Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
2 ur"r.r Jj szfünap 1980. MÁJUS 1., CSÜTÖRTÖK Tűzszünet Kmdkzlántmn Irán moszkvai nagykövete Khome'ninél A Kurd Demokrata Párt kedden éjféltől tűzszünetet hirdetett a kormánycsapatokkal szemben hetekkel ezelőtt kiújult harcokban. A teheráni rádió bejelentette, _hogy_ május 10—12-re az iráni fővárosba meghívták az ENSZ képviselőjét, az el nem kötelezett, valamint az iszlám országok külügyminisztereit, az európai parlament küldöttségét és a nemzeti felszabadító mozgalmakat, hogy eléjük tárják az amerikai katonai beavatkozás bizonyítékait. Khomeini ajatollah elrendelte, hogy az iráni felelős szervek tartsanak alapos vizsgálatot a hét elején Teheránban történt robbantások körülményeinek feltárására. A forradalom vezetője rámutatott: jóllehet az amerikaiak fegyveres támadása kudarccal végződött, a feszültség tovább fokozódott a térségben. Khomeini kijelentette, hogy a több halálos áldozattal járó teheráni robbantásokat az Egyesült Államok bérencei követték el. Khomeini szerdán fogadta Mohammad Mokrit, Irán moszkvai nagykövetét — jelentette a PARS hivatalos hír- ügynökség. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter Kuvaitban tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy az ellene megkísérelt merénylet ellenére is folytatja körútját, a Perzsaöböl menti országokban. Ghotbzadeh meggyőződésének adott hangot: a merény- letkísérlet célja az volt, hogy viszályt szítsanak Irán és Ku- vait, valamint Irán és a Perzsa-öböl többi arab országa között, zavart keltsenek az iszlám országok körében, ahogy ezt „nap mint nap Iránban teszik”. Fegyveres akció zajlott le szerdán Irán londoni nagy- követségén. Déltájban egy puskával felfegyverzett férfi a nagykövetség kapujánál arra kényszerítette a fegyvertelenül posztoló rendőrt, hogy bemenjen vele a nagykövetség területére. Később lövések hallatszottak az épületből, amit értesülések szerint háLenmbékodíj öt kimagasló személyiséget tüntettek ki nemzetközi Lenin békedíjjal — tették közzé Moszkvában a nemzetközi munkásmozgalom ünnepének előestéjén. A népek közötti béke megszilárdításáért adományozott magas kitüntetést a bizottság Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknek, Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Miguel Otero Silva venezuelai írónak, Hervé Bazin francia írónak és Abdurrahman al Hamizi egyiptomi írónak ítélte oda, azért a kimagasló tevékenységéért, amelyet a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében fejtettek ki. rom fegyveres tart megszállva. A Scotland Yard közleménye szerint három arab fegyveres mintegy húsz iráni nagykövetségi túszt és a brit rendőrt tartja fogva az iráni nagykövetségen. A fegyveresek több, mint 90 arab fogoly szabadon bocsátását követelik iráni börtönökből. Angliától egy repülőgépet követelnek, hogy túszaikkal egy „Irántól délre fekvő független arab államba” repülhessenek. Washingtonban meglepetést keltett Fegyveres londonitúszn&eié Három arab férfi megszállta az iráni nagykövetséget Mnskie váratlan Carter elnök kedd esti bejelentése, hogy Edmund Mus- kie szenátort jelölte ki külügyminiszternek, nagy meglepetést keltett, mert a bennfentesek Christopher külügyminiszter-helyettesben, vagy Carter belső politikai körének valamelyik tagjában sejtették az utódot. Muskie kiválasztása egyensúlyozó hatással lehet az amerikai külpolitikára, amelynek mind féktelenebb kilengései miatt Vance távozott. Muskie politikai háttere, egyénisége arra enged következtetni, hogy viszonylag mérsékelt külpolitikai vonalat követ majd, és ellensúlyozhatja Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó Carterre gyakorolt hatását. Az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogy hogyan képzelik el a meghiúsult amerikai katonai akció után a teheráni túszválság megoldását. A nyugat-európai Kilencek — mint az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte —, Washington tudomására hozták, hogy „hangsúlyozottan előnyben részesítik” a túszok kiszabadítását célzó, „békés erőfesztéseket”. Az Egyesült, Államok arról tájékoztatta a nyugat-európaiakat, hogy a maga részéről szintén a „békés eszközöket” — a diplomáciai és gazdasági nyomást — részesíti előnyben.------------------Lo ndoni megfigyelők szerint a túszszedő akciót az Irán déli részén fekvő arablakta Khuzisztán tartomány szepa- ratistái hajtották végre. Akciójuk a központi kormány eiieni lázongás egyik jele lehet. Julianna lemondott a holland trónról Beatrix az áj királynő Losonczi Fái üdvözlő távirata Szerdád délelőtt Julianna holland királynő lemondott a holland trónról leánya, a 42 éves Beatrix hercegnő javára. A lemondási ceremóniára az amszterdami királyi palota egyik termében került sor. Julianna rövid beszédében rámutatott: a trónváltozásra rendkívül nehéz időszakban kerül sor, és az új királynőre nehéz feladatok várnak. Ezután a királyi kabinetiroda főnöknője felolvasta a hivatalos lemondási okiratot, amelyet sorban aláírt Julianna, Beatrix, Bernhard herceg, a lemondott királynő férje, Claus von Arnsberg herceg, Beatrix férje, valamint a holland kormány minden tagja, a parlament két házának elnöke, a Holland Antillák kormányzóJól fejlődő kapcsolatok A jugoszláv áliamelnökség kibővített ülése ja és Amszterdam város polgármestere. A kora délutáni órákban az amszterdami „Nieuwe Kirk” templomban ünnepélyesen beiktatták Beatrixot, Hollandia új királynőjét. A királynő első trónbeszédében köszönetét mondott anyjának, Juliannának, aki 71-ik születésnapján leánya javára lemondott a trónról, s megfogadta, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is tiszteletben tartja az alkotmányt, valamint az ország függetlenségét és szabadságát. Az új uralkodó ezután leiette az előírt esküt, majd a parlament minden tagja egyenként megfogadta, hogy. hűséges lesz a trónhoz és az alkotmányhoz. ★ Losonczi Pál, az Ellnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Beatrix holland királynőt trónralépése, valamint Hollandia nemzeti ünnepe alkalmából. A jugoszláv államelnökség Lazar Kolisevszki alelnök elnökletével kibővített ülésen megtárgyalta az országnak a Szovjetunióhoz és a közvetlenül szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatainak időszerű kérdéseit. Az ülésről kiadott hivatalos közlemény szerint, az elnökség megállapította, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai kedvezően fejlődnek, s a belgrádi és moszkvai közös nyilatkozatok elvei tartós alapot biztosítanak a két ország baráti együttműködésének további erősítéséhez. A lagosi akcióterv elfogadásával kedden befejeződött az Afrikai Egységszervezet 1. gazdasági csúcsértekezlete. A záróokmányban 50 afrikai állam kötelezettséget vállal arra. hogy 2000-ig létrehozza az afrikai gazdasági közösséget. Az Afrikai Közös Piac révén próbálják megvalósítani a Az államelnökség aláhúzta, hogy Jugoszlávia rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a közvetlen szomszédaihoz fűződő jó viszonyának. Ezt Tito elnök 1978-as skopjei, májd 1979-es pristinai beszédében külön hangsúlyozta. Éppen ezért az elnökség szükségesnek tartja, hogy a teljes egyenjogúság és kölcsönös megbecsülés elvei alapján fokozott tevékenységet fejtsenek ki az ország közvetlen szomszédaival folytatott sokoldalú együttműködésének bővítésére és erősítésére. | földrész országainak szoros gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködését. A dokumentum értelmében a nyolcvanas években tovább kell fejleszteni a kontinensen a regionális együttműködést. A regionális szervezeteket a századfordulóig kívánják közös piaccá alakítani. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap fogadta Oguz Gökment, a Török Köztársaság új, magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkárának vezetésével tegnap hazaérkezett Varsóból a KISZ Központi Bizottságának háromtagú delegációja, amely részt vett a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség kongresszusán. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter szerdán befejezte párizsi tárgyalásait, és hazaérkezett Budapestre. Púja Frigyes külügyminiszter fogadta Alfred Cahent, a belga külügyminisztérium politikai főigazgatóját, aki megbeszéléseket folytatott hazánkban a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. Afrikai Közös Piac alakul Európa kommunistái a békéért Pártunk XII. kongresszusa ismételten megerősítette, hogy külpolitikánk alapvető célja: biztosítani szocialista építőmunkánk megfelelő külső feltételeit és hozzájárulni az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus térhódításához. Az MSZMP törekvései természetesen nemcsak a Magyar Népköztársaság külpolitikai állásfoglalásaiban, fellépéseiben, két- és több oldalú kapcsolatainak alakulásában jutnak kifejezésre. Ugyanezeket 'a célokat szolgálja az a nemzetközi tevékenység is, amelyet pártunk, mint a világméretű kommunista mozgalom része, a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, a proletár internacionalizmus szellemében közvetlenül folytat. Az MSZMP Központi Bizottságának a XII. kongresszus küldöttei részére készített előzetes jelentéséből képet alkothatunk a párt nemzetközi tevékenységének méreteiről, kapcsolatainak kiterjedtségéről. „Pártunk képviselői a XI. kongresszus óta 79 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 1190 alkalommal folytattak magas szintű megbeszéléseket; részt vettek a testvérpártok kongresszusain és más rendezvényein.” A magas szintű találkozók, a pártmunkásküldöttségek cseréje, a pártintézmények és a pártlapok közötti együttműködés, a megyei, városi szintű kapcsolatok jó lehetőséget adnak egymás helyzetének, a pártmunka eredményeinek és gondjainak kölcsönös megismerésére. A társadalmi rendszer azonossága, a szocialista építés feladatainak nagy fokú hasonlósága, továbbá nemzetközi céljaink egybeesése nyomán megkülönböztetett jelentősége van pártunk és a szocialista országok tcstvérpártjai közötti együttműködésnek. Terjedelmes azoknak az antiimperialista------------------- szervezeteknek, nemzeti felsz abadítási mozgalmaknak, nemzeti demokratikus pártoknak, továbbá szocialista, szociáldemokrata pártoknak a listája is, amely- lyel a két kongresszus között eltelt öt év során pártunk felvette a kapcsolatot, vagy folytatta a korábban kialakított párbeszédet, együttműködést. ■ A nemzetközi kommunista mozgalom korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője, amely létrejötte óta növekvő ha- iást gyakorol a világ fejlődésére. Napjainkban a kommunista és munkáspártok vezetik az új társadalom építését a szocialista országokban, a munkásosztály marxista—leninista pártjai járnak élen a társadalmi haladáséit folytatott küzdelemben a tőkés világban. A kommunisták annak a harcnak is úttörői közé tartoznak, amelyet a gyarmati, félgyarmati sorból felszabadult országok népei vívnak a teljes nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért. A kommunista pártok mindenkor ott álltak a béke védelmezőinek élvonalában. S nem túlzás azt állítani, hogy ma minden eddiginél nagyobb felelősséget kell vállaljanak az emberiség létét fenyegető fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az enyhülés eredményeit veszélyeztető támadások visszaveréséért. A kommunista mozgalom fejlődése túlhaladta a pártok összefogásának a kezdeti években szükséges szervezeti formáját, amikor tevékenységüket nemzetközi központ hangolta össze. Ma minden pártnak magának kell meghatároznia saját stratégiáját és taktikáját, önállóan kell kialakítania politikáját. Nem csökkent — sőt fokozódott — a kommunista pártok együttes fellépésének szükségessége. Nincs ugyanis egyetlen olyan párt sem, amelynek nemzeti keretek között végzett tevékenysége ne függene a külső körülmények alakulásától. S olyan párt sincs, amely képes lenne egymaga biztosítani a céljai eléréséhez szükséges kedvező világpolitikai feltételeket, a békés, stabil nemzetközi viszonyokat. A hatalmas erővel rendelkező imperializmussal szemben ezt csak a kommunista pártok közös fellépése tudja megteremteni. Ezekből a meggondolásokból indui.^! tunk, amikor nemzetközi tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a kommunista mozgalom egységének ügyére. Ez tükröződik a XII. kongresszus határozatában is, amely leszögezi: „Pártunk szükségesnek tartja a kommunista és munkáspártok ösz- szefogásának erősítését.” A XII. kongresz- szus állásfoglalása történelmi tapasztalatokra épül. Az elmúlt több mint hat évtized során a magyar kommunisták felbecsülhetetlen segítséget kaptak a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaitól. A Tanácsköztársaság kivívásában, az illegalitás nehéz éveiben, a fasizmus elleni harc során, s a felszabadulást követő ország- és társadalomépítő munka bonyolult feladatainak megoldásában pártunk bátran támaszkodhatott az orosz bolsevikok, a szovjet kommunisták, más országok marxista—leninista pártjainak tapasztalataira,' s a legnehezebb pillanatokban is építhetett sokirányú internacionalista támogatásukra. A vélemény- és tapasztalatcserének, a világpolitika legfontosabb tendenciái feltárásának, s a szükséges közös fellépés pillanatnyilag lehetséges formái meghatározásának különösen hatékony és semmi mással nem pótolható formáját jelentik a testvérpártok nemzetközi tanácskozásai. Pártunk nagy fontosságot tulajdonít ezeknek, s lehetőségei szerint igyekszik előmozdítani eredményességüket. Ebben a szellemben vett részt az európai kommunista és munkáspártok 1976- os, berlini értekezletének előkészítésében és munkájában, a kontinens testvérpártjainak az amerikai neutronfegyverek nyugat-európai telepítése ellen szervezett sikeres kampányában, a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak ideológiai együttműködésében, vagy éppen az elmúlt napokban az európai testvérpártoknak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó párizsi találkozóján. A kommunista- és munkáspártok tanácskozásainak nem az a célja, hogy azokon minden résztvevő számára kötelező direktívákat fogadjanak el, ez a pártok önállóságát sértené. De nem is olyan összejövetelek ezek, amelyek semmiféle hatással nem bírnak a résztvevők állásfoglalásaira. Az ilyen találkozók lényegét, pártunk ezzel kapcsolatos felfogását kongresszusi vitazárójában Kádár János elvtárs a következőképpen foglalta össze: „Az értekezletekre nem azzal a szándékkal megyünk el, hogy mondjanak ott, amit akarnak, a mi pozíciónk változatlan marad. Mi azért megyünk el, hogy mindenkit meghallgassunk. A kollektív bölcsesség elve alapján azért tanácskozunk, hogy okosabbak legyünk, többet lássunk, többet tudjunk, és ha kell, javítsuk a saját álláspontunkat.’’ Ismert dßloi hogy a kommunista moz- --------------------! galomban az elmúlt években felélénkültek a viták többek között a szocialista átmenet, a szocialista társadalom, valamint a testvérpártok közötti viszony néhány olyan fontos elméleti kérdéseiről, amelyeknek megválaszolása közvetlen hatással van az egyes pártok gyakorlati politikai irányvonalának kialakítására is. A kommunista pártok nem teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi politika különböző problémáit, az egyes események mozgatórugóit sem. Pá rtunk felfogása szerint az egység és a vita nem egymást kizáró, hanem dialektikusán összefüggő fogalmak. Az elvtársi módon, megfelelő fórumokon, egymás álláspontját tiszteletben tartva, higgadt, mértéktartó hangnemben, s a mozgalom közös céljai iránti felelősséggel folytatott vita tovább gazdagítja a marxizmus—leninizmus tudományos elméletét, ilymódon szilárdabb alapokat biztosít a testvérpártok összefogásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységének széles körben elismert jellemzője az aktív hozzájárulás a vitás kérdések tisztázásához, a nézetkülönbségek áthidalásához. Jól szolgálják ezt a testvérpártok részvételével megtartott nemzetközi tudományos-politikai tanácskozások, a teljes kötetlen véleménycserére lehetőséget adó különféle találkozók, melyek megrendezésében az elmúlt években pártunk is tevékeny részt vállalt. Á testvérpártok közös nemzetközi folyóirata, a „Béke és Szocializmus” szerkesztő bizottságával együtt szervezett tanácskozást a három forradalmi áramlat együttműködésének és az enyhülésért folytatott harcnak az összefüggéseiről, illetve a forradalom és a demokrácia kérdéseiről; az elmúlt év decemberében pedig otthont adott 35 testvérpárt találkozójának, amelyen a kommunisták és szociáldemokraták nemzetközi összefogásának lehetőségeiről folyt valamennyi résztvevő számára, gazdag tapasztalatokat adó eszmecsere. A kommunisták oly,an cél,okft k8vft.----------------------- nek, amelyek megfelel nek az egész emberiség érdekeinek. A békéért és a társadalmi haladás ügyéért folytatott küzdelmükben ezért pártállástól, világnézettől függetlenül számíthatnak, és számítanak is valamennyi békeszeretö, haladó erő tevékeny támogatására. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységében is megfelelő súlyt kap az együttműködés a kommunista mozgalomhoz nem tartozó, de azzal részben azonos célokért fellépő szervezetekkel. Az antiimperia- lista harc közös érdekei kötik össze pártunkat a fejlődő országok nemzetközi felszabadítás! mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. Az internacionalizmus elveinek megfelelően támogatja igazságos küzdelmüket, országuk örökölt gazdasági-társadalmi elmaradottságának felszámolására, a politikai függetlenség megszilárdítására, a gazdasági önállóság megteremtésére irányuló tevékenységüket. Nagy figyelmet fordít pártunk a szociáldemokrata mozgalomra, amely Nyugat-Euró- pa legtöbb országában jelentős kormányzati pozíciókkal rendelkezik, s ugyanakkor — ha sajátos, felemás módon is — része a munkásmozgalomnak, hiszen tagjainak, választóinak megközelítőleg a felét munkások alkotják. A kommunisták és a szociáldemokratád ideológiai ellentétei változatlanul fennállnak, de egyaránt érdekük, hogy meghiúsítsák az imperializmus szésőséges törekvéseit. A XII. kongresszus megerősítette pártunk nemzetközi tevékenységének eddig követett elveit és fő irányait, amelyek együtt szolgál-' ják munkásosztályunk, népünk nemzeti érdekeit, s a világ forradalmi erőinek közös céljait. Az elfogadott határozat szavaival: „Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedését s egyben a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizalmát, és számíthat a világ forradalmi, haladó erőinek támogatására.” KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZMP KB Külügyi Osztályának alosztályvezetője Szerdán visszaérkezett Budapestre az MSZMP küldötesége, amely részt vett Párizsban az európai kommunista és munkáspártoknak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó találkozóján. A delegációt Gyenes András, a Központi Bizottság titkára vezette.