Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

%Mátm 1980. FEBRUÁR 23., SZOMBAT A GYAKORLAT MAGA AZ ÉLET A volt növendék kolléga lett ITT SZERETNÉK TANÍTANI... Tájékoztató az Esztergomi Főiskola zsámbéki tagozata III. évfolyamos hallgatóinak iskolai gyakorlatáról: Az iskolai gyakorlat segítse elő a korszerű elméleti ismere­tek tudatos alkalmazását; az oktató-nevelő-képző munká­hoz szükséges készségek és képességek fejlődését. Ismer jék meg a hallgatók az általá­nos iskola alsó tagozatának és napközi otthonának életét, munkáját, adminisztrációját. Szerezzenek tapasztalatokat azokról a politikai, kulturális és társadalmi • viszonyokról, amelyek között hivatásukat gyakorolni fogják. Szívesen látnánk Törökbálint, Szalatnyay At­tila, az általános iskola igazga­tója:' — Czinszky Márta? ö vofy a legjobb pingpongozó a ta­nítványaim közül. Most rend­kívül korszerű órákat tart, ki­váltképp matematikából és anyanyelvből. Pedagógiai mód­szerei .jók, ügyesen tud bánni ft gyerekekkel, lelkiismerete­sen készül óráira. A gyakorla­ton főleg ő ismerkedik az is­kola munkájával, de mi is nyertünk vele, hiszen tudása nagyon friss, s az óráin részt vevő régi nevelők is elleshet­nek tőle egyet-mást. Még csak két hete tart ez a főpróba, de annyit máris elmondhatok, hogy szívesen látnánk őt a tantestület tagjai között. — örültünk nagyon a? új tanító néninek. Kedves és nem szigorú — így a negyedi­kes Szász Gyuri. Osztálytársa, Kaszás Attila: — Olyan érde­kes az óra. Például keményí­tőt csináltunk a környezetórán. Krumpliból és vízből, meg re­szelő is kellett hozzá, és egy kis vászondarab, amin szűrni lehetett. Nánási Szilvia szintén negyedikes: — A testnevelési órán mi is birkózhattunk. Per­sze a Kendesi Csilla meg én, a (többi lány nem mert. Ok célba dobtak kislabdával... Kóthy Antalné, a második osztály tanítója: — A két hét alatt, amíg Márta tartotta az órákat, kéz­ben maradt az osztály. Pedig nem könnyű társaság, kicsik, élénkek és sokan vannak, har- minchatan... Ami tetszett? Például a matematikaórán egy nyitott mondat — amelynek többféle megoldása lehetséges — cso­portosan oldatott meg a gye­rekekkel, Ezt én korábban az egész osztálynak adtam fel­adatul, de így jobb. Szívesen fogadnám őt kollégaként Debütálás Kezdődik az óra. — Üljetek le, készítsétek elő a ceruzát, olvasókönyvet — így a tanítójelölt. Amíg az osztály motoz, pakol, a mág­nestáblára feliratok kerülnek: Félénk, bátor, gyáva, gondta­lan, merész, gondokkal terhelt — Melyik olvasmányban ta­lálkoztatok eddig Damjanich tábornok nevével? Jelentkeznek, néhányan ki­esni készülnek a pádból, és már mondják is: Fegyverbe magyar. — Figyeljétek meg a képet, ez Damjanich tábornok. Meg­állapíthatjuk a képről, hogy milyen ember volt? — Rendes, bátor, nem hord­ja fönn az orrát komoly — így az osztály. — Vegyétek le azokat a fel­iratokat, amelyek nem illenek Damjanich tábornokra... — Ez csak ízelítő volt az órából — mondja Kochánné Czinszky Márta, az Esztergo­mi Tanítóképző Főiskola zsám­béki tagozatának harmadéve­se, ezúttal mint gyakorló peda­gógus. — Itt Törökbálinton jártam iskolába, s először fur­csa volt hegy kollégák lettek egykori tanítóim, tanáraim. .Nehéz őket a hosszú évek csó- kolomjai után tegezni. Az el­ső órám? Matematika volt a második osztályban, úgy lát­tam, hogy a gyerekek is él­vezték. Három nap alatt meg­szokták az arcomat Drukk? Persze... Olyasmi, mint . a vizsgákon. — Igazi főpróha ez. A taní­táson és a felkészülésen kívül részt kell vennem a szülői ér­tekezleteken, családlátogatá­sokon, a napközi foglalkozá­sain, a kisdobosok házivetélke­dőjén. Osztályoztam is. Adtam már egyest — sajnos, kellett —, és nagyobb örömmel ötöst. A tapasztaltabb nevelőktől so­kat tanulok, főként olyasmit, amit a tankönyvekből nem lehet. Csak úgy tudom elkép­zelni az életemet, hogy amit megtanultam, azt át is adjam. — Végleg? Még nem tudom, hol fogök dolgozni, a pályáza­tok még nem jelentek meg. De szívesen jönnék ebbe az isko­lába, mert Törökbálinton la­kom. Megállják helyüket Dr. Kovács József és dr. Ko­vács József né, a zsámbéki ta­gozaton nevelik a pedagógu­sokat^ Anyanyelvi tantárgy­pedagógiát oktat dr. Kovács József, ő mondja: — Azért jöttünk, hogy fel­mérjük: az első nálunk végző tanfolyam hallgatóit milyen körülmények között fogadják az iskolák, hol kaptak lakást, milyen az osztály fölszereltsé­ge, melyek a hallgatók problé­mái. És természetesen meglá­togattunk néhány órát is. Jól­eső érzés látni a tanítványt, amint ügyesen alkalmazza a gyakorlatban azt, amit a főis­kola elméleti óráin elsajátított, s azt is, hogy megállja a he­lyét ... ' A budaörsi általános iskolá­ban három zsámbéki hallgató­val beszélgettünk. így vallot­tak az egyhónapos iskolai gya­korlatról: Egy kis orvostörténet AKIK ARANY JÁNOST KEZELTÉK Az alábbi kis írást dr. Vértes Lászlótól, a Pest megyei KÖ­JÁL egészségnevelési osztályá­nak vezetőjétől, a Magyar Or­vostörténeti Társaság tagjától kaptuk; figyelemre méltó ada­tokat közöl Arany János Pest megyei orvosi kapcsolatairól. Arany János 1851-ben költö­zött Nagyszalontáról1 Nagykő­rösre, ahol háziorvosa, dr. Ká­rolyi Sámuel volt, aki már elő­zőleg Szalontán is kezelte a költőt. Károlyi doktor 1850-től Nagykőrös város főorvosa volt. Tíz évvel később Pestre te­lepült a költő, aki — feltéte­lezhetően gyermekkorától kezdve — rövidlátó volt, ezért elsősorban szemészre szorult. Látása ugyanis az évtizedek folyamán fokozatosan romlott. A vakság szerencsére nem kö­vetkezett be, élete végén is egyedül közlekedett. Pesten dr. Kajdacsy István kezelte Arany Jánost, ez az orvos Pest megye egészség­ügyének vezetője volt. Arany János 1861 és 1872 között volt betege. Róla emlékezett a köl­tő abban a levelében, amelyet dr. Károlyi Sámuelhez írt 1861. október 5-én: „Szememet Kajdacsy orvosolja, nem szük­ség, hogy erre nézve fáradtsá­got végy magadnak receptet küldeni.” Arany 1868 júniusában „máj- és béllobon” esett át. Ekkor javasolta neki Kajda­csy doktor, hogy utazzék Karlsbadba. A költő megfo­gadta a tanácsot, s ettől kezd­ve hét éven át minden eszten­dő nyarának végén 4—5 hetet töltött Karlsbadban. Csupán az érdekesség ked­véért jegyezzük meg — hiszen még Pesthez tartozott —, hogy neves orvosegyéniségekét hív­tak konzíliumba Arany János­hoz, olyanokat, akik a Rókus Kórház főorvosaként és az Akadémia levelező tagjaiként írták be nevüket a magyar or­vostörténelembe: dr. Poór Im­rét, dr. Kovács Sebestyén End­rét és dr. Kétly Károlyt. — Én állami gondozott vol­tam, így még soha sem éltem — kezdi Hamza Edit. — Sem az intézetben, sem a kollé­giumban. Fogalmam sem volt arról, mi az, munkába járni. Most a zsámbéki kollégiumból jövök naponta Budaörsre, s átszállásokkal, várakozásokkal együtt 2 órányi az utazás. Ne­héz így felkészülni. Ügy érzem, az óráim is gyengébbek, mint a korábbi gyakorlatokon, ame­lyeket a helyi, zsámbéki álta­lános iskolában * tartottam. Igaz, ott két-három nap is ju­tott arra, hogy felkészüljek egy-egy órára. A tanítók Bu­daörsön szívesen segítenek a munkában. Jobb az is, hogy az itteni gyerekek számára nem megszokott látvány a kistaní- tónéni. Hamza Éva: — Nagyon jó Budaörsön. Testnevelés tagozatosak a gyerekek, s nekem szenvedé­lyem a testnevelés. Kisdiák­jaim fegyelmezettek, de élén­kek, jó eszűek. A gyakorló- iskolában egy órára három­négy feladat már elég volt, itt néha ötöt-hatot IS megoldanak a gyerekek. Baki? Persze. Egy anyanyelvi órán múlt idejű igét akartam múlt időbe tétet­ni. Az egyik tanuló szólt, hogy már nem lehet... A tervem? Pest megyei ösztöndíjas va­gyok, testnevelő szakos, akár Edit, szeretnék Perbálon taní­tani. Gyerekek nyelvén Balogh Ilona: — Több pragmatikus, mód­szertani tudnivalót kellene el­sajátítanunk a főiskola első két évében. Például azt, ho1 gyan kell a gyerekek nyelvén beszélni. Ez a gyakorlat maga az élet. A gyerekek, a munka­társak, a gondok, az alkal­mazkodás. Kiderül, mit tudok, s mit nem. ösztöndíjas vagyok én is, Pátyon szeretnék taní­tani. Bandur Aladár, a budaörsi általános isköla és gimnázium igazgatója: — A három tanítójelölt kö­zül ketten elkötelezték már magukat. Iskolánkban bárme­lyiküket szívesen fogadnánk, mert ősztől három új első osz­tály indul. Hamza Edit, úgy tudom, még nem döntött. Hamza Edit: — Itt, Buda­örsön szeretnék tanítani. Re­mélem, lesz számomra hely a tantestületben. Helyben kívá­nok letelepedni, megszerettem ezeket a gyerekeket... V. G. P. TÖBB MINT KÉTSZÁZ MŰ Hazai kortárs szerzőktől A mai magyar irodalom leg­gazdagabb választékban a Magvető Kiadó műhelyeiből kerül ki. Az ez évre tervezett 220 kötet 85 százaléka kor­társ magyar szerző alkotása. A műfaji sokrétűséget is szemlélteti, hogy több mint 30 verseskötet, mintegy negyed­száz, novellákat tartalmazó könyv, és 40-nél több regény vár az idén megjelentetésre. A kiadónál folytatják a nép­szerű, hagyományos antoló­giák, sorozatok újabb kötetei­nek kiadását. Két reprezentatív kötettel ünnepük József Attila szüle­tésének 75. évfordulóját, a Megtartó varázslat című anto­lógiában pályatársaknak a költőről szóló írásait gyűjtöt­ték össze. Würtz Ádám ■ hu­szonöt rajzát — amelyeket József Attila verseinek ihleté­sére alkotott — ugyancsak a költő' születésének évforduló­jára, a költészet napjára ad­ják ki egy albumban. Az ünnepi könyvheti lista élén ismét antológiák állnak; A kiadó egyik legsikeresebb vállalkozása a kimagasló re­mekműveket is szemet vonzó színes borítóval, könnyen ke­zelhető kis formátumú Ra-Re könyvfüzér csaknem 20 kö­tettel gyarapodik. Az ünnepi könyvhétre tervezett mind a .10 Ra-Re mű magyar szerző alkotása. Megtalálható köztük Hernádi Gyula, Mándy Iván, Páskándi Géza, Sarkadi Imre egy-egy munkája. Igazi kurió­zumnak kínálkozik Jókai Mór naplója 1848—49-ből. A me­moársorozatban immár har­madik kiadásban adják közre Marosán Gyógy a Tüzes ke­mence és Az úton végig kell menni című visszaemlékezését. A költészet kedvelői egye­bek között Baranyi Ferenc, Haj Anna, Kalász Márton, Kálnokp László, Képes Géza, Rákos Sándor, Weöres Sándor egy-egy kötetét kapják kéz­hez. Második kiadásban gon­dozzák Nagy László nagy si­kerű Jönnek a harangok ér­tem című művét. Novellák is gazdag válasz­tékban megtalálhatók a kiadó terveiben, többek között Illés Endre elbeszéléseinek eddig legteljesebb válogatását adják közre két kötetben, Halandók címmel. Az 1979-ben elhunyt Thurzó Gábor posztumusz műve Az utolsó kör címmel kerül a könyvesboltokba. Es­tély az Izabellán címmel gon­dozzák Vészi Endre válogatott novelláinak kötetét. A kiadás előtt álló regé­nyek sorában megjelenik Fü- löp János két szatirikus írása, Kolozsvári Grandpierre Emil A szerencse mostohafia című műve, Mocsár Gábor, a Rákó- czi-szabadságharc idején ját­szódó A város és a fejedelem című regénye. Moldova Györgynek a textiliparról írt, A szent tehén című regénye, valamint az író egész szatíra­termését közreadó Magyar atom című műve is elkészül. Tandori Dezső Nai Roid né­ven pubükálja új művét. Né­meth László pályazáró kor­szakát mutatja be az eddig kötetben nem publikált írá­sait is tartalmazó, Utolsó szét- tekintés című posztumusz kö­tete. Sajtó alá rendezte az irodalmi közvélemény által régóta hiányolt írásait Ottlik Géza is, a könyv Próza cím­mel hagyja el a nyomdát. Szentkuthy Miklós 1934-ben megjelent Prae című művével — a legmodernebb európai prózatörekvéseket követve — meghonosította az időbontásos, szabad asszociációkra épülő regénytechnikát a magyar iro­dalomban. Az akkor nagy vi­hart kavart, s azóta meg nem jelent regény ismét hozzáfér­hetővé válik. FEBRUAR 28. Fórum Pest megyében több mint 160 művész — többségük kép­ző-, illetve iparművész — él és alkot. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és az MSZMP Szentendre városi Bi­zottsága fórumra hívja a mű­vészeket azzal a céllal, hogy jobban bevonják őket a köz­életbe. A fórumra február 28-án 14 órakor kerül sor Szentend­rén, a városi tanács dísztermé­ben. Először dr. Hermann Ist­ván tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást Művelő­déspolitikánk időszerű kérdé­sei címmel, majd vita követ­kezik, amelyet Barát Endre, a városi pártbizottság első tit­kára vezet. KOPRODUKCIÓBAN A Csizmás kandiír Magyar—francia koproduk- ciós bábfilmet mutat be már­ciusban a Magyar Televízió. A Csizmás kandúr című nép­szerű mesét a bretagne-i Tre- varez-kastélyban és a tisza- kécskei diákotthonban forgat­ták. MAGYAR KULTURÁLIS NAPOK \ Zeneművészeink1 a Szovjetunióban A magyar kulturális napok tavaszi rendezvénysorozatára a Szovjetunióba utazik az Ál­lami Operaház társulata. A fellépés a leningrádi Kirov Opera- és Balettszínházban kezdődik. Április 4-én Erkel: Hunyadi László című operáját mutatják be, másnap pedig Verdi: A lombardok című művét tűzik műsorra. 'Az együttes ezután Moszkvába utazik, ahol három alkalom­mal vendégszerepei a Moszk­vai Állami Akadémiai Nagy­színházban, népszerű nevén: a Bolsojban. A műsoron Erkel: Hunyadi László, Bellini: Nor­ma és Verdi: A lombardok című operája szerepel. A magyar kulturális napo­kon a Szovjetunióban még számos ének- és hangszeres művészünk vendégszerepei. Alma Atában és Novoszi- birszkben Korondy György mutatkozik be a szovjet kö­zönségnek — a Faust és az Anyegin címszerepét énekli. Szólóesten találkozhatnak a szovjet zenebarátok Ránki De­zső zongoraművésszel április 4-én Moszkvában. Falvai Sán­dor Alma Atában, Frunzéban, Ashabadban Bach-, Beetho­ven- és Liszt-művekkel lép fel, Lantos István Uljanovszkban, Ufában, Moszkvában és Mínszkben mutatkozik be a helyi közönségnek. Perényi Miklós két szólóestre utazik Rosztovba és Krasznodarba, ahol Sosztakovics-műveket tolmácsol. A Szovjetunióba utazik a Budapesti Kamaraegyüttes is. Mihály András vezényletével a Moszkvai Zeneművészek Házában ad koncertet. Szólis­taként Csengeri Adrienne, Fá­bián Márta és Ligeti András lép fel. A kulturális naipok zárókon­certjét a tervek szerint ápri­lis 1-én tartják: a Budapesti Filharmónikus Társaság zene­karát Kóródy András vezényli. A műsoron: Bartók tánc­szvitje, Hacsaturján csellóver­senye és Bartók Concertó­ja szerepel, közreműködik Pe­rényi Miklós gordonkamű­vész. A nők helyzete Európában KÖNYV EGY NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSRÓL TÖBB ÉVSZÁZADA küzde­nek jogaikért a nők. E küzde­lem része volt az a nemzetközi konferencia is, amelyet Bu­dapesten tartottak meg az európai nők helyzetéről. A konferencia anyagát a Tán­csics Kiadó a közelmúltban könyvben jelentett« meg. Az érdekes kiadványból megtud­hatjuk, hogy napjainkban mi­lyen szerepet töltenek be a nők a társadalmi életben, ho­gyan harcolnak gazdasági, po­litikai és kulturális' jogaikért. Képet kaphatunk arról is, hogy egyes európai országok­ban és szerte a világban meny­nyire nehéz, sőt megalázó helyzetben vannak még min­dig. A nemzetközi szemináriu­mon hazánkat Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke, va­lamint Duschek hajosné, a SZOT titkára képviselte. Trethon Ferenc beszédében hangsúlyozta, hogy . a nők egyenjogúsága elválaszthatat­lan az alapvető emberi jogok­tól. Nem beszélhetünk az em­beri jogok érvényesüléséről ott. ahol az életben nem való­sul meg a nők teljes társadal­mi egyenlősége. Nálunk ^a kor­mány nagy gondot fordít ar­ra. hogy a gyakorlatban is ér­vényesüljenek a nők jogai, megszűnjön minden korábbi megkülönböztetés. Alkotmá­nyunk szavatolja munkához való jogukat, politikai irányel­vek és rendeletek biztosítják, hogy munkafeltételeik, szociá­lis helyzetük, életkörülmé­nyeik szüntelenül javuljanak, közéleti tevékenységük széle­sedjen. EUROPA különböző orszá­gaiban azonban a nők helyze­te nagyon eltérő. Amint azt Mirjam Vire-Tuominen, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség főtitkára is elmond­ta beszámolójában, a Szovjet­unióban például 93,6 százalé­kuk dolgozik, míg Spanyolor­szágban csak 22 százalék. A Közös Piac országaiban a munkaerő 37 százaléka nő, de 1978-ban a hatmillió munka- nélküliből négymillió volt a nő. Idézte az egyik tekintélyes nyugatnémet lap, a Stern cik­két, amely megállapította, hogy az elbocsátott nőknek valójában nincs is reményük más állásra. Többnyire negy­ven éven felüliekről van szó, akik már nem tudnak lépést tartani a munka ütemével. A munkanélküliséget kihasz­nálják a munkaadók; versen­gést szítanak a férfiak és nők között, hogy csökkentsék a béreket. A nők munkabére ál­talában alacsonyabb a férfia­kénál. A férfiak bérének gya­korta csupán 50—80 százalé­kát kapják. Franciaországban például 27,5, az NSZK-ban 29,8, Belgiumban 35,1, Nágy- Britanniában 40,7 százalékkal kevesebb pénzt kapnak a nők, mint a férfiak. Sőt Franciaor­szágban 7,5 millió nőv a nők 29,3 százaléka falun él, s a törvényhozás csak anyának és feleségnek tekinti őket, mint dolgozóknak nincsenek jogaik. A kötetből kitűnik, hogy a nők fokozottabb részvétele a munka világában együtt jár azzal, hogy ma már jobban megértik hátrányos helyzetü­ket, megkülönböztetésük okait, mint korábban, és készek sík- raszállni egyenjogúságukért, a társadalmi haladásért és a bé­kéért. Egyre világosabban lát­ják a róluk kialakult előítéle­tek óriási erejét, ami még szá­mos ország törvényhozásában és főképpen gyakorlatában megnyilvánult. Gyakran pedig éles ellentétben a törvények­kel, ám mélyen gyökerezve az emberek magatartásában és szerepfogalmaikban, A NŐK JOGAIÉRT vívott harc világméretekben sokfé­leképpen nyilvánult meg. A nők nemzetköri éve és annak célkitűzése — amelynek kere­tében e tanácskozást is tairtot­ták — elősegíti küzdelmüket. Van miért harcolniuk, Nagy- Britanniábain például évente 15 ezer 22 éven aluli külföldi leány megy háztartási alkal­mazottnak. s olyan keveset ke­resnek, hogy zsebpénznek is alig nevezhető. Hetven száza­lékuk heti 9 fontnál kevesebb bért kap, még súlyosabb a helyzetük a nyugat-európai vendégmunkásoknak, akiknek gyermekei közül mintegy 60 százalék rnfg elemi iskolába sem jut el, vagyis analfabéták maradnak. Lehetne sorolni a hátrányo­kat, a megkülönböztetéseket; amelyektől a nőit sokat szen­vednek. Mégis van haladás, mert a nők kezdik felismerni, hogy nőszövetségekbe, szak- szervezetekbe tömörülve meg­sokszorozhatják erejüket, ered­ményesebben léphetnek fel jo­gaikért. A magyar felszólalók arról adtak*számot, hogy hazánkban valóban felszabadultak a nők, és az élet minden területén boldogulhatnak. A társadalom sokoldalúan gondoskodik ró­luk. Nehézségek azonban így is adódnak, a dolgozó nők pél­dául kétszer annyi időt fordí­tanak a család ellátására, mint a férfiak, következésképpen nincs annyi idejük tanulni, művelődni, magasabb szakké­pesítést szerezni. A KÖTET KÖZÖS nyilatko­zatot is tartalmaz, amely az egyenlőség, a fejlődés, a béke jegyében további küzdelemre szólít. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom