Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

1980. MÁRCIUS 26., SZERDA «narr d/Pf V Kfunap ívkemence maketten Az ipari berendezések, gyárak adás-vételénél fontos sze­repet játszanak az igazi létesítmény alapján készített maket­tek. A méretarányos, gyakran működőképes modellek meg­könnyítik az üzletkötést is. A Képzőművészeti Kivitelező Vál­lalatnál most készült el a Kohászati Gyárépítő Vállalat egyik korszerű ívkemencéjének kicsinyített mása, amely a közel­jövőben egy nemzetközi kiállításra Djakartába kerül. Dióéixü búzacsíra Már nyárra készülnek A gabonaipar vállalatainál megkezdődött a felkészülés az idei termés fogadására: 148 malom őrli niajd a lakosság számára a búzát és a többi terményt, s 110 takarmány­gyárból szállítják a tápot, ta­karmányt az állattenyésztő te­lepeknek. Fejlesztésekre is sor kerül. Az iparág malmai az orszá­gos gabonatermés mintegy 50 százalékát vásárolják fel, s a betakarítás előkészületeihez a gépek karbantartása, felújítá­sa mellett a fogadóképesség bővíté­se az elsőrendű feladat. Az iparág műszaki fejleszté­sére megközelítően másfél milliárd forintot fordítanak. Miskolcon új üzem, Kecske­méten koncentrátumgyár épül, Mohácson pedig átadás, előtt áll az új malom. Csongrá- don régi épületek felújításá­val alakítanak ki gabonaőrlő üzemet, összességében a re­konstrukció, az új gépek, szál­lítóeszközök, raktárak s nem utolsósorban a korszerű szer- i vezési módszerek bevezetése I nyomán tovább javul a be­szállított termény minősége, jobb liszthez jut a sütőipar, javulhat a kenyér minősége. A gabonaápar számára le­hetőség nyílik arra, hogy bő­vítse az olcsóbb termékek vá­lasztékát. Az elmúlt évben forgalomba került a rizzsel azonos értékű árpagyöngy. Az idén már 4 ezer tonnával szállíthat ebből a termékből az ipar a kereskedelemnek. Az üzletekben a napok­ban jelenik meg a kukori­caliszt és a kukoricadara, melyből egész sor korábban elfelejtett vagy újfajta étel készíthető, mint például a tú­rógombóc, vagy kukoricatorta. A magas táplálkozásbiológiai értékű sárga- és zöldborsó- lisztből, illetve darából püré- krém levesek készülhetnek, sütemények adalékanyagául szolgálhatnak. Hamarosan megjelenik . a gyógyászati szempontból keresett rizsliszt, a gyomor- és bélbántalmak- ban szenvedőknek az étkezési korpa, valamint a dióízű bú­zacsíraliszt. » Vállalták — teljesítették Vízen a Duna-Europa uszály A kongresszus másottak napjára készült el A kongresszus második napján teljesítették vállalá­sukat a Mahart dunaharaszti üzemének szocialista brigád­jai: kedden 15 nappal a ha­táridő előtt vízrebocsátótták az idei második, sorrendben a 25. Duna—Európa típusú uszályt. A korszerű vízijármű gyártói munkaidejük jobb kihasználásának, a munkafo­lyamatok menetrendszerű megszervezésének köszönhetik sikerüket, amelyhez nagyban hozzájárult a múlt szombati kongresszusi műszak teljesít­ménye is. A Mahart részére készülő 1800 tonnás uszályt — amely nemcsak a Duna teljes hosszában, hanem az épülő Duna—Majna—Rajna- csatornán is használható — a jövő hónap elején átadják rendeltetésének, s ezzel lehe­tővé teszik, hogy a tervezett­nél korábbi használatba véte­lével a hajózási vállalat ex­port-import fuvarozásainál többletbevételhez jusson. Elen a versenyben Nyolc veresegyházi asszony Nem messze a nagyközséget jelző táblától, ahol a 3-as fő­út eléri Veresegyház határát, szerény cégtábla jelzi a Me- kofém Ipari Szövetkezet 3-as számú telepét. Itt dolgozik az a nyolctagú, Zrínyi Ilona ezüstkoszorús asszonybrigád, mely a szövetkezet szocialista közösségei közül elsőként csatlakozott a Sziklái Sándor brigád felhívásához, s; elhatá­rozta, hogy március 22-én munkával tölti a szabad szom­batot. Elhatározásukhoz csat­lakozott a szövetkezet többi szocialista közössége is. Amint Tomcsányi Jánosné brigádve­zető elmondta, elhatározták, hogy ha már úgy is bent van­nak, 480 percre kiegészítik a munkaidőt, hogy minél na­gyobb összeggel járulhassa­nak hozzá a nagyközség gyer­mekintézményei gondjainak megoldásához. Köszönőlevelek A brigádnapló tanúsága sze­rint nem ez az első eset, hogy a nagyközségben társadalmi munkán dolgoznak. Nekik is részük van abban, hogy ma már minden 3-t6 éves korú gyerek óvodába járhat Ve­resegyházon. Minden évben született legalább egy-két kö­szönőlevél a tanács elnöké­től, titkárától, vagy a párt- szervezet titkárától az óvoda, iskola, orvosi rendelő, gyógy­szertár, ABC-áruház, sportpá­lya építésénél vállalt társa­dalmi munkájukért, az önkén­tes véradásban való rendsze­res részvételükért. Ez a közösség mindig ki­tűnt a többi közül kezdemé­nyezőkészségével, tenniaka- rásával. ők temették be a balesetveszélyes emésztőgöd­Még kevés az ismerős név Húsasztaltól a zománcozóig Pest megyei újdonságok a Találmányi Hivatalban Napjaink műszaki-tudomá­nyos fejlődését egyebek kö­zött jól jellemzi azoknak a technikai újdonságoknak szá­ma is, melyekre alkotóik sza­badalmi oltalmat kérnek. Az Országos Találmányi Hivatal tavaly például 1640 teljes vizsgálatú szabadalmi bejelentést tett közzé, ami havonta 130—140 eddig még nem ismert gép, berendezés vagy gyártási eljárás leírásának - közreadását jelenti. A Szabadalmi Közlönyben megjelent leírások alapján — miután az előírt határidőn belül felszólalás, kifogás nem érkezett — tavaly 1489 eset­ben adták meg a szabadalmi védettséget. A szabadalmi be­jelentések, a közzétett leírá­sok és a megadott szabadal­mak között természetesen nemcsak hazai tudósok, mér­nökök, technikusok alkotásai szerepelnek, hiszen külföldi cégek és feltalálók is szép számmal kérnek oltalmat mű­szaki újdonságaikra. Mi annak néztünk utána a találmányi hivatalban, hogy szűkebb pátriánk vállalatai és szakemberei milyen eredmé­nyekkel képviseltetik magukat a bejelentések, a szabadalmak listáján. A monori Mezőgép kollek­tívája — Juhász Ferenc, Far­kas István, Horváth Kálmán és Juhász Péter — egy olyan élelmiszeripari, s főleg hús­ipari asztalt alakított ki, mely mind az igen szigorú hi­giéniai követelményeknek, mind pedig a gyárthatóság igényének tesz eleget. A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezetben Bálint Pál, Hajagos László és Mühl Jenő mágnesezhető tárgyak mozgatására szolgáló beren­dezést dolgozott ki, amely ra­kományképzésnél, gyűjtőcso­magolásnál alkalmazható elő­nyösen. Köztudomású, hogy a vegy­ipar mindig is dinamikusan fejlődő iparág volt, s ily mó­don számos műszaki újdon­ság kifejlődését tette lehető­vé. A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat a Műanyagipari Kutató Intézet jelentős közre­működésével grafit-műszénből készülő sikló és tömítő ele­mek előállítására dolgozott ki találmányi igénnyel bejelen­tett eljárást. Az újonnan alapított száz­halombattai Magyar Szénhid­rogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet egyik jogelődjében, a Nagynyomású Kísérleti Inté­zetben Jakob Károly, Török Ernő és Wéber Gábor motor­benzinbe adagolható lerakó­dásmódosító adalékanyag gyártására szolgáló eljárást alakítdtt ki. A gépipar technológiai el­járásait gazdagítja az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár mérnökének, Angyal Bé­lának szabadalmi bejelentése, mely zárógyűrűk csőszerel- vényházakba való erősítését írja le. A megadott szabadalmak között találjuk a MÉM gö­döllői Műszaki Intézetének két újdonságát. Molnár Ernő és Orosz Márton mezőgazda- sági gépekhez szolgáló biz­tonsági zárószerkezetre, dr. Kőszeghy Géza, Faragó And­rás, Takács Sándor és Balázs Mihály pedig forgólapátos műtrágyaterítő berendezésre kapott szabadalmat. A Pestvidéki Gépgyár hu­zalzománcozó berendezései jó hírnek örvendenek határain­kon túl is. Dr. Sebesi György és Wágner István a huzalzo­máncozó gépekhez alkalmaz­ható lakkszivattyú szabadal­mi értékű megoldását dolgoz­ta ki az elmúlt évben. Bár közel sem soroltuk fel e találmányok listáján olvas­ható valamennyi Pest megyei újdonságot, annyit minden­képpen le kell szögezni: a több mint másfél ezer meg­vizsgált és közzétett, s a csak­nem ugyanennyi elfogadott szabadalom között jövőre örömmel látnánk több ismerős nevet. W. B. rőt a telep megalakulása után, ők ültették az első fákat, me­lyek most már — 11 év múl­tán — tekintélyes koronát nö­vesztettek. Akkor mindössze 20—25 asszony kezdte meg a bútorvasalások szerelését. Most 126-an dolgoznak a te­lepen. Míg át nem adják a most épülő új szereidét, bi­zony össze kell zsúfolódniuk. S ahol sokan dolgoznak együtt, sok a hulladék is. A brigád kezdeményezésére mű­szak után 10 perc takarítás következik, s minden hét vé­gén nagytakarítást csinálnak a műhelyekben. Hol és hogyan? Figyelemre méltó az 1 fo­rintos mozgalmuk. Ennek az a lényege, hogy minden elejtett csavart, apró alkatrészt fel­vesznek, bárhol találják is, mert valamennyi forintot je­lent a szövetkezetnek. Kár, hogy ez a kezdeményezésük nem terjedt túl a telep hatá­rain. Ma még a szocialista brigá­dok között sem mindennapos az a gyakorlat, amit ők csi­nálnak. jSv elején, mielőtt le­írják a vállalásukat, • felkere­sik a telepvezetőt és a nagy­községi tanács elnökét; meg­kérdezik, hol és hogyan tud­nak segíteni. Így már most tudják, hogy 30 órát dolgoz­nak az új szerelde takarítá­sán, csinosításán, s azt is, hogy augusztusban az iskolá­ban takarítanak. Tíz évvel ezelőtt még olyan vállalásaik voltak, hogy pél­dául a tagok 80 százaléka be­iratkozik a könyvtárba. Most közös kirándulásokat szervez­nek, házigazda szerepet vál­lalnak a művelődési házban, s író—olvasó találkozóra hív­ták László Bencsik Sándort, a Történelem alulnézetben cí­mű darabja megtekintése után. Van választék Sorolhatnánk tovább a bri­gád eredményeit, példákat hozhatnánk a helytállásukra. Van választék a tarsolyuk­ban. A lényeg azonban az, hogy e kis közösség tagjai ön­tudatos munkásasszonyokká fejlődtek; látják a telep és nagyközség gondjait; tenni akarnak és bátran kezdemé­nyeznek. Nincs szégyenkezni­valójuk a nagymúltú gyárak régi szocialista közösségeivel való összehasonlításban sem. T. Ágoston László Egy pohár tej Hosszabb időtartamra terve­zett tanácskozások szünetében sem ritka, hogy megvendégelik a résztvevőket egy szerény uzsonnával. Szendvicsek, kávé. üdítő ital kerül ilyenkor az ásztól okira. így volt ez a Pest megyei Fogyasztási Szövetkeze­tek egyik megyei értekezletén is. A beszámolók és a szóbeli ki­egészítések után a tanácskozás elnöke a szünetben uzsonnára invitálta a résztvevőket. Kitá­rult a tanácsterem ajtaja, s a szénen megterített asztalok lát­tán nemcsak a gyomomedvek kezdtek el mozgolódni. Nem kis meglepetést keltett ugyanis a látvány: a tálcákon kiflihegyek, s mellettük, katonás sorokban, iskolatiej. A meglepődés csak pillanatokig tartott, a szokat­lan helyzet miatti tanácstalan­ságot felváltotta az elhatáro­zás: ha már ott* a tej, miért ne kóstoljuk meg. Köztudott, hogy bár az utób­bi években emelkedett hazánk­ban a tej és a tejtermékek fo­gyasztása, de még mindig elég keveset iszunk ebből a kelle­mes és tápláló nedűből. Ügy vé­lem. minden reklámnál, rábe­szélésnél többet ért a tanács­kozás szervezőinek nyugodt szívvel követésre ajánlható öt­lete! G. M. ünnepi készülődés Friss élelmiszerek Az április 4-i és a húsvéti ünnepeket megelőző nagyobb kereslet kielégítésére a ko­rábbinál is gondosabban ké­szült fel az élelmiszerkereske­delem. Az összefonódó ünnepi ellátást úgy szervezték meg, hogy a legtöbb élelmiszert már április 4-ét megelőző na­pokban megvásárolhassa a lakosság, s külön gondoskodnak mind a két ünnepre a napi friss élelmiszerekről. A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a két ünnep együttes ellátására országosan a tavalyinál több, 10 750 tonna hús- és húské­szítmény, ezen belül a tava­lyival azonosan 2450 tonna füstölt hús áll a lakosság ren­delkezésére. Az idén a tőke­húson belül több lesz a kere­settebb sertéshús. Baromfiból is a szokásosnál nagyobb kereslettel számolnak, kielégítésére — az igénynek megfelelő választékban — az ipar rendelkezik a szükséges árufedezettel. Az ünnepi ét­kezési szokásokhoz igazodva gondoskodtak elegendő tojás­ról is; a baromfiipar a tavalyihoz hasonlóan 7 —7,5 millió darabot hoz forgalomba. A tejipar, a korábbiaktól el­térően, az ünnepek előtti utolsó munkanapon is szállít sajtot és vajat az üzletekbe, amelyek egyébként április 5- én is kapnak friss szállítmá­nyokat. Az ünnep hetére 15,5 millió liter tejet, 4800 mázsa vajat, 7200 mázsa sajtot kap az élelmiszerkereskedelem. Vi­déken a tanácsi és a szövet­kezeti ipar, Budapesten pedig a Fővárosi Sütőipari Vállalat gondoskodik elegendő kenyér­ről, péksüteményről és ka­lácsról. A készletek lehetővé teszik mind mennyiségben, mind jó minőségben a szükségletek sze­rinti ellátást burgonyából, té­li almából és vöröshagymá­ból, s bár a tervezettnél ke­vesebb van leveszöldségből, az igények kielégíthetők. Tor­mából a tavalyi mennyiség csaknem kétszerese ugyancsak elegendőnek ígétkezik. A déligyümölcsök közül a héten érkezik az utolsó 500 tonnás tétel. Mazsolából gondoskodtak az igények szerinti mennyiség­ről, a késedelmes beérkezés miatt azonban várhatóan csak közvetlenül az ünnepek előtt jut el ^a budapesti hálózatba és a nagyobb városokba. A sütéshez szükséges egyéb élelmiszerek, ízesítők — ét­olaj, margarin, sütőpor, élesz­tő, vaníliás cukor, mák, dió — az igények szerint állnak a háztartások rendelkezéséra Hektáronként 800 mázsa Kisebb répa, több cukor A hazai cukorrépa-nemesí- tők ma már olyan fajta jelöl­tekkel is rendelkeznek, ame­lyek a kísérleti táblákon 800 mázsa hektáronkénti termést produkáltak, jelentették be a cukorrépa termelési rendsze­rek, a feldolgozó üzemek, az egyetemi. és kutatóintézeti szakemberek legutóbbi orszá­Optikai lencsekupolák A Magyar Optikai Művek számítástechnikai perifériákat és geodéziai műszereket is gyárt. A képen: optikai len­csék műveletközi ellenőrzése. gos tanácskozásán. Ezek az új fajták a cukorrépa-termelés fejlődésének új távlatait nyi­tották meg. A kíséreti és a gyakorlati termesztés tapasztalatai sze­rint, mint erre külön felhív­ták a figyelmet, nem nagy répafejek termesztése az el­sődleges cél. A másfél kilós­nál nagyobb répafejek cu­kortartalma ugyanis már csak alig tízszázalékos, míg ugyan­akkor a jó talajba vetett, kor­szerű agrotechnikával termelt kisebb répafejek cukorkihó- zatala 16—17 százalékos. Napi öt tonna fonal Nehéz évet zárt tavaly a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyár kerépestarcsai gyára. En­nek egyik oka: 1979 első hó­napjaiban akadozva ment a munka. Tanultak a tavalyi hibából s idén jobban szervezték meg a termelést. Eddig ütemesen teljesítették a havi programo­kat. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy gyapjúmosó­gépük már több mint száz­éves, s elavultak a festöde berendezései is. Az új kártoló-fésülő üzem­ben napi öt tonna úgyneve­zett fésült szalagot termelnek, bár az alapanyag-szállítás itt is okoz néha fennakadást. Tervszerűen dolgozik a fono­da is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom