Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

iJm, ap Befejeződött a DlVSZ-konferencia A fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója al­kalmából rendezett kétnapos DlVSZ-konferencia szombaton véget ért. A második nap programjában részt vett és felszólalt Jevgenyij Fjodorov akadémikus, az SZKP KB és a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének tagja, a Béke-világta- nács elnökségének budapesti ülésén részt vevő szovjet de­legáció vezetője is. A nemzetközi kerekasztal- konferencia résztvevői — a több mint 110 ország 270 ha­ladó és demokratikus ifjúsági szervezetét tömörítő világszö­vetség sok európai szerveze­tének, a nemzetközi ifjúsági szervezeteknek, a Nemzetközi Partizánszövetségnek, és a Szakszervezeti Világszövet­ségnek a képviselői — az ér­tekezlet befejezéséül két do­kumentumot fogadtak el. Felhívást intéztek a világ ha­ladó és békeszerető erőihez és táviratot küldtek a május kö­zepén összeülő NATO-tanács- kozáshoz. Maróthy László nyilatkozata KISZ—Komszomol-megsllapcdás Május 5—9. között a KISZ Központi Bizottságának kül­döttsége — eleget téve a le­nini Komszomol meghívásá­nak — hivatalos, baráti láto­gatáson járt a Szovjetunióban. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, a küldöttség vezetője hazaérkezését köve­tően nyilatkozatot adott, amelyben, egyebek közt, azt mondotta: — Mostani utazásunk része annak az őszinte, baráti és termékeny kapcsolatrendszer­nek, amely a magyar és a szovjet ifjúságot, az ifjúkom­munistákat immár több mint három évtizede fűzi egymás­hoz. E kapcsolatok természe­tesen nem nélkülözhetik a személyes találkozások gya­korlatát sem, amelyek során újra és újra alkalmunk nyí­lik arra, hogy egymást köl­csönösen tájékoztassuk az if­júság körében végzett munka elméleti és gyakorlati kérdé­seiről, megismerkedjünk az e téren szerzett tapasztalatok­kal. — A Komszomol Központi Bizottságának első titkárával, Borisz Pasztuhovval folyta­tott megbeszéléseink után alá­írtuk a két testvéri ifjúsági szervezet közötti, az 1980— 1985. évekre szóló együttmű­ködési megállapodást, amely hosszabb időrés kijelöli a KISZ és a Komszomol közöt­ti sokoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének útját. Ez a megállapodás elvileg nem tartalmaz új elemeket, hi­szen együttműködésünk elvi alapjai továbbra is változat­lanok. Az évek során mindkét részről meggyőződhettünk ar­ról, hogy kapcsolataink ápolá­sában, fejlesztésében a he­lyes úton járunk. Csapatmunka a kutatásban Eredményes módszerek a Műszaki Intézetben A tudományos kutatóintéze­tekben szerte a világon általá­ban osztálytursadalom uralko­dik. Persze senki se gondoljon a történelmi kategóriára — itt mindössze arról van szó, hogy egy-egy tudomájiyterület kuta­tói osztályokba szerveződve dolgoznak. Az osztályokon be­lül létezhetnek alosztályok vagy csoportok, három-négy-öt osztály pedig a már nevében is igen tekintélyes főosztályt al­kotja. Nos, ez a szervezeti forma általában megfelelő az átlagos feladatok megoldásához. Ha annak idején az adott terület sajátosságaihoz igazítva hatá­rozták meg az osztályok tevé­kenységi körét, akkor a külön­böző kutatási témák is általá­ban betartják ezeket a kerete­ket, vagyis házon belül meg­oldhatók. A feladat a döntő De mi van akkor, ha egy újonnan jelentkező probléma, a tudományos élet vagy akár a mindennapi gyakorlat egy ezidáig meg nem oldott kérdé­se nem hajlandó tiszteletben tartani a kialakult szervezeti rendet? Nos, itt jutnák szerephez a teamek. Az összetett feladat megol­dására létrehozott, több, egy­mástól szervezetileg független terület képviselőiből álló kuta­tócsoport egyik alapvető jel­lemzője az ideiglenesség. Pár hónap, esetleg néhány év. Az együttműködés idejét mindig a feladat diktálja. Aki befejez­te a reá háruló munkát, ki­száll a csapatból, s ha menet közben újabb kérdések vetőd­nek fel, akkor ennek a szak­területnek képviselői is bekap­csolódnak a kutatásba. Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetében a hetvenes évek eleje óta foglalkoznak a kuko­rica energiatakarékos betaka­rításának, tárolásának és fel- használásának gépesítésével. A cél kezdettől világos volt: olyan technológiát kialakítani, amely a szántóföldtől a silón keresztül az etetőig minél ke­vesebb energiát igényel — s ugyanakkor értékesebb takar­mányhoz juttatja az állatokat. Ökonómia gyakorlatlan A feladat több főosztály ku­tatóinak együttműködését kí­vánta meg — így jött létre a team, melynek vezetője dr. Csermely Jenő osztályvezető lett. A szántóföldi gépesítési főosztályról Majkuth Jenő tu­dományos fő munkatárs, az ál­lattartás gépesítése főosztály­ról pedig dr. Tóth László fő­osztályvezető-helyettes témafe­lelősként vettek részt az együttműködésben — munka­társaikkal együtt. S hogy a cél a mielőbbi gazdaságos felhasz­nálás volt, azt jól illusztrálja az ökonómia tudományának jelenléte Lehoczky Miklós üzemgazdasági főosztályvezető személyében. Milyen is ez a csapatmunka? Mindenki külön-külön dolgo­zik, s csak a végén összegzik tapasztalataikat, vagy egyszer­re, egymás mellett tevékeny­kednek? Ez is, az is megtalálható. A betakarítás gépesítésével fog­lalkozó kutatók és a gazdasá­gos silózás módszereit kereső kollégáik szinte ugyanabban az időben végzik kísérleteiket, méréseiket, hiszen amíg a szántóföldről a tárolóba jut a termény, jószerivel egy óra sem telik el. Nem kincstári rendben A szerteágazó feladatok ösz- szehangolása, a szakmai és operatív irányítás a team-ve­zető feladata. A kutatási te­matikát minden esetben — hi­szen nemcsak ez az egy team működik Gödöllőn — részletes szakmai tanácskozás alapján állapítják meg. Rögzítik benne az elvégzendő feladatokat, a vizsgálatok helyét, idejét, a határidőket. Azokkal a part­nergazdaságokkal, ahol majd a kísérletek folynak, pontos for­gatókönyvet kell egyeztetni, össze kell hangolni a belső együttműködést is. Ennek so­rán ugyan el kell térni az irá­nyítás kincstári vonalától —ez azonban jól összeválogatott csapatnál nem okozhat gondot. Nem is okozott, s így egy­más után jelenhettek meg a team eredményes munkájáról tanúskodó kiadványok. Először a csöveskukorica-zúzalék ké­szítéséről és felhasználásáról, majd a nedves szemeskukorica zúzalékról, végül pedig a tel­jes kukoricanövény-zúzalék nagyüzemi technológiájáról. Ezek az eljárások nemzetközi összehasonlításban is a legkor­szerűbb betakarítási-itárolási- felhasználási módszerek közé tartoznak. Az Agárdi Mezőgaz­dasági Kombinát, a Komáromi Állami Gazdaság, a tamási, a dalmandi, a mezőfalvai nagy­üzemek ma már a gyakorlat­ban is eredményesen haszno­sítják mindezt. A nemzetközi élvonalban A team azonban nem oszlott fel, további feladatok várnak megoldásra. Az eddig kidolgo­zott eljárások a szarvasmarha- telepeken történő felhasználás­ra készültek, most a sertés következik. A megváltozott célnak megfelelően változik a team összetétele is: Weyer Béla Jelölo gyűlések ufárc Felelős politikai munka Beszélgetés Papp Józseffel\ az MSZMP Vác várni bizottságénak első titkárává) Gyorsuló idő. Közgazdászok, műszaki emberek, politikusok és filozófusok használják évek óta ezt a fogalmat, mely leg­inkább jellemzi a XX. század élettempóját. Éppenhogy meg­született, már el is avul nem egy műszaki vívmány, fel­gyorsult a társadalmi változá­sok folyamata. Talán szokat­lannak tűnik e kezdet egy választási készülődésről író­dott cikkben. Ám az ország- gyűlési képviselő és tanács­tagi jelölő gyűlések százain és ezrein olyan hangulat alakult ki, mely igazolta: a honi vá­lasztópolgárok többsége reáli­san értékeli a gondokat, is­meri a fejlődés alapját képe­ző eredményeket. És túl a je­lölések, a választások szemé­lyes jellegén, a gyűlések részt­vevői többnyire arra keresték a választ: hogyan alkalmaz­kodhat nagyobb sikerrel nép­gazdaságunk, társadalmunk e valóban gyorsuló idő felvetet­te gondokhoz, új követelmé­nyekhez. A Dunakanyar régi városának, Vácnak elmúlt he­teit és hónapjait is a közélet pezsgése, a politizáló légkör jellemezte. Most az ország- gyűlési képviselő és tanácstagi jelölő gyűlések után Papp Jó­zseffel, az MSZMP Vác városi bizottságának első titkárával beszélgettünk a választási elő­készületek eddigi tapasztala­tairól. Őszinte légkörben — Hogyan vették ki a ré­szüket a mozgósításból a párt­szervek, a kommunisták, a városi tömegszervezetek kép­viselői? — Elsősorban az volt a fel­adata párttagjainknak — kezd­te Papp József —, hogy saját üzemükben, munkahelyükön ismertessék a választások me­netét, az előkészületek jelen­tőségét. Azt kértük a kommu­nistáktól: ösztönözzék a dol­gozókat arra, hogy a Je­löltek személyének meghatá­rozásán kívül mondjanak vé­leményt a városi, a munka­helyi élet kérdéseiben, s fel­vessék a gondokat is. A Ha­zafias Népfront városi bizott­sága is mozgósította aktivis­táit. A bizottság állást foglalt a tanácstagok személyében, Választási gyűlések Mint lapunk első oldalán közöltük, május végéig a me­gyében 29 választási gyűlést rendeznek. Május 16-án: Pilisen, a művelődési házban, 15 óra­kor, előadó dr. Varga János, a Monori Állami Gazdaság főállatorvosa (11. vk.); Gyom­ron, a művelődési házban, 15 órakor; előadó Bata János, a gyömrői Ruhaipari Szövetke­zet elnöke (12. vk.); Vecsésen, a Ferihegy Tsz központjában 15 ólakor, előadó Dobos Fe- rencné, a termelőszövetkezet agronómusa (13. vk.); Pomá- zon, a Hazai Fésűsfonó gyá­rának kultúrtermében. 14.30 órakor, e’őadó S. Hegedűs László, a HNF Országos Taná­csának titkára (24. vk.). Május 19 én: Veresegyházon, a művelődési házban, 18 óra­kor, előadó dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora (2. vk.); Gö- döllőn, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában, 15.30 óra­kor, előadó Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­ra (4. vk.); Nagykátán, a művelődési központban 17 órakor, előadó dr. Vámos Marietta tóalmási körzeti or­vos <5. vk.); Nyársapáton, a művelődési házban, 16 órakor, Turcsek Ferenc, az albertirsai Dimitrov Tsz agronómusa (8. vk); Kiskunlacházán, az ÉG- SZÖV éttermében, 15.30 óra­kor, előadó dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigaz­gatója (16. vk.); Tárnokon, az ifjúsági házban, 17 órakor, előadó Kovács László, a DKV százhalombattai szak­munkása (20. vk.); Nagymaro­son, a művelődési házban, 18 órakor, előadó dr. Barát End­re, az MSZMP Szentendre vá­rosi bizottságának első titká­ra (29. vk.). Május 20-án: Pátyon, a Zsámbéki medence Tsz köz­pontjában, 15.30 órakor, elő­adó Bánáti Gézáné, a biator- bágyi általános iskola tanára (21. vk.). Május 21-én: Vácszent- lászlón, a művelődési házban, 18 órakor, előadó Pálinkás Istvánná, a túrái Magyar— Kubai Barátság Tsz szak­munkása (3. vk.); Gyálon, a művelődési házban, 16 órakor, előadó Uitz Mártonná, a Te­lefongyár bugyi községi üze­mének műszerésze (14. vk.); Zsámbékon, a PEMÜ kultúr­termében, 17 órakor, előadó Petter Gyula, a PEMÜ pilis— vörösvári gyáregységének mű­vezetője (23. vk.) ; Váchartyán- ban, a művelődési házban, 16 órakor, előadó Divald Bélá- né, az MTA vácrátóti kutató- intézetének laboránsa (27. vk.). Május 22-én: Százhalombat­tán, a Dunai Hőerőmű Válla­latnál, 14.30 órakor, (flőadó Kovács László, a DKV szak­munkása (20. vk.); Solymáron, a művelődési házban, 14.30 órakor, előadó Tausz János nyugdíjas, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagja (22. vk.); Budakalá- szon, a Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalat művelődési házá­ban, 14.30 órakor, előadó Ké­pér Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára (25. vk.); Vácott, a művelődést köz­pontban, 14 órakor, előadók Pádár Sándor, a Híradástech­nikai Anyagok Gyára főmér­nöke, illetve Koltai Imre, a CEMÜ váci gyárának igazga­tója (28. vk.). Május 23-án: Cegléden, a művelődési házban, 17 órakor, előadó Kárpáti Ferenc altábor­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes (7. vk.); Érden, a művelődési központban, 15 órakor, előadó Antal Imre, a Mezőgép érdi gyárának igaz­gatója (19. vk.); Foton, a mű­velődési házban, 15 órakor, előadó dr. Mondok Pál, a me­gyei tanács elnöke (26. vk.). Május 26-án: Pécelen, a művelődési házban, 18 órakor, előadó Kovács Istvánná, a Hazai Fésűsfonó kerepestar- csai gyárának csoportvezető­je (1. vk.); Tápiógyörgyén, a faluházban, 17 órakor, előadó Matula Pál, a Kohászati Gyár­építő Vállalat tápiószelei gyá­rának művezetője (6. vk.); Jászkarajenön, a művelődési házban, 18 órakor, előadó Győré Sándor, az Elnöki Ta­nács tagja, az abonyi Ságvári Tsz elnöke, (9. vk.); Nagykő­rösön, a konzervgyár nagy­termében, 14 órakor, előadó Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára (10. vk.); Taksonyban, a művelődési házban, 18 óra­kor, előadó Tarjányi Béláné, a dunaharaszti általános is­kola tanára (17. vk.). Május 28-án: Dabason, a művelődési házban, 16 órakor, előadó dr. Fodor István, a hernádi Március 15. Tsz fő- állattenyésztője (15. vk.). gondokat is: a Lajostelepen, a Cserje utcában lakók a szennyvízvezeték, mások a Deákvári lakótelep felé a gáz­vezeték kiépítését kérték. — Sorolhatnám még tovább is a javaslatokat. Ám ennél fontosabbnak tartom: számos felszólaló felajánlotta, hogy lakóhelyének közössége, üze­mének, munkahelyének dol­gozói összefogással, társadal­mi munkával is segítenék a hasonló feladatok megoldását. A mostani időszakban nagy a jelentősége ennek, hiszen a jelenlegi népgazdasági hely­zetben mindenütt, takarékos­kodni, a fejlesztéseknél rang­sorolni kell. Az önzetlen segí­tőkészségnek, társadalmi mun­kának tehát többszörösen nagy az értéke. — Az országos párbeszéd is segít ebben, hiszen a helyi tennivalók, a lehetőségek, a társadalmi összefogás feltárá­sával könnyebb egyeztetni az egyéni, a csoport-, a városi és a népgazdasági érdekeket. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen tartalmas je­lölő gyűlés hosszabb időre ad­hat muníciót a majdan meg­választott tanácstagoknak, A siker titka — Miben látja a fő okát, hogy az országgyűlési és ta­nácstagi jelölő gyűlések ta­pasztalatait összegezvén Vá­cot megyeszerte a legjobbak közé sorolják? — Az egyik ilyen tényező egy adottság. Vácott sok üzem, intézmény működik, melyben hosszú évtizedek óta együtt, s egymás mellett dolgoznak az emberek. Évtizedek óta igyek­szenek megküzdeni a fejlődés felvetetté problémákkal. Elég, ha a DCM, a Forte, vagy a HAGY elmúlt éveire utalok. Az itt dolgozóknak nem kö­zömbös a további haladás mi­kéntje. — A másik dolog az, hogy a város kommunistái eredmé­nyes területi agitációs mun­kát fejtettek ki az előkészítés időszakában. Felkeresték a választópolgárokat, állandó kapcsolatot tartottak a váro­si tanács megbízottjával, a Hazafias Népfront képviselő­jével. A jelölő gyűlések ide­jén gondoskodtak a helyiségek dekorálásáról, az ünnepélyes külsőségek megteremtéséről. Röviden: ott voltak a munka minden területén, mert meg­értették, hogy ebben az idő­szakban a választások előké­szítése felelős pártmegbízatás, fontos politikai munka — mondta befejezésül Papp Jó­zsef. Virág Ferenc Vizsgáinak a fc' alak \ Textilipari Minőségellenőrző Intézetben ma már elsősorban ipari termelést segítő munkát végeznek. Az anyagvizsgálatok, valamint a gyakorlati viselési próbák eredményeit a minő­ségszabályozási rendszer szervezésénél és az új gyártmányok kialakításánál használják fel a textil- és a textilruházati iparban. Az intézet minősítése garancia a termék fizikai, ké­miai teherbírására. I segítséget nyújtott a jelölő | | gyűlések levezető elnökeinek és előadóinak a felkészítésé­ben. — Jóleső érzés volt, hogy a kommunistákon kívül, a tö­megszervezetek aktivistái, a dolgozók többsége megértette a választásokat megelőző or­szágos párbeszéd lényegét. Mindez választ jelent azoknak is, akik a demokráciát pusz­tán a megválasztandók sze­mélyének eldöntésében látják. Ügy gondolom, hogy a szo­cialista demokrácia fontos tartalmi eleme a kollektív akarat érvényesítése össz­hangban a társadalmi érde­kekkel. Ebben a mechaniz­musban jelentenek nagyon fontos összekötő kapcsot az országgyűlési képviselők, a ta­nácstagok. Felvetették a gondokat — A jelölő gyűlések a leg­több helyen tartalmasak vol­tak. Am előfordult az is egy- egy gyűlésen, hogy kevés volt a résztvevők száma, formáli­sak voltak a hozzászólások. Mi jellemezte Vácott a jelölő gyűlések hangulatát? — Azzal kezdem, hogy a gyérebb részvétel, a formális hozzászólások — véleményem szerint — mindenütt kizárólag az előkészítés hiányosságaiból fakadhattak — folytatta az el­ső titkár. — A városi párt- bizottság Vácott megfelelőnek ítélte meg a jelölő gyűlések légkörét, s tartalmasnak a hozzászólásokat. Nézzük elő­ször a számadatokat. Április 18-án tartottuk az országgyű­lési képviselő, majd ezt kö­vetően 18—28 között hetven tanácstagi körzetünkben a je­lölő gyűléseket. Az utóbbia­kon csaknem 4 és fél ezren vettek részt, s több, mint 300- an szóltak hozzá. Volt olyan tanácstagi jelölő gyűlésünk — például a 11-es és a 13-as vá­lasztókörzetben —, ahol a résztvevők száma meghalad­ta a 900-at. — Sok gond vetődött fel a jölölő gyűléseken, melyek or­voslására évek kellenek. A vélemények azonban ékesen bizonyították: az emberek is­merik a feladatokat. Többen szóltak például arról, hogy a Földvári téren, Deákváron és a régi városközpontban kevés a játszótér. Sokan foglalkoz­tak az ellátás gondjaival. Nem egy felszólaló érdeklődött a Földvári téri ABC áruház át­adási időpontjáról. Mások a Radnóti úti új üzlet nyitva­tartási idejének módosítását javasolták, valamint a Kos­suth utcai húsbolt zárvatar- tását kifogásolták. A helybe­liek felvetettek közművesítést

Next

/
Oldalképek
Tartalom