Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
PEST MEGYEI VRÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA % XXIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. FEBRUÁR 30., SZERDA Homály rdekes kettősségre hív- ta fel a figyelmet a városi tanács ülésén felszólalók egyike Gödöllőn, amikor azt mondta: széles nyilvánosság előtt tárgyalja a testület most is, máskor is, mire, milyen célokra mennyi támogatást — állami vagy felsőbb tanácsi hozzájárulást — kap a város, azaz tanácsa, ám arról nemhogy a közvéleménynek, hanem maguknak az ott dolgozóknak sincsen fogalma, milyen támogatásban részesülnek a különböző termelőüzemek. Azt csak néhány beavatott ember tudja. Miért? S erre a miértre természetesen nem várt feleletet, mert tisztában volt azzal, ha lenne válasz, nem itt kell megkapnia. Töprengése jogossága általában sem’ vitatható, ám még inkább indokolté teszi a felszólaló szavait az, hogy maga is üzemi dolgozó. S miért titokéi ötté az a valami, ami a másik helyen nem marad homályban, sőt, úgy beszélnek róla, mint a felsőbb hatóságok és testületek megértésének, segíteni akarásának bizonyítékáról?! Ebben az esztendőben is, mint a korábbiakban, Gödöllő jó néhány tervéhez, teendőjéhez társíthatja a közös pénztárból számára kiutalt 'forintokat — milliókat —, hiszen például a legnagyobb tételen, a lakásépítésen kívül olyasmihez is támogatásból származó pénz járul hozzá, mint az ötszáz személyt befogadó művelődési központ, a száz gyermeknek nap közbeni otthont adó óvoda, a tucatszor elhalasztott, s végre a megvalósítás küszöbéig eljutott tanácsháza-építés. Támogatás híján Gödöllő — de persze: nemcsak Gödöllő, hanem valamennyi varos tanácsa s a községek túlnyomó többsége is — nehezen jutna egyről kettőre. Igaz, a tanácsoknak vannak saját bevételeik, s ezeknek egy csoportját — a jogszabályokkal egyezően, a gazdálkodási szabályoknak megfelelően — az állami költségvetés megosztatja, azaz egy részösszeg marad helyben, a másik rész meghatározott rend szerint befizetésre kerül. S az az igazság, hagy ha a tanácsoknál ott maradna a teljes bevételük, utolsó fillérig minden, akkor sem tudnák kiadásaikat fedezni, felében, harmadában sem! T udja ezt minden tanácsi tisztségviselő, tanácstag, tisztviselő, de jó néhány állampolgár is, aki alaposabban érdeklődik tanácsa gazdálkodása iránt. Tudja, mert soha nem volt titok, bizalmasan kezelt adat, sőt, valóban a gyakorlat, hogy a felsőbb támogatásokat a testületi üléseken úgy említik, úgy könyvelik el, mint a helyi célok, szükségletek méltánylását, megértését, elismerését. A támogatások természetességében az ölt testet, amit mindenkor nagy nyomatékkai hangsúlyozott a politika: a termelőtevékenység haszna a társadalom egészének javát szolgálja. Amihez elengedhetetlen: a termelőtevékenységnek valóban legyen haszna. Van-e? Nem kétséges, hiszen mi mást osztanának el — sok egyéb mellett — a tanácsok támogatására? A termelőtevékenység egészének hasznán belül azonban aligha érdektelen — aligha lenne érdektelen — egy-egy munkahelyi kollektíva számára, ők hol állnak, mennyit tesznek bele a serpenyőbe, s mennyit kapnak abból. Erről azonban valóban csak néhányan tudnak egy- egy vállalat, szövetkezet dolgozói közül. Ezért köny- nyen megtörténhet — s jól tudjuk: gyakran megtörténik —, a közösség azt hiszi, termelő tevékenysége nagyszerű, semmi baj azzal, hiszen nyereséggel dolgoznak, vagy ha van is veszteség, az csekély, szinte szóra sem érdemes. Homály fedi, hogy a nyereségbői mennyi az állami dotáció — s ilyen értelemben mindegy, támogatás-e, hozzájárulás-e vagy visszatérítés, adókedvezmény, adóelengedés —, s a veszteségnél is homály takarja, sokkal nagyobb lenne az, ha nem billentene egyet a mérleg karján az állami segítség. Biztos, hogy az ilyen arányok láttán, hallatán sokan meg- hökkennének, mert rájönnének: munkahelyük nem az az utolérhetetlen ül kiváló. osszú évek óta csakis a B támogatások tették lehetővé — de: ki tudja ezt nénány érintett vezetőn kívül? —•, hogy a megye sütőipara valamelyest lépést tarthasson a növekvő igényeKkel. A jelenlegi középtávú tervidőszakban például a 1VU millió forintot megközelítő fejlesztési kiadásokból 65 milliót fedezett a támogatás — igaz, a negyedik ötéves tervben ennél is nagyobb volt az arány, 180 millió forintból 120 —, s a saját források, valamint a támogatásként, évről évre kapott összegek együtt tették lehetővé a szükségletek nagyobb zökkenők nélküli kielégítését Folytathatjuk azzal, hogy a tanácsok adnak támogatást építőipari vállalatoknak is, azaz: sokféle támogatás létezik, amik egy része a társadalmi igazságosság szemszögéből teljesen indokolt, egy része viszont nem más, mint a gyenge munka következményeinek ellensúlyozása, tehát indokolatlan. Tisztábban ítélkezhetne a közvélemény, ha világos kép állna előtte nemcsak lakó-, hanem munkahelyén is, mit miért, s milyen mértékben támogat az állami akarat, illetve mit miért s milyen mértékben 'von el a haszonból. Furcsa, nehezen indokolható kettősség , az, ami ina létezik. A tanácsok „kapnak”, s erről mindenki tud, amit azonban a termelők kapnak, arról mindösz- sze szóbeszédek keringenek. A szóbeszéde^ pedig nem tesznek különbséget az indokolt termelési támogatások s a gyengéknek nyújtott kapaszkodók között, holott manapság nagyon is szükségszerű már ez a különbségtevés! S azért, mert sajnálatosan so^r helyen élnek tévhitek az ottani munka értékéről, társadalmi hasznosságáról, pozitív előjellel, s tévhitek mások munkájáról, negatív előjellel. A homály nem a tényeket változtatja merr. hanem csak a tények látszatát. S látszatokkal — tapasztalhattuk — most már nem megyünk sókra, a tények pontos ismeretével annál inkább előbbre juthatunk. Mészáros Ottó _______ .. Púja Frigyes Tokióban tárgyal Kedden délután a tokiói Gaimuso, a külügyi hivatal épületében megkezdődtek a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és házigazdája, Okita Szaburo, hivatalos megbeszéléseinek első fordülóján áttekintették . a nemzetközi helyzetet, s különös figyelmet' fordítottak az ázsiai térség időszerű problémáira. A tanácskozások, amelyeken részt vesz dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói és Szugihara Sinicsi, Japán budapesti nagykövete, szerdán a kora délelőtti órákban folytatódnak. Téglagyárak felkészülése Bérezéssel a jobb termelésért A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat Pest megyében levő gyárainak — így például a solymári I-es, a Il-es, az érdi. a százhalombattai, a törökbálinti — termékei az idén is számottevőek. A korszerűbb gyáraknak nagyobbak a feladatai. Ezen belül az üzemekkel szemben támasztott követelmény: az idén jobb minőségű, korszerűbb. s nem utolsósorban nagyobb mennyiségű építőipari terméket adjanak a lakosságnak. A feszített tervhez pedig több alapanyagra van szükség. Például ezért elengedhetetlen — az elemzések szerint —, hogy a pilisborósjenői gyáregységben a bányaművelés technológiáját is fejlesszék. Ugyanakkor még most év elején — tehát menet közben, a termelés mellett — a solymári Il-es számú gyárban a terv teljesítéséhez szükséges a felső, Morandó gépsor és a műszárító javítása is. A termeléshez kapcsolódó műszaki javítások, a technológia fejlesztése mellett a bérezéssel is a több, a jobb termékek előállítására ösztönzi a vállalat gyárait. Éppen ezért Emberi kéz érirícse nélkül, automata gépeken készül a kis méretű családi ház építésére való tégla örbottyánban. , Barcza Zsolt felvétele Kereskedelmi hálósat Újjávarázsolt üzletek A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Solymáron és Budakeszin 430, Szigethalmon 670 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat nyit meg az idén. Ráckevén a HÉV-állo- más melletti üzletet 80 négyzetméteres zöldséges résszel bővítik. A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskeresedelmi Vállalat Vácott az Árpád úton 530 négyzetméteres ABC-áruházat épít. Gödöllőn a Dózsa György úton 250 négyzetméteres iparcikkbolt készül. Az áfészek sem akarnak lemaradni. Tárnokon és Póridon 250—250, Törteién 600 négyzetméteres ABC-t, Dobáson összesen 1270 négyzetméter alapterületű motelt és csárdát, Nagykátán cukrászati termelő üzemet és felvásárlótelepet, Veresegyházon gazdaboltot és felvásárlótelepet. Pilisszentlászlón élelmiszer- boltot, Cegléden iparcikk oktatókabinetet, Vámosínikolán felvásárlótelepet szeretnének még ebben az évben átadni. Dunakeszin három — a ruházati, az iparcikk és a váci élelmiszer kiskereskedelmi — vállalat összefogásával épül a bevásárlóközpont. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Vecsést gazdagítja a Mar- tinelli téren készülő ABC- áruházzal. A Pest megyei kereskedelmi vállalatokra és szövetkezetekre is érvényes természetesen az — a megváltozott gazdasági feltételek hatására hozott — központi intézkedés, hogy nem szabad erőn felüli beruházásokba kezdeni. Azért is értelmetlen lenne ez, mivel számos településen — kisebb összegből — úgymond újjá- varázsolhatók a régi üzletek. A vállalatok, és a szövetkezetek anyagi, erejük nagyobb részét a modernizálásra, új gépek, _ berendezések vásárlására fo'rdítja. Sz. P. a bérfejlesztést a mennyiségi, a minőségi követelmények szolgálatába állítják. Az idén négyszázalékos bértömegemelésre, s ötszázalékos bérszínvonal-gyarapításra van mód a budai Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáraiban. A vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmi testületek döntése szerint a biztonságos bér- gazdálkodásért az első ütemben négyszázalékos bérszínvonalnak megfelelő bértömegfejlesztésre kerül majd sor. Egy százalék fennmarad, mégpedig a bérszintből, t ennek felosztásáról majd a féléves terv teljesítése után döntenek. Egy azonban máris tény: a rendelkezésre álló négy százalékot teljes egészében a teljesítményekhez kapcsolt prémium formájában alapbéresítik. Ugyanakkor a darab- és idő- béremeléseket a túlóraalapból oldják meg. Az említett béremelési .lehetőségek alapja azonban egyértelműen a teljesítmény s nem utolsósorban s minőség. Lényegében az említett alapelvet a több, a jobb termelés szolgálatába állítják. Ssenédésk&iések a PSHKQMM M-nál A pálma a kistermelőké Az idei tervek szerint a Pest- és Nógrád megyei Állami Húsipari Vállalat 385 ezer darab sertést kíván felvásárolni. Partnerei mindenekelőtt: az állami gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és nem utolsósorban a kistermelők. A felvásárolni kívánt sertéseket túlnyomó többségben a Pest megyei mezőgazdasági üzemek és kistermelők nevelik fel, összesen 345 ezerrel számol a PENOMAH. A termelőszövetkezetek 75 ezerre kötöttek szerződést, de a tavalyi számítások * igazolják, hogy legalább 80 ezerre növekedik a leszállított állatok száma, Az állami gazda-1 ságok már valamivel kevesebbet, mindössze 65 ezer sertést kívánnak szállítani, ebből 8 ezret Nógrád megyéből. A sertéshizlalásban a pálmát a kistermelők viszik el, hiszen csak a Pest megyeiek legalább 220 ezer állatot küldenek a húsiparnak, s már most is 185 ezerre van egyezség. A kedvező szerződésfeltételek tovább gyarapítják • hízók számát. A vállalat vezetői szerint az elmúlt évhez képest valamelyest még jobb a termelési kedv, s ebből következik, hogy az ellátás az eddiginél is kiegyensúlyozottabb lesz. Sz. M. Hutvanhárommiffié - társadalmi munkából Ifjúsági házat építenek Foton A váci járásban a tanács az idén mintegy 83 millió forintot használhat fel településfejleszAndezitbányászat A dunabogdányi kőbányában naponta 800—1000 tonna andezitkövet fejtenek ki. A kibányászott köveket a Duna- szabályozás munkálataihoz szállítják. Halmágyi Péter felvétel* tésre. A járási hivatal elnöke, Krima János szerint azonban a 83 millió korántsem 83 millió, hanem 146, legalább. Tavaly ugyanis a váci járás lakossága 63 millió forint értékű társadalmi munkát végzett lakóhelyének fejlesztése érdekében. S az idén is legalább ennyi segítséget kér a tanács. De lássuk csak, mire használják fel a saját bevételekből az állami támogatásból összegyűlt fejlesztési alapot? Tizenegy tanácsi lakás épül az idén Nagymaroson, Szobon. Sződli- geten és Örbottyánban, s bár ez nem sok. mégis enyhít a gondokon. Gödön már tavaly elkészült az általános iskola négy tanterme, s ehhez az idén mintegy 9 millió forintos költséggel másik négyet toldanak hozzá. Zebegényben őszre elkészül a Forfa-elemekből épülő új, hat- tantermes iskola. De nemcsak az általános iskolásokra, hanem a kisebb gyermekekre is gondolnak. Póton 150 apróság járhat új óvodába. Eredetileg az óvodát csak 100 személyesre tervezték, ám menet közben kiderült, hogy az igény ennél sokkal nagyobb. így a lakosság összefogásával s a tanács pénzével mintegy 10 millió forintért már a bővített óvoda kerül átadásra. Megnagyobbítják a sződligeti óvodát is, 25 kisgyermekkel többet fogad majd be ősszel. A tervek szerint Kösd községben is nyolctantermes iskolát építenek majd. Az alapozáshoz már a jövő év elején hozzáláthatnak. A tervek még az idén elkészülnek. A váci járás legnagyobb szabású vállalkozása a fóti ifjúsági ház felépítése. Az országban elsőként szeretnének lehetőséget biztosítani az állami gondozott fiatalok számára, hogy a családalapításig ne albérletekben, sufnikban hányódjanak, hanem jól berendezett, kényelmes szobákban tölthessék szabad idejüket. Az ifjúsági ház építése mintegy 16 millió forintba kerül majd, s várr hatóan az idén tető alá kerül az épület, jövőre pedig már a belső szereléssel is elkészülnek. Az ifjúsági házban kétágyas szobák lesznek, s összesen 44 fiatal találhat otthonra. A ház földszintjén szolgáltató vállalatok kapnak helyet A vízellátás, mint az országban mindenütt, a váci járásban is napirenden szereplő téma. Szokolyán ebben az évben elkészül a regionális vízrendszer, mintegy 7 kilométer hosszúságú része, s a hatodik ötéves terv folyamán ugyanehhez a rendszerhez kapcsolják Királyrétet, Börzsönyligetet és Kóspallágot is. Folyik a bernecebaráti, kemencei, tésai, perőcsényi regionális vízmű tervezése is, erre az idén mintegy 10 millió forintot tudnak költeni. A vízvezetékhálózat teljes hossza mintegy 40 kilométer lesz, s a munkálatok befejezését a hatodik ötéves terv időszakára tervezik. K. A. E.
