Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
6 "xMtiav 1980. Április 87., vasArnap Munkaügyi viták Egy fegyelmi bonyodalmai Egy vállalati csoportvezetőt fegyelmi büntetésül előadói munkakörbe osztottak be és munkaköri pótlékát is megvonták. Az indokolás szerint hanyagul dolgozott, a fegyelmet bomlasztotta, vezetői feladat ellátására alkalmatlan, A csoportvezető a határozat hatályon kívül helyezéséért a munkaügyi bírósághoz fordult. Tagadta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el és kérte az áthelyezés érvénytelenítését. A bíróság azonban a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új tárgyalást rendelt el. A határozat indokolása szerint a munkaügyi bíróság a \ per eldöntéséhez szükséges tényállás felderítését elmulasztotta. Külön-külön kellett volna vizsgálnia, hogy a fegyelmi határozatban foglalt mulasztást, illetve magatartást elkövette-e. Ennek érdekében tanúk kihallgatásával és iratok beszerzésével kellett volna tisztáznia, mi volt a csoportvezető munkaköri kötelessége. Ez annál is inkább szükséges lett volna, mert az illető munkaköri leírással nem rendelkezett. Az sem közömbös, hogy a munka elvégzéséhez szükséges feltételeket a vállalat biztosította-e — hangzik tovább a határozat. — Tény ugyanis, hogy a csoportvezető többször felhívta felettesei figyelmét: a csoport nem rendelkezik kellő kapacitással ahhoz, hogy feladatait maradéktalanul el- ■ végezze. Osztályvezetője is megállapította, sőt, feljegyzésben rögzítette: a csoport dolgozói annyira túlterheltek, hogy nem tudnak elmélyülten dolgozni, ami kapkodó, ideges légkört eredményezett. Ebben a vonatkozásban mellőzhetetlen az érintett dolgozók kihallgatása, továbbá annak megállapítása, hogy a csoportvezető a munkafegyelmet bomlasztotta-e. — Annak bizonyítására, hogy a tisztviselő a csoportvezetői munka ellátására nem alkat mas, a vállalat által előadott indokok elégtelenek. Az illető ugyanis tizenöt éve dolgozik a vállalatnál, hét éve csoportvezető, munkája ellen eddig kifogás nem volt. A fegyelmi jogkört is gyakorló főosztályvezetővel — akinek négyszemközt elhangzó fenyegetését írásban visszautasította — személyes ellentétbe került. Ezután rendelték el a csoport munkájának felülvizsgálatát. amit előbb elfogadhatónak találtak, egy hónappal később azonban az osztályvezető — tényekkel megfelelően alá nem támasztott — feljegyzésében a főosztály- vezetőnek a csoportvezető felmentését javasolta. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a fegyelmi eljárás megindításakor, a büntetés kiszabásánál a fegyelmi jogkört gyakorló főosztályvezető a tényeket nem mérlegelte tárgyilagosan, hanem szubjektív okok vezették. Ez pedig a Munka Törvény- könyvében foglalt joggal való visszaéléshez vezet, amit a bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság Teszögezte: fegyelmi büntetést csak vétkes kötelességszegés esetén lehet kiszabni, s annak a vétséggel arányban kell állnia. Csak így valósulhat meg a fegyelmi büntetés célja: az egyéni és általános nevelő s visszatartó hatás. Mivel a munkaügyi bíróság a tényállást kellően nem tisztázta, új eljárás lefolytatása szükséges. Energiaválság és környezetvédelem Gázzal hajtott gépkocsik Mint arról röviden már beszámoltunk, a közelmúltban nagy érdeklődéssel kísért bemutató helye volt a Magyar Autóklub: külföldi szakemberek gázüzemeltetésűre átalakított gépkocsikkal ismertették meg a meghívottakat. Persze, ha valaki a hírt olvasván rácsodálkozott, nahát micsoda újdonság, könnyen megtörténhetett, hogy az idősebb generáció elnéző mosolyát váltotta ki: ugyan kérem, ilyen már negyven évvel ezelőtt is volt. Valóban: a háborús szükséghelyzetben magyar utakon is gördültek ilyen kocsik, melyek közül jó néhány maga volt a négykerekű robbanás- veszély, viszont aligha tévedünk, ha azt állítjuk: mai utódaik mind műszaki megoldásukban, mind a biztonságot tekintve lényegesen fejlettebbek. Az átkapcsolás egyszerű Ha a gázzal hajtott autók reneszánszának okait keressük, napjaink két kulcskérdését találjuk a háttérben: az energiaválságot és a környezetvédelmet. Ez derült ki Theo Sinnige úrnak, a holland Lan- di den Hartog cég kereskedelmi igazgatójának a bemutatón tartott előadásából. Sinnige urat mindenképpen szak- tekintélynek fogadhatjuk el: hazájában már több mint 300 ezer gépkocsit üzemeltetnek gázzal, cége pedig százezernél több, ehhez szükséges berendezést adott el. Nézzük először az energiát: ezek a gépkocsik folyékony gázt, többnyire propánbutánt használnak üzemanyagként. A folyékony gáz a nyersolajfino- mítás egyik terméke — de léSzárnyra keltek Szigetszentmiklóson Akik meghódítják a kék eget Alig van olyan fiatal, akinek kamaszkora képzeletében legalább egyszer ne ötlött volna fel, hogy pilóta legyen, felhők fölött a hangsebességénél sebesebben repüljön, vagy közelebbről megismerkedjen a repülés biztonságát nyújtó, rendkívül bonyolult és mindig fejlődő technikával. Aláírással, pecsételve A repülőgép-műszerészeket és -szerelőket a csepeli Kossuth szakközép- és a szigetszent- miklósi 208. szakmunkásképző iskolában oktatják. Miután végeznek a fiatalok és felveszik őket a MALÉV állományába, típustanfolyamon kell részt venniük, hiszen a géppark rendkívül sok típusból tevődik össze. Amíg ezt a vizsgát le nem teszik, régi műszerészek és szerelők mellett dolgoznak, hogy tapasztalataikat átvéve szerezzenek gyakorlatot. Ezután következik az osztályba sorolás. A harmadik kategóriába kerülők még csak szervizmunkákban vehetnek részt, de nem ellenőrizhetnek. A második kategóriába lépőknek már lehetőségük nyílik ellenőrzésekre, de speciális munkákra még nem jogosultak. Az első kategóriába soroltakra vár az ellenőrző műszerek használatának szabályozása — bár vannak olyan speciális munkák, melyekhez külön jogosítvány szükséges —, a hozzájuk tartozó géptípusok műszaki ellenőrzése, melyért aláírásukkal felelnek. S éppen a fokozott szakmai felkészültség és felelősség miatt az első kategóriába tartozó munkásállo- tnány tagjai között szép számmal találhatók felsőfokú végzettségű fiatalok, akik műszaki főiskolán vagy egyetemen képezték tovább magukat. — S ezzel választ is adtunk arra a kérdésre, hogyan lehet az egyik kategóriából a másikba előrelépni. Csakis szüntelen és állandó továbbképzéssel, hiszen a repülőgép-technika rohamos fejlődése mindig újabb és újabb naprakész ismereteket igényel. Tudás és egészség Nemrégiben vetítették a tévében a Repülés története című nagysikerű sorozatot, mely nyomán feltehetően szintén sok fiatalban vetődött fel, hogyan lehet valaki az egek bátor ura, aki több ezer méter magasban parancsol a gépmadárnak? Nos, a válasz egyszerű. Elvben ugyanis bárki lehet a MALÉV repülőgépvezetője, hiszen pályázat útján várják a jelentkezőket, csak néhány alapfeltételnek kell megfelelni. Első követelmény a műszaki egyetemi vagy főiskolai végzettség, s hogy az illetőnek már legalább 700 órás repülési ideje (például az MHSZ-nélj, vagy 200 órás iskolai jellegű repülési gyakorlata legyen. Ezt követi a rendkívül alapos orvosi vizsgálat, amely kiterjed többek között a súlypont vizsgálatára, milyen rövid időn belül nyeri vissza valaki az eredeti súlypontját, reflexvizsgálatokra, hogyan érzékeli valaki a három dimenziót, és hogyan reagál az érzéki csalódásokra, de megnézik a fogakat is, mert olykor egy rossz fog is kritikus helyzetbe hozhat egy repülőgépvezetőt. Mikor lesz kapitány? Az orvosi vizsgálatoktól azonban távol van még az az idő, amíg valaki repülőgépparancsnok, avagy kapitány lesz. A tanulás első két -esztendeje elméleti oktatással telik el, aztán egy háromhónapos gyakorlati tanfolyam következik a Szovjetunióban valamilyen típusrepülőgépen, s miután visz- szatért az illető, két évig még itthon tanul azon a típusú gépen, melyen repülni fog. S mindezek után már harmadpilóta besorolásba kerülhet. A harmadpilóta gyakorlatilag plusz személyzetként repül és csak meghatározott feladatokra ül a vezetőszékbe. Hogy mikor lesz valaki másodpilóta? Amikor az első pilóta úgy ítéli meg, hogy erre a feladatra már eléggé felkészült. A másodpilótának ugyanis már minden helyzetben át kell tudnia venni a gép vezetését az első pilótával azonos biztonsággal. Minden repülőgépvezetőnek — besorolástól függetlenül — évente négyszer vizsgáznia kell. A négy vizsga közül az egyik gyakorlati, a másik elméleti, két alkalommal pedig szimulátorban műszerek mérik, hogy a különböző mesterségesen előállított veszélyhelyzetekben milyenek a reagálásai. Ágh Tihamér nyegesen gazdagabb forrása az a gáz, mely még a fúrás során, a fúrófej mellett keletkezik. Ez hosszú időn keresztül felhasználatlanul maradt, de az energiaköltségek emelkedésével ma már egyre nagyobb mértékben hasznosítják, szer te a világon. Az olcsó üzemanyag mellett a csekély környezetszeny- nyezés a gáz másik nagy előnye: Eduard Gobi, a nyugatnémet Union Gas-\-Technik cég munkatársa elmondta: 20 pb-gázzal üzemeltetett gépkocsi okoz csak annyi levegő- szennyezést, mint egyetlen benzines! A szakemberek a bemutatóra három kocsit alakítottak át gázüzeműre, köztük egy taxit is. (Az átalakítás teljes költségei a kocsi árának egy tizedét jelentik.) Ne tessék valamiféle óriási munkára gondolni: a csomagtartóba egy tartály került, a motortérbe pedig a nyomásszabályozó és a keverő — s innen már egyenes út vezet a motorba. S ne feledkezzünk meg a „leglényegesebb” szerelvényről sem: egy kapcsoló is kell a kocsi műszerfalára, mellyel benzinről gázra, vagy gázról benzinre lehet — egyetlen mozdulattal, akár menet közben is! — átállítani a gépkocsit. Ennyi ugyanis a titka az egésznek: a benzinüzemnél a porlasztón keresztül bejuttatott benzin—levegő keverék helyett ebben az esetben gáz— levegő keverék kerül a motor robbanóterébe — s a gépkocsi minden más szerkezeti egysége változatlan marad. T űzet a tartály alá Sokan úgy gondolják: a csomagtartóba épített gáztartály olyan, mint egy élesített borpba az erpber háta mögött. Az ő megnyugtatásukra mu- fátta be a! különböző ütközési tesztekről, biztonsági vizsgálatokról készített filmeket Pier Tiedema, a holland Közúti Közlekedési Kutató Intézet marketing igazgatója. Csak két példát a számtalan közül: az egyik kísérlet során a gázzal hajtott személygépkocsi először hetven kilométeres sebességgel falnak ütközött, majd hátulról belerohant egy másik is — gyakori közlekedési baleseti szituáció. Az eredmény: a totálkáros gépkocsiban a tartály sértetlen maradt! Egy másik kísérlet szerint pedig — utánozva az autótüzet — egyszerűen alágyújtottak a tartálynak. Egy órán keresztül állt ellen a lángoknak. Benzintank legyen a talpán, amelyik utána csinálja! Szóljon azonban bármennyi előny a pb-gáz alkalmazása mellett, nem feledkezhetünk meg az ezzel járó infrastrukturális problémákról sem. Magyarul: az új üzemanyagnak töltőállomásokra van szüksége, ki kell építeni a szerviz- hálózatot, meg kell teremteni az új technika feltételeit. A műszerészek a szárnyvégen, az utolsó ellenőrzéseknél tartanak. Indulásra készítik elő a repülőgépet Ferihegyen. Ennek megfelelően nemcsak az átalakított gépkocsikat, hanem az Union Gas+Technik cég teherautóra szerelt mobil töltőállomását is láthattuk a bemutatón. Mindezek után elkerülhetetlen a kérdés: milyenek a magyarországi bevezetés esélyei? Nos, a magánautósok lelkesedését mindenképpen le kell hütenünk: bár a bemutatónak az ő érdekképviseleti szervük, az Autóklub adott otthont, az illetékesek nyilatkozatai igencsak feltételes módban szólnak az alkalmazásról. Talán valamelyik taxivállalatnál... (És senkit se tévesszen meg a propán-bután 4 forintos kilogrammonkénti ára! A háztartási célokra forgalmazott palackokban államilag dotált gáz rejtőzik, mely üzemanyagként nyilván többe kerülne!) Nem füstöl a busz . Pier Tiedema úr előadásának egy passzusát azonban mindenképpen a közlekedés hazai irányítóinak figyelmébe ajánljuk: Bécs városa a közelmúltban bízta meg a holland intézetet, állítsák át városi autóbuszaikat gázüzemelésűre. Eddig több mint százzal már végeztek is — az eredmény megfelelt a várakozásnak. Hogy ez miért érdekes? A szomszédban ugyanolyan MAN-motorok hajtják a buszo. kát, mint amilyeneket mi — licenc alapján — az időnként bizony igencsak füstölő Ika- rusokba építünk. W. B. Esztétikusak is Formatervezett kéziszerszámok Színes, szemre tetszetősebb, az ujjak hajlatához simuló, formatervezett metszőollóüat és ágfűrészeket készít a kiskerttulajdonosoknak a Kéziszerszámgyár. Ma már a fejlesztéseknél a külcsín legalább olyan fontos, mint a célszerűség, mert a legjobb árut is csak akkor lehet jól eladni — akár itthon, akár külföldön —, ha látványa magára vonja a figyelmet, esztétikus a tálalása. Ennek eredményeként már nemcsak a külföldi prospektusokban, hanem a hazai boltok polcain is ott sorakoznak egymás mellett a szemrevaló, élénk színű kéziszerszámok. Az új metszőollók nyelének régebbi polietilén borítását piros, kék színű PVC váltotta fel. Újdonság, hogy a forgórészen ujjtámaszt alakítottak ki, így nem csúszik le a kéz, biztos a fogás, kisebb a balesetveszély. Javították a pengék minőségét is. A metszőollókat a bajai Mezőgazdasági Kombinát dolgozói próbálták ki elsőként, akik elmondották, hogy segítségükkel az eddiginél könnyebb a munka, nem fáradt ei gyorsan a kezük, és mintegy 30 —35 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el. Megváltoztatták az ágfűrészek fogazatát, miáltal már nemcsak egy irányban, hanem az ide-oda mozgatáskor mindkét irányban fog a fűrész, pengének p°dig edzett acélszalagot használtak fel. A hagyományos mellett új formájú, a marokba illő, ívelt nyelű fűrész is kapható, többféle színben. A jászkarajenői tejper Százezres manipuláció az átvevő állomáson Ha felhörpÖlte- a tej főjét, igya meg a savóját is, — tartja egy réges-régi szólás, s bizony Jászkarajenőn jó egy esztendeje többen már a savót isszák... A törvény házaiban ezalatt vaskossá dagadt a jászsági tejper aktája, s a megyei bíróságon hamarosan az utolsó szó is elhangzik arról, miért volt hosszú időn át a jászkarajenői tej oly hitvány. Annyit már az eddigi adatok is sejtetni engednek, hogy nem a tehenekkel volt baj. Megkeresztelt áru A bűnügy voltaképpen egy élelemiszerhamisítási eset. Olyan visszaélés, amelyről mindenki tudja, hogy távolról sem elszigetelt jelenség, amelyhez hasonlóknál mégis csak nagy ritkán sikerül a hatósági tettenérés. Röviden: Jászkarajenőn az Árpád Tsz tej átvevőállomásán rendszeresen vizezték a tejet. A 14 hónapig titokban maradt manipuláció kárát részben a gazdák viselték, akiknek áruja sokszor gyanúsan könnyűnek és ezáltal kisebb értékűnek találtatott. De hasonló panaszokról számoltak be a büntetőeljárás során a tsz tehenészei is, kiegészítve azzal, hogy olykor naponta 20— 30 liter szövetkezeti tej is eltűnt az átvevőállomást vezető Nagy házaspárnál. Nagy János (majd megbetegedése után helyére lépő felesége) ugyanis a tej valóságos mennyiségénél és minőségénél rendszeresen kevesebbet mért, így alapozva meg a csalást. Ele ez csak a manipuláció első lépcsője volt, s ezután következett még a tej megkereszte- lése a jászsági vízzel. A hamisítás nem ritkán ölyan durva volt, hogy Budapesten a Tejipari Vállalatnál sovány tejporral kezelni kellett a jászkarajenői tejet, mert annak zsírtartalma még a minimális 3,5 százalékot sem érte el. Az efféle minőségjavító beavatkozásokért a gyár a kritikus időszakban több mint 100 ezer forintot vont le a szállított áru értékéből, ezzel csökkentve a szövetkezet bevételét. Fiktív tehenek A hamisítással szerzett többlet lecsapódására ai ilyen tíipusú törvénysértéseik egyik klasszikus módszerét alkalmazták Nagyék. A legkomolyabb összeget (50 ezer forintot) titokban egy olyan férfi nevére vették fel, aki abban az időszakban nemcsak tejet nem szállított a tejhúzba, hanem teheneket sem tartott. Az illegális jövedelem másik részét, több gazdával megállapodva azok tejkönyvére számolták el, majd az összegen megosztoztak. Több hónappal az első manipulációk után a házaspár a tej házban dolgozó — s talán a hamisításokat sejtő — asszonyokat is érdekeltté tette a titkos üzletben. A hallgatás ára napi 10 liter tej volt, amit mindhárom nőnek pénzben számoltak el. Mint látható, a házaspár meglehetősen módszeresen igyekezett kiépíteni a csalássorozatot egy teljesen zárt lánccá. A csaknem állandóan szabványon aluli tej azonban árulkodott... Végül 1979. februárjában revíziót tartottak az átvevőállomáson, s ez Nagyék lebukását jelentette. A büntetőeljárás adatai szerint a házaspár összesen 220 hektoliter tejet hamisított, s ezzel 110 ezer forint kárt okozott a termelőszövetkezetnek. Érdemes megjegyezni: az ellenőrzés után a jászkarajenői tej minősége ugrásszerűen javult, s zsírtartalma elérte a 3,8—4,2 százalékot. Elégetett iratok A bűncselekmény tizenegy vádlottja közül a fővádlott, az illegális mechanizmust elindító Nagy János, aki a nyomozás kezdetén a dokumentumok egy részét elégette, a Ceglédi Járásbíróság előtt folyt per közben meghalt. Feleségét, Nagy Jánosnét bűnszövetségben elkövetett csalásért, 2 évi börtönre ítélte dr Faragó Sándor tanácsa. A többi elkövető közül öt személyt 4 hónaptól 1 év 2 hónapig terjedő börtönre, négy további vádlottat pedig felfüggesztett szabadság- vesztésre ítéltek. Az ítélet nem jogerős. A vádlottak — s néhány termelő védelmében az ügyészség is — enyhítésért fellebbezett. Babus Endre
