Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
%Md<m 1980. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK ÁPRILIS-MÁJUS Karmesterverseny Ismét nemzetközi karmesterversenyt rendez a Magyar Televízió. Az immáron harmadik nagyszabású művészeti vetélkedő időpontja: április 18— május 12. Az alkalomra új magyar mű is született: Balassa Sándor alkotását a döntőbe jutott versenyzők dirigálják. Az elődöntőben áz Állami Hangversenyzenekart, a középdöntőben a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát, a döntőben a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát, a döntőben az MRT zenekarát, a gálán ismét a Filharmóniai Zenekart' vezénylik az ifjú karmesterek. Emeli a rendezvény rangját az is, hogy a gálát ezúttal az Operaházban tartják. Jelentős változás, hogy a verseny kimozdul a fővárosból: a válogatót, az eiső forduló^ Szombathelyen rendezik, g a helyi szimfonikus zenekart dirigálja a várhatóan több mint félszáz karmester. Közülük pontozással választja ki az elődöntőbe jutó tizenhat versenyzőt a neves karmesterekből, zeneszerzőkből, zenekriti- kusókből, -esztétákból, rádiós és televíziós zenei szakemberekből álló nemzetközi zsűri. A rangos zenei esemény négy fordulójáról, valamint a gáláról 1025 percnyi műsorban számol be a Magyar Televízió. A válogatóról három összefoglalót sugároz, az elődöntőről a IV-es stúdióból négy alkalommal tájékoztatja a nézőket. Ugyancsak a tv-stúdióban rendezik a középdöntőt, amelyet az esti főműsoridőben tekint- hetnek-hallgathatnak meg az érdeklődők, csakúgy, mint a végső vérsenyt — május 9-én és 10-én. A gálaestet egyenes adásban közvetítik május 12- én, hétfőn este. Az aprómunka időszakéban ISMERETTERJESZTÉS PEST MEGYÉBEN Negyed századdal ezelőtt még az sem számított ritka eseménynek a TIT Pest megyei szervezetének életében, hogy például egyszerre 500 munkás számára szerveztek balatoni utat, vagy hogy három különvonattal szállították a budai járás dolgozóit a Tiszántúl fővárosa, Debrecen felé. Ma, az egyre gazdagabb választékot kínáló utazási irodák korában természetesen nincs szükség — s mód sincs — az ilyen látványos akciókra. A tudományos ismeret- terjesztés szerepe, jelentősége azonban nem csökkent napjainkra sem, csak módszerei, formái változtak. Az átalakulás okai közé tartozik a rádió, televízió, a könyv, az időszaki sajtó ismeretterjesztő tevékenységének felerősödése. A másik ok — s ez a fontosabb — a lakosság igényeinek, műveltségének változása. Tevékeny tagság Az „aprómunka” időszakát éljük — így fogalmazott néhány nappal ezelőtt Földes István, a megyei szervezet titkára azon az elnökségi ülésen, amelyen a Pest megyei szervezet tavalyi munkájáról, idei feladatairól volt szó. Azokról a vonásokról beszéltek, amelyek a közművelődés egészére is jellemzőek: az alapvető érdekek növekvő szerepe az önművelésben — a tartalmi oldalon, az érdeklődés szerinti kiscsoportok kialakulása — „a formain. A Pest megyei sajátosságok közül nem feledkezhetünk meg a 43 agglomerációs település lakosságának rohamos növekedéséről, az új letelepülők többségének alacsony műveltségi szintjéről, gyökértelensé- géről, áz ingázásról, a háztájiban ledolgozott második műszakról, s azokról a kommunális ellátási gondokról, amelyek a lakosság egyre nagyobb értékű társadalmi munkája ellenére is, csak lassan enyhülnek. Problémák természetesen a közművelődésben, oktatásügyben is jelentkeznek. Éppen ezért dolgozta ki a megyei pártbizottság a tájcentrumokra épülő művelődés koncepcióját, ezért növekedik az intézmények együttműködésé- sének, és ezen túl, közös fenntartásának jelentősége. Ezért fontos a 2000-nél több tagot számláló megyei TIT- szervezet munkája is. E szervezet — a lakosság számához viszonyítva — az ország legkisebb megyei szervezete. Tagjainak száma azonban évről évre növekedik. A fejlődése a hetvenes évek első felében volt a legszembetűnőbb: 1972 és 1976 között 1133-ról 1731-re nőtt a szakosztályokban tevékenykedők száma. Az előbbi mondatban valóban fontos a tevékenység szó: a megyei TIT-szervezet tagjainak 85 százaléka aktívan dolgozik, a legtöbbjük az egészségügyi, a mezőgazdasági és a pedagógiai szakosztályban. Ha földrajzi területeket kell kiemelnünk, a ráckevei, a budai járási, a gödöllői járási-városi szervezetet említhetjük. Kapcsolatbővítés A taglétszám növekedésének, a jó szervezésnek és propagandának köszönhetően a szervezet a tavalyi évet igen eredményesnek mondhatja: mind a rendezvények (8585), mind a résztvevők (307 985) száma rekordot jelent. Ez önmagában is örvendetes, de még fontosabb, hogy az egyedi előadásokkal szemben túlsúlyban voltak a so- rozatjellegűek 26,9, illetve 73,1 százalék). Ezek hatása, további művelődésre mozgóMARCIUSI BEMUTATOK Túl az évad felén E hónap színházi újdonságai közül csak Budapesten tizenkét premier lesz. Violetta címmel szovjet nagyoperett ősbemutatójával jelentkezik az Operettszínház március 7-én. A darab igazán nem új, hiszen 1929-ben játszották először Leningrádban Nyikola) Sztrelnyikov művét. A Kálmán Imre muzsikájával rokonítható zene bizonnyal megnyeri majd a hazai közönség tetszését. Vendégrendező: Grigorij Szpektor, a Moszkvai Zenés Kamaraszínház művésze valósította meg az előadást, kettős szeleposztásban. A címszerepet Tiboldi Mária és Callay Judit játssza felváltva. Budapest Nagykávéház. A Radnóti Színpad Nagy Lajos kávéházi világát idézi fel ugyan csali március 7-től. A régi New York törzsközönsége: hírlapírók, költők, színészek, utcalányok és egyéb csodabogarak népesítik be a színpadot. Nagy Lajos szerepét Keres Emii alakítja, s a rendező Gosztonyi János nyiiat- kozáta szerint ezzel a produkcióval a magyar sajtó 200. jubileumához is szeretnének kapcsolódni. Szerelmem, Elektra. Gyurkó László drámáját csak egyetlen nap láthatjuk a Várszínházban. Pontosabban csak azok láthatják, akik szerencsések: a nagy múltú és kitűnő Rigai Ailami Akadémia Színház társulata vendégszerepei. Budapesten, egy napig... március 14-én. Égszínkék lovak vörös füvön. A dráma szimbólumává emelkedett cím egy halálosan beteg festő látomása. A szerző: Mihail Satrov, a Lenin-drá- mák sorát gazdagította, de újdonsága, hogy elkerüli a portrészerű ábrázolást. A jellem a gondolatok közvetítése útján bontakozik ki a Thália Színházban, először március 14-én. Kőváry Katalin rendezésében Szabó Gyula, Drahota Andrea, Lengyel Erzsi, Szirtes Adám és Buss Gyula játsszák a főbb szerepeket. Kulisszatitkok — felmutatására vállalkozik nyolc színinövendék a Radnóti Színpadon, s a bemutató időpontja ugyancsak március 14. Kaposy Miklós és Závoda Endre szerkesztette a műsort színházkritikákból, esszékből, színházi tanulmányokból, aforizma- gyűjteményekből és humoreszkekből. Íme néhány titok: Ki vezérli ítéletalkotásában a kritikust? Mi a szerepe a szereposztó díványnak? Mikor volt a Csárdáskirálynő temetése? Ki a ripacs? Miért mondott le a Nemzeti Színház igazgatója (1938-ban!)? Tíz kiló arany. E címmel a morbid tréfálkozás útját járja harsány parasztkomédiájávai a francia Pierre Aristide Bréal. A Népszínház józsefvárosi színpadán aranyos, jópofa gyilkosok igyekeznek tettüket a nyílt színen végrehajtani március 15-től. Ráadásul a virtuózán pergő cselekményt ellenállhatatlan humorú, és tizenhat éven felülien szókimondó párbeszédek követik. Váltóőrök gyilkolnál! március 20-tól a Pesti Színházban megelevenedő elhagyott teherpályaudvaron. Egy számítógép hibájából tévesen ottfelejtenek két váltóőrt a forgalomból kikapcsolt vasúti csomóponton, és a fizetésüket is tovább folyósítják. A nyugdíj előtt álló két öreg úgy tesz, mintha dolgozna, és közben villanyvas- úttaű játszanak. Csakhogy újabb tévedésből még egy fiatal váltóőrt helyeznek melléjüli, ezzel 'megjelenik a kegyetlenkedés, a halál. Szereplők: Páger Antal, Szabó Sándor és Koncz Gábor. A bálványok ledőlnek címmel egy nappal később mutatják be a Várszínházban Lucián Blaga román szerző drámáját, amelyet bukaresti vendégrendező állít színpadra. Főszerepben: Iglódi István, Tro- kán Péter, Papadimitriu Athi- na és Farády István. Patt és a Profán ballada — két régi rádiós riport a Húszas Stúdió oól. Ezekkel az adaptációkkal nyitja kapuit a Budapesti Gyermekszínház t ifjúsági stúdiószínháza március 22-én. Nyilassy Judit igazgató-főrendező elsősorban a 14 és 20 év közötti fiataloknak szeretne színházi élménylehetőséget teremteni a próbateremből átalakított mini-színházban. Ezért keresett az ifjúság helyzetét érintő, cselekményes és feszült történeteket. Húsz János. A Nemzeti Színház ősbemutatóra vállalkozott: Németh László eddig színpadon még sohasem játszott művét tűzi műsorára. Húsz János élete és megéget- tetése csaknem egy évtizeden keresztül foglalkoztatta az írót, aztán 1946-ban hódmezővásárhelyi tanárkodása idején alkotta meg a művet. A kitűnő drámát március 28-án mutatja be a színház Zsámbéki Gábor rendezésében, Húsz János szerepében : Sinkovits Imre. Szerelemért szerelmet. Egy angol restaurációs vígjáték címe ez a követelés. Az Erzsé- bet-kori drámák virágkorát tizenöt. évi kényszerszünet után követi a színház újjászületése Nagy-Britanniában. Ennek a korszaknak az egyik remekművét * játssza (bemutató: március 28.) e hónap végétől a Vígszínház. Congreve drámájának kicsit sablonos történetében egy minden áldozatra kész ifjú elnyeri méltó büntetését: a házasságot. Mindezt azonban a polgárság olyan kigúnyolásának közepette, amely napjainkban is sok tekintetben érvényesnek tűnik. Rozsdatemető. Fejes Endre méltán sikert aratott regényét a Thália Színház tizenkét évvel korábbi bemutatója után a József Attila Színház játssza március 29-től Berényi Gábor rendezésében Horváth Sándor formálja meg a főhőst, Hábet- ler Jánost, Pék Máriát Szemes Mari, Hábetler Janit pedig Geréb Attila játssza. sító ereje az azonos hallgatóság, a téma sokoldalú megvilágítása következtében természetszerűen nagyobb, mint egy-egy önálló előadásé, ösz- szesen 387 komplex és' akadémiai előadássorozatot szerveztek tavaly. Sorolhatnánk tovább az adatokat, arányszámokat: hogyan mutatkozott meg, hogy a megyei TIT-szervezet elsősorban az ipari fizikai dolgozók művelődésének segítésére helyezte a hangsúlyt, de nagy figyelmet fordított az értelmiségiekre, alkalmazottakra, tanulókra is. Minderről szó volt az elnökségi értekezleten, ahogyan a más területeken végzett munkáról, ' s az egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó tapasztalatokról is. AZ elnökségi tanácskozásnál: ugyanis különös jelentőséget adott, hogy á ’résztvevők két országos küldöttértekezlet, egy ötéves ciklus félidejében beszéltek az eredményekről és feladatokról. Azokról a célokról is szóltak, amelyek nem változtak: a rendezvények formai gazdagításának, az aktivitás növelésének szükségességéről, arról, hogy tovább kell növelni a szabadegyetemi tagozatok számát, eredményesebbé tenni a munkát a kisebb községekben, külterületeken, tovább mélyíteni a kapcsolatot a művelődési hátakkal, könyvtárakkal, ipari és mezőgazdasági üzemekkel. Évfordulókra emlékezve ' József Attila születésének 5. és Bethlen Gáborénak 400. évfordulójáról méltó módon szeretne megemlékezni az irodalmi, illetve a történelmi szakosztály; fejleszteni kívánják az előadóképzés színvonalát, közelíteni, egymáshoz az értelmiség különböző csoportjait, a többi között olyan előadói ankétok szervezésével, amelyeken azok is részt vehetnek, akik még nem tagjai a szervezetnek. A cél azonban természetesen az, hogy a megye 20 ezer felsőfokú végzettségű, illetve 66 ezer értelmiségi munkát végző lakosa közül egyre többet nyerjenek meg a tudományos ismeretterjesztés ügyének, hogy a munkába bevonják a falun élő, illetve a közgazdasági vagy műszaki végzettségű értelmiségieket. Éppen ezért fontos a helyi: nagyközségi, községi, munkahelyi TIT-szervezetek, -csoportok számának növelése. A megye három felsőoktatási intézményében, Zsámbékon, Gödöllőn és Szentendrén a hallgatókat is bevonják az ismeretterjesztő munkába —' foglalkoztatásuk, továbbképzésük már a következő évtizedek eredményeit előlegezi. P. Szabó Ernő JÖVŐ TAVASSZAL Könyvtáros- konferencia A magyar könyvtárügy fejlődésének elemzésére készülnek a könyvtárosok, tájékoztatási szakemberek, a könyvtárak fenntartói, irányítói. Villangó István, a Kulturális Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője elmondta: döntöttek arról, hogy jövő év tavaszán megrendezik a IV. országos könyvtárügyi konferenciát, i Legutóbb — tíz évvel ezelőtt — a III. országos könyvtárügyi konferencián vizsgálták meg a könyvtárak helyzetét, s szerepüket a gazdasági, társadalmi életben. Ma már ,a gazdasági, a társadalmi, művelődési szervekés szervezetek érdemi tájékoztatást, könyvellátást és szolgáltatást várnak a könyvtáraktól. A különböző művelődéspolitikai dokumentumok, a tudománypolitikai, a közoktatási, a közművelődési határozatok, a közművelődési törvény, s a könyvtári törvényerejű rendelet leszögezi a könyvtárak feladatait, fejlesztésük elveit. Megvalósításukat elősegítő munkaprogramot, cselekvési tervet hivatott kialakítani a IV. országos ‘konferencia. HETI FILMJEGYZE7 Harcmodor Jelenet a Harcmodor citnü filmből \„lgy kell felépíteni a szocializmust?” — kérdezi Dárday István és Üjzalai Györgyi filmjének hősnője, dr. Tóthné járási főorvosnő, miután álma, az öregek szociális otthona, iszonyatos huzavonák, kiborulások, idegösszeomlások, sírógörcsök meg dührohamok árán — majdhogy nem tévedésből — megvalósul. Elkeseredett, ámde jogos kérdés, különösen dr. Tóthné szájából, aki a leginkább megszenvedte az egész hercehurcát. És jogos a kérdés tá- gabb értelemben is, mert valóban: úgy kell-e felépíteni a szocializmust, úgy kell-e a jót akarni, hogy közben emberek idegei mentiek tönkre? A film készítői természetesen azt válaszolják (filmjük a válasz): — Nem, nem így kell. És azt is mondják: dr. Tóthné esete nem általános, mert szám szerint nem sok ilyen fordul elő, de mégis tipikus. Tipikus példázat voltában; tipikus abban, ahogy az ilyen ügyek általában lezajlanak. És ha évente csak egyetlen ilyen eset fordulna elő, már az is sok lenne. A Harcmodor szándékai, jobbító indulatai okosak, hasznosak, rokonszenvesek. Dár- day és Szalai Györgyi ott folytatják ezzel a filmmel, ahol a Jutalomutazással elkezdték, majd a Filmregénnyel továbbvitték. Társadalmunk visszásságait tárják fel, hibáinkat pé- cézik ki, esendőségeinket, gyengeségeinket állítják pellengérre. Mindezt már jól ismert do- kumentarizmusukkal teszik. Filmjükben most is civil szereplőket látunk, stílusuk most is az improvizáció, a kötetlenség, mely sikerrel érzékelteti magának az életnek a kötetlenségét, alkalmanként szervezetlenségét, szétfolyó és kusza sodrását. Dárdayék nem használnak hagyományos forgatókönyvet. Filmjük jeleneteinek csak a vázát ismerik előre. Hatalmas mennyiségű anyagot vesznek fel a szabadén beszélgető, saját szavaikkal vitatkozó, veszekedő, civakodó szereplőkkel, akiket csak a jelenet kezdő és befejező szituációira instruálnak. Ezen belül hagyják .őket rögtönöz\ ni, ami időnként döbbenetesen életszerű dialógusokat is eredményez. S döbbenetesek néhol a dokumentumfilm erejű képsorok is, például mindjárt a film elején a szerencsétlen öregekről. A néző egyszerűen nem tud szabadulni e képek hatásától. Ami azonban erénye a Harcmodornak, az egyben jó részt a hibájába is. Dárdayék már a négyórás időtartamú Filmregénnyel is alaposan próbára tették a pezót, pedig annak változatosabb, többszálú cselekménye volt. A Harcmodor némileg mértéktartóbb, mert csak három óra a vetítési ideje. De ebben az esetben a három óra is túlságosan sok. Kétségtelen értékek mennek veszendőbe azzal, hogy a néző ráun a filmre. Az alkotói szándék világos: csaknem a valóságos időtartam szerint akarja megvalósítani a jeleneteket. De más a valóságos idő és más a filmidő, s más az élet de- komponáltsága, és más a művészet sűrítő, kiemelő, aláhúzó, hangsúlyozó, szelektáló, szerkesztő funkcióit is magában foglaló ereje. A Jutalomutazás ezért lehet mindmáig a legjobb Dárday-film, mert abban megvolt már minden do- kumentarista újítás, de megvolt még egy okos művészi arányérzék is. Ha a Harcmodor mértéktartóbb és szigorúbb lenne önmagával szemben, ha keményebben kezelné önnön anyagát, s tömörebbre fogná magát, aligha csorbulna a mondandója, de a hatása, a közönségre tett vonzása sokat nőne. A jó művészi alkotások ismérve az is, hogy nem lépik túl önnön optimális terjedelmüket, keretüket, méretüket, időtartamukat, hosszukat. A. Harcmodor azonban így is rendkívül figyelemreméltó alkotás. Egy társadalmi tünetről beszél, de úgy, hogy messze túlmutat a konkrét eseten. Részleteiben, megfigyeléseiben óriási gazdagságú, s ilyképpen akár azt is mondhatjuk rá: kordokumentum. S bizonyos értelemben ez a legnagyobb dicséret, amit egy kortárs művészeti alkotásról elmondhatunk. Szenzáció!!! Alig néhány hete, hogy Billy Wilder Fedora című, kevéssé sikerült filmjét bemutatták nálunk. A filmforgalmazás most mintha kárpótolni akarna bennünket az új Billy Wil- der-bemutatóval. A Szenzáció! !! biztos kézzel odavetett, remek karikatúrára emlékeztető alkotása az idős mesternek. Együtt van benne Wilder minden ismert erénye: a lebilincselne«, gördülékeny és fordulatos mesélőkedv, a pompás humorérzék, a lendületes tempó, s hajlam a gunyorosságra — no, és a remek színészvezetés. A Szenzáció !!! egy ötven évvel ezelőtt óriási sikerű, nagyon jól megcsinált amerikai színdarab filrhadaptációia, s a chichagói bulvársajtó berkeiben játszódik. Nem lehet rövi1 den elmondani a meséjét mert olyan pergő és változata — és nem is lenne illendő hiszen a film egy kicsit krim is. A k azonban úgyszólvái mellékes, hogy a történet a; öt évtizeddel ezelőtti Chicha- góban játszódik, mert játszódhatna- ma is. Wilder ezúttal i.- már többször fényesen bevál komikusaira, Jack Lemmonrc és Walter Matthaura bízza e főszerepeket, és ez önmagában is biztos siker. És akinek e remek kettős játéka sem elég, az külön derülhet a kitűnő magyar szinkronszövegen és Haumann Péter, valamint Szabó Gyula szívbéli komédiázásán Lemmon és Matthau magyar hangjaként Takács István