Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
Nem iparágat — vállalatot Csak a termékért fizetnek Aligha túloz a jelző, ha a termelési szerkezet átalakítását a népgazdaság sorskérdésének nevezzük, ám ha a megoldás módozatait elvi értelemben és az országos folyamatok áttekintő magaslatától közelítjük meg, akkor a válasz voltaképpen rendkívül egyszerűnek látszik. A szerkezet korszerűsítése ugyanis azt jelenti, hogy gyors ütemben fejlesszük a korszerűt, a kifizetődőt és szüntessük meg annak előállítását. ami avult, ráfizetéses. Hosszú távra A gyakorlathoz, tehát a dön- táseknez közelítve azonban csakhamar kitűnik, hogy az imént egyszerűként jellemzett folyamat rendkívül bonyolultan meghatározható, felelős intézkedéseket követel. Itt, a cselekvés közegében ugyanis az elvileg egyértelmű követelmény azt a nagyon is konkrét alakot' ölti, hogy hol állítsuk zöldre, ho*l pedig pirosra a fejlesztés irányjelzőjét. Tegyük hozzá, hogy ezekhez a döntésekhez nem állnak rendelkezésre kézzelfoghatóan értelmezhető jelzőrendszerek; az árrendszer ugyanis — amely, mint ismeretes, nem tükrözi a valóságos értékarányokat —, korántsem alkalmazható olyan műszerként, melynek skálájáról leolvasható a döntéshez nélkülözhetetlen értékviszony. Ne folytassuk kalandozásunkat a termelés mérhetőségének közgazdasági-módszertani útvesztőjében; célszerűbb a megoldás folyamatát ábrázolnunk. Erről szólva pedig érdemes aláhúzni, hogy az MSZMP Központi Bizottságának határozata — amely a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztése kérdésköreit elemezte —, olyan elveket is rögzített, amelyek rendkívül jelentős segítséget adhatnak a gyakorlati cselekvéshez, a szerkezetátalakító döntésekhez. Beruházási célok A határozat ugyanis — a korábbiaktól eltérően — oly módon körvonalazza a szerkezeti fejlesztés céljait, hogy nem ágazatokat, hanem gondosan megválasztott gyártási ágakat kell ilyen szempontból előnyben részesíteni. „Az eddigi tapasztalatok és elemzések alapján megállapítható, hogy mind a vegyiparban, ‘ mind a gépiparban a jelenleginél szűkebb termelési struktúra kialakítása indokolt — mutat rá a határozat —, továbbá a két ágazatnak együttesen és külön-küiön sem ad- nató prioritás, csak egyes ágaiknak.” Érdemes megjegyezni, hogy a népgazdaság iejiódeset alapvetően megna- tározo két ágazatról van szó, s ezért az iménti megállapítás e.vi tartalma méltán kiterjeszthető szelesen íj körre is. Ha ugyanis alaposan átgondoljuk, mit jelent a határozatnak ez az eioirányzaía, akkor kitűnik: az általánosan, tehát egesz ágazatra kiterjedően körvonalazott fejlesztés elmoshatja — es a vaiuságoan ez tapasztalható is — a Deisö kolönosegexet. ünmagáoan tehát még az sem emelhet a fejlesztési célok élvonalába egy-egy beruházási javaslatot, ha az az ipari haladást hordozó gépiparból vagy vegyipar doí eraezik. S ha ez így van, akkor az elv sokkal inkább érvényes, a vállalatok közötti fejlesztési arányokra, s ’ennél is nyomatékosabban a gyárkapun belüli szerkezeti elöntésekre. Következésképpen: a határozat — értelemszerűen — azt a követelményt irányozza elő, hogy bármily méretű, bármilyen múltú vagy jelentőségű vállalatról, iparágról van is szó a beruházási céiok kijelölésekor, mindenekelőtt a konkrét gyártmányt, a fejlesztendő technológiát kell mérlegelni, s csak ha az kifizetődőnek, korszerűnek minősül, akkor állítható szabadra a jelzés. A korszerűség irányába Talán nem felesleges mindezt a valóság' néhány tényével is ábrázolni. A Nehézipari Minisztérium — feltűnést keltő és példamutató kezdeményezéssel —, már korábban hozzákezdett ahhoz a munkához, hogy vállalatai gondos vizsgálódással mérjék össze teljesítményeiket, színvonalukat a szakma, a profil szerint élet- színvonalat képviselő külföldi vállalatokéval. Aligha kell bizonyítani, hogy ez a tényszerű, a valósággal nyíltan szembenéző egybevetés lehet a leghasznot- hajtóbb módja a fejlődésnek, a szerkezeti átalakítás gyorsításának is. A minisztérium pedig — e vizsgálatokra hagyatkozva — egyrészt összegezhette a tapasztalatot, hogy vállalatainak termelékenysége jószerint fele vagy harmada a megfelelő külföldi üzemekének, másrészt kitűzhette a reális célt: 1985-ig legalább oly módon mérsékeljék az elmaradást, hogy a hazai vállalatok érjék el partnereik mai színvonalát. A Váci Hírlap kérdez: Mi hír a Híradás háza táján? Szeptemberben mág kitűnően ment a játék. A Váci Híradás több héten át az NB Il-es tabella középcsoportjának második helyén állt. Aztán Vadász Károly vezető edző betegségét követően a csapat hullámvölgybe került, amely csaknem az őséi forduló végéig tartott. Mivel a korábbi edző egészségi állapota hosszabb ideig nem teszi lehetővé azt, hogy a csapat munkáját irányítsa, az egyesület vezetősége Mezei Józsefet bízta meg ezzel a munkával,. — Ügy hírlik itt a városban, hogy keménykezű edző. Mi erről a véleménye? — Csak annyi, hogy szeretem a fegyelmet, s ezt meg is követelem a játékosoktól az edzéseken, a pályán és a magánéletükben is. Rendszeresen ellenőrzőm a labdarúgók életrendjét, s ha valamelyikük vét a sportélet szabályai ellen, áttör a büntetés sem marad el. — December közepén vette át a csapat vezetését. Milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt időszakban? — Véleményem szerint, alapvető probléma nincs a csapattal. Az ősz folyamán ugyan a vezető edző hiánya törést okozott a játékban, mi' vei nem volt helyette olyan edző, aW a fegyelmet a játékosok körében meg tudta volna őrizni. Bízok abban, hogy a jövőben még a fizikai fejlődés terén is sikerül az eddigieknél jobb eredményt elérni. — Répásiról sokat beszélnek városszerte. Arról viszont, hogy a magatartása miatt milyen büntetést kapott, keveset tudunk... — A magánéletében voltak gondok. Még akkor — ősszel — végső figyelmeztetésben részesült, ami azt jelenti, hogy a jövőbán a legkisebb vétségért kizárjuk a csapatból. Mivel azóta, hogy ide jöttem edzőnek, semmiféle probléma sem volt a magatartásával, a jövőben számítok a játékára. — Tervez-e frissítést? — Igen. Kapusra van szükségünk elsősorban. Valószínűleg Kellert, a Gyöngyöstől vesszük át, s Zimonyit, a BKV Előretol. Tóth Csaba, volt ifjúsági játékos is nálunk fog szerepelni, valamint Var- nyeczki Attila hátvéd és Sa- nik József, aki középpályás. — Hámorit kiadják más csapatnak? — Nem. Az egyesület a kapus kóseréra felbontotta a szerződést, de attól a vezetőség elzárkózik, hogy őt más csapatnak kiadja. Bár kétségtelen, hogy sokan érdeklődtek már utána... Cs. J. S amiért mindezt most említettük, az a következő megállapítás: a minisztérium iparágai közül az alumínium- kohászat és a vegyipar azt a célt sem tűzhette ki, hogy 1985-ig elérje a partnercégek 1975. évi színvonalát. Ez a tény alighanem jól érzékelteti a KB-határozat imént idézett prioritáselvének rendkívüli jelentőségét. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés c.sak akkor gyorsítható, ha az ágazatok belső arányai is elmozdulnak a korszerűség irányába, a fejlesztés és a visszafejlesztés dialektikus folyamatának térhódításával. Igazi megoldás Végül is nyilvánvaló: a külföldi vevő természetesen nem ilyen vagy olyan ágazatnak a hírnevéért fizet, hanem a megvásárolt termékért, amit modern gyártási eljárással, korszerű kivitelben állítottak elő. S bármilyen nyilvánvalónak, már-már gazdasági közhelynek tűnjék is ez — ebben rejlik a szerkezeti átalakulás gyorsításának igazi megoldási lehetősége. T. A. Athéntól Moszkváig Az Egyesült Izzó váci gyárának üveggyári szocialista brigádja a XXII. nyári olimpia tiszteletére szellemi vetélkedőre hívta ki a gyár valameny- nyi szocialista brigádját, melynek témája az olimpiák története. Az alsóvárosi posta új nyitvatartása A vác-alsóvárosi postahivatal nyitvatartási ideje megváltozott. Reggel nyolctól délután négy óráig veszik fel a küldeményeket; a pénzfeladás délután háromig tart. Szombaton és vasárnap nincsen' nyitva a hivatal. Harminc nap Munkakerülő volt Otthonról elzavarták A 21 éves Szoták Jánosnak nem volt ínyére a rendszeres munka. Csak rövid ideig maradt egy-egy munkahelyen. Utoljára a Pamutnyomóipari Vállalatnál dolgozott, de ott is csak egy hétig maradt. Édesapja nem nézte jó szemmel az egészséges; életerős fiatalember tétlenkedését és elzavarta otthonról. Szoták a Nyugati pályaudvaron aludt és kéregetéssel próbált pénzt szerezni ételre, italra. A rendőrségen köz- veszélyes munkakerülés miatt jogerősen 30 nap elzárásra ítélték és felhívták a figyelmét, hogy változtasson életmódján. mert ismételt esetben ügye súlyosabb elbírálás alá esik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1980. FEBRUAR 19., KEDD Ismét az élre törnek Saját erejükkel gazdálkodnak Kemencén marad-e a vándorzászló? Tavaly a kemencei közös tanács a megyei társadalmi munkaversenyben első helyen végzett. Két esztendővel ezelőtt ugyanis a két község — Ber- necebaráti és Kemence — lakói egyenként 1 ezer 114 forintnyi önkéntes munkát végeztek. Persze, ez nem azt jelenti, hogy mindenki segített, akadnak még szép számmal, akik nem mozdultak a hívó szóra. De az emberek többsége, ha kellett, csákányt, lapátot ragadott, ha kellett, a fűrészt fogták meg, csakhogy gyarapodjon, szépüljön lakóhe- lyük. — Nemrég üzenetet kaptam, küldjem vissza a megyei tanácsra a vándorzászlót, hogy a tavalyi legjobb majd megkaphassa. Én meg amondó vagyok, hogy kár elvinni, hiszen úgyis visszakerül rövidesen — kezdi beszélgetésünket tréfálkozva Pongrácz János tanácselnök. — Éppen most készült el a tavalyi számvetés, s ebből kiderül, hogy 1979-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka érték 1 ezer 285 forint! S a tanácselnök sorolja: az útépítések csaknem 700 ezer, a házak előtt levő sövények nyesése újabb 200 ezer forintjába kérőit volna a községeknek, ha nem kapnak segítséget az emberektől. Az ifjúsági szálló, a sportpálya, á strand tervei mind-mind ingyen ké. szültek. A vízelvezető árkok tisztítását, a támfalak építését, az átereszek létesítéséi szintén a helyiek végezték. A társadalmi munka érféke a két faluban összesen 3,1 millió forint! A lakosság támogatása nagy segítség a tanács terveinek megvalósításához. Ám emellett jelentős költségvetés is szolgálja a települések fejlődését, s hogy Kemencén jól gazdálkodnak a pénzzel, bizonyítja: alakosság kérésére olyan létesítményekkel gyarapodott a két falu, mint a bernecei vegyes hasznosítású tornaterem, vagy a kemencei tévéátjátszó adó. —• Három esztendővel ezelőtt határoztuk el a tornaterem építését — mondja a tanácselnök. — Elképzelésünk tavaly vált valóra. Am itt ismét az összefogást kell említenem, hiszen 6,6 millió helyett csak 4,5 millió forintjukba került az egész, a többit a heMegbontják már a kazlakat A mezőgazdaságban is fontos a melléktermékek hasznosítása, Letkésen — az ország sok téeszéhez hasonlóan — a betakarítás után a szalmát kazlakba rakják, s ilyenkor télen. almozásra használják fel. Felvételünk a letkési határban készült: Kovács István gépkezelő markolójának segítségével jut a szalma a szövetkezet homokpusztai tehenészetébe. Iványi Károly felvétele lyiek adták össze, vagy éppen a két kezük munkájával segítettek. A lakosságon kívül támogatást kaptunk a termelő- szövetkezettől, a vegyesipari szövetkezettől, a VILATI-tól és a határőrségtől is. Az épület hasznos alapterülete 640 négyzetméter, s a tornatermen kívül elfért benne egy úttörőszoba, egy klubhelyiség és a könyvtár is. Hosszú levelezés és előkészítő munka előzte meg a té- véátjátszó-adó létesítését is. A tanács kérésére a Posta Vezérigazgatósága úgy döntött, hogy a tervektől eltérően, jóval előbb fognak hozzá a berendezés felszereléséhez. A munkálatokat a Kemencei Vegyesipari Szövetkezet 1979 tavaszán kezdte meg, s rövid idő alatt be is fejezte. Gondot jelentett viszont az üzemi út megépítése, ám a lakosság segítségével négy hét alatt elkészítették azt is. Az átjátszóadó műszaki átadása tavaly augusztus elején volt, a lakosság az alkotmány ünnepén vehette át a korszerű és jó vételt biztosító berendezést. Jelenleg az adó 20 watt teljesítménnyel üzemel, ezért tervezik, hogy rövidesen háromszorosára növelik a szórási energiát, s kísérleti jelleggel megkezdik a második műsor sugárzását is. Ével: óta visszatérő gond a községekben, hogy nincs vezetékes víz. Most végre a lakosság jogos kérését teljesíteni tudja a tanács: a gazdaságos- sági számítások elkészülte után tavaly nyáron megalakult a Kemence és Környéke Ivóvíz Társulat, több mint ezer taggal. A tervek szerint a vezetékek kiépítése mintegy 83 millió forintba kerül majd, ebből a lakosság befizetése 19 millió forint lesz, a közületek és a gazdasági egységek pedig 11 millió forinttal járulnak hozzá a költségekhez. A megyei tanács költségvetéséből 33 millió forinttal támogatja a kezdeményezést. A társulat tavaly októberben kötött szerződést a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal, amely eddig mintegy 11 millió forintnyi munkát végzett el. Megépült a Tésa—Kemence és a Kemence—Bernece- baráti közötti főnyomóve- sseték, valamint a Kemence és Perőcsény közötti vezeték egy része. Az idén a tervek szerint több, mint 10 millió forintos költséggel megépítik a vízkivétell művet a hozzá tartozó üzemépülettel, bevezetik a vizet Té- sára, kialakítják a Kemence és Perőcsény közötti nagy víztározót, s kiépítik a vezérlési rendszert. Amennyiben lehetőség lesz, a tanács szeretne Kemencén legalább 8—10 közkifolyót is felállítani. Tovább folytatták az utak és a hidak korszerűsítését és építését, s egyebek között felújították a kemencei kastélyiskolát és a pedagógusi szolgálati lakásokat. A kereskedelmi ellátás javítására megegyeztek a FÜSZÉRT-tel, hogy a jövőben nem kéthetenként, hanem hetente szállít árut a boltokba, a szobi áfész pedig ígéretet tett a két község fűtőolaj-ellátásának megoldására. Tovább bővül a kemencei úttörőtábor is. A kiskunfélegyházi városi tanáccsal közösen a tervek szerint egy százszemélyes úttörőszállót építenek majd. A tervek és a munkálatok költségvetése elkészült. Az elképzelések között egy sípálya és egy úszómedence létesítése is szerepel. A tervek merésznek tűnnek, de a tanács vezetőinek szervező- készségét, a lakosság tenni- akarását ismerve, 1982-re biztosan megvalósulnak. F. Z. Húszéves a PENOMAH SK Sikerek, kudarcok mérlege Ünnepi közgyűlést tartottak A héten ünnepi közgyűlést tartott a PENOMAH SK. A gyűlést joggal lehet ünnepinek nevezni, hiszen a sportkör jogelődje a Váci Húsos 1959 decemberiben alakult meg. A sportkör múlt évi munkájáról Pintér Sándor elnök számolt be. A PENOMAH váci gyárában élénk tömegsport- élet folyt. Rendszeresen részt vesznek a kispályás labdarugó- és kézilabdaversenyeken. Jól szerepeltek a megyei EDOSZ-bajnokságon is. Közei 110-en vettek részt a PENOMAH sportnapok rendezvény- sorozatán. E versenyeket kézilabdában, kispályás labdarúgásban és lövészetben rendezték meg. Az öregfiúk labdarúgó-csapatának második helyét Pintér Sándor értékesnek nevezte, de megállapította, hogy ez akár első hely is lehetett volna. Az 1979—80. évi bajnox- ság őszi fordulójának hatodik helyét mérsékeltnek tartja, azért fegyelmezettebb munkát kórt az „öregek”-től. A kézilabda-szakosztály az 1979. évben sikert sikerre halmozott. Ebben nagy szerepe van Kohlmann Sándor edzőnek, aki jól felkészítette és irányította a csapatót. A fiatal sportolókból álló ifjúsági leánycsapat második helye a megyei bajnokságban jó eredmény. A nők különösen ki- tettek magukért, veretlenül nyerték a megyei bajnokságot. A szép eredményben nagy szerepük van a gólgyárosoknak; Csőkéné 173, Szpi- szár 137, Orosziné 59 és Dián 43 gólt szerzett. Megállta a csapat a helyét az NSZK-tú- rán is. Az NB II osztályozón is váci siker született. A csapat mindhárom ellenfelét legyőzte és így egyedül képviseli a váci női kézilabdát az élvonalban. A sikereket elősegítette, hogy a vállalat vezetői biztosították az anyagiakat a szakosztályok munkájához. Az 1980. évi feltételek is jók. A jubiláló sportkört a TSi nevében Vuklovszky János köszöntötte. A még eredményesebb munka érdekében jó javaslatokat tett Steuer Sándor. A közgyűlés végén Pintér .Sándor ajándékokat nyújtott át a jól dolgozó sportvezetőknek és játékosoknak. Mi is további sikereket kívánunk a PENOMAH SK- nak. Ny. J.