Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A kommandóakdó hírére Hatalmas Ameríka-eUenes tömegtüntetések Iránban Irániak tízezrei tüntettek a teheráni amerikai nagykövetség előtt Az európai béke védelmében A Pravda cikke a párizsi párttalálkozóról A teheráni közvélemény fölháborodással értesült az amerikai katonai akcióról. A főváros egyetemétől nagy tün­tető menet indult az ameri­kai nagykövetség épületéhez. A teheráni külügyminiszté­rium közleményében megis­mételte, hogy Irán minden olajszállítás elől lezárja a Perzsa-öblöt, amennyiben az iráni olajexportot megakadá­lyozzák. „A világnak tudnia kell, hogy a túszprobléma nem oldódik meg Irán követelései­nek teljesítése nélkül”, — hangzik a közlemény. „Amennyiben az Egyesült Államok még egy ehhez ha­sonló ostoba kísérletet tesz a teheráni nagykövetségen fog­va tartott túszok kiszabadítá­sára, úgy sem én, sem pedig az iráni kormány nem vállal­hat felelősséget a követséget megszálló diákok tetteiért” — mondotta Khomeini ajatollah pénteken, a rádióban ismer­tetett beszédében. A követség épületét meg­szállva tartó iszlám diákok közölték: amennyiben még egy ilyen kísérletet tesz az Egyesült Államok, az a túszok és a kommandóakció résztve­vőinek életébe fog kerülni. Baniszadr iráni államfő a délnyugati Khuzisztán tarto­mányban tett látogatását meg­szakítva Tabasba utazott, amelynek környékén a két amerikai katonai repülőgép összeütközött. Az iráni hadsereg közben fölszólította Tabas környéké­nek lakosságát, hogy segítsen az amerikai kommandó ott­rekedt tagjainak fölkutatásá­ban. Reza Bahonar, az iszlám 'forradalmi tanács tagja sze­rint öt „Chinook” típusú ame­rikai óriás helikoptert és két C 130 Hercules szállító repü­lőgépet találtak a helyszínen az iráni hadsereg egységei. Ghotbzadeh iráni külügy­miniszter a CBS-hálózatnak adott nyilatkozatában hábo­rús cselekedetnek minősítette az amerikai akciót és közöl­te: mintegy 300, iráni egyen­ruhát viselő amerikai maradt iráni területen, akiket — el- fogatásuk után — hadifogoly­ként fognak kezelni. Ameny- nyiben újabb támadás követ­keznék be, Irán „mindent fel­robbant a Perzsa-öbölben” — jelentette ki a külügyminisz­ter. Az iráni külügyminiszter .Teheránban az ABC tv-nek adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy az amerikai lé­pések tovább bonyolították a helyzetet. Az iráni kormány mértéktartó, megfontolt ma­gatartást tanúsít majd, és megkísérli korlátozni a töme­gek reakcióját — közölte. Az amerikai tv-hálózatok, amelyek hajnal óta megsza­kítás nélkül foglalkoznak a kérdéssel, beszámoltak a te­heráni tömegtüntetésekről az amerikai nagykövetség előtt. Értesüléseik szerint a túszok egy részét már elszállították a nagykövetség területéről. A Carter által elrendelt ak­ció minden jel szerint telje­sen váratlanul érte nemcsak az amerikai közvéleményt, ha­nem a politikai vezetést, a törvényhozást is, a tervekről csak a legszűkebb fehér házi és katonai vezetés tudhatott. Következésképp a törvényho­zás hangadói már a hajnali órákban siettek leszögezni: semmiről nem tudtak, s ha tanácskoznak velük — amint egyébként a törvény előírja —, nem támogatták volna az elnök tervét. Általános aggodalmat fo­galmazott mag Henry Jackson szenátor: ..Maximális veszély­be" kerültek a túszok —mon­dotta — és ő is sietett hang­súlyozni: a fegyveres erők szenátusi bizottságának véle­ményét sem kérte ki az el­nök. A csalódottság, a szemrehá­nyás légkörében — sajátos módon — az első. Cartert tá­mogató hang Henry Kissinger volt külügyminiszteré volt. „Ésszerűnek” nevezte az ak­ciót, amely — szerinte „ja­víthatja” a túszok szabadulá­sának esélyeit. A NATO szóvivője pénte­ken Brüsszelben azt közölte, hogy az Egyesült Államok nem konzultált szövetségesei­vel az akcióról, s erről az amerikai NATO-nagykövet csupán pénteken egy rutinjel­legű találkozón tájékoztatta Brüsszelben kollégáit. A szó­vivő szerint több nagykövet „megértéséről és rokonszen- véről” biztosította az Egye­sült Államokat a kommandó­akcióval kapcsolatban. A hivatalos Tokió azonban döbbenettel és alig leplezett rosszallással vette tudomásul az Egyesült Államok iráni ka­tonai akcióját. Némely japán katonapolitikai szakértő nyíl­tan kimondta, hogy Washing­ton „hazárdjátékot űzött”, fi­togtatni akarta erejét, s mind­ez visszavetheti a túszproblé­ma megoldását. Az olasz külügyminisztéri­um pénteken délután hivata­los közleményben tudatta, hogy „olasz részről már ko­rábban kifejezték, minden körülmények között határo­zottan elleneznék, ha a tú­szok kiszabadításáért erősza­kos akciókhoz folyamodná­nak”. Peter Shore, az angol Mun­káspárt külügyi szóvivője ki­jelentette, hogy „a világ lé­legzetvisszafojtva figyeli a hét végén a fejleményeket”, és az alsóház mély aggodal­A LIBANONI DÉL ősi vá­rosát, Szidont, ma Szaidának hívják. Nagyjából akkora, mint Szeged, egyéb tekintet­ben Szegedhez távolról sem hasonlít és lakóinak a száma mindjobban növekszik. Ilyen­kor, vasárnap, leállnak az üze­mek, a napsütéses délelőtt szinte mindenkit az utcára csa­logat. Hiába keskenyek az ut­cák, az autók négy tömött sorban’ haladnak — haladná­nak, ha tudnának. A forgal­mat irányító rendőr minden erőfeszítése hiábavaló, nem le­het rendet teremteni a dzsun­gelben, és mint ott, itt is a dzsungel törvénye uralkodik. A gyalogjárókon is hemzseg a nép. Szinte lüktet a város. Az idegent — nem tehet ró­la —, meglegyinti a történe­lem szele. Nem csak azért, mert a ma eseményei világpo­litikai, egyben később ugyan­olyan történelmi jelentősé- gűekké válnak, mint a múlt­ban. Igen, a város hosszú utat tett meg a történelem útvesz­tőjében. Elég egy kőre nézni ahhoz, hogy az ember bele­szédüljön abba a gondolatba, mit jelent az voltaképpen, hogy idő. S, hogy ki mindenki, mi­féle népek és nemzetségek mát fejezte ki az akció miatt. Shore felszóin tóttá a kor­mányt, sürgesse Washingtonit á legnagyobb mérsékletre a fejlemények kezelésében. El­fogadta a kommandóakció amerikai minősítését, de fel­szólította a kormányt, közölje Washingtonnal, hogy Anglia ellenez bármely katonai mű­veletet Irán ellen. A kínai hírközlőszervek sem­miféle jelentést nem közöltek az Egyesült Államok kudarc­ba fulladt iráni kommandóak­ciójáról. Az ÜJ Kína hírügy­nökség az iráni rádió jelenté­sére hivatkozva, pénteken este „két amerikai repülőgép ka­tasztrófája Iránban” címmel nyolc sorban ismertette az irá­ni hadsereg egyesített vezérka­ri főnökségének nyilatkozatát, amely szerint két amerikai re­pülőgép összeütközött és lezu­hant a Khiraszan tartományi Tabas közelében. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár pénteken New York-ban „mérsékletre és józanságra” szólított fel az amerikai akció kapcsán, és ismét felajánlotta jószolgáíatait a túszügy békés megoldása érdekében. A Közös Piac tagállamainak államfői vasárnapi luxembour­gi csúcsértekezletükön megvi­tatják az amerikai katonai ak­ció nyomán előállt helyzetet — közölték Brüsszelben. Joseph Luns, a NATO főtit­kára Koppenhágában kijelen­tette: az amerikai akció tovább bonyolította a túszok ügyét, és igen veszélyessé tette a hely- 1 zetet. harcoltak az életért és az ura­lomért a Földközi-tenger part­jának ezen a szakaszán. NINCSENEK FELJEGY­ZÉSEK arról, hogyan élt az úgynevezett történelem előtti ember. De azt, hogy élt ezen a tájon, annak számtalan nyo­mát találták: megmunkált kö­veket az őskőkorszakból. Szi- don mai lakói selyemszövés­ből, élelmiszeripari termékek előállításából, zöldség- és gyü­mölcstermesztésből élnek. Mo­dern gépeken dolgoznak, a mezőgazdaságban korszerű el­járásokat alkalmaznak. Az őslakók sokat vándoroltak; né­pek jöttek, népek eltűntek a Föld színéről. S a népvándor­lás itt még ma is tart. Az egyko­ri Palesztinából az izraeli hó­dítók elől menekülő arabok futottak üldözőik elől szerte­szét az arab világban, így észak felé Libanonba is, s az újabb támadások hatására még északabbra: a libanoni Szi- donba, Damurba, Bejrútba. A múlt véres történelme per­sze nem igazolja a mai véres eseményeket. Nem igazolja az, hogy az amoriták a kánaáni- táknak, ezek pedig a föníciaiak­nak estek áldozatul jó ötezer évvel ezelőtt. Ködbe vész a DlVSZ-fclhívás Szolidaritás Kubával A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája nyilat­kozatban ítélte el a szocialista Kuba ellen irányuló legújabb reakciós és imperialista manő­vereket. A nyilatkozat töb­bek között hangsúlyozza: a kü­lönböző amerikai provokatív cselekményeknek ugyanaz a célja: megfékezni a világbéke kockáztatása árán is a latin­amerikai kontinens forradalmi mozgalmait, amelyek előtt újabb távlatokat nyitott a ku­bai forradalom győzelme. Belgrádban pénteken befe­jeződött a fejlődés kérdésé­vel foglalkozó szakszervezeti világkonferencia, amelynek záró ülésén 117 nemzeti, re­gionális és nemzetközi szak- szervezeti szövetség képvisel­tette magát és fogadta el egyhangúlag a tanácskozás ál­lásfoglalásait és ajánlásait tartalmazó dokumentumot. A munkajellegű, sokrétű vi­tában 91 küldöttség vezetője szólalt fel. A demokratikus légkörben mindenki szabadon kifejthette véleményét. A fel­Pénteken, moszkvai idő sze­rint 11.40-kor a Progressz—8 teherszállító űrhajót leválasz­tották a Szaljut—6—Szojuz— 35 ürkomplexumról. A szét­kapcsolás és az eltávolodás automatikus irányítással vég­rehajtott műveletét a földi irányítóközpont szakemberei és az űrállomáson tartózkodó űrhajósok ellenőrizték. Az űrhajósok a tervezettnél rövidebb idő alatt hajtották végre a Progressz—8-oal fel­juttatott berendezés és kész­letek átrakodását, majd kicse­rélték az űrállomás levegőjét, és átszivattyúzták a hajtó­anyagot. A három űrobjek­tum közös programjának utol­só szakaszaként csütörtökön bekapcsolták a Progressz—8 hajtóműveit, s pályamódosí­tást hajtottak végre. Miután búcsút vettek a te­herszállító űrhajótól, az űr­hajósok pénteken a földfel­szín vizuális megfigyelésével és magasabbrendű növények­kel végzett kísérletekkel foly­tatják tudományos program­jukat. A földi irányítóköz­régmúlt történelme, amelynek során népek jöttek és mentek, vagy egybeolvadtak a hódítók­kal. A föníciaiak az időszámí­tás előtti hetedik századra körbehódították a Földközi­tengert. Szidon Fönícia egyik legfontosabb városa volt. Négy kikötőjében folyamatosan ra­kodtak, négy égtáj felé indult, s mindenhonnan jött az áru. Szidon — amely Kánaán azo­nos nevű fiáról kapta a ne­vét — egyike volt annak a hét városnak, amelyet a hé­bereknek nem sikerült elfog- lalniok. AZ MÁR SZINTE csak teg­nap történt, hogy Homérosz leírta: a Szidóniák minden­hez értenek. A mai Szidóniák is sok mindenhez értenek, de talán leginkább a kereskedés­hez. Szinte úgy tűnik, hogy mint a libanoniak tekintélyes hányada, mindenki kereskedik. A gyerekek az út szélén áll­va, zacskó' a csomagolt zöld mandulát, sárga datolyát kínál* nak. a standokon pedig végig az út hosszán minden idény­zöldség és gyümölcs kapha­tó. A beduinok birkát árul­nak, kívánságra le is ölik, fel is darabolják, a vevő viheti. A cukrászok úgy sütik a ke­Az Európa békéjéről folyta­tandó megbeszélés teljes mér­tékben megfelel a nemzetközi helyzet diktálta követelmé­nyeknek — írja pénteki szer­kesztőségi cikkében a Pravda az európai kommunista pártok „Béke és leszerelés" elnevezés­sel április 28—29-én Párizsban tartandó tanácskozásával kap­csolatban. A párizsi találkozóval össze­függésben felmerülő különbö­ző javaslatokkal kapcsolatban a Pravda leszögezte, hogy szólalók a legkülönbözőbb módon közelítették meg a na­pirenden szereplő kérjdést, a társadalmi-gazdasági fejlődés biztosítása és az új világgaz­dasági rend megteremtése ügyét. Mindenki egyetértett abban, hogy a fejlődő országokon se­gíteni kell. Elfogadták a közös nyilat­kozatot, amelyhez azonban a kínai küldöttség észrevétele­ket tett, néhány, főként nem­zetközi kérdésben megismé­telve Peking nézeteit. pont jelentése szerint az ösz- szekapcsolt űrállomás és űr­hajó berendezései kifogástala­nul működnek, Popov és Rju- min egészségi állapota és köz­érzete kiváló. A SZOVJETUNIÓBAN szé­les körben emlékeznek meg az afgán forradalom második évfordulójáról. Pénteken Mi­hail Zimjanyinnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével párt- és kor­mányküldöttség utazott Ka­bulba, a jubileumi ünnepsé­gekre. ZIAUR RAHMAN Bangla- desben átalakította kormá­nyát. Nyolc miniszter, illetve államtitkár távozott a kabi­netből. AZ OLAJ árának további emelésébe az Egyesült Arab Emírségek nem egyezik bele — jelentette ki Mana Szaid leti édességeket, süteményt, kenyeret, mintha az egész vi­lág itt akarna ma jóllakni. Az utcasarkokon grillcsirke sül, százával, ezrével — és nem félnek, hogy a nyakukon ma­rad. Eleven az élet a régi bazár­ban. Rendkívüli a nyüzsgés, s festői a nagyon öreg, barlang- szerűen boltozatos építmény­halmaz. Mindenki árul, s szin­te mindent árulnak. Akinek ezen a zegzugokba beszorult sokaságon sikerül átvergődnie, az a tengerpartra jut ki, az ősi északi kikötőhöz. Nem mindennapi látvány tárul itt az idegen szeme elé. A SÁRGA KÖVEKBŐL épült, ma már kopottas erőd, a Tengeri vár sziklazátonyra épülve mélyen belenyúlik a tintakék tengerbe. A látvány lenyűgöző. Alig több mint hét­száz éves. de ősi templom alap­jain és köveiből építet­ték a keresztesek a XIII. században. Olyan kövekből, amik már akkor is épület fa­lait alkották, amikor Szidon, a római birodalom fennállása idején, városállam volt. A ke­resztesek. akik a Szentföld visszafoglalására indultak, s az itt élő arabokkal csatáztak, sebtében építették fel ezt a várat, amelynek most a kö­veit tapossuk, ezt a Várat, amely 1253-ban olyan jól áll­ta a szaracénok rohamát. Ké­sőbb a törökök győztes hadai foglalták el ezt a területet. De hát — semmi sem tart „semmilyen, még a legérdeke­sebb javaslat sem vezethet ar­ra a következtetésre, hogy el kell halasztani vagy meg kell változtatni ezt a találkozót.” Világ- és Európa-szerte a leg­különfélébb politikai erők gyűlnek össze és folytatnak megbeszéléseket nemzeti és nemzetközi szinten, hogy ja­vaslataikat előterjeszthessék. Érthető, hogy ilyen körülmé­nyek között a kommunisták­nak jipguk és kötelességük egy­más között megbeszélést foly­tatni. Azoknak válaszolva, akik a kommunista mozgalmon belüli nézetkülönbségekre hivatkoz­nak, s úgy vélik, hogy azok akadályozzák a párizsi talál­kozó összehívását, a Pravda a következőket írja: „Az impe­rializmus elleni harcban annak kell előtérbe kerülnie, ami egyesít; a békéért, az agresszió ellen — a meglevő nézetkü­lönbségek ellenére is — har­colni kell... Senki sem köte­lezheti ezt vagy azt a pártot arra, hogy olyat tegyen, amit nem akar, de hogy ha valaki nem akar részt venni a béké­ről és a leszerelésről folytatan­dó megbeszéléseken, az nem követelheti más pártoktól azt, mondjanak le az európai béke védelmének szent ügyéről.” Az SZKP elhatározta, hogy részt vesz a kommunisták pá­rizsi találkozóján. Híven a le­nini elvekhez és a XXV. kong­resszus határozataihoz, az SZKP minden tőle függőt meg­tesz, hogy a kommunisták, az összes békeszerető erő, továb­bá valamennyi, az új háború veszélyével számoló, reálisan gondolkodó erő együttműködé­sét előmozdítsa — hangsúlyoz­ta végezetül a Pravda. al Oteiba, a kőolaj és a ter­mészeti kincsek ügyeinek mi nisztere. ALEJO CARPENTTER vi­lághírű kubai író hetvenhai éves korában, hosszú beteg ség után, elhunyt. BEZÁRTA kapuit a zágrá bi nemzetközi szakosított ta vaszi vásár. A vásáron ápri lis 18-tól 24-ig 24 országbó 1564 kiállító mutatta be áru cikkőit SVÉDORSZÁG 14 ezer köz alkalmazottja szelektív sztráj kot kezdett. A sztrájk meg bénítja a közlekedést, és las sítja a postaforgalmat, csök­kenti a tv- és rádióadásokat. örökké. Felbomlott a róma birodalom, erre a sorsra ju tott. a török birodalom is. / hódítók pedig teleszórták a vá rost és a környékét történél műk emlékeivel, kövekké’ csontokkal, szeméttel. Ott van nak a régi kövek a százac elején föltárt a föníciai nekro- poliszban — a holtak városá­ban —. ma is megtekinthető! a föníciai Ashmun-templom kövei, és bárki láthatja a hí­res, méltán történelminek ne­vezhető szemétdombot, a har­minc méter magas Murex dombot, amely az ősi kelme festő üzemek hulladékának halmaza. Kimegyünk a városi teme­tőbe. Zubbonyos, ősz férfi jön szembe, bemutatkozik, ő a temetőőr, a sírok gondozója Közlékeny, kérdezés nélkül elmondja, hogy ő a francia hadsereg katonája volt, sok országot megjárt a Közel-Ke­leten. Az egykori francia hó­dítók hagyták hátra. A FE.TFÁKBA ÁGYAZOTT fényképek fiatal férfiakat, nő­ket, gyerekeket ábrázolnak: a legúiabbkori történelem áldo­zatai, izraeli bombák, ágyúk áldozatai a városból és a vá­roskörnyéki palesztin mene­külttáborokból. — Bizony sokan meghaltak — mondja a fran­cia katona sűrű bólogatás köz­ben. — Sokan meghaltak ... Szidon, 1980 április. Hatos Erzsébet Szidom levél Mindennapi történelem Közös nyilatkozat Belgrádban Befejeződött a szakszervezeti világkonferencia Lekapcsolták a Progressz 8-at CSAK RÖVIDEN...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom