Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

Nem iparágat — vállalatot Csak a termékért fizetnek Aligha túloz a jelző, ha a termelési szerkezet átalakítá­sát a népgazdaság sorskérdésé­nek nevezzük, ám ha a meg­oldás módozatait elvi értelem­ben és az országos folyamatok áttekintő magaslatától köze­lítjük meg, akkor a válasz vol­taképpen rendkívül egyszerű­nek látszik. A szerkezet kor­szerűsítése ugyanis azt jelenti, hogy gyors ütemben fejlesszük a korszerűt, a kifizetődőt és szüntessük meg annak előállí­tását. ami avult, ráfizetéses. Hosszú távra A gyakorlathoz, tehát a dön- táseknez közelítve azonban csakhamar kitűnik, hogy az imént egyszerűként jellem­zett folyamat rendkívül bo­nyolultan meghatározható, fe­lelős intézkedéseket követel. Itt, a cselekvés közegében ugyanis az elvileg egyértelmű követelmény azt a nagyon is konkrét alakot' ölti, hogy hol állítsuk zöldre, ho*l pedig pi­rosra a fejlesztés irányjelzőjét. Tegyük hozzá, hogy ezekhez a döntésekhez nem állnak ren­delkezésre kézzelfoghatóan ér­telmezhető jelzőrendszerek; az árrendszer ugyanis — amely, mint ismeretes, nem tükrözi a valóságos értékarányokat —, korántsem alkalmazható olyan műszerként, melynek skálájá­ról leolvasható a döntéshez nélkülözhetetlen értékviszony. Ne folytassuk kalandozásun­kat a termelés mérhetőségé­nek közgazdasági-módszertani útvesztőjében; célszerűbb a megoldás folyamatát ábrázol­nunk. Erről szólva pedig érde­mes aláhúzni, hogy az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozata — amely a hosszú távú külgazdasági politika és a ter­melési szerkezet fejlesztése kérdésköreit elemezte —, olyan elveket is rögzített, ame­lyek rendkívül jelentős segít­séget adhatnak a gyakorlati cselekvéshez, a szerkezetátala­kító döntésekhez. Beruházási célok A határozat ugyanis — a korábbiaktól eltérően — oly módon körvonalazza a szer­kezeti fejlesztés céljait, hogy nem ágazatokat, hanem gon­dosan megválasztott gyártási ágakat kell ilyen szempontból előnyben részesíteni. „Az ed­digi tapasztalatok és elemzé­sek alapján megállapítható, hogy mind a vegyiparban, ‘ mind a gépiparban a jelenle­ginél szűkebb termelési struk­túra kialakítása indokolt — mutat rá a határozat —, to­vábbá a két ágazatnak együt­tesen és külön-küiön sem ad- nató prioritás, csak egyes ágaiknak.” Érdemes megje­gyezni, hogy a népgazdaság iejiódeset alapvetően megna- tározo két ágazatról van szó, s ezért az iménti megállapítás e.vi tartalma méltán kiter­jeszthető szelesen íj körre is. Ha ugyanis alaposan átgon­doljuk, mit jelent a határo­zatnak ez az eioirányzaía, ak­kor kitűnik: az általánosan, tehát egesz ágazatra kiterje­dően körvonalazott fejlesztés elmoshatja — es a vaiuságoan ez tapasztalható is — a Deisö kolönosegexet. ünmagáoan te­hát még az sem emelhet a fejlesztési célok élvonalába egy-egy beruházási javaslatot, ha az az ipari haladást hor­dozó gépiparból vagy vegy­ipar doí eraezik. S ha ez így van, akkor az elv sokkal in­kább érvényes, a vállalatok kö­zötti fejlesztési arányokra, s ’ennél is nyomatékosabban a gyárkapun belüli szerkezeti elöntésekre. Következéskép­pen: a határozat — értelem­szerűen — azt a követelményt irányozza elő, hogy bármily méretű, bármilyen múltú vagy jelentőségű vállalatról, ipar­ágról van is szó a beruházási céiok kijelölésekor, minde­nekelőtt a konkrét gyárt­mányt, a fejlesztendő tech­nológiát kell mérlegelni, s csak ha az kifizetődőnek, kor­szerűnek minősül, akkor állít­ható szabadra a jelzés. A korszerűség irányába Talán nem felesleges mind­ezt a valóság' néhány tényével is ábrázolni. A Nehézipari Mi­nisztérium — feltűnést keltő és példamutató kezdeménye­zéssel —, már korábban hozzá­kezdett ahhoz a munkához, hogy vállalatai gondos vizsgáló­dással mérjék össze teljesít­ményeiket, színvonalukat a szakma, a profil szerint élet- színvonalat képviselő külföldi vállalatokéval. Aligha kell bizonyítani, hogy ez a tényszerű, a való­sággal nyíltan szembenéző egybevetés lehet a leghasznot- hajtóbb módja a fejlődésnek, a szerkezeti átalakítás gyorsí­tásának is. A minisztérium pe­dig — e vizsgálatokra hagyat­kozva — egyrészt összegezhette a tapasztalatot, hogy vállalatai­nak termelékenysége jószerint fele vagy harmada a megfelelő külföldi üzemekének, másrészt kitűzhette a reális célt: 1985-ig legalább oly módon mérsékel­jék az elmaradást, hogy a ha­zai vállalatok érjék el partne­reik mai színvonalát. A Váci Hírlap kérdez: Mi hír a Híradás háza táján? Szeptemberben mág kitű­nően ment a játék. A Váci Híradás több héten át az NB Il-es tabella középcsoportjá­nak második helyén állt. Az­tán Vadász Károly vezető ed­ző betegségét követően a csa­pat hullámvölgybe került, amely csaknem az őséi for­duló végéig tartott. Mivel a korábbi edző egészségi álla­pota hosszabb ideig nem teszi lehetővé azt, hogy a csapat munkáját irányítsa, az egye­sület vezetősége Mezei Józse­fet bízta meg ezzel a munká­val,. — Ügy hírlik itt a városban, hogy keménykezű edző. Mi erről a véleménye? — Csak annyi, hogy szere­tem a fegyelmet, s ezt meg is követelem a játékosoktól az edzéseken, a pályán és a ma­gánéletükben is. Rendszeresen ellenőrzőm a labdarúgók élet­rendjét, s ha valamelyikük vét a sportélet szabályai el­len, áttör a büntetés sem marad el. — December közepén vet­te át a csapat vezetését. Milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt idő­szakban? — Véleményem szerint, alapvető probléma nincs a csapattal. Az ősz folyamán ugyan a vezető edző hiánya törést okozott a játékban, mi­' vei nem volt helyette olyan edző, aW a fegyelmet a já­tékosok körében meg tudta volna őrizni. Bízok abban, hogy a jövőben még a fizi­kai fejlődés terén is sikerül az eddigieknél jobb ered­ményt elérni. — Répásiról sokat beszél­nek városszerte. Arról vi­szont, hogy a magatartása miatt milyen büntetést kapott, keveset tudunk... — A magánéletében voltak gondok. Még akkor — ősszel — végső figyelmeztetésben részesült, ami azt jelenti, hogy a jövőbán a legkisebb vétsé­gért kizárjuk a csapatból. Mi­vel azóta, hogy ide jöttem ed­zőnek, semmiféle probléma sem volt a magatartásával, a jövőben számítok a játékára. — Tervez-e frissítést? — Igen. Kapusra van szük­ségünk elsősorban. Valószínű­leg Kellert, a Gyöngyöstől vesszük át, s Zimonyit, a BKV Előretol. Tóth Csaba, volt ifjúsági játékos is nálunk fog szerepelni, valamint Var- nyeczki Attila hátvéd és Sa- nik József, aki középpályás. — Hámorit kiadják más csapatnak? — Nem. Az egyesület a kapus kóseréra felbontotta a szerződést, de attól a vezető­ség elzárkózik, hogy őt más csapatnak kiadja. Bár kétség­telen, hogy sokan érdeklődtek már utána... Cs. J. S amiért mindezt most em­lítettük, az a következő meg­állapítás: a minisztérium iparágai közül az alumínium- kohászat és a vegyipar azt a célt sem tűzhette ki, hogy 1985-ig elérje a partnercégek 1975. évi színvonalát. Ez a tény alighanem jól érzékelteti a KB-határozat imént idézett prioritáselvének rendkívüli je­lentőségét. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés c.sak akkor gyorsít­ható, ha az ágazatok belső arányai is elmozdulnak a kor­szerűség irányába, a fejlesz­tés és a visszafejlesztés dia­lektikus folyamatának térhódí­tásával. Igazi megoldás Végül is nyilvánvaló: a kül­földi vevő természetesen nem ilyen vagy olyan ágazatnak a hírnevéért fizet, hanem a megvásárolt termékért, amit modern gyártási eljárással, korszerű kivitelben állítottak elő. S bármilyen nyilvánvaló­nak, már-már gazdasági köz­helynek tűnjék is ez — ebben rejlik a szerkezeti átalakulás gyorsításának igazi megoldási lehetősége. T. A. Athéntól Moszkváig Az Egyesült Izzó váci gyá­rának üveggyári szocialista brigádja a XXII. nyári olimpia tiszteletére szellemi vetélkedő­re hívta ki a gyár valameny- nyi szocialista brigádját, mely­nek témája az olimpiák törté­nete. Az alsóvárosi posta új nyitvatartása A vác-alsóvárosi postahi­vatal nyitvatartási ideje meg­változott. Reggel nyolctól délután négy óráig veszik fel a küldeményeket; a pénzfel­adás délután háromig tart. Szombaton és vasárnap nin­csen' nyitva a hivatal. Harminc nap Munkakerülő volt Otthonról elzavarták A 21 éves Szoták Jánosnak nem volt ínyére a rendszeres munka. Csak rövid ideig ma­radt egy-egy munkahelyen. Utoljára a Pamutnyomóipari Vállalatnál dolgozott, de ott is csak egy hétig maradt. Édes­apja nem nézte jó szemmel az egészséges; életerős fiatalem­ber tétlenkedését és elzavarta otthonról. Szoták a Nyugati pá­lyaudvaron aludt és kéregetés­sel próbált pénzt szerezni étel­re, italra. A rendőrségen köz- veszélyes munkakerülés miatt jogerősen 30 nap elzárásra ítélték és felhívták a figyel­mét, hogy változtasson élet­módján. mert ismételt esetben ügye súlyosabb elbírálás alá esik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1980. FEBRUAR 19., KEDD Ismét az élre törnek Saját erejükkel gazdálkodnak Kemencén marad-e a vándorzászló? Tavaly a kemencei közös ta­nács a megyei társadalmi mun­kaversenyben első helyen vég­zett. Két esztendővel ezelőtt ugyanis a két község — Ber- necebaráti és Kemence — la­kói egyenként 1 ezer 114 fo­rintnyi önkéntes munkát vé­geztek. Persze, ez nem azt je­lenti, hogy mindenki segített, akadnak még szép számmal, akik nem mozdultak a hívó szóra. De az emberek többsé­ge, ha kellett, csákányt, lapá­tot ragadott, ha kellett, a fű­részt fogták meg, csakhogy gyarapodjon, szépüljön lakóhe- lyük. — Nemrég üzenetet kap­tam, küldjem vissza a megyei tanácsra a vándorzászlót, hogy a tavalyi legjobb majd meg­kaphassa. Én meg amondó va­gyok, hogy kár elvinni, hiszen úgyis visszakerül rövidesen — kezdi beszélgetésünket tréfál­kozva Pongrácz János tanács­elnök. — Éppen most készült el a tavalyi számvetés, s ebből kiderül, hogy 1979-ben az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka érték 1 ezer 285 forint! S a tanácselnök sorolja: az útépítések csaknem 700 ezer, a házak előtt levő sövények nyesése újabb 200 ezer forint­jába kérőit volna a községek­nek, ha nem kapnak segítséget az emberektől. Az ifjúsági szálló, a sportpálya, á strand tervei mind-mind ingyen ké. szültek. A vízelvezető árkok tisztítását, a támfalak építé­sét, az átereszek létesítéséi szintén a helyiek végezték. A társadalmi munka érfé­ke a két faluban össze­sen 3,1 millió forint! A lakosság támogatása nagy segítség a tanács terveinek megvalósításához. Ám emellett jelentős költségvetés is szolgál­ja a települések fejlődését, s hogy Kemencén jól gazdálkod­nak a pénzzel, bizonyítja: ala­kosság kérésére olyan létesít­ményekkel gyarapodott a két falu, mint a bernecei vegyes hasznosítású tornaterem, vagy a kemencei tévéátjátszó adó. —• Három esztendővel ez­előtt határoztuk el a tornate­rem építését — mondja a ta­nácselnök. — Elképzelésünk tavaly vált valóra. Am itt is­mét az összefogást kell említe­nem, hiszen 6,6 millió helyett csak 4,5 millió forintjukba ke­rült az egész, a többit a he­Megbontják már a kazlakat A mezőgazdaságban is fontos a melléktermékek haszno­sítása, Letkésen — az ország sok téeszéhez hasonlóan — a betakarítás után a szalmát kazlakba rakják, s ilyenkor té­len. almozásra használják fel. Felvételünk a letkési határban készült: Kovács István gépkezelő markolójának segítségével jut a szalma a szövetkezet homokpusztai tehenészetébe. Iványi Károly felvétele lyiek adták össze, vagy éppen a két kezük munkájával segí­tettek. A lakosságon kívül tá­mogatást kaptunk a termelő- szövetkezettől, a vegyesipari szövetkezettől, a VILATI-tól és a határőrségtől is. Az épü­let hasznos alapterülete 640 négyzetméter, s a tornater­men kívül elfért benne egy úttörőszoba, egy klubhelyiség és a könyvtár is. Hosszú levelezés és előké­szítő munka előzte meg a té- véátjátszó-adó létesítését is. A tanács kérésére a Posta Vezérigazgatósága úgy dön­tött, hogy a tervektől elté­rően, jóval előbb fognak hozzá a berendezés felsze­reléséhez. A munkálatokat a Kemencei Vegyesipari Szövetkezet 1979 tavaszán kezdte meg, s rövid idő alatt be is fejezte. Gondot jelentett viszont az üzemi út megépítése, ám a lakosság se­gítségével négy hét alatt elké­szítették azt is. Az átjátszóadó műszaki át­adása tavaly augusztus elején volt, a lakosság az alkotmány ünnepén vehette át a korszerű és jó vételt biztosító berende­zést. Jelenleg az adó 20 watt teljesítménnyel üzemel, ezért tervezik, hogy rövidesen há­romszorosára növelik a szórá­si energiát, s kísérleti jelleg­gel megkezdik a második mű­sor sugárzását is. Ével: óta visszatérő gond a községekben, hogy nincs veze­tékes víz. Most végre a lakos­ság jogos kérését teljesíteni tudja a tanács: a gazdaságos- sági számítások elkészülte után tavaly nyáron megala­kult a Kemence és Környéke Ivóvíz Társulat, több mint ezer taggal. A tervek szerint a ve­zetékek kiépítése mintegy 83 millió forintba kerül majd, eb­ből a lakosság befizetése 19 millió forint lesz, a közületek és a gazdasági egységek pedig 11 millió forinttal járulnak hozzá a költségekhez. A me­gyei tanács költségvetéséből 33 millió forinttal támogatja a kezdeményezést. A társulat tavaly október­ben kötött szerződést a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal, amely eddig mint­egy 11 millió forintnyi mun­kát végzett el. Megépült a Tésa—Kemen­ce és a Kemence—Bernece- baráti közötti főnyomóve- sseték, valamint a Kemence és Perőcsény közötti veze­ték egy része. Az idén a tervek szerint több, mint 10 millió forintos költ­séggel megépítik a vízkivétell művet a hozzá tartozó üzem­épülettel, bevezetik a vizet Té- sára, kialakítják a Kemence és Perőcsény közötti nagy víz­tározót, s kiépítik a vezérlési rendszert. Amennyiben lehe­tőség lesz, a tanács szeretne Kemencén legalább 8—10 köz­kifolyót is felállítani. Tovább folytatták az utak és a hidak korszerűsítését és épí­tését, s egyebek között felújí­tották a kemencei kastélyisko­lát és a pedagógusi szolgálati lakásokat. A kereskedelmi el­látás javítására megegyeztek a FÜSZÉRT-tel, hogy a jövőben nem kéthetenként, hanem he­tente szállít árut a boltokba, a szobi áfész pedig ígéretet tett a két község fűtőolaj-ellátásá­nak megoldására. Tovább bővül a kemencei úttörőtábor is. A kiskunfél­egyházi városi tanáccsal közö­sen a tervek szerint egy száz­személyes úttörőszállót építe­nek majd. A tervek és a mun­kálatok költségvetése elké­szült. Az elképzelések között egy sípálya és egy úszómeden­ce létesítése is szerepel. A ter­vek merésznek tűnnek, de a tanács vezetőinek szervező- készségét, a lakosság tenni- akarását ismerve, 1982-re biz­tosan megvalósulnak. F. Z. Húszéves a PENOMAH SK Sikerek, kudarcok mérlege Ünnepi közgyűlést tartottak A héten ünnepi közgyűlést tartott a PENOMAH SK. A gyűlést joggal lehet ünnepi­nek nevezni, hiszen a sport­kör jogelődje a Váci Húsos 1959 decemberiben alakult meg. A sportkör múlt évi mun­kájáról Pintér Sándor elnök számolt be. A PENOMAH vá­ci gyárában élénk tömegsport- élet folyt. Rendszeresen részt vesznek a kispályás labdaru­gó- és kézilabdaversenyeken. Jól szerepeltek a megyei EDOSZ-bajnokságon is. Közei 110-en vettek részt a PENO­MAH sportnapok rendezvény- sorozatán. E versenyeket ké­zilabdában, kispályás labdarú­gásban és lövészetben rendez­ték meg. Az öregfiúk labdarúgó-csa­patának második helyét Pin­tér Sándor értékesnek nevez­te, de megállapította, hogy ez akár első hely is lehetett vol­na. Az 1979—80. évi bajnox- ság őszi fordulójának hatodik helyét mérsékeltnek tartja, azért fegyelmezettebb munkát kórt az „öregek”-től. A kézilabda-szakosztály az 1979. évben sikert sikerre hal­mozott. Ebben nagy szerepe van Kohlmann Sándor edző­nek, aki jól felkészítette és irányította a csapatót. A fia­tal sportolókból álló ifjúsági leánycsapat második helye a megyei bajnokságban jó ered­mény. A nők különösen ki- tettek magukért, veretlenül nyerték a megyei bajnoksá­got. A szép eredményben nagy szerepük van a gólgyá­rosoknak; Csőkéné 173, Szpi- szár 137, Orosziné 59 és Dián 43 gólt szerzett. Megállta a csapat a helyét az NSZK-tú- rán is. Az NB II osztályozón is váci siker született. A csa­pat mindhárom ellenfelét le­győzte és így egyedül képvi­seli a váci női kézilabdát az élvonalban. A sikereket elősegítette, hogy a vállalat vezetői biztosították az anyagiakat a szakosztályok munkájához. Az 1980. évi fel­tételek is jók. A jubiláló sportkört a TSi nevében Vuklovszky János köszöntötte. A még eredmé­nyesebb munka érdekében jó javaslatokat tett Steuer Sán­dor. A közgyűlés végén Pin­tér .Sándor ajándékokat nyúj­tott át a jól dolgozó sportve­zetőknek és játékosoknak. Mi is további sikereket kí­vánunk a PENOMAH SK- nak. Ny. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom