Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

A határba készülődnek A határban még hófoltok csillognak, hideg szél fúj, de a közös gazdaságokban már lázasan készülnek a tavaszi mun­kákra. A monori Kossuth Tsz gépműhelyében Kristóf Sándor szerelő az UTOS 650 típusú gépet vizsgálta át. Barcza Zsolt felvétele Kölest hantéi a gépser A vasadi Kossuth Termelő- szövetkezetben az elmúlt esz­tendő végén kísérleti jelleggel két kiegészítő tevékenységet is beindítottak, s a termelés az idén már folyamatossá vált. Az élelmiszer-csomagoló üzem asszonyai műanyag fó­liába csomagolják a különbö­ző termékeket, arúelyek nagy részét a szakszövetkezet — és a tagi gazdaságok földjéről betakarított termények adják. Forgalmazásukról a Tsz-ke­reskedelmi Vállalat gondosko­dik. Teljes kapacitással dolgozik a saját kivitelezésű köleshán­toló gépsor is. A megtisztított köles emberi fogyasztásra is alkalmas, a mellékterméket pedig takarmányként lehet hasznosítani. A két kiegészítő tevékeny­ségből csaknem 15 millió fo­rint árbevételt várnak az idén a szakszövetkezet vezetői. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1980. FEBRUAR 29., PÉNTEK Egyszerűbben, de korszerűbben is Tovább növekedtek a követelmények A tanácsi munka korszerű­sítésével, egyszerűsítésével kapcsolatos feladatok áttekin­tése szerepelt a monori nagy­községi közös tanács- legutóöbi végrehajtó bizottsági ülésének napirendjén.,' A megnövekedett követel­ményekhez felnövő korszerű államigazgatási szerre és gyakorlott, a politikai és szakmai kérdésekben egy­aránt járatos szakembe­rekre van szükség a taná­csoknál is. Három fő területen szükséges az előrelépés — fogalmazta meg felhívásában a megyei ta­nács elnöke: a szervezeti és gazdasági összevonásban, a hatósági ügyintézés korszerű­sítésében, s a tanácsi gazdál­kodás hatékonyságának foko­zásában. A hozzátartozók helyett... Mégsem borongás az alkonyat Fáradtságot nem ismerő gondozónők A gyömrői járási szociális otthon vendége volt dr. Vér­tess László, a Pest megyei Ta­nács Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás egészség- nevelési csoportvezető főorvo­sa. Az idős emberek problémá­járól tartott előadást az ott­hon lakóinak. A vendég érke­zése mindig öröm az idős em­berek körében. így volt ez hétfőn délelőtt is. Ki-ki felké­szült kérdésekkel, saját prob­lémájára kívánt választ kap­ni. Az előadást nagy érdeklő­déssel hallgatták, mely érin­tette az idős emberek egész­ségügyi táplálkozási és moz­gási problémáit, de hasznos, jó tanácsot adott a beilleszke­déshez, az egymás megbecsü­léséhez. Otthon is lehet Az előadás végén tájékozta­tót kértünk Vértess doktortól, aki a következőket mondta: — Magyarországon ma 1 millió 848 ezer idős ember él,, 150 ezer azoknak a száma, akik 80 év felettiek. Gondozásuk­ról az állam igen széleskörűen gondoskodik. Szociális ottho­nok építésével, öregek napközi otthonának létesítésével, házi szociális gondozónők kirende­lésével, de úgy is, hogy vörös­keresztes aktivisták bevonásá­val oldja meg a gondozás prob­lémáit. Szükség van, és a jövőben még nagyobb szükség lesz a tömegszervezetek aktivistái­nak segítségére, mert nem in­dokolt sok esetben a szociális otthoni elhelyezés, a gondozás történhet az idős ember meg-- szokott környezetében is. A legtöbb szociális otthon nem is erre a célra épült, hanem úgy jelölték ki, így bizony sok esetben kqmoly átalakításra van szükség, mert túl sok ben­nük a lépcső, a baleseti for­rás, mindezek nehezítik az idős emberek mozgási lehető­ségeit. Rendszeres ápolás Nem könnyű a gondozónők feladata sem ilyen körülmé­nyek között. Az ide bekerült idős emberek a legtöbb eset­ben már önmagukat ellátni képtelenek, vagy hozzátartozó hiánya miatt elmagányosod- tak, sok esetben tudati beszű- rődés is tapasztalható. Az idős, aki fiatal korában ag­resszív volt, itt még agresszi- vabbá válik. Aki magányosan élt, az itt nehezen viseli el a lakótársakat. Ezeknek a belső feszültségeknek a levezetése is a gondozónők feladata — mondja dr. Vértess László. Az otthon vezetője Rigó Mi- hályné. Fiatal, lelkes, olyan ember, aki hivatásának érzi, hogy az idős emberek problé­máinak megoldásával foglal­kozzon. Szeretik őt nagyon az otthon lakói, de szeretik Füs­tös Mihályné főnővért, a gon­dozónőket és nővéreket egy­aránt. Fáradtságot nem ismer­nek, megjelenésükkel ők je­lentik a biztonságot az idős embereknek. A rendszeres ápolás, a betegek megfelelő gyógyszérezése, a gondosko­dás, a diéták betartatása az ő feladatuk, no meg az éppen 24 fekvőbeteg teljes ellátása. Közösen Hogy ezek a munkában megfáradt idős emberek jól érezzék magukat, széles körű társadalmi összefogást igényel minden tömegszervezettől és minden generációtól tisztele­tet követel. Bánföldi Györgyné, a Vöröskereszt járási vezetőségének titkára A járási hivatal titkárságá­nak irányításával a monori járásban már évek óta ered­ményesen működik egy mun-' ka csoport a járás tanácsai gyakorlott szakembereinek részvételével, akik már számos hasznos javaslatot dolgoztak ki és jutttattak el a megyei hatósági kollégiumhoz, egye­bek között az anyakönyvi ügy­intézéssel, a hatósági bizonyít­ványokkal, az állatkisérő la­pok kezelésével összefüggő s a szociális-gyámügyi-egészségr ügyi kérdésekben érintett ügyekkel kapcsolatosan. Komoly előrelépés történt a tanácsi intézmények szerve­zeti és gazdasági összevonásá­ban is. A művelődési intézmé­nyek összevont gondnoksága kétéves működése során bizo­nyította, hogy összehangolt munkával képes eredményes segítséget nyújtani a Végrehaj­tó bizottságnak. A január el­sejétől működő egészségügyi gondnokság remélhetőleg ha­sonló eredményekkel oldja majd meg az egészségügyi in­tézmények koordinatív fel­adatait. Egy esztendeje hívták életre az általános iskolák igazgatói munkaközösségét, mely rendkívül jó eredménye­ket ért el az oktatási for­mák egységesítése, a tan­rend közös értelmezése, az intézmények irányítási ta­pasztalatainak összegzése és felhasználása területén. A hatósági tevékenységet, az ügyintézés korszerűsítését gá­tolja az, hogy személyi gon­dokkal küzdenek, különösen az adóigazgatásban, a költség- vetés és a gazdálkodás, a mű­szaki igazgatás terén. A taná­csi vezetés kidolgozta egy kor­szerű ügyfélszolgálati iroda létrehozásának terveit, s meg­nyitotta az irodát. A közeljö­vőben feladata, hogy szorosabb kapcsolat te­remtődjön- az ügyfélszol­gálati iroda és az egyes csoportok munkaterületei között. A korszerű tárgyi, technikai feltételek megteremtése mel­lett az apparátus állományát is úgy kívánják átcsoportosí­tani, hogy az jobban igazodjon a mai, korszerű, államigaz- gatas követelményeihez szét­választódjon az adminisztratív jellegű és a területi munka. K. Zs. Március 5-én Képzőművészeti kiállítás Újabb kiállítás nyílik Mo- noron, a Vigadó Étterem fe­letti kiállítóteremben,, március 5-én, délután fél ötkor. Jóna János festőművész mutatkozik be munkáival a képzőművé­szet iránt érdeklődőknek. A kiállítást Kéri Imre grafikus nyitja meg, s március 16-ig látható, naponta 9-től 12 óráig és délután 2-től 5 óráig. Ku&rrális program Gyomron, 16' órától: a népi tánccsoport próbája és az ifjú­sági klub spoctfoglalkozása, 18-tól: kondicionáló torna. Menüén, 10-től: társastánc­tanfolyam, 15-től: a dolgozók iskolája, 18-tól: ismeretter­jesztő előadás, A lakáskultúra. Monoron, 16-tól: szabás-var­rás tanfolyam (a Kossuth Tsz- ben), az irodalmi színpad fog­lalkozása (a gimnáziumban), 17- től: asztalitenisz-edzés (a Munkásőr úti iskolában), a cigány ifjúsági klub összejö­vetele (a művelődési házban), 18- tól: kismotorvezetői tanfo­lyam (a művelődési házban), a moziban, 16-tól: Irány: Belgrad, 18-tól és 20-tól: Az ötös számú vágóhíd. Pilisen, 18-tól: magnós- és ifjúsági klubfoglalkozás, a mo­ziban, 17-től és 19-től: Vigyá­zat, rozmárok. A pálya széléről A nagy bravúr sikerült Minden dicséretet megérdemelnek az üllőiek A találkozó első negyedórá­jában is sűrű sorokban érkez­tek a szurkolók az üllői sport­telepre, ahol nem akármilyen tétért folyt a küzdelem: a győztes, illetve a továbbjutó bekerül a legjobb 16 csapat közé az MNK-ban. ★ Mindenki azt hitte, az NB Il-es Szarvasi Főiskola Spar­tacus labdarúgói már az első félidőben bebiztosítják majd győzelmüket. Nem így történt, s ebben nagy része van a szer­vezett üllői védelemnek. Akik azt hiszik, hogy az ül­lőiek csak úgy vaktában lö­völdözték el kapujuk előteréből a labdákat, azok tévednek. Halmi, Hornyák, Folt, általá­ban zöld-fehér mezes, tehát még is. Szórakoztatás - igényesen A brigád kiérdemelte az ez üst koszorút Az elmúlt esztendő eredmé­nyeiről, a kitűzött kultúrpolÍ!- tikai célok megvalósulás:.. ól és az elkövetkezendő időszak ter­veiről, elképzeléseiről beszél­gettünk Kelemen Jánossal, a monori Csokonai Filmszínház üzemvezetőjével. Több néző — Milyen eredményeket ho­zott az elmúlt év, a monori filmszínház munkájában? — Kiemelt teendőnknek te­kintettük tavaly is a közmű­velődési feladataink mara­déktalan teljesítését, a. film­színházunkba látogató nézők kulturált szórakozásának biz­tosítását. Sikerült tovább emelnünk a nézőszámot, mely­nek eredményeként 1979-ben 133 ezer 600 látogató szóra­kozott a mozi 1 ezer 500 elő­adásán. A helyi Csokonai Filmszínházban 1 ezer 135 elő­adást tartottunk és emellett 76 vetítést rendeztünk a nyár folyamán a monori-erdei kert­moziban. Tavaly tovább foly­tattuk a kihelyezett vetítése­ket a járás óvodáiban, iskolái­ban. A hat községben megtar­tott 286 előadáson, több mint 16 ezer gyömrői, vasadi, pé- teri, bányei, gombai és kávai óvodás, általános iskolás szer­zett maradandó élményeket a mesefilmek, ifjúsági filmek vetítésein. Tavaly megoldódott filmszínházunk régóta húzó­dó problémája, hiszen elké­szült a kulturált mell ék held- ség. Sor került a mozi elő­csarnokának átalakítására — a festésre, mázolásra. Nemré­giben pedig a szerelők bekö­tötték a hideg és meleg vizet is az épületbe. — Hogyan szolgálta a mozi, a különböző korosztályok kul­turális igényeinek kielégíté­sét? — A legkisebbeknek, az óvodásoknak nagyon sok elő­adást tartottunk az Óvodákban és a moziban egyaránt. A délutáni előadásainkon — az igényeknek megfelelően — több mesefilm-összéállítással kedveskedtünk a kicsinyek­nek, melyek közül a legna­gyobb sikert a Találékony nyuszi című magyar, vala­mint a Púpos lovacska című szovjet mesafllm aratta. To­vább folytattuk az általános iskolások szünidei bérleti so­rozatát, melynek sikerét leg­jobban az eladott 3 ezer 800 bérlet bizonyítja. A nyári és téli szünidőben is nagyon sok diák vett részt a délutáni ked­vezményes előadásokon, me- lvek közül a legnagyobb kö­zönségsikert á Kis Muck tör ténete című NDK-beli, a Lol- ka és Bolha a Föld körül cí­mű lengyel, valamint a Dzsun­gel könyve című amerikai rajzfilm jelentette. Tavaly nem járt sikerrel a szocialista bn- gádbérleti akció, ezért idén már nem is tervezzük meghir­detését a nagyközség szocik- lista brigádtagjainak. Ősbemutató Új kezdeményezésként 1979- ben ősbemutatót szerveztünk filmszínházunkban, melynek során Galgóczi Erzsébet regé­nyének filmváltozatát vetítet­tük: Kinek a törvénye cím­mel. A film ősbemutatója utá­ni ankéton részt vett Szőnyi G. Sándor, a film rendezője •és Űjhelyi János, a film dra­maturgja. A közönség részé­ről nagyon sok kérdés hang­zott el a rendezőhöz és a dra­maturghoz intézve, melyek mindegyikére pontos és rész­letes választ adott a két meg­jelent művész. A felnőttek­nek több mint ezer különböző témájú filmet mutattunk be az elmúlt esztendőben, melyek közül a legnagyobb sikert két amerikai film jelentette, a Csillagok háborúja és a Po­koli torony. Nagyon sok láto­gató tekintett meg két ma­gyar filmet is. melyeknek cí­me: Angi Vera, valamint Az erőd volt. Nagy sikerrel ját­szottuk az olasz filmgyártás monumentális, négyrészes al­kotását a Huszadik századot. — Hallhatnánk valamit a filmszínház szocialista brigád­jának tevékenységéről? — Nagyon büszke vagyok filmszínházunk szocialista bri­gádjára, amely a híres szov­jet filmrendező, Vaszilij Suk- sin nevét viseli. A jól össze- kovácsolódott kollektíva sokat tett a nézők 'kulturált szóra­kozásának biztosításáért. Az előadások előtt —' napi mun­kájukon felül — sokszor elvé­gezték a terem takarítását, hogy a nézők kulturált kör­nyezetben szórakozhassanak. Besegítettek a jegykezelőknek is, valamint felügyeltek az üllői játékoshoz passzolt szorongatott helyzetben Remek iramú voit a küzdelem, egyáltalán nem látszott meg, hogy egy NB Il-es és egy já­rási csapat harcol a zöld gye­pen. Kisütött a nap, sugarai azonban kevésnek bizonyul­tak volna a szurkolók felme­legítéséhez. Ehhez a hazaiak nagy akarása és jó játéka kel­lett. Mert az ezerfejű Cézár: a közönség ezúttal valóban lel­kesedett. Űzte, hajtotta a ha­zai legénységet, s a biztatás nem volt eredménytelen. A szünetben a szarvasi öltö­zőben Burázs György edző kemény szavakkal korholta a játékosokat. Az üllői öltöző­ben néma csend uralkodott, a játékosok maguk elé mered­tek; Kövér János edző közben taktikai utasításokkal látta el a fiúkat. Sípszó, megkezdődött a második félidő. előadások alaitt a rendre és a tisztaságra. A bnigádtagok kö­zül is kiemelném Babinszki Sándorné gépészt és Herbály Zsigmondné gépészt, akik munkájuk lelkiiesmeretes el­végzése mellett, nagy1 lelke­sedéssel segítették a brigád- munkát és nem kis részük van abban, hogy a Suksdn brigád tavaly elnyerte az ezüstkoszorús címet Változik a műsorrend — Melyek az elkövetkezen­dő időszak feladatai és mi­lyen elképzeléseik vannak 1980-ra? — Fő feladatunknak to­vábbra is a nézők kulturált, igényes szórakoztatását tekint­jük. Az előző év kedvező ta­pasztalatait felhasználva sze­retnénk az idén 2—3 elkészült új magyar filmből ősbemuta­tót tartani filmszínházunkban. , ,, , , , „ ... . ... boldogan mosolyogtak es fo­?Ír^Z5JL.®gy,_ gadták a gratulációkat. Az elismerés mindenképpen Támadtak a , szarvasiak, öt percen belül a kapufa külső eléről háromszor is kipattant a labda. Az utolsó negyedórá­ban feljöttek az üllőiek, s előbb Kriskó, majd Tóth S. hibázott, gólhelyzetben. A 91. percben harsant a hármas sípszó. A közönség be­szaladt a pályára, s boldogan ölelgette a hazaiakat. Sikerült kupahagyományt folytatni. A Váci Híradás és a SZEOL AK után a Szarvast is elbücsúz- tatták az üllőiek a kupától, s ezzel óriási bravúrt hajtottak végre. Nagy volt az öröm a talál­kozó után az üllői öltözőben. Kövér János egyenként ölel­gette a játékosokat, id. Gábor József és Sallai Ákos, a lab­darúgó-szakosztály vezetői is ősbemutatóját is^ melynek so­rán meghívnánk Monorra a film rendezőjét és a főszerep­lő gyermekszinászeket. Már­ciusban, a forradalmi ifjúsá­gi napok rendezvénysorozatá­hoz kapcsolódva, az ifjú kom­munisták számára bemutat­juk az Élve vagy halva cí­mű magyar történelmi ka­landfilmet, amely az 1848-as szabadsí-»harc utáni időkben játszódik Izgalmas cselek­ménnyel. Áprilistól ipegváltozik film­színházunk műsorrendje, min­den ~csütörtökön szünnapot tartunk, valamint szerdán és pénteken csak este 6 és 8 óra­kor rendezünk vetítést. F. J. jogos volt nekik js, de ők sze­rényen elhárították ezt, mond­ván, a játékosok érdemlik meg ezúttal a vállveregetést. Szerdán sok meglepetés született az MNK-ban. A leg­nagyobb bravúrok közé sorol­hatjuk az üllőiek továbbjutá­sát is, hiszen a1 legjobb 16 közé jutottak, járási csapat létükre. Rajtuk kívül még két megyei csapat, a MOTIM TE és a Baja jutott tovább. Hogy szerepel­hetnek-e a Népstadionban az üllőiek, arra a mácius 5-i újabb MNK-forcUilóig még várnunk kell. Mindenesetre, szerdán egy kicsit közelebb kerültek a stadionbeli szerep­léshez ... G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom