Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

PEST MEGYEI VRÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA % XXIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. FEBRUÁR 30., SZERDA Homály rdekes kettősségre hív- ta fel a figyelmet a városi tanács ülésén felszólalók egyike Gödöllőn, amikor azt mondta: széles nyilvánosság előtt tárgyal­ja a testület most is, más­kor is, mire, milyen célok­ra mennyi támogatást — állami vagy felsőbb tanácsi hozzájárulást — kap a vá­ros, azaz tanácsa, ám arról nemhogy a közvélemény­nek, hanem maguknak az ott dolgozóknak sincsen fo­galma, milyen támogatás­ban részesülnek a különbö­ző termelőüzemek. Azt csak néhány beavatott ember tudja. Miért? S erre a miértre természetesen nem várt feleletet, mert tisztá­ban volt azzal, ha lenne válasz, nem itt kell meg­kapnia. Töprengése jogos­sága általában sem’ vitatha­tó, ám még inkább indo­kolté teszi a felszólaló sza­vait az, hogy maga is üze­mi dolgozó. S miért titok­éi ötté az a valami, ami a másik helyen nem marad homályban, sőt, úgy beszél­nek róla, mint a felsőbb hatóságok és testületek megértésének, segíteni aka­rásának bizonyítékáról?! Ebben az esztendőben is, mint a korábbiakban, Gö­döllő jó néhány tervéhez, teendőjéhez társíthatja a közös pénztárból számára kiutalt 'forintokat — mil­liókat —, hiszen például a legnagyobb tételen, a lakás­építésen kívül olyasmihez is támogatásból származó pénz járul hozzá, mint az ötszáz személyt befogadó művelődési központ, a száz gyermeknek nap közbeni otthont adó óvoda, a tucat­szor elhalasztott, s végre a megvalósítás küszöbéig el­jutott tanácsháza-építés. Támogatás híján Gödöllő — de persze: nemcsak Gödöl­lő, hanem valamennyi varos tanácsa s a községek túl­nyomó többsége is — nehe­zen jutna egyről kettőre. Igaz, a tanácsoknak vannak saját bevételeik, s ezeknek egy csoportját — a jogsza­bályokkal egyezően, a gaz­dálkodási szabályoknak megfelelően — az állami költségvetés megosztatja, azaz egy részösszeg marad helyben, a másik rész meg­határozott rend szerint be­fizetésre kerül. S az az igazság, hagy ha a taná­csoknál ott maradna a tel­jes bevételük, utolsó fillérig minden, akkor sem tudnák kiadásaikat fedezni, felé­ben, harmadában sem! T udja ezt minden taná­csi tisztségviselő, ta­nácstag, tisztviselő, de jó néhány állampolgár is, aki alaposabban érdek­lődik tanácsa gazdálkodása iránt. Tudja, mert soha nem volt titok, bizalmasan kezelt adat, sőt, valóban a gyakorlat, hogy a felsőbb támogatásokat a testületi üléseken úgy említik, úgy könyvelik el, mint a helyi célok, szükségletek mél­tánylását, megértését, elis­merését. A támogatások természetességében az ölt testet, amit mindenkor nagy nyomatékkai hangsú­lyozott a politika: a terme­lőtevékenység haszna a tár­sadalom egészének javát szolgálja. Amihez elenged­hetetlen: a termelőtevé­kenységnek valóban legyen haszna. Van-e? Nem kétsé­ges, hiszen mi mást oszta­nának el — sok egyéb mel­lett — a tanácsok támoga­tására? A termelőtevékeny­ség egészének hasznán be­lül azonban aligha érdekte­len — aligha lenne érdek­telen — egy-egy munka­helyi kollektíva számára, ők hol állnak, mennyit tesznek bele a serpenyőbe, s mennyit kapnak abból. Erről azonban valóban csak néhányan tudnak egy- egy vállalat, szövetkezet dolgozói közül. Ezért köny- nyen megtörténhet — s jól tudjuk: gyakran megtörté­nik —, a közösség azt hiszi, termelő tevékenysége nagy­szerű, semmi baj azzal, hi­szen nyereséggel dolgoznak, vagy ha van is veszteség, az csekély, szinte szóra sem érdemes. Homály fedi, hogy a nyereségbői mennyi az állami dotáció — s ilyen értelemben mindegy, támo­gatás-e, hozzájárulás-e vagy visszatérítés, adókedvez­mény, adóelengedés —, s a veszteségnél is homály ta­karja, sokkal nagyobb len­ne az, ha nem billentene egyet a mérleg karján az állami segítség. Biztos, hogy az ilyen arányok lát­tán, hallatán sokan meg- hökkennének, mert rájön­nének: munkahelyük nem az az utolérhetetlen ül ki­váló. osszú évek óta csakis a B támogatások tették le­hetővé — de: ki tudja ezt nénány érintett vezetőn kívül? —•, hogy a megye sütőipara valamelyest lé­pést tarthasson a növekvő igényeKkel. A jelenlegi kö­zéptávú tervidőszakban pél­dául a 1VU millió forintot megközelítő fejlesztési ki­adásokból 65 milliót fede­zett a támogatás — igaz, a negyedik ötéves tervben ennél is nagyobb volt az arány, 180 millió forintból 120 —, s a saját források, valamint a támogatásként, évről évre kapott összegek együtt tették lehetővé a szükségletek nagyobb zök­kenők nélküli kielégítését Folytathatjuk azzal, hogy a tanácsok adnak támoga­tást építőipari vállalatok­nak is, azaz: sokféle támo­gatás létezik, amik egy ré­sze a társadalmi igazságos­ság szemszögéből teljesen indokolt, egy része viszont nem más, mint a gyenge munka következményeinek ellensúlyozása, tehát indo­kolatlan. Tisztábban ítélkezhetne a közvélemény, ha világos kép állna előtte nemcsak lakó-, hanem munkahelyén is, mit miért, s milyen mér­tékben támogat az állami akarat, illetve mit miért s milyen mértékben 'von el a haszonból. Furcsa, nehezen indokolható kettősség , az, ami ina létezik. A tanácsok „kapnak”, s erről mindenki tud, amit azonban a terme­lők kapnak, arról mindösz- sze szóbeszédek keringenek. A szóbeszéde^ pedig nem tesznek különbséget az in­dokolt termelési támogatá­sok s a gyengéknek nyúj­tott kapaszkodók között, holott manapság nagyon is szükségszerű már ez a kü­lönbségtevés! S azért, mert sajnálatosan so^r helyen él­nek tévhitek az ottani mun­ka értékéről, társadalmi hasznosságáról, pozitív elő­jellel, s tévhitek mások munkájáról, negatív előjel­lel. A homály nem a té­nyeket változtatja merr. ha­nem csak a tények látsza­tát. S látszatokkal — ta­pasztalhattuk — most már nem megyünk sókra, a té­nyek pontos ismeretével annál inkább előbbre jut­hatunk. Mészáros Ottó _______ .. Púja Frigyes Tokióban tárgyal Kedden délután a tokiói Gaimuso, a külügyi hivatal épületében megkezdődtek a magyar—japán külügyminisz­teri tárgyalások. Púja Frigyes és házigazdája, Okita Szaburo, hivatalos megbeszéléseinek el­ső fordülóján áttekintették . a nemzetközi helyzetet, s külö­nös figyelmet' fordítottak az ázsiai térség időszerű problé­máira. A tanácskozások, ame­lyeken részt vesz dr. Kós Pé­ter, a Magyar Népköztársaság tokiói és Szugihara Sinicsi, Japán budapesti nagykövete, szerdán a kora délelőtti órák­ban folytatódnak. Téglagyárak felkészülése Bérezéssel a jobb termelésért A Budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat Pest megyében levő gyárainak — így például a solymári I-es, a Il-es, az ér­di. a százhalombattai, a török­bálinti — termékei az idén is számottevőek. A korszerűbb gyáraknak nagyobbak a fel­adatai. Ezen belül az üzemek­kel szemben támasztott köve­telmény: az idén jobb minősé­gű, korszerűbb. s nem utolsó­sorban nagyobb mennyiségű építőipari terméket adjanak a lakosságnak. A feszített tervhez pedig több alapanyagra van szükség. Például ezért elengedhetetlen — az elemzések szerint —, hogy a pilisborósjenői gyár­egységben a bányaművelés technológiáját is fejlesszék. Ugyanakkor még most év ele­jén — tehát menet közben, a termelés mellett — a solymári Il-es számú gyárban a terv teljesítéséhez szükséges a fel­ső, Morandó gépsor és a mű­szárító javítása is. A termeléshez kapcsolódó műszaki javítások, a technoló­gia fejlesztése mellett a bére­zéssel is a több, a jobb termé­kek előállítására ösztönzi a vállalat gyárait. Éppen ezért Emberi kéz érirícse nélkül, automata gépeken készül a kis mére­tű családi ház építésére való tégla örbottyánban. , Barcza Zsolt felvétele Kereskedelmi hálósat Újjávarázsolt üzletek A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat Solymáron és Budake­szin 430, Szigethalmon 670 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat nyit meg az idén. Ráckevén a HÉV-állo- más melletti üzletet 80 négy­zetméteres zöldséges résszel bővítik. A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskeresedelmi Vállalat Vácott az Árpád úton 530 négyzetméteres ABC-áruházat épít. Gödöllőn a Dózsa György úton 250 négyzetméteres ipar­cikkbolt készül. Az áfészek sem akarnak le­maradni. Tárnokon és Póri­don 250—250, Törteién 600 négyzetméteres ABC-t, Dobá­son összesen 1270 négyzetmé­ter alapterületű motelt és csárdát, Nagykátán cukrásza­ti termelő üzemet és felvásár­lótelepet, Veresegyházon gaz­daboltot és felvásárlótelepet. Pilisszentlászlón élelmiszer- boltot, Cegléden iparcikk ok­tatókabinetet, Vámosínikolán felvásárlótelepet szeretnének még ebben az évben átadni. Dunakeszin három — a ru­házati, az iparcikk és a váci élelmiszer kiskereskedelmi — vállalat összefogásával épül a bevásárlóközpont. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat Vecsést gazdagítja a Mar- tinelli téren készülő ABC- áruházzal. A Pest megyei kereskedelmi vállalatokra és szövetkezetek­re is érvényes természetesen az — a megváltozott gazda­sági feltételek hatására hozott — központi intézkedés, hogy nem szabad erőn felüli beru­házásokba kezdeni. Azért is értelmetlen lenne ez, mivel számos településen — kisebb összegből — úgymond újjá- varázsolhatók a régi üzletek. A vállalatok, és a szövetkeze­tek anyagi, erejük nagyobb részét a modernizálásra, új gépek, _ berendezések vásárlá­sára fo'rdítja. Sz. P. a bérfejlesztést a mennyi­ségi, a minőségi követel­mények szolgálatába állít­ják. Az idén négyszázalékos bér­tömegemelésre, s ötszázalékos bérszínvonal-gyarapításra van mód a budai Tégla- és Cse­répipari Vállalat gyáraiban. A vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmi testületek dönté­se szerint a biztonságos bér- gazdálkodásért az első ütem­ben négyszázalékos bérszínvo­nalnak megfelelő bértömeg­fejlesztésre kerül majd sor. Egy százalék fennmarad, még­pedig a bérszintből, t ennek felosztásáról majd a féléves terv teljesítése után döntenek. Egy azonban máris tény: a rendelkezésre álló négy százalékot teljes egészében a teljesítményekhez kap­csolt prémium formájában alapbéresítik. Ugyanakkor a darab- és idő- béremeléseket a túlóraalapból oldják meg. Az említett bér­emelési .lehetőségek alapja azonban egyértelműen a telje­sítmény s nem utolsósorban s minőség. Lényegében az emlí­tett alapelvet a több, a jobb termelés szolgálatába állítják. Ssenédésk&iések a PSHKQMM M-nál A pálma a kistermelőké Az idei tervek szerint a Pest- és Nógrád megyei Álla­mi Húsipari Vállalat 385 ezer darab sertést kíván felvásá­rolni. Partnerei mindenek­előtt: az állami gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és nem utolsósorban a kistermelők. A felvásárolni kívánt sertéseket túlnyomó többségben a Pest megyei me­zőgazdasági üzemek és kister­melők nevelik fel, összesen 345 ezerrel számol a PENOMAH. A termelőszövetkezetek 75 ezerre kötöttek szerződést, de a tavalyi számítások * igazol­ják, hogy legalább 80 ezerre növekedik a leszállított álla­tok száma, Az állami gazda-1 ságok már valamivel keveseb­bet, mindössze 65 ezer sertést kívánnak szállítani, ebből 8 ezret Nógrád megyéből. A sertéshizlalásban a pál­mát a kistermelők viszik el, hiszen csak a Pest megyeiek legalább 220 ezer állatot kül­denek a húsiparnak, s már most is 185 ezerre van egyez­ség. A kedvező szerződésfel­tételek tovább gyarapítják • hízók számát. A vállalat vezetői szerint az elmúlt évhez képest valame­lyest még jobb a termelési kedv, s ebből következik, hogy az ellátás az eddiginél is ki­egyensúlyozottabb lesz. Sz. M. Hutvanhárommiffié - társadalmi munkából Ifjúsági házat építenek Foton A váci járásban a tanács az idén mintegy 83 millió forintot használhat fel településfejlesz­Andezitbányászat A dunabogdányi kőbányában naponta 800—1000 tonna andezitkövet fejtenek ki. A kibányászott köveket a Duna- szabályozás munkálataihoz szállítják. Halmágyi Péter felvétel* tésre. A járási hivatal elnöke, Krima János szerint azonban a 83 millió korántsem 83 mil­lió, hanem 146, legalább. Ta­valy ugyanis a váci járás la­kossága 63 millió forint érté­kű társadalmi munkát végzett lakóhelyének fejlesztése érde­kében. S az idén is legalább ennyi segítséget kér a tanács. De lássuk csak, mire hasz­nálják fel a saját bevételekből az állami támogatásból össze­gyűlt fejlesztési alapot? Tizen­egy tanácsi lakás épül az idén Nagymaroson, Szobon. Sződli- geten és Örbottyánban, s bár ez nem sok. mégis enyhít a gondokon. Gödön már tavaly elké­szült az általános iskola négy tanterme, s ehhez az idén mintegy 9 millió fo­rintos költséggel másik né­gyet toldanak hozzá. Zebegényben őszre elkészül a Forfa-elemekből épülő új, hat- tantermes iskola. De nemcsak az általános is­kolásokra, hanem a kisebb gyermekekre is gondolnak. Pó­ton 150 apróság járhat új óvo­dába. Eredetileg az óvodát csak 100 személyesre tervezték, ám menet közben kiderült, hogy az igény ennél sokkal na­gyobb. így a lakosság összefo­gásával s a tanács pénzével mintegy 10 millió forintért már a bővített óvoda kerül át­adásra. Megnagyobbítják a sződligeti óvodát is, 25 kis­gyermekkel többet fogad majd be ősszel. A tervek szerint Kösd községben is nyolctanter­mes iskolát építenek majd. Az alapozáshoz már a jövő év ele­jén hozzáláthatnak. A tervek még az idén elkészülnek. A váci járás legnagyobb sza­bású vállalkozása a fóti ifjúsá­gi ház felépítése. Az országban elsőként szeretnének lehetősé­get biztosítani az állami gon­dozott fiatalok számára, hogy a családalapításig ne albérle­tekben, sufnikban hányódja­nak, hanem jól berendezett, kényelmes szobákban tölthes­sék szabad idejüket. Az ifjúsá­gi ház építése mintegy 16 mil­lió forintba kerül majd, s várr hatóan az idén tető alá kerül az épület, jövőre pedig már a belső szereléssel is elkészül­nek. Az ifjúsági házban két­ágyas szobák lesznek, s összesen 44 fiatal találhat otthonra. A ház földszintjén szolgáltató vállalatok kapnak helyet A vízellátás, mint az or­szágban mindenütt, a váci já­rásban is napirenden szereplő téma. Szokolyán ebben az év­ben elkészül a regionális víz­rendszer, mintegy 7 kilométer hosszúságú része, s a hatodik ötéves terv folyamán ugyan­ehhez a rendszerhez kapcsol­ják Királyrétet, Börzsönylige­tet és Kóspallágot is. Folyik a bernecebaráti, kemencei, tésai, perőcsényi regionális vízmű tervezése is, erre az idén mintegy 10 millió forintot tud­nak költeni. A vízvezeték­hálózat teljes hossza mintegy 40 kilométer lesz, s a munká­latok befejezését a hatodik öt­éves terv időszakára tervezik. K. A. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom