Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

I %Mdm> 1980. ÁPRILIS 4., PÉNTEK Vallomás vezetésről és munkáról A kihívást el kell fogadni Dr. Novák Béla vezér- igazgató: — Lukácsi Gá­bor életútjának alakításá­ban háromszor volt sze­repem. Először 1955-ben. Akkor a Csepel Autógyár meó-főosztályát irányítot­tam, s jött a gyárba 68, akkor végzett technikus. Hozzám kerültek, én osz­tottam be őket, s Lukácsi Gabi is ekkor indult el, hogy végigjárja a lépcső­ket: kezdte mint műszáki ellenőr, majd üzemtechni­kus, művezető. üzemvezető lett — közben politikai funkciókat is betöltött — s most ő a termelési igazgató Legyen mestersége — Nem szeretem az igazga­tás szót. Igazgatni — azaz va­laminek a működését rendele- tekfeez, jogszabályokhoz, kü­lönböző korlátokhoz igazítani — egy tanácsi apparátust, egy hivatalt lehet. Egy olyan élő szervezetet, mint egy termelő üzem, vezetni kell. A munkaköröket aszerint rangsorolom, hogy mennyi bennük a kihívás, Mennyire kényszerítik az embert arra, hogy képességeit, tudósát pró­bára tegye. Négy év szakmai munka után, 1959-ben megkértek: se­gíts ki minket, s amíg a KISZ-titkár 5 hónapos iskolá­ra megy, helyettesítsd! Mikor itt is eltelt négy év, megkér­deztem, meddig tart még az öt hónap? — Amikor egy vezető már nem a kihívást, az újat adás lehetőségét keresi munkájá­ban, hanem csupán az elért szint tartására törekszik és megelégszik a másod-harmad- kézből kapott információkkal, akkor nemcsak valóságérzete kopik meg, hanem saját alá­rendelt szervezetét is megme­revíti. Ezért nagyon fontos, hogy egyetlen vezető se le­gyen kiszolgáltatva funkció­jának! Legyen egy olyan be­gyakorlott mestersége, amihez bármikor visszatérhet, s ami hátországot, erkölcsi-etikai tar­tást ad számára. ' — Szóval, ha a munka már rutinná válik, akkor tompul­nak a reflexek is — ezért visz- szamentem a kaptafához, üzemtechnikusnak. » Dr. Novák Béla: — A § második találkozásra 1968- | ban került sor. A budai já- | rási pártbizottság első tit- ^ kára voltam, amikor Luká­1 8 csit javasolták a járási pb 8 gazdaságpolitikai osztá- | lyának élére. Bár természe- 5 tesen nem egyedül döntöt­tem, örültem, hogy rá esett a választás, öt évig ott is maradt. Harmadszor az 1976-os | BNV-n találkoztunk. Én 8 akkor már — 1974. óta — 8 ismét a Csepel Autóban | voltará. Teljesen ütemtelen § termelés, álló szalagok, | majd rengeteg túlóra, a I felszámolás veszélye — s ezek jellemezték akkoriban az autógyár életet. Lukácsi Gábor időközben — 1973. óta a PEVDl solymári gyáregységét vezette. Hív­tam vissza — s szeptem­ber 1-től került az Ikarus- | padlóvázakat gyártó jár- | műgyárba. Ennek vezetője- | ként közvetlen tapasztala- s tokát szerezhetett legfon- | tosabb termelési feladatunk 8 problémáiról, a gondok 8 okairól — s ezekkel fel- 8 vértezve vette át a terme- 8 lesi igazgató posztját. Elsődleges az ember — A minimális program a termelés ütemességének meg­szervezése volt — s ennek so­rán nagyon sok, látszólag vá­ratlan kérdés is felmerült. Azáltal, hogy a társadalomtu­dományokat — a szociológiát, a pszichológiát, az ergonómiát — éveken, évtizedeken át, mint valamiféle kuruzslást a gyár­kapukon kívül rekesztettük, egy sereg önhittségnek let­tünk áldozatai: azt gondoltuk, elég a modern gép, s máris ké­szül az új termék. Pedig leg­alább ennyit számít, hogy milyen a munkás iskolai vég­zettsége, hogy hányadik gene­rációs munkásokkal dolgozunk, hogy kinek, milyen a lakás­helyzete, s ennek megfelelően milyen anyagi célok elérése lebeg a szeme előtt... s Dr. Novák Béla: — A termelési igazgatónak ter­mészetesen időnként bele kell nyúlnia olyan darázs­fészekbe is, mint az anya­gi ösztönzés. Bevezettük, hogy nem fizetünk jutal­makat, hanem csak megha­tározott feladatok maradék­talan megoldásához kö­tött célprémiumot. Mivel a termelési igazgató tudja a legjobban megítélni, hogy ki, mennyit tett a termelés folyamatossága és zavarta­lansága érdekében, Luká­csi Gábornak nagy bele­szólása van a döntésbe, sőt, ö az egyik fő elbírálója az anyagi ösztönzés mértéké­nek, más területeken is. Három alapszabály — Alapelvem: egy termelő vállalatnak termelési célok érdekében kell működnie. En­nek megfelelően minden más kérdés és Szempont csak má­sodrangú lehet. Előre viszi a termelést, vagy sem — ez szá­mít! — Természetes, hogy bosz- szant, ha intézkedéseimmel beleütközöm a kialakult vál­lalati hatalmi szférába — pe­dig ez elkerülhetetlen. Ha embereket ki kell mozdítani húsz év megszokottságából, ha valakiknek elmarad az a prémiuma; amit idáig, ha esett, ha fújt, ha ment a ter­melés, ha nem, hazavittek, nyilván nem fognak ajnároz- ni érte! No, persze, azt is tudom, hogy a munkában eredményekre és nem hősi halottakra van szükség — vagyis a kompromisszumoknak is helye van. — Hálom alapszabályom van. Az egyik: nem tűröm a mószerolást. Ha Jancsi idejön panaszkodni, félbeszakítom: — Kivel van bajod? A Jós­kával? Hozd ide! Nem jön­nek vissza. A másik: nem tű­röm az italt. A harmadik;aki velem akar dolgozni, az sze­resse a munkát! Inkább le­gyen egy értékrenddel gyen­gébb képességű, de amit csi­nál, azt szeresse! Dr. Novák Béla: — Lu­kácsi Gábor kinevezése ré­sze annak a tudatos ká derpolitikának, melynek ke­retében a közeímúltoan több igazgatói posztra olyan szakembereket helyeztünk, akik pályafutásukat itt kezd­ték s bár már vannak ta­pasztalataik, még alkotó erejük teljében kerültek be­osztásukba. Így cserélt gaz dát a termelési igazgatói szék mellett a műszaki és a gazdasági igazgatói műn .kakor is. Mélyvízelmélet — A vezető kötelessége az olyan légkör megteremtése, amelyben ki tud alakulni egy ütőképes munkatársi gárda. A termelés irányításában így fo­lyik a csapatépítés: Először megmutatjuk az illetőnek a feladatot, s megkérdezzük, akar-e dolgozni —; akár napi 10—12 órát? Tud is? Felisme­ri a problémákat? Tud-e és mer-e (!) dönteni? Vállalja a konfliktusokat? S főleg: meg- pörkölődött-e már a termelés első vonalában? Ha minderre igen a válasz, megegyezünk. — Tisztában vagyok azzal, hogy a káderkiválasztás a ve­zető legnagyobb felelőssége! Egy műhelyt vagy egy üzemet 10 évre tönkre lehet tenni, ha nem a megfelelő embert állít­juk oda — s ez fordítva is igaz. így aztán az élet által is kipróbált elvek alapján, tuda­tosan kiválasztott embert — látszólag ötletszerűen — egyik napról a másikra a mélyvíz­be dobjuk, s csak az elkerül­hetetlenül szükséges segítséget adjuk meg. Ha megtalálja a maga kihívását, ha tud újat adni, akkor derüljön ki minél hamarabb. Lehet, hogy furcsa, de nekem nincs jobb módsze­rem. $ Dr. Novák Béla: — A ko- ^ rábbi évek ütemtelen gyár- § fásához, a tervteljesítési 8 lemaradásokhoz képest ta- | valy már a KGM előírásai- | nak megfelelő dekádütem- í; ben dolgoztunk, s az éves 8 tervet karácsony előtt be- 8 fejeztük — harminc száza- ^ lékkai kevesebb túlóra fel- $ használásával. Ezen tények $ mögött Lukácsi Gábort és ^ munkatársait kell keresni. 8 Weyer Béla Tavasz a csemetekertben A tavasz beáltával megnőtt a forgalom a faiskola-lera- katokban. Az Öbuda—Hermes Szövetkezet faiskolájában — a lupa-szigeti bejárónál — bőséges választék várja a vásárlókat. Különböző gyümölcsfák, gyökeres és konté­neres díszcserjék, díszfák, fenyők, örökzöld növények ál­nak az érdeklődök rendelkezésére. Benépesülnek a dinnyefeldek Lakókocsi a kunyhó helyett Országszerte munkához lát­tak a csányi vándordinnyések. A Heves megyei Csány község lakóinak nagy része minden év márciusában elhagyja ottho­nát, hogy a már korábban megkötött szerződések alapján az ország különböző vidékein — sokan Pest megyében — megkezdje a dinnye ültetését. Az idei hosszan tartó tél az átlagoshoz képest késleltette a dinnyeültetvények előkészíté­sét, ezért most, hogy az idő al­kalmas e munkára, különö­sen nagy élénkség tapasztal­ható a dinnyeföldeken. Számos településen nagy az érdeklődés a dinnyetermesztés iránt. Több termelőszövetkezet 100—200 hektár területet je­lölt ki erre a célra. Kedvező változás tapasztal­ható a dinnyések nyári élet­módjában is. Régen földkuny- hókbán laktak, ma már vi­szont a • legtöbbjüknek kor­szerű víkendház vagy lakóko­csi az ideiglenes otthona. Startra készen Április 6: nyári időszámítás Az idén április 6-án, pontban éjfélkor hatvan perccel előre igazítjuk az órákat és ezzel életbe lép nyári időszámítás. Elveszí­tünk egy órát az életünk­ből? — teszik fel sokan a- kérdést. Nem, mert szep­tember 28-án éjjel 1 órakor 0 órára, azaz éjfélre igazít­juk vissza a kronométere­ket és ezzel visszakapjuk az eltűnt időt. Először a II. világháború éveiben vezették be hazánk­ban a nyári időszámítást, a háború után néhány évvel meg­szűnt, később 1945—57 között is­mét volt téli-nyári időszámítás, azótá egységesen a közép-eu­rópai időt mutatják az órák Magyarországon és a tőlünk északra, nyugatra, és délre fekvő szomszédos országokban. időszAmítás-összehasonlító táblázat / ÉRVÉNYES: 1380. IV. frtól IX. 23jg Közép-európai idő Nyugat-európai idő Kelet-európai idő Moszkvai'idő Európa országaiban Az energiaválság miatt 1915 óta már Európa 13 országában Jugoszlávia ’ Nagyboton rua Portugália Svájc Ausztria Belgium Csehszlovákia Dánia Franciaország Hollandia Lengyelország Luxemburg Magyarország NDK Norvégia NSZK. Olaszország Spanyolország Svédország Bulgária Finnország Görögország Románia Szovjetunió Törökország Tervezőasztalon Érd és Dabas Budaörs, Nagykáta és Ráckeve rendezése is Závodszky Istvánnak, a Pest megyei Tervező Vállalat igaz­gatójának íróasztalán feltor­nyozva állnak a tervrajzok, a teli dossziék és irattartók. — Idei feladataink sokrétű­ek, ha valamennyiről beszél­nék, se vége, se hossza nem lenne. Célszerűbb, ha csak a főbb tennivalóinkat vesszük számba — mondja. A gárda készen áll — Elsőrendű feladatunk a VI. ötéves tervidőszakra tör­ténő, folyamatos átmenet biz­tosítása, a célcsoportos laká­sok és a csatlakozó kommu­nális .létesítmények megfelelő előkészítése. Kötelezettségünk, hogy a Pest megyei tervezők is részt vállaljanak a Minisz­tertanács által előírt általános rendezési tervek készítésében. Idén Érd, Budaörs, és Dabas új arculata születik meg a rajzpapíron. de hozzálátunk még Nagykáta és Ráckeve ál­talános rendezési tervei elő­készítéséhez is. Ehhez a nagy munkához már tavaly össze­állítottuk a tervezőgárdát — fel is vehettünk szakembere­ket —, ám belső munkaerő­átcsoportosítással is élt a ve­zetés. Hét község vízbázisa — Több száz millió forint kivitelezési értéket jelent szá­munkra az idén is a közmű­vek tervezése. Közülük is em­lítésre méltó néhány — foly­tatja a tájékoztatást. — Gyál, Öcsa — Bugyi — Alsónémedi térségében körzeti vízmüvet, Piiiscsaba — Tinnye és Jászfalva körzetében pedig- regionális vízmüvet tervezünk. Ennek érdekessége, hogy Ko­márom megyével együttmű- ködye valósul majd meg; a vízbázis is náluk van. Mi­után Pest megyében napjaink­ban is sok még a vízellátás miatt egészségileg veszélyezte­tett terület, ezek megszünte­tésében is fontosnak tartjuk a közreműködésünket. Remélhe­tőleg — terveink alapján — Csővár — Verseg — Mária- nosztra és Kóspallag körze­tében szűnnek majd meg a gondok. Iskolaprogram Nemcsak ivóvíz, hanem szennyvízhálózat létesítésében is érdekelt a vállalat. Tovább­tervezik a budakeszi szenny­víztisztító telepet. Érdekessége, hogy svájci berendezésekkel, egy teljesen új kezelési eljá­rást honosítanak meg, vala­mint megoldják Kiskunlachá- za és Ráckeve közös szenny­vízelvezetését. Ügy tűnik, nem szűkölköd­nek munkában Pest megye ter­vezői. Závodszky István azon­ban egy gondjukat is felemlí­ti: o II. félévre nincs még ki­töltve a magasépítési tervezé­si kapacitásuk. Ez azért is baj, mert a kivitelezési tervek átfutási ideje 8—9 hónap, te­hát a késői megrendelések kap­kodáshoz vezethetnek. Persze jó lenne az átfutási időt is rö­vidíteni. Idekívánkozik néhány, az el­ső félévi munkáik közül: hoz­záláttak már a váci alsóváro­si, a gödöllői Kör utcai, vala­mint az érdi és a budaörsi la­kótelepek továbbtervezéséhez. Készül a százhalombattai Fő tér épületegyüttesének — ahol az OTP, az IBUSZ és az Álla­mi Biztosító kap majd helyet — kiviteli terve, és az iskola- programot folytatva, Üröm és Halásztelek 8—8 tantermes ál­talános iskoláinak terve is. — A tervezői munka csak akkor lehet sikeres, ha a ko­rábbinál is jobban öszedolgo- zunk a beruházókkal és a ki­vitelezőkkel — állapítja meg az igazgató. — Jól példa erre a ceglédi művelődési központ felújítása, ahol helyszíni mű­vezetés keretében — mégpedig folyamatos tervszolgáltatással — folyik az átalakítás. Ez nem jelent egyebet, minthogy a tervező is közvetlenül részt vesz a munkában, nem csupán íróasztala mellől figyel. Belép a könnyűszerkezet S végül egy sikeresnek tűnő kezdeményezésről is beszámol a tervezők irányítója: már idén megkezdődik az ÉTI- SZERK-könnyűszerkezet elter­jesztése Pest megyében. A kis- kunlacházi ÉGSZÖV-vel együttműködve — ők gyártják a fémszerkezeteket — a ha­lásztelki iskola már az új mód­szerrel készül. Dodó Györgyi alkalmazzák a nyári időszá­mítást, általában március vé­gétől szeptember végéig — át­lagosan 182 napig. A múlt esz­tendőben a Nehézipari Mi­nisztérium, amely Magyaror­szágon az energiatermelés és elosztás gazdája, a Közlekedési- és Postaügyi Minisztériummal közösen kidolgozta az időszá­mítás megváltozásának módját, ütemét. Felmérte a bevezetéssel kapcsolatos pénzügyi terheket és a várható megtakarításokat. Ennek alapján döntött úgy a Minisztertanács, hogy ezen­túl minden évben, általában április elejétől szeptember vé­géig, a kelet-európai időszámí­tásnak megfelelő nyári idő­számítást kell bevezetni. Az energiamegtakarítás várható értéke évente 160 millió fo­rintot tesz ki és ehhez még to­vábbi megtakarításokat is hoz­zászámíthatunk. A villanykör­ték, fénycsövek, halogén iz­zók rövideb’o ideig lesznek be­kapcsolva, ezzel élettartamuk nő. Összehangolt menetrend A MÁV vonalain naponta 2400 személyszállító vonat és ennél is több tehervonat köz­lekedik. A vonatok jelentős ré­sze áthalad határainkon. A menetrendet az időszámítással összhangban kell a külföldi országokkal egyetértésben mó­dosítani. Mivel kontinensünk számos országában már ko­rábban is alkalmazták a nyá­ri időszámítást, az Európai Menetrendi Konferencia 1974. évi Helsinkiben megtartott plenáris ülésén úgy határozott, hogy az óraigazítást a nem­zetközi forgalom biztonsága miatt egyeztetni kell. A szocia­lista országok vasútjainak együttműködési szervezete az OSZZSD elfogadta a MÁV ja­vaslatát a forgalom alakulásá­nak kölcsönös figyelemmel kí­séréséről és az utastájékozta» tós módszereiről. Magyarországon a vasúti hi­vatalos menetrendkönyvet az idén kétszer adják ki. A nyári fmenetrend június 1-től szep­tember 27-ig érvényes, április 6-tól június 1-ig a most meg­jelent pótfüzet tartalmazza a változásokat. A jövő évben megjelenő 1931/82<es menet-, rendkönyv már ismét egész évre érvényes lesz — csak külön adatokat tartalmaz majd, a nyári és téli hóna­pokra. A jószág nem módosít A Szovjetunióban és Jugo­szláviában az idén nem ve­zetik be a nyári időszámítást, de Ausztriában és Romániában igen. Ausztriában az órák any- nyit mutatnak majd, mint ná­lunk, de Romániában 1 órával előbbre járnak majd. Az ösz- szehasonlító táblázat pontosan mutatja, hogyan járnak majd az órák Európa különböző or­szágaiban. Érdekes eredményt mutat­nak más országok gazdasági számításai is. — Lengyelor­szágban évente 300—400 millió kilowattóra volt az árammeg­takarítás. Franciaországban 1976-ban egyetlen év alatt 300 ezer tonna kőolajjal fogyott kevesebb az órák előreigazítá- sával. Éppen francia tapasz­talatok alapján kell figyelmez­tetni a mezőgazdasági dolgozó­kat, szövetkezeti és egyéni pa­rasztjainkat: az állatok bioló­giai időszámítása változatlan marad, ezért etetni-itatni a régi idő szerint kell. Francia- országban ugyanis nagy súly­veszteséget és a tejhozam apa­dását figyelték meg azokon a helyeken, ahol az állatokat is rá akarták szoktatni a nyári időszámításra... Hermann István

Next

/
Oldalképek
Tartalom