Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

1980. FEBRUAR 23., SZOMBAT AI SIB T elnökségi ütés Az idei program tárgyalása Pénteken a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksége. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a társaság elnökének megnyitó szavai után Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője adott tájé­koztatót a nemzetközi helyzet Időszerű kérdéseiről. Ezután Haynal Kornél, az MSZBT ügyvezető elnökségé­nek tagja, az Ország-Világ fő- szerkesztője előterjesztette a társaság idei tennivalóinak programját. Az elnökség ülésén felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is. Az országos elnökség ezt kö­vetően Nagy Mária főtitkárt, érdemeinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt —, felmentette tisztségé­ből, és megválasztotta az MSZBT alelnökévé. A testület az ügyvezető elnökség javasla­tára a társaság főtitkárává Bíró Gyulát választotta. Országos tanácskozás Szakmunkásképzés A szakmunkásképzési re­form végrehajtásának helyze­téről és a képzés további kor­szerűsítésének időszerű fel­adatairól tanácskoztak a szakmunkásképző iskolák igazgatói pénteken. Az igazgatói értekezleten előadást tartott dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, aki hazánk gazdasági helyze­téről, a szakképzésnek az adott gazdasági helyzetben be­töltendő szerepéről, feladatai­ról beszélt. A tanácskozáson részt vett dr. Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB osztály- vezetője is. Bátran belenézni a tükörbe •• Üzemszervezési vizsgáiéi es GsepeiJh ufóban Egy tükörnek általában egy oldala van. Legyen az egy egyszerű fürdőszobai síktükör, a borotválkozásnál használa­tos homorú, vagy a gépko­csik domború visszapillantó­ja, egy oldalára vetett egyet­len pillantással felmérhetjük; tovább gyarapodtak-e homlo­kunkon a ráncok, vagy azt, belekezdhetünk-e az előttünk haladó teherautó előzésébe. Az a tükör, melyről az el­következőkben szó lesz, en­nél sokkal nehezebben bír­ható szóra, s csak sokkal több fáradság árán ismerhetjük meg segítségével a valóságot. Fekete műbőr kötése ugyanis 218 sűrűn írt oldalt foglal magába, s egyetlen pillantás­sal még a fedőlapon olvas­ható cím; Problémafeltáró vizsgálat a Csepel Autógyár szekrényes alvázszerelő csar­nokában is nehezen értelmez­hető. Kedvező tapasztalatok A tanulmány, melyet a Ko­hó- és Gépipari Szervezési és Számítástechnikai Intézet mun­katársai készítettek, nem az első ilyen munka a Csepel Autógyár életében. Mint ar­ról annak idején részletesen beszámoltunk (Érteni az ért­hetetlent, Pest megyei Hírlap, 1979. április 15.) az Oerlikon üzem munkaszervezési és er­gonómiai vizsgálata — amit szintén a KG ISZSZI végzett el — nagymértékben járult hozzá az ott felmerült prob­lémák megoldásához. Az együttműködésben akkor szer­zett tapasztalatok nyilván köz­rejátszottak az újabp dön­tés megszületésében: készül­jön a termelési folyamat min­den részére kiterjedő problé­mafeltáró vizsgálat. Nézzük, hogyan láttak mun­kához a szervezők? Először is megkérdezték a legilletéke­sebbeket, vagyis a járműgyár vezetőit és dolgozóit, ők mi­lyen gondokat látnak, szerin­tük mi akadályozza a még eredményesebb termelést. En­nek a vizsgálatnak az ered­ményei adták meg aztán a támpontokat a veszteségfor­rások feltárásához, s ennek ismeretében láthattak hozzá a szervezők a működő termelési rendszer elemzéséhez. A gyártórendszerek funkció szerinti és szervezeti felépí­tését, a munkamegosztást, az együttműködés lehetőségei: és a szerelősorokon végzett te­vékenység időelemzését elvé­gezve a gyártástechnológiát, az alkalmazott munkaeszközöket vették szemügyre — s tettek számos figyelemreméltó meg­állapítást. Mielőtt azonban ezek kö­zül néhány kiragadott példát ismertetnénk, ez alkalommal valóban rákényszerülünk az unalomig ismert közhely le­írására, miszerint a terjede­lem korlátái nem engedik meg, hogy a vizsgálat minden részletét, akár csak címszavak­ban is, közreadjuk. Világítás és zaj Lássunk tehát egyet a gyártástechnológiára vonatkozó megállapítások közül. A szer­vezőknek — akik egyébként maguk is az adott terület felsőfokú végzettségű szakem­berei — feltűnt, hogy az egyes padlóvázak szerelésére előírt dokumentált, és a tény­legesen követett valós tech­nológia eltér egymástól. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a csak látszólag egyfor­ma autóbuszok sok típusra, s ezen belül még több altípusra oszlanak, s utóbbiak egymás­tól való eltérései sem a sze­relési rajzokban, sem a mű­velettervekben nem szerepel­nek. Ezt a hiányt a mester­szerelők pótolják, akiknek szaktudása, nagy tapasztalata nyilván biztosítja, hogy a padlóváz valóban a kívánal­maknak megfelelően készül­jön el, az azonban nyilván nem szorul különösebb bizo­nyításra, hogy a dokumentá­ció hiánya mindenképpen veszteségforrást jelent. A munkaeszközök viz.gála- ta során azt tették szóvá a szervezők, hogy az egyes ütemhelyeken alkalmazott pneumatikus ütve-csavaró ké­szülék állapota javításra szo­rul, mivel ilyen állapotban történő használatuk minőség- romláshoz, munkaidötöbblet- ráfordításhoz vezet. A fizikai környezet jellem­zésénél mind a szervezők nind pedig az igénybevételük ránt megkérdezett munká­sok a zajt helyezték előtér­je, mivel az esetenként 85 iacibeles értéket is elérő zaj- izint már valóban magas. De jgyancsak javítandónak ítél­ték a szervezők a csarnok világítását, s gondot okoz a luzat is. Első az ember Hiba lenne a termelési fo- yamatot mint egyetlen, zárt isarnok belügyét szemlélni, íiszen a külső közreműködők léikül nem sokáig tudna mű­ködni. A feltételbiztosító •endszer elemzését a progra­mozás, az anyagellátás, az al­katrészhiányból eredő prob­lémák, a más üzemekkel tar­tott kapcsolat vizsgálata je­lentette, s objektív megálla­pításai itt is igen sok veszte­ségforrásra hívták fel a fi­gyelmet. Ez tulajdonképpen nem szorul különösebb bizonyítás­ra, hiszen azt mindenki haj­lamos elfogadni, hogy a mun­ka eredménye attól is függ, milyen a program, vagy mi­lyen együttműködési készsé­get tanúsítanak a társüzemek. \zt viszont már kevesebben írtenék meg, mi köze van a iolgozó lakáshelyzetének, ne­tán édesapja foglalkozásának az általa elvégzett munkához. Pedig igen sok van, s hitele­sebbnek tűnő forrásként idéz­zünk néhány sort a tanul­mányból: „Minden gazdasági rendszert emberi képességek hoznak mozgásba. Ezek a ké­pességek azonban nem egy­szer s mindenkorra adottak, hanem maguk is változnak, s változásuk alapvetően éppen használatuk során, elsősorban a gazdasági folyamatban megy végbe.” A gazdasági rendszer leg­fontosabb feltétele tehát az ember, s ennek megfelelően a rendszer számára semmi sem lehet fontosabb annál a ha­ásnál, melyet működése kö­vetkeztében az emberre gya­korol. Az a kérdőíves felmé­rés, melyet a KG ISZSZI munkatársai végeztek a dol­gozók körében, ezekről a ha­tásokról is pontos képet raj­zol — a munka jelentette igénybevételtől egészen a gyermekek nevelésében kö­vetett érdekekig. Elkészült tehát a tükörkép — nem egyetlen pillantásra, hanem sok-sok munkával, hi­szen még lelkiismeretes elol­vasása is napokat igényel — de két kérdés még válaszra vár: egyáltalán miért volt rá szükség, s mi lesz további sorsa? Az első kérdésre Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár termelési igazgatója válaszol, akit egyébként — mivel az Oerlikon üzemben folytatott vizsgálatnak is egyik támoga­tója volt — az a vád is ér­het, hogy be van oltva szer­vezéssel: — Nem vagyok én semmi­vel beoltva, nekem egyszerűen az a dolgom, hogy naponta és ütemesen kiszolgáljuk a meg­rendelőt, ennek során prob­lémáim is vannak, tehát meg akarom ismerni ezeket. Pre­cízen fogalmazva, a vizsgálat­ra azért volt szükség, hogy megteremtsük a feltételeket a hatékonyabb vállalati tevé­kenység kialakításához, hogy a rendelkezésünkre álló eszkö­zökből a, lehető legtöbbet tud­juk kihozni. Reklámvers helyett S hogy mi lesz a tanul­mány sorsa? Március elején kerül sor arra a vállalati zsűrizésre, melynek során az érintett vezetők véleményt mondhatnak a megállapítá­sokról. Bár ez nyilván nem lesz egy sétagalopp, hiszen — Lukácsi Gábor szavaival fo­galmazva — kevés ember sze­reti, ha kritizálják, remélhe­tőleg minél több gyakorlati intézkedés követi majd a szervezők által kifogásolt je­lenségeket. Befejezésül még egy — igen lényeges — dologra kell fel­hívni a figyelmet. Lehet, hogy egy ilyen tanulmány nem fest pozitív képet a vizsgált termelő egységről, sőt, az is lehet, hogy a valóságosnál is kedvezőtlenebb benyomást gyakorol az olvasóra. Annyit azonban le kell szögezni: aki dicséretre vágyik, az ne szer­vezőket hívjon, hanem rek- lámversikéket daloló fűzfa­poétákat! Akkor soha nem kell majd belenézni semmifé­le tükörbe. Igaz, előrelépni sem fog. Weyer Béla Bátrabban váUaikoxtak Az ötletek milliókat érnek Az eddig lezajlott közgyűlé­sek is bizonyítják: 1979-ben azok a közös gazdaságok tud­tak töretlenül tovább fejlőd­ni, növelni a nyereséget, pótol­ni a rossz gabonatermés ihiat- ti kiesést, ahol alapos közgaz­dasági elemzésnek vetették alá a költségek alakulását, csök­kentésének lehetőségeit. Me­net közben azokat az ágazato­kat fejlesztették az alaptevé­kenységen belül, amelyek' az átlagosnál több hasznot hoz­tak. Röviden: a gazdálkodás minden területén bátran mer­tek vállalkozni. GÖD, ugyan jól a gabona, de a ki­váló minőségű kertészeti kul­túrák a vártnál is több bevé­telt hoztak. Igaz, ebben az is közrejátszott, hogy a zöldség és gyümölcs javát a Zöldért DUNAMENTI TSZ Jó példa az előbbiekre a gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezet, mely gödi, budapes­ti és szokolyai földeken gaz­dálkodik. Az 1978-as nyereség 72 és fél millió volt, míg ta­valy 70 százalékkal több; 120 millió forint. Ügy hisszük, ma­gától kínálkozik a kérdés, ho­gyan lehet az egyik évről a másikra ekkorát javulni. Né­hány esztendővel ezelőtt már elkezhte a szövetkezet terme­lésszervezetének korszerűsíté­sét. Fejlesztették a juhászatot, s így sok olyan legelőt is hasz­nukra tudnak fordítani, ami eddig parlagon hevert. Tavaly jó néhány Pest me­gyei szövetkezetnek volt gond­ja a baromfiállományával. Csökkent a kereslet, növeked­tek a költségek. Nem így Gö­dön, ahol az új 330 ezer férő­helyes baromfifarmon kiváló minőségű broyler csirkét hiz­laltak, ezért nekik nem voltak eladási nehézségeik, s a költ­ségeket is sikerült olyan szin­ten tartani, hogy érdemes le­gyen ezzel az ágazattal foglal­kozni. Jelentős haszonnal járt az eddig időt rabló, sok kézi munkát igénylő paradicsom­termesztés, melyet — elsők kö­zött az országban — teljesen gépesítettek. Nem lennénk hűek az igaz­sághoz, ha nem szólnánk az ipari melléktevékenységről, amelyik a nyereség javát ad­ta. Ezek közül több is — a kereskedelem, a fafeldolgozás, a zöldségfeldolgozás — az alaptevékenységhez közvetle­nül ka/pcsolódik, s a nyereséget szintén a hagyományos ter­melési ágak fejlesztésére for­dítják, GYAL, A Szabadság Termelőszövetkezet nyugdíjba vonuló. Szocialista Ma­gyarországért érdemrenddel kitün­tetett elnöke: Kovács Mihály árainál többet adó TSZKER gazdasági társuláson keresztül értékesítették, és saját bolthá­lózattal is rendelkeznek. Az állattenyésztésre — a marhahizlalás kivételével — szintén a kiegyensúlyozottság a jellemző, de ezt a rossz ered­ményt hozó, korszerűtlen ága­zatot fel is számolják. Ipari és építőipari vállalkozásaik többsége újszerű s mindegyike nyereséges. Érdemes felsorol­ni, hogy mi mindennel foglal­koznak: van sörpalackozó, sü­tő-, szeszipari, nyomda, fólia­gyártó, lyukkártyagyártó és fémtömegcikkeket előállító üzemük is. _______,,____________MONOR, ______________KOSSUTH TSZ A három esztendővel ezelőt­ti egyesülés óta legjobb esz­tendejét zárta a monori Kos­suth Termelőszövetkezet is. Földjeik többségé nagyon rossz term ők épess ágű, ennek ellené­re a hozamok mégsem ma­radnak el a megyei átlagtól, sőt jó néhány területen felül is múlják azokat. Módszerük ugyan nem megy különleges­ségszámba, mégis érdemes fel­emlegetni. A talajvizsgálatok eredményeként mindenütt any- nyi hatóanyagot juttatnak * földekre, amennyi gazdaságos és optimális, állandóan folyik a talajjavítás. Két és fél mil­lió forint többletbevételt ho­zott a kukorica, s ez már csak azért is örvendetes, mert a búza az ő talajaikon még jó évben sem hoz kiemelkedő termést. Tovább folytatva a termékszerkezet-váltást, jövő­re már sokkal kisebb lesz a kenyérgabona vetésterülete. Nincs szégyenkeznivalójuk* szőlővel sem, 90 mázsás hek- tárankénti, jó minőségű bor- nakvalót adtak a tőkék. A burgonyatermesztés gazdasá­gosságát úgy fokozták, hogy a piac igényeinek sokkal inkább megfelelő fajtákat termesztet­tek, és egy_ részét helyben dol­gozták fel,"majd folyamatosan konyhakész állapotban értéke­sítették. KISKUNLACHAZA, ______________PETŐFI TSZ A tartalékok feltárása ered­ményt hozott a kiskunlacházl Petőfi Termelőszövetkezetben is. Már tavaly is sok haszon származott abból, hogy a há­rom kiskunlacházi szövetkezet erejét nem fecsérelte rivalizá­lásra, hanem éppen ellenke­zőleg, minden lehető területen összefogtak. Például jó néhány olyan nagy értékű berende­zést vásároltak közös haszná­latra, amit külön-külön nem tudtak volna gazdaságosan üzemeltetni, sőt elegendő pén­zük sem lett volna rá. Közö­sen szervezik meg a vetést, a műtrágyázást, a búza és a ku­korica betakarítását, valamint a termények szárítását. Az állattenyésztés eredmé­nyeit szintén az összefogás ja­vítja. A három tsz — felhasz­nálva a debreceni agrártudo­mányi egyetem kutatóinak eredményeit — együtt telepí­tett 250 hektár nagy hozamú legelőt. Ezek az előbb felsorolt tö­rekvések már csak azért la érdemesek az elismerésre, hi­szen például a Petőfi Termelő­szövetkezetben — ellentétben sok más Pest megyei gazda­sággal — a bevételeknek több mint a fele származik az alaptevékenységből, s egyetlen ágazat sem zárt veszteséggel. SZABADSÁG TSZ Minden 100 forint termelési eszközre több mint 20 forint nyereség esik, a gyűli Szabad­ság Termelőszövetkezetben, ami nemcsak a megyében, ha­nem az országban is elisme­résre méltó eredmény. Ezt már joggal lehet hatékony gazdál­kodásnak nevezni, s példamu­tatónak sok más szövetkezet számára. Annál is inkább, hi­szen a termelés feltételei itt inkább rosszabbak, mint job­bak az átlagnál. A siker titka, hogy külön- külön is minden ágazat telje­sítette kitűzött tervét. Még a sok helyen a rossz eredmény indokaként emlegetett alapte­vékenység is. Itt sem sikerült Jól jövedelmező üzemág Gödön > paprlkasavanyltis Barcza Zsolt felvételei elromlott a présgép Téli gondok után Az idei zord tél megnehezí­tette a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat munkáját. Mint Kerekes József termelési osztályvezető elmondta: a mos­toha időjárás miatt a vállalat építőipari részlege fagyszabad­ságon volt. De nem töltötték haszontalanul az időt azok, akik nem mentek szabadságra, mert ebben az időszakban ke­rült sor a gépi berendezések felújítására, javítására. Így például: megjavították a tár­noki és nagykátai aszfaltkeve­rő telep gépeit. Januárban és februárban 52 építőipari gé­pet újítottak fel a szentend­rei javítóüzemben, a nagyká­tai és tárnoki aszfaltkeverő te­lepen. Érden a Volán a Skoda-bu- szok helyett Ikarus csuklós bu­szokat állított forgalomba, az útépítők pedig 18 feltételes megállót képeztek ki. Ezt a munkát a leghide­gebb időben, mínusz, 15 fo­kos hidegben végezték el. Gondok a Pest megyei Fém­ipari Vállalatnál is akadnak. Az év elején váratlan géphiba történt: elromlott az egyik fontos gépük (egy kétszáz ton­nás présgép); s ennek javítása több hónapot vesz igénybe. A géphiba a kovácsoló gyáregy­ség munkáját rendkívül visz- szavetette. S a baj nem jár egyedül:. a kereskedelmi partnereik a szokottnál kevesebb megrende­lést adtak. Mint Fábián Pál műszaki igazgatóhelyettes el­mondta, ha a géphiba nem okoz fennakadást, akkor az el­ső negyedévi eredményeik a tavalyihoz hasonlóak lettek volna. Most a legfontosabb felada­tuknak tekintik, hogy a ter­melékenység növelésével el­lensúlyozzák az eddigi kiesést. Ennek érdekében vállalaton belüli átcsoportosítást is vég­rehajtanak. így a negyedév végére bi­zonyára behozzák a lema­radást. A vállalati'■szolgáltató és Ja­vító gyáregységének idei ered­ményei jobbak a tavalyinál. Ezzel a fémipari gyáregység viszont nem dicsekedhet; mi­vel a rendelések csökkenés« leginkább őket érintette, emi­att'a tavalyihoz képest febru­ár közepéig csak 70 százalékos az eredményük. A forgácsoló­üzem csupán 20 százalékkal tudta növelni a bevételét ugyanebben az időben; ugyan­akkor a fémöntő gyáregység munkáját hátráltatja az im­portból származó alapanyag hiánya. A nehézségek ellenére a ne­gyedéves terv teljesítése lehet­séges. S a gazdaságtalan termelés helyett előtérbe került a termékszerkezet korszerű­sítése. Ez a folyamat már megkezdő­dött, a Danuvia Vállalattól pél­dául átveszik a mechanikus szorítású esztergatokmány gyártását. Ezzel szándékoznak a belföldi felhasználókat el­látni a jövő esztendőben. 8a. M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom