Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

ina

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

I. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

1980. FEBRUÁR 27., SZERDA

A legszebb körte

A világ legszebb körté- je Érden található.

Elmondom, hogyan tudtam meg a dolgot.

Szerda volt, a tanács hivatalos fogadónapja. Emberek adták egymásnak a kilincset a vébétitkár szobájában. Ki lakás után kérdezett reménykedve, ki telkéért házalt, más szomszédja becsületét árulta. Kettő között jött az asz- szony, viseltes tráningnad- rágját csizmaszárba tűrte, csizmája bokáig volt sáros. Friss levegőt hozott be gondjával, mert néhány tőke szőlő, három barackfa és egy almafa volt a gondja. Egy bontásra váró telek halálra ítélt gyümölcsöse, amit ‘— így mondta az asz- szony — érdemes lenne megmenteni. Neki nincs tehetsége fizetni, de ha a tanács lemondana a fejszére váró fákról, ő vállalná a kiásást — akadna embere egy kis pénzért a segítségre —, olcsón megkapná a szomszéd szamárfogatát, azzal vinné haza. Otthon aztán olyan gyümölcsöt munkálna ki, amilyen nincs még egy a környéken.

Hogy milyen gyümölcs is lenne az, arra már nem figyeltem. Azon gondolkodtam, hogy a telkeket kisajátító, kertek helyébe sokemeleteseket álmodó városépítésünk hány gyümölcsöst ítél halálra? Es vajon közülünk, fák sorsán sajnálkozók közül, hánynak jutna eszébe tanácsnál kopogtatni, kevés pénzből embert fogadni, szamárfogatért szomszédolni, hogy aztán párjasincs gyümölcsöt neveljünk? Később elmondta: effélén gondolkodott a vébptitkár is, ezért is mondott örömmel igent.

Az asszony azóta kiásta a szőlőtőkéket, a fákat, s hálából a tanácsnak egy kosárnyi körtét ígért, merthogy neki van a világon a legszebb körtéje. így mondta az asszony és hite fényesítette igazra a valóságot. Eltörpítve azt a tényt, hogy a világ nem is tudja, hol keresse a legszebb körtéjét.

''Talán még azt sem, hogy

J létezik Érd, van Néra utca és a négyes szám alatt ott él Veres Ferencné.

Ruhák - exportra

Az NSZK-export és a hazai piac után a közeljövőben várhatóan szovjet exportra is dolgozik az érdi Ruhaipari Szövetkezet. A legfőbb partner az NSZK-beli MAX-Sehöder cég, amelynek 25 ezer darab női ruhát szállítottak az elmúlt évben, míg belföldön, az OKISZ Labor számára varrt bakfispulóve- rek és szoknyák a legkedveltebbek.

Képünkön: a szövetkezet dolgozói színes blúzokat meóznak és csomagolnak az OKISZ Labor részére.

Díj vagy büntetés?

Egy kérdés, egy felelet

Kérdez: Juhász Lajosáé

(Erzsébet utca, 83.):

— Három évvel ezelőtt saját költségüniköm vezettük be a villanyt. A beköltözéskor megállapítottak 300 forint büntetést. Miért kell fizetnem ezt az összeget és meddig tart a büntetés?

Válaszol: Késő Géza, a városi tanács fejlesztési főmérnöke:

— A 300 Ft nem büntetés, díj: a munkagéphez ideiglenesen bekötött áram ellenértéke. Juhászék, feltehetően, annak idején átmenetileg és kifejezetten építkezéshez kaptak használati engedélyt, s az ellenérték is csupán erre az időre járt volna. Valójában azóta nem szabályos az áram használata, ahogy az immár három éve kéthavonta kifizetett háromszáz forint sem. Az áram megszüntetése azonban ma már méltánytalan lenne, s éppen a napokban folytatott tárgyalások után biztatót üzenhetek Juhász La- josnénak. Hamarosan bekötjük a hivatalos áramot és ezzel egyidejűleg megszűnik

Tudja-e, hogy...?

... a városi tanács dolgozói hétfőn 13-tól 16-ig, szerdán 8-tól 16-ig és minden páratlan szombaton 8-tól 12-ig fogadják a lakosságot?

... az első félévi adók március 15-ig adómentesen fizethetők?

...a törmelék lerakására kijelölt terület: a Volán pályaudvar mögötti volt sporttelep, az Iparos utcai szemétlerakóhely és a Riminyáki és Tárnoki úti sarok?

... kérdéseivel és panaszával a tanács elnökét az első páratlan szombaton 8 és 12 óra között; az elnökhelyettest szerdán 13 és 16 óra között; a vb-titkárt szerdán 8 és 12 óra között és minden második páratlan szombaton 8 és 12 óra között keresheti fel?

...a március 4—21 között esedékes eboltás felhívását közzétették a tanács épületében?

,,, a Pest megyei Tanács V. B. lakószobánként állapítja meg a szemétszállítás díját?

... a tanács * lépcsőházában felállított ÉRDI HÍRLAP postaládába ön is bedobhatja véleményét, javaslatait tartalmazó levelét?

kötelezettsége is. A villanyra várók figyelmébe ajánlom, hogy ez az egyéni bekötés három évvel ezelőtti, azóta az Elektromos Művek dél-budai üzemigazgatósága a trafókörzetek leterheltsége miatt nem engélyezi az egyéni bekötést.

Gondok és gondolkodás

Súlyos örökség: az ellátás

Amikor a város lakója kifogásolja — és joggal — az üzletek kis számát, s a meglevők kicsiny terét; hiányol — és joggal — alapárukat, s a kaphatók szűkös választékát, gondolatban messzebbre kell visszamenni az időben. A boltok szükséghozta és a jövőt kifelejtő létrehozásáig, a város — az egykori falu — „mára elég, nem érdekes, hogy holnap mi lesz” gondolkodás, sajnos, még a közeli múltban is ható, szemléletéig. Itt gyökerezik mindaz, ami ma jellemzi Érd kereskedelmét: a szállítási-raktározási gondok, a bővítésre alkalmatlan terek. Ehhez csatlakoznak ellátásunk országos gondjai, abból < is elsődlegesen a helyi boltokat érintő munkaerőhiány. Mindebből erednek a város ellátásának nehéz problémái.

Van azonban az érdi üzleti múltnak szép hagyománya is. S ma, amikor a város lakossága a kereskedelem megújulására vár, az új boltok nyitása, a meglevők bővítése, az árukészlet mennyiségi és minőségi javulása mellett joggal kérheti-követelheti az elfelejtett üzleti szellem felélesztését is.

SZÁMOK, SZÁMOK, SZÁMOK. 5 szervezet (Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Budai Járási Áfész, Benta völgye

Termelőszövetkezet, Pest megyei Értékesítő Vállalat, Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat) és a magánkereskedők 75 boltot tartanak fönn a városban. A NYÉK 1 ABC- áruházzal, 25 élelmiszer-, 9 hús-, 5 zöldség- és 1 tejbolttal, összesen 41 üzlettel rendelkezik. 23 magánkereskedő segíti a város ellátását. A Bentavölgye Tarmelőszövetkezet 5 egységet üzemeltet.

HATTÓL — KETTŐIG tart nyitva a Tej bolt az autóbusz- pályudvar mellett.

— Miért nem egész nap, vagy legalább osztott nyitva- tartással dolgoznak?

Csákics Jakabné, boltvezető:

— A létszám miatt: hat, nyolc ember helyett most is hárman dolgoznak, s ha mérnénk, kiderülne, hogy átlag fölötti intenzitással. A kereset kicsi, ezerkétszázért senki sem vállalja az esti műszakot.

— A lakosság szereti a boltot, nagy segítséget jelentene a nyitvatartás meghosszabbítása.

— Érezzük mi is a lakosság szeretetét és naponta halljuk a véleményeket. Tudjuk, hogy központi helyen fekvő, jól ellátott boltunk nyitvatartása javíthatna a helyzeten. Én örülnék a legjobban, ha eleget tehetnénk a kéréseknek. Ha kapnék, még egyszer eny- nyi embert, boldogan vállalnám az egész napi munkát.

TETSZIK: hogy jó kenyeret lehet kapni a városban; hogy

gyors és udvarias a Tejboltban a kiszolgálás; hogy ízletes a Bentavölgye pecsenye- sütőjének áruja; hogy a tanács mini ABC-t nyit a lakótelepen.

NEM TETSZIK: hogy este hat után egyetlen állami bolt sincs nyitva a városban; hogy a Tejboltban cukrászdái áron adják a süteményeket; hogy sokat ront a kenyér minőségén a szállítás; hogy szűk a hely az autóbusz-pályaudvar melletti ABC pénztárainál.

ÖN HOL VÁSÁROL? Dr.

László Pál, a városi tanács termelési és ellátási felügyelőségének osztályvezetője:

— A pályaudvari ABC-ben és a Tej boltban.

— Milyen körülmények között?

— Ahogy az érdiek többsége: idegeskedve és dühöngve, tolakodva és fáradtan. Nekem is kicsi az ABC, én is félórákat várok a soromra és még akkor sem biztos, hogy kapok mosószert, kekszet, mirelitet, de néha még friss kenyeret vagy tejet sem.

— Mit tud tenni a tanács?

— Eddig kértünk és veszekedtünk, most már szankcionálunk is. Végső soron saját lehetősége'nkhez fordulunk: tervezünk egy boltot a lakótelepre és zöld utat adunk a kiskereskedőknek: segítsenek nekünk.

SZEMLÉLET. Nem tetszett a NYEK-nek (Nyugat Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat) a tanács vb elé terjesztett beszámolója.

Nem mintha azt kétienénk, hogy igazak-e a felmérés megállapításai, hiszen elég csupán egyszer érdeklődve végignézni a város boltjait, hogy magunk erősítsük meg a jelentés valódiságát. Az sem vitatható továbbá, hogy a kereskedelemben dolgozó vállalatok egy cipőben járnak, s vállalat legyen a talpán, amely maradéktalanul eleget tud teni a települések igényeinek.

Ami miatt mégsem fogadhatjuk el a beszámolót, az a jelentés szemlélete. Ahogy a vállalat mintegy kívülállóként vizsgálva a helyzetet, állapít meg általánosan ismert tényeket munkájáról. Több helyütt ellentmondásosan is: mert ugyan hogyan lehet biztosítottnak és problémamentesnek látni azt az ellátást, ahol — idézzük — „sok gondot okoz a nyitástól zárásig biztosítandó kenyér- és tejellátás”. Teszi ezt anélkül, hogy saját munkájának javítására, előrelépésének lehetőségeire egyetlen szóval is kötelezettséget vállalna.

A végrehajtó bizottság hiányosnak ítélve meg a beszámolót, kiegészítésre kérte fel a vállalatot, s egy későbbi ülésén visszatér a témára. Reméljük, az új jelentésből már nem marad ki a lényeg: mit tesz Érd kereskedelmének fejlődéséért a város ellátására hivatott legnagyobb vállalat?

Üzemek vállalása

Építsünk buszvárót!

Autóbuszra várni mindig kellemetlen. Még akkor is, ha süt a nap, hát még amikor esik az eső (az ember nyakába), fúj a szél (az ember szemébe), fröccsen a sár (az emDiákszemmel

Egy sokszínű város vallatása

— Mondjatok egy mondatot Érdről.

Géza: „A végletek városa.” Éva.: „Sokszínű város.” Kati: „Nehéz város.” István: „Nincs egyetlen mondatom, de még megmagyarázni is nehezen tudom, milyen is ez a város.”

Diákok, egyetemisták. Jöttek a fővárosból, Debrecenből, Egerből, népművelők és könyvtárosok. életük első gyakorlatára. Magukban Cseh Tamást dúdoltak, versenyt ' futottak egy korsó sörért a Pelikánig, és egyheti talpalással fölmérték a várost.

— Hivatalosan nem tudtuk volna megcsináltatni ezt a vizsgálatot — mondja Vrbán László, a művelődési központ igazgatója —, bárki vállalja, százezer alatt nem adta volna. A gyerekek koszt-kvártélyért végeztek felbecsülhetetlen értékű munkát.

Barátok nélkül

Hatodik órája ülünk együtt. Előttünk kérdőívek, hatvan bejáró érdi lakos hatvan kérdésre adott válasza. Válaszaikból formálódik elénk a város élete.

Az eljáró érdiek négy és hat óra között kelnek, tíz utánra vagy még későbbre esik a lefekvés ideje. Napi két órát utaznak, ki többet is, a munkahelyükre. Nincsenek megelégedve a közlekedéssel, a közművesítéssel, az ellátással, nagy részük azonban már nem mozdulna el a városból. Legtöbben Szabolcsból jöttek, sokan Pestről, megtalálták számításukat a városban. Barátokat nem találtak, a kapcsolatok legföljebb a szomszédolánekünk, leültetett bennünket és kitárulkozott. Másik a kutyáját küldte a nyakunkra vagy egyszerűen nem nyilatkozott.

— Kialakult a képetek, hogy milyen is az érdi ember?

— Nem, mert talán még nincs is ilyen — mondta a debreceni Kiss Géza. — Legföljebb valami mozaikot lehetne összerakni, de az nagyon végletes, sokszínű, összetett kép lenne.

— Mit tartanál a legfontosabb változtatásnak a városban?

Faggyas Katalin, az ELTE

inyvtárszakosa:

sig terjednek. Ami barátság akad, az még a régi lakóhelyhez vagy munkahelyükhöz húz vissza. Gyerekeiknek alig vannak barátaik, vagy legalábbis a hatvan szülő többsége nem tud róla. Az oktatással elégedettek. Keveset tudnak a gyerekek szabad idejéről, s bár szinte mindenki igenlően válaszolt a közös családi programokra, a feleletekből kitűnően ez legföljebb passzív együttlét lehet. A művelődés legfőbb formája a televízió, kevesen tudnak a művelődési központ rendezvényeiről, s időhiány — ennek legfőbb okaként az építkezést említették — miatt nem is kívánnak részesei lenni. A könyv, a drága és szép kiadás, kezdi belopni magát lakásaikba, egyelőre azonban keveset fordítanak olvasásra. Tanácstagjukat felerészt ismerik, közös munkában a többség mind ez idáig nem vett részt a városban, de ha látnák értelmét és a tanács igényelné a segítséget, vállalnának társadalmi munkát.

Életek kettőssége

— Ez volt számomra a legmeglepőbb — mondta Kántor Eva, a debreceni népművelőtörténelem szakos hallgató —, hogy ezek a behúzódni látszó emberek örömmel kinyílnának, ha valaki megkeresné őket.

— Itt is az a kettősség jelentkezik, amit végig érezhettünk — mondta Marczin István, szintén debreceni népművelő. — Jártunk Érden emeletes házakban és barakkokban. Olyan helyen, ahol két tévé is volt, s ott is, ahol nem láttunk könyvet. Volt, aki örült

Mindent. Hiszen nincs a város életének olyan pontja, ahol ne akadna javítanivaló. Én csak csodálni tudom, amit az emberek itt vállalnak, ennél többet tenni ebben a helyzetben, talán nem is lehetne.

Egy név jelentése

— Mit tudtatok Érdről?

Géza: „Semmit." Éva: „Azt,

hogy van egy ilyen nevű falu.” István: „Kétszer átutaztam rajta a Balatonra menet.” Kati: „Hogy itt van, Pest mellett."

— És ma mit jelent nektek Érd?

Géza: „Ezt az egy hetet.” Éva: „A gyalogolást a sáros utcákon.” Kati: „A találkozásokat, ezt a házat.”

István: „A hét után visszamentem az egyetemre, és az előadáson arra kaptam föl a fejem, hogy az előadó Érdről beszélt, az itt megtelepedett székelyekről, és valami jó érzés fogott el. örültem, hogy hallottam a város nevét.”

bér létező összes ruhadarabjára). A buszra várók többsége — gyakran emlegeti föl reggelenként és esténte a buszvárók létét, pontosabban hiányát.

Emlegették legutóbb is, a művelődési központ fórumán, ahol a téma ugyan a város jövője volt, de ez a jövő az autóbuszvárók építését is ígéri.

— Városunk régi gondja a buszvárók hiánya — mondta dr. Benussi Silvió, a városi tanács elnöke. — Még az utazás fáradalmai is könnyebben viselhetők akkor, ha emberi viszonyok, kulturált körülmények között várakozhatnak az utasok. Ezért gondoltunk arra, hogy saját erőből teszünk valamit az autóbuszvárok építéséért.

— Milyen megoldásra gondoltak?

— A vállalatok, üzemek segítségére. Ügy képzeljük, hogy a tanács elkészítené az autóbuszvárók tervét, ennek alapján a vállalkozók társadalmi munkában építenék föl a várókat. Egyszerű, célszerű kis épületekre gondoltunk, amelyek éppen azt szolgálnák, amire valók: néhány percre menedéket adjanak a várakozóknak.

— Akadt már vállalkozó?

— Igen, több üzem is jelezte, hogy szívesen támogat bennünket, ekként is segítve dolgozói közlekedését.

— Mit tehet ebben a munkában a lakosság?

— Amikor elhatároztuk a várók építését, elsősorban nem a lakosságra gondoltunk, hiszen egy-egy ilyen épület felállításához nem elég csupán egy-két ember és kevés a laikus ismeret Ezzel együtt nem utasítjuk vissza, az egyéni jelentkezéseket sem és örömmel vennénk, ha a város lakói máris megtalálnák feladatukat, például a már meglevő várók tisztántartásában.

Tehát: építsünk várótermet és óvjuk a meglevőket.

Várjuk a jelentkezőket.

Az oldalt írta: Major Árvácska

Fotó:

Koppány György