Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1980. február 29., péntek Óvoda a konzervgyárban Segítség a családéinak A Nagykőrösi Konzervgyár gyermekintézménye 30 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját a bölcsődés és óvodás korú gyermekek számára, azzal a céllal, hogy a vállalatnál dol­gozók gyermekeiket el tudják helyezni. A konzervgyárban belátták, hogy a vállalati és családi érdek mennyire ösz- szefügg. Az üzem dolgozód ré­gebben is, most is nyugodtan dolgozhatnak, mert gyerme­kük jó helyen van. Látogatá­sunkkor a bölcsődések ját­szottak, az óvodások pedig ebéd utáni pihenőjüket töl­tötték. Jó program Patikatisztaságú szobák, a falakon dekoráció. Rengeteg játék. .Halápi Ferencné, az in­tézmény vezetője, készségesen mutatja a szobákat, a moso­gatót és a mosókonyhát, külön büszkeséggel a munka- és a játszókertet. Az átlaglétszámtól függően, évente 1' millió 200 ezer fo­rintot költ a vállalat a gyer­mekintézményeinek fenntar­tására — mondja Fehér Györgyné szociálpolitikai osz­tályvezető. — Fontos felada­tunknak tekintjük, hogy min­den dolgozó gyermekét el tud­juk helyezni. Szezonidőszak- ban ennek a megoldása _ igen nehéz. Mint az látható is, nincs elég férőhelyünk. Ezért kénytelenek voltunk szabá­lyozni a felvételeket. Ha a szülők vagy csak az anya vállalati dolgozó, felvesszük a gyermekét. Abban' az esetben, ha csak az apa dolgozik ná­lunk, gyermekét nem tudjuk elhelyezni. Természetesen, aki a második gyermekével szülé­si szabadságon van, annak el­ső gyermekiét szintén nem tudjuk felvenni. Pontosabban, csak az iskolakezdés előtt 1 évvel, hogy az iskolára felké­szítsük. — A számok is bizonyít­ják, hogy szükség van az in­tézményre — mondja Halápi Ferencné. — Jelenleg 144 óvo­dásunk és 47 bölcsődésünk van. Ennyi gyerek 4 óvodai és 3 bölcsődés csoportot tesz ki. A gyermekek felügyeletét szakképzett óvónők és gondo­zónők, valamint a dajkák lát­ják el. Valamennyien rendsze­resen továbbképzésen vesznek részt annak érdekében, hogy gyermeknevelő munkánkat még eredményesebben tud­juk végezni. A foglalkozásokat az előírt követelményeknek megfelelően, program szerint végezzük. Más óvodától ebben sem különbözünk. Friss gyümölcs — Mégis, miben tér el az üzemi intézmény a tanácsiak­tól? — Nálunk a felvétel folya­matos, s ez- rendkívül elő­nyös a kismamáknak. — Szezonidőszakban hogyan tudják megoldani a gyerme­kek elhelyezését? — Van egy megfelelő helyi­ségünk, amit szükség esetén be tudunk rendezni. A gyer­mekek elhelyezését tavaly is megoldottuk, az idén is meg­próbáljuk. — Az idejáró gyermekek korán kelnek, s többségük messziről jár. Reggelenként nem fáradtak? — Igaz, hogy korán kelnek és messziről is jönnek, de már megszokták. Egyébként a.z óvodásokat a beérkezésüktől, fél 6—7 óráig lefektetjük. Ebéd után ismét pihenhetnek. A bölcsődések csak 10 órától fekszenek le. — Az étlapokat nézve, igen változatos a gyermekek ét­rendje. — Az élelmezésünket az üzemi konyha oldja meg. Minden esetben ügyelünk ar­ra, hogy. gyermekeink koruk­nak megfelelő, vitamindús táplálékot fogyasszanak. Sze­rencsések vagyunk, hiszen gyermekeink elsőként része­sülnek a legfrissebb, gyakran még primőrnek számító gyü­mölcsökből. De nemcsak nyá­ron, hanem az év minden sza­kában megfelelő az ellátás gyümölcsből és ivóléből. Reg­gelit, tízórait és ebédet nap­nak gyermekeink. ■ Játszótér — Van-e valamilyen gond­juk? — Munkánk végzéséhez az anyagi, személyi és tárgyi fel­tételek biztosítva vannak. — Segítséget kapnak-e va­lakiktől? — Igen, a vállalati szocia­lista brigádok sokat tesznek azért, hogy az idejáró gyere­kek jól érezzék magukat. Most például farönkből játékok ké­szítését tervezik. Ezenkívül tavaszra felújítják a játszó­terünket is. K. K. Ajtók családi házra Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat Zala megyei Lenti városban működő gyá­rában a termelés szakosítása eredményeként idén 20 száza­lékkal több ajtót gyártanak a tavalyinál. A lenti gy^r elsősor­ban a magánlakás-, családi­ház- és társasház-építők ré­szére dolgozik és ebben az év­ben mintegy 300 ezer bejárati és lakásbelső ajtót állít elő. Az üzemben évenként 30 ezer köbméter fűrészárut dolgoz­nak fel, amiből természetesen lécdarab, forgács, fűrészpor ke­letkezik. Ezt a hulladékot, amelyet korábban elégettek, most a gyáron belül hasznosít­ják, vagy a faipari partner­üzemeknél értékesítik. Legeltetési bizottság Rendszeres támogatás A szarvasmarhatartást ösztönzik A városi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyal­ta a legeltetési bizottság 1030. évi költségvetési tervezetét, és azt 372 azer forint bevétellel és ugyanannyi kiadással jóvá­hagyta. A legeltetési bizottságot a város a felszabadulása utáni esztendőben, az akkori nem­zeti bizottsággal és képviselő- testülettel karöltve, a termelé­si bizottság hozta létre. A szervezőknek az volt a szán­dékuk, hogy a szarvasmarha- tenyésztést és, tejtermelést. le­gelőfenntartással és -kezeléssel elősegítsék. Első elnöke a le­geltetési bizottságnak Grónai István gazdálkodó volt, aki hosszú évtizedekig eredménye­sen dolgozott, elősegítve a há­ború során májdnem teljesen kipusztult szarvasmarha-állo­mány pótlását. Májustól októberig A legeltetési bizottságnak, a jelenlegi vásártér területével együtt, az Alsójáráson és a Kürtilaposban 140 hold terü­letet bocsátották rendelkezé­sére, melyen azóta dicsérete­sen gazdálkodik. Minden év­ben, május elejétől október végéig, méltányos fűbér mel­lett, legelőterületet ad a ház­táji gazdálkodás keretében, te­henet és borjút tartó kisterme­lőknek. A költségtöbbletet a terület kis részletén árpa-, ku­korica- és szénatermeléssel fe­dezik. A bizottság adminisztratív munkáját most dr. Csete Lajos, a tanács nyugalmazott pénz­ügyi osztályvezetője végzi. A jelenlegi elnök Kucsera Dé­nes. A vásártérnél 59, a Kürti­laposban 47 hold a legelőterü­let, melyeken az utóbbi évek­ben mindig száz tehenet és 20 borjút legeltetnek. A tehene­ket a tulajdonos istállójából naponta kihajtják a legelőre a csordások. A borjak éjjelre is kint maradnak a kürtiláposi legelőterület nyári szállásán. A legtöbb gazdának 1—2 te­hene jár ki a csordára, de van olyan gazda, például Szentpe- teri Balázs, aki 8 tehenet járat ki. A tehenekre 4 csordás vi­gyáz. A legelők javítására mintegy évi 150 mázsa műtrá­gyát használnak fel. Tetemes költség Tetemes összegbe került az épületek, az itafó berendezések és a legelőterület karbantartá­sa, úgyhogy a jószágonként! mintegy 1400 forintnyi fűbér nem fedezi ■ a költségeket. A hiányt azonban mindeddig a legelő melletti 34 hold föld terméséből, szerencsés kézzel pótolták. A gazdasági munká­kat a termelőszövetkezetekkel végeztetik el. A bizottság vezetői ez idén is a múlt évekhez hasonló szá­mú jószág legeltetésére számí­tanak. Kopa László A társadalom minden rétegére kiterjed Szakmai bemutatót tartanak A Vöröskereszt városi ve­zetősége a napokban kibőví­tett ülést tartott, .melyen a megyei Vöröskereszt vezetősé­gének szánt jelentést vitatták meg és fogadták el. Ebben arról esett szó, hogy váro­sunk egészségügyi dolgozói miként veszik ki részüket a Vöröskereszt munkájából. Felnőttek A.Magyar Vöröskereszt te­vékenysége a békeidőben szo­rosan kapcsolódik az egész­ségügy munkájához. Mint tö­megszervezet, feladatait az egészségügy mellé rendelve látja el. Munkája kiterjed a társadalom minden rétegére. Foglalkozik az ifjúság egész­séges életre nevelésével, a családi életre -neveléssel és az időskorúak megbecsülésé­nek és támogatásának kérdé­seivel. Az iskolákban a vöröske­resztes tanáreinökök egész­ségügyi beszélgetésekkel, tan­folyamok szervezésével, film­vetítéssel, játékos vetélke­dőkkel, komoly igényű egész­ségügyi versenyekkel szeret­tetik meg az ifjúsággal a Vö­röskereszt tevékenységét, s fogadtatják el céljait. A fel­nőttekkel az alapszervezete­ken keresztül tartja a városi vezetőség a kapcsolatot. Városunkban 38 alapszer­vezet tevékenykedik, mező- gazdasági és ipari üzemek­ben, intézményekben. Ezek 3 és fél ezer tagot számlál­nak. Az irányításuk 5—11 ta­gú vezetőségek dolga. A Vö­röskereszt csak jól képzett, lelkes aktivistákkal képes e sok tagot irányítani, s szer­teágazó feladatait megoldani. Nos, az igen - jól képzett egészségügyi dolgozóik sokat tesznek a munka sikeres tel­jesítéséért városunkban. Kö­zéjük értendők az állatorvo­sok is, akik szintén tevéke­nyen bekapcsolódtak a Vö­röskereszt életébe. Városunk­ban az Egyesített Gyógyító­megelőző Intézetben 13 fő­orvos, 39 orvos, 71 asszisztens és 67 szakképzett ápolónő dolgozik. Az orvosok, egy fő­orvos kivételével - mindany- nyian vöröskeresztes tagok. Ugyanígy a védőnők is. Oktatás A középkáderek 80 száza­léka tagja ennek a tömeg­szervezetnek. A városi veze­tőségben 5 egészségügyi dol­gozó vállalt munkát. Rend­szeresen tartanak előadáso­kat, elsősegélynyújtó tanfo­lyamokat. Versenyeknél vál­lalják a zsüritagságot. Leg­gyakoribb előadástámáik: ál­talános higiénia, felkészülés a szülői szerepre, születéssza­bályozás, nemi érés, szexuá­lis és serdülőkori problémák, egészséges életmód, szabadidő hasznos eltöltése, sport az egészséges életben, káros szenvedélyek ártalmai, látás­zavarok, fogbetegségek meg­előzése, mozgásszervi bántal- mak, szív- és érrendszeri pa­naszok, rák megelőzése, öreg­korra való felkészülés és azok problémái. Felkészülés a szezonra A konzervgyárban ezekben a hetekben sok dolga akad a karbantartóknak és a szerelőknek. Az a feladatuk, bogy a nyári szezonra előkészítsék a gépeket és berendezéseket. Kisprumik Dénes cs Balogh Antal, a paradicsom mosására szolgáló tartály belső merevítesen dolgozik. Az újdonságnak számító berendezésből már kettő elkészült az idén a gyár gé­pészeti tmk-műhelyében. Godányl Dezső felvitele Az elsősegélynyújtó tanfo­lyamokat mindenütt szakmai bemutatóval együtt tartották. Tavaly 30 nem az egészség­ügyben dolgozó elsősegély­oktató kapott sikeres vizsga után igazolványt, őket is az orvosok tanították. A polgári védelmi munka elméleti és gyakorlati oktatásából is ak­tívan kiveszik a részüket or­vosaink. A véradás területén igye­kezni kell a még jobb együtt­működés kialakítására — ál­lapította meg az említett je­lentés. Elismeréssel szólt vi­szont a, védőnőkről, akik az iskolás gyermekek higiénés nevelésével és ellenőrzésével, valamint a terhesek és kis­mamák felkészítésével, kis­mamaklub szervezésével, va­lamint a vöröskeresztes kiad­ványok terjesztésével veszik ki részüket a Vöröskereszt egészségnevelő munkájából. Környezet A Vöröskereszt városi ve­zetősége és az egészségügy összehangolt munkájában fon­tos szerepet kap az idén a mezőgazdasági és ipari mun­kával kapcsolatos környezeti ártalmak témája, valamint a házi betegápolás elsajátítta­tása. E tanfolyamokon ugyan­csak az orvosok vállalták az előadások megtartását. Kovács Katalin Értékeink védelméért Új ismereteket szereznek Filmvetítés, előadások, gyakorlat A kongresszusra készülődve mind gyakrabban igyekszünk összegezni öt, sőt az elmúlt 35 év eredményeit. Kimutatáso­kat készítünk arról, hogy hon­nan indultunk, hová jutottunk, miit értünk el, s milyen érté­keket teremtettünk. Ritkábban esik szó arról, hogy kellőkép­pen védj ük-e mindazt, amit megteremtettünk. Pedig az ér­ték csak akkor valóságos ér­ték, ha tartós, ha biztosan szá­míthatunk rá, s nem kell ag­gódnunk sorsáért. A veszély persze, a pusztu­lás lehetősége mindig fennáll. Ám, hogy bekövetkezzék, az nem szükségszerű. Ha ismer­jük a veszélyforrásokat, ha nem sajnáljuk a fáradságot, hogy e forrásokat megszün­tessük, akkor nyugodtak leher tünk. Tanulni kell hát még értékeink megvédését is. A tűzoltók sem csak akkor dol­goznak, amikor megfékezik a lángokat, hanem akkor is, ha tanítanák minket a tűz meg­előzésének tudományára. Nos a nagykőrösiek szeren­csés helyzetben vannak, mert tavaly igen sok alkalmuk nyí­lott arra, hogy tűzvédelmi is­mereteiket gyarapítsák. A városi tűzoltóparancsnokság 24 alkalommal rendezett szak­mai filmvetítést, s ezeken 7 ezer nagykőrösi láthatott ta­nulságos filmeket. Ezer nagy­kőrösi pedig előadást hallgat­hatott ugyancsak a városi tűz­öl főparancsnokság rendezésé­ben. A vállalatok is töreked­tek arra, hogy dolgozóik tűz­védelmi ismereteit gyarapít­sák, összesen 20 előadást ren­deztek, melyeken 1225-en vet­tek részt. Városunk tűzoltói gondoltak a gyakorlati ismeretek oktatá­sára is. Ezeken a foglalkozá­sokon úttörők, ifjúgárdisták és felnőttek vettek részt. A kon­zervgyári gyakorlati vetélke­dőn például éppen 3 ezren. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Elektromos sportközgyűlés A Nagykőrösi Elektromos Sportklub évi közgyűlését a DÉMÁSZ helyi üzemigazgató­ságának tanácstermében tar­tották. Daru Ambrus elnöksé­gi tag ismertette a beszámo­lót. A vállalatoknál működő sportkörök feladata a dolgo­zóknak rendszeres sportolási lehetőség biztosítása. Elsősor­ban a tömegsport feltételeinek megteremtése, indokolt eset­ben a minőségi sport vitele a cél. Az Nk. Elektromos SK az üzemigazgatóság hagyományai alapján a tömegsport érdeké­ben tervezi-szervezi rendezvé­nyeit. Szoros a kapcsolata a szakszervezettel, a KISZ-szel, esv és más sportkörökkel. Felada­tát elsősorban a turizmus adta lehetősé-' gekkel igyekszik megolda­ni, de emellett támogat más sport­ágakat is. A sportkör természetjárói 1979-ben a Kinizsivel közösen szervezték a jól sikerült nagy­erdei megyei jubileumi emlék­túrát, tavasszal. Májusban ötödször rendezték meg, 25 közreműködővel a városi út­törő Arany János Kupa tájé­kozódási versenyt. Részt vet­tek a hagyományos országos villamosenergia-ipari sportta­lálkozón Nyíregyházán, vala­mint a hódmezővásárhelyi DÉMÁSZ Kupa-viadalon (utóbbit el is nyerték). Az or­szágrész, Eger—Síkfőkúton megrendezett éjszakai tájéko­zódási versenyen a hetedik he­lyen végeztek. A szakosztályi túrák túlnyo­mó többségükben a helyi Nagyerdőbe irányultak. Ezek alkalmával sok társadalmi, szépítési munkát végeztek er­dei faházuk környékén és a természetbarát parkban. Az utóbbi helyen a faasztalokat és padokat kijavították. Or­szágjáró túrákon általában gépkocsival, 6—8 lös csoportokkal jártak: a Bükk-hegység ben, a Pilis- hegységben, Aggtelek—Jósva- főn, Miskolc—Lillafüreden, Eger—Bánkút—Síkfőkúton, Sárospatak—Tokajban. Túrái­kon 212-en voltak, a megtett kil-ométerszám: 500. Társadal­mi erdei 'szolgálaton 4 fő 12 esetben volt a Nagyerdőben. A Strázsadombnál és kör­nyékén több alkalommal kör­nyezet- és természetvédelmi őrséget adtak. A sportkör tag­jainak száma 55. Közülük 10 fő ezüst, 6 pedig bronz jelvé- nyes turista. Két ezüst és 9 bronz jelvényes, valamint 1 if­júsági korú túravezetőjük van. Több sportágban tömegsport- rendézvényeken is részt vet­tek. A múlt évben 4096 Ft-ot költöttek, takarékosan gaz­dálkodtak. A továbbiakban az idei költ­ségvetési és programtervet beszéliték-vitatták meg a je­lenlevők. Megyei birkózóbírói továbbképzés Városunkban, a Sportotthon­ban került sor 32 birkózószak­ember részvételével e sportág vezetőinek Pest megyei to­vábbképzésére. Kruj Iván nemzetközi bíró tartott sza- bálymiagyarázattal — a Ki­nizsi két fiatal birkózójának közreműködésével — és gya­korlati bemutatóval, élvezetes előadást, amit vita és tapasz­talatcsere követett. Mai soo-tműsor Sakk TItAKIS Ifjúsági Klub. 18 óra: a Nk. TRÄKIS SC minő­sítő egyéni versenye, 2. játék­nap. Moziműsor Skalp vad ászok. Színes ame­rikai iwestemfiim. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 4, 6 és 8 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom