Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

• • Illést tartott a Minisztertanács együttműködési bizottság ülés­szakáról. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette a be­számolót. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtá­sának tapasztalatairól. A kor­mány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács tudomá­sul vette az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter je­lentését az alkoholizmus elle­ni küzdelemről, és továbbra is fontos feladatnak minősítette az 1977. évi kormányhatározat következetes végrehajtásának folytatását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Piája Frigyes tárgyalásai Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere csütörtökön befejezte négynapos hivatalos japáni látogatását, s Oszakából ugyancsak hivatalos látogatás­ra a Fülöp-szigetekre uta • zott, ahol az ország vezetői­vel a kétoldalú kapcsolatok­ról, valamint nemzetközi kér­désekről folytat tárgyaláso­kat. Útjára elkíséri dr. Kós Pé­ter, a Magyar Népköztársa­ság tokiói nagykövete. .."Á7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. FEBRUAR 22., PÉNTEK A feladatok megoldásához adottak a feltételek Kádár János látogatása Bábolnán Csütörtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára ellátogatott a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binátba. Útjára elkísérte Ka­tona István és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője. A vendégeket a központi épület bejáratánál virággal, meleg szeretettel köszöntötték. A házigazdák között ott volt: Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságá­KoszigSn választási beszéde Tovább az enyhülésért Alekszej Koszigin az SZKP PB tagja, a Szovjetunió mi­niszterelnöke, csütörtökön Moszkvában, a Nagy Színház­ban találkozott a választókkal, akik az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába jelölték. Beszédében a szovjet kor­mányfő szólt a többi között a jelenlegi népgazdasági • terv teljesítésének eddigi eredmé­nyeiről. „Már most elmond­hatjuk, hogy ebben az ötéves időszakban jelentősen meg­növekszik országunk ipari ter­melésének kapacitása — mon­dotta. Az újonnan üzembe he­lyezett gyárak és a felújított, korszerűsített berendezések együttes kapacitása ebben az öt évben annyi lesz, mint amennyi országunk birtokában volt a 60-as évek végén. A szovjet kormányfő külön aláhúzta, hogy 1965-től kez­dődően az ország egész ipari termelésében olyan fordula­tot hajtottak végre, amelynek célja a mezőgazdaság fejlesz­tésének megsegítése volt. Az eltelt 15 évben ilyen célú be­ruházásokra 3,8-szor többet fordítottak, mint addig a szov- jethatalom létrejöttének kez­dete óta. Beszéde külpolitikai részé­ben Alekszej Koszigin kije­lentette: a Szovjetunió min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy erősödjék a test­véri szocialista országok ösz- szeforrottsága, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés szerveze­tének keretei között. Koszigin aláhúzta: az impe­rialista körök politikájában megvalósuló fenyegető maga­tartás, veszélyes tendenciák (Folytatás a 2. oldalon) nak első titkára, Romány Pá! mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és Horváth István, a komáromi járási pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság első titkára előbb meghallgatta Burgert Róbert vezérigazga­tó és Mészáros Miklós. párt­bizottsági titkár rövid tájé­koztatóját, majd felkereste a gazdaság több üzemegységét. Kádár János, a kora dél­utáni órákban szocialista bri­gádvezetőkkel találkozott. A kötetlen eszmecsere során Dombi János, a szocialista brigádvezetők tanácsának tit­kára egyebek között arról szá­molt be, hogy a gazdaság eredményeiben valóban testet ölt a brigádmozgalom ereje, növekvő lendülete is. Örvende­tes tényként nyugtázta: a kombinát kollektívái közül nyolcvan csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád kongresszusi felhívásához. Számos felszólalás után Ká­dár János meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fo­gadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvöz­letét. Azért. látogatott Bábol­nára —■. mondotta —, hogy megismerje a kombinát tevé­kenységét, valamint azt, hogy Megvalósult tervek, beruházások Folytatódnak a zárszámadó közgyűlések Pest megye legnépesebb, az idén 1 milliárd 715 millió fo­rint termelési értéket előállító szövetkezete, az ócsai Vörös Október Tsz csütörtökön ren­dezte meg zárszámadó közgyű­lését a budapesti Vasas Műve­lődési Házban. Az eseményen részt vett dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bírpság elnöke, dr. Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes, Balogh László, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára és Adori Károly, az MSZMP da- basi járási bizottságának első titkára. Dóra Béla, a termelőszövet­kezet elnöke örvendetes ered­ményekről számolt be az 1979-es esztendő gazdálkodá­sát illetően. A szövetkezet 191 millió forintos nyereséget ért el tavaly, 21,6 millió forinttal többet, mint 1978-ban. Zöld­ségből 7 ezer 360, húsból pe­dig 4600 tonnát értékesítettek. A szövetkezettel kapcsolatban álló nyúl- és galambtenyészté­si szakcsoportokból 106 mil­lió forint értékű árut vásárol­tak fel. Az ipari ágazatokban felhalmozódott tőke jelenté­keny részét a mezőgazdaság fejlesztésére fordították, befe­jezték az 59 millió forint érté­kű csincsillatelep és az 50 mil­lió forint költséggel épült ga­lambtelep beruházását. A si­kerek záloga eddig is a változó közgazdasági feltételekre való érzékeny reagálás volt. Az idén azonban még inkább moz­gósítani kell a belső tartaléko­kat. (Lapunk 3. oldalán ezek­ről a konkrét lépésekről szá­molunk be.) A szovjet hadsereg évfordulója Fogadás a követségen A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 62. évfordulója alkal­mából Anatolij Popov vezér­őrnagy, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének kato­nai és légügyi attaséja csütör­tökön fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson részt vett Ko­rom Mihály, az MSZMP Köz. ponti Bizottságának titkára, Borbándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Méhes Lajos, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Rácz Sándor és Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetői, Ben- kei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár. Részt vett a fogadáson Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarországi képviselője, s Vlagyimir Szi- venok vezérezredes. Két pártértekezlet A Magyar Selyemipari Vállalat váci bélésszövőgyárá­ban az 1977-es rekonstrukció és beruházás eredménye­ként kicserélték a régi hagyományos szövőgépek több, mint 60 százalékát. Képünkön: az új üzemrész pneuma­tikus automata gépsora. A múlt év tavaszán adták át az új kerepestarcsai kór­házat, amely Pest megye legnagyobb beruházásai közé tartozik — s rendkívül rövid idő alatt készült el. a kollektíva hogyan vélekedik az ország előtt álló feladatok­ról, milyen részt váilal azok megoldásából. A látottak s az elhangzottak megadták a vá­laszt. Nagy elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól: jól szervezetten, a feszes ha­táridőket megtartva dolgoznak, teljesítik a hazai és a külföldi vállalásokat. Jelentős export­juk olyan tevékenységet repre­zentál, amit számon tartanak országon belül és határainkon kívül is — húzta alá, majd rámutatott: népgazdaságunk­ban jelentős az élelmiszer-ter­melés, az adott viszonyok kö­zött jelentős exporttényező is, sőt a jelenleginél nagyobb mértékben is annak kell len­nie. Nagyra értékelte a kom­binátnak az egész magyar mezőgazdaság fejlődését szol­gáló kezdeményező, újító, sze­repét, módszereit; gratulált az eredményekhez. A tervek, el­gondolások — mondotta — reálisak, jók, s a nehéz fel­adatok megoldásához adottak a feltételek, az anyagi és szel­lemi erők, de a legnagyobb erőt a kollektíva képviseli, amely frissen, jó szellemben gondolkodó, céltudatos, a ten­nivalókkal szembenéző, biza­kodó embereket tömöríti. A Központi Bizottság első titkára rámutatott arra, hogy nehezebb nemzetközi feltéte­lek közepette kell megbirkóz­ni feladatainkkal. Hangsú­lyozta, hogy a világ haladó és békeszerető erőivel együtt fő célunk változatlan: a béke megőrzése, egy új világháború kirobbanásának megakadályo­zása. Reális cél ez! Közös erő­vel nemcsak egy új háború elé tudunk gátat állítani, ha­nem a békés egymás mellett élés vívmányait is megőriz­hetjük. De akármilyen is a nemzetközi helyzet, céljain­kért dolgoznunk, küzdenünk kell! — mondotta, A körülmények, a szigorúbb követelmények — saját elha­tározásunkon túl — itthon is több munkára kényszerítenek bennünket, arra ösztönöznek, hogy mindenütt ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzúnk. Optimistának, bizakodónak kell lennünk, mert hatalmas tartalékok rejlenek az embe­rekben. Ha megfelelően alkal­mazkodnak az adott körülmé­nyekhez, elérhetjük szocialis­ta céljainkat} Sok szó esett a találkozón közelgő legnagyobb belpoliti­kai eseményünkről a párt már­ciusban összeülő XII. kong­resszusáról is. Kádár János hangsúlyozta, hogy a felkészü­léshez az irányelvek széles körű, aktív, jó szellemű vi­tája már eddig is nagy segít­séget adott, s ad, jólesően nyugtázta, hogy a kombinát 582 kommunistája is javasla­tokkal, a gazdasági építőmun­kát jobbító kritikai észrevéte­lekkel alakította ki az irány­elvekkel kapcsolatos állásfog­lalását. A szocialista brigádok képviselői egybehangzóan húz­ták alá, hogy a kongresszusi tézisek világosan fogalmazták meg a célokat, amelyekért ér­demes dolgozni, tenni, csele­kedni. Végezetül köszönetét mond­tak azért, hogy Kádár János a pártkongresszus előkészíté­sének felelősségteljes nagy munkája közepette is időt szakított a bábolnai látoga­tásra, majd a brigádtagok megbízásából jó egészséget kívántak a Központi Bizott­ság első titkárának, s ered­ményes munkát a kongresz- szusnak, a kongresszusi kül­dötteknek. Az alkoholizmus ellen A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos árusítani az oktatási intéz­ményekben, az ifjúsági tá­borokban. a zöldség-gyü­mölcs boltokban, a húsüz­letekben. Ezeket az előírá­sokat ma már mindenütt betartják. Nemigen szegik meg azt a tilalmat sem, hogy a munkahelyi büfék­ben és éttermekben, a bá­nyák, üzemek 200 méteres körzetében levő vendéglá­tóipari egységekben, a hon­védségi kantinokban sem szabad szeszes italt árusíta­ni. A rendőri szervek, ami­kor szabálysértés miatt jár­nak el, a korábbinál szigo­rúbb felelősségire vonást al­kalmaznak azokkal szem­ben, akiknek jogsértő cse­lekménye összefüggésben van az italozással. Például a garázdaság miatti bünte­tések kiszabásán túl, a megelőzés érdekében, több alkalommal munkahelyen nyilvánosan folytatták le a tárgyalást. Növekvő' szám­ban kezdeményezték, hogy az illetékes szervek rendel­jék el alkoholizálás miatt a kötelező gondozást, az in­tézeti gyógykezelést; a be­szállítást kijózanító állo­másra többször rendelte el a rendőrség, mint a koráb­bi években. Fokozódó szi­gorral lépnek fel az olyan gépjárművezetők ellen, akik ittasan ülnek a volán mögé. Az alkoholista betegek gyógykezelésének, gondozá­sának továbbfejlesztésére is történtek intézkedések. Az országos ideg- és elmegyó­gyászati intézetben 1978. január 1-től működő tudo­mányos, módszertani köz­pont egyre hatékonyabb szakmai, szervezési segítsé­get nyújt a helyi egészség- ügyi szervek alkohológiai munkájához. Sikeresen tá­mogatják a gyógyuló alko­holistáknak a társadalomba visszailleszkedését az alko­holellenes klubok, amelyek­nek bővülő hálózatában ma már több mint 30 az önként társult kollektívák száma. Megfelelő jogszabályi háttere van ma már az al­koholizmus visszaszorításá­nak — jóllehet: az alkoho­lista betegek gyógyítása to­vábbra is elsősorban az egészségügyi feladata ma­radt: a nyomozó hatóságok, illetőleg más igazságügyi szervek eljárásuk befejezé­sekor kötelesek értesíteni az illetékes egészségügyi hatóságot, ha megítélésük szerint a terhelt alkoholis­ta, ezért gyógyítása és gon­dozása szükséges. A veszedelmesen egész­ségkárosító — nyakló nél­küli — italozás, az alkoho­lizmus visszaszorításában már mutatkoznak a kezdeti eredmények, de tennivaló is van még bőven. Reálisan így rajzolható meg a mai helyzetkép az' alkoholizmus elleni küzdelemről. E föllé­pés fokozásáért a kormány 1977-ben határozatot hozott, amelynek alapján egész sor intézkedéssel siettek korlá­tozni az italozást. A reggel 9 óra előtti „szesztilalom” elrendelése, a gépjárművel közlekedők gyakoribb szon­dázása és súlyosabb bírsá­golása, az „italveszélyes” munkahelyek rendszeres el­lenőrzése, az ittas bűnelkö­vetők szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonása, a kény­szergyógykezelési lehetősé­gek kiterjesztése, mind­mind az alkoholizmus visz- szaszorításáért történt — a szankciók oldaláról. A sze- lidebb eszközöket, a küzde­lem „könnyűfegyverzetét” is bevetve: megszüntették a szeszes italok fél- és egy deciliteres palackozását, be­zártak több száz kocsmát, az üdítő italok termelését kiemelten fejlesztették, vá­lasztékát bővítették, alko­holellenes klubokat szer­veznek, kórházi különágyak vannak az italozásról le­szokni kívánók gyógyításá­hoz. Most a Minisztertanács értékelőén mérlegre tette korábbi határozatának vég­rehajtását Az eredmények és az alkoholizmus elleni küzdelem 1977-ben megje­löl, ma is változatlan érvé­nyű feladatai alapján úgy foglalt állást: további ad­minisztratív intézkedésekre nincs szükség, viszont még következetesebben kell a határozatot érvényesíteni, a végrehajtást ellenőrizni. A szóban forgó határoza­tában minden tárcának — az intézményeknek, a vál­lalatoknak és a hivataloknak — kijelölte ez irányú teen­dőit, ugyanakkor a társa­dalmi szervezeteket is gya­korlati közreműködésre buzdította. Már két és fél év tapasztalatai támaszt­ják alá, hogy lett foganatja az italozás elleni elhatáro­zásoknak, intézkedéseknek. A közvéleményben is he­lyeslésre, megértésre talált — az égetett szeszes italok árusításának, megtiltása a pályaudvarokon — az ét­termek kivételével —, vo-' natokon, az ilyen választék csökkentése az édességbol­tokban. Tilos szeszes italt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom