Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

1980. ÁPRILIS 12., SZOMBAT A munkásművelődés előtérben %m<n> Ä fejlődés szellemi feltételei Közhelyek: Szentendre • a múzeumok városa, hiszen ki­lenc állandó múzeumi kiállító- helye van; a városban műkö­dik a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Ebből olyan következtetést lehetne levonni, hogy ennyi kedvező adottság mellett nyilván jó a közművelődés helyzete. Ko­rántsem. Sajnos! Éppen ezért az MSZMP Szentendre városi bizottsága ezt a fontos kér­dést tűzte napirendre a leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese is. A város sajátos helyzete, s az imént említett adottságai miatt felelősséggel tartozik azért, hogy ne kampánysze­rűen foglalkozzék, hanem rendszeres, szívós munká­val segítse elő a közműve­lődést, s azon belül is a munkásművelődést. A termelés fokozása csak művelt emberekkel lehetséges — szögezték le az ülésen. A gazdasági, műszaki és techno­lógiai fejlesztést csak kimű­velt emberfőkkel lehet ered­ményesen előrébb vinni. A végrehajtó bizottság fel­mérte azokat a lehetőségeket, s adottságokat, amelyekkel a város rendelkezik, s múlt év szeptember 20-1 határozatában kijelelte azt az utat, amelyen a cél érdekében az illetékes szerveknek halad­niuk kell. Ez alapján, a jobb munka érdekében, a városban műkö­dő közművelődési intézmé­nyek, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Pest megyei Mú­zeumok Igazgatósága, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat Felszaba­dulás Filmszínháza, a TIT vá­rosi-járási szervezete és a Móricz Zsigmond Gimnázium vezetői, operatív munkaközös­ség létrehozását határozták el. Ennek fontos feladata lesz a jövőben a munkásművelő­dést segítő tevékenységek összhangjának megteremtése, valamint az ifjúság művelő­désének — elsősorban a városi if­júsági klubmozgalom — koordinálása. A városban levő közműve­lődési intézmények eddig is jelentős erőt képviseltek, de most, hogy összefogtak — ere­jük meghatványozódik. Földgázszagosíiás A Budapest—II. gázkörvezeték állomásán gázszagosító be­rendezés segítségével merkaptán folyadékot adagolnak a cső­rendszerbe, hogy a szagtalan földgáz biztonsági okok miatt csípős, szúrós szagává váljon. Villa a Duna mellett ki irodalmi múlt emlékezete Leányfalun 1980. március 28-án beléptem a történelem­be; abba a korszakba, amely nagyon "közel áll hozzám: a reformkor és a szabadságharc évtizedeibe. Beléptem Vörös­marty, Petőfi, Arany világá­ba: Gyulai Pál villájába. A ház, Leányfalun, az író­kritikusról elnevezett utcában van, s Szendrey Ignác, Petőfi Sándor apósa - építtette. A villában most özvegy dr. Schindler Oszkárné, Gyulai Pál unokája lakik, t Korabeli tárgyak A falon az ős, Gyulai Ba­lázs nemesi címere 1591-ből, a mennyezetig érő könyves­polcokon a reformkor, a libe­rális szemlélet dokumentu­mai: a Honderű, az Életké­pek, a Pesti Divatlap bekö­tött példányai, Kisfaludy Ká­roly és Sándor művei, Jókai, Petőfi és Arany, Biedermeier bútorok. Lábam elé csodálatos sző­nyeg terül. Félve, tisztelettel s megilletődve lépek rajta, hi­szen az okirat tanúsága sze­rint: „Tiszteletünk és barát­ságunk jeléül és emlékül ké­szítették e szőnyeget...” — s következik 48 női név. Negy­vennyolc magyar nagyasszony neve. Arany Lászlóné, Arany János menye; Beöthy Zsoltné, az irodalomtörténész és kri­tikus neje; a drámaíró özve­gye, Csiky Gergelyné; Görgey Istvánná, a későbbi tábornok rokona; az író felesége, Szász Károlyné, Zichy Mária gróf­nő, Pálffy hercegnő, gróf Te- leky Sándorné ... Mindnyá­jan egy kvadrát készítését vállalták. Gyulai Pál tudását és te­kintélyét szakadatlan küzde­lemben másokkal, de békében önmagával szerezte meg. Szel­lemétől ssemmi sem idegenebb, mint a megalkuvás, a beletö­rődés gondolata. Ezért nevez­te Ady Endre versében „Vi­téz kis úr, Gyulai Pál úr”- nak. Alkotóműhely Ha elfáradt a Pest Budán vívott irodalmi csatákban, pi­henni ide tért meg, leányfa­lui villájába. De nyugodni itt sem tudott, úgylehet, talán nem is akart. Várta a kényel­mes, nagy íróasztal, s agyát szétfeszítették a gondolatok. ■ Papírt, tollat, tintát tehát... A tragikai személy — ve- ! tette papírra itt drámaszem- í léletének alapvető gondolatát — vonz vagy megdöbbent, s midőn szenvedélyei vakmerő­ségre, tévedésekre vagy bűn­re vezetik, aggódunk érte, mi­dőn előidézte maga ellen a nemezist, és megbukik anél­kül, hogy eltörölne, meg­rázkódunk, talán könnyezünk, de egyszersmind megnyug­szunk, ennek így kellett tör­ténni; mert így kívánta a vi­lágrend és kedélyünkben sem­mi ingerlő, semmi fájó disso- nantia nem marad hátra; mert fölindulásunk a meg­nyugvásban ringatózik...” Az Ady által harcosnak meg­énekelt Gyulai Pál küzdött az irodalomért, az új magyar drámáért. Még egyszer Ristori című cikkében így írt az őt ért támadásokra válaszolva: „Én voltam az, ki az újabb irodalomért nem rég lándzsát törtem, kikelve Toldy el­len, ki erről csaknem megve- tőleg nyilatkozott.” Képek és fák Persze, nem volt mindig ilyen harcos kedvében Gyu­lai Pál. Sokszor megenyhült haragja, főleg Leányfalun, nolia akadt mérgelődni való dolog itt is éppen elég. Pél­dául kedvenc gyümölcsfái egyszer megmakacsolták ma­gukat, s az esztendőben csak silány terméssel jutalmazták a szorgalmas kertész szorgos­kodását. Tréfás verssel fenye­gette meg az engedetlen fá­kat: „Kedves fáim azt kér­dem én; /' Mi dolog az, hogy az idén / semmit sem terem­tetek? I Ha ez így van, bi­zony Isten, / Több fát nem ültetek...” A falon Szendrey Júlia olajképe Barabás Miklós stí­lusában. Hollófekete haj, szén- csillagású, mély tűzű tekintet. Csodálatos érzés itt lenni, belemerülni történelmünkbe, de nem élhetek vissza ven­déglátóm türelmével. Fájó szívvel búcsúzom: viszontlá­tásra. Ahogy kiérek a 11-es útra, megérkezem a jelenbe. Ady Endre versével vigasztalom magam: „Jó, hű, csatárok szé­gyenkezve halnak, / Vitéz kis úr. Gyulai Pál úr, / Azt üze­ni, hogy nincs vége a dalnak: / Nem halt meg ő, csak be­fordult a falnak.. SZENTENDREI mm A »EST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Kettős arcú község Leányfalu Gondok és örömeik Leányfalu, kettős arculatú község. Egyik arca: az 1400 helybeli lakos; a másik: az 1400 hétvégi ház és nyaraló, 7—8 ezer ember a hétvége­ken. Fővárosi igényekkel. Bálint József tanácselnöktől megtudom, hogy az elnökön és titkáron kívül még öt ügy­intéző dolgozik a tanácsházán. A hét ember nyakába szakadt mindaz a tennivaló — ingat­lanforgalom, építési engedé­lyek, kommunális ügyek, ház- és telekadók, üdülőhelyi fel­adatok, ellátás stb. — ami két­szer hét embernek is sok vol­na. És ehhez még tegyük hoz­zá, hogy a számítások szerint az el­következendő esztendők­ben még 7—800 hétvégi ház fog felépülni. Az üdülő jelleg persze nem mindig hátrányos a község­nek, hiszen melyik 1400 lelkes megyei község mondhat ma­gáénak 88 szilárd burkolatú utcát, 33 kilométer hosszú ve­zetékes ivóvízrendszert, s 30 kilométer hosszú elektromos hálózatot? Vagy egy olyan korszerű és szép strandfürdőt, ahová a fővárosból is szívesen kijárnak a víz és a napfény szerelmesei ? A tanács ismeri a helyi fe­szítő gondokat, s éppen ezért fejlesztési, beruházási tervei megalapozottak és kivitelez- hetők. Mindaz, amit az V. öt­Szebb lakóhelyet Ki mit vállalt? Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat szentendrei kirendelt­sége: a városi útépítésekhez bi­tumenpermetezés, a városi úthálózat kátyútalanítása, a vá­rosi útpálya finom aszfaltbur­kolásának befejezése. Az izbégi iskola udvarának teljes aszfal­tozása. A köztemető belső tér­burkolása. Szakmunkásképző iskola, Szentendre: a nyolc tantermes iskola építésénél egy tante­rem villanyszerelése,' vakolása és mázolása. Szakipari munka az ideiglenes óvoda építésénél. A Kálvária tér parkjának kar­bantartása. A közterületi pa­dok átfestése. éves tervidőszakra terveztek —• nagyjából már megvaló­sult, s ebben az esztendőben mái- csak a befejező munkák folynak. Most lesz kész a Kun Béla és a Pannónia út fel­újítása, a Kilátók útja és a Csaba utca korszerűsítése. A Tavasz utca szilárd útburko­latot, a Szamuely utca pedig járdát kap. Ugyancsak ebben az esztendőben ké­szül el az új csónakkikötő a strandfürdő mögött, a község északi szélén pe­dig az új autóbusz-meg­álló. Leányfalu üdülőkörzet. Sok vállalat, intézmény tart fenn itt üdülőt. Az Üvegipari Mű­vek és* a SZOT Építőmunkás üdülők rekonstrukciója is eb­ben az évben fejeződik be. Mire a szezon elkezdődik, a két üdülő megszépültén várja majd a pihenni vágyó embe­reket. SskolavakoSás A Szentendrei Építőipari Szövetkezet dolgozói a külső vakolási munkálatokat kezd­ték meg a nyolc tantermes is­kola bővítésénél. Ódon házak, régi emlékek Bolyongás a városban Szentendre szépségét tulaj­donképpen a festők fedezték fel. Őket ragadta meg először a kisváros nyugalma, girbe­gurba utcáinak, apró, hegyre kapaszkodó házainak, a min­dig viruló kertjeinek csodála­tos hangulata. Ha kisütött a nap, a legcsodálatosabb szí­nek harmonizáltak egymással. Egyre több művészt vonzott ide a környezet. Szentendre mai arculatához már hozzá­tartozik az utcán festegető művé z, a macskaköveken, a szűk : ikátorokban bolyongó turista. A város kimagasló eredmé­nyeket elért művészeiről, utca­nevekkel is emlékezik. Apáti Abkarovics utca Apáti Abkarovics Béla (1888—1957) a nagybányai festőiskola tagja, a 30-as évek­ben kapcsolódott a szentend­Pro Űrbe Szentendre Gondosan érzi a hagyományokat A Pro Űrbe Szentendre cfim adható azoknak a személyek­nek. akik a város gazdasági, társadalmi fejlődése és a művé­szeti élet területén, valamint a lakossá? érdekében hosszabb időn át eredményesen tevé­kenykedtek. és kimagasló ér­demeket szereztek. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a helyi politikai, társadalmi és tömeg- szervezetekkel egyetértésben a városi tanács végrehajtó bi­zottsága az alábbiaknak ado­mányozta a kitüntetést: Halasi Józsefnének. a Városgazdálko­dási Vállalat személyzeti elő­adójának; Sztankovics Rezső­nek. a mentőszolgálat nyugdí­jas gépkocsivezetőiének és Ró­zsa Péter szobrászművésznek. A kitüntetéseket Marosvölgyi I^ajos tanácselnök adta át ápri­lis 3-án. a városi tanács dísz­termében. (A kitüntetetteket la­punkban folyamatosan bemu­tatjuk.) Vöröshadsereg útja 3. Ódon, kopott ház. Belül: a falon kin­cset érő ikonok. Empire asz­tal, faragott szekrény, bieder­meier komód. És Sztankovics Rezső, a Pro Űrbe Szentendre egyik kitüntetettje. Tagbasza­kadt, erős, magas ember. ......Sztankovics Rezső... az ön kéntes tűzoltó egyesület el­nöke 10 éve... E tisztségében kiemelkedő példamutatással toborozza a fiatalokat önkén­tes tűzoltónak, szervezi a tűz­oltóversenyeket ...” (A vb in­dokolásából). Édesanyja magyar, édesapja szerb származású. A fiatal szerb férj hazavitte szentend­rei feleségét Brodaracra. Sztankovics Rezső ott született 1921-ben. Az édesapa meghalt, a fia éppen három éves volt akkor. Az elárvult család visz- szaköltözött Szentendrére. Ta­nulmányait a szerb iskolában kezdte el, de a kényszer Sztan­kovics Rezsőt is arra vitte, hogy segítsen a családot eltar­tani. Először pékinas, majd a szerb püspökségen urasági inas. Később textilgyári mun­kás, majd kézbesítő a postá­nál. A felszabadulás után lett gépkocsivezető. ......kimagasló érdemei van­nak a délszláv nemzetiségi ha­gyományok ápolásában. Részt­vesz a szentendrei nyár kere­tében szervezett kóló, az Iván napi búcsú, a nemzetiségi csa­ládi esték szervezésében...” (A vb indokolásából.) Szta nkovics Rezső, vagy Rá- dó (Szentendrén így jobban ismerik) közösségi ember. A TEFU-nál sztahanovista üze­mi bizottsági tag, sportköri elnök volt. Az Országos Men­tőszolgálat szentendrei telepé­re 1956-ban került. Gépkocsi- vezető. Garázsmester. Műsza­ki vezető. 1975-ben epeműtét miatt leszázalékolták, s nyug­díjazták. , rei festők köréhez. Haláláig Szentendrén élt és dolgozott. Tanárai közé tartozott Fe- renczy Károly, Torma János és Réti István. A Nemzeti Szalonban 1920-ban állított ki lőször. A róla elnevezett utca mél­tó helyen, az új Művésztelep egyjk, határoló utcájaként., hirdeti a Szentendrei Festők Társaságának jelentőségét. Vastagh György utca Vastagh György (1893— 1946) szobrász. Münchenben tanult. 'Főleg állatszobraival tűnt fel. Később díszítő- és emlékszobrokat készített. Részt veit a Bazilika díszíté­sében, Bethlen Gáborról min­tázott szobrát a Millenniumi Emlékműre helyezték. Szeged városának II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát készítette el. Né­hány alkotását pedig a Nem­zeti .Galéria őrzi. Testvére, Vastagh Géza köz­jegyző volt Szentendrén. György gyakran kijárt a báty­jához a városba. Ezért kapta az ő nevét az az utca, amely­ben testvére háza áll. Vas­tagh Géza a régi Dimcics Va- zul-féle kereskedőházban la­kott. Az épület előbb „sóház” volt, majd itt kapott helyet a postaállomás. Hangulatos ba­rokkos homlokzatával, fara­gott kapujával, az ablakokat védő apácarácsokkal szép tí­pusa a kereskedőházaknak. A ház ma a Kovács Margit Mú­zeumnak ad állandó otthont. Felhívás A közelgő tanácstagi vá­lasztások zavartalan lebonyolí­tása érdekében a városi ta­nács felhívja a lakosság fi­gyelmét, hogy a választókerü­letek beosztását április 15-én, kedden, a városi tanács hirde­tőtábláján teszi ki közszemlé­re; az országgyűlési választó- kerületi bizottság és a városi választási elnökség összetéte­lét tartalmazó hirdetményt pedig ugyanott, április hó 16- án tekintheti meg a lakosság. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter és Miser István „... Tíz évig volt tagja a városi Hazafias Népfront el­nökségének, jelenleg pedig a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár társadalmi vezetőségében tevékenyke­dik..." (A vb indokolásából). Nyugdíjas, s mégis zsúfolt a napja, az éjszakája. Mert éjjel portás a Vas-Kazánipari Szö­vetkezetnél, nappal pedig ön­kéntes rendőr, a horgászegyesü­let vezetőségének tagja, tevé­keny résztvevője a népfront- munkándk, összefogja a délszláv nemzetiséget. Őrzi a hagyo­mányokat. Messze vidéken ő készíti a legjobb, a legízlete- sebb csevabcsicsa-í, és razs- nicsa-t. Derűs, kiegyensúlyozott em­ber.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom