Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
Verseg Takarékos gazdálkodás Módosított közművelődési terv A vérségi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén határozatokat hozott a takarékosabb gazdálkodás érdekében, s ezek betartásában anyagilag is érdekeltté tette az irányítása alá tartozó intézményeket, illetve azok vezetőit. Második napirendi pontként ismét meghallgatták a művelődési ház igazgatójának idei közművelődési tervezetét, s a korábbi észrevételek, javaslatok alapján módosított tervet jóváhagyták. Ezt követően Viczián Lászióné védőnő számolt be a csecsemő- és anyavédelem tavalyi tapasztalatairól, eredményeiről. Számadása alapján határozatot hoztak arról, hogy a Vöröskereszt két évvel ezelőtt bővített épületét még az év első felében további, egészségügyileg nélkülözhetetlen kellékekkel egészítik ki. Szakmunkásképző Közéletre neveinek Nemcsak a tanulók szakmai felkészítéséről gondoskodnak Pécelen, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában, a diákokat igyekeznek bekapcsolni a közművelődésbe és a közéletbe is. Húsz színházbérlet talál évről évre gazdára, gyümölcsöző az együttműködés a helyi Szemere Pál művelődési házzal is: a tanulók eljárnak a szakköri és klubfoglalkozásokra, az iskola vetítőjét pedig időnként kölcsönadják a háznak. Ami a közéleti szereplést illeti: a szakmunkástanulók évről évre segítenek az időszerű mezőgazdasági munkákban, s ez tulajdonképpen természetes is. De ugyanilyen magától értetődőnek tartották azt, hogy Kerepestarcsán, a tavaly elkészült kórház építésében segédkezzenek társadalmi munkában. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1983. FEBRUÁR 27., SZERDA Péce!i művelődési ház Mielőbb lerakni az alapokat Keresve sem nagyon találunk olyan időszakot a péceli Szemere Pál Művelődési Ház foglalkozási naptárában, amikor a kevés helyiség valamelyike üres lenne. S nemcsak az esti órákra érvényes a megállapítás, ha más nincs is, de az általános iskolások biztosan egész nap itt tornáznak a nagyteremben, amelyben korántsem ez az egyetlen program. E lelkesítő bevezető után mégsem furcsa, hogy a ház igazgatója, Kiss Judit, nem a túlzó optimizmus hangnemében elemzi a közművelődés községi helyzetét. Idestova két éve áll az intézmény .élén, munkatársa Fazekas Imréné, kettejük munkájának gyümölcse, amit e rövid idő alatt sikerült elérni. Nemcsak falun — Az akarat ellenére nem lehet közművelődést csinálni — mondja Kiss Judit —, az emberek úgyis csak arra a programra jönnek be, ami a kedvük szerint való. A népművelő feladata, hogy a lehetőségekhez mérten eleget tegyen a kívánságoknak, s egyben módosítsa, alakítsa az igényeket. Ez az utóbbi pedig lassú, sziszifuszi munka, amely ritkán eredményez látványos sikereket. Sem az újságíró, sem a közművelő nem áll egyedül véleményével, a közművelődésben ma valóban a lassú építés a Erdőkertes Ajándék volt az a nap Iskolai kórusok találkozója Ünnep volt ez a nap, kezdte értékelését Monoki László- né, megyei énekszakfelügyelő, a zsűri elnöke, s valóban, nemcsak a műsort, hanem még az összefoglalást is ünnepi csendben hallgatta az a több száz résztvevő, aki szereplőként, felkészítő tanárként, kísérőként vagy vendégként részt vett a járás úttörőinek ének szakági kulturális szemléjén. Pedig alaposan elhúzódott a program, s már jócskán délután volt, amikor a kórusok, kamarakórusok után bemutatkoztak a szólisták, az énekkettősök, -hármasok. Hogy miért volt ünnepi az erdőkertesi bemutató? Talán mert mindenki felkészülten állt a közönség elé, s mert ezen a szemlén nem volt rosszízű a versengés. A szereplők nem csupán saját teljesítményükre, helyezésükre figyeltek, hanem értő és hálás közönségként egymásra, a zenére. Elfogulatlanul hallgatták, tapsolták végig a műsort, s ilyen légkörben valóban ajándék volt a sok dal, kórusmű. Az ünnepteremtésben nagy szerepet vállaltak a házigazdák, az erdőkertesi általános iskola dolgozói, a nevelőtestület, a technikai személyzet, de a szülői munkaközösség, a szakácsnők, a Gödöllő és Vidéke Áfész szocialista brigádjai is. Aki még nem vett részt ilyen rendezvényen, nem is gondolná, milyen előkészületet és összjátékot kíván a gördülékeny rendezés. S különösen dicséretes, hogy a mintegy félezer vendég fogadása nemcsak egy-egy ember, hanem egy egész kollektíva szívügye volt. Hiszen akár Zom- bor István igazgatót, akár Pa- lágyi István csapatvezetőt kérdeztük, ugyanaz volt a válasz: együtt vállaltuk, együtt csináljuk. Ezért, ha lehetne, külön arany oklevéllel jutalmazhatták volna az általános iskolát. Mint ahogyan a résztvevő kisdobosok és úttörők közül sokan kaptak elismerést, _s részt vehetnek az éneklő ifjúság bemutatóján. Aranyoklevelet nyert a Vadász Ágnes vezette veresegyházi kisdobos kórus és az erdőkertesi nagykórus, amelyet Palágyiné Kol- larics Katalin irányít. A megyei kamarakórus-bemutatón képviselik járásunkat a péceli és a veresegyházi úttörő kamarakórus, Alexáné Berezvai Mária, illetve László Domokos vezetésével. Aranyoklevelet szerzett még a csömöri kórus, amelynek élén Solymár Péterné áll, a veresegyházi és a túrái kisdobos, valamint az erdőkertesi úttörő kamarakórus, Vadász Ágnes, Tordai Lászlóné és Palágyiné, Kollarics Katalin vezetésével. Az énekkettős kategóriájában az aszódi Kelemen Csilla és Ádám Szilvia, az isaszegi Pálinkás Ágnes és Kiss Krisztina, valamint a veresegyházi Szalontai Mónika és Tóth Katalin. A triók közül az erdőkertesnek, Egervári Teodóra, Bányai Andrea és Erdélyi Csilla, a szólisták közül pedig Szalontai Mónika Veresegyházról, Sára Noémi Túráról és Ducza Enikő Pécelről kapott aranyérmet. Vácegres Gyámügyi segély A gyámügyekről, a szociális segélyekről tart előadást ma, szerdán délután fél ötkor Bobkó Barnáné, a galgamá- csai tanács gyámügyi előadója Vácegresen, a művelődési házban. fontos, az alapok megteremtése, hiszen a várakozással ellentétben a megváltozott élet sem ontja az érdeklődőket a művelődési intézményekbe, nemcsak falun, városon sem. Milyen eszközök, módszerek között válogathat hát, aki mégis javítani akar a helyzeten? Elsők a gyerekek — Elsősorban a kiscsoportos foglalkozásokat, a fiatalokat érdeklő programokat igyekszünk fellendíteni. S nemcsak elvi okokból; az idén 20 százalékkal csökkentették a tiszteletűi jakra fordítható összeget. A furcsa csak az, hogy miközben mi égyre kevesebbet költhetünk erre, a gázsik mégis nőnek, egy-egy szórakoztató műsor 5—6 ezer, a mesejátékok. 3—3 és fél ezer forintba kerülnek. S ezt sem csak Pécelen hallani: az ŐRI kínálata továbbra sem üti meg gyakran a kívánt színvonalat, így inkább lemondanak a műsorok megvételéről. A kiscsoportos foglalkozások közül viszont egyet sem szüntetnek meg, ez a nehezen megszerzett törzsközönség sorait ritkítaná. A pénzbeli szűkösség miatt azonban 9 helyett 8 hónapos turnusokat tartanak, helybéli pedagógusok, hivatásos klub- és szakkörvezetők irányításával. Sok kiscsoportjuk van, valamennyit felsorolni nehéz lenne. Érdemes viszont külön szólni a gyerekeknek szervezett foglalkozásokról, hiszen — s ez is általános felfogás ma a közművelődésben — elsősorban őket kell becsalogatni a házba, hogy szokják a légkört, hogy megszeressék a tartalmas, okos közösségi életet. Tavaly októbertől él itt a néptánc, a gyerekek csoportjában harmincan-negyvenen táncolnak. A felnőtt csoportba már nehezebb tagokat verbuválni, de így is húszán vannak. A társastánc is a legifjabbaknak szól, akárcsak a művészi torna. amit két részletben tartanak: szerdán délelőttönként az óvodásoknak, szombaton pedig a gyermekgondozási segélyen levő mamák gyerekeinek. Ugyanilyen jó ötletnek bizonyult az önvédelmi klub, ahol persze az ifjabb korosztály képviselői is megtalálhatók, ez az egyik legvonzóbb foglalkozás. Kedvelt az asztalitemsz- klub, a báb- és a bélyegsza-k- kör. Ezeket s a többit is a klubszobában tartják, de itt jönnek össze rendszeresen a kisáliattenyésztők és a kertbarátok, a csillagászati szakkör és a Ráday Pál klub tagjai is. Miért ez a zsúfoltság? — A művelődési ház jókora épületben van ugyan, de három intézmény osztozik rajta, mi. a könyvtár és az áfész vendéglője. Ráadásul a gödöllői zeneiskola kihelyezett tagozata szerdát és szombatot kivéve szintén a szakköri termünket használja. A nagyteremben tartjuk a mozielőadásokat és a nyugdíjasklub népes rendezvényeit. Évente egyszer A kényszerű együttlétet talán az elkövetkező ötéves tervben kényelmesebb megoldás válthatja fel, de ha megvalósul is, még a jövő zenéje. A művelődési háznak addig mindenképpen a két kisebbel és a nagyteremmel kell gazdálkodnia. Ezért is érthető bevezetőnk megállapítása; a terem- kihasználtság teljes. . S hogy kik járnak a művelődési házba? A személyekről nincs pontos kimutatás, de arról Igen, hogy tavaly legalább tízezer látogatója volt a különféle programoknak. S ha azt vesszük, hogy a község lé- lekszáma alig több, mint 11 ezer, két év alatt nem kis siker az sem, hogy a csecsemők és betegek kivételével szinte minden péceli megfordulhatott elvben a Szemere Pál Művelődési Házban, amely sok segítséget kap a község szövetkezeteitől, s amelyen most újabb szakkörök, klubok szer. vezésével próbálkoznak. Hamarosan szabás-varrás tanfolyam kezdődik, s megalakul az ifjúsági klub. G. Z. Saváílé műanyag kosár Havonta csaknem 600 saválló műanyag kosarat készítenek az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezet öomonyi részlegében. Naponta csaknem 2 mázsa, a fonáshoz szükséges műanyagszálat gyártanak a műanyag extruder üzemben. A jobb oldali képen: Baska Jó- zsefné és Pauló Jánosáé kezeli a berendezést. Alsó képünkön: Komáromi Pálné, Remenár Sándorné és Pauló Pálné kosarat fon. Barcza Zsolt (elvétele! Véradók Csömörön Gazdag programot zártak A 240 tagot számláló csömöri vöröskeresztes szervezet gazdag téli programot zárt a közelmúltban. Amint tír. Szilágyi Istvánná, a községi szervezet titkára tájékoztatásul elmondta, a hagyományokhoz híven idén is megszervezték azt az előadássorozatot, amellyel a helyes, egészséges életmód kialakításához, a betegségek megelőzéséhez, az egészségügyi kulturáltság növeléséhez kívánnak segítséget nyújtani. Már évek óta az időszerű témákkal foglalkoznak az előadássorozatok keretében. Az egyre gyarapodó számú érdeklődő a daganatos betegségekről, az alkoholizmusról, a házipatikáról, a gyógynövények reneszánszáról hallhatott előadást a szakemberek szájából. A téli vöröskeresztes események sorába tartozik, hogy a sokszoros véradók áldozatos segítőkészségét kitüntető jelvények átadásával ismerték el. Az ünnepségen az ifjú vöröskeresztesek műsora szórakoztatta a kitüntetetteket, közöttük a negyvenkétszeres véradó Palotai Istvánt, a harmincszoros véradó ifj. Valen- tyéni Mihályt, valamint Gulyás Jánosnét, Tóth Lajosnét, Kisvári Istvánt, akik hússzoros véradók. Az előadássorozat befejeztével sem maradnak tennivalók nélkül a csömöri vöröskeresztesek. . Segítséget adnak az ilyenkor szokásos tüdőszűréseken. Felajánlották, hogy a szűrővizsgálatokkal egy időben november 1. helyett, már április 4-re befejezik a csömöriek általános szűrővizsgálatát, amellyel korunk jellemző betegségeit, a cukorbajt, a magas vérnyomást idejében felismerhetik. A tavasz közeledtével ismét útjára indul a Tiszta virágos Pest megyéért mozgalom, amelybefl a vöröskeresztes aktivistákra is nagy feladat hárul. Jelentkezni lehet Három kiscsoport Több kiscsoportba vár jelentkezőket a járási-városi Petőfi Művelődési Ház, Új tagokat fogad a 36 órás haladó angol nyelvtanfolyam, a 14- től 20 éves kordáknak szervezett szövőszakkör, s az ugyancsak a fiatalokat váró ifjúsági színjátszó csoport. A közélet fórumain Szerszámlakatosból népművelő Nem lepődtem meg, amikor a minap hírét vettem, hogy Koncz István lett az aszódi Petőfi művelődési ház megbízott igazgatója. Már csak azért sem, mert az elmúlt pár évben többször találkoztam vele ott, s persze másutt is, általában azokon a helyeken, amit összefoglalóan s némileg elvonatkoztatva a közélet fórumainak szokás nevezni. Először például az aszódi Üj Tükör klubban, amelynek korábban a vezetője volt, aztán a járási KISZ-bizottságon, ahol mint megbízott vagy községi KISZ-titkár fordult meg gyakran tavaly. Tisztséghalmozó lenne, rámenős sikerember? Az út kezdete Aki ismeri, minden bizonynyal még a feltételezés ellen is tiltakozik, hiszen éppem séggel az ellenkezőjét formázza, csendes, halk szavú, de meggyőződéssel érvelő fiataP ember, akiből nem hiányzik a képzelőerő, a fantázia, az akarat sem. De inkább udvariasság mögé rejti ezt az oldalát is. Annál inkább szívesen nyilatkozik gyengeségeiről, s nem minden irónia nélkül okolja meg azt sem, hogy miért hagyott fel eredeti szakmájával: — Szakközépiskolát végeztem, szerszámlakatos képzettséget szereztem, de azt hiszem, hogy ott nem teremne nekem sok babér, nincs túl jó kézügyességem. Érettségi után pénzügyi előadóként dolgoztam, aztán bevonultam katonának s a leszerelés után népművelő lettem az aszódi helyőrségi klubban. Ezenkívül már nehéz szóra bírni önmagáról, inkább csak másokról, a művelődési ház terveiről, a még jószerivel ismeretlen terepről beszél. Aztán mégiscsak sikerül megtudni, hogy annak idején az Űj Tükör klub nagyszerű sikereket ért el, egyszer másodikak, egyszer pedig harmadikak lettek az országos versenyben. Amikor ő eljött, Turcsán István lett a vezető, s a klub ekkor is az elsők között végzett. A program az idén is érdekes, az Új Tükör klub a gimnázium könyvtárában tartja össze jöveteit, hetente keddenként este hattól, s ezt azért sem árt hangsúlyozni, mint mondja, mert mindenkit szeretettel várnak. Népművelőként nem áll túlontúl hosszú múlt mögötte, eddig jobbára ismerkedett, tapogatózott a pályán, miközben egy évig megbízott KISZ- titkár volt a községi bizottság élén. Megfelelni a bizalomnak — Szép idők voltak — emlékezik, s mintha kicsit öreges volna a mosolya közben. Mert hogy elég nehéz politikailag mozgatni a fiatalokat. Ö maga párttag, marxista— leninista egyetemre jár, egy vizsga még és végez. Tagja a nagyközségi párt-végrehaj tóbizottságnak is, éppen most választották be újra a testületbe. — Jobb módszereket kell találnunk az okos politizálásra a fiatalok körében, kevésbé direkt, 'inkább az ő személyiségükhöz illő formákat választva. A művelődési házban hirtelen üresedett meg a hely, a korábbi igazgató, Dinnyés László Bagra ment, s most az örökébe lépve különösen nehéznek tartja megbízatását Koncz István. — Elődöm nagyon jól dolgozott, nehéz lesz őt pótolnom. De azért remélem, hogy patrónusaim, Asztalos István, a Petőfi múzeum igazgatója, Polónyi Péter, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője, a községek közművelődésében is jártas, s a tanács vezetői nem fecsérelték bizalmukat méltatlanra. Tanulni mindenáron Most, az első hónapokban sok a teendő, ismerkedni kell, s nemcsak a községgel, hanem a szomszédos művelődési intézményekkel, a járás közművelődési gyakorlatával, követendő példáival is. Úgy látszik, hogy a megbízott igazgató nem lesz egyedül, a társ- intézmények segítséget ígértek, s ahogy Koncz István mondja: „Ha csak a felét megkapom, nem lehet nagyobb baj.” Elsősorban természetesen munkatársaira, Tolnai Edit művészeti előadóra, a kiscsoportok vezetőire, a lelkes aktivistákra támaszkodhat. Terve az is, ami a Véglegesítéshez feltétlenül szükséges, hogy szakmai képesítést szerezzen. Tavaly jelentkezett már az egri tanárképző főiskolára, de akkor nem vette elég komolyan a felvételit, kevés időt hagyott a felkészülésre. Az idén alaposabb lesz, mindenképpen szeretne bekerülni a levelező népművelőtörténelem szakra, ami saját továbbfejlődéséhez s munkája ellátásához is újabb lökést adhat. S egyben példát a hasonló korú fiataloknak. Gáti Zoltán
