Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

Vmtt *é/?s •» x/umw 1980. ÁPRILIS 16., SZERDA A nyugat-európai kormánykörökben Me ff oszló nézetek az USA követeléseinek megítélésében Brzezinski újabb Teherán-ellenes fenyegetései Akárcsak az afganisztáni fordulatra, az iráni túszügyre való reagálásban is megmere­vedtek az EGK-n belüli fron­tok azok után, hogy Carter amerikai elnök felszólította nyugat-európai szövetségeseit: csatlakozzanak Washington Irán-ellenes gazdasági és dip­lomáciai szankcióihoz. Miközben Nagy-Britannia ne­vében Margaret Thatcher, mi­niszterelnök „maximális támo­gatásról” biztosította az Egye­sült Államokat, a párizsi kor­mány illetékesei hallgatásba burkolódznak. A két ország kö­zött helyezkedik el leg­alábbis a DPA szerint — a bonni kormány, amelynek feje, Schmidt kancellár „pon­tosan kiszámított” akciókat követelt a jelenlegi „válság­ban”. Rokonszenvvel fogadták e kijelentéseit Olaszországban, ahol Francesco Cossiga mi­niszterelnök a további „zava­ró elemek” ellen foglalt ál­lást. Henri Simonét belga külügyminiszter óva intett at­tól, hogy „cserbenhagyják” az Egyesült Államokat. Dries van Agt holland kormányfő elvben az Irán-ellenes megtorló intéz­kedések mellett foglalt ál­lást, miközben Kjeid Ölesen dán külügyminiszter azEGK- partnerek „megállapodását” szorgalmazta. Ezek után az EGK külügy- és gazdasági miniszterek a jö­vő hét elején Luxemburgban tartandó tanácskozásukon kompromisszumos formulát próbálnak majd találni az Egyesült Államok iránti szo­lidaritásuk kinyilvánítására. A jelek egyébként is arra mu­tatnak — állapítja meg az AFP —, hogy az EGK-tagál- lamok többsége nem óhajtja oly kemény diplomáciai szank­ciókkal sújtani Iránt, amilye­neket Carter elnök követel tőlük. Franciaország például még mérlegelni sem hajlandó a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Iránnal. Lénye­gében tehát csak gazdasági megtorló intézkedések jöhet­Solvodor Ismét fellángoltak a harcok Salvador! kormányforrások egyre-másra adnak ki olyan jelentéseket, amelyek újabb halálos áldozatokról számol­nak be, úgy próbálván beállí­tani a dolgokat, mintha a bal­oldali mozgalmak végeztek volna az áldozatokkal. A hét elején ismét fellángolt harcok során legkevesebb 15 személy vesztette életét. A hét elején meggyilkolták a főváros Soyopango nevű külvárosának polgármesterét. A baloldali mezőgazdasági munkások szövetségének szó­vivői beszámoltak arról, hogy a rendőrség múlt szombaton a szervezetnek legkevesebb 10 tagját gyilkolta meg. San Salvadorban Jósé Guil­lermo Garda ezredes, hadügy- és közbiztonsági miniszter be­jelentette, hogy a fegyveres erők újabb kampányt indíta­nak a fegyverek beszolgálta­tására. A Szilárdság Frontja határozata Erősítik barátságukat a szocialista országokkal Tripoliban véget ért a Szi­lárdság Frontjához tartozó ál­lamok és a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet csúcsta­lálkozója. A háromnapos csúcskonfe­rencián több fontos határoza­tot fogadtak el, A Szilárdság Frontja ha­tározatban szólította fel a többi arab országot, hogy vizsgálják felül az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsola­taikat. Határozatba foglalták, hogy erősíteni kell a tagállamok és a szocialista országok — kü­lönösen a baráti Szovjetunió — közötti kapcsolatokat. El­határozták, hogy ennek szel­lemében Kadhafi líbiai veze­tővel az élen küldöttséget menesztenek Moszkvába. A Szilárdság Frontja támo­gatásáról biztosította az iráni forradalmat, és elítélte az CSAK RÖVIDEN­KB!aw—i^—— A SZOCIALISTA országok nemzeti UNESCO-bizottságai és oktatásügyi szákértői há­romnapos tanácskozást kezd­tek kedden Pozsonyban. Át­tekintik az UNESCO szeptem­berben Belgrádban tartandó 21. általános konferenciájának előkészületeit. ŰJ SIKEREKET ért el a Japán Kommunista Párt az időközi helyhatósági választá­sokon. A párt 9 jelöltje szer­zett képviselői mandátumot. PERINGBEN megkezdődtek a hivatalos pártközi tárgyalá­sok az Olasz Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt képviselői között. ÖSSZEOMLOTT egy építés alatt álló híd az ausztriai Feldkirch és Bludenz között. A szerencsétlenség során 13 munkás a mélybe zuhant, Egyesült Államoknak Tehe­ránnal szemben tanúsított ag­resszív magatartását. nek szóba. Kérdés azonban, hogy ezek kapcsán sikerül-e közös álláspontot kialakítani, az intézkedéseket az összes EGK-tagállammal elfogadtat­ni? Magyar—kínai Árucsereíorffalmi egyezmény A Pekingben lefolytatott ' kereskedelmi tárgyalások ered­ményeként április 15-én a Kí­nai Népköztársaság külkeres­kedelmi minisztériumában Vas János és Vang Zsun-seng külkereskedelmi miniszterhe­lyettes aláírták az 1980. évre szóló magyar—kínai árucse­re-forgalmi és fizetési egyez­ményt. Khomeini válasza a pápának Voroskeresztes megbízottak a túszoknál A Nemzetközi Vöröskereszt két megbízottja hétfőn láto­gatást tett a teheráni ameri­kai nagykövetségen, ahol ta- lálkozptt az összes tússzal — jelentette be Michele Mercier, a szervezet szóvivője Genfben. A két megbízott — köztük egy orvos — összesen csaknem tíz órán keresztül egyenként elbeszélgetett a foglyokkal, el­lenőrizte a túszok egészségi ál­lapotát, és ellátását, továbbá átvette azokat az üzeneteket, amelyet az amerikaiak család­jaiknak kívántak eljuttatni. Ami a foglyok egészségi álla­potát illeti, a megbízottak sze­rint „jó fizikai és szellemi ál­lapotban vannak”, mindössze két idősebb férfin mutatkoz­tak a kimerültség komolyabb jelei. A teheráni amerikai túszo­kat őrző „iszlám diákok” szó­vivője kedden bejelentette: engedélyezni fogják, hogy em­berbaráti szervezetek képvise­lői felkereshessék a foglyokat. Khomeini ajatollah, kedden válaszolt 11. János Pál pápa pénteki üzenetére. Mint isme­retes, a pápa a többi között aggodalmát fejezte ki az Irán és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok megszakítása miatt. Válaszában Khomeini Irán számára kedvezőnek ne­vezte a szakítást és felkérte a pápát: vesse latba befolyását oly módon, hogy az Egyesült Államok méltányosabb maga­tartást tanúsítson a független­ségre törekvő nemzetek iránt. Heves összecsapások voltak Irán északi részén a kormány­erők és kurd gerillák között — jelentette kedden helyszíni tudósítójára hivatkozva a Hür- riyet című török lap. A be­számoló szerint a 'kurdok el­foglalták Urmia (régi nevén Rezaiyeh) város pályaudvarát, lelőtték a hadsereg két heli­kopterét és megöltek körülbe­lül húsz kormánykatonát. A légierő sugárhajtású gépei bombázták a város térségét, s ez több mint kétszáz halálos áldozattal járt. Az ürpáros keddi prograaija Új akkumulátort szereltek Folytatódik Popov és Rju- min űrexpedíciója. A két űr­hajós gyorsan alkalmazkodik a tartós súlytalanság körül­ményeihez, és keddi program­jukban már részleges nagyja­vítás is szerepel: egy új ak­kumulátort kell elhelyezniük a Szaljut—6 űrállomás ener­giaellátó rendszerében. Popov és Rjumin az eddigi kedvező tapasztalatok ellené­re állandóan és szigorú orvo­si ellenőrzés alatt áll. Mielőtt keddi feladatukat megkezd­ték, újabb orvosi vizsgálaton estek át. Lenin születésének 110. évfordulóján Tudományos emlékülés Moszkvában, Lenin születé­sének 11Ö. évfordulója alkal­mából az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leniniz- mus Intézet, a Társadalomtu­dományi Akadémia és a Szov­jet Tudományos Akadémia tanácskozást rendez, és azon mintegy 40 ország tudósai, politikai vezetői vesznek részt. A magyar küldöttséget Szabó József, az MSZMP KB tag­ja, a KB mellett működő Po­litikai Főiskola rektora veze­ti. A tanácskozás témája: a marxizmus—leninizmus és ko­runk. Párizsi párttalálkozó A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége részt vesz majd az európai kommunista és mun­káspártok április 28-án Pá­rizsban megnyíló béke- és le­szerelési értekezletén — álla­pítja meg a BKP Politikai Bizottságának állásfoglalása, amelyet kedden tettek közzé Szófiában. A Norvég Kommunista Párt ugyancsak részt vesz április 28—29-én Párizsban az európai kommunista és munkáspártok találkozóján — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Mar­tin Gunnar Knutsen, a párt elnöke, aki egyben hangoztat­ta: a találkozó jelentős lesz abból a szempontból, hogy az imperializmus kalandorpoli­tikája elleni harcban erősíti a baloldali erők egységét. Hoz­záfűzte: a Norvég KP támo­gatja a testvérpártokkal való szoros kapcsolatokat, mind kétoldalú, mindpedig regioná­lis vonatkozásban. A Spanyol Kommunista Párt nem kíván részt venni az FKP és a LEMP által kezde­ményezett találkozón — írja a Mundó Obrero —, ez azonban nem akadályozza az SKP-t abban, hogy továbbra is együttműködjék a világ vala­mennyi kommunista pártjá­val. Szovjet-írancia kapcsolatok Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter kedden fogadta Henri Froment-Meurice-t, Franciaország moszkvai nagy­követét. A felek baráti beszél­getésen érintették a szovjet— francia kapcsolatok kérdéseit és foglalkoztak néhány, köl­csönös érdeklődésre számot- tartó nemzetközi problémával. A keddi megnyitó ülésen Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára mondott beszé­det. Ezt követően Anatolij Jegorov, az SZKP KB mel­lett működő Marxizmus—Le­ninizmus Intézet igazgatója tartott előadást. Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára, a tanácskozást megnyitva utalt arra, hogy a szovjet nép Lenin születés­napját az SZKP XXV. kong­resszusa történelmi jelentőségű határozatainak megvalósításá­val köszönti. Beszédében aláhúzta, hogy az SZKP a leninizmus eszméi­hez híven alkotó módon old­ja meg a kommunista építés feladatait, fejleszti és gazda­gítja Lenin eszmei hagyaté­kát. A kommunisták szent kö­telességüknek tekintik, hogy megvédelmezve és megőrizve a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus tisztaságát az osztályellenség, a mindenfajta revizionisták támadásaitól, továbbra is al­kotó módon fejlesszék forra­dalmi tudományunkat, tanul­mányozzák a társadalmi fejlő­dés objektív törvényszerűségeit, az új folyamatokat, a világban végbemenő új jelenségeket, ke­ressék és meg is találják az előttünk álló új problémák megoldásának helyes útját — hangoztatta beszédében Mi­hail Zimjanyin. A háromnapos ülésszakon vezető szovjet tudósok és kül­földi vendégek egyaránt fel­szólalnak. Róma Parlamenti program vita Az olasz szenátus Cossiga miniszterelnök jelenlétében kedden elkezdte a vitát a hárompárti koalíció program­járól, amelyet maga Cossiga terjesztett elő hétfőn este. A vitában felszólalt Gerar­do Chiaromonte szenátor, az OKP vezetőségi és titkársági tagja, erősen bírálta a kabi­net programját, és kétértel­műséggel, belső megosztott­sággal vádolta a koalíciót. A Szociáldemokrata Párt vezetősége bejelentette, hogy ellenzékbe vonul a kormány­nyal szemben. Bejrúti levél A visszahúzó erők ellen A nők különvonulnak, miné távolabb a férfiaktól, s arró tárgyalnak, ami — a férfial szerint _ — egyedül érdekl őket: főzés, ruhák, gyerekne­velés. Amikor elhagyják a la­kásuk ajtaját, már rajtuk var a talpig érő fekete ruha és a; arcukon a fekete fátyol. A kuvaiti nők már régen eldob­ták a fátylat, és szakmát, hi­vatást választhatnak maguk­nak. Szaúd-Arábiában szigorúar megtiltják a nőknek, hogj autót vezessenek, és nem dol­gozhatnak olyan hivatalokban ahol férfi a főnök. Másmilyen hivatalok pedig nincsenek Kuvaitban ezzel szemben meg­tehetik ezt, sőt már kivívták a művelődés és a munkaválla­lás jogát. Igaz, ennek a jog­nak a széles körű gyakorolha- tóságában legalábbis kételke­dik az ember, ha tudja, hogy a kuvaiti nők 68 százaléka írástudatlan. De az is igaz, hogy az analfabétizmus ilyen arányban már nem termelő­dik újra; az írástudatlanok inkább idősebbek, a fiatalok ezt az állapotot már nem tud­nák elviselni. Mindazonáltal még a ku­vaiti nőknek is várniuk kell arra a bizonyos teljes egyen­jogúságra. Most nemcsak a választójogért harcolnak, ha­nem az egynejűségért is. Az iszlám négy feleséget engedé­lyez a férfinak, de a kuvaiti nők a Koránt is olvassák. A következőképpen értelmezik: a Korán csak akkor engedé­lyez második feleséget a fér­fiaknak, ha a két asszony egyenlő elbánásban részesül. „De mi úgy gondoljuk — mondják —, hogy az érzelmi egyenjogúság az ilyen házas­ságban lehetetlen”. ITT IS. AZ ARAB — és nem arab — világban másutt is a házasság intézménye az, amely a legtovább őrzi a ha­gyományokat. A férfiak nagy része ragaszkodik a rosszér­telmű hagyományokhoz, s mint afféle visszahúzó erő, el­lenáll a nők egyenlőségi tö­rekvéseinek. A férjes nő az arab világ nagy részében tu­lajdon — a férje tulajdona. Ha egy mód van rá, otthon kell tartani, hogy más szemet ne vethessen rá; díszes rácso­zat mögé kell dugni; ha kilép a házból, az arcát el kell fá­tyolozni, kávéházban pláne nem kell mutogatni, moziban nem fontos körülhordozni, és a legjobb, ha nem jár el ha­zulról dolgozni se. És ebben van a magyará­zata egyik régebbi kairói él­ményemnek. Az 1973-as hábo­rú idején cukorért álltunk sorba. A boltba érve a rövi- debb sor végére álltam — mert két oszlopban sorakoztak minden hiányzó áruért. A szomszédos sorból egy asz- szony szólított meg arabul. Nem értettem, mit mond. Az­tán jött egy újabb vevő — férfi — és elém állt. Micsoda udvariatlanság! — gondoltam, de lévén külföldi, nem akar­tam összeakaszkodni a helybé­liekkel. A következő újonnan érkezett férfi sem mögém, hanem elém lépett. Akkor vettem észre, hogy a nők és a férfiak külön sorban állnak és én a férfiak sorába álltam be. így érttették meg velem, hogy hol a helyem ... Bejrút, 1980. április. Hatos Erzsébet En meg szeretek jól enni, sze­retem, ha otthon minden rend­ben van”. Vajon ez lesz a sorsa a két tehetséges újságírónőnek is ? Claude Khoury és Lidia Geor- gi az angolul megjelenő képes bejrúti hetilap riporterei, olyan interjúkat és riportokat írnak, hogy bármelyik férfi megirigyelheti. Mind a ketten szépek, csinosak, okosak. És fiatalok. Mi lesz, ha férjhez mennek? Folytatják-e újság­írói tevékenységüket, vagy ott­hon maradnak? A kuvaiti nők arról híresek errefelé, hogy kitörtek a lakás négy fala közül. Egyenjogú­ság tekintetében túltesznek a Perzsa-öböl összes többi gaz­dag olajtermelő országán. Nemcsak azzal, hogy divatosan öltözködnek — ezt Bejrútban, sőt Kairóban is megteszik a tehetősebb családból való asz- szonyok —, és nem is csak az­zal, hogy éttermekbe járnak barátnőikkel, hanem azzal, hogy legújaban a válás kezde­ményezésének jogáért és a szavazati jogukért harcolnak. SZAÜD-ARÄBIABAN, Ka­tarban vagy az Egyesült Arab Emirátusokban a nők otthon ülnek, leszámítva azokat az alkalmakat, amikor rokonláto­gatóba vagy orvoshoz kell menniük. A rokonlátogatás sem úgy zajlik, mint mond­juk nálunk, Magyarországon. kilencvenkilenc esetben férfi. A bankban a kisasszony ki­tölti az ügyfél papírját és odaviszi a főnöknek aláíratni. A főnök férfi. A textilüzletben a kislány kiállítja a blokkot, a főnök ellenőrzi a számolást. Ezen a tájon még nincsenek elnőiesedett szakmák és a nők jobbára csak fiatal korukban dolgoznak, vagy amíg férjhez nem mennek. Aztán más mun­ka vár rájuk: főzés, mosás, gyerekgondozás — és a férj kiszolgálása. FATHI, A TAXISOFŐR me­sélte régebben, hogy a felesé­ge titkárnő volt egy vállalat­nál, amíg össze nem házasod­tak, sőt még utána is pár hó­napig. Aztán jött az első gye­rek, az asszony otthon maradt. Ma már két gyerekük van, tíz év körüliek. Fathi aggodalma­san mesélte korábban, hogy a felesége unatkozik, nyughatat­lan, menne vissza dolgozni. Ezen gyakran összezördülnek. Mára a probléma megoldódott. Fathi mérsékelt örömmel új­ságolta a napokban, hogy vár­ják a harmadik gyereket. Meglepő volt a hír, mert ba­rátunk megfontolt ember, nem győzte emlegetni, hogy „a mai világban éopen elég két gye­rek. Az árak emelkednek, az élet bizonytalan, turista nincs, a kereset kevés”. Az új ideo­lógia: „az asszony nyughatat­lan volt, ment volna dolgozni. ELNÉZEM A FÉRFIAKAT, amint délelőttönként elüldö­gélnek a kis bejrúti kávézók teraszán. Különösen sokan vannak vasárnap délelőtt. Os- tábláznak, újságot olvasnak, vagy éppen csak elmerenge­nek. Ugyanúgy ülnek itt, mint bármely más arab város­ban vagy faluban — a szám- lálhatatlan kávéházak bárme­lyikében. De csak a férfiak. Hol vannak a nők? Nem szeretnek kávéházba járni? A mozi nézőterén csendes morajlás, az előadás még nem kezdődött meg. A moraj fér­fihangokból áll össze, a néző­téren kevés a nő. Hol vannak a nők? Nem szeretnek moziba járni? I, Mindezt könnyű megérteni ! Kairóban, vagy „szigorúbb” erkölcsű arab országokban, I ahol a női egyenjogúságról ' még csak nem is beszélnek, ahol asszonynak, lánynak ott- j hon a helye, ahol a lakások ' erkélyét, még mindig sok he- i lyen sűrű farács árnyékolja | be, hogy a nőket elrejtse a kíváncsi tekintetek elől. Nehe­zebb ezt megérteni Bejrútban, ebben a látszatra nyugati tí­pusú nagyvárosban, ahol ugyanúgy sok a dolgozó nő, mint másutt. Természetesen a munkahe­lyeken a nők főleg beosztott munkaerőként dolgoznak, mert a főnök az azért százból

Next

/
Oldalképek
Tartalom