Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

1980. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK %f6ttav Ifjúsági világkonferencia Február 8. és 10. között Kop­penhágában tartja soron kö­vetkező végrehajtó bizottsági ülését a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. A tanácskozás felelősségteljes feladata, hogy elemezze a nemzetközi helyzet alakulását, a DÍVSZ és 72 tag- szervezetének munkáját, s el­fogadja az idei akcióprogramot — jelentette be Emesto Ottone Fernandez, a világszövetség el­nöke szerdáin, a szövetség bu­dapesti székházéban tartott sajtókonferenciám. Bonyolult nemzetközi helyzetben kell dönteni arról — fűzte hozzá —, hogy földünk haladó és de­mokratikus érzelmű ifjúsága milyen új nemzetközi méretű megmozdulásokkal, akciókkal járulhat hozzá a békéért és a leszerelésért folytatott harc si- kepéhez. Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára arról szólt, hogy a vb-ülésen öt újabb ifjúsági szervezet felvételéről is dönte­nek. Bejelentette: még ez év őszén Mexikóban több mint 250 küldött részvételével világ­méretű ifjúsági konferenciát tartanak az új nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok 'kérdéseiről, Szerkesztőségünk vendégei voltak Három szovjet újságíró A kert csak keret Csodás környezet, komoly munka Szerdán három, hazánkban tartózkodó, szovjet újságíró látogatott el a Pest megyei Hírlap szerkesztőségébe, s ismer­kedett a lap munkájával. Képünkön balról jobbra: Piotr Szutyko, a Brcszt megyei lap, a Zarja főszerkesztője, Vla­gyimir Szelivanov, a Szovjetszkaja Rosszija szerkesztője, a lap szerkesztő bizottságának tagja és Andrej Zaccrkovnij, az Ivano—Frankovszki megyei lap, a Prikarpatszkaja Pravda főszerkesztője. A fő kérdés: hogyan tovább? Faffuts éSé fiatotok hete sáfára A faiun élő fiatalok heté- nidk célja: foglalkozzanak a rendezvényeken a Pest me­gye mezőgazdaságára váró feladatok megismertetésével, végrehajtásával, nyújtsanak segítséget, módszereket a gaz­dasági, politikai agitáció ja­vításálhoz, szolgálják az ak­cióprogram megismertetésével a feladatok egységes értel­mezését, az alacsony 17,4 szá­zalékos szervezettség növelé­sét, vonják be a KISZ-en kí­vüli fiatalokat, az ifjúsági, szocialista brigádok tagjait Papírfonna szerint öt éve minden esztendő­ben vissza-v isszaitérő rendez­vénysorozat Pest megyében a falun élő fiatalok hete. A legutóbbi az elmúlt év de­cemberének közepén kezdő­dött s február másodikáig tartott. Semmiképp sem egy hét Mi Is történt ez alatt az idő alatt, edérték-e a kitűzött célokat? — erről beszél Sze­nnán Tibor, a KISZ Pest megyei Bizottságának mező- gazdasági felelőse: — A papírforma szerint minden feladatát teljesítette az eseménysorozat a valóság azonban az, hogy a megye egyes járásaiban, településen nagy különbségek mutatkoztak a célok felfogásában, s ezek tükröződitek a történtekben is. Mindent egybevetve a megye ötezer mezőgazdaságban dol­gozó KISZ-fiatal járlak há­romnegyede, s a nem KISZ- tag fiatalok közül is sok vett részt az elmúlt hónapok programjában. Elöljáróban még annyit: ez idén munka- cöntrikusabb volt a falun élő fiatalok hete, s -helyi jel- legűbb, mint tavaly Arra törekedtünk, hogy kevesebb legyen a központi, megye: rendezvény, s mindenekelőtt saját házuk táján nézzenek kö­rűd a fiatalok. — Jóllehet formabontónak számít, hogy mintegy két­hónaposra húzódott az ese­ménysorozat, úgy tűnik, Így inkább szolgálta ’az imént em­lített munikacantrikusságot. s azt, hogy mindenütt a konkrét tennivalókat vagy éle számba. Nem unatkoztak — A falun élő fiatalok ter­mészetesen nem unatkoztak, gazdag volt a választék. Kezd­jük a megyei rendezvények­kel. Ezek közül első volt a hetek megnyitója, december 15-én az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetben. Itt munkaértekezletet tartottak, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban tevé­kenykedő Fiatal Agrárszak- smberek Tanácsának vezetőd. Olyan gondokról esett szó, mint ezeknek az újkeletű — először tavaly alakult — ta­nácsoknak a kezdeti gondjai, a kapcsolatok, szervzeti ke­reteit, feladatok megteremté­se, kiválasztása. Jó lenne, ha e fórumok színhelyei len­nének annak a gazdasági és politikai alkotómunkának, amely sajátos eszközökkel — az újítómozgalomban, kuta­tásban való részvétellel — se­gítené az országos teendők valóra váltását. E napokban is alakulnak még ilyen taná­csok, eddig megyénkben 15 jött léke. •— A másik, ugyancsak mun­kaértekezlet jellegű eszmecse­re a sorozat zárója volt: feb­ruár 2-án a Sasad Termelő- szövetkezetben találkoztak fél- szózan a mezőgazdasági KISZ- alapszervezetek és -bizottsá­gok titkárai, valamint a tar- melési munkabizottságok ve­zetőd. Előadásit hallottak ar­ról. melyek a népgazdaság el­múlt évi eredményei, idei és hosszabb távú feladatai, s arról, milyen módszerekkel, és mit tehetnek ezekért a mezőgazdasági KlSZ-alapszer- vezetek. Ezután vitafórummá alakult a találkozó, s szó esett a szocialista munkaver- seny-mozgalomiról, s helyi véd­nökségéről, a patronáló. a KISZ-radarról, a munkád mel­lé add a neved akcióról, a bSLŰCeszkedés, a pályakezdés gondjairól, — Végül megyeinek számí­tó esemény volt a dolgozó fiatalok téli csehszlovákiai tá­bora is, ebben ötven, a me­zőgazdaságban tevékenykedő KISZ-tag vett részt Vetélkedő, könyvnap — A járások közül kima­gaslóan- jónak bizonyult a ceglédiek programja: a leg­erősebb — legügyesebb ve­télkedő döntőjén 150-en mér­ték össze teljesítményüket a tízpróbán, nyolcvanon követ­ték Petőfi útját a Kutyakapa­ró Csárdától Kőcserig tartó emlóktúrán. Irodalmi összeál­lítás, tekeverseny, disco, já­tékos vetélkedő fűszerezte ezt a programot A nagykőrösi Mészáros János Tsz-ben pe­dig tömegsiportnapot tartottak, ezen százharminc fiatal mér­kőzött — A nagykátai járásban is megtartották a legerősebb- legügyesebb vetélkedő döntő­jét, s volt Tápiószentmárton- b an teremfociverseny, va­lamint sort kerítettek a ku­koricabetakarítási verseny ér­tékelésére és szakmai-politi­kai vetélkedőt is szerveztek. — A lakóhelyi és munka­helyi KISZ-alapszervezetek programj a sem volt szegé­nyes. Csak néhány példát: az Óbuda Tsz 7. sz. alapszerve­zetének 45 tagja 1350 órányi társadalmi munkával mű­helytakarítást végzett, a Rá­kosmezeje Tsz fiataljai 200 idős. embernek szerveztek tsiz- nyugdíjastalálkozót, s ugyan­itt a termelés jobbá tételére ötletbörzét is tartottak. A nagykőrösi Mészáros és kocséri Petőfi tsz-ben hulla­dékgyűjtési akció volt, a nagykovácsi Rozmaring Szö­vetkezetben megalakult ' a szakemberek köfé, a dünatar- sányí nagvközségi KISZ-bi- zottság .pedig mezőgazdasági könyvhetet rendezett január C-tól 13-ig. if E tarkaságot látva okkal öt- liik fel a kérdés, hogy vajon mi mindezek gyakorlati hasz­na? Nos, jól bizonyította ez az időszak. hogy7 nemcsak szórakozik és táncol a KISZ- tag, hanem tartalmas kultu­rális elfoglaltságot is talál, aktív részese a közügyeknek, a gazdasági építőmunkának, többletfeladatokat is vállal, s végül, de nem utolsósorban, talán újabb tagokat is nyert így a KISZ. V. G. P. Vácrátót, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Botanikai Kutatóintézete. Dr. Borhidi Attila, igazgatóhelyettes: — Az intézethez többszörö­sen is téves asszociációk kap­csolódnak. Sokan úgy gon­dolják, itt csak látni, nézni, csodálnivaló akad — a kert. A környezet védelmében — Holott nemcsak a park ápolásával foglalkozunk. Ku­tatunk — és ez a tévedések másik forrása. Uralkodó szem­lélet ugyanis, hogy a kutató- intézetekben világtól, gyakor­lattól elzárt tudósok, konkrét haszonnal nem járó aprósá­gokkal pepecselnek. Az ilyen vádak ellen legjobb védeke­zés : a munkánk. Kutatóink elsősorban korunk egyik leg­nagyobb gondjával, a környe­zetszennyezés kérdéseivel foglalkoznak, például az agg­lomerációs területek védelmé­vel. — Védelem? Mitől? — Nehogy megismétlődjék az, ami a nagyvárosban: vagyis a zöldterületet ne fal­ják fel az épületek. A fővá­rost övező települések terve­zőinek segítünk azzal, hogy méréseink, kutatásaink alap­ján javaslatot teszünk példá­ul a fák, parkok elhelyezésé­re. Csak regisztrálhatunk — És a városokról már le­mondtak? — Úgynevezett városlűrő fák, növényék vizsgálatával is foglalkozunk, amelyek a meg­lévőknél jobban viselik el a légszennyeződést, a szennyvi­zeket, az utak sózását. Ami a gyakorlati hasznot illeti: ki­emelt kutatásaink szorosan kapcsolódnak a népgazdasági programhoz és egyedi megbí­zatásokat is vállalunk. Több­ször kérte fel intézetünket a tóvárosi Kertészeti Vállalat különböző munkákra. Például Budapest egy-egy körzetében vizsgáltuk, milyen szennyező­dés található a parkok, sétá­nyok fáinak, bokrainak leve­leiben. Általában kimutatható, melyik gyár mivel szennyezi a levegőt — Önök kimutatják. És mit tesz a gyár? — Mi csak regisztrálhatjuk a jelenséget, megszüntetni nem áll módunkban. Tudjuk, hogy jót csináltunk. Várjuk, míg hasznosítják. Még in­kább várjuk a szemléleti vál­tozást a gyárak üzemeltetőitől és tervezőitől. — Hallunk környezetvédel­mi bírságokról, kemény mil­liókról. Hajnali fefés — Egy nagyüzemnél ez elenyésző összeg. Annái is in­kább, mert' nem húsba vágó. Ha a nyereségből kellene fi­zetni .., Munkaerő kerestetik — Pesszimista? — Ellenkezőleg. De nem szeretnénk, ha az ökológus a mesebeli kisfiúhoz hasonlí­tana: igy hát addig kiáltjuk a farkast, amíg tényleg elhi­szik, hogy itt van és harcol­nak ellene mások is. — Itt hányán csatáznak? — Mintegy százötvenen dol­goznak az intézetben. Köz­tük több mint harminc kuta­tó és kertmérnök. Jó hangu­latban. — Ezt hangsúlyosan mond­ja. — Nem egy kutatóintézet­ben szűk csoportérdekek, egyéni torzsalkodások, fő­nök-beosztott viták, generá­ciós ellentétek akadályozzák az igazi munkát. Irigységnek, megbántottságnak nálunk nincs nyoma sem. Egymással dolgozunk, közösen. — Nagyon szépen hangzik. — Azért van gondunk elég. Kevés a kisegítő munka­erőnk : laboráns, adminisztrá­tor. Nincsenek szakmunká­saink, karbantartó lakatosa­ink, asztalosaink, sorolhat­nám. Kutatóintézet és botani­kus kert — gazdasági egy­ség, mégsincsenek gazdasági szakembereink, könyvelőt, pénzügyest keresünk. — Hol? — Ez az, ámit nem tudunk. A környékről mindenki Vác- ra vagy Pestre jár dolgozni. — Miért? — Az Akadémia fizetésben sohasem tudott vetélkedni egy tsz-szel, gyárral.. i — És a csodálatos környe­zet nem vonzerő? — Akik itt vannak, azok­nak igen. De ez a paradicsom — munkahely. A természet valóban segít a munkában, de csak akkor, ha az embe­rek is jól, jó kedvvel dol­goznak. Maradunk Filigrán, rövidhajú fiatal­asszony, szakállas, zömök fia­talember. Vidámak, kiegyen­súlyozottak. Dr. Molnár Edit és dr. Nősek János évfo­lyamtársak voltak az egye­temen. Férj és feleség, hét éve dolgoznak itt. — Valóban jó kedvvel? — Szerencsére, igen. — Szerencse? — Nem egy ismerőstől hall­juk, milyen meredek a lég­kör máshol. — És itt? — Nekünk ez a hely min­dent megadott. Jó munkát, olyan kutatási területet, mely érdekel, melyen szabadon dolgozhatunk, melytől Sikere­ket várunk. Itt lakunk, kis szolgálati házunkból akár éj­jel is bejövünk a laborba, ha eszünkbe jut valami? — Fizetés? — Négyezer forint körül fejenként. — Elég? — Ehhez jönnek a cikkek, tanulmányok honoráriumai, az is külön mázli, hogy itt, az intézetben szerkesztenek két szakfolyóiratot és nem­hogy lehetséges, de szinte kő-, telező a publikálás. — Munkájuk, lakásuk, egy helyen, igaz, gyönyörű he­lyen, de mégis, a szó fizikai értelmében is elvágva — ke­rítés övezi a parkot — a vi­lágtól. — Először: a kerítésen van kapu, és van kocsink is. Ha akarunk, bárhová eljutunk. Másodszor: magunknakvaló emberek vagyunk. Kielégít a munkánk. Es azok lettek a barátaink, akik ugyanitt lak­nak és hasonlóan élnek, gon­dolkodnak. Az tény: szórako­zásunk gyakorlatilag a könyv­re és a tévére redukálódott. De minden megtakarított pén­zünkből — utazunk. — Látva a nagyvilágot, nem vágynak el innen? — Ha csak nem küldenek el, maradunk. — Megszállottság? — Lehet. Itt kiélhetjük am­bícióinkat. Rövidesen mind­ketten kandidálni szeretnénk. Ellátási panaszok — Azt mondják, ön job­ban ismer itt mindent bár­kinél. Dinka Vincéné laboráns, az intézet szakszervezeti bizott­ságának titkára, nevet: — ötvenegy óta vagyok itt, akkor még Biológiai Állo­másnak hívták a céget. — Hogy került ide? — Rátóti vagyok, dolgozni akartam. Akkoriban még nem jött busz, mondjuk a dunakeszi hűtóházból reggel­este, hogy munkába vigyen- hozzon, így hát örültem, hogy találok közel helyet — Nem bánta meg? — Gondolja, akkor marad­tam volna? Minden nap, minden óra más, új munka, ismeretlen kísérlet — meg­unhatatlan. — Mégis, kevesen követik mostanában példáját. — Egy érettségizett fiatal­nak 2100 forintot tudunk ad­ni. Másutt jóval többet ke­res. Nyolc általánossal ren­delkezőket is félveszünk már, és igaz, hogy többet kell ta­nulniuk — és tanítanunk őket —, de kitűnő munkatár­sak lesznek. — Többekkel beszéltem itt, panaszuk egy volt... — ...az ellátás, igaz? — Nyert. — Tudom. Tudom én, tud­ja az intézet, a község ve­zetősége, mindenki. Hiáb^. Kis lyuk a falu boltja, évek óta Vácott veszem a húst. Az itt lakó kutatók Pesten tömik tele az autót, hatalmas fri­zsiderek vannak minden ott­honban. Állítólag épül egy ABC, de mikor? — A kívülálló mégis irigy- li magukat az idilli környe­zetért. — Nézze, ezek a munka­erőgondok, ellátási bajok, va­lóban eltörpülnek az 52 hold- nyi természeti csoda mellett De ebben a csodában embe­rek vannak, munka, komoly és fontos munka folyik. A kert ennek kerete — és kár lenne nem meglátni a rámá­tól a képet. Andai György KGST-együttműködés Vetőmagok termesztésre A fóti Béke Mgtsz tehenészetében az idén az eddigi egy­millió-hatszázezer literről kétmillió-háromszázezerre emelik a tejtermelést. Hajnali fejás. A képen: Talabér László fejő, a szövetkezet egyik legjobb tehenésze. Jelentős mértékben veszi ki részét Magyarország a KGST vetőmagtermesztéséből. Ha­zánk 197*8-ban elsősorban ku­korica vetőmaggal látta el a tagországokat, mindenekelőtt az NDK-t, Lengyelországot, a Szovjetuniót és Csehszlová­kiát. Lucerna vetőmagot azNDH, Lengyelország és a Szovjet­unió, paradicsom vetőmagot az NDK és Csehszlovákia. paprika vetőmagot Csehszlo­vákia-és Románia, gyümölcsfa csemetéket pedig a Szovjet­unió és Csehszlovákia részére szállított hazánk. Ezzel szemben * Magyaror­szág Lengyelországtól nagytö­megű fűmagot és burgonya vetőmagot, ■ az NDK-tól étke­zési borsó vetőmagot, a Szov­jetuniótól az őszi búza, a napraforgó, a rizs, Csehszlo­vákiától pedig a tavaszi árpa vetőmagvát kapta. Ez a lista némileg eltér az eredeti megállapodástól! Má- gyarország például, a bükköny vetőmag termesztésére vonat­kozó eredeti vállalását idő­közben visszavonta, mert be­bizonyosodott, hogy ez nagy­üzemi módszerekkel nem ter­melhető eredményesen, illetve gazdaságosan. Lengyelország a fehér here, Bulgária pedig a lucerna vetőmagjának ter­mesztése alól kért felmentést

Next

/
Oldalképek
Tartalom