Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

Kiemelkedő teljesítmény A gödöllői KlOSZ-csoport minap tartott taggyűlésén ér­tékelték a társadalmi munkát. Kisiparosaink tavaly 350 ezer forint értékű társadalmi mun­kát teljesítettek. Ezen belül a gödöllőiek 130 ezer, a nagy- tarcsaiak 36 ezer, a mogyoró­diak 28 ezer, míg a kerepes­tar csaiak 21 ezer forintnyi társadalmi munkával járultak hozzá a közintézmények fej­lesztéséhez­Az egyéni vállalkozók kö­zül kiemelkedik Boda Elek isaszegi kisiparos, aki 30 ezer forint önkéntes munkát vég­zett. Balogh János nagytarcsai 25 ezer, Buda István mogyo­ródi 13 ezer, Szász LászlóÁ szadai és Mészáros J< döllői kisiparos 10—1 forintot teljesített. Szőnyi Sstváiv művei Gödöllőn Szőnyi Istvánnak, a nagy magyar festőművésznek az alkotásaiból rendez kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria és a városi-járási Petőfi Művelő­dési Ház a Helytörténeti Gyűj­temény kiállítótermében. A tárlatot április 29-én, kedden Kényt Vámos Katalin művé­szettörténész nyitja meg. Köz­reműködik Lengyel Judit — ének. A kiállítás alkalmából bemutatják Kollányi Ágoston Szőnyi István (1957j című filmjét. A vetítések időpont­jai: 29-én 17 óra, május 4-én, 11-én, 18-án, 11 óra, május 9- én, 16-án 17 óra. A Helytör­téneti Gyűjtemény kedden, csütörtökön és pénteken 14 és 18 óra, szerdán, szombaton és vasárnap 10 és 14 óra között tart nyitva. ti tor A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1980. Április 27., vasárnap Tangazdaság Befejezték a búza fejtrágyázását Tény, hogy nincs különö­sebb gond az időszerű tava­szi munkákkal, a napos, jó idő hiányát azonban most már' érzik a szakemberek, fő­képpen pedig a növények. Fejlődésüket lassítja a szokott­nál jóval hűvösebb, párás idő, s még a talaj sem melegedett fel annyira, hogy a csírázott, kikelt magok növedékei gyors fejlődésnek induljanak. Ugyanakkor a didergetóbb, csapadékos tavasz kedvez a gyomoknak, amelyek nem olyan érzékenyek minderre. Nagygombostól Pestig Ahogy lehet, a tavaszi munkák természetesen folyta­tódnak, mi több, gazdasá­gainkban már felkészültek a legkorábban betakarítandó szántóföldi növény, a lucerna első kaszálására. A gödöllői tangazdaságban az elmúlt na­Anyakönyvi hírek Született: Basa István és Hangács Katalin: Péter, Ko- lozs Sándor és Beleki-Szűcs Erzsébet: Krisztián, Kurunczi József és Janota Éva: Zoltán, Striczki Ferenc és Budai Er­zsébet: Zoltán, Korponai Fe­renc és Dudás Erzsébet: Nor­bert, Antal József és Ladányi Erzsébet: József, Gugyerás Fe­renc és Erős Éva: Norbert, Bizony József Sándor és Jes- kó Éva Mária: Arnold, Bese- nyei László és Tőzsér Katalin: Márk, Hegedűs István és Ja- kubek Julianna: Krisztián, Lé­vai József és Csík Zsuzsanna: Zsuzsanna, Bódi László és Bankó Veronika: Bernadett, Búzás Mihály és Nyíri Sarol­ta: Botond nevű gyermeke. Névadót tartott: Kovács Zol­tán és Rácz Veronika: Ildikó, Both József és Kiss Terézia: Csaba, Csonka Oszkár és Va­don Erzsébet: Gabriella nevű gyermekének. Házasságot kötött: Gantner Erich Theodor és Blans Ma­rianna, Ferenczi István és Var­ga Katalin Julianna, Mihály József és Kálóéi Erzsébet, Lengyel József és Szabó Má­ria. Elhunyt: Balázsovics Emma Rozália, Gödöllő, kastély, Nyerlucz György, Gödöllő, Szamuely Tibor utca 4, Bokor Andrásné Pittlik Rozália: Gö­döllő, Babati út 6, Botlik Sán­dor, Gödöllő, Petőfi Sándor utca 21, Pál Mihály, Gödöllő Kállai Éva utca 62, Biróczky János, Budapest, VI. Aradi ut­ca 16. is tűzeset | szély nem fenyegeti a kicsi­ket. Az, persze, mindenkép­pen ajánlatos, hogy a gázcse­retelep kijebb kerüljön a la­kott területről. pókban négy kerületben tar­tottak gépszemlét, amelyen e fontos takarmánynövény be­takarító és feldolgozó gépei­nek készenlétét vizsgálták. Amint azt Horváth Ferenc gépesítési osztályvezető el­mondotta: alkatrészhiány nem hátráltatta jelentősen e gépek javítását. A tangazdaság is elég nagy, területei a Hatvan melletti Nagygombostól Budapest ha­táráig húzódnak, ám ha csak néhány növény tekintetében is, de ennél is nagyobb terü­letek művelésének menetéről kaphattunk képet, amikor a búza-borsó termelési rendszer központjában kértünk tájé­koztatást az időszerű tenni­valókról. — Termelési rendszerünk­ben mintegy 35 ezer hektár búza van, amelynek fejtrá­gyázása idejében megtörtént — mondta Pintér Ferenc igazgatóhelyettes, _ növényvé­delmi szakmérnök. — Akik rajtunk keresztül idejében rendelték meg a műtrágyát, azoknak sem volt gondjuk az ellátással. Jó volt, s most is az. a műtrágyakínálat és -vá­laszték, amelyről elsősorban a hazai gyártók gondoskodnak. Taggazdaságainkkal szoros kapcsolatot tartunk, a tőlük kapott jelentések és saját szakembereink tapasztalata szerint mindenütt jól teleltek a búzák, igen jó a tőállo­mány. Idejekorán megkezd­ték mindenütt a gyomirtó vegyszerezéseket, ennek már- már több mint a felénél tar­tanak. Gombafertőzés Pintér Ferenc elmondotta még, hogy a gyomirtó szerek­ből nincs hiány, inkább a minőséggel, pontosabban a választékkal volt bajuk: mintegy tízezer hektárról hiá­nyoztak a korábbi évekből az NDK-ból és Csehszlovákiából kapott folyékony vegyszerek. Az idén kevesebb érkezett, így aztán a viszonylag ol­csóbb repülőgépes, helikopte­res permetezést kisebb terü­leteken folytathatták. A sze­rek pótlásáról, más anyagok­kal,. már gondoskodtak. A növényvédelmi szakem­ber alaposan elmagyarázta azt is, hogy mivel a nagyobb tőállományú búzát erőtelje­sebben veszélyeztetheti a gom­bafertőzés, már most készül­jenek fel a gazdaságokban a második permetezésre, ami­kor a gombaölő szerek kiszó­rása is elengedhetetlen lesz. A tőállomány mértékén kí­vül a búza fajtaérzékenységét és az időjárás alakulását is figyelembe kell majd venni a védekezésben. Az már szinte bizonyosnak látszik, hogy a gombafertőzés május 20. kö­rül lesz a legerősebb. A meg­felelő vegyszerek pótlására a termelési rendszer központja felkészült, az igényeket kielé­gíthetik. Súlypótlásos adagolás A GBBR két másik fontos növényének, a zöld-, illetve a magborsónak a vetését csaknem teljesen befejezték. Mindegyiket 8 ezer 500 hek­táron termesztik. Némi kése­delem a zöldborsó vetésében mutatkozik, elsősorban amiatt, mert a növényt, nehogy az egész területen egyszerre ér­jen, fajtánként, szakaszosan ve­tették. Mindenekelőtt azok a gazdaságok kényszerültek er­re, amelyek nagyobb területe­ken, négyszáz hektár fölött termelik. A rendszerközpont szakem­berei úgy ítélik meg, hogy a tavaszi talaj előkészítésre Pest és Borsod, Nógrád és Heves megyében levő partnereik jól felkészültek, s a munka mi­nőségére sem lehet panasz. A már kikelt borsóvetések tő­állománya megfelelő annak ellenére, hogy az időjárás nem túlságosan kedvezett eddig, továbbá az is nehezítette a szakszerű, gazdaságos vetést, hogy a tavaly termett mag csíraképessége gyenge volt, emiatt úgynevezett súlypótlé- kos adagolást kellett végre­hajtaniuk, azaz: 15—20 szá­zalékkal több vetőmagot hasz­náltak fel. F. I. Értelmiségi közönség előtt Csillagot loptak a szemekbe Robbanást Rendkívül • veszélyes tűz­esethez hívták a tűzoltókat Kerepestarcsára. A gázcsere­telep egyik dolgozója, aki több évtizede van a szakmá­ban, csaknem végzetes mód­ját választotta a gaz és a száraz kóró elégetésének. Egy gázpalackot használt az avar meggyújtására olyan felsze­reléssel kiegészítve, mint amilyennel disznót perzsel­nek. Akciója váratlan következ­ményeként tüzet fogott az a kis illegális olajlerakat is, ame­lyet a gázcseretelep közvetlen közelében tartott. A tűzoltók érkezéséig egy 11 kilogram­mos és egy fél kilogrammos gázpalack felrobbant, ugyan­erre a sorsa jutott három két­száz literes tüzelőolajos hor­dó és tizenhárom húszliteres marmonnkanna. Tekintettel arra, hogy a gázcseretelep nemcsak tűz-, hanem robbanásveszélyes lé­tesítmény, a tűzoltók négy egységét riasztották, köztük budapestieket is. Szerencsére sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni. Egy személy, a tüzet okozó telepkezelő, égési sérülésekkel került kór­házba, s az anyagi kár sem kiési. Túl azon, hogy ez az eset is figyelmeztető, mert több­fajta gondatlanság következ­ménye, a helyi tanácsot és a környékbelieket is nyugtala­nítja a gázcseretelep jelenlé­te, noha a történtek után több biztonsági intézkedést tettek. Óvoda és bölcsőde van a telep közelében, igaz, a vé­dőtávolság megfelelő, a telep üzemeltetési szabályainak be­tartása esetén közvetlen ve­Még kemény tél volt, ami­kor a hévízgyörki November 21. Művelődési Háznak leve­let kézbesített a posta. A fő­városi Heim Pál gyermekkór­ház igazgatósága, párt- és szakszervezeti bizottsága közö­sen írta: sok jót hallottunk mű­velődési házuk asszonykóru­sáról. Ügy gondoljuk, van gyermekcsoportjuk is. Szeret­nénk, ha fellépnének nálunk. Lelkes készülődés kezdődött, s amikor megérkezett a fővá­rosi tanács autóbusza, félszáz izgatott, ugyanakkor lelkes, ünnepi ajándékozásra felké­szült hévízgyörki szállt fel ar­ra. Nemzeti kultúra — Fél háromra vártak ben­nünket, mondja Bankó János, a hévízgyörki művelődési ház vezetője, de közlekedési dugó­ba keveredtünk, így csak ne­gyed négyre érkeztünk. A kór­ház dolgozóinak — orvosok­nak, ápolóknak, alkalmazot­taknak — az érdeklődését bi­zonyította, hogy türelmesen, szeretettel vártak reánk. A meleg fogadtatás nagyon jólesett, hiszen volt bennünk bizonyos félelem, amikor meg­hívóinkra gondoltunk. Több­ször is kérdeztük egymást: — Kell-e a népdal, a néptánc, a népi játék ennek a közönség­nek? Nem lehetséges-e, hogy csak egy-két személy folklór iránti vonzódása miatt hívtak meg bennünket, de a többség elutasítja az általunk képvi­selt néphagyományt. Milyen lesz az asszonykórus dalainak, a gyerekek játékainak, táncai­nak, és a főleg orvosokból álló közönségnek a viszonya? — Közismert — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Balázs J6- zsefné, a népdalkor és a gyer­mekcsoport vezetője —, hogy a folklórt a nemzeti kultúra és az emberiség kultúrája szer­ves alkatrészének, kulturális kincsének, értékes örökségé­nek és hagyománynak tekin­tik. A szocialista társadalom­ban a folklór anyag: támoga­tást kap, szervesen beleépül a nemzeti művelődési hagyo­mányba, és így a szocialista kultúrába. Belső melegség — Gyermekeink ezen is neve­lődnek, fiatalok ezrei és tízez­rei ápolják és művelik, mint együttesek, kórusok, csoportok önkéntes tagjai. Csoportjaink bárhol lépnek fel, mindig az­zal az elképzeléssel megyünk a szereplésre, hogy népművé­szetünknek, hagyományaink­nak újabb híveket szerezzünk. Ügy érzem, ezt a célunkat most is sikerült eredményesen szolgálnunk. A műsort az asszonykórus kezdte. Bankó Gáborné szólója ismét lenyűgözte a hallgatósá­got. Hamisítatlan, eredeti hű­séggel énekel az egykor-volt falusi lányok szerelméről, ré­patáblán görnyedő summás- lányok álmairól, marokszedő lánykák, csillagokat számláló, álmatlan éjszakáiról. A közön­ségével való azonosulása min­dig valami belső melegséggel tölti meg a termet, s tartatja vissza a lélegzést is. Az éneké­be bekapcsolódó kórustagokkal az egész Galga mentét a szín­padra varázsolják. Dr. Török Éva főorvos taps közben je­gyezte meg: — Nem hiszem, hogy tuda­tosan teszik, mégis bizonyítják az ásszonyok, hogy az általuk sugárzott népművészet harmo­nikus és teljes emberi tévé­Új üzlet, bő választék Nemrégiben újabb üzletet avattak Gödöllőn, a Dózsa György úton a 10 emeletes épületek alatt. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat jármű-alkatrész boltját nyitották meg a múlt hónapban. A 240 négyzetméter alapterületű üzletben csaknem 150 négyzetméter áll a vevők rendelkezésére. Az üzlet árukészlete csaknem 4 millió forint. Található itt Zsiguli, Trabant, Wartburg motor- és segédmotor- , alkatrész is a polcokon. Barcza Zsolt íelvételet GSC Felújítják a focipályát Kevesebb a természetjáró Sokakat érdekel a város sportja, s közülük is a leg­többen a labdarúgás miatt aggódnak. Éppen ezért sajna- latos, hogy a sportágban a városi színeket képviselő GSC felnőtt csapatának nem sok babér terem az utóbbi idő­ben. De nemcsak a sportba­rátokat, a szakembereket is foglalkoztatja a kérdés, ho­gyan lehetne végre-vaiahára előbbre lépni. Nem véletlen tehát, hogy alig akad elnök­ségi ülés a GSC-ben, ame­lyen ne esne szó a fociról. Így volt ez a legutóbbi el­nökségi összejövetelen is, amelyen beszámoló hangzott kenység. Látszott az együtt- éneklésükön, hogy az általuk nyújtott művészetet a közös­ség minden tagja sajátjának ismeri el, hiszen benne saját érzései, gondolatai, vágyai köz­vetlen kifejezését látja. Vidám játék Bazsik Edit és Ferencsik Anna énekkettőse eleven cá­folata azoknak, akik szerint a népdal, a népművészet múzeu­mi kincs csupán, élővé tétele hiábavaló próbálkozás. Dr. Zi- monyi Ilona Madarassyné doktor a két kislány eredeti hűséget tükröző éneklésének titkát abban látja, hogy ezek­nek a gyerekeknek az ének-, tanulását nem rontotta el a sokhelyt elmechanizálódott, élménytelen zeneoktatás. Játszott a gyermek népijá- tékcsoport, pengették citerái- kat a citerások, járták a táncot a leányok és fiúk. Egy órán keresztül a Galga mentéről ho­zott dalok, táncok, játékok egyszerű szépsége pihentette a gyermekek gyógyításáért fá- radozókat. Gergely Tiborné, az asszonykórus tagja szólt bú­csúzóul : — Ha a Galga völgyéből ho­zott derű elsimított néhány gondbarázdát, ha dalunk mo­solyt fakasztott, s gyermekeink játéka vidám csillogást lopott a szemekbe, akkor jó szolgála­tot tettünk. Fercsik Mihály el az Erzsébet-parki labdarú­gópálya felújításának tervé­ről, s a természetjáró szak­osztály munkájáról. Ádám István ügyvezető tű­nök ismertette az elörege­dett, balesetveszélyes pálya ■ feliújításának tervét. Elmond­ta, hogy ha addig a csapat számára valahol helyet tud­nak szerezni, akkor augusz­tusban megkezdődhet a mun­ka, elegyengetnék a talajt, ki­cserélnék a gyepszőnyeget, s ez egy évig tartana, illetve akkor használhatnák újra a pályát a labdarúgók. A természetjáró szakosztály vezetője, Bihari József arról tájékoztatott, hogy ravaíy, az előző évhez képest kevesebb volit a szakosztályi tag. Az idén az első negyedévben vi­szont a MÉM Műszaki Inté­zetében megalakult egy 30 fő­nyi csoport, amely mar prog­ramját is összeállította. A szakosztályban ezekben a he­tekben érvényesítik a tag­könyveket, szedik a tagdíja­kat. Szomorú, hogy a gépgyá­riak és az építőipari szövet­kezetiek lemorzsolódtak. A szakosztály vezetője be­szélt arról is, hogy a túra­terveket a szálláslehetőségek­hez kell igazítani. Ami a nép­szerűsítő munkát illeti, nem ér.heti szó a ház elejét. Sike­resek a havonta megrendezett klubösszejövetelek, amelyeken a városi-járási Juhász Gyula Könyvtár olvasótermében,tar­tanak. A klubesteken színes diákat vetítenek, előadásokat tarta­nak: hazai és külföldi kirán­dulások élményeit elevenítik fel a tagok. J.ó a szakosztály kapcsolata az utánpótlással is, különösen az Imre utcai ál­talános iskolával gyümölcsö­ző az együttműködés. A szakosztályban tizenha­tan vizsgázott túravezetők. Sajnos a túrautakat állandó­an változtatni kell, mert —s ez országos jelenség — foly­ton szűkül a szabad mozgási lehetőség. így a gödöllői dombvidéken is járatlan ös­vényekre kényszerülnek a tu­risták, de persze ez nem is mindig rossz. Csiba József

Next

/
Oldalképek
Tartalom