Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
1980. MÁRCIUS 25., KEDD kMH, ap Kádár János előadói beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolóját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára ismertette. A beszámoló rámutat: — Hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai eseményéhez érkeztünk el, megnyílt és megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Feladatom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámolóját, amely a kongresszusi küldötteknek átadott előzetes írásos jelentés és a benyújtott határozati javaslat figyelembevételével készült. A Központi Bizottság az 1978 áprilisában elvégzett közbülső számvetésében éppen úgy, mint most, a felkészülés időszakában, kritikusan és önkritikusan elemezte a pártnak és vezető testületéinek munkáját, ellenőrizte a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság teljes felelősséggel jelentheti, hogy társadalmunk az öt évvel ezelőtt elfogadott programnyilatkozatban megjelölt távlati célok irányába fejlődik. A párt a XI. kongresszus által kijelölt úton haladt. Az előreláthatónál nagyobb nehézségeket leküzdve a szocialista építőmunkában jelentős eredményeket értünk el minden területen. Népünk előbbre jutott a szocialista társadalom építésében, hazánk, a Magyar Népköztársaság erősödött, fejlődésünk a felemelő távlati céljainkhoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Központi Bizottság köszönetét mond a párt tagságának és párton kívüli szövetségeseinknek, a magyar munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, egész népünknek azért a helytállásért, céltudatos és odaadó munkáért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és népünk nevében köszönetét mondunk a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak, a világ velünk együtt küzdő haladó erőinek, a Magyar Nép- köztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együttműködésért, amellyel népünk munkáját támogatták. A központi Bizottság javasolja a kongresz- szusnak, erősítse meg pártunk politikai irányvonalát, és a jelenlegi helyzet követelményeinek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amelyek megoldása biztosttja hazánkban a szocialista társadalom további töretlen fejlődését. A NEMZETKÖZI HELYZET ÉS HAZÁNK KÜLPOLITIKÁJA Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét követve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke megszilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocialista közösség országai jelentős eredményeket értek el az új társadalom építésében, internacionalista összefogásuk, közös fellépésük döntő tényezője a békéért, a társadalmi haladásért vívott világméretű harcnak. Kapcsolataink a beszámolási időszakban egészségesen fejlődtek, és a jövőben is mindent meg fogunk tenni, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysége, politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködése. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az elmúlt öt évben tovább szilárdult internacionalista egységünk a világ első szocialista államával, az emberi haladás ügyének fő támaszával, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbonthatatlan barátsága még erősebb lett. Ez nagyszerűen kifejezésre jutott a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett múlt évi látogatásának minden mozzanatában, örülünk, hogy ebből az alkalomból ismét Magyarországon üdvözölhettük igaz barátunkat, a béke és a haladás ügyének kiemelkedő harcosát, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat. A magyar—szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szocialista céljaink, alapvető érdekeink közössége. Sokoldalú kapcsolataink, együttműködésünk további fejlesztése nemzeti érdekünk. A világpolitikában fontos szerepe van annak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért, az új gyarmatosító törekvések ellen vívott harcban. A beszántblási időszak történelmi jelentőségű eseménye volt a szabadságáért küzdő testvéri vietnami nép győzelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság létrejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyzetet teremtett Délkelet-Ázsiában. Kambodzsa és Laosz népe előtt is megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti felemelkedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszabadító és demokratikus forradalmi mozgalmak sikereit és kifejezte a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek az újgyarmatosítók és mindenfajta agresszor eLlen folytatott harcával. Rámutatott, hogy hazánk a nemzetközi élet jelentős tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgalmát, támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit^ _ a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, társadalmi előrehaladásukért. A nemzetközi helyzetet befolyásoló tényezők között szólni kell arról is — folytatta a Központi Bizottság első titkára —, hogy az elmúlt években tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága, éleződtek a tőkés országok belső ellentmondásai, erősödött az energia- és nyersanyagforrásokért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világrendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlettebb tőkés országokban is mutatkozó gazdasági megtorpanások, az infláció, a tartósan nagy arányú munkanélküliség következtében súlyosbodnak a dolgozókra háruló terhek, fokozódnak a politikai feszültségek. Az a körülmény, hogy a tőkés országokban erősödik az egyoldalú előnyökre való törekvés, a protekcionizmus, növeli a világgazdasági kapcsolatok bizonytalanságát. Ez kedvezőtlenül hat a tőkés országoknak a szocialista, illetve a fejlődő államokkal fennálló kapcsolataira is. Az utóbbi időben a nemzetközi helyzet éleződött, újra a hidegháború idejéből ismert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürügyén — általános szovjetellenes, antikommu- nista, a szocialista társadalmi rend ellen irányuló propagandakampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni fellépésük is ezt a célt szolgálja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a törvényes afgán kormány a külső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió — a nemzetközi joggal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítségkérés és segítség- nyújtás okai megszűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivonására, A jelenlegi nemzetközi feszültségek előidézői valójában azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi haladással szemben álló imperialista erők, amelyek nyomban Helsinki után fokoztak támadásukat az enyhülés irányzatával szemben Ezek az imperialista körök szeretnem megbontani a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölényre tegyenek s,zer^* ^zt vilago- san jelezte már a közel-keleti helyzet rendezésére vonatkozó közös szovjet—amerikai állásfoglalás figyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások növeléséről, valamint 1979. évi brüsszeli határozata, amely uj, közáphatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nemcsak. Európa, hanem az egész világ békéjére, es kedvezőtlenül hat az enyhülés további alakulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők külpolitikai lépései is. Nacionalista, hegemonista törekvéseiktől vezetve, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, nyíltan együttműködnek a nemzetközi imperializmus szélsőséges, agresszív köreivel. Népünk határozottan elítélte a szocialista Vietnam elleni kínai agressziót, amely nemcsak a vietnami és a kínai népnek, hanem a szocializmus általános éraekeinek is súlyos károkat okozott. A nemzetközi helyzet kiélezésére, egy újabb fegyverkezési hullám elindítására törekvő imperialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük kivívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperializmus igája, a kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult népek minden körülmények között megvédik vívmányaikat. A Szovjetunió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságuk, függetlenségük, szocialista vívmányaik védelmeért, békás építő terveik valóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogásával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új fegyverkezési hullám elindításának, egy új világháború kirobbantásának megakadályozására. A haladó, demokratikus, bákeszerető erők hatalmasak és növekszenek; a reakció próbálkozásai megtörnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ eljövetelében reménykedik, amelyben tartós és szilárd lesz a béke. Most minden ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést készek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy célja felé közelít. A Varsói Szerződés szervezete — amelynek keretében a Magyar Népköztársaság híven teljesíti kötél lezettségeit — immár 25 éve látja el becsülettel védelmi feladatait. A Varsói Szerződés szervezete nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megvalósításáért dolgozik. Azt tartjuk, hogy a • tervezett madridi találkozóra konstruktív szellemben kell készülni. Síkraszál- lunk egy olyan európai értekezlet mielőbbi megtartásáért, amely bizalomerősítő intézkedéseket tárgyalna meg, s eltorlaszolná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükségesnek látjuk a SALT—II., a hadászati támadó fegyvereket korlátozó szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi törvénybe iktatását, az újabb, középhatósugarú rakéták té- lepításére hozott NATO-döntés végrehajtásának felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő további tárgyalások reális feltételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő népekkel, a világ haladó erőivel vagyunk szolidárisak. Ez érvényesül pártunk nemzetközi munkájában, kormányzatunk mindennapi külpolitikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szoros együttműködésre, a fejlődő, az el nem kötelezett országokkal baráti kapcsolatokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a kölcsönös érdekeknek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok épültek ki, és készek vagyunk ezeket továbbfejleszteni a jövőben is. Minden országnak vannak sajátos érdekei. Vannak azonban olyan érdekek, amelyek alapvetően fontosak minden ország számára, függetlenek attól, hogy valamely szövetségi rendszerhez tartozik, vagy az el nem kötelezett országok mozgalmához, vagy semleges. A fegyverkezésre fordított óriási összegek mind nyomasztóbb terheket rónak a népekre, ezeknek csökkentésével jelentős anyagi eszközöket lehetne felszabadítani a népek javára, az emberiség égető és közös problémáinak megoldására. A béke megőrzése mellett ilyen fontos, közös erőfeszítést igénylő feladatok: a világ nyersanyag- és energiaproblémájának megoldása, a közlekedés fejlesztése, a természeti környezet védelme, a föld egyes térségeiben a súlyos népbetegségek, az éhínség és a nyomor leküzdése, az írástudatlanság felszámolása. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét, a Magyar Népköztársaság külpolitikáját a jövőben is az internacionalizmus, a szolidaritás, a népek közötti barátság magasztos eszméje és a békés egymás mellett élés elve határozza meg. Népünk teljes mértékben támogatja nemzetközi törekvéseinket, külpolitikánkat. A jövőben is arra törekszünk, hogy jó hazai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így szolgáljuk népünk, hazánk érdekeit^ s egyben az általános haladás és a béke ügyét. TÁRSADALMI VISZONYAINK, SZÖVETSÉGI POLITIKÁNK A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Társadalmunk életében a párt vezető szerepe érvényesül, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom határozza meg. A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja; erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építő munkának éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzetközi megítélésének. Népünk a beszámolási időszak öt esztendejében is magas fokú politikai érettséget, nagy A testvérpártok küldötteinek egy csoportja felelősségérzetet és fegyelmezettséget tanúsított politikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista építőmúnkában, a bonyolult helyzetekben, a nehéz feladatok megoldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizonyítéka, az elemi kötelességteljesítésen túl, a szocialista munkaversenyben, a nemfes, közösségi célú, önzetlen társadalmi munkában megnyilvánuló, növekvő számú felajánlás és ezek teljesítése. A teljes képhez hozzátartozik, hogy tapasztalunk közvéleményünkben a gazdasági _ problémákkal kapcsolatban, s az utóbbi időben a nemzetközi feszültség növekedése következtében bizonyos aggodalmat, valamint a társadalmunkban fellelhető negatív jelenségek miatt kritikai észrevételeket is. A párt, a Központi Bizottság, kormányzatunk a bizalom alapján a valóságos helyzetet tárja közvéleményünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségekről is, és figyelembe veszi a megalapozott, jogos bírálatot. Ettől az sem tart bennünket vissza, hogy társadalmunkban törpe kisebbségben ugyan, de akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünkkel, politikánkkal ilyen vagy olyan oknál fogva nem értenek egyet; sőt egyesek kritikátlanul átveszik az imperialista propaganda szólamait, lebecsülik népünk eredményeit, kételyeket igyekeznek támasztani. A kongresszusi felkészülés hónapjai, az irányelvek országos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egységes, eltökélt és bizakodó. Közös törekvésünk, hogy a helyes határozatokat következetesen hajtsuk végre, határozottabban lépjünk fel a szocialista építőmunkát hátráltató, a közösség érdekeit sértő jelenségekkel szemben. A párttagság, népünk kész politikánk következetes megvalósítására, azoknak a terveknek, intézkedéseknek támogatására, amelyektől várható vívmányaink megszilárdítása, az ország gondjainak megoldása, a további fejlődést és fölemelkedést akadályozó kedvezőtlen jelenségek leküzdése, Kádár János ezek után rámutatott, hogy a társadalom osztály tagozódása a legutóbbi öt évben nem változott. A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pártonkívüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak a közös szocialista célokért. Fejlődésünket a munkásosztály, a
