Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

1980. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP 3 Forgalmi telephely Avatás Cegléden Társasági szerződés Erőmű, exportra A kulcsrakész energetikai rendszerek és komplett erő­művek exportlehetőségeinek jobb kihasználását segíti elő az a fővállalkozói társasági szerződés, amelyet szombaton kötött a Transelektro 4 ipari partnerével, több tervezővál­lalattal és intézettel. Energetikai és erőművi be­rendezéseket a magyar ipar régóta szállít külföldre. A ha­jógyári vagy a Ganz-termékek már egy évszázad óta ismer­tek, keresettek az egész vilá­gon. Most, hogy előtérbe ke­rült a komplett berendezések, erőművek iránti igény, idősze­rűvé vált egy ilyen, nagy ha­gyományokkal rendelkező ága­zatban a tervezés, a termelés és a kereskedelmi munka ösz- szehangolása, egy közös érde­keltségű szervezet útján. Mindez hatékonyabbá teheti a jövőben a versenytárgyalá­sokon való részvételt is. An­nál is inkább, mert a Trans­elektro piaca néhány év óta jelentősen bővül. A Posta Központi Járműte­lepe Cegléden új postaforgal­mi telephelyet létesített, ame­lyet tegnap avattak fel. Az ün­nepségen részt vett Horn Dezső közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója, Kánya István, a Postások Szakszerve­zete Központi Vezetőségének tagja, Gyigor József, a párt városi bizottságának első tit­kára és Kovács Károly, a vá­rosi tanács elnöke. Hegedűs István, a Posta Köz­ponti Járműtelep igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Horn Dezső gratulált a tervezőknek, és az építők­nek, a generálkivitelező Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet kollektívájának és az alvállalkozóknak. A mű­szaki bázis dolgozóit arra kér­te. hogy a korszerű berende­zéséket jól kihasználva, tegyék lehetővé a posta feladatainak zökkenőmentes ellátását. Hegedűs György, a Posta I Központi Járműtelep főmér- ■ nőké ismertette az új létesít­ményt, amelyet 25 millió fo- | rint1 költséggel építettek. A postaautókat karbantartásra és javításra nemcsak Cegléd­ről és a környező települések­ről hozzák, hanem a megye más részeiből is. így tudják megfelelően kihasználni a te­lepet, amely már kezdettől fogva — teljesítőképességének megfelelően — 120 gépjármű­vet fogad. A 850 négyzetméter alapte­rületű üzemben 9 javító és 1 autómosó- szervizállás kapott helyet. Alkatrészraktár, öl­töző, fürdő, iroda és hőközpont teszi teljessé a beruházást. A tágas parkolótér elegendő a járművek biztonságos elhelye­zésére. A területet úgy jelölték ki, hogy később — az igények­nek megfelelően — további bővítés is lehetséges. A tervek szerint a telep jogot kap az önálló műszaki vizsgáztatásra. Csak /<virát a jairiiő Ä rég! szorította az újat Nomen est omen — alkal­mazhatják saját sorsukra is a latin eredetű mondás igazsá­gát a MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzemének dolgozói, hi­szen üzemük elnevezése is — járműjavító — jelenlegi tevé­kenységük meghatározását je­löli. Pedig nem is olyan régen még másképp volt! Igaz, 54 évvel ezelőtt kelt alapítóleve­lünk valóban a vasúti személy- kocsik javítását adta feladatul a gyártelepieknek, ám 29 éve már, új kocsik gyártása is sze­repel programjukban. Méghoz­zá nem is akármilyen arány­ban, melynek bizonyítására egyetlen adat elegendő: a MÁV jelenleg futó négytengelyes vasúti személykocsi parkjának több mint háromnegyed része itt készültl Ezerrel kevesebben Az évi 160—180 új kocsit je­lentő „régi dicsőség” a múlté lett, hiszen manapság egy egész ötéves tervidőszak alatt sem gördül ki több vadonatúj négytengelyes a gyár kapuján: 34—35 egy esztendő termelése. Gyepesi Ferenc termelési fő­mérnök szerint a gyártás csök­kenésének két legfontosabb oka közül az egyik éppen a koráb­bi évek nagy mennyiségi fel­futásában keresendő, hiszen az akkor kibocsátott új kocsik most mint javítók érkeznek vissza Dunakeszire. (Egy-egy vasúti kocsi 25—30 éves élet­tartama során többször is fel- ■ keresi a járműjavítót. Egy­másfél évenként esedékes az elsősorban forgalombiztonsági szempontok alapján elvégzen­dő fövizsgajavíiás — ez a köny- nyebb érthetőség, kedvéért pél- ; dául a személygépkocsik há­romévenkénti műszaki vizsgá­jához hasonlítható —, majd a már említett élettartam felé­nél a teljes megújulást jelentő főjavításra kerül sor.) A javításokat természetesen el keU végezni, különben a Ko­csik nem vehetnek reszt a for­galomban. A nemzetközi vona­lakon közlekedő gyorsvonati kocsikat például a natúron el­lenőrzik: az előírásoknak meg­felelően megtartották-e a fö- i vizsgát? Mindez még nem lett 1 volna ilyen kedvezőtlen a ter­melésre nézve, ha nem páro­sult volna létszámgondokkal: a munkáskéz azonban nem sza- i porodott a Dunakeszi Jármű- • javítóban. Sőt! Riesz Ödön, a gyártást és főjavítást végző 1- ! es gyáregység vezetője emlék- í szik rá, hogy 1951-ben, ami­kor ide került, 2800—2900-an voltak. Mára, ezerrel lettek ke­vesebben! T’avaly 35 darab By típusú, termes kocsi készült Dunake­szin, idén 34-et kell gyártaniuk. Hogy ez a meglehetősen ala- j csony gyártási szám ne legyen j túlságosan gazdaságtalan, két évi mennyiséget mindig egy­szerre gyártanak le: az 1979- es programot például a mdso- dik félévben teljesítették, az idei kocsik pedig most készül­nek. A korábbi mennyiség is­meretében felvetődik a kérdés: ne lenne célszerűbb az egész tervciklus szükségletét egyet­len év alatt legyártani? Megőrizni a tudást Gyepesi Ferenc szerint le­het, hogy pillanatnyilag gaz­daságosabb lenne, hosszú tá­von azonban mindenképpen káros következményekkel jár­na. A gyártás hosszabb szüne­teltetésével ugyanis elveszné­nek a tapasztalatok, a munká­sok, a technikusok, mérnökök technológiai utasításba, mű­szaki leírásba nem foglalható ismeretei, melyek az elmúlt évtizedek során felhalmozód­ítészül a vakdif Másfél évvel ezelőtt kezdődött meg a nemesvakolat-gyártás az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári nemesvakotat- gyáríó üzemében. A negyvenmillió forintos költséggel épült, teljesen automatizált berendezésekkel felszerelt üzemben mint­egy 10 ezer tonna nemesvakolatot készítettek az elmúlt évben. tak. A jelenlegi termelési szint viszont segít megőrizni ezeket. Mindez, persze, meglehető­sen sovány vigasz azoknak, akik korábban új kocsik meg- alkotásávál foglalkoztak. A szerkesztési osztályon Mogyo­rósi József műszaki-gazdasági tanácsadó arról beszélt, hogy az új iránti igények csökkené­sével a konstruktőrök addig szerzett tapasztalataikat a fő­javítás területén hasznosítják: a javítási technológia gyártás­szerű átalakítása komoly elő­relépést jelentett — bár ter­mészetesen nem támasztott olyan igényeket, mint egykor az új típusok kifejlesztése. Alkatrész és rajz Az új iránti igények csök­kentése tulajdonképpen nem pontos megfogalmazás, a MÁV- nak ugyanis változatlanul szüksége van új kocsikra. Mi­vel azonban a győri Rába be­szüntette a vasúti személyko­csik gyártását, Dunakeszin pe­dig a már említett okok miatt nincs rá kapacitás, külföldi beszerzési forrás után kellett nézni. Az NDK-ból és Len­gyelországból vásároltak, illet­ve vásárolnak kocsikat a ma­gyar vasutak. Ez a megoldás egyben jó né­hány gond forrása is Dunake­szin. Azok a külföldi eredetű kocsik ugyanis, melyek annak idején elsőként gördültek be hazai pályaudvarokra, elérkez­tek első javításukhoz. Aligha kell bizonyítani, hogy mennyi­vel nehezebb feladatot jelent a saját gyármánnyal, a mi ko­csijainkkal szemben, melyek­nek minden csavarját ismer­ték, az idegen fejlesztők által konstruált járművek javítása. A nehézségeket csak tetézi az igencsak hiányos alakatrészel- látás, valamint a kocsik mű­szaki dokumentációinak hibái. Mint Mogyorósi József elmond­ta, a javítási technológiák ki­dolgozásához hiába keresnek jó néhány részletrajzot, így az­tán sok estben az a feladat há­rul a szerkesztési osztály dol­gozóira, hogy ezeket pótolják. A kényszer éra Pedig ebben a helyzetben a közeljövőben aligha várható változás. Nencsak a mostani, de a következő tervidőszakban sém csökkennek majd a javí­tási igények — s mivel a ka­pacitás bővülésére nincs reális lehetőség, a gyártás továbbra is igencsak visszafogottan fo­lyik majd. Mindez azonban nemcsak az ismeretlentől való ódzkodás, az alkatrészellátási gondok, vagy éppen a konst­ruktőrök egészséges szakmai hiúságán esett sérelem miatt, elgondolkoztató. Sokkal súlyo­sabban esik a latba az a tény, hogy — mint azt a termelési főmérnök is hangsúlyozta — egy MÁV üzemben a MÁV ré­szére történő gyártásnál min­den egyéb beszerzési forrás csak drágább lehet. W. B. Kommunista műszakok megyeszerfe • Csattogtak a metszioüék Parkosítás a községekhez, az Üzemekben Pest megye gyáraiban, üzemeiben, településein teg­napi szombaton reggel jónéhány ezren a munkapadok mellé álltak, vagy éppen a tavaszi nagytakarításban segédkeztek. Ez a kommunista szombat sem volt ön­célú, hiszen a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor . szocialista brigádjának felhívásához csatlakozva a kong­resszus, illetve hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére láttak munkához. Vállalásukhoz híven az er­re a napra járó munkabér az új gyermekintézmények, óvodák, bölcsődék építésére fordítandó összeget növeli. A települések lakói kihasználván a tavaszias időjárást, környezetük szépítésén fáradoztak. Parkosítottak például Póton, Szentendrén, vagy éppen a megrongálódott uta­kat javították, új járda alapját készítették elő. A mű­szakiaknak, az adminisztrátoroknak is akadt tennivaló­juk: tavaszi nagytakarításként az üzem, a gyár parkja­it hozták rendbe. HAT ÓRA, szombat reggel. Felhős, borongós égbolt, itt- ott szemerkélő eső. Mégis sok ezren indultak útnak megye- szerte olyanok is, akik ön­ként vállalták ezen a napon a gépsorok mellett, vagy a föl­deken a ténykedést, hogy kommunista műszakban telje­sítsék a megjelölt feladato­kat FÉL HÉT. A Sasad Terme­lőszövetkezet. budaörsi dísznö­vénytelepén az üzemvezető­jének irányításával már szor­gos munka folyik a kellemes klímájú, szemet gyönyörköd­tető. virágokkal teli üveghá­zakban. A tavasz beköszöntő­vel megkezdődött az igazi nagyüzem a virágkertészetek­ben is. A kommunista mű­szak résztvevői ültetik a be­góniákat, duggatják a majdan sok színben pompázó cikláme­neket, csomagolják a közelgő húsvéti ünnepekre szánt hor­tenziákat. A telep negyven- nyolc dolgozója —, valameny- nyien szocialista brigádtagok —, több mint 65 és fél ezer forint termelési értéket produ­kált a tegnapi, s a március 22-1 kommunista szombaton. Nemcsak a virágtermesztők dolgoztak ezen a délelőttön. A gépműhelyekben az elkö­vetkező nagy munkákra készí­tették fel a gépeket, s a kü­lönböző telephelyeken is lel­kesen teljesítették az aznap­ra vállaltakat. Előbújik a napsugár. Miköz­ben a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központ­jába igyekszünk, Budaörs fő­utcáján lapátokkal, gereblyék- kel ténykedők vonják maguk­ra figyelmünket. A markoló­gép hatalmas száját kitátva tisztítja, mélyíti a csapadék­víz-elvezető csatornát, az át­ereszeket. Néhány órás mun­ka, s megújul, megszépül a, nagyközség főutcájának egy! szakasza. Naszvadi János ta­nácselnök pontos adatokkal is szolgál: o főút Béke tér és Petőfi Sándor utca közötti szakaszán 120 személy, hat tehergépkocsi, három mar­kológép dolgozik, s ha az idő­járás is engedi, még néhány szombaton folytatódik majd a megkezdett munka. EGY ÓRA MÜLTÁN a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központjában is meg­indul az élet. Dankó Béla munkásellátási vezető, a vszt elnöke készségesen sorolja: a vállalat nyolc üzemmérnöksé­gen Nagykátától Szigetszent- miklósig ötven brigád 460 tag­ja mintegy 50 ezer forint ér­tékű munka elvégzését vállal­ta a hétórás műszakra. Több­ségük a lakosság jobb vízellá­tása érdekében fogott lapátot. A csatornafektetés mellett a Karbantartási, felújítási fel­adatokat látták el. A központ­ban Rindt Ferenc építésveze­tő irányításával egy majdan felépülő faház földmunkáihoz fogtak. Tőlük nem messze, csövön érkezik a szétterítésre váró beton a munkások keze alá. Készül a mintegy 200 négyzetméteres tér, amely az eddigi gépkocsiparkolót csak­nem duplájára növeli. Az ezen .a szombaton leggyakrabban használt szerszámmal, a lapát­tal felfegyverkezve jó hangu­latban, tréfálkozva indul a központ dolgozóinak egy cso­portja a közeli játszótérre, hogy az előzőleg már odaszál­lított kőzúzalékot elterítse. Ugyancsak a központi telepen a szennyvízlabor mellett utat is építettek a brigádok ezen a délelőttön. A végelszámolás­nál kiderült: a PVCSV szo­cialista kollektívái 320 órát teljesítettek kommunista mű­szakban. DÉLELŐTT 10 ÓRA. A fóti Béke Termelőszövetkezetben már kora reggeltől teljes a nagyüzem. A szövetkezet ve­zetői, a kommunista műszak szervezői alig győzik sorra járni mindazokat a helyeket, ahol a gazdaság 70 szocialista brigádjának tagjai, mintegy kétezerén sok-sok feladat el­végzésében jeleskednek. A gazdaság 500 hektáros gyü­mölcsöséből a 70 hektáros kajszibarackosban a Március 8. brigád lányai-asszonyai szorgosan csattogtatják a met­szőollókat. Figyelmesen mun­kálkodnak a fák között, hi­szen tudják a csomádi nők — az idei termés nem kis rész­ben azon múlik, miként telje­sítik a rájuk bízott feladato­kat. A Széchenyi traktoros brigád tagjai a többiekkel egyetemben a földeken szor­goskodtak. A gyümölcsösök­ben a lemosó permetezés, a növényvédelem időszerű mun­kái jelentették a legfőbb ten­nivalót. Cselőtei József párttitkár, Gránicz Ferenc főágazatveze- tő s Arató József, a verseny- bizottság vezetője alapos szer­vező munkával biztosították, hogy folyamatos s a gazda­ságnak és a nagyközségnek egyaránt sok hasznot hozó Fából készült és társadalmi mun­kában az irodaház a fóti Béko Tsz-ben. munkával teljék a kommu­nista műszak. A tsz hatvan dolgozója az új százszemé­lyes óvoda építésén a szokott­nál is nagyobb lendülettel sür­gölődik. Lekerülnek már a kabátok, a kellemes, valóban tavaszi időben a gépek segít­ségével ássák az árkokat, ame­lyekbe a víz- és fűtésvezeté­kek kerülnek majd. Ezen a délelőttön végzett munkájuk is hozzájárul, hogy május el­sején, a munka ünnepén át­adhassák rendeltetésének az új intézményt. A szövetkezet műszerészei a község szépítésében, a téli hó­napokban felgyülemlett sze­mét, törmelék eltakarításában jártak élen. Reggel héttől dél­után egy óráig a fóti Béke Tsz kollektívája mintegy 150 ezer forint értékű munkával gya­rapította a gazdaságot, a nagy­községet. DÉLUTÁN KÉT ÓRA. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat solymári cipőipari gyárában is megkezdődik a kommunista műszak. Ma, va­sárnap délelőtt pedig nem­csak a termelésben dolgozók, hanem az. adminisztratív fel­adatokat végzők is a gépek mellé állnak. A masinák en­gedelmesen indulnak sok órás munkájukra. ,G. M. A Sasad Tsz műszaki üzemében a mezőgazdászai gépekhez használa­tos mérőműszereket készítik Nagy munkában a íótt 100 személyes óvoda építésénél Haimágyi Féiter íedvéte.«:!

Next

/
Oldalképek
Tartalom