városi-já­rási Petőfi művelődési ház társadalmi vezetőségének so­ron következő ülésén, ame­lyet május 20-án tartanak. Az Agrártudományi Egyetem rek­tori tanácskozójában először az agrárcentrum terveiről tá­jékoztatja a testületet dr. Ko­csis Károly rektor-helyettes, majd Fenyvesi László ismer­teti a KISZ városi bizottsá­gának közművelődési munká­ját. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 112. SZÄM 1980. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK Vasárnap nyílik VendágkiálEítás Váci képzőművészek alkotá­saiból rendeznek kiállítást Szadán, amelynek megnyitó­ját május 18-án, vasárnap délután fél ötkor tartják a Székely Bertalan kiállítóhe­lyen. A műveket Nagy B. Ist­ván festőművész ismerteti, közreműködik a veresegyházi ifjúsági kórus, Vadász Agnes vezényletével. A kiállítás jú­nius 1-ig tart nyitva, megte­kinthető vasárnap 10-től 19- ig, hétköznap 13-tól 19 óráig. Június 10-ig Bölcsődei felvétel A városi tanács vb városi- járási egészségügyi osztály (2101 Gödöllő, Szabadság tér 10.) értesíti a szülőket, hogy az 1980. szeptemberi bölcső­dei felvételekhez a szükséges nyomtatványokat átvehetik a körzet szerinti bölcsődékben, illetve az egészségügyi osz­tályon. A kitöltött jelentkezési la­pokat a lakóhely szerinti böl­csőde vezetőjének kell átad­ni 1980. június 10-dg. A ké­relmet 1980. augusztusban bí­rálják 1' el, melynek eredmé­nyéről írásban értesítést kül­denek. Városi moziműsor Csütörtöktől vasárnapig (május 15-től 18-ig): Földi űr­utazás. Színes amerikai ka­landfilm. Rendező: M. Flór­nak. Hétfőtől szerdáig (május 19- től 21-ig): Hüvelyk Matyi. Színes szinkronizált amerikai mesefilm. Csak 4 órás elő­adásokon. Fábián Bálint találkozása istennel. Színes magyar film. Rendező: Fábri Zoltán. Csak 6 és 8 órás előadásokon. A film megtekintése 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Elsők a megyében Kisebb fogyasztás csúcsidőben Takarékos energiafelhasználás a tangazdaságban Alkalmam volt beletekinte­ni az Állami» Gazdaságok Or­szágos Központja egy kimuta­tásába, amely megyénk álla­mi gazdaságainak tavalyi s tavalyelőtti energiafelhasználá­sát tartalmazza és értékeli. Eb­ből, egyebek mellett kitűnt, hogy a gödöllői tangazdaság­ban jól gazdálkodnak a villa­mos és a folyékony energiák­kal. A gazdaságban tavaly egy kilowattóra egy forint három fillérbe került, míg a megye tíz állami gazdaságában ez az átlagos költség egy forint hu­szonhét fillér volt. Ezzel a fi­gyelemre méltó eredménnyel, csakúgy, mint a benzintakaré­kossággal, a múlt évi rangsor­ban az első helyen állnak. Megfelelő szerződés — Mit tettek, s tesznek azért, hogy az energiafelhasználás csökkenjen? — kérdeztem. — A szakembereken kívül kevesen tudják, hogy az ilyen viszonylag nagy fogyasztók esetében, mint egy-egy mező- gazdasági üzem is, a legfonto­sabb, hogy az áramszolgálta­tókkal megfelelő szerződést kössünk, és azt pontosan be­tartsuk — mondja Horváth Fe­renc gépesítési osztályvezető. — .Hosszabb időre, általában egy évre, előre tervezni a várható fogyasztást nem egyszerű. Ha azonban ez sikerült, s olyan megállapodást tudunk kötni az érintett budapesti Elektromos Művekkel, valamint az Észak­magyarországi Áramszolgálta­tó Vállalattal, amelyben reális igényeinket fogalmaztuk meg Olvasóink fóruma Hangzavar a lakótelepen Három éve lakunk a gödöl­lői Stromfeld sétányon. Mióta ideköltöztünk, minden tavasz- szal egy egész hónapon át nincs nyugalmunk, s nem csak ne­künk, hanem a parkra néző többi lakásokban lakóknak sem. Május elseje előtt megérkez­nek a körhintások, s az ünne­pen elkezdődik a hangzavar: ahány körhinta, annyiféle ze­ne, ráadásul az egyiken kis autók forognak körbe, s ott szüne| nélkül dudálnak. Ez a lárma napokig tart, egész dél­után nincs nyugalmunk. Meg­értem, hogy öröm a gyerekek­nek és a fiataloknak, ha né­hány napig — esetleg hétig — kijárhatnak a parkba körhin­tázni, de azokra is gondolni kellene, akik történetesen itt laknak, s ha van kedvük, ha nincs, kénytelenek részt venni e fülsiketítő majálison. Vajon az, aki az engedélyt kiadta, megfeledkezett arról, hogy a gödöllői park jó ideje már nem az a régi orgonás li­get, ami volt, ugyanis időköz­ben házak épültek ide, a há­zakban pedig emberek élnek — sajnos, nem túl nyugodt kö­rülmények között. Weszter Sándorné Gödöllő ★ Bamberger Károly, Gödöllő város Tanácsának elnökhe­lyettese az alábbiakat hozta tu­domásunkra : a körhintások valóban már áprilisban meg­érkeztek, de csak május else­jén és az utána következő ün­nepnapokon üzemeltek. A ma­jálist mindig a gödöllői park­ban rendezték, s ezután sem tartják másutt. Véleményünk szerint a ma­jális néhány napos hangzavara elviselhető. Talán érzékenyeb­ben érinti azokat, akik laká­suk elhelyezkedése miatt egész nap kénytelenek eltűrni a zsi­vajt, de gondolnunk kell azok­ra is, akik ott ünnepelnek. A gödöllői gyerekeknek évente egyszer, a majálison nyílik csak alkalmuk arra, hogy kör­hintára üljenek... Karbantartást alig igényel SzéSmotoros vízszivattyú Négyszáz-ötszáz tehén vízel­látására alkalmas, mintegy 250 ^zer forintot érő, szélmotoros vízszivattyút próbáltak ki nagy­üzemi Körülmények között a MÉM Műszaki Intézet kutatói a Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban. Az ausztrál gyártmá­nyú berendezés a viszonylag szélcsendes időben is jól mű­ködött, hiszen a szélkerék az óránkénti 8—35 kilométeres szélsebesség esetén már megfe­lelő energiát szolgáltat a szi­vattyúnak. Az egyszerű kivite­lű, karbantartást alig igénylő szélmotoros szivattyú naponta átlagosan tíz köbméter vizet ho­zott fel a kútból, amelyre te­lepítették. Legnagyobb napi teljesítménye huszonhárom köbméter volt. számszerűen, akkor átlagosan olcsóbb az áram költsége. — Nyilván év közben is oda kell figyelni, hogyan alakul a fogyasztás? — Természetesen. A legtöb­ben ott követnek el hibákat, hogy a csúcsideji, főleg az esti fogyasztás után esedékes több­letköltségekkel nem számol­nak, pedig ilyenkor 3—4 fo­rintot is kifizethetnek kilo­wattóránként. Kifagyott búza Nekünk alapjában véve si­került a jelentősebb csúcsidei fogyasztókat kiiktatni, s csak a legszükségesebbekkel terhel­jük ilyenkor a hálózatot. Ami pedig az áramfogyasztás évközi ellenőrzését illeti, az tulajdon­képpen mindennapos feladat. Egyszerű példa: ahol s ami­kor lehet, napközben sem ége­tünk villanyt. Mondjam azt, ■hogy nálam már szinte be­idegződéssé vált, hogy ha be­jövök az irodába és látom, hogy valaki égve felejtette a villanyt, lekattintom. Ne gondolja senki, hogy akár a tangazdaságban, akár más mezőgazdasági üzemben olyan egyszerű az elhatározás, hogy holnaptól kevesebb benzint vagy gázolajat adunk a gépek­nek, esetleg nem szántunk, ve­tünk annyit. Ami éppen a szántást illeti: a tavalyi ener­giatakarékos esztendőben még több is akadt belőle, mint szo­kásos. Talán emlékeznek rá sokan, hogy tavaly tavasszal a kifa­gyott búzából nekik is több száz hektárt ki kellett szánta­ni, majd új növényekkel pótol­ni a vetést. Bizony többletki­adás volt ez! Mégis, a tangaz­daságban tavaly 226 tonna volt a benzinfogyasztás, 16 tonná­val, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Gáz- és tüzelőolaj felhasználásuk 1978-ban 3 ezer 122, 1979-ben 2 ezer 535 tonna volt. A csök­kenés 19 százalékos, azaz 587 tonnával kevesebbet használ­tak fel. A tangazdaságnak, Koltay Tibor gépészmérnök személyé­ben jól képzett energetikusa van, akivel, távolléte miatt, ezúttal nem volt alkalmunk beszélni, azt azonban tudjuk, hogy az éppen Gödöllőn tar­tott megyei pértértekezleten is az energiatakarékosság tangaz­dasági példáiról szólt, kiemel­ve, hogy egyre jobban kell munkálkodniuk ezen a terüle­ten. Beszédes tények A mostani értékelésből is ki­tűnik, hogy amit a plenum előtt elmondott, azt a gazda­ságokban valódi tartalommal töltik meg, eszerint cseleksze­nek. Horváth Ferenc gépesíté­si osztályvezető elmondta, rendszeresen ellenőrzik a gé­pek gáz-, olaj- és benzinfo­gyasztását, helyi üzemanyag­felhasználási normákat dolgoz­tak ki, a MÉM Műszaki Inté­zet segítségével. — Mennyit is spóroltak meg egy év alatt? — kérdezem az ^osztályvezetőt, aki az adatok birtokában azonnal számolás­hoz lát. — Áramra tavaly mintegy 1 millió 166 ezer forinttal ke­vesebbet fizettünk ki, mint egy évvel korábban, pedig egy új nagyfogyasztónk is üzembe állt. A benzinfogyasztás 130 ezer forinttal volt kevesebb. A leg­nagyobb megtakarítást a gáz­olaj és a fűtőolaj felhasználá­sában értük el, mintegy 2 mil­lió 300 ezer forinttal keveseb­bet adtunk ki ezekre, mint 1978-ban. Ezek a tények. Mögöttük sok olyan körülmény fellelhe­tő, amelyet egy ilyen rövid ér­tékelésben nehéz lenne felso­rolni. Az azonban biztos, hogy a tangazdaságban, de másutt .is folytatni érdemes az ehhez hasonló számvetéseket energia­ügyben. Példák sora mutatja, hogy megéri. F. I. Olcsóbb államigazgatást IVT ásfél milliárd forinttal •*-*■*• kellett csökkenteniük ki­adásaikat tavaly a költségve­tési szerveknek, a Miniszter- tanács határozata alapján. Ap­ró jele az annak, az államigaz­gatásban is lehetséges és szük­séges takarékoskodni, s nem okvetlen úgy, hogy valamilyen hasznos tevékenységről mon­danak le, hanem a munka ész- szerűsítésével, hatásosabbá té­telével. Nem új feladatról van szó! Lényeges lépés volt pél­dául a községi — nagyköz­ségi — közös tanácsok kiala­kítása ilyen értelemben is, mi­vel az ún. működési költségek — tehát nem a lakosság min­dennapjait gazdagító fejlesz­tési források! —, amibe a bér­alap éppúgy beleértendő, mint az írószerekkel való ellátás, nyolc-tíz százalékkal csök­kentek a korábbi szervezet fennmaradása esetén szükséges forinthoz képest. S természe­tes, nem csupán ennyi a ha­szon, sőt elsődlegesebb a helyi igazgatási szervezet ésszerűbb, s ezzel hatékonyabb tevékeny­ségi kereteinek megteremtése. Az igazgatási és adminisztra­tív ügyviteli létszámgazdálko­dásról szóló rendeleteknek megfelelően az előírt ötszáza­lékos csökkentést a miniszté­riumok és a tanácsok túlnyo­mó többsége 1980 helyett 1978 végéig megvalósította; a jóvá­hagyott eredeti létszám en­nek következtében kétezer fő­vel csökkent. Ahogy a beveze­tőben említett feladat, úgy ez is bizonyítéka annak, lehet lépni, érdemes új megoldáso­kat, formákat keresni; elérhető az olcsóbb államigazgatás. Követhető példa Iskolai könyvbizomány Részletre is vásárolhatnak A gödöllői Munkácsy utcai általános iskolában már éveik óta működik könyvbizomány. Annak ellenére, hogy a vá­rosban van könyvesbolt, a kezdeményezés igen hasznos­nak bizonyult, a gyerekek könyvek iránti érdeklődése élénkébbj mint másutt, és.sok- kal több könyvet vásárolnak, mint például néhány kisebb község iskoláinak tanulói, akük legfeljebb néhány könyv közül válogathatnak a helyi iparcikkboltban vagy vegyes kereskedelmi üzletben. A bizományi három év óta Pintér Zoltánná földrajz sza­kos tanárnő vezeti. Tanév ele­jén a helyi könyvesboltban kiválogatja azokat a kötete­ket, amelyek kapcsolódnak a tananyaghoz, s amelyek ma­gukra vonhatják a kis vásár­lók figyelmét. Az árusítás gyakorlatilag minden tanítási napon, min­den szünetben folyik május végéig. Külön kedvezmény, hogy itt részletre is lehet vá­sárolni. Az 1977—78-as tan­évben százhatezer forint ér­tékű könyv talált a nyolc- százötven fős iskolában gaz­dára, tavaly pedig kilencven- hatezerért vettek a . tanulók és tanárok könyveket. Az idén még csaknem másfél hónapig tart az árusítás, de a vásár­lás értéke már most megha­ladja a százkétezer forintot. A kezdeményezés követésre méltó, különösen azárt, mert járásunk községeinek túlnyo­mó részében nincs könyves­bolt, s a gyerekeknek ritkán nyílik lehetőségük önálló könyvvásárlásra. Ezt a hiá­nyosságot nem tudja pótolni sem a szülői ajándékozás, sem a könyvtár. Az akciót kezdeményezhetnék maguk a könyvesboltok is a vonzás- körzetükben, legalább alka­lomszerűen, évente kétszer- háromszor. B. M. Csupán emlékeztetőül: 1950- ben 140, napjainkban 83 járás található az ország köz- igazgatási térképén, ugyanak­kor már 96 város, s 316 nagy­község van, ez utóbbiak közül 30—40 olyan, amely az ezred­fordulóig várossá fejleszthető. Az áttekinthetőbb, egyszerűbb szervezet a működés költségei­nek mérséklője, bár ezen — ha szabad a termelőtevékenység­nek azt a fogalmát ide átül­tetni — fajlagos ráfordításokat kell értenünk, hiszen' kétség­telen, a mártogatós pennánál összehasonlíthatatlanul . többe kerül a villanyírógép ... Csak­hogy: a feladatok halmazát te­kintve ki győzné a pennák szükséges mártogatását?! Ne feledjük ugyanis: az olcsóbb államigazgatás sürgetése nem a szükséges, hanem a párhuza­mosan végzett feladatok meg­kérdőjelezése! Örvendetes: egyre több he­lyen leírják ezeket a kérdője­leket. Így például külön egy­szerűsítési program alapján korszerűsítik a ^tervezési, a a pénzügyi, a statisztikai adat­szolgáltatást. Az ún. adatbázi­sok megteremtése az ismétlő­dően és többfelől kért adatok 70—90 százalékos mérséklését is lehetővé teszi egyes részte­rületeken; a csökkenő mecha­nikus papírmunka mögött — ugyanazoknak az adatoknak az ismételt összegyűjtése — min­dig fölszabaduló munkaerő áll. S ezzel együtt természetesen kevesebb bér-, eszköz-ráfordí­tás. Még mindig a biztató je­leknél maradva: lényegében befejeződött az egészségügyi hálózat ún. integrációja, a kór­ház, a rendelőintézet stb. egy­séges igazgatása a gazdálko­dásban is jelentős kezdeti lé­pésekkel, tartalékok föltárásá­val járt. Egységesebb lett a gyógyászati műszerek, eszkö­zök beszerzése,' csökkent a kü- lön-külön .fenntartott raktá­rakhoz képest a készlet, s pél­dául hat önálló gondnok he­lyett elegendő a két főből álló gondnokság. Ugyanakkor lassú ez a folyamat az oktatási, művelődési intézmények közös irányításának megszervezésé­ben. A z apróságoknak látszó szervezési intézkedéseket sem szabad lebecsülni. Például a központi iktatás kialakítása — az addig nyolc, tíz helyen, szakigazgatási területenként, s gyakran párhuzamosan vég­zett iktatás helyett —, leíró irodák megszervezése stb. nem­csak az ügyintézők addig erre pazarolt idejét szabadította fel, hanem a korábbi adminisztra­tív létszám húsz százalékos csökkentését is lehetővé tette ott, ahol volt elég akarat, kez­deményezőkedv ezeknek a lé­péseknek a megtételére. Nagy és szerény súlyú feladatok ta­lálkozópontja az olcsóbb állam- igazgatás jogos társadalmi igé­nye; egyik sem hiányozhat a törekvések, s ami a fő, a cse­lekedetek sorából. V. T. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Járási labdarúgó-bajnokság izgalmas hajrá ígérkezik A hajrához közeledik a járási labdarúgó-bajnokság, s ezt a szövetségi nap 'meg­élénkült vitái is jelzik. Ked­den a csapatok képviselői, az intézők alaposan megtárgyal­ták a mérkőzések izgalmas mozzanatait. Miklós János, a járási labdarúgószövetség el­nöke arról tájékoztatott, hogy május 17-én, szombaton dél­után három órától a GSC Erzsébet-parki sporttelepén tehetségkutató versenyt ren­deznek, amelyet a Magyar Rádió sportosztálya hirdetett meg. A határidőig harmincöt fiatal jelentkezett, s a szakem­berek nagy bizakodással néz­nek szereplésük elé. A 12. fordulóban történt. Túra—Pécel 1-1 (1-1). Vezette: Czene (Maszlag, Rácz). A színvonalas mérkőzésen jó játékvezetés mellett igaz­ságos döntetlen született. A péceliek egy pontot vesztet­tek a bajnoki címért folyta­tott küzdelemben. Valkó—Mogyoród 3-3 (3-1). Vezette: Perge (Imre). A valkóiak 3-1-re vezettek már, de aztán rákapcsoltak a vendégek. A sok gól nem utolsósorban a kapusok szám­lájára írandó. Nagytarcsa—Dány 0-4 (0-1). Vezette: Németh (Sülé). Hat fordulón keresztül vol­tak kénytelenek állandó já­tékosokat nélkülözni a dá- nyiak, de most teljes volt a csapat. Meg is látszott a já­tékukon: a jó iramú talál­kozón kiváló játékvezetés mellett idegenben is fölénye­sen győztek. Hévizgyörk—Zsámbok 0-2 (0-0). Vezette: Köti (Bodor). A közepes színvonalú ta­lálkozón megérdemelt a ven­dégek győzelme. Veresegyház—Aszód 4-4 (1-4). Vezette: Hegedűs (Lázár J.). A küzdelmes, élvezetes ta­lálkozón 1-4-ről egyenlített a hazai gárda. Domony—Galgahévíz 2-4 (2-1). Vezette: Lovász (Födi). Jó játékvezetés mellett sportszerű mérkőzés. A ven­dégek rászolgáltak a győzelem­re. Bag—GEAC 1-2 (0-2). Vezette: Széki (Surman, Répás), A nagyiramú találkozón a bajnokságra törő GEAC meg tudta őrizni az első félidő­ben szerzett előnyét. A bagi Fazekas sajnos már a 10. percben úgy megsérült, hogy le kellett cserélni. Erdőkertes—Honvéd Mali- novszkij SE 3-2 (2-0). Vezette: Urbán (Máté). A végig sportszerű mérkő­zésen megérdemelten nyer­tek az egyre javuló erdőker- tesiek. Ifjúságiak: Túra—Pécel 3-0, Valkó— Mogyoród 0-5. Nagytarcsa— Dány 2-3, Hévizgyörk—Zsám­bok 2-1, Veresegyház—Aszód 3-1, Domony—Galgahévíz 1-2. Serdülők Dány—Kartal 6-2, Pécel— Isaszeg 3-6, Vácszentlászló— Erdőkertes 1-5, Gödöllő—Ik- lad 1-0. A bajnokság állása: 1. GEAC 28 22 3 3 74-22 47 ‘2. Pécel 27 19 5 3 54-20 43 3. Aszód 27 17 3 7 85-52 37 4. Dány 27 16 3 8 69-37 35 5. Túra Veresegyház 28 12 6 10 65-43 30 6. 27 12 6 9 65-46 30 7. Hévízrr.yörk 27 12 6 9 51-42 30 8. Honvéd Malinovszkij SE 28 12 5 11 54-43 29 9. Domony 27 8 12 7 60-56 28 10. Galgahévíz 28 12 4 12 61-58 28 11. Bag 27 12 4 11 49-47 28 12. Zsámbok Í-*T Co 11 5 1. 38-55 27 13. Mogyoród 27 9 3 15 45-65 21 14. Erdőkertes 27 6 6 15 40-69 18 15. isaszeg 27 6 4 17 23-59 16 16. Valkó 28 3 2 23 27-83 9 17. Nagytarcsa* 27 2 5 20 24-83 7 *—; két büntetőpont levonva. Cs J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom