Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

SZENTENDREI vaii«p * • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1980. FEBRUAR 23., SZOMBAT Visegrádi mérleg Feladatot ad múlt és jelen Településfejlesztés, -szépítés A munka becsülete Partvédelem A Közép-Duna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói Szentendrén zúzalékkővel bo­rítják be a dunai töltés olda­lát* Visegrád, a Dunakanyar egyik gyöngyszeme. Neveze­tes történelmi emlékei, festői fekvése hazai és külföldi láto­gatók tízezreit vonzza. Hogyan viseli a község hírnevét, an­nak minden örömét, terhét? A kérdéssel a legilletékesebb­hez, Húgai Tibornéhoz, Viseg­rád tanácselnökéhez fordul­tam. — Idegenforgalmunkra az a legjellemzőbb — mondta —, hogy növekedése gyorsabb az országos átlagnál. Ezt adatok­kal bizonyítom. A Visegrádra kirándulók száma 1960-ban 600 ezer volt, 1970-ben már 1 millió ember járt a községben, a múlt esztendőben 1 millió 600 ezren látogattak el hoz­zánk. De nemcsak a hétvégi és kiránduló-forgalom emelkedé­se volt ilyen dinamikus, gya­rapodott a hosszabb időt itt töltők tábora is. Népes idegenforgalom — Hogyan? Hiszen itt csak egy szálloda van, nincs mo­tel, kiterjedt ( fizetővendég- szolgálat? — Az üdülőkben, mert van itt jó néhány, a szállodában és a magánszállásokon a sze­zonban megközelítően 1 mil­lió 850-en tartózkodnak na­ponta. A község idegen- forgalmi jelentősége elősegítet­te a hosszú távú településpoli­tika kialakítását, Visegrád rangjának emelkedését. A Du­nakanyar fejlesztésének irá­nyait ugyanis kormányhatáro­zatok is rögzítik. A legutóbbi például, az 1977-es miniszter- tanácsi határozat, 1990-ig szab­ja meg a térség fejlesztési programját. Elkészítettük Vi­segrád komplex ötéves tervét, amely magában foglalja a te­rületünkön lévő valamennyi társadalmi szerv, vállalat, in­tézmény elképzeléseit is. Négyszázmilliós program — Mi valósult meg ebből eddig? — A 400 milliós programot jelentő tervek mára jórészt valósággá váltak, befejezett vagy megkezdett beruházások­ká. Megépült a mogyoróhegyi kiróndulóközpont egy része, s idén befejezik a Lepence-er- dei strand építését. Folytatód­nak a műemléki helyreállítá­sok, s remélhetőleg megkezd­hetjük a csatornázást. — Látványos eredmények. Hogyan segítették megvalósu­lásukat a lakosok? — A településfejlesztéshez a község lakói 4 millió 587 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá. — Csattanós válasz. Vissza­térve az idegenforgalomra, za­vartalan? — Korántsem. Jelentős nö­vekedésétől lényegesen elma­radt az ellátás. A kereskedel­mi, a vendéglátóipari hálózat évek óta nem bővült, az ide­genforgalom pedig megnégy­szereződött. Főidényben gon­dot okoz még az alapellátás is. A lakosság és az ideláto­gatók ezrei élelmiszert csak egyetlen ABC-ben vásárolhat­nak. Ez az üzlet lassan már nem győzi az egyre növekvő forgalmat, mely 1970-ben 9 millió, a múlt esztendőben vi­szont már 24 millió forint volt. MAR SOKSZOR írtunk a társadalmi munkáról, ám még­sem eleget. Keveset vagy alig foglalkoztunk a Hazafias Nép­front városi bizottságával, mely a városért végzett társa­dalmi munka egyik fő szerve­zője. A településfejlesztés se­gítése, a lakóhely és környéké­nek szépítése, az emberek élet- körülményeinek javítása i a népfrontmozgalom hagyomá­nyos, a társadalmi, gazdasági fejlődés következtében időről időre, néha új módon is meg­jelenő központi feladata. A Hazafias Népfront helyi szervezete eleget tett ennek a feladatnak, állapította meg nemrégiben az MSZMP szent­endrei végrehajtó bizottsága is. Szentendre életében a tár­sadalmi munkafelajánlásoknak és azok teljesítésének is Im­máron szép hagyományai van­nak. Az elmúlt öt esztendő so­rán három ízben ért el a város előkelő helyezést a megyei te­A Magyar Honvédelmi Szö­vetség főtitkára, Kiss Lajos ve­zérőrnagy, a múlt esztendő­ben felhívással fordult az MHSZ-klubokhoz, hogy ki­képzési munkájukon kívül, a XII. kongresszus tiszteletére, társadalmi munkavállalások­kal segítsék — egyebek között lakóhelyűit fejlesztését. A Szentendre járási-városi MHSZ-klubok — összesen ti­zenhárom — eleget téve a felhívásnak — 3 ezer 500 óra társadalmi munkát ajánlotta)?; fel a település fejlesztési cé­lok megvalósításához. A különböző üzemekben, gyárakban és szövetkezetekben dolgozó MHSZ-tagok azt is vállalták, hogy munkahelyi felajánlásukon túl még to­vábbi öt óra társadalmi mun­kát vállalnak. Az MHSZ és a Közlekedés- biztonsági Tanács által Pomá- zon megrendezett kismotor- és munkagépvezető tanfolyam­nak nagy sikere volt. Elhatá­lepülésfejlesztésd versenyben, A jó szervezésnek köszönhető, hogy a város önzetlen lakói nemcsak a fejlesztési terveit megvalósítását segítették elő, hanem közreműködésükkel felépült sok olyan létesítmény is, amelyek pénz hiányában nem készülteik volna el. Jó példa erre az izbégx öregek napközi otthona, a Szabad­ságforrás úti bölcsőde és & Felszabadulás lakótelepi új is­kola érdekében végzett önzet­len munka. De szót kell ejteni a kömyezetalakítás eredmé­nyeiről is, a Vasvári lakótelep parkosításáról, a várösi sport­pálya felújításáról és a gyer­mekjátszóterek felszereltségé­nek javításáról, a vízi úttörő­telep és a parktábor bővítésé­ről. VÉGÜL két beszédes adat: 1975-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 315,— forint volt. Tavaly - ez már 589,— forintra emelke­dett. rozták, hogy újabbat indíta­nak, Dunabogdányban. Je­lentkezni lehet az MHSZ já­rási-városi vezetőségénél, va­lamint a dunabogdányi MHSZ- klubban. A tanfolyamon köz­lekedési és műszaki tudni­valókkal ismerkednek meg a hallgatók, a gyakorlati vizs­gát a visegrádi Kresz-parkban teszik majd le. Járási hírek A gyermek- és ifjúságvéde­lem helyzetéről, a gyámügyi tevékenységről, a településfej­lesztést elősegítő társadalmi munkákról, a tanács és a Ha­zafias Népfront együttműködé­si tapasztalatairól tárgyal Pi- lisszentlászlón a községi ta­nács végrehajtó bizottsága február 25-én, hétfőn 14 órai kezdettel. A népszámlálás lebonyolítá­sának tapasztalatait tárgyalja meg a végrehajtó bizottság ugyanezen a napon szintén 14 órai kezdettel Pilisszántón, Történelmi nevek A Kun és a Tatár utca Dzsingísz kán uralkodása alatt katonai nagyhatalom­má szerveződött a mongol—tatár birodalom. Hamarosan Közép-Europában is terjeszkedni kezdtek: Dzsingísz kán fia, Bátu kán vezetésével elfoglalták a déli orosz váro­sokat és több hadoszlopban megindultak Lengyelor­szág, majd Magyarország ellen, A tatárok elől sok kun menekülő érkezett hazánkba 1239. körül. IV. Béla ki­rály, segítségükben bízva, befogadta a török nyelvű no­mád népet. A magyar főurak azonban kémkedéssel vá­dolták a kunokat éi 1241-ben meggyilkolták királyukat, Kötönyt. Ezért a kunok, akik pedig valóban védelmet kerestek országunkban, nagy pusztítások között kivonul­tak országunkból. Emléküket a Kun utca őrzi. ★ A belső anarchiától meggyengült ország, miután szö­vetségesét, a kunokat elvesztette, nem tudott ellenállni a betörő mongol—tatár seregeknek. A tatárok 1241—42 telén átkeltek a befagyott Dunán és az egész Dunántúlt elfoglalták, végigrabolták. Pusztító hadjáratuk nem_. kí­mélte Szentendrét sem. A városkát felégették, s a lako­sok a környező hegyekben kerestek menedéket. Erre az időszakra utal a Tatár utca. A tatárok kivonulása után IV. Béla felesége felépít­tette Visegrád fellegvárát, s a király az ország fővárosá­vá Esztergom helyett Budát tette. A Visegrád és Buda közötti útvonalon fekvő Szentendrefalva így hamarosan felvirágzott, megélénkült a kereskedelem, mert lakói már biztonságban érezhették magukat. Népszerű fanfolyamok MHSZ-klubok vállalták Cikkünk nyomán Csókánkén intézkedett az áfész Csobánka, 204-es élelmi­szerüzlet. A boltban szinte kínálja magát az áru. Az el­adók: négy nő, frissen va­salt fehér köpenyben, s egy férfi, rajta kék köpeny. A vevők elégedetten távoznak a vásárlás után. Miért érdemes erre szót vesztegetni? Hiszen az csak természetes: egy élelmiszerüz­letben rend és tisztaság, vala­mint áruválaszték van, igen? Sajnos, nem! És éppen ezért kell erről mégis beszélni. Ez az üzlet sem volt mindig ilyen. rántsem. Csak a Szentendrei Áfész intézkedett. Űj szakem­berek jöttek. Homola Istvánné üzletvezetővel a két régi el­adó, Kondics Mária és Pilcó Lászióné mellé került ide Ga­lambos Viktorné és Homola István. — Csak egyszer kell rend­behozni az üzletet, s aztán a rendet meg kell őrizni. A ve­vők is, mi is jobban érez­zük magunkat szép,-tiszta üz­letben. Szentendréről kerültem ide, ott ez volt a gyakor­lat. .. Az üzlet raktárhelyiségét férje, Homola István mutat­ja meg. Ez az ő területe. A mennyezetig érő polcokon minden glédában álla Az el­szállításra váró göngyöleg is katonás rendben sorakozik. Csak egy nincs rendben: a Füszért hol szállít, hol nem. Az eladók kirakják a /gön­gyöleget, aztán este visszapa­kolják. Az ígért teherautó nem jött. De talán egyszer majd ez is megoldódik. . Ez persze mgr nem a csobánkai vásárlók gondja, ők örülnek a megfiatalodott, tiszta, szép üzletnek. „Csobánka, 204-es bolt. Áru van, de rendetlenség is! A pultokon összevisszaság, s ép­pen ezért, noha a választék bőséges, az üzlet mégis rossz benyomást kelt. A rend és a tisztaság éppen olyan fontos, mint az árukínálat...” — írtuk lapunk 1979. december 29-i számában. Azóta csoda történt? Ko­Dunabogdóny Gyerekek - otthon Ortutay Ibolya népművelő és Tímárné Kiss Katalin épí­tészmérnök a művelődési ház­ban rendezték meg kiállításu­Igy készül az újság Baráti találkozó Szentendre Baráti Körének meghívására, február 21-én. csütörtökön, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár klubövezetében a lap szer­kesztői baráti találkozón vet­tek részt. A Pest megyei Hír­lap szerkesztőségének képvi­selői színes, vetített diaképek­kel illusztrálták a lapkészítés bonyolult, valamint a nyom­da fáradságos munkáját. A nézők így láthatták, hogyan készül az újság. A baráti találkozón sok ér­tékes hozzászólás, kritikai megjegyzés, valamint ötlet hangzott el, amit a szerkesz­tőség további munkájában hasznosítani tudnak majd. A baráti találkozón résztve­vők elmondták, hogy az álta­luk képviselt szervek, intéz­mények munkáját a jövőben a lap hogyan tudná még job­ban segíteni. A találkozó hasznos volt, mind a kör tagjai, mind a szerkesztők részére, mert egy­más munkájáról, igényeiről el­ső kézből kaptak gazdag in­formációs anyagot kát, amelyen azt mutatták be, hogy a szűk lakásokban, kis szobákban is lehet, ügyesen megszerkesztett térelválasztó elemekkel olyan olvasó, ját­szó fülkéket kialakítani, ame­lyekben nyugodtan, zavartala­nul szórakozhatnak, élhetnek a gyerekek. Az érdekes kiállítást ör- dögh Szilveszter, József At- tila-díjas író nyitotta meg, Szegvári Menyhért színmű­vész közreműködésével. A kiállítás február 29-ig tekint­hető meg, naponta 10 órától 18 óráig. Kenyér és kalács Hosszú szünet után végre megnyílt a Sütőipari Vállalat Kossuth Lajos utcai minta­boltja, ahol ezentúl remélhe­tőleg mindig kapható lesz friss és különleges péksütemény, kenyér, kalács. Tíz hónap fogházban „Ahova lépek, ott fű nem terem” — És a vendéglátás? — Sajnos, ott sem jobb a helyzet. Éttermünk, vendéglő­ink nem képesek zavartalanul kielégíteni az egyre növekvő igényű idegenforgalmat. Nem volt egyensúly — ön a járási pártértekez­leten is említette a helyi mű­emlékvédelem gondjait. — Visegrád gazdag műemlé­ki adottságai, kultúrtörténeti leletei óriási értékűek. De ezek­nek egységes megóvása, kar­bantartása megoldatlan, mása kezelője és más a felügyelője a műemléki együttesnek. A műemlékvédelem csak úgy vál­hat célszerűbbé, szervezetteb­bé, ha erre komplex terv ké­szülne; az illetékes szervek jobban összehangolnák tevé­kenységüket. Persze, akad más baj is: a korábbinál jóval na­gyobb fejlesztési térvek és ki­vitelezői kapacitás között te­rületünkön nem volt egyen­súly. Ez utóbbi hiánya miatt nem épül az új múzeum sem. Nagy Albert, Pomáz, Vár utca 15. szám alatti lakos, a múlt év novemberében a fő­városban töltötte a délután. Megivott hat deci bort, fél­deci pálinkát, majd elment egy moziba, ahol megtekintet­te a címben idézett filmet. Ezután hazautazott Ppmázra. A HÉV-állomáson elhatároz­ta, hogy nem gyalogol laká­sáig, hanem szerez egy jármű­vet. Ekkor már éjfél volt. Körülnézett. A Volán autó­busz-végállomáson volt is jár­mű elég. Igaz, hogy csupa autóbusz, és az is igaz, hogy Nagy Albert nem rendelkezett jogosítvánnyal, de mint ki­hallgatásakor előadta: sokat' utazott már busszal, s meg­figyelte, hogy a vezető me­net közben mit csinál. Be­nyomta tehát az egyik ott parkoló busz hátsó ajtaját, de az üzemképtelen volt. Nem baj — gondolta — van itt másik, elég. Aki keres, talál. Ő is megtalálta' a GC 66—78 forgalmi rendszámú autóbuszt, amit ‘ sikerült beindítania. Előbb kocsikázom egyet — határozta el —, s csak azután hajtok haza. Elindult, s Pilis- szentkereszten keresztül Pi- lisszentlászlóra jutott, ahol egy fa — micsoda balszeren­cse — nem tért ki előle. A megrongálódott autóbuszt s a sérült fát a helyszínen hagy­ta, visszagyalogolt Pilisszent- keresztre, ahol egy újabb, az utcán parkoló buszba szállt be. Ismét elindult, megint csak nem haza, hanem országjárás­ra. Pomázon és Budapesten keresztül, eljutott egészen Péteri községig, ahol viszont az útmenti árok állta útját Ott fogták el a helyszínen. A járásbíróság 1980. feb­ruár 14-én megtartott tárgya­lásán Nagy Albert vádlottat, jármű önkényes elvétele miatt, tízhónapi fogházbüntetésre ítélte. Az ügyész, tekintettel a cse­lekedet veszélyességére — sú­lyosbításért fellebbezett. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Barcza Zsolt Metszőollóval a határban Két hete kezdték meg a 75 hektár területű szőlő metszését a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben. A munkával előreláthatólag március közepére készülnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom