Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
1980. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK %f6ttav Ifjúsági világkonferencia Február 8. és 10. között Koppenhágában tartja soron következő végrehajtó bizottsági ülését a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. A tanácskozás felelősségteljes feladata, hogy elemezze a nemzetközi helyzet alakulását, a DÍVSZ és 72 tag- szervezetének munkáját, s elfogadja az idei akcióprogramot — jelentette be Emesto Ottone Fernandez, a világszövetség elnöke szerdáin, a szövetség budapesti székházéban tartott sajtókonferenciám. Bonyolult nemzetközi helyzetben kell dönteni arról — fűzte hozzá —, hogy földünk haladó és demokratikus érzelmű ifjúsága milyen új nemzetközi méretű megmozdulásokkal, akciókkal járulhat hozzá a békéért és a leszerelésért folytatott harc si- kepéhez. Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára arról szólt, hogy a vb-ülésen öt újabb ifjúsági szervezet felvételéről is döntenek. Bejelentette: még ez év őszén Mexikóban több mint 250 küldött részvételével világméretű ifjúsági konferenciát tartanak az új nemzetközi gazdasági kapcsolatok 'kérdéseiről, Szerkesztőségünk vendégei voltak Három szovjet újságíró A kert csak keret Csodás környezet, komoly munka Szerdán három, hazánkban tartózkodó, szovjet újságíró látogatott el a Pest megyei Hírlap szerkesztőségébe, s ismerkedett a lap munkájával. Képünkön balról jobbra: Piotr Szutyko, a Brcszt megyei lap, a Zarja főszerkesztője, Vlagyimir Szelivanov, a Szovjetszkaja Rosszija szerkesztője, a lap szerkesztő bizottságának tagja és Andrej Zaccrkovnij, az Ivano—Frankovszki megyei lap, a Prikarpatszkaja Pravda főszerkesztője. A fő kérdés: hogyan tovább? Faffuts éSé fiatotok hete sáfára A faiun élő fiatalok heté- nidk célja: foglalkozzanak a rendezvényeken a Pest megye mezőgazdaságára váró feladatok megismertetésével, végrehajtásával, nyújtsanak segítséget, módszereket a gazdasági, politikai agitáció javításálhoz, szolgálják az akcióprogram megismertetésével a feladatok egységes értelmezését, az alacsony 17,4 százalékos szervezettség növelését, vonják be a KISZ-en kívüli fiatalokat, az ifjúsági, szocialista brigádok tagjait Papírfonna szerint öt éve minden esztendőben vissza-v isszaitérő rendezvénysorozat Pest megyében a falun élő fiatalok hete. A legutóbbi az elmúlt év decemberének közepén kezdődött s február másodikáig tartott. Semmiképp sem egy hét Mi Is történt ez alatt az idő alatt, edérték-e a kitűzött célokat? — erről beszél Szennán Tibor, a KISZ Pest megyei Bizottságának mező- gazdasági felelőse: — A papírforma szerint minden feladatát teljesítette az eseménysorozat a valóság azonban az, hogy a megye egyes járásaiban, településen nagy különbségek mutatkoztak a célok felfogásában, s ezek tükröződitek a történtekben is. Mindent egybevetve a megye ötezer mezőgazdaságban dolgozó KISZ-fiatal járlak háromnegyede, s a nem KISZ- tag fiatalok közül is sok vett részt az elmúlt hónapok programjában. Elöljáróban még annyit: ez idén munka- cöntrikusabb volt a falun élő fiatalok hete, s -helyi jel- legűbb, mint tavaly Arra törekedtünk, hogy kevesebb legyen a központi, megye: rendezvény, s mindenekelőtt saját házuk táján nézzenek körűd a fiatalok. — Jóllehet formabontónak számít, hogy mintegy kéthónaposra húzódott az eseménysorozat, úgy tűnik, Így inkább szolgálta ’az imént említett munikacantrikusságot. s azt, hogy mindenütt a konkrét tennivalókat vagy éle számba. Nem unatkoztak — A falun élő fiatalok természetesen nem unatkoztak, gazdag volt a választék. Kezdjük a megyei rendezvényekkel. Ezek közül első volt a hetek megnyitója, december 15-én az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetben. Itt munkaértekezletet tartottak, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban tevékenykedő Fiatal Agrárszak- smberek Tanácsának vezetőd. Olyan gondokról esett szó, mint ezeknek az újkeletű — először tavaly alakult — tanácsoknak a kezdeti gondjai, a kapcsolatok, szervzeti kereteit, feladatok megteremtése, kiválasztása. Jó lenne, ha e fórumok színhelyei lennének annak a gazdasági és politikai alkotómunkának, amely sajátos eszközökkel — az újítómozgalomban, kutatásban való részvétellel — segítené az országos teendők valóra váltását. E napokban is alakulnak még ilyen tanácsok, eddig megyénkben 15 jött léke. •— A másik, ugyancsak munkaértekezlet jellegű eszmecsere a sorozat zárója volt: február 2-án a Sasad Termelő- szövetkezetben találkoztak fél- szózan a mezőgazdasági KISZ- alapszervezetek és -bizottságok titkárai, valamint a tar- melési munkabizottságok vezetőd. Előadásit hallottak arról. melyek a népgazdaság elmúlt évi eredményei, idei és hosszabb távú feladatai, s arról, milyen módszerekkel, és mit tehetnek ezekért a mezőgazdasági KlSZ-alapszer- vezetek. Ezután vitafórummá alakult a találkozó, s szó esett a szocialista munkaver- seny-mozgalomiról, s helyi védnökségéről, a patronáló. a KISZ-radarról, a munkád mellé add a neved akcióról, a bSLŰCeszkedés, a pályakezdés gondjairól, — Végül megyeinek számító esemény volt a dolgozó fiatalok téli csehszlovákiai tábora is, ebben ötven, a mezőgazdaságban tevékenykedő KISZ-tag vett részt Vetélkedő, könyvnap — A járások közül kimagaslóan- jónak bizonyult a ceglédiek programja: a legerősebb — legügyesebb vetélkedő döntőjén 150-en mérték össze teljesítményüket a tízpróbán, nyolcvanon követték Petőfi útját a Kutyakaparó Csárdától Kőcserig tartó emlóktúrán. Irodalmi összeállítás, tekeverseny, disco, játékos vetélkedő fűszerezte ezt a programot A nagykőrösi Mészáros János Tsz-ben pedig tömegsiportnapot tartottak, ezen százharminc fiatal mérkőzött — A nagykátai járásban is megtartották a legerősebb- legügyesebb vetélkedő döntőjét, s volt Tápiószentmárton- b an teremfociverseny, valamint sort kerítettek a kukoricabetakarítási verseny értékelésére és szakmai-politikai vetélkedőt is szerveztek. — A lakóhelyi és munkahelyi KISZ-alapszervezetek programj a sem volt szegényes. Csak néhány példát: az Óbuda Tsz 7. sz. alapszervezetének 45 tagja 1350 órányi társadalmi munkával műhelytakarítást végzett, a Rákosmezeje Tsz fiataljai 200 idős. embernek szerveztek tsiz- nyugdíjastalálkozót, s ugyanitt a termelés jobbá tételére ötletbörzét is tartottak. A nagykőrösi Mészáros és kocséri Petőfi tsz-ben hulladékgyűjtési akció volt, a nagykovácsi Rozmaring Szövetkezetben megalakult ' a szakemberek köfé, a dünatar- sányí nagvközségi KISZ-bi- zottság .pedig mezőgazdasági könyvhetet rendezett január C-tól 13-ig. if E tarkaságot látva okkal öt- liik fel a kérdés, hogy vajon mi mindezek gyakorlati haszna? Nos, jól bizonyította ez az időszak. hogy7 nemcsak szórakozik és táncol a KISZ- tag, hanem tartalmas kulturális elfoglaltságot is talál, aktív részese a közügyeknek, a gazdasági építőmunkának, többletfeladatokat is vállal, s végül, de nem utolsósorban, talán újabb tagokat is nyert így a KISZ. V. G. P. Vácrátót, a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutatóintézete. Dr. Borhidi Attila, igazgatóhelyettes: — Az intézethez többszörösen is téves asszociációk kapcsolódnak. Sokan úgy gondolják, itt csak látni, nézni, csodálnivaló akad — a kert. A környezet védelmében — Holott nemcsak a park ápolásával foglalkozunk. Kutatunk — és ez a tévedések másik forrása. Uralkodó szemlélet ugyanis, hogy a kutató- intézetekben világtól, gyakorlattól elzárt tudósok, konkrét haszonnal nem járó apróságokkal pepecselnek. Az ilyen vádak ellen legjobb védekezés : a munkánk. Kutatóink elsősorban korunk egyik legnagyobb gondjával, a környezetszennyezés kérdéseivel foglalkoznak, például az agglomerációs területek védelmével. — Védelem? Mitől? — Nehogy megismétlődjék az, ami a nagyvárosban: vagyis a zöldterületet ne falják fel az épületek. A fővárost övező települések tervezőinek segítünk azzal, hogy méréseink, kutatásaink alapján javaslatot teszünk például a fák, parkok elhelyezésére. Csak regisztrálhatunk — És a városokról már lemondtak? — Úgynevezett városlűrő fák, növényék vizsgálatával is foglalkozunk, amelyek a meglévőknél jobban viselik el a légszennyeződést, a szennyvizeket, az utak sózását. Ami a gyakorlati hasznot illeti: kiemelt kutatásaink szorosan kapcsolódnak a népgazdasági programhoz és egyedi megbízatásokat is vállalunk. Többször kérte fel intézetünket a tóvárosi Kertészeti Vállalat különböző munkákra. Például Budapest egy-egy körzetében vizsgáltuk, milyen szennyeződés található a parkok, sétányok fáinak, bokrainak leveleiben. Általában kimutatható, melyik gyár mivel szennyezi a levegőt — Önök kimutatják. És mit tesz a gyár? — Mi csak regisztrálhatjuk a jelenséget, megszüntetni nem áll módunkban. Tudjuk, hogy jót csináltunk. Várjuk, míg hasznosítják. Még inkább várjuk a szemléleti változást a gyárak üzemeltetőitől és tervezőitől. — Hallunk környezetvédelmi bírságokról, kemény milliókról. Hajnali fefés — Egy nagyüzemnél ez elenyésző összeg. Annái is inkább, mert' nem húsba vágó. Ha a nyereségből kellene fizetni .., Munkaerő kerestetik — Pesszimista? — Ellenkezőleg. De nem szeretnénk, ha az ökológus a mesebeli kisfiúhoz hasonlítana: igy hát addig kiáltjuk a farkast, amíg tényleg elhiszik, hogy itt van és harcolnak ellene mások is. — Itt hányán csatáznak? — Mintegy százötvenen dolgoznak az intézetben. Köztük több mint harminc kutató és kertmérnök. Jó hangulatban. — Ezt hangsúlyosan mondja. — Nem egy kutatóintézetben szűk csoportérdekek, egyéni torzsalkodások, főnök-beosztott viták, generációs ellentétek akadályozzák az igazi munkát. Irigységnek, megbántottságnak nálunk nincs nyoma sem. Egymással dolgozunk, közösen. — Nagyon szépen hangzik. — Azért van gondunk elég. Kevés a kisegítő munkaerőnk : laboráns, adminisztrátor. Nincsenek szakmunkásaink, karbantartó lakatosaink, asztalosaink, sorolhatnám. Kutatóintézet és botanikus kert — gazdasági egység, mégsincsenek gazdasági szakembereink, könyvelőt, pénzügyest keresünk. — Hol? — Ez az, ámit nem tudunk. A környékről mindenki Vác- ra vagy Pestre jár dolgozni. — Miért? — Az Akadémia fizetésben sohasem tudott vetélkedni egy tsz-szel, gyárral.. i — És a csodálatos környezet nem vonzerő? — Akik itt vannak, azoknak igen. De ez a paradicsom — munkahely. A természet valóban segít a munkában, de csak akkor, ha az emberek is jól, jó kedvvel dolgoznak. Maradunk Filigrán, rövidhajú fiatalasszony, szakállas, zömök fiatalember. Vidámak, kiegyensúlyozottak. Dr. Molnár Edit és dr. Nősek János évfolyamtársak voltak az egyetemen. Férj és feleség, hét éve dolgoznak itt. — Valóban jó kedvvel? — Szerencsére, igen. — Szerencse? — Nem egy ismerőstől halljuk, milyen meredek a légkör máshol. — És itt? — Nekünk ez a hely mindent megadott. Jó munkát, olyan kutatási területet, mely érdekel, melyen szabadon dolgozhatunk, melytől Sikereket várunk. Itt lakunk, kis szolgálati házunkból akár éjjel is bejövünk a laborba, ha eszünkbe jut valami? — Fizetés? — Négyezer forint körül fejenként. — Elég? — Ehhez jönnek a cikkek, tanulmányok honoráriumai, az is külön mázli, hogy itt, az intézetben szerkesztenek két szakfolyóiratot és nemhogy lehetséges, de szinte kő-, telező a publikálás. — Munkájuk, lakásuk, egy helyen, igaz, gyönyörű helyen, de mégis, a szó fizikai értelmében is elvágva — kerítés övezi a parkot — a világtól. — Először: a kerítésen van kapu, és van kocsink is. Ha akarunk, bárhová eljutunk. Másodszor: magunknakvaló emberek vagyunk. Kielégít a munkánk. Es azok lettek a barátaink, akik ugyanitt laknak és hasonlóan élnek, gondolkodnak. Az tény: szórakozásunk gyakorlatilag a könyvre és a tévére redukálódott. De minden megtakarított pénzünkből — utazunk. — Látva a nagyvilágot, nem vágynak el innen? — Ha csak nem küldenek el, maradunk. — Megszállottság? — Lehet. Itt kiélhetjük ambícióinkat. Rövidesen mindketten kandidálni szeretnénk. Ellátási panaszok — Azt mondják, ön jobban ismer itt mindent bárkinél. Dinka Vincéné laboráns, az intézet szakszervezeti bizottságának titkára, nevet: — ötvenegy óta vagyok itt, akkor még Biológiai Állomásnak hívták a céget. — Hogy került ide? — Rátóti vagyok, dolgozni akartam. Akkoriban még nem jött busz, mondjuk a dunakeszi hűtóházból reggeleste, hogy munkába vigyen- hozzon, így hát örültem, hogy találok közel helyet — Nem bánta meg? — Gondolja, akkor maradtam volna? Minden nap, minden óra más, új munka, ismeretlen kísérlet — megunhatatlan. — Mégis, kevesen követik mostanában példáját. — Egy érettségizett fiatalnak 2100 forintot tudunk adni. Másutt jóval többet keres. Nyolc általánossal rendelkezőket is félveszünk már, és igaz, hogy többet kell tanulniuk — és tanítanunk őket —, de kitűnő munkatársak lesznek. — Többekkel beszéltem itt, panaszuk egy volt... — ...az ellátás, igaz? — Nyert. — Tudom. Tudom én, tudja az intézet, a község vezetősége, mindenki. Hiáb^. Kis lyuk a falu boltja, évek óta Vácott veszem a húst. Az itt lakó kutatók Pesten tömik tele az autót, hatalmas frizsiderek vannak minden otthonban. Állítólag épül egy ABC, de mikor? — A kívülálló mégis irigy- li magukat az idilli környezetért. — Nézze, ezek a munkaerőgondok, ellátási bajok, valóban eltörpülnek az 52 hold- nyi természeti csoda mellett De ebben a csodában emberek vannak, munka, komoly és fontos munka folyik. A kert ennek kerete — és kár lenne nem meglátni a rámától a képet. Andai György KGST-együttműködés Vetőmagok termesztésre A fóti Béke Mgtsz tehenészetében az idén az eddigi egymillió-hatszázezer literről kétmillió-háromszázezerre emelik a tejtermelést. Hajnali fejás. A képen: Talabér László fejő, a szövetkezet egyik legjobb tehenésze. Jelentős mértékben veszi ki részét Magyarország a KGST vetőmagtermesztéséből. Hazánk 197*8-ban elsősorban kukorica vetőmaggal látta el a tagországokat, mindenekelőtt az NDK-t, Lengyelországot, a Szovjetuniót és Csehszlovákiát. Lucerna vetőmagot azNDH, Lengyelország és a Szovjetunió, paradicsom vetőmagot az NDK és Csehszlovákia. paprika vetőmagot Csehszlovákia-és Románia, gyümölcsfa csemetéket pedig a Szovjetunió és Csehszlovákia részére szállított hazánk. Ezzel szemben * Magyarország Lengyelországtól nagytömegű fűmagot és burgonya vetőmagot, ■ az NDK-tól étkezési borsó vetőmagot, a Szovjetuniótól az őszi búza, a napraforgó, a rizs, Csehszlovákiától pedig a tavaszi árpa vetőmagvát kapta. Ez a lista némileg eltér az eredeti megállapodástól! Má- gyarország például, a bükköny vetőmag termesztésére vonatkozó eredeti vállalását időközben visszavonta, mert bebizonyosodott, hogy ez nagyüzemi módszerekkel nem termelhető eredményesen, illetve gazdaságosan. Lengyelország a fehér here, Bulgária pedig a lucerna vetőmagjának termesztése alól kért felmentést
