Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

ttrinr -dfls Jj K/ünap 1980. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP Ahél Zavar a hidegháborús körökben fi XII. kongresszus visszhangja - Carter gondjai Irán elhalasztott választásai - A csáii vérontás Az egész héten határainkon túl is élénk visszhangot kel­tett az MSZMP XII. kong­resszusának tanácskozása. Szö­vetségeseink, barátaink me­leg hangon méltatták e leg­magasabb pártfórumunk ese­ményeit. Mint a moszkvai Pravda különtudósítói az MSZMP kongresszusának be­fejeződése alkalmából írott ér­tékelésükben hangsúlyozták: a nagy horderejű esemény de­monstrálta a párt és a nép egységét, valamint azt, hogy a magyar kommunisták hűek a marxizmus—leninizmus ta­nításaihoz és a proletár in­ternacionalizmushoz. A nyugati sajtó — amelynek számos tudósítója volt ezek­ben a napokban Budapesten — kiemelten foglalkozott az eseménnyel. Bár természetesen ezek a tőkésvilágbeli újság­írók a saját megszokott: ter­minológiájukat használták, s osztályálláspontjuk hűen tük­röződött írásaikban, mégis el­ismerték, hogy mély hatást tett rájuk az MSZMP kong­resszusa. Elsősorban azt emel­ték ki, hogy ez a tanácsko­zás mily reálisan és mily mélységben foglalkozott a magyar társadalom problémái­val és hogy mennyire munka­tanácskozás jellege volt. Meg­állapították, hogy a gazdasá­gi kérdések mily nagy hang­súlyt kaptak na kongresszuson, s hogy a felszólalók mennyi­re célratörően beszéltek a problémák megoldásáról. Mély hatást tett ezekre a tudósí­tókra. Kádár János vitazá­ró beszéde, s az az erő és magabiztosság, amely a kong­resszusi határozatból sugár­zik, továbbá az az elszántság és eltökéltség, hogy Magyár- orsz&g szerény lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy visszaszorítsa a hidegháború erőit és megőrizve, sőt to­vábbfejlessze az enyhülés vív­mányait. HOGYAN ALL WASHING­TON HIDEGHÁBORÚS KAM­PÁNYA? _________________ Ca rternek és híveinek az el­múlt héten tapasztalniok kel­lett, hogy az amerikai közvé­leményben bizonyos változás következett be, s az elnök szovjetellenes hadjárata ellen mind többen emelnek szót. Ennek tükörképe volt a New Yorkban és a vele szomszédos Connecticutban megtartott elő­választás. New York állam 282 demokrata párti küldöttet delegál az augusztus 11—14 között megtartandó elnökjelö­lő konvencióra. S ha számítás­ba vesszük, hogy az eljöven­dő elnökjelöltség megszerzé­séhez a demokrata kongresz- szuson 1666 támogató szavaza­tára van szükség, jól láthatjuk, hogy mily fontos a New York-i küldöttek megszerzése az el­nökségre pályázók számára. Ha ezt figyelembe vesszük, könnyű megérteni, hogy miért tartja Kennedy tábora oly jelentősnek, hogy jelöltje ezúttal első ízben az amerikai előválasztások során 59:41 arányban legyőzte Cartert. Connecticutban Edward Kenne­dy szenátor győzelme 49:41 volt. Az elnök hívei arra hivat­koznak, hogy Carter máris az előző győzelmei eredménye­ként rendelkezik a demokra­tapárti elnökjelöltséghez szük­séges szavazatok mintegy fe­lével, s a hátralevő elővá­lasztásokon jó esélye van arra, hogy megszerezze a további szükséges szavazatokat, még akkor is, ha Kennedy győ­zelmi sorozata netán folytató­dik. Az elnök hívei azonban nem emiatt aggódnak elsősor­ban, hanem azért, hogy meg­fordult az az irányzat, amely az amerikai közvéleményben korábban tapasztalható volt. Mint rámutatnak: Carter azért arathatott győzelmeket az előválasztásokon. mert a demokratapárti szavazók több­sége egyetértett „kemény” szovjetellenes vonalával, vagy­is az amerikai propaganda­szerveknek sikerült elfogadtat­niok Carter állításait az egy­szerű és a politikában járatlan állampolgárok nagy része körében. Most viszont a vi­lágpolitikai porondon lezajlott események nyomán mind több amerikai kérdőjelezi meg Carter állításait és vonja meg bizalmát az amerikai elnöktől. Ezt tükrözték kétségtelenül a New York-i és Connecticut-i előválasztások. Az elnök hívei további szovjetellenes lépésekkel pró­bálnak új lelket lehelni' a kifulladóban levő hideghábo­rús hadjáratukba. Carter el­nöki dekrétummal egysze­rűen leállította mindazokat az amerikai üzleti vállalkozásokat, kezdve az üdítő itaíok export­jától a televíziós közvetítése­kig, amelyek a moszkvai olimpiával kapcsolatosak. Ez — mint nyugat-európai szem­leírók rámutatnak — kapko­dást tükröz, s aligha befo­lyásolhatja, hogy a NATO- szövetségesek nagy része a moszkvai olimpia bojkottja el­len lép fel, s elküldi sporto­lóit a szovjet fővárosba. MIÉRT HALASZTOTTAK EL IRÁNBAN A VÁLASZTÁS MÁSODIK FORDULÓJÁT? Hivatalos magyarázat sze­rint erre azért került sor, mert az első fordulóban rend­ellenességek, visszaélések, sót — mint egyes teheráni lapvé­lemények nyíltan kimondják: csalások történtek. Ezért van­nak, akik Teheránban meg­kérdőjelezik é választások tisztaságát és kétségbevonják, hogy a megválasztott képvi­selők esetében, valóban a nép­akarat érvényesült-e? Amíg ezeket megnyugtatóan „ki nem vizsgálják” nem lehet meg­tartani a második fordulót, ahol egyszerű többség eldönti a mandátumot, s nem szüksé­ges az első forduló abszolút többsége a képviselői hely megszerzéséhez. Valójában persze mindez tükörképe az iráni helyzet bi­zonytalanságának. Annak, hogy — mint lapkommentárok fogalmaznak — az országban több hatalmi központ is léte­zik. Erre egymásnak ellent­mondó nyilatkozatok is nagy­számban utalnak. A külügy­miniszter kijelentette, hogy az amerikai nagykövetségen fogva tartott túszokat nem állítják bíróság elé, Behesti ajatollah viszont éppen ezt helyezi kilátásba, s kémtevé­kenység címén egyesek elíté­léséről beszél. Ugyanígy vál­tozatlanul mást mondanak a túsztartó „diákok” és ismét mást a kormányzat hivatalos szervei arról, hogy mit je­lent a foglyok jövője szem­pontjából a volt sah Pana­mából Egyiptomba való át- települése. Az azonban bizo­nyos, hogy az a májusi dá­tum, amelyet a parlament összeülésére jeleztek előre, a messze távolba helyeződik át a választások elhalasztása miatt. S ez azért érinti a túszkérdést, mert az iráni vezetők szerint a képviselők­nek kell majd dönteniük, hogy mi történjen a fogva tartott amerikai diplomatákkal? Az iráni belső nézeteltéré­seket egyes kormánytisztvise­lők sűrűsödő szovjetellenes ki­jelentései kísérik. így a köz- társasági elnök és a külügy­miniszter egy-egy félrevezető és a tényeket elferdítő nyi­latkozatát a héten a TASZSZ szovjet hírügynökségnek kellett helyreigazítania. MI TÖRTÉNIK VOLTA­KÉPPEN CSÁPBAN? ______ Ez az északról Líbia, kelet­ről pedig Szudán által hatá­rolt 1,3 millió négyzetkilomé­ternyi területű és mintegy négymillió lakosú ‘afrikai or­szág, 1960-ig francia gyarmat volt. Bár területe sivatagos, de a homok alatt gazdag urán­lelőhelyek találhatók. Ezzel magyarázható, hogy bár a franciák immár húsz éve tá­voztak az országból, mégis gazdasági és politikai ellen­őrzésük alatt igyekeztek tar­tani ezt a rendkívül elmara­dott afrikai országot. Csád népe azonban szere­tett volna bekapcsolódni az afrikai népek újragyarmatosí­tó befolyástól mentes család­jába, s ezért négy esztendeje szabadságharcot kezdett Tom- balaye akkori elnök uralma ellen. Tombalaye a franciák katonai támogatását vette igénybe a gerillák ellen, s a bevonuló francia egységek a kormánycsapatokkal együtt harcoltak Párizs befolyásának megszilárdításáért. A Hissen Halre vezette felkelők Líbiá­tól kaptak támogatást, s ered­ményesen álltak ellen a fran­ciák támogatta kormánycsapa­toknak. Párizsnak végül is fel kellett ismernie, hogy a csata­mezőkön nem arathat győzel­met, s mivel az uránkiterme­lést a francia nagytőke biz­tosítva kívánta látni, a geril­lákkal való kiegyezés mellett döntött. Tavaly augusztusban a lagosi megállapodással ért véget a polgárháború. Eszerint a franciák támogatta Oueddei lett a köztársasági elnök és a gerillák vezetője Hissen Halre, a miniszterelnök. Mint hamarosan kiderült, a francia monoooltőke csak idő­nyerési szándékból egyezett be­le a kompromisszumba. Ál­landóan arra törekedett, hogy a lagosi egyezmény durva megsértésével az érdekeit tel­jesen kiszolgáló Oueddei el­nök hatalmát erősíts®. Ahe­lyett, hogy a francia csapatok kivonására sor került volna, újabb egységek érkeztek Csádba, s Párizs mindent meg­tett, hogy Hissen Halre mi­niszterelnök csoportját kiszorít­sa a hatalom gyakorlásából. Ez robbantotta ki a véres pol­gárháborút a két erő között. Több tűzszünetet határoztak el, de valamennyit megsértet­ték, még mielőtt életbe léphe­tett volna. N’djamena az or­szág fővárosa a harcok követ­keztében romhalmazzá válto­zott, s a halottak és sebesül­tek számáról — mivel kül­földi tudósítók nincsenek a helyszínen — semmiféle szám nem áll rendelkezésbe, s me­nekültek tízezrei érkeznek na- oonta a szomszédos országok­ból. Arkus István Kitüntetés Drezdában KISZ Barátság Érdemérem A KISZ Barátság Érdem­éremmel tüntettek ki kilenc NDK-beli politikai, ifjúsági és gazdaság vezetőt, akik ki­emelkedő szerepet töltenek be a Német Demokratikus Köz­társaságban dolgozó és tanuló több ezer magyar fiatal neve­lésében, életének és munká­jának alakításában. A kitünte­téseket Pál László, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja adta át szombaton Drezdában, a KISZ NDK-ban működő or­szágos bizottságának a felsza­badulás 35. évfordulója alkal­mából megtartott nagyszabá­sú politikai, kulturális rendez­vényén. A freiburgi Narva vállalat­nál dolgozó magyar fiatalok KISZ-szervezete — amely az elmúlt időszakban a legered­ményesebb munkát végezte a KISZ NDK-ban működő szer­vezetei közül — a hét végén átvette a KISZ vörös vándor­zászlaját. A Szovjetunió továbbra is a békepoiitikát választja Zaglagyin és Sislin nyilatkozata a televízióban Az enyhülés távlatairól volt szó a szovjet televízió ismert külpolitikai műsora, a Kilences Stúdió szombati adásában. Va- gyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjé­nek első helyettese kijelentet­te: bár Washington nyilvánva­lóan azt a célt tűzte maga elé, hogy „befagyasztja” az enyhü­lést, és ez bizonyos mértékig sikerült is neki, az amerikai kormány által készített politi­kai forgatókönyv megvalósítá­sa nem az elképzelések szerint alakul. Nyugat-Európa népeit nyug­talanítja a nemzetközi helyzet rosszabbodása, a konfrontáció veszélyének növekedése — mu­tatott rá Zaglagyin. A Szovjetunió tovább akar­ja folytatni az enyhülést, előre akar haladni az együttműkö-' dés útján, amelyet a Helsinki­ben megtartott tanácskozáson Carter Ima-ellenes tervei Az amerikai kormány a jö­vő hét második felében újabb gazdasági és diplomáciai rend­szabályokat jelent be Iránnal szemben — értesült az MTI tudósítója külügyminisztériu- mi köröktől. A forrás szerint a Carter-kormány úgy érzi, hogy — elsősorban belpoliti­kai, választástaktikai okokból „határozottságot” kell mutat­nia a teheráni túszok ügyé­ben. Amennyiben az iráni kormány a jövő hét elejéig nem kezdeményez a kérdésről újabb tárgyalásokat, Washing­ton ismét rendszabályokat hoz. A forrás szerint „enyhe” lé­pésekről van szó, amelyek ezek szerint nyilvánvalóan a határozott cselekvés látszatát kívánják nyújtani. Külügyminisztériumi kö­rökben ezúttal is hangsú­lyozták, hogy katonai jellegű lépésekről nincs szó. Szombaton megkezdte te­heráni tárgyalásait az iráni— amerikai válságról Sean Mac- Bríde volt ír külügyminisz­ter, ismert bákeharcos, aki pénteken érkezett Iránba. El­ső tárgyalópartnere Reza No- bari, az Iráni Központi Bank igazgatója; feltehetőleg fo­gadja őt Baniszadr elnök is. Hivatalos kormánykörök, il­letve a túszokat fogva tartó iszlám „diákok” nem fűztek kommentárt MacBride látoga­tásához. A Pars iráni hírügynökség je­lentése szerint szombatra vir­radóra iraki fegyveresek és „gerillák” nehézfegyverekkel támadást intéztek Khosravi és Tankab iráni határállomások ellen. Az iráni határőrség vi­szonozta a tüzet és vesztesé­geket okozott az ellenségnek; az irániak vesztesége egy ha­lott és 9 sebesült volt. jelöltek ki, békét akar minden ország számára — hangoztatta Zaglagyin. Nyikolaj Sislin, az SZKP KB konzultáns-csoportjának 1 veze­tője az adásban emlékeztetett a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslatára' arról, hogy hívjanak össze konferenciát az európai katonai enyhülésről és leszereléséről. Egy ilyen konfe­rencia előkészítése esetleg le­hetővé tenné, hogy megváltoz­tassák a Nyugat álláspontját — hangoztatta Sislin. A Kilences Stúdió műsorá­ban szó volt Kínáról is. Mint a részvevők megállapították, az Egyesült Államok és part­nerei ismét aktívan próbálják kijátszani az úgynevezett kínai kártyát. Kína azonban koránt­sem passzív szereplő ebben a játékban, saját hegemonista terjeszkedő érdekeit követi. Nyikolaj Sislin rámutatott, hogy bár a világhelyzet ma bo­nyolult, a jövőt azok a ténye­zők határozzák meg, amelyek hosszú-írvra szólnak. Ezek kö­zé tartozik mindenekelőtt a Szocializmus és a kapitaliz­mus, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok erőviszonyainak megváltozása, ezen belül a ki­alakult katonai egyensúly. A Szovjetunió nem törekszik en­nek 'megváltoztatására, de ra­gaszkodik az egyensúly fenn­tartásához — hangoztatta a többi között az SZKP KB cso­portvezetője a Kilences Stúdió adásában. Kairói latentes PuMavit megoperálták Kairóban péntek este hiva­talosan bejelentették, hogy Reza Pahlavi volt iráni sahon „ráktól fertőzött lépének eltá­volítására sikeres műtétet haj­tottak végre”. A hivatalos közlemény hírül adja, hogy Reza Pahlavit „intenzív keze­lésben” részesítik, de más részletekről nem számol be. Szombat délben tartott saj­tókonferenciáján Michael De- bakey houstoni szívspecialista „nagyon kielégítőnek” nevez­te a péntek este megoperált volt iráni sah egészségi álla­potát. Az orvos szerint a 80 perces műtét „hatékony és eredményes volt”. EaMámsiíhm IBI olaj munkás Szombat reggelre szertefosz- i maradottakat a tengeri olaj- lott az utolsó remény is, hogy kitermelés történetének eddigi találnak még további életben­Előtérben a gazdasági Madatok fi nemzetközi sajtó a pártkongresszusból A külföldi sajtó változatlan érdeklődést mutat az MSZMP XII. kongresszusa iránt. Több napi- és hetilap már önálló kommentárban értékelte az MSZMP legmagasabb fóruma tanácskozásának eredményeit. BERLIN A Neues Deutschland úgy értékeli szombati számában a XII. kongresszus határozatát hogy „a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus— leninizmus szilárd alapján a bel- és külpolitikában egya­ránt következetesen tovább folytatja fő irányvonalának megvalósítását”. Az NSZEP központi lapja a határozat is­mertetése kapcsán kiemeli, hogy a dokumentum — amely­nek tervezetét az egész or­szág megvitatta, s az el­hangzottakat a pártkongresz- szus messzemenően figyelem­be vette — „tartalmazza az ország következő öt évre szó­ló társadalmi, s gazdasági fej­lesztésének irányelveit.” PRÁGA A Práce a csehszlovák szak- szervezetek központi lapja „Az aktivitás légkörében’’ címmel megjelent szombati kommen­tárjában többek között rá­mutatott, hogy a kongresszus határozata megjelöli a ma­gyar szocialista társadalom fejlesztésének a következő öt évre szóló általános irány­vonalát. BELGRAD Az újvidéki Magyar Szó „A versenyképesség fokozása a továbblépés feltétele” című kommentárjában egyebek kö­zött kiemelte: „Az MSZMP csütörtök este véget ért XII, kongresszusa kifejezetten munkajellegű volt. A magyar kommunisták legmagasabb fó­rumán a felszólalók előtérbe helyezték az ország kétségkí­vül jelentős eredményeit, de szóltak a nehézségekről is. ' HANOI A Nhan Dan, a VKP köz­ponti lapja, amely pénteki számában első oldaiin szá­molt be az MSZMP kongn sz- szusáról, ismertette Le Van Luongnak, a vietnami kül­döttség vezetőjénk üavöziő be­szédét és külön cikkben ele­mezte a magyar gazu-iság hely­zetét, tavalyi eredményeit és feladatait. BRÜSSZEL A szombat reggeli belga lap, a konzervatív Libre Bel­gique kommentárjában meg­állapítja, hogy az MSZMP kongresszusa gazdasági kér­désekre összpontosította fi­gyelmét. Külpolitikai vonat­kozásban — hangsúlyozza a belga lap — semmiféle új elem nem módosította az is­mert magyar álláspontot: Ma­gyarország ismételten hitet tett a szocialista közösség egységes külpolitikája mellett. legsúlyosabb katasztrófája után. Tartani lehet attól, hogy az Északi-tenger hullámsír­jában lelte halálát az a 101 „eltűnt” olajmunkás, akiket csütörtök óta keres két tucat helikopter, hét repülőgép és 47 hajó. A szerencsétlenség pillanatában — a legújabb je­lentések szerint — összesen 228 olaj munkás tartózkodott az Alexander Kielland nevű mesterséges szigeten, az olaj­munkások szálláshelyén. Ed­dig közülük 89-et sikerült kimenteni, 38-nak a halála biztos, az említett 101 pedig „eltűnt”, Valószínűleg az „úszó szálloda” pihenőhelyiségeiben vagy ágyban feküdve végzett velük a halál. A testvérpárok delegációinak elutazása Budapestről Az MSZMP XII. kongresszu­sán részt vett testvérpártok küldöttségei közül szombaton elutazott Budapestről Franz Karger, Ausztria Kommunis­ta Pártja PB tagja, a párt bé­csi szervezetének elnöke, a Dán Kommunista Párt Kaj Hansen, a' DKP PB tagja, a DKP Fyn megyei pártbizott­ságának titkára vezetésével: Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége Kevin Holpinnal, a PB tkjával az élén; a Norvég Kommunista Párt küldöttsége Arne Jorgen­sen, az NKP Végrehajtó Bizott­sági tagjának vezetésével: va­lamint a kongresszuson részt vett Török Kommunista Párt Központi és Politikai Bizott­ságának küldöttei is. A vendégek búcsúztatására megjelentek: Burgert Róbert, Hárs István, Szabó István, és Veres József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai. Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Bíró József nyu­galmazott miniszter. CSAK RÖVIDEN.. MOSZKVA utcáin megje­lentek a piros-fehér-zöld sza­laggal díszített plakátok, ame­lyek hírül adják, hogy a jövő héten, felszabadulásunknak 35. évfordulója alkalmából a ma­gyar kultúra küldöttei vendég­szerepelnek a szovjet főváros­ban. A SRI LANKA-I Kommu­nista Párt XI. kongresszusa — beható vita után — egyhangú­lag elfogadta a központi bi­zottság beszámolóját, amelyet a párt főtitkára terjesztett elő. A dokumentum fő feladatként jelölte meg a politikai füg­getlenség megszilárdítását, a gazdasági függetlenség kivívá­sát, a neokolonializmus felszá­molását. VIETNAM tárgyalásokat ja­vasolt Indonéziának a vitás tengeri körzetek és talapzatok problémájáróL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom