Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

Utaznak a szállítótálcák Irán! megrendelésre 960 darab húsipari szállítótálca készül a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében. A képen: a tálcákat a messzi útra szakszerűen csomagolják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Jól szervezett munka Összhangban, együtt motorok alumíniumházas tozatát. P. J. (A tudósítás az ÉVIG dolgozói­nak lapjában, a Villamosgépben jelent meg.) A valóság gyakran eltér a papírformától, többféle szál­ból szövődik össze. Futnak a fonalak tőlünk és hozzánk, né­ha megszakadnak, bogot köt rájuk a készség, a jóindulat, máskor összekuszálódnak és csak erős rendteremtő szán­dék képes helyükre igazítani a valahol hiányzó, szükséges szá­lakat. A művészet nyelvén vál­Tanácstagi jelölő gyűlések Április 28-án délután 17 órai kezdettel Cegléden a követke­ző helyeken kerül sor tanács­tagi jelölő gyűlésekre: A 9. körzet lakói számára a központi napközi otthonban, a 16. körzetnek a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Tár­sulat Pesti úti központjában, a 25-ösnek a Kossuth Gimná­ziumban, a 37. körzetben la­kóknak a Városgazdálkodási Vállalatnál, a 48-as körzetnek a Déli úti iskola épületében, az 50-esnek a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában, az 52. körzet la­kóinak a Pesti úton a volt ta­lajjavító vállalat épületében, az 58. körzetnek az Április 4. Közgazdasági Szakközépisko­lában, a 66-osnak a PEMÜ cipőgyárában. Cegléden ezzel a jelölő gyű­lések véget érnek. Nemzetközi verseny Nemzetközi birkózó ver­senyt rendez a CVSE birkózó szakosztálya úttörő és serdülő korosztályúak részvételével a CVSE sportcsarnokában, a győzelem napja alkalmából, május 3-án és 4-én. A sportág kedvelői jugoszláv és cseh­szlovák fiatalokat láthatnak a szőnyegen, itt lesznek az or­szág vasutas sportegyesületei­nek fiatal játékosai, valamint a megye és a szomszédos me­gyéket képviselő csapatok is. Á CVSE színeiben a közönség láthatja Támadi Tibort, az úttörő-olimpia 2. helyezettjét és Mészáros Imrét, a serdülő magyar bajnokság helyezett­jét. Szép mérkőzés, nemes ver­seny várható. Május 3-án az esemény délután 14 órakor, május 4-én délelőtt 10 óra­kor kezdődik. iriap A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRÄSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1980. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP Májusi köszöntő Készülődés a városban, járásban Gyűlések, majálisok, műsorok Mint lapunk első oldalán hí­rül adjuk, a megyei központi ünnepséget Abonyban tartják. Cegléden és a járás többi tele­pülésén is hetek óta folyik már a készülődés, a közelgő május elseje méltó megünnep­lésére. Felfrissítik a régi de­korációkat, új zászlókat, sza­lagokat, transzparenseket ké­szítenek, feliratokat, jelszava­kat festenek, ismertető tabló­kat készítenek társadalmi munkában, számos munkahe­lyen. Több vállalat, üzem ben­sőséges, saját ünnepet is tart ebből az alkalomból, hiszen élüzem lett a MEZŐÉP, immár negyedszer lett első a gyáregységek közti verseny­ben az ÉVIG ceglédi gyára, ki­váló gyáregység a Május 1. Ru­hagyár ceglédi gyára, a KÖZGÉP ceglédi gyára is. Ceglédről a fővárosba, a köz­ponti, üzemi ünnepségre kül­döttcsoport indul. Cegléd város lakói felvonu­lással ünnepük május 1-et. Zászlódíszbe öltözik minden Bokányi Gyula képei Gyerekkora óta festőnek készült A meleg színeket kedveli A papírforma: egy ceglédi kisfiú átlagon felüli rajzkész­ségére felfigyel a környezete. Felveszik a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközép- iskolába, ahol szerencsésen le­érettségizik. Nyomban befo­gadja a Képzőművészeti Főis­kola festő szaka. Szorgalmas munkával telnek az évek, kézben a diploma. A lehető legjobb indíttatás egy fiatal tehetség számára, töretlenül ívelő pálya tökéletes startja — vélheti bárki. Az életben azon­ban ennél árnyaltabb, össze­tettebb minden. Bakányi Gyula festőművész kiállítása, amelyet a ceglédi kórház tanácstermében láthat­ták az érdeklődők, ennél sokkal többről vall a figyel­mes tárlatlátogatónak, külö­nösen, ha ezt saját szavaival kiegészíti maga az alkotó is. A minitárlat legvitatottabb darabja — a látogatók köré­ben — a Kályha című táb­lakép. A festmény két sivár fal ölelő szorításában ábrázol egy dőlni készülő vaskályhát. Kiszolgáltatott tárgy, amely sohasem tud már talán mele­get adni többé, léte céltalan és esetleges, megszűnt értel­mes kapcsolata környezetével. Talán ez a másfél tucat mű kulcsképe, amelyben számot vet a művész a világgal fenn­álló kapcsolatával, s ha szán­déka szerint nem is summáz ilyen tételesen, mindenesetre élete egy tragikus szakaszát vagy eseményét sűríti a vászonra vetített jelekbe. — Akkortájt halt meg az édesanyám, amikor ezt festet­tem — hangzik a csendes, el­gondolkozó felelet. A fiatal­ember egyébként is halksza- vú, kevés beszédű, magába forduló típus, aki a legoldot- tabban a festészet és a grafi­ka nyelvén fejezi ki magát. A művészet, az alkotás számá­ra a szilárd és biztos pont a világban. Ebben a közegben vívja küzdelmeit, újra és új­ra megfogalmazva, kibontva ugyanazt a témát, az Anya gyermekével számtalan vál­tozatát. — Hogyan is kezdődött? — Előbb a rajztudásom bukkant felszínre, utána szín­érzékem fejlődött ki. Már kezdettől színekben gondol­kodtam, de akkor még nem tudtam eléggé kifejezni ma­gam. Gimnazistaként önálló kiállításom volt Nagykőrösön. Másodikos voltam, és tojás­temperákat. akvarelleket akasztottam a falakra. Jó ha­tással volt rám a tárlat, a leg­jobbat adtam abból, mit ak­kor csináltam. Kötelességtudó diák voltam, aki nyolc éven át nap, mint nap Pestre uta­zott. Nem szakadtam el a szü­lői háztól. A középiskolában Miskolczi László és Sebestyén Ferenc volt nagyrabecsült mesterem. Negyedikes korom­ban elmentem Domanovszky Endréhez, a főiskola akkori rektorához, véleményt kérni, hol és hogyan folytassam ta­nulmányaimat? Javaslatára lettem festő. Vállalt közösség — A főiskolán Iván Szi­lárd volt a mesterem. A szak­mára jól megtanított, s nem tagadom, hatott rám. Xan‘ tus Gyula, Patai László és Klimó Károly ugyancsak ked­ves tanáraim voltak. Tőlük sok ismeretet kaptam. Munkámban mindig az egyszerűsítésre, a tömörségre törekszem. Általá­ban elégedetlen vagyok ma­gammal. s ez hajt, sarkall to­vább. Nehezen dolgozom, so­kat kaparok a képen, van úgy, hogy többször is felvázo­lom ugyanazt, majd lealapo­zom újra és újra. Ha elké­szül egy kép, már a fejemben a következő téma. Általában a meleg színeket szeretem, de csak kevés színt használok, hogy kerüljem a tarkaságot. A kiállítás jeles darabja volt az Ablak című festmény és a Kislány babákkal című, amelyen a végletekig vitt le­egyszerűsítést sikerrel megva­lósította. Mesterségbeli tudás­ra, érett kompozíciós készség- ségre vall az Este című mun­ka. A folyosón sorakozó gra­fikák — témájukat, látásmód­jukat és technikájukat tekint­ve — Szőnyi István munkáira emlékeztetnek. — Nem véletlen — kaptuk a választ, amikor ez szóba ke­rült. — Mesterem és az en­gem tanító tanárok szinte valamennyien Szőnyi tanítvá­nyai voltak, s számomra is meghatározó az ő művészegyé­nisége. Vállalom ezt a közös­séget. Bakányi Gyula, 1978-ban végezte el a főiskolát. A Kép­zőművészeti Alap tagja. Itt­hon telepedett le Cegléden, itt vállalt munkát. A kórházban a pszichiátriai osztályon művé­szeti terápiái foglalkozásokat vezet. Tervezett egy 6x2,7 mé­teres faliképet, amelyet — út­mutatásainak megfelelően — színes fonalakból varrnak ki a betegek. A Kossuth Műve­lődési Központ képzőművész szakköre évek óta az ő irányí­tásával működik. A magányt kedvelő fiatal­ember elsősorban a belső han­gokra figyel. Sokat dolgozik, ám szűk szobája valójában alkalmatlan az alkotásra. Mű­teremre volna szüksége. A komolyzenében és a versekben talál felüdülést. Vivaldit, Mo­zartot, Beethovent hallgat, Adyt, meg József Attilát ol­vas. és időnként felkeresi a tanárait, ellátogat a kiállító­termekbe. Gazdag kollekció ígéretes tehetség Bakányi Gyula. Ez fogalmazódott meg a zsűri véleményében is, amely szép számú kollekció­ját találta bemutatásra alkal­masnak. Nagy részük a szűk lakrészben zsúfolódik, s ta­lán hamarosan szélesebb nyilvánosságot remélhet, ha egy tágasabb teremben, a vá-, ros központjában sikerül meg­ismételni népesebb közönség előtt a tárlatot. Tamasi Tamás fontosabb útvonal, tér, lakó­negyed ebből az alkalomból. Térzene köszönti az ünnepi nagygyűlésre és felvonulásra gyülekezőket a Szabadság té­ren reggeltől. A nagygyűlés délelőtt 9 órakor kezdődik, Kovács Károly, a városi tanács el­nöke mond beszédet, majd a felvonulás követ­kezik a Szabadság téren és a Rá­kóczi úton. Délelőtt 11 órától egymást érik a sport- és kul­turális rendezvények, sokan pedig átutaznak Abonyba, a kiemelt megyei rendezvényre. A ceglédi járás települései­ről ezernél is többen utaznak az abonyi ünnepségre, vonat­tal, különautóbuszokkal. A többi településen épp ezért er­re is készülve köszöntik a munka ünnepét. Kocséron már április 30-án, délután 14 óra­kor megtartják a községi ün­nepséget, a Petőfi Tsz kultúr­termében. Beszédet mond Ki­rály Kálmán, a községi tanács elnöke. Elsején majális, sport- és kultúrműsor lesz. Ceglédber- celen munkahelyi megemléke­ző ünnepségek zajlanak ápri­lis 30-án. A termelőszövetke­zetben 14 órai kezdette], a szó­nok Giba László tsz-elnök lesz; az iskolában a 13 órakor kez­dődő ünnepségen május 1. je­lentőségéről Máté Gyuláné igazgatónő emlékezik meg. A tanácsházán 16 órakor, a házi­ipari szövetkezet részlegében 15 órakor kezdődik az ünnep­ség. Albertirsán április 30-án szintén munkahelyi megemlé­kezéseket tartanak, május 1-én délelőtt 9 órától a vásártéren majális lesz, gazdag sport- és kulturális műsorral, a műve­lődési házban a gyermekek számára délután filmvetítéssel. A nagyközségben délután 15 órakor lesz a községi vízmű ünnepélyes átadása, melyet a vízműtársulás elnö­ke, Kőhalmi Mihály ad át Bí­ró Zoltán tanácselnöknek. Csemőben május 1-én dél­előtt 10 órakor az általános is­kolában kezdődik az ünnep­ség, amelyen Huszár Sándor, a községi tanács vb-titkára mond beszédet. Mikebudán a nagy­fánál gyülekezik a lakosság május ünnepén délelőtt 11 óra­kor, hogy meghallgassa Virág Jánosnak, az erdészet szb-tit- kárának köszöntő beszédét. Egész napos majálist tartanak ezután, budapesti vendégmű­vészeket várnak. Jászkarajenőn a felsőkarai kiserdőben lesz elsején ünnepi nagygyűlés, délelőtt 10 órakor. Boros János, a pártbizottság községi titkára mond beszédet, utána majális és egész napos sport, vidámság következik. Bográcsban főtt ebédre várják a lakosságot, 18 órakor pedig szabadtéri diszkóműsor lesz. Nyársapáton május 1-én reggel 7 órakor zenés ébresztő lesz, 10 órakor politikai nagygyűlés kezdődik a sportpályán, ame­lyen dr. Koltai Zoltán, a Ha­ladás Tsz főagronómusa mond beszédet. Estig sport- és kul­túrműsor szórakoztatja a falu lakosságát. Dánszentmiklóson május 1- én délelőtt 9 órakor kezdődik a felvonulás a sportpályára, ahol Baráth Ferenc iskolaigaz­gató, a Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának elnöke mond beszédet. Délelőtt 11 órától itt is sportesemények zajlanak. Törteién május 1-én a felvo­nulás délelőtt fél 10-kor kez­dődik, 10 órakor lesz a piacté­ren a nagygyűlés, melynek szó­noka Kocsis János, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke. Délelőtt 11 órától az Üttörőerdőben majálist tarta­nak, lesz néptáncbemutató és vidám sportesemények sora. Most még mindenki kicsit aggodalommal és nagyon bi­zakodva kémleli az eget: bár­csak verőfényesen köszöntene az emberekre a munka ünne­pének reggele. Jelölő gyűlés Albertirsán A község képe megváltozott Iskola épül, rendelő bővül Albertirsán, a Móra Ferenc Művelődési Ház klubtermében a helybeli 1-es körzet válasz­tópolgárai gyűltek össze, hogy nyílt szavazással döntsenek: kit jelöljenek az elkövetkező öt évre a körzet tanácstagjá­nak? Levezető elnökként Zentai Pálné, az albertirsai nagyköz­ségi tanács munkatársa kö­szöntötte a szép számban megjelent választókat és ven­dégeket. ismertette a jelölő gyűlés menetét, majd felkérte Pánczél Ferencet, a művelődé­si ház igazgatóját, előadói be­széde megtartására. Páncél Ferenc a nagyközség 1973 óta eltelt időszakának eredményeiről szólt, amelyek megvalósulásában nagy szere­pük volt a tanácstagoknak. Beszélt a még megoldásra vá­ró feladatokról is, amelyek már a hamarosan megválasz­tásra kerülő tanácstagok te­vékeny részvételére várnak. Mint művelődési vezető, külö­nösen fontosnak tartotta a község kulturális életének fej­lődését, az új óvoda elkészü­lését és azt, hogy az új isko­la építése év végére befeje­ződjék. Nem titkolta, hogy sajnos, vannak még nehézsé­gek is. Az óvodai ellátottság­nak árnyoldala van. Ideigle­nesen az iskolásoknak váltott műszakban kell iskolába jár­niuk, meg kell várniuk még a mellette álló régi épület fel­újítását is. A tanácstagok különösen sokat tettek a Ha­zafias Népfront helyi szerve­zetének aktíváival együtt az iskola- és óvodaépítések társa­dalmi munkáinak szervezésé­vel. Megértették a lakossággal a létesítmények fontosságát, szükségességét. Azok, akik eddig tanácstag­ként működtek, sokat tettek a község út- és járdaépítésének fejlesztéséért. Munkájuknak és személyes példamutatásuk­nak köszönhető, hogy az el­múlt években több ezer mé­ter járda készült, és az út­hálózat is korszerűsödött. Az előadói beszéd után Gyo- vai János, az általános iskola igazgatója, a Hazafias Nép­front helyi szervezetének el­nöke javaslatot tett a jelölt­re : Lakos László gépészmér­nökre, az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet dolgozójá­ra. A jelölő gyűlésen ezt egy­hangúlag elfogadták, többen szót kértek, közérdekű prob­lémák ügyében. Javasolták, hogy a megválasztandó ta­nácstag is szorgalmazza a szebb környezetért folyó mun­kát, ösztönözzön erre máso­kat is, hiszen a fejlődésért még lesz mit tenni. F. Sz. Tizenhét éve már, hogy Kiss Tibor, az ÉVIG ceglédi gyárában technológusként kezdte, majd kinevezték, cso­portvezető lett és nem is olyan régen átvette a műszaki osz­tály irányítását. Nem szívesen üldögél az íróasztalánál, in­kább a műhelyben tartózkodik, vallja; a gyártás közben lehet legjobban érzékelni, hogy jól működik-e a berendezés, az előírásnak megfelelően halad-e a gyártási folyamat. Ilyen kör­utak jó alkalmat adnak a mű­szaki vezetőnek a tapasztala­tok gyűjtésére is. A műhelyben a HVM—2 húzómágnes gyártási területén futottunk össze. Később meg­kerestem a műszaki osztályon. A húzómágnes gyártási felté­teleinek megvalósításáról kez­dünk beszélgetni. Az most fon­tos termék. — Mi gyártási ciklusokban gondolkodunk. Ez adódik ab­ból, hogy modern gyárban kezdtünk termelni, korszerű feltételek között. Minden eset­ben csak annyi emberrel és géppel végezzük a termelési folyamatot, amennyi a jól szervezett munkához elegen­dő. Mielőtt valamit gyártani kezdünk, alapos elemzést vég­zünk. Tudjuk, hogy mennyit szándékozunk egy adott ter­mékből előállítani, de ponto­san meghatározottak az igény­be vehető eszközök és a ha­táridőket tartani kell. — Köztudomású, hogy jó műszaki előkészítés nélkül ma már elképzelhetetlen eredmé­nyes munka. Győzik-e erővel ezt a szerteágazó munkát? — A műszaki osztály cso­portokra bontva végzi felada­tát, a villamosgéptervező, a szerszám- és célgépszerkesztés és az önálló gyártmányfejlesz­tési csoport. Van egy technoló­giai csoport is. A feladatok nagyok, így csak összehangolt munka hozhatja meg az ered­ményt. Szívesen vesszük egy- egy feladatnál a külső szak­emberek segítségét is. Így volt a HVM—2 húzómágnes átvételénél. A készülékgyári szakembereket meghívtuk, hogy lássák, hogyan készítjük a gyártmányt, amit tőlük át­vettünk. — Milyen fő feladatok áll­nak a műszaki osztály előtt? — Egyik legégetőbb a Get- tys-program továbbfejleszté­séből adódik. Természetesen emellett saját fejlesztéssel is foglalkozunk. Kidolgoztuk a I VZ—80 és VZ—90-es villany-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom