Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-16 / 88. szám
4 1980. Április 16., szerda Lengyel könyvek Budapesten Lengyel tudományos könyvkiállítás nyílt tegnap a LenMAI LÍRÁNKAT GAZDAGÍTVA Emlékidéző ceglédi százak gyei Kultúra kiállítótermében. A tárlat viszonzása az elmúlt év novemberében Poznanban megtartott akadémiai könyvkiállításnak. A jelenlegi bemutatón több lengyel tudományos könyvkiadó mintegy 450 kötetét tekinthetik, illetve rendelhetik meg a kiállítás látogatói. A lengyel, angol, német, illetve francia nyelvű kötetek felölelik a tudományok szinte minden területét. Megtalálhatók közöttük az összefoglaló, szintetizáló lexikonok, enciklopédiák és egyéb összefoglaló művek, a társadalom-, természet- és műszaki tudományok legfris- •ebb eredményeiről beszámoló tudományos munkák. A kiállítás április 24-ig tekinthető meg. Cegléd 103 esztendeje őrzi emlékét annak a nagy eseménynek, amikor a száműzetésben élő Kossuth Lajost Túráiban felkeresték. Százan voltak azok a ceglédiek. Leszármazottaik szeretettel ápolják a hagyományt. Cegléd és Kossuth Lajos neve egybeötvöződött. Kossuth 1848. szeptember 24-én tartotta Cegléden to- borzó útjának első beszédét. Ekkor kisdobosnak állt a szabadságharcos seregbe az a Nyújtó Pál, aki évtizedekkel később, mint a ceglédi választási bizottság elnöke, táviratban hívta meg a mezőváros népe nevében a Turinban élő Kossuth Lajost képviselőnek: Midőn kötelességemhez híven erről értesítem — mondja az 1876. december 27-én összegyűlt választási gyűlés eredményéről szóló drótsürgöny —, legyen szabad a választókerület osztatlan reméKIALLÍTÓTERMEKBŐL Művei, a kor emblémái Szentendrei motívum, II. Korniss Dezső gyűjteményes kiállítása, május végéig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. Minden műve a kor emblémája. Befejez, folytat, kezd. E hármas képesség jegyében alkot. Magatartásteremtő mester. Kutató elme és költő. Korniss Dezső, a magyar képzőművészet egyik fejezete. Rendelkezik a megújulás erőivel. Gazdag posta Korniss Dezső minden képe, üzenetet hoz, üzenetet ad. Értelmezi Lao- koont 1949-ben. A hellenisztikus szobor az emberi helytállás maximumát jelöli, Korniss hozzátesz valamit; a kígyó által pusztuló főpap maga is kígyóvá lesz a pusztulás utolsó rezdülésében. Ezt Gráco sem vette észre ismert Lao- koon képén, csak Ionesco jelezte Kornissal egy időben sok ember orrszarvúvá válását, ö drámában, Korniss képben. Képben, mely gondolkodási, szemlélődési, elmélyülési terepe, közege. Teremtő nyugtalansággal hagyta abba az ábrázolást, mert meggyőződése szerint ezt a festészet befejezte, mint problémát. Korniss sorozatai, is rendre változnak a kornak és saját szellemi fejlődésének, érdeklődésének megfelelően. Az ő egyszemélyes festői egyetemén végigjárta a mondriani, vajdai, kalligráfiái stúdiumokat. Hol egyszer sietett, hol differenciált, hoi a formai integráció érdekelte, hol a szintézis, de mindig saját szellemi izgalmai alapján festett. így születtek főművei, melyek a magyar festészet új századának klasszikus értékei. Szerepe azért is jelentős, mert Németh Lajos szavaival szólva, ő integrálta művészetébe a modern festészet számos újítását. Küldetése abban áll, hogy szentendrei, szigetmonostort motívumok egyetemességét találta meg. fokozta festői értékké, s valami különös belső lázzal alakítja ki a mások számára is folytatható képi nyelvét. Szellemiség és mindenes. A fogalom legjobb értelmében, élete, művészete merő mozgalmasság. Első képei Vácott, a Siketnéma Intézetben szerepelnek közös kiállításon 1926-ban, tagja lesz Kassák körének, 1946-ban az európai iskola alapító tagja, fest, plakátokat, akvarell kalligráfiákat, animációs filmeket készít, 1975-ben megfesti az Allegro barbaro-t, mely szintén jelentős alkotása. Itt az idő, hogy egyre többen zarándokoljanak művészetéhez. A költészet megkezdte e közeledést. Tandori Dezső, az arc állványait fedezi fel illuminációk sorozatában, Weöres Sándor így ír le egy Kor- niss-motívumot: Piros torony tetejére felszállott a sárga jérce, jobbról-balról két kék párna gurul széles zöld világba. Tiszta színei is hangzanak e versben, Kormos István inkább mozdulatait írja le költői szavakból: .. szólunk mert gazdánk nem panaszkodik lehajtott fejjel fekete kövön ül fehéren s nem tudja hogy megőszült. Mégis igazi sűrűséggel Nagy László villantott rá fénykévét. Idézem: > Egy nagy és tiszta életmű kötelez méltó és tiszta szóra. A föladat súlyát növeli az alkalom is, hiszen ■ életünkben egy Korniss-kiállítás legalább olyan ritka, mint a fehér holló. Hódolója és szószólója szeretnék lenni e műveknek, noha ezek beszélnek és helytállnak önmagukért szinte a kezdet óta. Időszerű felzárkózni a költészet pontos ítéletéhez, időszerű kaptatóin a csúcshoz közelíteni, hiszen ugyancsak Nagy Lászlót idézve mindenséget jelentő jelekért indulunk hozzá. S, hogy elinduljunk végre, ahhoz adott a rajt: gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Losonci Miklós nyének is kifejezést adnom, hogy On, mélyen tisztelt nagy hazafi, az összeolvadt pártok ezen hódolatát kegyesen fogadja. Amíg Habsburg-király ül a magyar trónon, a szabadság- harc vezére nem térhet haza! — szólt Kossuth válasza, amelyet sajátkezűleg irt Nyújtó Pálnak. A ceglédiek nem hagyták annyiban: ha Kossuth nem jön, nem jöhet, akkor mi kerekedünk fel Turinba, hogy létrejöhessen a viszontlátás! így kerültek Turinba a ceglédi százak. A köszöntő beszédet Cegléd idős lelkipásztora, a 74 esztendős Dobos János mondta: Egy alföldi földmívelő magyar város még romlatlan népének küldöttjei állanak Előtted, édes Hazánk szeretett nagy Fia!... mi ott szeretnők látni Hazánkat, ahol Te vagy és Téged ott, ahol van Hazánk! Azután hazatértek Turinból a ceglédiek. Azóta ápolják ennek a történelmi utazásnak emlékét. Az elhunytak helyébe fiaik léptek, unokáik, dédunokáik. A mai ceglédi Turi- ni 100-as Küldöttség Baráti Köre tagjai néhány esztendővel ezelőtt például felkerekedtek Turinba, hogy megismételjék azt az 1877. évi nevezetes utazást. A baráti kör tagjai, hogy tevékenyen vegyenek részt mai líránk eseményeiben is, felhívást tettek közre, Kossuth Lajos emlékét méltóképpen megörökítendő országos pályázatra. Pályázati felhívás A ceglédi Turíni 100-as Küldöttség Baráti Kör pályázatot hirdet Kossuth Lajos alakját és történelmi szerepét, jelentőségét felidéző költemények írására. A vers ih'tetője nemcsak a forradalmat és szabadságharcot vezető államférfi tehet, hanem a nagy feladatokra készülő fiatal politikus, vagy a hazája sorsát figyelemmel kísérő száműzött is. A pályázat kiírásának célja, hogy Kossuth alakját ne csak történelmi müvek, képzőművészeti és drámád alkotások örökítsék meg. hanem megkapja az öt megillető helyet líránkban is. A költemények segíthetnének a megemlékezések, ünnepségek érzelmi hatásának fokozásában. fontos szerepet kaphatnának a szocialista hazafiság erősítésében. A névvel ellátott pályaműveket kérjük a ceglédi Kossuth Múzeum (2703 Cegléd. Marx u. 5., pf. 32.) címére szeptn-tibe- 18-lg beküldeni. A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt művet a i'urlni io>as Baráti Kör 50SO Ft-os első díjjefl, a Kossuth és Cegléd kapcsolatát bemutató legjobb verset pedig (Csata István által felajánlott) MOD Ft-os klUöndíjjal jutalmazza. Ezenkívül még több értékes díj kerül kiosztásra. Végző pedagógusok PEST MEGYE SOK PÁLYAKEZDŐT VÁR Megközelítően 4700 pedagógus végez az idén a képző intézmények nappali tagozatán. Az Oktatási Minisztérium az immár négyéves gyakorlatnak megfelelően ismét külön-külön füzetekben jelentette meg a különböző típusú intézményekben végző pedagógusoknak az állások jegyzékét. Választásra, döntésre három hét állt-a rendelkezésükre. A pályakezdők számára átlagban több mint 120 százalékos volt az álláskínálat, s minden végzős egyidejűleg három helyre pályázhatott. A keretszámok megállapításánál a minisztériumban mindenekelőtt az egyes területek munkaerőgondjait vették figyelembe, ám tájékozódtak a fiatalok elképzeléseiről is. Budapesten az idén a pályakezdők mintegy 20 százaléka helyezkedhet el. Ezt követően a legtöbb pályakezdő Pest, Szabolos-Szatmár, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Fejér és Hajdú-Bihar miegyében találhat iskolára. A hallgatók pályázatait a felsőoktatási intézmények ezekben a napokban továbbítják a munkahelyekre, ahol azokat május 5-ig bírálják el. A döntésről értesítik az érdekelteket, majd május 20- ig a munkaszerződéseket is megkötik. Ezt követően a megyei művelődési osztályok, Budapesten pedig a Fővárosi Pályaválasztási Intézet gondoskodik a meghirdetett, de betöltetlenül maradt munkahelyek nyilvántartásáról. Az első nekifutásra valamilyen ok miatt sikertelenül pályázóknak az elhelyezkedésben is segítenek. RÁDIÓFIGYELŐ NAPKÖZBEN. — Nem dicsekvésből mondom, de még kocapecásnak se vagyok jó. Nem is tudom, miért. De felkaptam a fejem, amikor meghallottam a Petöfi-adón, hogy a soroksári Duna-ágban, hovatovább, már két hete fogják a dévért. S mély részvétet éreztem a nálamnál sokkal szerencsésebb pecások iránt... De hadd legyek egészen pontos... A keszegezők iránt, akik Százhalombatta térségében istennek se képesek változtatni a szomorú tényen : egy-két kilogrammos keszegnél többet nem fogtak. Szerencsére: megszólalt a pszichológus is, aki elárulta: ne szorítsuk indokolatlanul ökölbe a kezünket, mert ettől, akarva-akaratlan, fölmegy a pumpa, és ha fölment, akkor is lecsillapíthatjuk magunkat, csak nagyon lassan, nagyon mélyeket kell lélegeznünk, nyolcat-nyolcat számolva a belélegzés után, csakúgy, mint a kilélegzés után. De e műsor, a Napközben, még lélegzetvételnyi időt sem hagy arra, hogy kikapcsolódjunk. A szerkesztő-műsorvezető, Petress István, nem hagyja lefúvódni-leengedni produkcióját, igaz, most nem is kerekezett jancsiszöges utakra. Talán csak egyszer ... Amikor nem intette le a Társkeresők klubját, annál a mondatnál, miszerint: most egy „őszintén megírt” levél következik, szintén házastársat keresve. És — ha egy „házasságszé- deigó” írta? Honnan tudják? A horogra, néha, nem dévér akad... nem is kecsege... FUTOl, FÁIG. — Mert, ugye, mi is történt Gödöllőn? ... Még a.inuk idején. Ha jói hallottam a dolgot: 1965- ben ... Elástak, csak úgy, a földbe, 800 kilogramm arzént. Kiszolgált arzén volt, megtette a magáét a kutatóknak ... vagy kiknek... Meg kellett szabadulni tőle. Igen ám, de a parcellázás divatja — arzén ide, arzén oda! — elérte ezt a területet is. Elég az hozzá, hogy ez a veszedelmes méreg ezután is megtette hatását. Szerencsére idejében fölfigyeltek rá, s ártalmatlanná tették, ha nehezen is. A Pest megyei KÖJÁL szakembere elevenítette föl ezt a régi példát, amikor — Balogh István környezetvédelmi műsorában — arról szólt a Petőfi-rádióban, hogy az úgynevezett méregrendelet már elavult. Micsoda? Mit csinált? Megnyugtató volt hallani, illetékesektől: A termelés és a környezetvédelem érdekei összeegyeztethetők! Mégis, honnan a gond? Miből a veszedelem? A választ tudjuk, most Is hallottuk, hadd ismétlem: Bár azt mondjuk, a föld nemzeti kincs, nem vigyázunk eléggé a tisztaságára! A földére se. A vízére sem. De vigyázhatunk-e így — a legtöbbre, önmagunkra? Emberek... Simon Gy. Ferenc ZENEI PANORÁMA Kemény munka árán Az Idei művészeti díjasok, a Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett muzsikusok között örömmel fedeztem fel egy megyénkből származó, ma már világszerte ismert fiatalt: Matuz Istuán fuvolaművészt. Nagykőrösön született 1947-ben, és tizennégy éves koráig élt a városban, zeneiskolai tanulmányait is ott kezdte, dr, Vecseri Zsigmondná l. A hangszer titkai — Hétéves koromban kezdtem fuvolázni a nagykőrösi zeneiskolában. Helyesebben, kezem még nem volt elég kifejlett, ezért csak piccolót kaphattam, s csak három évvel később, amikor már uj- jaim elérték a fuvola pozícióit, válthattam át ez utóbbira. Emlékszem, sok növendékkoncert volt, de legtöbbször zongoristák, hegedűsök, csellisták vagy énekesek adták. Mindig nagyon szerettein volna, ha az én hangszeremből is olyan hatású lenne, mint az általam akkoriban nagyon irigyelt nagy hangszerek. A fúvósok abban az időben még nem voltak nagy becsben. Magam kezdtem el darabokat írni, hogy ezekkel a művekkel bizonyítsam: a fuvola is tud gyorsan, virtuózán szólni, s milyen kifejező tud lenni, s tud olyan darabokat is előadni, mint az akkoriban felkapott szóló- hangszerek. Az is bántott, hogy a zongorán, hegedűn lehetőség van akkordok játszására, tehát többszólamú játékra is, a fuvolánál sajnos ez lehetetlen. Ugyancsak zavart, hogy állandóan meg kell szakítani a hangokat a levegővétellel, amire a fúvósjátéknál szükség van. Mindez arra inspirált, hogy legalább azokat a hátrányos megkülönböztetéseket feloldjam, amelyeket akkoriban tudtam: minden darabomat azonnal fejből tanultam meg, úgy mint a zongoristák, s fel sem merült bennem, hogy ezt fúvósoknak nem szokás tenniük. Továbbá, azon igyekeztem, hogy nagy erejű hangokat tudjak fuvolámból kicsalni, ezzel is egyenrangúvá téve illusztris társaival. Ami a virtuozitást illeti, már utólértem, sőt el is hagytam azokat, s ez elégedettséggel töltött el. Viszont továbbra i,s nyugtalanít, hogy sem akkordot, sem tetszés szerinti hosszúságú zenei frázist nem tudok a fuvolán produkálni. Ilyen irányú kérdésemre mindenki egyhangúan azt válaszolta: amit akarok, az teljesen lehetetlen, ez még senkinek sem sikerült. Csaknem tíz év kellett ahhoz, hogy megdöntsem ezeket az előítéleteket, s bebizonyítsam hangszeremről, hogy mennyivel többre képes, ha ismerik titkait... Sajátos struktúra Ez alatt a tíz év alatt kemény munka következett: Szegeden a szakiskolai tanulmányok; dr. Sebestyén István vezetésével. Bozay Attila és Vántus István tanácsai a zeneszerzés, a formatan területén. Majd 1965—70-ig a főiskolai évek Budapesten, Haraszti Ferenc és Kovács Lóránt irányításával. Ezekben az években kerül közelebbi kapcsolatba a kortárs magyar zenével, amely igen nagy hatással van további pályájára. — Az Űj Zenei Stúdiót akkoriban szervezték. Több fiatal zeneszerzővel kerültem kapcsolatba, akik akkor a legmodernebb, a legvadabb zenéket írták, s ami közös volt bennük, hogy nehéz dolgokat írtak hangszeremre. Jeney Zoltán, Sáry László és Vi- dovszky László, majd Sári József zeneileg és emberileg is igen nagy hatással voltak rám. Olyan muzsikát komponáltak, amiket addig még soha. Nem hangszerben gondolkoztak, hanem zenében, a saját struktúrájukban. Mindig mondták: azt le kell tudnom játszani, s végül le is lehetett. Nem engedtek úgy hozzáállni, hogy az nekem nehéz. Kocsár Miklós, aki ugyan nem tartozott már a legfiatalabb generációjú zeneszerzőkhöz, 1971-ben komponált Repliche című fuvola- cimbalomdarabjában — melyet Fábián Mártának és nekem írt — tulajdonképpen egy újfajta fuvolaírási technikát hozott létre. Igen szeretem Kalmár László Monológ' című munkáját, amely csendes, mély, s éppen ezért igen nagy koncentrálást, átélést igénylő mű. Dukay Barnabás: plusz alfája véleményem szerint az egyik legnagyobb szólófuvolára írt mű, amit valaha is komponáltak... A sikerek útján Közben befejezi tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, de már két évvel korábban tanár a debreceni szakiskolában, majd tanársegéd a főiskola debreceni tagozatán, ösztöndíjjal a brüsszeli konzervatóriumba kerül 1970 őszén, ahol 71—72- ben már mint tanársegéd működik. A Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán 1975- től adjunktus, s 78-tól az Országos Filharmónia szólistája is. Mint előadóművész 1971- től számos díjat nyert játékával : Brüsszel, Barcelona, Rotterdam, Royan, La Rochelle, hogy csak a legfontosabb állomásokat emítsük. Számos nívódíj, hanglemezdíj, a főváros kitüntetése előzte meg, a most kapott elismerést. Fontos szerepe van életében J olivet, Boulez, Stockhausen és Globokar műveinek, munkásságának, érdeklődésének, barátságának. Ezek a rendkívüli művészek, emberek korán felfigyeltek kivételes tehetségére és azon kutatásaira melyet a fuvola akusztikai és egyéb fizikai, biológiai, pszichikai vonatkozásainak megismerésére, megértésére, törvényszerűségeinek rögzítésére folytat. Már 1978-ban félévet töltött Párizsban, ösztöndíjasként a Zenei Akusztikai Kutató Intézetben; meghívták a fuvolával kapcsolatos kutatások irányítására. Ez év őszétől egy évig ismét külföldre szólítja szerződése: a Pierre Boulez vezette modernzenei együttes szólófuvolása lesz. Mindössze harminchárom éves... Tavaly a kortárs- zenei hét után ezt írta róla a Muzsika kritikusa: Matuz egészen ritka művésztípus; olyan művész, aki jóllehet bizonyára régóta tisztában van az átlagot messze meghaladó képességeivel, nem bíz mindent ösztönös tehetségére (mint sajnos igen sokan), hanem hajlandó még tovább is keményen dolgozni. Az eredmény nem lehet más, mint káprázatos... Pintér Emőke
