Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
1980. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK A harmadik PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS Új ismereteket kell szerezni tanulmányi év Pályázati feltételek az államigazgatási főiskolán Ezekben a hetekben döntenek a továbbtanulásról az idén érettségizők — és a korábban végzettek —, a jelentkezési lapokat március 31-ig kell el. juttaltndak a megjelölt egyetemre, faiskolára. Az idén jelentkezhetnek harmadszor az ország legfiatalabb oktatási intézményébe, az államigazgatási főiskolára a fiatalok. A jelentkezőik magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből vizsgáznak, ám a történelem helyett az igazgatási ismeretek című tárgyat is választhatják azok, akik azt a középiskolában tanulták. A sikeres vizsgázók közül 150-en a hároméves nappali, 300-an pedig a négyéves es® és levelező tagozaton kezdhetik meg tanulmányaikat. Lényegében a tananyagból te következik, hogy elsősorban a városi, községi, járási és megyei tanácsok munkaierő- pótlását vagyunk hivatottak megoldani, de szakemberein- fcet miniden bizonnyal szívesen tátják az államigazgatás legkülönbözőbb területein. Soma-rendre lépnek életbe az új oktatási-nevelési dokumentumok, egyre magasabb osztályokban, s mind több tantárgyat oktatnak az új tanitarv szerint. A pedagógia megújhodása azonban a pedagógusokon múlik. Vajon a navel ők képzése, továbbképzése hogyan, szolgálja a kellő felkészülésit? Errá kérdeztük MeszlénVi Miklóst, a Pest megyei Pedagógus Továbbképző kabinet igazgatóját. A munka derekán ■— Az elmúlt esztendő, s az idei, az új tantervekre készülődésben a csúcsot jelenti, a munka derekánál tartunk. Tavaly 208 tanfolyamunkon 7699 hallgató vett részt. Pest megye pedagógusainak háromnegyede. Két esztendeje kezdtük az általános iskolai tanítók, tanárok intenzívebb továbbképzését, ősztől a középiskolákban is az új dokumentumok szerint oktatnak, ezért 1980-ban tovább szaporodnak tennivalóink. Csupán összevetésül: 1977- ben 121 új tantervi tanfolyamunkon 5132-en tanultak, idén a 163 tanfolyamra mintegy 15 ezer hallgatót várunk. — Hogy ez miként lehetséges? Valóban csak 10 és fél ezer a Pest megyei nevelők száma, de felső tagozaton és a középiskoláiban egy pedagógus több tantárgyait is oktat, s így minden szakjából új ismereteket kell szereznie. — De térjünk vissza az elmúlt évre! A 208 tanfolyamból 140 kizárólag az új tantervi felkészítést szolgálta. Az általános iskola első, másod,m évfolyamain, minden tantárgy, ötödikben és hatodikban pedig például a matematika, a rajz, a testnevelés és az osztályfőnöki órák zajlottak korszerűbb módszerekkel, tantervekkel. Már tavaly elkezdtük az ez év őszétől új dokumentumok alapján dolgozó nevelők továbbképzését, így a harmadik osztályban tanítók, s a hetedik osztályos matematikát oktatók vettek részt kurzusainkon. — Munkánk nemcsak az új tanterveikkel kapcsolatos. Például első ízben szerveztünk oktatáspolitikai tárgyú — az iskolai vezetógárda felfrissítését előkészítő — tanfolyamét, és speciális — az úttörővezetőknek, felnőttoktatási szakembereknek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, iskolai könyvtárosoknak, oktatástechnológusoknak szóló —■ kurzusokat is tartottunk. Kisebb előadássorozataink segítették a zeneiskolai és kísérletező nevelők felkészítését. — Pest megyében még min, dig számottevő a képesítés nélküli oktatóik száma. A közülük először katedrára állók részáré egy-egy hetes pedagógiai alapismereteket nyújtó tanfolyamokat tartottunk, ezeken 282 óvónő, tanító, i napközis nevelő vett részit Sok képesítés nélküli pedagógus folytat főiskolai tanul- mányofcait. Nekik a váci és nagykőrösi központunkban tartottunk vizsgákra előkészítő konzultációkat, s ősszel első ízben. az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki tagozatán is -oktattak levelező hallgatókat. Javuló feltételek — Tavaly megyénkben széles körűen elterjedt a politikai továbbképzéssel egybekötött szakmai felkészítés. A világnézeti és etikai kérdd sekről, valamint a pedagógiai tudnivalókról közös tanfolyamon esett szó, s az összes hallgató közül 3500-an ebben a formában tanultak. — Megyénkből kétszázan vettek részt az Országos Pedagógiai Intézet, a tudományos társaságok és a felsőoktatási intézmények által szervezett szünidei nyárt akadémiákon, tapasztalatcseréken, s a továbbképzés során az. iskolai és körzeti munkaközösségek is számos kisebb tanácskozást tartottak. — Érdemes szót ejteni a továbbképzés feltételeiről. Tavaly telj<esen kiépült váci bentlakásos továbbképző központunk, ide települt át a péceli sokszorosító részi,eg, s itt kap helyet az iskolai könyvtárak módszertani központja is. Ma a váci bázisunkon egyidejűleg hatvan tanfolyami hallgatót fogadhatunk, a sokszorosító részleg pedig évente 1—1,5 millió oldal , terjedelemben készít kiadványokat, oktatási segédanyagokat- valamint két-háromezsr dia- képet és magnószalagot másol. Eddig 12 képmagnetofo- nos felvétel készült, ezek egy- egy új tantervi ára menetét, részleteit mutatják be a gyakorlatban. Így könnyebb a korszerű módszerek elterjesztése, s a tanfolyami hallgatókat nem kell tömegesen és rendszeresen az iskolai órákra vinni, nem zavarják a tanításit. Speciális tanfolyamok — Szó eisett már arról, hogy 1980-ban ismét nagy fe'ada. tok állnak a padagógusfavább- képzés előtt. Idei tanfolyamaink zöme lesz kapcsolatos az új oktatási-nevelési du- kumentumoikkal. A középfokú iskolák nevelőit közvetlenül képezzük, az általános iskolák esetében a munkaközösségvezetőket hívjuk tanfolyamokra, s ők lakóhelyükön, munkahelyükön adják tovább kollégáiknak az ismereteket, módszereket — Ebben az esztendőben tovább növekszik a speciális tanfolyamok száma — 27 ilyen.lesz — például hatvan, hallgatónak oktatáspolitikai, harminc-harminc óvónőnek logopédiai és matematikai kurzus, az általános iskolai nevelőknek beszédművelési, orosz és német nyelvi, történelmi. könyvtárosi, úttörő szakkörvezetési tanfolyam, valamint rajztanárok alkotó stúdiója és a technikát tanító muiűcaközösségvezetőknek műhelyvezetőd tanfolyam. Tovább szélesítjük az oktatástechnológiai képzést is, V. G. P. Próba, vetélkedő előtt A Magyar Televízióban havonta kerül műsorra három város, Budapest—Pécs—Szeged zenei vetélkedője. Felvételeink a budapesti helyszínen, a II-cs stúdióban készültek, a verseny technikai lebonyolításának próbáján. A műsorvezető a budapesti stúdióban Antal Imre. Színházi bemutatók e hónapban Ebben a hónapban valamivel kevesebb újdonságot láthatunk a fővárosi színházakban. mint a januári kínálat volt. Két bemutató azonban: a Népszínházé és a Madách Színházé, az évad kiemelkedően jelentős eseményei közé tartozik. De valamennyi új produkció figyelmet érdemel és számottevő élményt ígér a színházlátogató közönségnek. A februári bemutatók sorát a József Attila Színház nyitja, mégpedig várhatóan szélsőséges véleményeket kiváltó előadással. Ayckbourn, angol szerző Hálószoba-komédia című darabját tűzték műsorra. Az írót nem éppen hízelgő jelzővel nevezik darabgyárosnak, mert kevesebb mint 20 év alatt 23 komédiát írt. Talán könnyelműség azt mondani. hogy éppen termékenységével függ össze műveinek labilitása, gondolati vérszegénysége. Könnyelműség, hiszen bárki mondhatna vagy féltucat szerzőt, aki életében több száz — s nem is akármilyen — drámát adott az emberiségnek. Dehát a vitát végül is a nézők döntik el: a maradandó siker oszlopára emelik-e Ayckbourn komédiáit? Persze, szerkesztői virtuozitás és írói szellemesség bőven akad ezekben az alkotásokban. A Hálószoba-komédia három házaspár hálószobájában játszódik, s egy negyedik páros át- meg átrohan a magukra maradni vágyókon. Benedek Árpád rendezi az előadást, s a főbb szerepeket Kállay Ilona, Harkányi Endre, Vogt Károly, Dancsházy Hajnal, Bodrogi Gyula és Voith Ági alakítja. A darabot először 9-én játsz- sza a színház. ★ A régi szép időket idézi, bár nem elsősorban a nosztalgia szándékával a Budapest-Or- feum 1907—1945 című nemzeti színházi produkció. A szórakoztató műfajok seregének felvonultatásával századunk első felének apró emberi konfliktusait idézi fel Benedek Miklós, Császár Angéla és Szacsvay László. A magyar humor, sőt inkább így igaz, a pesti humor legjeleseibbnek alkotásait hallhatjuk: Nagy Endre, Karinthy Frigyes, Kosztoláifyi Dezső és még sok más neves szerző jeleneteit, kupiéit, monológjait láthat- juk-hallhatjuk február 10-től, délutáni előadásokon a Nemzetiben. ★ Egy halhatatlan író halhatatlan drámája elevenedik' meg a Népszínház kamaraszínpadán, a Józsefvárosban. Bródy Sándor Tanítónő című drámáját 13-én mutatják be. A darab már nyolc évtizedes, konfliktusa nem kopott meg: egy falu kiszolgáltatottságában élő, egyéniségét, személyiségének szubjektivitását megőrizni szándékozó lány gyötrő tapasztalatai árán is győzni akar. Ez a dráma rendre újjászületett a magyar színház nagy korszakaiban. Híres Tanítónő volt Varsányi Irén, Bánki Zsuzsa, s a szerelmes dúvad ifjú Nagy István alakítói között is találunk patinás neveket, így Soós Lajos, majd Latinovits Zoltán formálta meg a szerepet. Most Petrik József rendezésében Zubor Ágnes. Berényi Péter, Szigeti Géza és Lestyán Katalin játssza a vezető szerepeket. ★ Űj előadást láthatnak a legkisebbek a Bábszínház Jókai téri termében. Csili- Csala bácsi és Balogh Gyuszi közös kalandja Kovács Gyula rendező és Koós Iván tervező elképzelései szerint elevenedik meg, Irány az Ezeregyéjszaka címmel. Balogh Gyuszi a tanulás elől próbál menekülni a mesék világába, s szívderítő kalandok árán ráébred — az ügyetlen Dzsinn melléfogásai miatt is —, hogy Sakriár szultán országában is tanulni kell. A produkciót 16-án játsszák először. ★ A Mer&ni fiú címmel új Szabó Magda-drámát mutat be a Madách Színház, Lengyel György rendezésében. A műben csupán másodlagos szándék a hét évszázaddal ezelőtti ko- összefüggéseinek kutatása, fontosabbak az emberi összetevők, a történelmi cselekvés mögött meghúzódó belső konfliktusok. A Bánk bán korában játszódó történet főhőse a meránl Gertrudis fia, IV. Béla. Az előadás vezető szerepeit Huszti Péter. Sztan- kay István, Márkus László, Mensáros László, Juhász Jácint és Sunyovszky Szilvia játssza. Bemutató: február 22-én. A Vidám Színpadon temetik a Micsoda cirkusz című kabarét, s helyére műsorba kerül az új politikai kabaré. Családban marad címmel. Jól tippel az olvasó, a család mi vagyunk, a mai magyar társadalom. Kárpáthy Gyula és Zsudi József szerkesztő-rendező páros szándéka; megtanítani a magyar közönséget, hogy azt sem szabad eltúlozni, ha átmenetileg nem megy valami. A kabaré felvonultatja a legjobb könnyűműfaj- szerzőket és humoristákat, íme néhány név, ízelítőül: Kolozsvári Grandpierre Emil. Moldova György, Tabi László és Radványi Ervin, Romhá- nyi József, Sinkó Péter. S a már fogalommá vált színésznevek: Csákányi, Kabos, Ki- bédi, Csala, Horváth Tivadar. Ezt a produkciót is 22-én láthatja először a közönség. ★ Űj műsorral jelentkezik a Mikroszkóp Színpad is február 7-én. Nesze lant, nesze korbács címmel Csokonai Vitéz Mihály alkotásaiból készült az összeállítás. A hónap várható krónikájába meg keli említeni, hogy bemutatót ígér a Játékszín is. A hős, avagy Zrínyi Péter horvát bán halálának szomorú története, amely egyébként komitragédia műfaji meghatározással került színre, Boldizsár Miklós alkotása. Bizonytalanná teszi a bemutató időpontját, hogy rövid időn belül ismét renoválni kell a színpad és a nézőtér mennyezetét. Kr. Gy. HETI FILMJEGYZET Vasárnapi szülők Jelenet a Vasárnapi szülők című magyar filmből Elgondolkoztató alkotás Rózsa János új filmje, melyet Kardos István forgatókönyvéből rendezett. Egyben ez a gondolkodásra késztetés a film legnagyobb erénye. A történet egy javító-nevelő intézetben lakó, élő lányról, a tizenhat éves Juliról és társnőiről szól. A szó, hogy „lakik” és „él” ebben az esetben azonban egyáltalán nem fedi a megszokott jelentést, mert Juli sem nem lakik, sem nem él ebben az intézetben, hanem többnyire csak átmenetileg ott tartózkodik két szökés között. Ki akar kerülni innen, és ehhez mindent megpróbál, mindenre kész, a „sima” szökéstől az öngyilkos- sági kísérletig. Apja masszív alkoholista, a családja zűrös, a szövőgyári szocialista asz- szonybrigád, amely patronálást vállal a „problémás” lányok fölött, nem tud közel kerülni sem Julihoz, sem a többi lányhoz (sőt, Juli az őt' gondjaiba vevő brigádvezetőnő fiával suta és feszélyezetten zavaros szerelmi viszonyba is keveredik). Végül is a néző azzal a benyomással távozhat a moziból, hogy Juli és a Julik életét nem sikerült sínre tenni, erre a jövőben is édeskevés a remény és a film még csak nem is nagyon sejteti, miképpen lehetne ezen változtatni, hogyan lehetne visz- szaadni a társadalomnak ezeket a gyerekeket és ezeknek a gyerekeknek hogyan lehetne visszaadni a társadalmat. A film eléggé didaktikus módon készteti a nézőt, hogy elgondolkozzon ezeknek a gyerekeknek a sorsán. Egyfajta szociográfusi hevület nem vitatható el a Vasárnapi szülőktől. Csupa olyan tényt, motívumot, sorsot, részletet, tanulságot, következtetést tár elénk, amit évek óta időről időre olvashatunk napi- és hetilapok riportjaiban. Gyermekpszichológusok, szociológusok számtalanszor elmondták már, mitől, miért kerülnek a fiatalkorúak javító-nevelő intézetekbe. Olvashattunk arról is, milyen ijesztően magas nálunk a fiatalkorú öngyilkosok és öngyilkosságot megkísérlők aránya. Nem ismeretlen a fiatalkorú bűnözés vagy a fiatalkorúak csellengésének néhány ugyancsak nem szívderítő adata sem. Rózsa János és Kardos István filmje láthatóan bizonyítja: az alkotók alaposan készültek a témából. Amit és ahogyan elénk tárnak, az valóban elegendő a nézők lelkiismeretének felka- varásához, elegendő ahhoz, hogy végiggondoljuk, mennyire nem ismerjük kamaszkorú gyermekeinket, mennyire nem ismeri őket az iskola és menynyire tehetetlenek vagyunk néha a legegyszerűbb reagálásaikkal, viselkedésük legmindennapibb megnyilvánulásaival szemben is. A Vasárnapi szülők, mint látlelet, jő, sőt helyenként kitűnő, bár Rózsáék véleménye pesszimista, diagnózisuk borúlátó és komor, Főként azonban az zavaró a filmben, hogy a leírás mögé nem kerül oda a betegséget kiváltó ok vagy okok felsorolása. Mintha azt mondaná a film: nézzétek, ez van — de azt már nem teszi hozzá: ez van, mégpedig ezért és ezért. így aztán a nézőben marad a nem először „elővezetett” témától csak mérsékelten .feléledő rossz körzérzet, meg az a sejtelem, hogy a Vasárnapi szülők készítői mintha ifjúságszociológiai szemléltető példatárat csináltak volna film helyett. E sejtelmet inkább erősíti, mint cáfolja a film elejére rakatt ál-ripoftsorozat a később szereplőkként előkerüli lányokkal, meg a leginkább szájbarágós záró ötlet, Truffaü híres Négyszáz csapás címí filmjéből néhány képsor. Mindezek miatt a Vasárnap' szülők témája nagyon if érdekes, de filmnek távolról sem ennyire meggyőző. Vállalom, főnök! — avagy: nesze semmt, fogd meg jól, mondhatnánk, ha él- celődni akarnánk a csehszlovák Petr Schulhof filmjén. Elcelődni azonban már csak azért sincs kedvünk, mert a film alaposan elveszi tőle a kedvünket. Furcsa módon azzal veszi el, hogy vígjáték. Legalábbis annak aposztrofálja a főcím és a filmismertető, sőt még azt is ígéri, hogy a filmnek szatirikus éle lesz. Filmvígjáték ügyben az utóbbi egynéhány év során szerzett hervasztó tapasztalataink ilyen esetben eleve óvatosságra intenek, és azt mondatják velünk: nono, várjuk ki a vásárt a napjáig, meg, hogy: az nevet, aki utoljára nevet — ha lesz min. A Vál~ lalom, főnök! rászolgál erre az óvatosságra. A két mun- kaerőtoborzó, Pitras és Vacák munkaerő-szerző kalandjai erőltetetten humorizálni, akaró történetek, s ezen mit sem segít, hogy a forgatókönyvíró, Jiri Vojta, mindezt roppant mulatságosnak szánja. A szándék és a végeredmény között ugyanis közel akkora szakadék tátong, mint a Grand Canyon. Abba még csak beletörődnénk — bár érteni akkor se értenénk —, hogy a két delikvens vállalata csak úgy tud munkaerőkre szert tenni, ha majdhogynem emberrablásos módszerrel, vagy szolid, de hatásos zsarolással csábítja el a kiszemelt áldozatokat. De az már végképp nem fér a fejünkbe, hogy mindezekhez miért kell egy érdektelen és humortalan-szellemtelen féltékenység! históriát kreálni Pitras és a neje között, vagy hogy miért úgy kell befejezni ci filmet, hogy a „toborzó- kát” betoborozza egy másik vállalat — kőművesnek ... Takács István