Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

Járásszerte Első választók köszöntése Szép hagyomány már, hogy az első választó fiatalok ré­szére ünnepségeket rendez­nek országszerte. A járásban is készülnek a párt-, a társadalmi és tö­megszervezetek az első vá­lasztók köszöntésére, amelyre a június 8-i választások előtti napokban kerül majd sor a településeken. Jelentkezőket várnak Fiatalok az NDK-ba A hagyományokhoz híven, Ismét lehet jelentkezni a fia­taloknak az NDK-ba dolgoz­ni. A férfi szakmunkások kö­zül várják az elektroműsze­rész, az esztergályos, a szere­lő lakatos és a villanyszere­lők jelentkezését. Betanított munkára ugyancsak esztergá­lyosokat, hegesztőket külde­nek majd ki. A monori já­rásbeliek személyesen jelent­kezhetnek a járási hivatal (Monor, Kossuth Lajos utca 78.) emeleti 128. számú szo­bájában a félfogadási idő­ben. Cyömrő Vadászok — vendégségben A gyömrői Lenin Vadász- társaság területén ezek a na­pok is mozgalmasak. Nemrégiben dúvadirtást haj­tottak végre, az elmúlt na­pokban pedig nyugatnémet vadászok érkeztek vendégség­be. A külföldi vendégek máris több vadkant ejtettek el, ame­lyet a MAVAD vecsési telepé­re szállítottak. Folyamatos az erdő állatainak tápláltatása és itatása is. A vadászok környezetvédő munkát, parkosítást is végez­tek a Bubik-tanyai központ környékén. — Péntek helyett vasárnap, május 18-án lesz a Hobó Blues Band együttes kon­certje a vecsési József Attila Művelődési Házban, este 7 órakor. óra A PEST MEGYEI HÍRLAP ’ KÜLÖNKIADÁS A XXII. ÉVFOLYAM, 112. SZÄM 1980. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK Szűk faniermek A szakmunkásképzés nehézségei A főként mezőgazdaságáról ismert monori járás arculata alaposan megváltozott az utóbbi időben. Az ipartelepí­tési politikának köszönhetően ma már több komoly ipari létesítménnyel rendelkezik, ugyanakkor a kisüzemek szá­ma is gyarapodott. Ezek a gazdasági egységek csak jól képzett szakemberekkel tud­ják feladataikat megoldani, hatékonyan termelni. A szakmunkásképzés eleinte nem tudott lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Az iskolapadból kikerült fiatalok többsége gimnáziumba, szak- középiskolába jelentkezett, s aki mégis szakmát választott, az is inkább a fővárosban próbált szerencsét, majd ké­sőbb ott is állt munkába. A ceglédi 203. számú Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző Intézet monori kihelyezett ta­gozatára olyan kevesen je­lentkeztek, hogy az már-már az iskola létét is fenyegette. A helyzet azóta gyökere­sen megváltozott. A szü­lők és gyerekek felismer­ték, hogy fölösleges Bu­dapestre utazgatni, ingáz­ni, amikor helyben is szá­mos szakmát lehet elsa­játítani. Ismét benépesültek a padso­rok és javult a pedagógiai munka színvonala is. Az in­tézet tanulói elhozták a szak­ma kiváló tanulója verseny második helyét, az országos versenyen pedig az egyik nö­Ifjú zenebarátok A nap kulturális programja Tanfolyamok, szakkörök Maglódon, 13-tól: a fúvós ze­nebarát kör foglalkozása (az általános iskolában), 18-tól az ifjúsági klub összejövetele (a KISZ-helyiségben). Mendén, 18-tól: az ifjúsági klub és a csillagász szakkör foglalkozása. Monoron, 15-től: a gyermek bélyeggyűjtő szakkör foglalko­zása, 18-tól: angol nyelvtanfo­lyam, 18-tól: a motorosklub összejövetele (a HNF-székház- ban). Monori-erdön, 18-tól: isme­retterjesztő előadás. Utazások a történelmi Erdélyben (a könyvtárban). Pilisen, 11-től: logopédiai tanfolyam, 16-tól: a bábszak­kör; 18-tól: a sakk, a fotó- és ifjúsági klub foglalkozása, a moziban, 17-től és 19-től: Li­dércnyomás. Sakk, megyei csapatbajnokság A tavaszi finálé mérlege Gyömrc—Dabas 6-4 A gyömrői sakkozók a vára­kozásnak megfelelően szerepel­tek a megyei csapatbajnok­ságban. A tavaszi idényben ne­héz ellenfelekkel mérkőztek, s több szép sikert könyvelhettek el maguknak. Az utolsó előtti fordulóban Vácott, a DCM csa­patától — mely biztos bajnok­jelölt —, csak 6-5—3-5 arányú vereséget szenvedtek idegen­ben. A legutóbbi fordulóban a dabasiakat fogadták otthonuk­ban a gyömrőiek, s 6-4 arány­ban legyőzték őket. Győztesen állhatott fel az asztal mellől Fábián Béla, Kiss Tibor, Follárd István és Déri Attila. Remizett, tehát fél-fél pontot szerzett Simkó Ferenc. Monduk Lajos, Fábián László és ifj. Minarik László. Veresé­get szenvedett Deák Gyula és id. Minarik László. Különösen értékes győzelmet aratott Dé­ri Attila, aki hétről hétre ja­vuló játékot produkált, s bi­zonyára az őszi szezonban már erősebb táblán szeretjei majd a csapatban. Fábián Béla győ­zelme is értékes, hiszen sokáig döntetlenre állt partija a vég­hajrát azonban jobban bírta dabasi ellenfelénél. A gyömrőiek ezzel befejez­ték tavaszi szereplésüket a bajnokságban. Augusztus 20-ig nyári pihenőt kaptak a csapat­tagok, alkotmányunk ünnepén villámtornát rendeznek. Ezt követően megkezdik a felké­szülést az őszi szezonra. Az el­ső fordulóban szeptember 21- én az Aszódi Petőfi otthonába látogatnak, majd Érdre, végül a nagykátaiak játszanak Gyom­ron. Az eddigiek alapján a gyömrőiek reménykedhetnek még, a jelenleginél is jobb he­lyezésben. G. J. Mai labdarúgás Monori—Ceglédi összevont járási bajnokság, I. osztály: Törtei—Vecsés, Törtei, 17 óra. Vezeti: Bállá (partjelző: Silye, Horváth József), Maglód—Mo­nor, Maglód, 17 óra 30 perc, Ágoston (Lits). Gomba—Üllő (Káván), 17 óra 30 perc, P. Szabó (Antal Gyula) Barátságos mérkőzés: Gyöm- rő—Malinovszkij SE, Gyömrő. 17 óra 30 perc. vendék bejutott a legjobb tíz közé és soron kívül felsza­badult. Ám alig oldódik meg az egyik gond, máris követi a másik. Jelenleg egy végzős, két másodikos és három első osztálya van az iskolának és az eddig beérkezett jelentke­zési lapok szerint a követke­ző tanévben már négy első osztályt kell indítani. Ennyi diák oktatását négy tanterem­ben megoldani lehetetlen. Ráadásul az egyik terem sem felel meg a szabvá­nyoknak, kettő például olyan kicsi, hogy 22 tanu­lónál több' nem fér be. Ha még ezen felül azt is szá­mításba vesszük, hogy az egyes osztályok szakmánkénti tanulócsoportokra is oszla­nak, akkor még siralmasabb a kép. És ez még nem min­den, mert a megyei tanács művelődési osztálya nem he­lyesli a kétműszakos okta­tást, s ez újabb problémákat okoz. Valahogyan megoldást kel­lene találni a gondokra. Ta­lán szorosabbra kellene fűz­ni a szálakat az ugyanabban az épületben működő általá­nos iskolával és közösen használni a termeket. Hama­rosan felépül a Monori Épí­tők Ipari Szövetkezetének tanműhelye, amelynek alap­jait már eleve úgy készítet­ték el, hogy tovább lehet bő­víteni. Ez azért is célrave­zető lenne, hiszen ha a mű­hely és az iskola egy épü­letben van, egyszeriben meg­oldódna minden probléma. Ezek természetesen csak el­képzelések, bizonyára akad más járható út is. Nem szabad azonban so­káig elodázni a döntést, mert kárba vész mindaz, amit az évek során si­került elérni. Ha az intézet nem tudja fo­gadni a tanulókat, azok ismét a fővárosba járnak majd. Vagyis elérkezünk ugyanoda, ahol néhány éve kezdtük. Jó volna ezt megelőzni, hiszen a szakmunkásokra a monori járásban is nagy szükség van. Kövess László Szombaton Úttörőgárdisták szemléje Ügyesség, rátermettség, bátorság A Magyar Úttörők Szövet­sége monori járási elnöksége május 17-én, szombaton reg­gel fél kilenckor a monori sporttelepen rendezi meg az úttörő gárda zászlóalj szemlé­jét. A díszszemle után kerül sor a Honvédelmi Kupa lövész­versenyre az MHSZ monori székházában. Ezzel egyidőben az úttörő honvédelmi verseny színhelye a monori vásártér lesz. Az úttörő közlekedési rajok ugyancsak az MHSZ- .bázison mérik össze tudásu­kat. Az úttörő tűzoltóver­senyt, a polgári védelmi ra­jok vetélkedőjét a sportpá­lyán tartják meg. Az úttörő egészségőrök a közúti elsőse­gélyhelyen vizsgáznak, felké­szültségből, rátermettségből. A megyében a második helyen A statisztika másik arca Amikor a zsúfoltság is öröm A közművelődési intézmé­nyek hálózatában igen fontos helyet foglalnak el a könyv­tárak, hiszen a kultúra ter­jesztésének alapvető és köz­kedvelt formája a könyv. Szűkebb pátriánkban sokat tettek az utóbbi időben a könyvtárak fejlesztéséért, az olvasás népszerűsítéséért, ám a tárgyi feltételeik még min­dig behatárolják a lehetősé­geket. A napokban nyilvá­nosságra hozott megyei sta­tisztikai adatok is ezt tá­masztják alá. A könyvtárak többsége ki­csi, korszerűtlen és a rak­tárak is zsúfoltak. A kölcsönzést ugyanilyen kö­rülmények mellett is meg tudják oldani, de leülni, ol­vasni, böngészni, a köteteket lapozgatni csak kevés helyen lehet. Az egy lakosra jutó könyvtári alapterület a me­gyében átlagosan 16 négyzet- méter, míg a monori járás­ban csak 14 négyzetméter. Ez a járások közötti, sorrendben az utolsó előtti helyet jelenti. Ehhez hasonló képet mutat az anyagi támogatás mértéke is. Csak két járásban rosszabb a helyzet a monorinál. Az egy lakosra jutó kötetek szá­mában is lemaradást mutat a statisztika. A viszonylag kedvezőtlen tárgyi feltételek ellenére sincs ok a borúlátásra. Ami ugyan­is nem kerül pénzbe — a jó szakmai munka, a megfelelő propaganda, az élénk olvasá­si kedv — ■ abban a monori járás az elsők közé tartozik. S ez egyben dicséret is, mert azt jelenti, hogy nehezebb feltételek mellett is jobban látják el feladatukat az intéz­mények, mint másutt a megyében. Az emberek szeretnek ol­vasni, könyvtárba járni. Az olvasók és a kölcsönzött könyvek számát tekintve a járásban kedvezőbb az arány, mint másutt a megyében. Szentendre után — ahol a megyei könyvtár található — rögtön a monori járás követ­kezik a sorban. Tavaly több mint 422 ezer kötetet kölcsö­nöztek ki a járásban. A kü­lönböző rendezvények, klub- foglalkozások, író—olvasó ta­lálkozók száma is meghaladja a megyei átlagot. K. L. Felújítás előtt Hasznos anyagot vesznek Hulladékgyűjtő telep — a magtár előtt Éppen a nyáron lesz két éve, hogy Gyömrőn, a Stein­metz kapitány útról elköltö­zött a hulladékgyűjtő telep, részben környezetvédelmi, esz­tétikai okokból. Ma a Bajcsy- Zsilinszky út mentén találha­tó a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat épülete előtt, amelyet a helybeliek egyszerűen csak magtárnak neveznek. A kis te­lep azonban igen komoly gon­dokkal küszködött, területe sokkal kisebb lett a korábbi­nál, rendes kerítés sem védte a már átvett és kifizetett hul­ladék haszonanyagot, így elő­fordulhatott az a paradox hely­zet, hogy valamit kétszer is eladtak. Korábban gondot oko­zott a szállítás is, de most már ez is megoldódott, s mint Rdcz Lászióné, a kis telep vezetője elmondta, hamarosan lesz ren­des kerítése is a gyűjtőhely­nek, s az út felől 26 tábla vas­lemezből épített zárt paraván takarja majd el a környezet képét rontó belátást. Bár így is kissé szem előtt lesz az ap­ró telep, forgalma azt bizonyít­ja, hogy nagyon is szükség van rá. Az elmúlt két évben az ismert nehézségek ellenére is, havonta mintegy 500 mázsa különböző haszonanyag gyűlt össze. Sok rongyot gyűjtenek a gyömrőiek, havonta 5—6, papírt 4—5 és fémet 5—6 má­zsát. Emelkedett a hulladék­anyagért járó pénz összege. Például az öntvény 60 fillérről 90-re, a vas kilója 40-ről 60 fillérre. A Közép-Magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat gyömrői begyűjtőhe­lye május 13-án, kedden nyi­tott állandó jelleggel, vagyis a továbbiakban kedden, szerdán és pénteken reggel 9-től 15 óráig tart felvásárlást. Diák színjátszók a porondon Műsorukkal az egész országot járják Nem színészek — csak ép­pen igyekeznek azzal a va­rázslattal élni, amely a szí­nészi hivatás sajátja: megér­tetni, megéreztetni valamit' az őket figyelő közönséggel azok­ból a gondolatokból, érzelmek­ből, amik érdemesek a közfi­gyelemre. Ez a legtöbbször si­kerül is. — Látni a hatást... Hogy amit közösen, próbák és ötle­tek, annyi munka árán össze­hoztunk, az igenis értelmes, szép, továbbadásra valóban ér-, demes dolog — ez az igazi öröm. Serlegek, oklevelek Bölcső Gusztávval, a mono­ri József Attiia Gimnázium és Szakközépiskola irodalmi szín­padának vezetőjével, rende­zőjével ülünk az emeleti könyvtárszoba hűvösében. Amíg felfelé végigkanyarog­tuk a lépcsősort, itt is, ott is megálltunk oklevelek, emlék­lapok előtt. A falon jó néhány „trófea” hirdeti a színpad si­kerét, s külön tárlót is nyit­hattak a serlegeknek, plaká­toknak, fotóknak és újságki­vágásoknak. Elismerések, em­lékek, emlékeztetők ezek — s persze, érdekes böngésznivalók az idegennek, aki legalább vázlatát rajzolhatja a csoport történetének. — Jövőre lesz tíz éve, hogy rendezőként dolgozom a szín­paddal — mondja Bölcső Gusz­táv. — Annyiban könnyű volt a dolgom annak idején, hogy elődöm, Szalai Katalin tanár­zuhanyként ért bennünket, s nem hiúságból, mert mi tud­juk, hogy nem olcsó hatásva­dászat az, amit a közönség elé vittünk. Bizonyíték erre talán az is, hogy a kecskemé­ti zsűri egyik tagja később a járási színjátszó napok zsűri­jében is részt vett, s ugyan­ezt a műsorunkat homlok- egyenest másképp értékelte már, mint Kecskeméten ... A gimnázium irodalmi szín­pada már régóta nem csupán a járásban közismert. Járják az országot, a községeket, el jutnak a legkisebbekhez, az óvodákba, iskolákban is mű­soraikkal, s a helyi társadal­mi ünnepségeknek is rendsze­res közreműködői. Naplójuk­ban száraz tényékként rögzí­tődnek .ugyan az események — de a közösséget végül is ezek az események forraszt­ják úgy össze, hogy ha a bal­lagáson nem is, a külön bú­csúztatáson csak-csak elsírják magukat az elköszönök. A hírnév kötelez Ebben az évben tizennyol­cán voltak. Játszottak penge­tőt a kicsiknek, szóltak Jó­zsef Attiláról, önmagukról, a hétköznapokról és az ünne­pekről a felnőtteknek. Akik maradnak, már készülnek * a gyermeknapra, a diáknapokra. Jó hírük a gimnázium és Mo­nor jó hírét is öregbíti — ön­magában ez sem kis dolog. A színjátszó gimnazistákat egy­re többen ismerik. Dolgoznak, játszanak érte, s örömmel ér­zik az iskola, a KlSZ-alap- szervezet, a járási művelődési ház erősödő támogatását. K. Zs. nő már jó úton indította el a csoportot, nekem csupán a stafétát kellett átvennem. Ne­héz pedig azért, mert lénye­gében minden évben újrakez­dést is jelent a folytatás: min­den évben negyedikeseket bú­csúztatunk mi is. Az idén nyolcat — nyolcán válnak ki közülünk, akikkel jó és emlé­kezetes volt együtt dolgozni, játszani... A vezető-rendező tárgyilagos — de könnyű most elkerülni az álszerénység vagy akár az öndicséret kísértését is. „Hiva­talosan” ugyanis nem a siker csúcsán került sor beszélge­tésünkre ... Kecskeméten jártak legutóbb a diákszínját­szók országos minősítő verse­nyén, azzal a József Attiláról összeállított műsorukkal, amely jó néhány helyen, értő közön­ség előtt, szép sikert hozott. Akik elmondták, s akiknek el­mondták a költőről fogalma­zott mondataikat, érezhetően közelebb kerültek József At­tilához. Nemcsak a járásban — A kecskeméti zsűri vé­leménye más volt, merőben más — mondja Bölcső Gusz­táv. — őszintén szólva hideg Jelenet a József Attiláról összeállított műsorból — a kép bal szélén a kitűnő alakítást nyújtó Lévai Zoltán. Péter László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom