Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

1980. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK MM-rt "m K/untm »" Jelölő gyűlések: Közös az eredmény és a feladat Pest megye 171 településén, 121 községi és a nyolc városi tanácsba április 29-ig 5 ezer 889 tanácstagi helyre jelöltek, illetve jelölnek tisztségviselőt. Nem véletlen a múltidő használata, hiszen a gyors szám­vetés szerint jelölő gyűlések felén jócs­kán túl vagyunk. Április 25-ig, tehát pén­tekig naponta mintegy ezer tanácstagi je­lölő gyűlést tartanak a településeken. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakóhely ügyei iránt szinte egy- emberként érdeklődnek a választópolgá­rok. Magukénak érzik, vallják a város, a kerület, a nagyközség, a község eredmé­nyeit, gondjait. Nem mintha nem ejtené­nek szót a hiányosságokról, de mégis a településfejlesztés eredményeiről szólnak többen, méltatván azt: mennyivel jutot­tak, jutottunk öt év alatt előbbre. Nincs különösebben szégyenkezni valónk, mert a számvetés során kiderült, településeink gyarapodtak, gazdagodtak. Az egyik he­lyen új ABC épült, bővítették a bölcső­dét vagy az óvodát, új utcát nyitottak a családi házaknak, megoldották a vízellá­tást. Ugyanakkor gazdaságpolitikai kérdé­sek is szóba kerültek, kerülnek, az ered­ményeket taglalva, a feladatokat felsora­koztatva. Hiszen a legtöbb helyen a tele­pülés gondjainak megoldásából részt kér­nek, vállalnak az ott levő ipari üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Együtt a lakossággal. Az alábbiakban je­lölő gyűlésekről számolunk be, felvillant­va, hol, mi a legfontosabb, vagy éppen mi a legsürgetőbb, megoldásra váró kér­dés. Így adván vissza a jelölő gyűlések hangulatát, azt a jó politikai légkört, mely ezeket jellemzi. Munkásj&Boít Pilescsabán tettek. A Kun Béla téri isko­la például két tanteremmel gazdagodott, elkészült az 1. számú iskola politechnikai épülete és a napközi otthon. Felépült egy új óvoda, ahol 230 gyermek elhelyezésére van lehetőség, korszerű kö­rülmények között. Több óvo­da bővítésére, korszerűsítésé­re is sor került. Jó ideje üze­mel már a központi konyha, amely biztosítja a gyermek­intézmények ellátását. Megol­dódott a gyermekek gyógyá­szati és fogászati szakrende­lése. A tanács az elmúlt eszten­dőkben összesen öt nagycsa­ládot segített új, kényelmes lakáshoz. Felújították a sza­badtéri színpadot, korszerű­sítették a Jókai-klub helyisé­geit. Társadalmi összefogás­sal kialakították az öregek napközi otthonát, ahol ötven egyedülálló, idős ember ta­lált új otthonra. Több utca, járda kapott szilárd burkola­tot, bővült a csatornaháló­zat. A nagyobb beruházások va­lóra váltása mellett csaknem 10 millió forintot fordítottak az alapellátás fejlesztésére. A lakosság, a különböző gazda­sági egységek brigádjai ezen­felül 31 millió forint értékű társadalmi munkával segítet­ték a településfejlesztést. Akad még tennivaló, de meg kell teremteni az igé­nyek és lehetőségek össz­hangját. A fejlődés olyan sza­kaszában járunk, amikor a tervszerűség további erősíté­sével, a tartalékok feltárásá­val kell a feladatokat meg­oldani. Az elért eredmények a társadalmi és tömegszerve­zetek, a gazdasági egységek, valamint a lakosság össze­hangolt munkája, az utóbbi esztendőkben tapasztalt ak­tivitás jó alapot nyújt erre Vecsésen is. tísssziókerüiet tanácselnök adott kielégítő válaszokat. A jelenlevők egy­hangúlag a körzet tanácstag­jának jelölték Kocsis János- nét, aki megköszönte a bizal­mat, és kérte a lakosság to­vábbi támogatását, hogy meg­bízatásának — megválasztása esetén — még jobban eleget tudjon tenni. Piliscsabán tegnap öt vá­lasztókörzetben tartottak ta­nácstagi jelölő gyűlést, egye­bek között a 4. számúban. A Lenin, az Árok és a Vár utca lakói közül jó néhányan részt vettek a tanács nagytermé­ben megrendezett jelölő gyű­lésen, amely Trecska Imre nyugdíjas, a Hazafias Nép­front helyi elnöksége tagjá­nak vezetésével tegnap este 6 órakor kezdődött. A 4. számú választókörzet jelölő gyűlésén Varga Lajos nyugdíjas, a helyi tanács ré­gi tagjaként kötetlen, hivata­losnak semmiképpen, inkább családiasnak nevezhető be­számolójában, nemcsak Pilis- csaba, hanem a társközségek, Tinnye és Jászfalu gyarapo­dásáról is említést tett. Mint mondta, ebben a tervidőszak­ban orvosi rendelő, 13 lakás épült, de sor került óvoda,-, iskolabővítésre, valamint fel­újításira. Mintegy 5 kilométer­rel nőtt a villanyhálózat, és több kilométer járda is épült a községben. A beszámoló után Trecska Imre, a Hazafias Népfront he­lyi bizottságának nevében ja­vasolta a jelenlevőknek, hogy Drevenka Antalt jelöljék ta­nácstagnak. Drevenka Antal, a Pilisvölgye Termelőszövet­kezet tmk-csoportvezetője. A beszámolóhoz és a ja- vaslatteváshez többen hozzá­szóltak, például Keresztes Jó­zsef, Krajcsovics János és Záprael Sándor. Valameny- nyien helyeselték a válasz­tást, mondván: bíznak abban, hogy ha Drevenka Antal lesz a tanácstagjuk, több mindent sikerül majd megvalósítaniuk körzetükben. Természetesen csak akkor, ha valamennyien segítik őt. A felszólalók Ifeesés of esztendeje Javában zajlanak a tanács­tagi jelölő gyűlések a monori járás településein. A megye legnagyobb lélek­számú községében, Vecsésen is ennek jegyében folynak a jelölő gyűlések. Agglomerá­ciós helységről lévén szó, a gondok igen sajátosak. Az el­telt időszak alatt — főként a letelepedők nagy száma miatt — több mint 3 ezer fővel gyarapodott a község lakos­sága. Ezzel párhuzamosan nő­Művész a közösségért Cokan ismerik, tisztelik Szentendrén és a város határain túl az iparművész Kisfalusi Mártát. Ta­valy nyáron a városba látogatók ezrei láthatták a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban Tálak című kiállítását, de önálló tárlatot rendeztek kerámiái­ból Makón, a szentendrei Felszabadulás lakótelepi klub­ban, jelentős országos és megyei bemutatókon szerepelt. Művészként a szép emberi környezet kialakítása a célja — közéletben gondolkodóként azt szeretné, hogy a mindennapjaink egésze változzék, hogy a szűkebb, vagy éppen városnyi közösségnek napról napra keve­sebb gonddal kelljen szembenéznie. Kevesebben tud­ják, de akik tudják, elismerően szólnak róla, hogy a fiatal keramikusművész hét éve tanácstag, hogy azóta a városi tanács művelődésügyi bizottságának is tagja, majd 1977 óta elnöke. — A husz-nhetes körzet tanácstagjává választottak 1973-ban. A környék lakói kertes családi házban élnek. Nagyon sok új otthon épült itt, új utcákat nyitottak, s ez új gondokat is jelentett: problémák voltak az út­tal, a villannyal, vízellátással. Legelső ügyem, amikor megválasztottak, az volt, hogy a megáradt patak elso­dort egy járdaszakaszt. Ez jelentette az első örömet is: a régi helyére szilárd, új járda került. Azóta számos problémával fordultak hozzá a kör­zet lakói, s közreműködésével számos dolog történt az elmúlt években: részben a tanács, részben a lakosság jóvoltából. Megfelelő út készült a Kálvária téren, más utcákat murvával szórtak le, bővült a villanyhálózat. Társadalmi munkában készítettek új járdát a Szegedi utcában, javították meg a patakhíd lépcsőjét. — A gondok általában együttesen jelentkeznek — mondja —, s megoldásukhoz gyakran van szükség tár­sadalmi összefogásra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy _ a nagy feladatok végrehajtása mellett a tanácsi költség- vetésből nem jut mindenre. A Felszabadulás lakótelep ugyanakkor a szomszéd körzetek lakóinak gondjain is segít iskolájával, óvodájával, bölcsődéjével, ABC-áruhá- zával. Ügy látom egyébként, hogy az embereket, ha közvetlen környezetükről van szó, nem nehéz bevonni a társadalmi munkába. — A szervezéshez viszont állandó, közvetlen kapcso­lat szükséges... — Igen, s úgy érzem, az állandó lakosokkal ezt si­került kialakítani. Néhány családdal baráti kapcsolatba is kerültünk. A személyes találkozás akkor is fontos, ha az ember esetleg csak bekopog egy idős nénihez és meghallgatja panaszait. A város egészének, gondjainak megismerésében pedig az segít, hogy a tanács vezetői minden évben végigviszik a tanácstagokat az egész tele­pülésen: így a nagy összefüggésekbe ágyazva látják sa­ját körzetük helyzetét. A művelődésügyi bizottság elnö­keként, az üzemlátogatásokon Szentendre ipari fejlődé­séről, az itt dolgozók mindennapi életéről kaptam ké­pet — s ezt nemcsak mint tanácstag, hanem mint em­ber, mint művész is fontosnak tartom. P. Sz. E. r­egyébként nemcsak helyeslé­süknek adtak hangot, hanem gondokat is felvetettek. Pél­dául azt, amit mindenki tud, ha ismeri kicsit Piliscsabát; a föld szinte ihatatlan vizet ad, és a települést átszelő Arany­patak vize szennyezett, ezért időnként kellemetlen szagot áraszt. A panaszt felvetők megnyugtató választ kaphat­tak, főleg az első gondra. Rö­videsen megalakul a víztár­sulat, és a VI. ötéves terv­ben egészséges ivóvize lesz mindhárom községnek. Ezt követően a gyűlés részt­vevői egyhangúlag megsza­vazták a jelölést. tsxfentSeje vekedett az alapellátás iránti igény is. Rövid számvetést készítve megállapítható: 1975 óta csak­nem 100 millió forint értékű beruházással gyarapodott a nagyközség. Az elmúlt évek­ben több gyermekintézményt bővítettek, és újaikat is épí­NagykórBsi w Nagykőrösön jól szervezet­ten, zökkenők nélkül kerül sor a tanácstagi jelölő gyűlé­sekre. Az 52-es választókerü­let jelölő gyűlését az Arany János Gimnázium dísztermé­ben tartották meg. Zsúfolásig megtelt a helyiség. Ott volt az eseményen Pásztor István, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára is. Az 52-es választókerület volt tanácstagja, Kocsis Já­nosáé, a városi tanács elnö­ke, az elmúlt hét év munká­járól adott számot. A város fejlődését elemezve elmondta, hogy a megye városai közül Nagykőrös a településfejlesz­tési versenyben 3. helyezést ért el, s ezért a Pest megyei Tanácstól 600 ezer forintot kapott, melyet bölcsőde épí­tésére kívánnak felhasználni. Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára megköszönte a tájé­koztatást és javaslatot tett az 52-es válaszókerület tanács­tagjelöltjére. Szilárd politikai meggyőződése, munkája, em­beri magatartása, tenniaka- rása alapján ismét Kocsis Já- nosnét javasolta. Susán János hozzászólásá­ban méltatta a jelölt elmúlt esztendőkben végzett munká­ját. Elmondotta, hogy a HNF városi bizottságának jelölésé­vel egyetért, azt támogatja. Felszólalásának további ré­szében észrevételezte, hogy a TÜZÉP-telepen nem mindig lehet kifogástalan minőségű szenet kapni. Csontos László azt kifogá­solta, hogy az utak mentén virág helyett takarmányt és más mezőgazdasági növényt termesztenek. Sokak vélemé­nyének hangot adva kérte: a tejüzem melletti egészségtelen szeméttárolót szüntessék meg. Pásztor István, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára részletesen szólt Kocsis Jánosné munkájáról. Elmond­ta: tanácstagként és a városi tanács elnökeként egyaránt lelkiismeretesen tevékenyke­dett. Hozzászólásában kitért arra, hogy a választókerület szépen fejlődött: járdát épí­tettek, utakat javítottak és a vízhálózatot is bővítették. Ja­vasolta Kocsis Jánosné újbó­li jelölését. A kérdésekre a jelölt mint Színvonalasabb az ellenőrzés Ülést tartóit a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap a Pest megyei Ta­nács székházában ülést tartott a tanács végrehajtó bizottsága. A testület megtárgyalta és el­fogadta a megye 1979. évi költ­ségvetésének és fejlesztésialap- tervének végrehajtásáról szóló előterjesztést. Ügy határozott, hogy a jelentést az újjáválasz­tott tanács alakuló ülése elé terjeszti jóváhagyásra. A tegnapi tanácskozás napi­rendjén szerepelt o költségve­tési szervek és vállalatok me­gyei ellenőrzésének tavalyi ta­pasztalatairól készült jelentés is. A testület megállapította többi között, hogy az ellenőr­zési munka színvonala emel­kedett, elősegítette a központi és a megyei intézkedések vég­rehajtását, a takarékosabb gaz­dálkodás elveinek érvényesü­lését. A végrehajtó bizottság az elkövetkezendő időszak fel­adatairól szólva rámutatott: az ellenőrző szervek vezetői a jö­vőben még fokozottabb figyel­met fordítsanak a vizsgálatok előkészítésére, különösen az átfogó ellenőrzések jobb meg­szervezésére és az ezt megha­tározó programok kialakításá­ra. A munka valamennyi fázi­sában összehangoltabbá kell tenni az érdekelt szakigazgatá­si szervek együttműködését, a vizsgált intézmény, vállalat egészére kiterjedő szakmai és pénzügyi tevékenység értéke­lését. Az is fontos, hogy a helyi tanácsok elnökei a hatáskörük­be tartozó magasabb követel­ményekkel járó ellenőrzési fel­adatok ellátásához biztosítsák a politikailag és szakmailag jól képzett szakembereket. Talpra állhat a vállalat Amint már lapunkban is ír­tunk róla, a Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat a ta­valyi évet több mint 40 millió forintos veszteséggel zárta. A szanálási eljárás befejeződött, még tavaly új vezetőket nevez­tek ki a vállalat élére. A vég­rehajtó bizottság — megvitat­va a szanálási eljárásról, vala­mint a vállalat idei tevékeny­ségének várható eredményei­ről készített jelentést — úgy döntött: bizalmat szavaz az új vezetésnek, lehetőséget lát ar­ra, hogy kemény, következetes munka nyomán a vállalat talpra álljon. Indokolt létszámnövelés Az igazgatási, irányítási fel­adatokat ellátó szervezetek munkaerő-gazdálkodásának ja­vításáról szóló minisztertaná­csi határozat nyomán a köz­ponti szervek felülvizsgálták a tanácsok igazgatási appará­tusának megyék közötti és me­gyén belüli létszámhelyzetét. Pest megye sajátos körülmé­nyeit figyeletnbe véve — a többlettel rendelkező megyék létszámából — a Pest megyei szakigazgatási szervek állomá­nyát 198 fővel bővíthetik. Egy­idejűleg kötelezték a megyei tanácsot, hogy belső átcsopor­tosítással gondoskodjék a nagyközségi tanácsok megerő­sítéséről. Az intézkedés két részletben, idén júliusban, il­letve jövő januárban realizá­lódik. Addig is azonban a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala hozzájárulásával 37 új ügyin­tézőt alkalmazhatnak a nagy­községi tanácsok idén május 1-től, mindenekelőtt a műszaki és építéshatósági szakfelada­tok jobb ellátása érdekében. A testület tegnap döntött arról, mely községekben engedélye­zik ezt az előzetes létszámnö­velést. Gondoskodás az idősekről Döntés született tegnap arról is, hogy megszűnik a nagyká- tai szülőotthon és helyén 30 helyes szociális otthont rendez­nek be, mely a tápiószentmár- toni központi intézmény rész­legeként működik majd. Korábban a nagykátai szü­lőotthon a ceglédi kórház ki­helyezett részlege volt. A mű­ködésével kapcsolatos gazdasár gi, szakmai és személyi kérdé­seket az integráció sem tudta megoldani. De még ennél is indokoltabbá tette a megszün­tetését az, hogy a lakosság el­látása az új kerepestarcsai kór­ház szülészeti-nőgyógyászati osztályán magasabb szinten biztosított. M. J. SzéB&s körű párbeszéd Szövetségi politikánk tükröződése Napok óta tartanak a megyében a tanácstagi jelölő gyűlé­sek. Széles körű párbeszéd — nevezzük így, s méltán e fórumokat —, mert valamennyi gyűlésen nagy az aktivitás, sok vélemény-hangzik el. Az eredmények tevékeny résztvevői a Hazafias Népfront aktivistái. Munkájukról, a Hazafias Nép­front választási feladatairól, s a jelölő gyűlések tapasztalatai­ról beszélgettünk Kovács Antalnéval, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkárával. — Ezekben a napokban a szo­kottnál is többet hallunk a Ha­zafias Népfront tevékenységé­ről: a népfrontaktívák kivették részüket a választások előké­szítéséből. és a mozgalom kép­viseletében felen vannak a fe­lölő gyűléseken. Mit felentenek a Hazafias Népfront életében a tanácsi választások? — Hazánkban a választás ál­lampolgáraink alkotmányos jo­ga és kötelessége, a nemzeti egység kifejeződése. Benne szövetségi politikánk tükröző­dik azáltal, hogy maguk a vá­lasztók hazánk minden osztá­lyát, rétegét képviselik, s az­által is, hogy a jelöltek, illet­ve a majdan megválasztottak személyében a legkülönfélébb származású, foglalkozású és beosztású emberek lehetnek részesei népképviseleti szer­veink, a tanácsok munkájának. E népfront jelleg adja meg fel­adtainkat, azt, hogy aktivis­táink a választás minden ese­ményének részesei. S a munka legfőbb kifejezője, hogy maga a Hazafias Népfront állít jelöl­teket. A választás azonban a nép­front részfeladata csupán. S amíg az elmúlt években gyak­ran egyedüli tennivalónak te­kintették, addig ma a választás a Hazafias Népfront tevékeny­ségének egyik, igaz, kiemelke­dő állomása, s hogy milyen si­kerrel végeztük el munkánkat, az elkövetkező öt év dönti majd el. — Ez azt is jelenti, hogy a népfrontbizottságok és a tanács, illetve a népfrontaktívák és a tanácstagok, közötti kapcsolat — állandó folyamat. E folya­matban milyen szerepet vállal magára a Hazafias Népfront? — Minthogy közös a cél, hi­szen választói, azaz: lakossági érdeket képvisel a népfront és a tanács is, kölcsönös ez a kapcsolat. A Hazafias Népfront segítséget ad a tanácstagi mun­kához, és saját céljainak meg­valósításához támogatást vár. Ugyanakkor népfrontfeladat az is, hogy képviselje a válasz­tók érdekeit, biztosítsa a ta­nácstagi beszámolók megtar­tását, segítse a tanácstag és a lakosság rendszeres kapcsola­tának kialakítását. — A választásokkal egy idő­ben megyeszerte befejeződik a körzeti, az »itca- és a lakóbi­zottságok szervezése. Hogyan segítik ezek a szervezetek a népfront munkáját? — Legyen bármilyen jó is egy helyi népfrontbizottság vagy egy tanácsi szervezet, nem érvényesülhet igazán te­vékenysége akkor, ha nem jut el a települések minden utcá­jába, házába, lakójához. En­nek szellemében hoztuk létre a körzeti, utca- és lakóbizott­ságokat, elsősorban a megye valamennyi városában és né­hány nagyközségében. Így si­került kialakítani azt az oda­és visszacsatolási rendszert, amelyen át a lakosság rend­szeres tájékoztatást kaphat munkánkról, s ugyanígy gyors és pontos jelzést juttathat el saját életéről. — Mik a felölő gyűlések ed- digi tapasztalatai? — Sikeresek a jelölő gyűlé-' sek. Nem dicsekvés ez, az ál­talános véleményt tények tá­masztják alá. A fokozott ér­deklődés mindenütt megnyil­vánul. Például Nagykőrös ta­nyai körzeteiben a választás­ra jogosultak 70 százaléka je-) lent meg a fórumokon. Jók a beszámolók is: rövidek, lé­nyegre törőek és önkritikusak. Tanácsaink többsége bátran az emberek elé tárja nehézségeit is. Ez megalapozza a gyűlések hangulatát, s azt, hogy a la­kosság is kritikával értékeli saját tevékenységét, számonké­rés helyett a felszólalók több­sége azt keresi: mit segíthet­nek? — A felölő gyűléseken fel­szólalók a települések életének szinte minden kérdését érin­tették. Milyen feladatokat ad-, nak ezek a felszólalások a nép­frontnak? — Valóban nem volt olyan területe a közösségi életnek, amelyről ne esett volna szó: a munkafegyelemtől az iskola­gondokig mindenre jutott a felszólalók figyelméből. A mi munkánkat is meghatározza az a felelősség, ahogy az állam­polgárok a problémák kapcsán nem egyszerűen megoldást kö­vetelnek, hanem azt keresik: mit tehetnek maguk is a kö­zösségért. Ezt az egységet, ten- niakarást kell a jövőben ka­matoztatnunk, mindinkább erősítenünk. M. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom