Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-10 / 108. szám
1980. MÄJUS 10., SZOMBAT Május 9 re emlékezett az emberiség A győzelem forradalmasította az egész emberiség sorsát Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin a moszkvai koszorúzási ünnepségen Zászlódíszben, ünnepi köntösben köszöntötte pénteken a Szovjetunió minden városa, faluja a győzelem napját, a Nagy Honvédő Háborúban a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulóját. Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, valamint az SZKP és a szovjet állam sok mlás vezetője vett részt azon a koszorúzási ünnepségen, amelyet pénteken délelőtt tartottak Moszkvában. A szovjet vezetők az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a minisztertanács nevében koszorút helyeztek el a kommunista párt és a szovjet állam megteremtője, Lenin mauzóleumán, majd megkoszorúzták az Ismeretlen Katona emlékművét a Kreml falánál. A szovjet vezetők egyperces hallgatással emlékeztek meg a Honvédő Háború hőseiről, a győzelmet kivívó szovjet katonákról. A himnusz elhangzása után a katonai alakulatok díszmenetben vonultak el az emlékmű előtt. Az Ismeretlen Katona emlékművét megkoszorúzták a szovjet hadsereg magas rangú parancsnokai, az OSZSZK vezetői, a moszkvai városi és a területi pártbizottság és szovjet képviselői, a moszkvai lakosok küldöttei, a háborús veteránok és a szovjet főváros fiataljai, akik az ünnep előtt emléksétányt avattak a Győzelem Parkjában is. Dimitrij Fjodorovics XJsztyl- nov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsban köszöntötte a szovjet hadsereg katonáit a győzelem napján. A parancs hangsúlyozza, hogy a szovjet nép győzelme a szocializmus erőinek, a szovjet társadalom és állam erejének, életképességének, fölényének ragyogó megnyilvánulása volt és hatalmas méretekben forradalmasította az egész emberiség sorsát. Veterán találkozó A moszkvai Gorkij parkban a honvédő háború veteránjai, a város egy másik parkjában az egykori „Katyusa”-ez- red tagjai, a moszkvai kom- szomolista önkéntesek tartottak találkozót. Moszkvai idő szerint 18.50 perckor egy percre megállt az élet a Szovjetunióban: megálltak a járművek, leállt a műsor sugárzása a rádióban és a televízióban, s az utcákon, a tereken vigyázzba merevedtek a járókelők: a sokéves hagyománynak megfelelően egy perces csenddel adózott az ország a sok millió hősi halott emlékének. Ezután kezdődtek meg a szabadtéri műsorok, a vidám ünnepségek. A győzelem napjának előestéjén érdekes színpadi bemutatót tartottak Moszkvában: Leonyid Brezsnyev „A Kis föld” című visszaemlékezései alapján, a Nagy Honvédő Háború egyik fontos csatáját idézik föl. A moszkvai ünnepségek tűzijátékkal zárultak. Az ország más városaiban, településein is megemlékeztek a győzelem napjáról. Leningrádban a város védelmének emlékművét katonai tiszteletadás mellett koszo- rúzták meg. Koszorúzási ünnepséget rendeztek Volgo- grádban és Bresztben, a hős erőd falánál emlékeztek meg a hősi harcok részvevőiről. Kijevben, Minszkben, Sze- vasztopolban, s a többi városban, amely a Honvédő Háborúban kiérdemelte a megtisztelő hősi nevet, ugyancsak rendeztek emlékünnepségeket. Ünnepségek világszerte Lengyelország valamennyi városában szintén megemlékeztek a győzelem napjáról. A központi ünnepség Varsóban volt, ahol megkoszorúzták a szovjet hősök mauzóleumát, és az ismeretlen katona sírját. A lengyel nemzet nevében Edward, Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács és Edward Ba- biuch, a minisztertanács elnöke helyezte el az emlékezés virágait. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, az NDK államtanácsa, minisztertanácsa és a Nemzeti Front díszünnepségen emlékezett meg a felszabadulás napjáról, a hitleri fasizmus feletti győzelem 35. évfordulójáról. A díszünnepségen — amelyen Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsa elnökével az élen, részt vettek az NDK párt- és állami vezetői is. A fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából Szófiában koszorúkat helyeztek el a szovjet hadsereg emlékművénél és az ismeretlen katona sírjánál. Jelen voltak a BKP KB első titkárával, az államtanács elnökével az élen a bolgár pártós állami élet kiemelkedő személyiségei. Belgrádban Koszta Nagy hadseregtábornok, a Jugoszláv Harcosok, Szövetségének elnöke május 9-én, a győzelem napján nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezletet a Tito köztársasági elnök temetésére érkezett több mint 700 külföldi újságíró részére szervezték. Franciaországban a győzelem 35. évfordulóján Párizsban a kormány képviselői helyeztek el koszorút az ismeretlen katona sírjánál. A Panthéon előtti tömeggyűlésen részt vettek a második világháború veteránjai, az ellenállási mozgalom tagjai, a koncentrációs táborok egykori foglyai, valamint a francia társadalmi élet képviselői. A belga fővárosban a kormány tagjai és a parlamenti képviselők, valamint a háború veteránjai megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját. Irán A második választási forduló Eseménytelen és kevés érdeklődéssel kísért kampány előzte meg az iráni parlamenti választások péntekre kiírt második fordulóját. Erre a menetre azért volt szükség, mert az első fordulóban csak a jelöltek kisebbsége kapta meg az azonnali megválasztáshoz szükséges ötven százalékot. A parlamenti helyekért lényegében három nagy politikai szövetség verseng. A legesélyesebb az a laza választási szövetség, amely az Iszlám Köztársasági Pártból és az azt támogató egyéb, szigorúan iszlám alapon álló szervezetekből áll. Az ide tartozó jelöltek többnyire egyházi személyiségek. A másik választási szövetséget Baniszad? elnök neve fémjelzi. Kampányát az „elnök és a nép közötti együttműködést koordináló hivatal” vezeti. Jelöltjei többnyire világi értelmiségiek. Végül viszonylagos egységben lépnek föl olyan baloldalinak tartott szervezetek is, mint a Modzsahedin Khalk nevű radikális baloldali iszlám csoport, a Fedajin Khalk nevű baloldali világi szervezet és más értelmiségi és diákcsoportok. Ezt a választási szövetséget a legtöbb körzetben támogatja az iráni Kommunistákat tömörítő Tu- deh párt is. CSAK RÖVIDEN... BORISZ PONOMARJOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, és Vagyim Zaglagyin, a KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese, Moszkvában találkozott Olof Fáiméval, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnökével. AZ OMÄNI tájékoztatási miniszter pénteken cáfolta, hogy amerikai tengerészgyalogosok szálltak volna partra az országban. (A svéd televízió csütörtökön jelentette, hogy 2000 amerikai katona érkezett Ománba.) KONSZTANTIN CACOSZ, a júniusban leköszönő görög államfő pénteken Georgiosz Ralliszt, az athéni parlamentben abszolút többséggel rendelkező Üj Demokrácia párt csütörtökön megválasztott új elnökét megbízta az új kormány megalakításával. Az új miniszterelnök valószínűleg szombaton vagy hétfőn nyújtja be az új kormány névsorát. A választási eredmények közzététele két héten belül várható. Mint a PARS hírügynökség jelentette, az iráni hatóságok több országrészben elhalasztották a péntekre kiírt parlamenti választásokat. Nem járulhatnak az urnákhoz több nagyobb kurd város — Sza- nandadzs, Saqqiz, Marivan és Ferozabad — lakói, később tartják meg a választásokat az iraki határ közelében fekvő Oramanatban, és két déliráni városban. Elhunyt Ny. Boríszenko 62 éves korában váratlanul elhunyt Nyikolaj Boriszenko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB titkára. Nyikolaj Boriszenko elhunyta alkalmából nekrológot adtak ki, amelyet Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők írtak alá. Beszámoló a konferenciáról Az SZKP KB jóváhagyta a delegáció tevékenységét A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megvitatta az európai kommunista és munkáspártoknak a leszerelésről és a békéről tartott párizsi konferenciáján részt vett SZKP- küldöttség beszámolóját és jóváhagyta a delegáció tevékenységét. A Szovjetunió Kommunista Muskie letette az esküt Gromiko táviratban üdvözölte az új külügyminisztert Edmund Muskie, az Egyesült Államok új külügyminisztere csütörtök este a Fehér Házban letette a hivatali esküt. A beiktatási ceremónián az amerikai diplomácia új vezetője hangot adott óhajának, hogy Washington külpolitikája a jövőben legyen világos, meggyőző, s kövessen egyértelmű irányvonalat. Megismételte, Carter elnök és ő maga is arra törekszik, hogy a külügyminiszteré legyen a vezető szerep az amerikai diplomácia irányításában. Mint ismeretes, az amerikai diplomácia új vezetője már a jövő héten Becsben találkozni fog Gromiko szovjet külügyminiszterrel. ★ Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalba lépése alkalmából táviratban üdvözölte Muskie amerikai külügy- nisztert. A táviratban Gromiko reményét fejezte ki, hogy áz új amerikai külügyminiszternek e felelős poszton kifejtendő tevékenysége „elő fogja mozdítani a szovjet—amerikai kapcsolatok konstruktív fejlődését a két ország népei és a béke javára”. Pártja Központi Bizottságának értékelése szerint a párizsi találkozó fontos politikai ösztönzést adott a háborús veszély elleni harchoz. Az SZKP KB alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy a találkozó résztvevői egyhangúlag kifejezésre juttatták pártjaik azon akaratát, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában következzék be fordulat a béke védelme, az enyhülési folyamat elmélyítése és a politikai enyhülés katonai enyhüléssel történő kiegészítése érdekében. Az SZKP KB megbízta a megfelelő párt- és állami szerveket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a párizsi találkozón elfogadott javaslatok gyakorlatban történő megvalósítása érdekében. Belgrád Nagy jelentőségű párbeszédek Nagy jelentőségű nemzetközi találkozók színhelye volt Belgrád ezekben a napokban. A zsúfolt program ellenére a Belgrádban tartózkodó küldöttségek nagy 'része a gyász- szertartáson való részvétel és a jugoszláv vezetőkkel folytatott megbeszélések mellett időt szakított arra is, hogy felvegye a kapcsolatot más delegációkkal, és véleményt cseréljen velük a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Értesülések szerint csütörtökön este mintegy 50, az esetek többségében igen rövid találkozóra került sor. A jugoszláv hírközlő szervek Carter felemás álláspontja Carter amerikai elnök újjá- választási kampánya keretében Philadelphiában, a Világ- politikai Társaságban beszélt külpolitikai elgondolásairól. A Washington és nyugati szövetségesei közötti gazdasági, politikai szolidaritást állította első helyre, és célzott rá, hogy a vezető tőkésállamok júniusi velencei csúcstalálkozóján ismét nagyobb támogatást követel majd a szövetségesektől „stratégiai” vonatkozásban is. A heves szovjetellenes támadások, vádaskodások után az amerikai elnök arról is beszélt, hogy kormánya tovább- re is híve a fegyverzetkorlátozásnak, mindenekelőtt a hadászati fegyverek korlátozásának. „Változatlanul cél az enyhülési politika a Szovjetunióval” — hangoztatta az amerikai elnök, de hozzátette: az amerikai elképzelések szerint a kapcsolatok megjavítására csak akkor van lehetőség, ha a Szovjetunió „megváltoztatja magatartását”. (értsd: nem nyújt fegyveres támogatást az afgán népi rendszernek.) Az elnök sajnálkozását fejezte ki, hogy nem sikerült az iráni (amint megfogalmazta) „mentőakció”. Ismét békülé- keny hangot próbált azonban megütni Iránnal szemben, és ezúttal nem említette újabb fegyveres lépések lehetőségét és nem fenyegetett. e tanácskozásokról pár szavas jelentésekben számoltak be, anélkül, hogy azokhoz bármiféle érdemi megjegyzést fűztek volna. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg Leonyid Bfezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének belgrádi tartózkodása iránt. Belgrádban kiemelkedő Jelentőséget tulajdonítanak Erich Honecker, az NDK Államtanácsa elnöke és Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár találkozójának. A megbeszélést a Német Szövetségi Köztársaság belgrádi nagykövetének rezidenciáján tartották, ahol a két német állam vezetői a nemzetközi helyzetről, az NDK és az NSZK kapcsolatainak további javításáról folytattak véleménycserét. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy megvitatták a kelet—nyugati kapcsolatok egyes időszerű kérdéseit is, és állást foglaltak az NDK és az NSZK közötti párbeszéd folytatása mellett. Egyébként mindkét fél részéről leszögezték, hogy a mostani „csúcs” nem helyettesíti Erich Honecker és Helmut Schmidt korábban tervezett találkozóját. Figyelmet keltett Hua Kuo- feng kínai és Indira Gandhi indiai miniszterelnök tanácskozása is, különös tekintettel arra, hogy a két szomszédos ország vezető politikusai között 20 év óta nem volt ilyen magas szintű találkozó. Folytatás és megújulás Áczéi György új kötetéről amely egyebek között leszögezi, hogy előrehaladásunk elsőrangú feltétele: tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább váljék társadalmi üggyé. Ehhez tisztában kell lennünk azzal, hogy a kulturális fejlődés miként alakítja a társadalmat, miként hat a különféle gazdasági-társadalmi feladatok megoldására. Még az olyan alapvető fontosságú, társadalmunk belső lényegéhez tartozó területre is befolyással van, mint a szocialista demokrácia. Merthogy — mint megállapítja — ennek „megvalósítása és fejlesztése is csak akkor lehet eredményes, ha minél több dolgozó növekvő hozzáértéssel, műveltséggel tud részt venni közös ügyeink irányításában, ellenőrzésében”. Rendkívül rokonszenves műveltségeszmény húzódik végig a köteten, hatja át egész szellemét. Korántsem fetisizálva, hanem az említett ösz- szefüggésekben a tartalmas emberi élet, a magasabbren- dű életmód feltételeként, s elérhető lehetőségeként. A szerző mély humanizmusa fűti e gondolatokat. Az a szocialista humanizmus, amelyről vallja, hogy nem járuléka, hanem nélkülözhetetlen eleme a marxista—leninista meggyőződésünknek. Segítségével tehető naggyá az ember, aki megszabadult a kizsákmányolás nyűgétől, de fejlődés kölcsönhatásáról, egységéről van módunk megbizonyosodni, olvasván e tanulmányokat, előadásokat. S ebben megintcsak az elvi következetességre érdemes fölfigyelnünk, amellyel a szerző ugyanazt a lényegi választ adja például több mint egy évtizede, a gazdásági reform bevezetésekor, mint napjainkban, amikor a korábbinál lassúbb gazdasági növekedéssel számolhatunk. Azt nevezetesen (amiként az MSZMP KB Politikai Akadémiáján elhangzott tavalyi előadásában), hogy „a szakmai tudás, a műveltség, az eszmei, erkölcsi és kulturális felkészültség egyre közvetlenebbül gaz- daságformáló tényezővé is válik”. Erre alapozva jelenti ki, hogy „még ha a gazdasági szükségszerűségek ma középpontba állítják is a termelési kérdéseket, még ha ennek sodrában ökonomista egyoldalúságok tapasztalhatók is, társadalmunkban a kultúra mindenkor nélkülözhetetlen...” EGYBECSENGENEK ezek a szavak a XII. pártkongresszus határozatának művelődéspolitikai fejezetével, lesebben általánosítva teszi őmaga is ezt mindennapjaink vizsgálatában, állítva egyben azt, hogy „a szükséges megújulás nélkülözhetetlen feltétele a szocialista folytonosság biztosításának. A megújulás előfeltétele pedig az objektív valóság szüntelen és őszinte szembesítése végzett munkánkkal, eredményeinkkel és célkitűzéseinkkel”. E válogatott írások mindegyikének ez a nézőpont áll a tengelyében, s egyben ez adja valamennyinek a máig szóló időszerűséget. Mert a konkrét példák, a konkrét helyzetek természetesen mások és mások voltak az elmúlt évtizedben, ám elemzésük módszere, a konzekvenciák levonása túlmutat az adott időponton. Egyetlen hatalmas ívű érvelési rendszer, amit e kötet lapjairól kapunk. Végigkísérhetjük, hogy a kultúra saját belső ön törvényei alapján változik, fejlődik ugyan, de nem szakad el, nem is válhat el attól a háttértől, alaptól, amelyből kinőtt, amely meghatározója, s amelyet lényegénél fogva tükröztetni hivatott. A társadalmi, gazdasági és kulturális „IDEOLÓGIAI MUNKABAN nem lehet lovasrohammal győzni” — idézi Lenin szemléletes figyelmeztetését Aczél György kulturális és ideológiai életünk néhány kérdéséről szólva. S az elmúlt tíz évből más jelentős beszédeinek, tanulmányainak a Gondolat kiadó új kötetébe fölvett válogatása mintegy példázata is lehetne ennek. Nyomon követhetjük ugyanis azt a szívós, elvi következetességet, állhatatosságot, türelmet — ámbár szenvedélyes és vitázó türelmet —, amely- lyel vissza-visszatér alapvető fontosságú tényezők magyarázatára. Így kívánja formálni, alakítani társadalmi méretekben az emberek tudatát, magatartását, miközben maga is állandóan választ keres a változó valóság folyamataiból adódó problémákra. Történelmi tapasztalatainkat elemezve írta a címadó — Folytatás és megújulás — tanulmányában: „Rendkívül fontos, hogy újra és újra tudatosan, felelősen végiggondoljuk a szocializmus építése során megtett utunkat, jövőnk érdekében a múltat és jelent.” Szé-