Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

A rakodás operatív irányítása A vasút idei áruszállítási növényvédő­repülő sítményű adatfeldolgozó beren­dezésekhez kapcsolt végkészü­lékkel, úgynevezett terminál­lal látnak el. A terminál bil­lentyűin beütött adatok azon­nal megjelennek a központ gé­peinek memóriaegységén. Dinamikus fejlődés Külön gépi információs rend­szert építenek ki a záhonyi át­rakókörzetben 1982-ig. A záho­nyi számítóközpont nemcsak információk gyűjtését és továb­bítását teszi lehetővé, hanem később alkalmas lesz az ott fo­lyó átrakási munka operatív irányítására is. Ezek az „okos” géjőek képesek lesznek arra is, hogy tervet készítsenek az át­rakókörzet 9 pályaudvarán fo­lyó munka leggazdaságosabb megszervezésére. A MÁV-nál a gépi adatfel­dolgozásnak szép múltja van. 1927-ben vásárolták külföldön az első lyukkártya gépeket, ezek a mai elektronikus szá­mítógépek ősei. 1961-ben állí­tották munkába az első elekt­ronikus számítógépet, és azóta ez az ágazat a technika dina­mikus fejlődésével együtt fej­lődött. Ma már a legkorsze­rűbb körülmények között 630 ember végzi éjjel-nappali mű­szakban a beérkező adatok rögzítését, feldolgozását, a gé­pek javítását, karbantartását. KGST-együttműködés A rendezőpályaudvarok mun­káját is fokozatosan gépesítik. Számítógép segíti az adatfel­vételt, az okmányfeldolgozást és a vonat-összeállítást Komá­romban, az idén üzembe lép a hegyeshalmi számítóközpont, jövőre pedig Hatvanban és Miskolcon is hasonlót hoznak létre. A rendezőpályaudvarok gépesítésével meggyorsul a vo- natrendezés munkája, s gazda­ságosabban, jobban kihasznál­hatják a meglevő teherkocsi­kat, vontatójárműveket. Az ostor — vagy miként a rendőrségi fogdában őrzött dömsödi bádogos mondogatja, az ustor —, időközben eltűnt. Hatósági elkobzástól tartó ra­vaszkodás, vagy valami babo­nás félelem rejtette-e el — ki tudja? A suhogó, pattogó bőr sorsáról, mióta embörré emelték lú ■ helyett, senki egyetlen szót sem ejt. Pedig a halál máskor oldja a nyel­veket. A bírósági tárgyaláson töm­ve volt a megyei törvényház zordszürke nagyterme. So­vány fiúk, nagybajszú vének, színes ruhás asszonyok ültek szorosan egymás mellett. Ta­lán sohasem volt még ekkora komorság ebben a helyiség­ben, pedig fekete gyászban csak egyetlen ember jött ide. A magányos fiatalasszony a per előtt furcsán skandáló hangon odaszólt valamit a megbilincselt férfinak, de az egy szót sem értő börtönőr azonnal elhessegette. Egy lyukas zakó... A vallatás kínlódva megy. A tettes nehezen igazodik el az időben, újra meg újra ösz- szekeveri az áldozat nevét ko­rábbi feleségével. Csak azt hajtogatja egyre: — Megcsalt engem. — És rajtakapta az asz- szonyt? — kérdi a bírónő. — Nem, kéremszépen, so­hasem. Mert mindig úgy in­tézte, hogy én azt meg ne lássam. De felismertem az öl­tönyömet azon a peregi em­beren. Lyuk volt a zakó uj- ján. Erre mérgelődtem meg nagyon és... — És elővette az ostort... — Előbb még az asszony bement a börtönbe. — Hova? — A börtönbe, tisztelt bíró­ság. Hiszen ott töltötte a fél életét, ott öregedett meg egé­szen. — Miért csukták be a ma­ga feleségét? — Mert lopott és kérege­— Na és mikor került a börtönbe? — Utoljára 1974-ben. Vagy 75-ben? — Hogy jön ez ide Kun György? Hiszen maga tavaly ősszel látta meg azt a kiégett zakót. — Nem, kéremszépen, -az még akkor volt. — 74-ben, vagy 75-ben? — Igen. — És ezért verte meg 1979. szeptember 24-én este a fele­ségét? — Igen, mert eszembe ju­tott a zakó, tisztelt bíróság. Csend lesz a tárgyalóterem­ben. A tanácstalan némaságot valaki hirtelen hátul töri meg, s a padsorokban már az első szóra mozgolódni kezdenek. A feszültség kitörni készül, de a bírónő kiküldi a hangosko- dót. Erre mintha mindenki megnyugodna. Jósnő a pusztán Kunná egyébként valóban sűrűn járta a börtönöket. Ba­bonás történetekkel jövendölt akor is, mikor a. 70-es évek közepén utoljára lebukott. A valószínűtlenül távolinak tű­nő, s mégis napjainkban meg­esett história húsvét táján kezdődött valahol az apaii pusztán. Kunné, vagyis Mari­ka, a jósnő, egy tanyai csa­ládnak jövendölte meg, hogy haláleset vár rájuk, mert ron­tás van házon. A család hi­tetlenkedve fogadta e külö­nös kinyilatkoztatást, de Kunné nem hagyta nyugodni őket. Konyharuhába csavart egy tojást, s ráléptette előbb a férfit, majd az asszonyt is. Aztán kibontotta a törölgetőt s közben észrevétlenül egy koponya alakú tárgyat helye­zett az összetört tojás sárgá­jába. Azt mondta, az a kopo­nya jelenti a halált. Ezután a végső bizonyosságért felbon­tatta a háziakkal díszpárnái­kat, melyekben korábban va­lahogy malackörmöket és haj­fürtöket rejtett el. A rontás újabb jeleit a családfő talál­ta meg... A rémült háziak ezután Több száz milliós adatbank A MÁV elektromos agvtrösztiében 6 __________________________________________________\/i< Na ponta bemérik pontossásukat és karbantartják a számítógépeket A számítógép munkájának ellenőrzése Munkaügyi viták Felmondás egy rokkantnak Az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizott­sága egy gyári lakatost 50 százalékos munkaképtelennek nyilvánított. Az illető több­ször kérte munkaadóját: to­vábbra is foglalkoztassák. A vállalatnál szervezett rehabili­tációs bizottság írásban meg­állapította, hogy a lakatos egészségi állapotának megfele­lő munkakört nem tudnak biztosítani, szóban azonban munkalehetőséget kínáltak ne­ki. Ezek után — a rokkant- ; nak azon a címen mondtak I fel, hogy a rehabilitációs bi­zottság ülésén fölajánlott mun- I kaköröket nem fogadta el. A rokkant a vállalat ellen a felmondás hatálytalanítása, elmaradt jövedelme és jubi­leumi jutalma kifizetéséért pert indított. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasítot­ta. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására az ügy -a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Nem lehet felmondani annak a dolgozónak, aki egész­ségi állapotának romlásából eredő és az 50 százalékost el­érő vagy azt meghaladó mun­kaképesség-csökkenés miatt teljes értékű munka végzésé­re alkalmatlanná vált. A la­katos munkaképesség-csökke­nése 50 százalékos és baleseti járadékban ' részesül, tehát a felmondási tilalom rá is vo­natkozik. Ilyen körülmények között a vállalat csak bizo­nyos feltételek fennforgása esetén mondhátott volna fel, mint például akkor, ha a rok­kant az egészségi állapotának megfelelő új munkahelyet nem fogadja el. — Ebben az esetben azon­ban az igazgató — a rehabi­litációs bizottság javaslata alapján — új munkahely biz­tosítására írásbeli intézkedést nem tett — hangzik tovább a határozat. — Ilyen körül­mények között, ha a lakatos a rehabilitációs bizottság szó­ban tett foglalkoztatási javas­latát nem fogadta el, ez nem tekinthető olyan visszautasí­tásnak, ami a felmondásra alapot szolgáltatna. Egyébként a felmondás kát okból is sza­bálytalan és jogszerűüen: elő­ször, mert visszamenőleges hatállyal történt, ami tilos, másodszor, mert fáimon iási időt nem állapítottak meg, ho7 lőtt a felmondás tartamára a dolgozót az átlagkereset meg­illeti. A jubileumi jutalom iránti igény jogosultságát az első fokú bíróság nem tisz­tázta. Mindezekért ítéletét ha­tályon kívül kellett helyezni, és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasíta­ni. Az emberre emelte ai ostort mindent elhittek, s most már ők könyörögtek a jósnőnek, hogy a rontást űzze el. Kun­ná pénzért, sok pénzért meg­ígérte ezt. A pusztai család ettől kezdve kölcsönöket vett fel, hogy fizetni tudja a ja­vasasszonyt. Júniusban Kun­ná kijelentette, el kell men­niük Nógrádba, Hasznos köz­ségbe, ahol bizonyos Szén« Klárika néni lakik, s ahol egy szent kút is található, mely­nek vizével végleg elűzhető a rontás... S egy nyári nap reggelén valóban elindultak északra. A faluba érve el­mentek egy idős asszonyhoz, akit Kunné Szent Klárika né­ninek nevezett, majd a ká­polna előtti nyomós kútból megtöltötték a magukkal ho­zott műanyag kannákat, de- mizsonokat és üvegeket. Ha­zaérve belocsolták vele a há­zat, s itták-itták a hasznosi áldott vizet... A hihetetlen­nek látszó, misztikus bűneset, amely során a babonássá tett családtól 29 eper forintot csalt ki ijesztő történeteivel Kun­né, a Ráckevei Járásbíróság irattárában található meg, a 453/1975 jelzetű aktában. A hatodik napon A tárgyalóteremben mintha egy homályos hátterű tragi­kus ballada elevenedne meg... A bírói pulpitus előtt orvos­szakértő beszél az asszony kínjairól, a szilvakék nyomo­kat hagyó ostorcsapásokról és az összecsíkozott testről, amelyen horzsolás, véralá- futás nélkül egyetlen tenyér­nyi szabad folt nem maradt. Kunné a hatodik nap bele is halt sérüléseibe. Ennyi ütés még egy lónak is sok lett volna — suttogja valaki a hátsó padsorokban. Aztán jönnek a tanúk. Köz­tük az áldozat lánya, a tet­tes mostohagyereke, Ö a gyász­ba öltözött magányos nő. Em­lékeket idézve beszél, szavai súlyosabban vádolnak az ügyésznél. — Jól tudom én, bár régóta nem élek veletek, anyámat hányszor kéregetni, jósolni küldted. És ha nem ment, ütötted. Így volt, Csűri? Így volt, tudod te jól. Emlékszem, mikor sós vizet itattál vele, mert nem lopott. És féltet­ted, Csűri, mindenkire, még a tulajdon fivéreidre is. Mond­jam el, mikor a nyáron ná­lunk, lecibáltad róla a ruhát, annyira féltetted ? A karikás szemű lány be­szél, beszél és lassan a való­ság helyett legendák kegyet­lensége szövődik szavaiba. Maga is látta a holttestet, mégis ősrégi kínzásokról, ló után kötött asszonyról, testbe dugott vasakról beszél, mint­ha csak nem lett volna elég a szeptemberi kegyetlenség. A végén átkokba kezdene, de csendre intik ... S a következő súlyos és ko­mor mondatok már az ítéletet hirdető szavak. Kun György 48 éves, írástudatlan vándor kisiparost, a Pest megyei Bí­róság halált okozó testi sérté­sért 7 esztendei börtönre ítélte. A vádlott enyhítésért a Leg­felsőbb Bírósághoz fellebbe­zett Babus Endre 1980. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP Startra, készen a terve 137 millió tonna áru fu­varozását írja elő. A terv ki­dolgozásánál figyelembe vet­ték, hogy a közúti fuvarozás a dráguló üzemanyagköltségek miatt egyre gazdaságtalanabb, a fuvaroztatók az olcsóbb vasúti szállítás mellett dönte- pek. Adatok összesítése A Déli-pályaudvar korszerű üzemi épületében kapott he­lyet másfél évvel ezelőtt a MÁV számítástechnikai üze­me, amelyben R—10-es és R—4Q-es típusú számítógé­pekkel naprakészen figyelem­mel kísérik a tehervonatok út­ját, a kocsik be- és kirakását, p. vasúti határforgalmat. A vasúti áruforgalmi nyilvántar­tások elkészítésén kívül eze­ken a gépeken számítják ki a fuvardíjakat, itt állítják ösz- gze a fuvarstatisztikát, a vas­úti állóeszközök, a járműpark, a gépi berendezések nyilván­tartását és a külföldi kicsik díjának elszámolását. A határállomásokról a ki- és belépő szerelvények kocsijai­nak adatait távgépírón továb­bítják a debreceni, a pécsi, a miskolci és a szegedi vasút- igazgatóságokra, ahol a helyi központokban rendezik, össze­sítik a beérkezett információ­hat, és gépi úton továbbítják a budapesti számítógépköz­pontnak. A jövő év végére va­lamennyi nagyobb határállo­mást a budapesti nagy telje­A határállomások adriai megjelennek a terminál képernyőjén Az adatokat betáplálják a számítógépbe A szocialista integráció vív­mánya, hogy a baráti országok közös kocsiparkja, az OPW, munkájában két év múlva már közreműködik a számítógépes forgalomirányítás. Példakép­pen : Bulgáriából Stockholm fe­lé haladó tehervon^t minden fontos adatát a szocialista or­szágok vasútjai „közlik” a prágai számítógépekkel: első­sorban a vonatok határállomá­sokra való érkezési és indulási adatait, amelynek a nemzet­közi elszámolás szempontjából van jelentősége. A KGST-or- szágok az OPW prágai köz­pontjával a számítógépes in­formációs rendszert 1982-re valósítják meg. B. L Javítják a Me­zőgazdasági repü­lőket a MÉM Re­pülőgépes Szolgá­lat bázisain. A ja­vító-karbantartó munka már nagy­részt befejeződött, s megkezdték a földek műtrágyá­zását is. Képün­kön: ellenőrzés felszállás előtt. prsr tstr.rn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom