Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

vMifap 1980. FEBRUAR 23., SZOMBAT Brezsnyev választási beszéde (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi együttműködésre vonatkozó konkrét javaslataik olyan átfogó, előrelátó és realisztikus programot jelen­tenek, amely biztosítja ko­runkban a békét. Ma, amikor az imperializ­mus erői ellentámadásba men­tek át az enyhülés, a béke, a népek jogai ellen, a szocia­lizmus országainak egysége e legfontosabb értékek védel­mében minden eddiginél fon­tosabb. Meggyőződésem, hogy országaink teljes mértékben megoldják e történelmi felada­tukat. A többség érdeke szerint Külpolitikánk ereje abban Van, hogy megfelel mind a szocializmus 'országai létérde­keinek, mind pedig földünk lakossága hatalmas többsége érdekeinek. Mindenekelőtt ez a politika megfelel azoknak a népeknek, amelyek felszaba­dultak a gyarmati iga alól, s az új, független élet építésé­nek nehéz feladatával fog­lalkoznak. E népeknek — nem kevésbé, mint a szocia­lizmus országainak — tartós békére, arra van szükségük, hogy szigorúan tartsák tisz­teletben az államok szuvere­nitását, a népek jogait, s való­di, valóban egyenjogú nemzet­közi kapcsolatokat hozzanak létre. Pontosan ezen az alapon fejlesztjük jó kapcsolatainkat, kölcsönösen előnyös együtt­működésünket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok orszá­gával, legyen bár olyan nagy ország, mint India, vagy a kicsiny Benin, legyen az a köztársasági Algéria, vagy a monarchikus Jordánia, a szom­szédos Törökország, vagy a távoli Brazília. Nagyra értékeljük kapcso­latainkat ezekkel az orszá­gokkal, tiszteletben tartjuk jogaikat, nem vágyódunk kin­cseikre, nem keresünk ezek­ben az országokban katonai támaszpontokat. A Szovjetunió jelentős mér­tékben járult hozzá számos or­szág gazdasági és kulturális építésének, védelmének meg­szilárdításához, s mi büszkék vagyunk erre. Lenin hagyaté­kához híven mindig azoknak a népeknek az olcüölán ál­lunk, amelyek védelmezik szabadságukat és független­ségüket, de sohasem hasz­náljuk fel segítségünket ar­ra, hogy nyomást gyakorol­junk azokra az országokra, amelyek e segítségben része­sülnek. Mindez létrehozza kapcso­latainkban a kölcsönös tisz­telet és bizalom légkörét — s ez egyaránt jelent kölcsö­nös hasznot, a világbéke hasz­nát. Leonyid Brezsnyev külön kiemelte azt, hogy sikeresen fejlődnek a kapcsolatok In­diával. Az imperializmus kardcsör­tető köreinek — mindenek­előtt az Egyesült Államok imperializmusának — nem tetszik a béke megszilárdulá­sa, a népek felszabadító har­cának sikere — folytatta Brezsnyev. Nézzük csak meg, mivel válaszoltak arra, hogy a szocialista országok kap­csolatai1 sikerrel fejlődnek számos tőkésországgal, hogy sikerrel végződött Helsinki­ben az európai biztonsági ér­tekezlet, hogy győzelmet ara­tott Angola és Etiópia forra­dalmi népeinek harca az in­tervenciósok, az imperializmus zsoldosai fölött. Ez a válasz rendkívül furcsa volt. Halo­gatni kezdték például a SALT—II.-tárgyalásokat, majd a szerződés ratifikációját, ju­talomban részesítették Szadat árulását, amely megbontotta az agresszor elleni arab egy­ségfrontot. Sokéves erőltetett' fegyverkezési programot kényszerítettek a NATO or­szágaira. Befagyasztották és több esetben megszakították a leszerelés kérdéseiről szó­ló tárgyalásokat. Végül pe­dig provokatív határozatot hoztak arról, hogy Nyugat- Európa területén új, a Szov­jetunióra és szövetségeseire irányzott amerikai rakétákat helyeznek el. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok jelenle­gi vezetésének irányvonala az enyhülés aláaknázására, a nemzetközi helyzet kiélezésé­re irányul. Minél inkább csökkennek az imperializmus lehetőségei arra, hogy uralkodjék más országok és népek fölött, an­nál dühödtebben reagálnak erre a fejleményre az impe­rializmus legagresszívabb, leg­inkább rövidlátó képviselői. Az Egyesült Államok azt követően, hogy rakétatervét rákényszerítette Nyugat-Euró- pa országaira, figyelmét Ázsiá­ra és a Közel-Keletre fordí­totta. A forradalmi Irán partjaihoz irányította hadi­flottájának nagy erőit azzal az ürüggyel, hogy megmenti a túszként fogva tartott dip­lomatákat. Ezután lecsaptak a véleményük szerint kedvező ürügyre: az afganisztáni ese­ményekre. Az ezzel kapcso­latban Amerikában megkez­dett dühödt szovjetellenes kampány ,a jelek szerint minden eddigi rekordot meg­dönt. Természetesen ez csak ürügy, Carter úr és környe­zete tökéletesen tudja, hogy Afganisztánban semmiféle orosz intervenció nem volt és nincs. A Szovjetunió a szov­jet—afgán barátsági szerző­dés alapján járt el. Három egymást követő afgán kor­mány kérte tőlünk álhata- tosan^ azt, hogy segítsünk megvédelmezni az országot az ellenforradalmárok kí­vülről történő behatolása el­len. Washingtonban jól tudnak mindent arról is, hogy milyen intervenciót hajtanak végre Afganisztán ellen pakisztáni területről. Hiszen ezt az in­tervenciót, amely komoly fe­nyegetést jelent az afgán for­radalomnak és déli határunk biztonságának, maguk az amerikaiak irányítják, kí­naiakkal és másokkal együtt. A Fehér Ház azt is tudja, hogy a Szovjetunió azonnal kivonja katonai kontingensét Afganisztánból, ahogy meg­szűnnek a jelenlétüket előidé­ző okok, és az afgán kor­mány úgy véli, hogy többé nincs szükség erre a jelenlét­re. Az Egyesült Államok nagy hangon követeli a szovjet csapatok kivonását, de gya­korlatilag mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a lehetőség minél távolabb ke­rüljön: folytatja és növeli a beavatkozást Afganisztán ügyeibe. Amerikai próbálkozások 'teljes határozottsággal kí­vánom kijelenteni: készek va­gyunk arra, hogy megkezd­jük csapataink kivonását, ahogy teljesen megszűnik az Afganisztán kormánya és né­pe ellen irányuló külső be* avatkozás minden formája. Garantálja ezt az Egyesült Államok Afganisztán szom­szédaival együtt — s akkor megszűnik a szovjet katonai segítség szükségessége. Az Egyesült Államok ve­zetői tudják azt is, hogy Af­ganisztán kormánya teljes mértékben tiszteletben tartja a lakosság vallásos hitét, ki­szabadította azokat a papoka't, akiket Amin vetett börtönbe, és hivatalosan a törvény vé­delme alá helyezte az iszlá­mot. Meglehetősen sután fes­tenek a kísérletek, amikor az izraeli agresszor védelmezői, az Irán elleni megtorlás szer­vezői az iszlám védelmezőinek próbálják feltüntetni magukat. A szovjetellenes hisztéria nem csupán azért vált szük­ségessé, hogy ezt a hullámot meglovagolva bárki-is győzel­met arasson ősszel az elnök- választásokon. A fő dolog az. hogy az Egyesült Államokban megnyilvánul az a szándék, hogy létrehozzák katonai tá­maszpontjaik rendszerét az Indiai-óceánon, a Közel- és Közép-Kelet országaiban, az afrikai országokban. Az Egye­sült Államok saját hegemó­niájának szeretné alárendelni ezeket az országokat, akadály nélkül szeretné kiszipolyozni természeti kincseiket. Egyút­tal föl akarja használni terü­letüket a szocializmus világa és a nemzeti felszabadító moz­galmak ellen Irányuló hadá­szati elképzeléseinek megvaló­sításához. Ez a dolog lénye­ge — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A jelenlegi gyarmatosítók azonban azt kockáztatják, hogy alaposan elszámítják magukat. Ma már nem a há­ború előtti időkben, s nem is az ötvenes években élünk. A korábban függő helyzetben levő országok tucatjai szerez­tek tapasztalatot az önálló életben és politikában. A né­pek jobban eligazodnak az imperialisták játékaiban, tud­ják, hol vannak barátaik és hol ellenségeik. Washingtonban szeretnek arról beszélni, hogy feltétlenül biztosítani kell az olajszállít­mányoknak az Egyesült Álla­mokba vezető útját. Ezt még meg is lehet érteni. De vajon ezt csak úgy lehet megvalósí­tani, hogy az útvonalak térsé­gét lőporoshordóvá változtat­ják? Magától értetődő, hogy az eredmény éppen a célok­kal ellentétes lesz. Az erőpoliiika kalandorai Az erőpolitika új szószólói­nak kalandor-doktrínái nem­csak egyes országok, vagy or­szágcsoportok számára veszé­lyesek, minden ország, minden nép békéjét és biztonságát fe­nyegetik. A Szovjetuniót senki sem félemlítheti meg. Erőink, le­hetőségeink hatalmasak. Szö­vetségeseinkkel együtt mindig helyt tudunk állni, vissza tu­dunk verni mindenfajta ellen­séges rajtaütést, és Senkinek sem sikerül az, hogy provo­káljon bennünket. A háborús hisztéria, a fékevesztett fegy­verkezési verseny doktrínájá­val szembeszegezzük a bé­kéért, a világ biztonságáért vívott következetes harc dokt­rínáját. Hívek vagyunk a pártunk XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott bé­keprogramhoz. Ezért most, a 80-as években éppúgy, mint korábban, a 70-est években, az enyhülés megszilárdítása, nem pedig annak szétrombo- lása mellett foglalunk állást. Álláspontunk nem a fegyver­zet növelése, hanem annak csökkentése, nem a mestersé­ges elidegenítés, ellenségeske­dés, hanem a népek közötti közeledés és kölcsönös meg­értés. Magabiztosan tartjuk ma­gasra lenini külpolitikánk zászlaját, a béke, a népek függetlensége, a szabadság, a társadalmi haladás zászlaját — mondotta beszédében a többi között Leonyid Brezs­nyev. A nagygyűlés részvevői nagy tapssal fogadták az SZKP KB főtitkárának beszédét. Baniszadr, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke, aki az Iszlám Forradalmi Tanács el-- nöki tisztét, majd Khomeini áldásával, a hadsereg főpa­rancsnoki posztját is megkap­ta, az egyre megbízhatóbbnak tűnő hatalmi bázis birtoká­ban, minden erejét konszoli­dációs programja megvalósítá­sának szenteli. E program ke­retén belül igen fontos szere­pet tulajdonít a küszöbön álló parlamenti választásoknak — s eredményüktől függetle­nül ‘annak is, hogy a válasz­tásokat rendezett körülmények között tartsák meg, hasonlóan a számára elsöprő győzelmet hozó elnökválasztásokhoz. A parlamenti választások za­vartalanságát azonban veszé­lyeztetni látszik a fokozódó terrorizmus. Így érthető, hogy az elnök pénteken, a muzul­mán ünnepen, a teheráni egye­temen elsősorban a politikai erőszak megfékezéséről be­szélt az istentiszteletre egybe­gyűlt tömeg előtt. Az elnök beszéde nyilván­való utalásokat tartalmazott az előző, esti véres események­re. Az egyetem területén ugyanis többszázezres gyűlést tartott a vallási alapokon álló mudzsahid gerillaszervezet. Ve­zetőjük, Radzsavi, a küszobön­Szovjei tiltakozás Terrorakció New Yorkban Február 21-re virradó éjsza­ka New Yorkban merényletet követtek el a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselete ellen. Az épület egyik lakásának ab­lakára ismeretlen személyek lövést adtak’ le. Az ablak be­tört, személyi sérülés nem tör­tént. Az ügy kapcsán a szovjet ENSZ-képviselet jegyzékben tiltakozott az amerikai ható­ságoknál. A jegyzék egyebek . között hangsúlyozta: e terrorcselek­mény végrehajtása ismételten bizonyította, hogy a Szovjet­unió többszörös követelésének ellenére az amerikai hatósá­gok még mindig nem biztosí­tották a szovjet képviselet és személyzete szükséges bizton­ságát, s az Egyesült Államok továbbra is megsérti a vállalt nemzetközi kötelezettségeket. A Szovjetunió ENSZ-képvise­lete felhívta a figyelmei arra hogy az Egyesült Államokban bizonyos körök által szított szovjetellenes propagandakam­pány lényegében csak ösztönzi az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek elkövetését. Végezetül a jegyzék követelte,; hogy az amerikai hatóságok vizsgálják ki az esetet, vonják felelősség­re e terrorcselekmény végre­hajtóit. Rendzavaró kísérletek A kabuli rádió jelentése szerint az afgán belügyminisz­térium pénteken rendkívüli állapotot rendelt el Kabulban, miután külföldi ügynökök és zsoldosaik nyílt bujtogatáshoz, felforgató tevékenységhez fo­lyamodva, és erőszakos cse­lekményeket elkövetve, meg­kísérelték, hogy megzavarják a főváros nyugalmát. Határo­zott intézkedéseket foganatosí­tanak a bűncselekmények el­követői ellen, megszigorítot­ták az érvényben levő kijárá­si tilalom betartását, elren­delték az engedély nélkül bir­tokolt fegyverek beszolgálta­tását. A rendelkezések meg­sértőit katonai-forradalmi bí­róság elé állítják. Rádióegyezmény Pénteken Moszkvában alá­írták a Magyar Rádió és a Szovjet Állami Televízió és Rádióbizottság két évre szóló együttműködési munkalervét, amely az 1980—1981. évre ha­tározza meg az egy üt működés fő irányait, feladatait. A mun­katervet dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, és Szer- pej Lapin, a Szovjet Állami Televízió és Rádióbizottság el­nöke írta alá. álló parlamenti választásokról szólva, kétségbe vonta az elő­készületek tisztaságát, pártat­lan voltát, és azt is, hogy a választási harc feltételei össz­hangban lennének az alkot­mány előírásaival. Szavain felháborodva, szélsőjobbolda­li csoportok késekkel támad­tak Radzsavi hallgatóságára. Az összecsapást követően öt­száz sebesültet szállítottak kórházba. S2.'-iMi.-aia.'aaíBiMa——3B3——a—wm—— CSAK RÖVIDEN... IVAN ARHIPOV miniszter­elnök-helyettes vezetésével szovjet kormányküldöttség ér­kezett Delhibe. A repülőtéren Arhipov kijelentette, hogy tár­gyalásain a szovjet—indiai gazdasági kapcsolatok fejlesz­téséről lesz szó. ÜNNEPI magyar—csehszlo­vák munkásőrgyűlést tartottak pénteken délután a galgóci (hlohoveci) huzalgyárban, ab­ból az alkalomból, hogy a magyar munkásőrség csehszlo­vákiai vándorzászlaját elnyer, te a csehszlovák testvérszer­vezetnek, a népi milíciának itt működő egysége. Növekvő feszültség Iránban A Vörös Hadsereg jubileuma Czinege Lajos, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere a szovjet hadsereg és haditengerészeti flot­ta megalakulásának 62. évfordulója alkalmából az alábbi táviratot küldte Dmitrij Fjodorovics Usztyinovnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének. A hős szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta 'szüle­tésének 62. évfordulója alkalmából a magyar néphadsereg parancsnokai, katonái és a magam nevében elvtársi üdvöz­letemet, őszinte jókívánságaimat fejezem ki önnek és a Szovjetunió fegyveres erői egész személyi állományának. A társadalmi haladásért küzdő erők mindenütt a vilá­gon bizakodással tekintenek a Szovjetunióra, annak fegyve­res erejére, amely az imperialista és hidegháborús erők mes­terkedései ellenére szilárdan áll ki a népek forradalmi vív­mányainak védelméért, a békéért és a nemzetközi biztonsá­gért. Felszabadulásunk 35. évfordulóját ünneplő dolgozó né­pünk őszinte tisztelete és megbecsülése övezi a szovjet né­pet, dicső fegyveres erőit, amelyek a hitleri fasizmussal ví­vott hősies küzdelem során meghozták népünk számára is a szabadságot. Fegyveres erőink, néphadseregünk parancsnokai, egész személyi állományunk büszke arra, hogy szövetségese, fegyvertársa a Varsói Szerződés védelmi szervezetének fő erejét képező szovjet hadseregnek. Az ünnep alkalmából tiszta szívből kívánjuk, hogy a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével érjen el újabb kimagasló sikereket a kommunizmust építő Szovjetunió védelmében, a haladás, a béke és a biztonság megóvásában; a harci és a politikai kiképzésben, harckészültsége fokozásában. ★ A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 62. évfordulója alkal­mából pénteken reggel a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél katonai tisztelet- adással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját. A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 62. évfordulója alkal­mából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél. Az emlékműnél a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget, a zenekar eljátszotta a szov­jet és a magyar himnuszt. Elsőként a Magyar Népköz­társaság fegyveres erői nevé­ben Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi minisz­ter, Benkei András belügymi­niszter, Papp Árpád vezérőr­nagy, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott A szovjet nagykövetség koszorú­ját Vlagyimir Pavlov nagykö­vet, Valerij Muszatov követ­tanácsos és Anatoli} Popov vezérőrnagy, katonai és lég­ügyi attasé helyezte el. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa képviseletében S. He­gedűs László, a HNF OT tit­kára és Hantos János, a HNF OT alelnöke koszorúzott. Részt vettek a koszorúzási ünnepségen a főváros dolgo­zóinak és ifjúságának képvi­selői is. A koszorúzási ünnep­ség az Internacionálé hangjai­val ért véget. ★ Ugyanezen a napon emlé­keztek meg a szovjet hadse­reg és haditengerészeti flotta megalakulásának 62. évfor­dulójáról az ország több vá­rosában, településén, elhelyez­ve a hála és. az emlékezés vi­rágait a szovjet hősök emlék­művénél. A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalakulá­sának 62. évfordulója alkalmá­ból pénteken ünnepséget ren­deztek az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­ságán. Részt vett az ünnepsé­gen. Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és So­mogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára. Ott vol­tak a társadalmi és tömegszer­vezetek vezetői. A kormány több tagja, a magyar néphad­★ sereg tábornoki, parancsnoki karának tagjai, a társ fegyveres testületek több magas rangú képviselője. Megjelent Vlagyimir Pavlov­na k, a Szovjetunió budapesti nagykövetének vezetésével — a Szovjetunió budapesti nagy- követségének több diplomatá­ja. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után Fjodor Iscsenko altábornagy üdvözöl­te az ünnepség résztvevőit, majd Vlagyimir Szivenok ve­zérezredes, a déli hadseregcso­port parancsnoka mondott ün­nepi beszédet. Az ünnepség el­ső része az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a déli hadseregcsoport ének- és táncegyüttese adott nagy sike­rű műsort. ★ A Szovjetunióban járva sok magyarnak feltűnt már: javakorabeli civil férfiak és nők ruháját gyakran díszítik a katonai kitüntetések színes szalagsávjai. Az érdemrendek és érmek ma már többnyire idős tulajdonosait a háború után harmincöt évvel is köz- megbecsülés övezi. Észreveszi ezt a külföldi is. A háborús veteránokat megillető tisztelet jelei azt bizonyítják: a szovjet nép számára ma is világos, milyen hatalmas szerepe van a hadseregnek és flottának az ország megvédelmezésében, az új élet vívmányainak megőrzé­sében. A Nagy Októberi Forrada­lom fegyveres felkeléssel rob­bant ki, de a béke forradalma volt: Lenin, a szovjet állam megalapítója békedekrétum­mai fordult az első világhábo­rúban egymással hadakozó országokhoz. E felhívásra az imperialista hatalmak inter­venciója volt a válasz. Ez el­len és a régi rend akkor még nagy érőt jelentő hívei ellen kellett 1918-ban létrehozni a Munkás-Paraszt Vörös Hadse­reget, amely első nagy győzel­mét a narvai csatában, a Pet­rograd ellen törő német csapa­tok felett aratta. így lett ez a nap a Vörös Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta szüle­tésnapja, a Szovjetunió állami ünnepe. A szocializmus első országá- 1 nak legnagyobb erőpróbája a Nagy Honvédő Háború volt. A náci Németország éss szövetsé­gesei ellen hősies harcban húszmillió szovjet polgár vesz­tette életét. Emlékük ma is ott ég a szovjet emberek szívé­ben. ÍVJ indent a hatékony védele- mért! Ez a szovjet kato­nai politika alapelve. A kom­munista párt és az állam veze­tői beszédeikben mindenkor hangsúlyozzák: a Szovjet­uniónak nincsenek más orszá­gokkal szemben területszerző szándékai és nem törnek kato­nai fölényre. A cél az erő- egyensúly fenntartása, mivel ez az a tényező, amely lehető­vé tette az elmúlt másfél évti­zedben a nemzetközi enyhülés tendenciáját. Ezért mondhat­juk, hogy a szovjet hadsereg ereje a nemzetközi béke és biztonság záloga is. A szovjet fegyveres erők, híven több mint hat évtizedes hagyományukhoz — nemcsak országuk biztonságát szavatol­ják, hanem szövetségeseikét is. Egykor, a polgárháború éveiben az internacionalisták között százezer „vörös ma­gyar” harcolt. Ezt a segítséget sokszorosan viszonozta az or­szágunkat a fasizmus alól fel­szabadító szovjet hadsereg. Hatvankettedik születésnapján köszöntjük szövetségesünket, a Szovjetunió fegyveres erőit!

Next

/
Oldalképek
Tartalom