Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

ABONYI KRÓNIKA Összefogtak a községért Sebestyén István és Sándor József, a Mechanikai Művek munkásai a Somogyi iskolában a labdafogó háló keretét he­gesztették. A Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista bri­gádjának felhívásához csatla­kozva, a múlt hét végén több abonyi üzemben kongresszusi műszakot tartottak. Akik e napot munkával töltötték, a szabad szombatjukat áldozták fel, és munkájuk ellenértékét a gyermekintézmények fejlesz­tésére fizetik be. Az építkezéseken A Mechanikai Művek gyár­egységénél a délelőtti és dél­utáni műszakban félezren vet­tek részt. Fizikai munkát vé­geztek az irodai dolgozók és munkairányítók. Még a nyug-/ díjasok is készséggel a mun­kapadok mellé álltak. Szép Ferenc munkavédelmi előadót például egy sajtológép mellett találtuk, úgynevezett hallgató­sarukat vágott ki. Más napo­kon azt ellenőrzi: betartják-e a munkavédelmi előírásokat? — Ahhoz, hogy a napi nor­mát teljesíteni tudjam, 22 ezer hallgatósarut kell kivágnom — mondta. — Nem kis feladat, de bízom benne, sikerülni fog. Tóth György gyáregységve­zetőtől megtudtuk, hogy már több alkalommal szerveztek kommunista műszakot, de any- nyian, mint ezúttal, még soha nem vettek részt. Hozzávető­leg 30 ezer forintot utalhatnak át a gyermekintézmények fej­lesztésére. A Somogyi Imre általános iskola Radák úti tanteremépü­letének rekonstrukciója a be­fejezéshez közeledik. Felújítá­sát a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abonyi kirendelt­ségének kollektívája végezte, akik közül ezen a napon is töb­ben ott dolgoztak, munkájuk ellenértékét a közösségnek ajánlva fel. A Matécsik György irányítása alá tartozó brigád a sportudvar földmunkáit végez­te. Perjési László fiatal kőmű­ves a frissen odahordott föl­det egyengette. — Bár még nőtlen vagyok, mégis szívesen vállalkoztam a mai kommunista műszakra. Bizonyára el fog jönni az az idő, amikor az én gyermekeim is hasznát látják annak, amit itt ma csinálunk — mondta. Az iskolában Bácsi József kirendeltségve­zetőtől megtudtuk, hogy nyolc- vanan álltak munkába. Egy csoport az épülő 15 lakásos háznál, egy másik a Zalka Má­té úton az egészségház átala­kításán dolgozott. Serény mun­ka folyt a kirendeltség műhe­lyeiben. Termelőmunkát vé­geztek az irodisták is. A ki- rendeltség 10 ezer forint kö­rüli összeget utal át a központi csekkszámlára. A községben úgy tervezték, hogy ezen a napon az intéz­mények dolgozói a lakosság­gal közösen a környezet szépí­tésén munkálkodnak. A kelle­metlen időjárás közbeszólt, ezért ezt az akciót március 29-re halasztották, ám így is voltak, akiket a rossz idő sem tartott vissza a kinti munkától. Ezek közé tartozott Gulyás Sándor, akivel a Szelei úton a hentesüzlet előtt találkoztunk. Éppen befejezte a fák gallya­zását és a lemetszett ágakat egykupacba gyűjtötte össze. — Rossz idő ide, rossz idő oda, eljött az ideje, meg kel­lett csinálni — mondta és a földön heverő ágakra muta­tott. — Nagyon szép lesz itt minden fa nyáron, legalábbis eddig mindig az volt. Az árkot is legszívesebben most . kita­karítanám, de nézze meg, mekkora sár és latyak van benne. Várni kell pár napot, míg szikkad. A Somogyi Imre általános iskola központi épületéhez tar­tozó sportudvaron a Mechani­kai Művek gyáregységének hét tmk-beli dolgozója a labdafo­gó háló vasvázát hegesztette. Sebestyén István elmondta, hogy a 420 percet ők ott dol­gozzák le, és ha a hegesztés­sel végeztek, hozzálátnak a drótháló kifeszítéséhez. — Mit csinált volna ma, ha nem szerveznek kommunista műszakot? — kérdeztük az ott dolgozó Nagy Lászlót. — Van egy háromszáz négy­szögöles kertem, abban tettem- vettem volna, de szívesen jöt­tem, hiszen senkinek sem le­het közömbös, hogy a gyereke bejut-e a bölcsődébe vagy óvo­dába és az sem, hogy az isko­lában milyenek a körülmé­nyek. A varrodában A PEVD1 konfekció gyár­egységének abonyi üzemében szombaton délután és vasár­nap délelőtt dolgozták le a 420 percet. Tóth Ferencné üzem­vezetőtől megtudtuk, minden­ki szívesen vállalkozott a munkára. A Sziklai Sándor szocialista brigád országos kezdeményezésével egyetértet­tek. — Itt is és a rádióban is hallottam erről a mozgalom­ról, őszintén mondom nekem nagyon tetszik — mondta Tóth József né. — Két kisgyerekem van és kicsit rájuk is gondol­tam, amikor úgy határoztam, eljövök. Tudom, mit jelent az, ha nincs elég óvodai vagy böl­csődei hely. Az én gyermekem sem jutott be azonnal az óvo­dába. A mai, külön műszakot vállaltam, bár kisebbik cseme­tém beteg. Az üzemben nyári kismama­ruhákat varrnak az NSZK-beli Richter cégnek. Ezen a dél­utánon 100 készülő ruha ment át Tóth Józsefné kezén. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1980. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK Ne vesszen kárba A legjobb reklám a jó minőség Korszerűsítik a Vadász utcai pékséget — Mennyi ember! Mit ad­nak itt ingyért? — Pénzért megyen, de áll­jon csak a sor végire. Ilyen olcsó trükkel nem szabad ám előre furakodni! Hát nem ér­zi a kenyér illatát? Náthás talán? Vagy nem olvassa a feliratot a bolt ajtaja fölött? Ilyen, és még ilyenebb szó­váltásokat minden piaci na­pon, sőt máskor is hallani a Dél-Pest megyei Sütőipari Vál­lalat ceglédi, Kossuth Ferenc utcai boltja előtt. Mióta az irodaház itt megépült, s ezzel egy időben korszerűsítették az itt levő pékséget, itt készül a környék leghíresebb kenyere. Azt, hogy legfinomabb, azért nem mondom, mert „kinek a pap, kinek a papné” — van, aki a jókora, háromkilós vek­nit becsüli, mások a rozslán- gosat, a burgonyapelyheset kí­vánják. Van választék. Sorol­hatjuk még a félkilósát, az egykilós cipót, a rozskenye­ret, a zsemlecipót, zsemle­vagy kiflitésztából készült zsúrkenyeret. * T ermékszerkezet — Ha már a listánál tart, segítek kiegészíteni — mond­ja Andó Antal, a vállalat igaz­gatója. — Ebben az évben a Vadász utcában hasonló pék­séget nyitunk, mint a Kossuth Ferenc utcai. Ott is az igen keresett, könnyű, korszerű technológiával gyártott kenyér készül, azt . fogjuk árusítani. Remélve, hogy a vásárlófor­galom is megoszlik. A korsze­rűsítés több mint 3 és fél millió forintba kerül, saját erőből kivitelezzük. Kukorica- pelyhes kenyérrel is megpró­bálkozunk. A város és környéke ke­nyér, péksütemény és más sü­tőipari készítmény ellátásáról beszélgetünk. Az igazgató em­líti: idei tervük lényege, hogy a termelési mutatók és ered­mények ismeretében a ke­nyérgyártást szorgalmazzák. Süteményből az előző évi­nél csak három százalékkal szándékoznak többet gyártani. A lakosság alapvető élelmi­szerellátása fontos, a másik szempont a gazdaságosság. Tu­datosan foglalkoznak a ter­mékszerkezet vizsgálatával. A nyersanyag- és az energiaárak alakulása a sütőipart is érin­tette tavaly. Mégis, a terme­lékenység 3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 76 ezer forint értékű energiát sike­rült megtakarítaniuk, te­temes értékben hajtó- és kenőanyagot, fűtőanyagot. A korszerű gépek, berendezések segítettek ebben, de segített az is, hogy a munkahelyi kol­lektívák megértették ennek a fontosságát. Megindult a Mi- zsei úti kenyérgyár korszerű­sítése. Ez a gyár a vállalat termelésének 30 százalékát végzi. Ha a rekonstrukció be­fejeződik, bizonyára tapasztal­ni majd a változásokat. A nép­gazdaság ágazati anyagi lehe­tőségeitől függ, milyen támoga­tást kaphatnak a megvalósí­táshoz. A rekonstrukció a ter­vek szerint ugyanis 55 millió forintba kerül. Hogy a gyári kenyér is jó, annak az a tit­ka, hogy a gépmatuzsálemek közt dolgozó pékek, betanított munkások nem engedik a ceglédi kenyér hírnevét: ha kell, nyolc ember helyett dol­gozik kilenc, hogy a minősé­get tartani tudják, a technoló­gia függvényében. Tizenöt sütöde A vállalatnak Cegléden, a ceglédi járásban, Nagykátán, a nagykátai járásban és Nagy­kőrösön vannak sütödéi, bolt­jai. Ez' az ellátási területe. Tizenöt termelő üzeme közül a Mizsei úti a nagyüzem, van öt középüzem, a többi kicsi. A termelésben 230—240 sütő­ipari munkás látja el nap mint nap a feladatát. A kor­szerűtlen munkahelyeken ke­nyeret sütni — nem könnyű kenyérkereset. így hát vannak munkahelyet változtatók min­den évben. Pedig ahol és amennyit lehet, igyekszik ja­vítani a vállalat. De ha fel­sorakozna vagy harminc em­ber azzal a szándékkal, hogy sütőipari munkás szeretne len­ni, nem küldenék el őket, mindnek jutna munkahely. Vállalati átlagban naponta 180—200 mázsa kenyér ke­rül ki a boltokba, péksüte­ményből 35—40 ezer darab. A szállítások a boltok meg­rendeléseihez és az igények­hez alkalmazkodnak. Hét vé­gén általában 30 százalékkal többre van szükség, mint a hét elején. A mennyiség vál­tozik — a létszám változatlan. Ez a szakmával jár. Kenyérből — takarmány Már készülnek a többnapos, április eleji „rohamra”. A pé­kek felszabadulásunk ünnep­napján, április 4-én is dolgoz­nak, hogy húsvétra legyen elegendő kenyér, kalács, pék­sütemény a boltokban. — Sajnos, az igény igen hullámzó, egyszerűen nem lehet pontosan felmérni — mondja az igazgató. — Pedig mi sem örülünk annak, ha többnapos ünnep után a kif­lik, zsömlék zsákszám kerül­nek vissza hozzánk, hogy morzsát gyártsunk belőle, mentve, ami menthető, a ke­nyeret pedig takarmányozás­ra kell továbbítani. Hogy csak a legutóbbit említsem: ja­nuár elseje után a ceglédi bol­tokból 18 mázsa kenyér gyűlt össze és ment takarmányozás­ra. Tavaly egész évben 168 mázsát szállítottak ki ha­sonló célra és 145 mázsa pék­süteményből lett morzsa. Pe­dig a morzsaüzemünk elsősor­ban nem az ilyen szállítmá­nyok feldolgozására vah be­rendezkedve. S hozzáfűzném, hogy ennyi sütőipari termék előállításához 9 ezer óra élő­munka kellett. Szóval, gon­dos felméréssel, rendeléssel ezzel is lehetne takarékoskod­ni. Reméljük, hogy a korszerű­sített üzemekből kikerülő ke­nyér — minősége a reklámja — kelendő lesz és ez is segít majd abban, hogy kevesebb le­gyen a. visszamaradó vekni. Eszes Katalin Koszorúzás, átadás Ünnepi megemlékezés Az abonyi községi ünnepsé­geket rendező operatív bizott­ság elkészítette a hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­ja tiszteletére rendezendő ün­nepségsorozat programját. A település központi ünnepségé­re április 4-én délután öt óra­kor kerül sor a felszabadulási emlékműnél. Ünnepi beszé­det mond Podmaniczki Ist­ván, a párt járási bizottságá­nak titkára, majd a társadal­mi és tömegszervezetek, üze­mek képviselői megkoszorúz­zák az emlékművet, r Hután négy órakor a Szemere Ber­talan úti temetőben elteme­tett szovjet katonák sírján is elhelyezik a kegyelet virágait. A Somogyi Imre általános is­kola Radák úti tanterem épü­letét április 3-án délelőtt II órakor adják át. Könyvelőgépeket vásároltak Egyre több a feladata és ez­zel együtt az adminisztrációs munkája is a ceglédi Városgaz­dálkodási Vállalatnak. Hogy az irodai létszámot ne növel­jék, más lehetőséghez folya­modtak : két könyvelőgépet szereztek be, a nyilvántartások könnyítésére. Elhunyt Fazekas János Életének 86 évében elhunyt Fazekas János, a jászkaraje- női Árpád Tsz nyugdíjasa, szá­mos kitüntetés birtokosa, aki a munkásmozgalomba 1918- ban kapcsolódott be és 1945 óta volt a párt tagja. Temetése március 28-án, pénteken délután egy órakor lesz a jászkarajenői temetőben. Üde, kicsi fenyők Cegléd legújabb emeletes la­kóházsorának környékét most rendezik. Nem is oly régen épült a beton járda, a ga­rázssor előtt parkosítanak, szegélykövek kerültek a föld­be, döngölik a talajt az asz­faltszőnyeg alá, termőföldet hordanak oda, ahol virágo­kat, hokrokat szeretnének ül­tetni. ’ A napokban, a társadalmi munkás kommunista szombat alkalmával csöpp fenyők ke­rültek az egyik, Táncsics ut­cára néző ház bejáratának közelébe. Csemetesorfal fo­gadja a betérőt. Mutatós, ked­ves a látvány. Bizonyára ár­gus szemmel őrzik tűlevelű kincseiket azok, akik szeretet­tel ültetgették a földlabdás fácskákat. Néhány év múlva Új termelési szerződések A nagykőrösi, kocséri és nyársapáti fóliás és szabad­földi kertészkedők az idén nagy lendülettel készülnek a zöldségfélék termelésére. Bi­zonyság erre, hogy a tavalyi­nál több termelési szerződést kötöttek. Mint Vida János, a nagykőrösi áfész felvásárlási osztályvezetője közölte, zöld­ségféléből már csak uborkára és fehér paprikára lehet szer­ződést kötni. Gyümölcsfélék­ből, melyekből a termelők szerint eddig még jó közepes termésre lehet számítani, min­den fajtára kötik még a ter­melési szerződéseket. Az utóbbi hetekben olyan hírek terjedtek el, hogy a pa­tisszon átvételi árát leszállít­megkérdeztük ják. Erről is Vida Jánost. Az idén a Nagykőrösi Kon­zervgyár 40 vagon patisszonra köttetett termeltetési szerző­dést. Szerződés nélkül senki se termeljen, mert nem veszik át. Arról szó sincs, hogy az átvé­teli árakat leszállítják. Az 5 és az 1 forintos átvételi árak ma­radnak. A külföldi vásárlók ragaszkodnak a belőle készülő konzerv jó minőségéhez. Ezért a gyár 5 forintos áron csak olyan termést vesz át, mely a 7 centiméter átmérőjű kari­kán, egy forintért pedig azt, amely a 12 centiméter átmé­rőjű karikán átesik. A patisz- szont naponta szedni kell. kellemes illatot árasztó, Im­pozáns látvány lesz ez. Egy sor üde zöld, télen-nyáron, a szürkés betonfalak, csillogó ablakszemek közvetlen közelé­ben. Mihelyt a komor tavasz mo- solygósabbra vált és több nap­sugarat kap a város, folytató­dik Ceglédért a vállalt — és a vállaláson túli — társadal­mi munkák sora. Akik kis­kertet készítettek házuk elé, betelepítik virággal, ügyelnek rá, gondozzák. Sok városlakó őszinte szíve vágya, hogy Ceg­léd mind rendezettebb, virá­gosabb, szebb legyen. Dánszentmiklós Vetélkedő a tsz-ben A dánszentmiklósi Micsurin Tsz kulturális bizottsága, a szövetkezet valamennyi szo­cialista brigádja részvételé­vel, vetélkedőt rendezett. Ezt az alkalmat használták fel a párt XII. kongresszusára való felkészülésre, megismerve az irányelveket.- A másik téma­kör a Micsurin Tsz 1979-es gazdasági eredményeinek elemzése és az idei gazdálko­dási tervek áttekintése volt. Az elődöntőben 23 csapat vett részt, a döntőben a hat legjobban szereplő gárda mér­te össze tudását. A hétfordu­lós versengésben az első he­lyet az Üj Élet állattenyésztő szocialista brigád, a másodi­kat a Vásárhelyi Pál — cse- Degtető öntözőberendezéseket készítő — szocialista brigád, a harmadikat a Pannónia kin­cse szőlészeti szocialista bri­gád érdemelte ki. Airíg a készlet tart: DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKKABÁTOK, KÉSZRUHÁK 40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK. OLCSO NAPOK ceglédi konfekcióboltjában, Kossuth Lajos tér 10/a. Néhány cikk az áruválasztékból: Divatos bársony férfikabát Fekete és barna színű műbőr férfi zakó Női kosztüm Műbőr kabát bakfisoknak 1620 Ft helyett 800 Ft 991 Ft helyett 642 Ft 956 Ft helyett 290 Ft 1580 Ft helyett 800 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom