Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

6 yürian 1980. ÁPRILIS 29., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK Tíz év telt el azóta, hogy Nagykáta az új ipari létesít­ménnyel gazdagodott. Rácz György cikke az üzemi új­ság legutóbbi számában: A nagykátai gyáregység egy év­tizede címmel jelent meg. Nézzük, mit tart ma az egyik legfontosabb gondnak Gallai János, a nagyközség KISZ- bizottságának titkára. „A gyár­egység dolgozóinak nagy része nő, sok a fiatal. Gyermekin­tézményeink pedig a nagy­községben nem tudnak lépést tartani az igényekkel. Egyre több kismama kénytelen ott- honmáradni a gyes utón, mert gyermekét nem tudja elhe­lyezni óvodában. Éppen ezért tartanánk célszerűnek, ha a Telefongyár itteni gyáregysé­ge építene saját óvodát, vagy pedig ha ez nem lehetséges, akkor a nagyközség és a Tele­fongyár, esetleg „más helyi üzemek részvételével valósul­jon meg a beruházás.” A Rákos mezeje Termelő­szövetkezet üzemi híradójában Egy baleset tanulságai címmel találtunk érdekes írájrt. Te­gyük hozzá: őszinte, figyel­meztető írást. Idén januárban Vajda Kálmánná, az export­csomagoló ágazat dolgozója súlyos üzemi balesetet szenve­dett. Tavaly ősszel szerzett targoncavezetői jogosítványt, a baleset bekövetkeztéig azon­ban mindössze 25—30 óra gya­korlat volt csak mögötte. A baj megtörténtének egyik fő oka tehát á gyakorlatlansága volt, ezt azonban utólag sem írhatták a hátrányáfa. Mert jó j néhány szabály védi a dolgo- i zókat: többek között arra is van munkavédelmi előírás hogy új munkahelyen a mun­kás betanulási ideje alatt csak felügyelet mellett dolgozhat. Voltak azonban egyéb hiá­nyosságok is: például a közle­kedési úton anyagokat tárol­tak, az út műszaki állapota sem volt megfelelő, de ami szintén igen figyelemre érde­mes, a balesetet szenvedett nem kapott munkavédelmi ok­tatást. Vajda Kálmánnét, aki kétoldali koponyaalapi törés­sel került műtőasztalra —< szerencsére megmentették, balesetete azonban komoly fi­gyelmeztetés: a munkavéde­lemnek — embervédelmet kell jelentenie! Jelentős gyára a Ganz Mű­szer Műveknek a gödöllői árammérőgyár. Nem véletlen, hogy üzemi újságukban is rendszeresen foglalkoznak munkájával, gondjaival. Egyik legutóbbi számukban az első oldalon jelent meg a Napi­renden a jövő című nagy ter­jedelmű írás, amelyből meg­tudhattuk: milyennek értékel­te az ÁMGY párt-végrehajtó­bizottsága az utóbbi években megtett utat, a fejlesztést és a termékösszetétel alakulását. „A gyártmányfejlesztés meg­követelte, hogy a gyártás is fejlődjön — állapította meg Sárközi' Zoltán főmérnök —, e kölcsönhatásból alakult ki egy olyan termék, amely jelen­leg^ a nagy sorozatú gyártás előtt áll, s hamarosan elin­dulhat hódító útjára. A G- család kifejlesztésével egy mű­szaki paramétereiben kitűnő, esztétikailag megnyerő fo­gyasztásmérőt hoztak létre, A Szerencse-tá rgysors játék nyereményjegyzéke A Magyar Újságírók Országos Szövetsége áltat rendezett Szeren­cse-tárgy sorsjáték nyereménye« 1980. április 27-én húzták lei. Az alább felsorolt számú sorsjegyek nyertek. A nyertes sorsjegyek a nyere­ményoszlopban szereplő farintösz- szeg erejéig vásárlásra jogosultak. Az 1000, 2000. 5000 forint összegű nyereményeket, valamint a főnye­reményeket azok a sorsjegyek nyerték, amelyeknek száma és ró­mai számmal megjelölt osztálya is megegyezik a nyereményjegyzék- ben közölt számokkal. Az azonos számra kihúzott 100 forintos nyere­mény ezeket a sorsjegyeket nem illeti meg. A főnyeremények a sorszám nö­vekvő sorrendjének megfelelő he­lyen találhatók. Sz. Ősz- Nye- tály re­mény 00120 I—VIII. 100 00-810 V. Zaporo- zsec gk. 00810 I—'VIII. 100 00897 I«*—VIII. 200 01048 I—VIII. 100 01723 III. 5000 017231—vm. 100 02019 i-vm. 200 02085 I—VIII. 100 02213 I—VIII. 100 02756 I—VIII. 100 02930 I-VIII. 200 03479 I—VIII. 100 04299 I—VIII. 100 04490 I—VIII. 100 04532 I—VIII. 200 04891 I—VIII. ICO 00094 I—VIII. 200 06203 I—VIII. 100 06516 VI. 1000 06516 I—VIII. 100 06845 I—'VIII. 200 06989 II. 2000 06989 I—'VIII. 100 07241 I—VHI. 200 07448 I—VIII. 500 07820 I—VIII. 100 07882 I—VIII. 200 07977 I-VIII. 200 08090 I—VIII. 200 08234 V. 1000 08234. I—VIII. 100 03256 I—VIII. 200 08342 I—VIII. 100 03850 I—VIII. 200 09301 I—VIII. 10-0 09980 I—VIII. 200 10026 I—VIII. 100 10382 I—VIII. 100 10398 I—VIII. 200 10406 I—VIII. 100 10433 L 1000 10433 I—VIII. 100 10655 V. 5000 10655 I—VIII. 100 11140 I—VIII. 100 11141 I—VIII. 200 11164 V. 2000 11164 I—VIII. 100 11305 I—VIII. 200 11604 VII. 1000 11604 I—VIII. 100 12453 I—VIII. 100 12462 I. 5000 12462 1—VIII. 100 13148 I—VIII. 100 14084 I—VIII. 14419 I—VIII. 14674 I—VIII. 14872 I—VIII. 14926 I—VIII. 15350 I—VIII. 15360 I—VIII 15333 I—VIII. 16053 I—VIII. 16053 I—VIII. 16783 VI. 16783 I—VIII. 16996 I—VIII. 17238 I—VIII. 17702 I—VIII. 17945 I—VIII. 18823 I—VIII. 19403 I—VIII. 19958 III. 19958 I—VIII. 19976 I—VIII. 20076 I—VIII. 20097 I—VIII. 20388 I—VIII. 20851 I—VIII. 20930 III. 20930 I—VIII. 21844 I—VIII. 21944 I—VIII. 22000 VIII. 22000 I—VIII. 22025 I—VIII. 22180 I—VIII. 22234 VI. 22234 I—VIII. 22295 I—VIII. 22345 I—VIII. 22419 I—VIII. 22503 I—VIII. 23206 I—VIII. 23380 I—VIII. 23412 IV. 23412 I—VIII. 23469 I—VIII. 24000 I—VIII. 25007 II. 25C07 I—vm. 25481 I—VIII. 25563 I—VIII. 25D24 VIII. Lám 25324 I—VIII. 26430 VIII. 26430 I—VIII. 26901 I—VIII. 27632 I—VIII. 27653 I—VIII. 27672 I—VIII. 28499 I. 200 200 100 200 100 200 200 100 100 100 1000 100 100 100 100 100 200 500 1000 100 100 200 100 100 100 1000 100 100 200 2000 100 200 200 5000 ICO 200 100 100 100 100 100 5000 100 100 100 1000 100 100 100 Tra­bant gk. 100 1000 100 100 200 200 100 1000 28499 28536 28724 28311 28811 29137 29188 29373 29830 29830 29386 30063 30453 30676 31112 31478 31811 32041 32204 32204 32424 32748 33112 33377 33385 33539 33886 34339 34339 35057 35123 35617 35754 36467 36467 36804 33888 36868 37138 37265 37444 37444 37534 38184 38427 38551 33561 38911 38911 39044 39096 I—vm. I—VIII. i—vm. VII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. V. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. II. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. I—VIII. i—vin. VII. i—vm. I—VIII. I—VIII. I—VIII. i—vm. vm. I—VIII. i—vm. i. I—VIII. i—vm. I—VIII. IV. i—vm. I—VIII. i—vm. i—vm. n. i—vm. ív. I—VIII. I—VIII. I—VIII. 100 100 200 5000 100 200 100 200 1000 100 200 100 100 100 100 100 200 100 5000 100 500 100 200 200 100 100 100 2000 1-00 100 200 100 200 1000 103 200 2000 100 100 100 1000 100 100 100 100 Zsiguli gk. 100 1000 1ÍK) 200 100 39478 I—Vm. 200 39519 I—VIII. 200 40446 II. 1000 40446 I—VIII. 100 40763 I—VHI. 100 40806 I—VIII. 200 40957 I—VIII. 100 40982 I—VIII. 100 40989 I—VIII. 200 40994 I—VIII. 100 41095 I—VUI. 100 41268 I—VIII. 100 41511 I—VIII. 200 41719 I—VIII. 200 41732 m. Skoda gk. 41732 I—VIII. 100 41877 I—VIII. 100 41929 I—VIII. 100 42149 I—VIII. 100 42196 I—VIII. 100 42414 I—VIII. 503 42539 I—VIII. 100 42677 I—VIII. 500 4272« I—VIII. 100 42732 I—VIII 100 43302 I—VIII 100 43563 VII. 1000 43563 I—VIII. 100 43724 I—VIII. 100 43950 VIII. 5000 43950 I—VIII. 100 43986 I—VIII. 100 44149 I—VIII. 100 44643 I—VIII. 100 45033 I—VIII. 300 45457 III. 2000 45457 I—Vin. 100 46129 IV. 2000 46129 I—VIII. 100 46149 I—VIII. 100 46437 I—VIII. 100 46843 I—Vin. 200 47518 I—VIII. 100 47547 I—VIII. 100 47916 I—VIII. 200 48159 VI. 2000 48159 I—VIII. 100 48928 I—VIII. 200 49164 I—VIII. 100 49454 I—VIII. 100 A NYERTES SORSJEGYEK BEVÁLTÁSI RENDJE A 100—5000 forint értékkel kihú­zott nyertes sorsjegyek egyben vásárlási utalványkém szolgáinak, és a nyereményösszeg erejéig vi­déken bármelyik áruházban vagy áfész-üzleitben; Budapesten a Lottó Áruházban (VII.. Rákóczi út 36.) vásárlásra felhasználhatók. A főnyereményt nyert sorsjegyek nyereményutalványát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (Budapest, VI.. Népköztársaság út­ja' 101.) szolgáltatja ki a sorsjegy bemutatójának. A nyertes sorsje­gyek 1980. május 9-től június 9-ig válthatók be. Elveszett, megsemmi­sült vagy a beváltási határidő után bemutatott sorsjegy alapján semmilyen igény nem támaszható. A hivatalos nyereményjegyzék 1980. május 9-től megtekinthető a postahivatalokban és a sorsjegy­árusítóknál. valamint a nyeremé­nyek beváltására jogosult üzletek­ben. A Szerencse-tárgysorsjáték szervező bizottsága Bíróság előtt a rendőrgyilkosok Soós mindent beismer9Ötös tanács ítélkezik az ügyben olyat, amely képes felvenni a versenyt a külföldi piacokon is ... Az új típusnál megnö­velték a számdobok szá­mát ...” Megtudjuk, hogy a kereslet megnövekedett a vil­lamos felhúzású kapcsolók iránt. A gyártott Ko-típus ter­melékenyebben is gyártható elődjénél. Lényegesebb azon­ban, hogy számos technikai újdonságot is tartalmaz, amely jelentősen emeli műszaki ér­tékét. A jövő útja a kvarcve­zérlésű kapcsolóórák nagy so­rozatú gyártása. Egy ilyen ter­mék mielőbbi piacra kerülése jelentős előnyökkel jár, mi­után ilyeneket várnak a vi­lágpiacon. A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság üzemi lapjá­ban a Silvanusban Saly Géza számol be egy kezdeményezés­ről. Beszerzés helyett — gaz­dálkodás címmel. Valójában nem is kezdeményezésről van szó, hanem inkább arról, mi­ként valósítható meg egy tel? jesen új anyaggazdálkodási rendszer a hatalmas területen fekvő gazdaságban? A jelen­legi gyakorlat az, hogy minT den erdészet és üzem saját maga gondoskodik a beszer­zésekről, s ha valamit nem kapnak, akkor rohannak a központba. Pontosabban: az egységek nem tudnak egymás anyagbeszerzéseiről, ez pedig sok fölösleges költséget je­lent. Elképzelésük, hogy két anyaggazdálkodási szerveze­tet alakítanak: Gödöllőn és Budakeszin, a központban pe­dig egy anyaggazdálkodási cso­port irányítja, koordinálja te­vékenységüket. így a budake­szi alközpont felel majd a bu­dakeszi erdészet és a fafeldol­gozó üzem, a bajai erdészet és a telki vadgazdálkodási er­dészet, valamint a gazdaság központja megrendeléseiért. Ugyanakkor Gödöllőhöz tar­tozna a gödöllői erdészet, a vadgazdálkodási erdészet, a valkói erdészet és az incsői fa- feldolgozó, A korszerű anyag­gazdálkodási rendszerrel meg­szüntethetik az átfedéseket és valóban csak a legszüksége­sebb anyagokat, eszközöket kell megvásárolnia a gazda­ságnak. Dodó Györgyi Hétfő reggel 9 órakor a Fővárosi Bíróságon megkez­dődött Soós Lajos és társai­nak bűnpere. A tárgyalás színhelyén, az úgynevezett esküdtszéki teremben a hall­gatóság elfoglalt minden he­lyet. Szemben velük a pulpi­tuson ezentúl nem három-, ha­nem dr. Czabány Mihály ve­zetésével öttagú büntetőtanács — két szakbíró és három né­pi ülnök — foglalt helyet. (Ilyen ötös tanács az 1973-as büntetőeljárási kódex óta ala­kítható, de csak kivételes ese­tekben. Eddig mindössze egyetlen alkalommal, két esz­tendővel ezelőtt, egy igen bo­nyolult bűnügyben került sor erre.) Hatan ülnek a vádlottak padján A tárgyalást rendkívül ko­moly biztonsági intézkedések előzték meg. A hat vádlottat tíz őr kísérte a terembe, egy bv. tiszt pedig mindvégig a hírói emelvény előtt egy tele­fonkészülékes íróasztalnál tar­tózkodott. Több egyenruhás őrizte továbbá a bejáratokat is, amelyeken csak az előre kiadott fehér és kék színű be­lépőjegyekkel lehetett belép­ni. A tárgyalás megkezdése után a vádat dr. Fridrich La­jos ügyész terjesztette a bí­rák elé. A tömören kifejteti indítvány legfontosabb fejeze­tei — az 1968-as pénzügyőr­gyilkosság, az 1972-es török­bálinti emberölés, valamint a két 1979-es bűntett, a rend­őrgyilkosság és a gyermeke születését ünneplő üllői férfi megölése — a nyilvánosság előtt lényegében ismertek. Ezen legsúlyosabb bűncselek­mények mellett az I. rendű Soós Lajos, a II. rendű György József, a III. rendű Németh István és a IV. ren­dű Varga László egész sor vagyon elleni bűncselekményt is elkövetett, de az ügyészség az utóbbiak miatt nem emelt vádat, mert ezeknek a gyil­kosságok mellett a felelősség­re vonás szempontjából nincs jelentőségük. A vádiratnak a közvéle­mény előtt mindeddig isme­retlen elemei az ügy V. és VI. rendű vádlottjaihoz — az emberölésekben ártatlan — Soós Lajosnéhoz és élettár­sához, Mester Jánoshoz kap­csolódnak. ök ketten mintegy 40 ezer forint értékű pénzt és értéktárgyat tulaj donítot- j tak el a 30 éves asszony egy j másik élettársa, K. Sándor lakásából. A lopásokon kívül Soósnét üzletszerű kéjelgés- sel, Mestert pedig krtartott- sággal is vádolják, mert a nő időnként prostitúcióból szer­zett pénzből tartotta el élettársát. Bűnösnek érzem-e magam? A vádindítvány előterjesz­tése után Soós kihallgatásé • val megkezdődött a bizonyí­tási eljárás. A fővádlott a következő órákban megbilin­cselve, az őt kísérő tiszthe­lyettes kezéhez láncolva vá­laszolt a kérdésekre. Mit mondott? Egyáltalán milyen ember lehet a négy­szeres gyilkos? — vetődhet fel a kérdés, hiszen — ha csak szűk körben is — most először lépett a közvetlen nyilvánosság elé az utóbbi évtizedek egyik legveszélye­sebb bűnözője. Nos, a vecsé- si Soós Lajos kezdetben meg­lehetősen cinikusan viselke­dett. — Hogy bűnösnek ér­zem-e magam? — kérdezett vissza a bíróság elnökének — nem ez a lényeges, hanem hogy örök engem annak tar­tanak .. Néhány perc múlva azon­ban Soós váltott, s ezután már végtelen nyugalommal, ugyanakkor szinte minden ér­zelem nélkül vallott. , Hétfőn egyébként az 1968-as gyilkos­ságról volt szó, amikor Soós volt börtöntársával, a Dugasz gúnynevű Vargával megölt egy ismerős pénzügyőrt, csak­hogy megszerezzék annak szolgálati fegyverét. Ezzel az azóta eltűnt pisztollyal ugyan­úgy posta- vagy OTP-fiókot akartak kirabolni, mint az 1979-ben szerzett rendőrrevol­verrel. (A nyomozás során Soóst megkérdezték, mit kezdett volna a pénzzel. A váci, sop­ronkőhidai és márianosztrai börtönben mindeddig 12 évet töltött vádlott az általa is emlegetett cseh Stratilekkel — az 1978-as Ferenc körúti pos­tarablás elkövetőjével — szemben nem disszidálni akart. Soós álmai között egy luxusház, egy Mercedes lakó­kocsival és egy motorcsónak szerepelt.) Várhatóan júniusban hirdetnek ítéletet Soós az 1968-as gyilkosságot a legkisebb részletek feltárá­sáig beismerte. Vallomásában ugyanakkor említett egy ko­rábbi, 1963-as emberölést is, amelynek egyik főszereplője ugyancsak ő volt, de amit elegendő bizonyíték hiányá­ban mégsem tettek vád tár­gyává. Annak a mindeddig is­meretlen helyről származó szóbeszédnek, hogy Soósék az eddig ismert négy gyilkossá­gon kívül más halálos végű bűncselekményt is elkövettek, van tehát bizonyos alapja. Maga Soós számolt be ezek­ről a nyomozás során, e val­lomásait azonban mindeddig senki sem erősítette meg... A tárgyalás, amelyre a szakértőkön kívül 61 tanút idézett meg a bíróság, szer­dán Soós Lajos újabb kihall­gatásával folytatódik. A Per­ben várhatóan júniusban hir­detnek ítéletet. Babus Endre Nem tartják felügyeleten Még van remény — Bajor Nagy Ernőt kerem. ^ — A Szabad Földnél tessék... § — A Nők Lapja levelezési rova­§ tát... k — Kapcsolja a Hírlapkiadó Vál­^ lalat terjesztési osztályát... 8 — Nem kapcsolom ... 8 — Hogy beszél, kérem?! | — Dühösen... \ Természetesen a vonal másik vé­y gén épp olyan harciasak, mint mi § ezen az oldalon — elvégre potyára ^ töltik idejüket, költik pénzüket. Es \ ez így megy egész nap, szinte má- ^ sodpercenként. Csöng a telefon a ^ Pest megyei Hírlap titkárságán; § — A Központi Sajtószolgálatot... S — Szabó Lászlót, a Népszabadság § rovatvezetőjét... | — Az Esti Hírlaptól Lukács Te­8 rézt... \ S jön a Népszabadság, a Nők \ Lapja, az Esti Hírlap, a Szabad \ Föld, a Központi Sajtószolgálat, a § Hírlapkiadó Vállalat teljes, több $ száz személyes névsora. NINCS EBBEN TÚLZÁS, , .---------------------------------------: hiszen a szerkesztőségek tömegkapcsolatát, napi életritmusát jelenti a telefon is. Tud­valevő, hogy a sok neves, közkedvelt újságírót számtalan ember hívja. Mun­kájukhoz nélkülözhetetlen segédeszköz, a napi szerkesztés feltétlen forrása ez a hívás. Mi történt Nyíregyházán, Za­lában, Szegeden, Budapest kerületein, ott ahová személyesen jutottak el az újságírók. Csakhogy a nélkülözhetetlen telefoná­lókat a Hírlapkiadó Vállalat és a ne­vezett szerkesztőségek hiába várják. Mi pedig, akik szerkesztenénk a Pest megyei Hírlapot, nem szerkeszt­jük, helyette kezeljük a telefont. Na­pok óta hol kedves felvilágosítóan, hol mérgesen, a telefonkagylót levágva, vagy a csöngetést figyelmen kívül hagyva, a hívó türelmét próbálgatva szidjuk a Postát. Szidjuk, mert úgy érezzük: mi, akik annyit segítettük a Holló ügyben, meg­érdemelnénk a viszont figyelmet. Meg­értve a Posta nehézségeit, kértük ol­vasóinkat, tanuljanak meg Toshibául. Megtanítottuk előfizetőinket a szabá­lyos, a postai gépeket kiszolgáló bori- tékcímzésre. Legutóbb a borítékok szakszerű ragasztására, nehogy a gé­pet a felkunkorodó papír akadályozza munka közben, s mindig arra okítot­tunk, ami jó a Posta korszerűsítésé­nek. S most, amikor mi kértük a Pos­tát, vegye figyelembe a szerkesztőség érdekét, ne kelljen némaságra kárhoz­tatnunk saját olvasóinkat, akik hívá­sára ki tudja ki veszi fel most a 140— 447-es és a 140—449-es tárcsázása után a kagylót, mert a sok évtizede ismert számon ezután más jelentkezik. NÉZZÜK SORJÁBAN. ... .----------------------------------- Idén január 2-án hatsoros levélben értesítette a József Távbeszélő Üzem űzi. csop. vez.-e a Hírlapkiadó Vállalatot, hogy ..'. műszaki okok miatt a közeljövőben számcserét hajtok végre. Közölte azt a hét számot, ami a ki tudja milyen műszaki okok miatt megváltozik. Vi­gasztalásul hozzátette: számcsere meg­történte után a régi számot 1 hónapig díjmentesen felügyeleten tartom és az új számot közlöm a hívókkal. A szám- változás időpontját annak idején táv­beszélőn közlöm. Gyors válasz ment, nem a csop. vez.- hez, hanem a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság helyetteséhez. És nem a Hírlapkiadó Vállalat, mert az nem tud válaszolni — hanem annak osztályve­zetője magyarázta röviden, de nagyon világosan, hogy a munkában, az emlí­tett szerkesztőségekben milyen zavart okoz a változtatás. A január 14-i levélre március 21-én jött a 11 soros postai, rideg, még köz- érthetőségre, meggyőzésre sem törekvő válasz: ...értesítem ...felszólalását megvizsgáltam, az eredményről az aláb­biakban tájékoztatom. A számcserére a József Központ forgal­mi viszonyainak javítására, illetve a távbeszélő sorozatszám kialakítása ér­dekében kerül sor, ezért végrehajtásától nem tekinthetek el. S ismét jön a korábbi vigasztaló ígé­ret: A régi kapcsolási számokat 1 hó­napig díjmentesen felügyeleten tartják (mármint a József központ) és a hí­vóknak az új számot bemondják. A szolgáltatást — erre vonatkozó igény esetén — az illetékes távbeszélő üzem a havi előfizetési díj megfizetése mel­lett hosszabb időre is teljesíti. _____________________. szöveget nem értj ük pontosan, de úgy hisszük, azt jelenti; a postai sorozatszám kialakí­tása (?!) érdekében a bekövetkezett kellemetlenség elkerüléséért a szer­kesztőség fizessen. Logikus. Mint ahogy logikus, hogy a Posta érdekében nem vették figyelembe az előfizető érdekét, noha az is meglehetősen közügy. De van néhány homályos pont az egészben: így például a többi között: _ Milyen forgalmi, műszaki érdek le- © hét az, hogy a telefonszám, amely eddig a IV. emeleten berregett, most éjjel-nappal ugyanazon épület II. eme­letén szóljon? (A többi hat számról helyhiány miatt nem írok.) Miért nem az új • telefonkönyv © megjelenése előtt gondolkodtak saját érdekeiken? S ha nem jutott ad­dig eszükbe, nem várhattak volna-e az újabb telefonkönyv kiadásáig? _ Miért nem szüneteltetik egy évig © a rendkívül forgalmas számot és adnak olyat, amelyen csak a Pest me­gyei Hírlapot keressék. A szolgáltató vállalatnak, amely- © nek fizet a Hírlapkiadó Vállalat, nem kötelessége-e figyelembe venni az előfizető politikai és üzleti érdekeit? Előtérbe helyezheti-e egyoldalúan a homályosan fogalmazott forgalmi ér­deket? (Ismét írom: IV. emeleti vál­lalati telefonközpontból a II. emelet szerkesztői szobájába tenni ugyanazt a számot?) _ Tudomása van-e arról a Postá- © nak, hogy mit jelent az olvasónak a több évtizede megszokott szám. hogy mekkora csorbát szenved a tö­megkapcsolat egy egész sajtóappará­tusban, akárcsak egy (itt hétről van szó!) telefonszám-változás miatt?! „A VÉGREHAJTÁSTÓL .... -------——---------------------- nem tekint­hetek el” levél írójának minden bi­zonnyal fogalma sincs erről. Remél­jük felettesei jobban megértik és több lélekkel, a gépek kiszolgálása mellett az előfizetőt, az embert középpontba állítva képesek mindkét fél érdekét nézni. S. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom