Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

# 32m Tf \Jimap 1980. ÁPRILIS 12., SZOMBAT ORSZÁGOS VIDÉKI MEGNYITÓ Vers, eredj, légy osztályharcos! KÖLTÉSZET NAPI ÜNNEPSÉG VÁCOTT M ir csak hagyományból nevezzük a versek al­kotóik ünnepsorozatát költészet napjának. Ápri­lis második hetében megkezdődnek az ünnepi események: visszaemlékezések, költők és olvasók talál­kozásai, s persze, megjelennek a friss, nyomdaszagú kötetek, amelyek ilyenkor tízezerszám találnak gazdára. Pest megye költészet napi megnyitóját a héten, szerdán tartották, és azóta is minden napra jut egy-egy érzel­met gazdagító esemény, de a sorozat nem ért véget, könyvtárak, művelődési otthonok és üzemek várják to­vábbra is a rendezvényeket. A költészet napjának or­szágos vidéki megnyitóját tegnap, pénteken este ren­dezték Vácott, a művelődési központban. Délután ünnepire fordult már a hangulat, hiszen a város új könyvesbolttal gazdagodott. A korszerűen és választékos íz­léssel berendezett szabadtéri üzletet Palotás Jánosné, a Í4űvelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főosztályvezetője ad­ta át rendeltetésének. Majd Tori Kálmán, a váci városi tanács elnökhelyettese avatta fel. Az ünneplés csak néhány percig tartott, az öröm nyil­ván továbbra is sok embert vonz majd. A polcokon —stíl­szerűen — az újdonság látvá­nya uralkodott, a könyvek több­sége a közelmúltban hagyta el a nyomdákat, a böngészők természetesen megtalálták a vers ünnepére megjelent ku­riózumokat is. Példának né­hány: Michelangelo Buona- rotti verseit, Mészöly Dezső összeállításában a teljes Vil­lon életművet, és mint min­den évben, most is ott díszel­gett az 1980-as Szép versek antológia. Sokan álltak sorba hónuk alatt az új szerzemé­nyekkel, hogy Garai Gábor Kossuth-díjas és Rózsa Endre József Attila-díjas költők alá­írásával tegyék értékesebbé a versesköteteket. EstC a városi művelődési központ galériája teremtett méltó környezetet az ünnepi pillanatokhoz. József Attila életét dokumentáló fotókiállí­tás várta a megnyitásra érke­zőket. A tárlat anyagát a Bu­dapesti Irodalmi Múzeum se­gítségével készítette Papp László, a művelődési ház fo­tósa, a Forte-gyár és az Egye­sült Izzó helyi üzemegységé­nek anyagi támogatásával. Ez az április 11 nemcsak a költészet ünnepe, hanem Jó­zsef Attila születésének 75. évfordulója is. — Nem érhetjük be József Attilára emlékezve egysze­rűen kegyes áhítattal, nélkü­lözhetetlenül szükségünk van költőnk szellemére — mond­ta ünnepi beszédében Garai Gábor, a Magyar Írók Szövet­ségének főtitkára. — Hagyaté­kát sokan és sokszor próbál“ ták már kicsinyes birtokpe­i rekben szétparcellázni. Voltak, akik úgy gondolták, csak ak­kor szerethetik A város pere­mén elszánt jövendőmondóját, ha megtagadják a Nagyon fáj vergődő emberét. Pedig Jó­zsef Attila költészete egyete­mes, s ezt semmiképpen sem cáfolja egyértelmű szocialista elkötelezettsége. Ellenkezőleg: épp azért lehetett igazán egyetemes, mert szocialista volt. — Hazát, népet és nemzet­köziséget csak együttesen le­het szolgálni, s erre a költő annál jobban képes, minél inkább megőrzi szuverenitá­sát. És a fehér izzású szen­vedély édestestvére lehet a legtisztább rációnak, így hir­deti József Attila, hogy Az értelemig és tovább... Utolsó prózai, művében figyelmeztet: A költő alkot és ez nem je­lent kevesebbet, minthogy ala­kítja a világot... mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az em­berséget. Bízom benne, hogy idén is szeretettel veszik ma­gukhoz József Attila verseit és műfordításait. Szerényeb­ben remélem, hogy más köl­tők — köztük a kertársak — versei is megtalálják az utat a befogadók értelméhez és szívéhez — mondta befejezé­sül az írószövetség főtitkára. Az emlékműsor este 7 óra­kor a művelődési központ fel­díszített színháztermében kez­dődött. Az igényes összeállí- tásbart többek között fellépett Oszter Sándor, Papp János, Petrozsényi Eszter és Erdélyi György. A költészet napja ma már hagyományoktól gazdag s ezzel együtt jár az is, hogy évről évre sok hasonlóság van az ünneplés formájában. Az idei nyitórendezvényen az volt a legszembetűnőbb, hogy sokkal több munkás vett részt, mint bármikor a korábbi években. A vers osztályharcos társuk lett s tudatosan formálják, amit megjövendölt fél évszá­zaddal ezelőtt a költő, a jövő világ mérnöke. Krlszt György KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A köznapok művészi varázsa Az egykori fnonori Vigadó ma már a Nagy István Galé­ria nevet viseli. Most ez több­szörösen is jelentős értelmet kap. Egyrészt azért, mivel a névadással is igényli a kép­zőművészet térhódítását me­gyénk déli részében, másrészt a kiállító Bányász Béla Nagy István oldalági rokona, a klasszikus értékeket teremtő festő egyik szellemi örököse. Bányász Béla a hétköznapok emberi szertartásait gyűjti képpé úgy, hogy e mozzanatok költőisége fennmaradjon. Képzeletének forrásvidéke jórészt Vecsésre korlátozódik, ez a terep számára majdnem elég ahhoz, hogy a csendet a fákkal, a hazatérés békés han­gulatát lovakkal, a naplemen­ték tüzes csodáját megörökít­se. Gyerekarcok jelentik ter­mészetes környezetét, elsőként emberi értelemben, ezt köve­ti a kép, az alkotás, így vá­lik az élet festészetté. Megyei tájak Bakallár József képzőmű­vészeti életünk fontos egyéni­Mikes István József: Dunakanyar Pataki Tibor grafikája sége. Saját festői tevékenysé­gét bővíti azzal, hogy rendre megszervezi a Kisduna Galé­ria kiállításait — s kitűnő fes­tőket nevel évek alapos mun­kájával az általa vezetett szakkörben. Számunkra en­nek azért van különös jelen­tősége, mert a kör tagjai kö­zül többen Pest megyeiek, s igen sokan festenek zebegé- nyi, zsámbéki, ráckevei, tökö­li tájakat. • Bodnár Ede abban is jeles­kedik, hogy több képét ado­mányozta a ráckevei, dabasi és dunaharaszti gimnáziumok­nak, szívügye a vizuális kul­túra terjesztése. Jelllemző az előrehaladásra, hogy Czinege Sándor Ráckevéról, Csollák Mihály tököli udvarról festett képe a tárlat két kiemelkedő műve Kucs Éva szentendrei részlete mellett. Kész festő Pánti Imre, ezért ő a Pester­zsébeti Múzeumban is szere­pel, a XX. kerületi képzőmű­vészek 16. tavaszi tárlatán. A 16. tavaszi tárlat festői díját a Szentendrén alkotó Bartl József kapta, megérde­melten. Igen bátran, jó hatás­fokkal absztrahálja a látványt — jeles színérzékkel. A kiállí­tás középpontjában Tóth Menyhért „Mosott kövek” cí­mű képe került * Choma József Tóth Árpád hangoztatta, hogy minden rangú művészi teljesítményre szükségünk van a tisztes értéktől a klasszikus minőségig. S bizony az is igaz, hogy a számbavétel elején, közepén tartunk. A Nemzeti Galéria szerencsére fokozza a tempót az utóbbi években. így került sor ezúttal Choma Jó­zsef műveinek bemutatására, a Nemzeti Galériában, aki Miskolcon született 1901-ben, s komoly érdeme, hogy poszt­impresszionista tisztességgel tárta fel Makó környékét — a Maros-part sok érdemes rész­letét. Az sem lekicsinylendő, hogy megörökítette Juhász Gyula szülőházát, mely festé­szetben fennmaradt beesés, művelődéstörténeti emlék. Mikes István József ö maga a megtestesült moz­galmasság, minden festői ég festészettel vállalható társa­dalmi feladatra jelentkezik. Hosszú ideje vezeti a váci Madách Imre Művelődési Köz­pont felnőtt képzőművészeti szakkörét, készít alkalmi gra­fikákat a váci helytörténet számára. Vonzódik ahhoz, hogy a szűkebb pátria vizuá­lisan feldolgozható részleteit kifejezze a rajz, az akvarell segítségével. Műterme zsúfolt képekkel, annak ellenére, hogy március­ban Szekszárdon látható tár­lata. Üjabb akrilképein derűs frisseségével ábrázolja a Tát­ra, a Dunakanyar, Zürich ve- dutáját, s mindenekelőtt Vá­cot és környékét, mely tény­leges és festői otthona egy­ben. Losonci Miklós Galga menti találkozó Folytatódik a Galga menti népművészeti találkozó idei rendezvénysorozata, amelynek vasárnap Hévízgyörk és Bag lesz a színhelye. Hévízgyörkön vasárnap dél­után fél kettőkor Tasnádi La­jos vezetésével az ikladi mű­velődési ház fúvószenekara ad térzenét. A községi művelődé­si házban délután 2 órakor Jósvai Lajos, a- gödöllői járási hivatal elnökhelyettese nyitja meg a tárgyalkotó népművé­szek munkáiból rendezett ki­állítást, amelyet este 8 óráig tekinthetnek meg a látogatók. Bagón délután 3 óra 15 perckor indul el a népművé­szeti ~ találkozón részt vevő együttesek zenés, táncos me­nete, akik az általános isko­lától a művelődési házhoz vo­nulnak. Itt délután 4 órakor Jamrik László, a nagyközségi tanács elnöke mond köszön­tőt, s ezután kezdetét veszi a színes folklórbemutató. A műsorban fellép a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az isaszegi, a galgamácsai, a nagytarcsai, a szadai, a vér­ségi, a zsámboki, a galgahéví- zi, a bagi művelődési ház és a Galgavidéke Áfész Muharay Elemér népi együttese, vala. mint a kerepestarcsai műve­lődési ház cigány együttese. A zsü i este 8 órakor mond bírálatot a bemutatón látott produkciókról. KÉT ÜJ LENIN-KÖTET Teljes az életműsorozat érhető. Előtérbe került a munka eredményében értéke­lő anyagi érdekeltség, a’ taka­rékosságra, a termelés töké­letesítésére való ösztönzés el­vének * alkalmazása. „Egyéni érdekeltség nélkül a világon semmire sem megyünk — ír­ta Lenin. •*— Tudnunk kell érdekeltté tenni az embere-' két.” A munka mennyiség és minőség szerinti díjazásának új rendszeréről, amelynek be­vezetésé akkor került napi­rendre, Lenin azt állította, hogy az az ipar újjászületésé­nek és fellendülésének egyik döntő tényezője. chnikai fejlődés séget tulajdonított a szak­munkásképzésnek, a felsőfokú tanintézetek munkájának. A A kiilpolitil Lenin állhatatosan töreke­dett az államapparátus töké­letesítésére is. Ezen a terüle­ten igen fontosnak tartotta az apparátus csökkentését, mun­kájának tudományos alapon való megszervezését, a bürok­rácia és a huzavona elleni harcot. Élesen és mindig sze­mélyre szólóan bírálta a hi­bákat. Óriási jelentőséget tu­lajdonított annak, hogy a párt és a kormány határoza­tainak végrehajtását folyama­tosan ellenőrizzék. A kötetben közölt több száz dokumentumban, levélben je­lentős helyet kapnak a kül­politika kérdései is. Lenin kö­vetkezetesen alkalmazta a Kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett ] dokumentumokból kitűnik, 1 milyen nagy gondot fordított a , tudomány < és a technika fejlesztésére. Amikor tudomá­sára jutottak olyan esetek, hogy a találmányokkal és egyéb tudományos-műszaki ja­vaslatokkal kapcsolatos ügye­ket hanyagul, bürokratikus módon intézték, a vétkesek szigorú megbüntetését java­solta. Szívvel-lélekkel támoga­tott minden új kezdeménye­zést a tudományos és techni­kai életben. Ugyanakkor meg­követelte a műszaki-tudomá­nyos kutatásokra fordított ösz- szegek ésszerű és hatékony felhasználását, a legjobb kül­földi tapasztalatok hasznosí­tását. :a kérdései élésének elvét. Több doku­mentumból, amely most jele­nik meg első. ízben, kitűnik, hogy határozottan síkraszállt a külkereskedelmi monopó­lium mellett. A kiadó a köteteket alapos jegyzetekkel látta el, amelyek tájékoztatnak, segítik a meg­értést. Helyenként a doku­mentumok szép kivitelű má­solatait is láthatjuk, mellék­letként. Értékes a kötetek be­vezetője is, amely az adott történelmi helyzetet jellemzi. Meg kell még említeni a név­mutatót, amely a nemzetközi munkásmozgalom lenini idő­szakának főbb személyiségei­vel ismerteti meg az olvasót. Gáli Sándor az új gazdasági politikát, a NEP-et a szocialista építés feladataival összefüggésben kell vizsgálni, vagyis nem le­het kiszakítani a valóságból. Ez abban az időben nagyon fontos volt, hiszen meg kel­lett szervezni a békés építő­munkát, amely csakis vala­mennyi erő összefogásával, munkába állításával volt el­A tudományos-te Akár napjainkban is el­hangozhattak volna ezek a szavak. Időszerűségüket bizo­nyítja, hogy ugyanerről a XII. pártkongresszuson Kádár János elvtárs a következőket mondta: „A mi célunk a ha­tékonyság és a minőség ja­vítása, a takarékosság. Fiktív számolgatások helyett a való­di költségeket kell számol­ni... Meg kell szűnnie az olyan jövedelem kibocsátásá­nak, helyenként az olyan bé­rek kifizetésének, amelyek mögött nincs teljesítmény. Ha ezt rendszeresen végezzük, a szocialista építés általános szabálya fog érvényesülni.’’ A kötetben szereplő levelek nagy részé a kulturális forra­dalom kérdéseivel foglalkozik. Akkoriban az írástudatlanság felszámolása volt a fő fel­adat, de Lenin nagy jelentő­magyar olvasó is teljes terje­delemben megismerheti Lenin életművét, azt a roppant szer­teágazó munkát, amely alap­ja a tudományos szocializ­musnak. politikáról örülni a sikereknek és a ku­darcok sem szegték kedvét. A levelek, dokumentumok, feljegyzések, táviratok jól szemléltetik azt az óriási munkát, amelyet Lenin a kommunista párt és a szov­jet állam, a szocialista építés és a külpolitika irányításában végzett. A kötet minden je­lentős részletét lehetetlen ér­tékelni, hiszen olyan sokféle dologgal és olyan sokoldalúan foglalkozott a felvetődő prob­lémákkal, hogy ezek felsoro­lása is hosszú oldalakat fog­lalna el. Éppen ezért csak né­hány olyan, számunkra ma is tanulságos kérdéscsoportot ra­gadunk ki, amely megmutat­ja, hogy Lenin milyen vilá­gosan fogalmazta meg a ten­nivalókat. Ismeretes, hogy ebben az időben vezették be Lenin ja­vaslatára Szovjetoroszország- ban az új gazdasági politikát, amely a hadikommunizmusról a békegazdálkodásra, a szocia­lizmus alapjainak a lerakásá­ra való áttérést jelentette. Le­nin leveleiben és feljegyzései­ben is rámutatott arra, hogy Április 22-én ünnepeljük : Lenin születésének 110. év- i fordulóját. Erre az alkalom- , ra a Kossuth Könyvkiadó be­fejezte a Lenin összes Művei 55 kötetes sorozat magyar • nyelvű kiadását. Mostantól a ; A gazdasagp Lapunk hasábjain korábban már a megjelenési sorrendben Ismertettük a Lenin-köteteket, most az 53-ik és 54-ik kötetre szeretnénk felhívni a figyel­met. E két kötet 1921 június­tól 1923 márciusáig öleli fel Lenin levelezését, feljegyzé­seit. Ezeket lapozgatva is­mét meggyőződhetünk Lenin nagyságáról, mindenre kiter­jedő figyelméről, arról, hogy milyen állhatatosan küzdött a hibák ellen, milyen türelme­sen magyarázta a marxizmust, mennyire következetesen ér­vényesítette az anyagi érde­keltség elvét s rrfilyen nap/ gondot fordított a tudomány és a technika fejlesztésére. Gigászi munkája mellett is sokat törődött az emberekkel: a párt- és állami funkcióné- riusokkal, a nemzetközi kom­munista mozgalom vezetőinek és más elvtársaknak az élet- körülményeivel, egészségi ál­lapotával. Nagy tudós, államférfi és pártvezető létére is megma­radt szerény embernek, aki érvekkel és tudósi felkészült­séggel hadakozott, tudott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom