Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
et ixt ff 1980. FEBRUAR 17., VASÄRNAP Vihar Kerepestarcsán Baj van a Móra Ferenc utcában Jogosan számon kért Ígéretek Ez év január 31-én viharossá vált a nagyközségi tanács “lése Kerepestarcsán. Fölkerestük a tanács elnökét, Vi- csotka Gyulánét, hogy világos képet kapjunk arról, mi is történt valójában? A hírek gyorsan szállnak. Már nemcsak Ke- repestarcsán, hanem távolabb is tudják az emberek: valami baj van itt a Móra Ferenc utcában ... — Lássunk hozzá — mondja az elnökasszony. Pillanatok alatt iratok özöne kerül az asztalra. Ignácz FeTsz... a sóderbányából változatlanul a Móra F. utcán szállítja a sódert. Ez a szállítás a nap 24 órájában, az útnak nem megfelelő tengelynyomású, nagy teljesítményű tehergépkocsikkal történik ... bejelenti, hogy a Rákosvölgye Tsz... az útkarbantartás érdekében nem hajlandó közreműködni. Kelt az irat 1976. szeptember 27-én. Végre ugyanazon év október 14-én már megszületett valami felemás megállapodás. A Rákosvölgye Tsz vállalta, hogy olajozza az utat. — Nézze csak meg a házak, a kerítések oldalait — 'mutat körbe Kis Ferencné, Móra Ferenc utca 18. szám alatti lakos. — Hát meddig lehet ezt még velünk csinálni?... Többen körülvesznek már bennünket. — Nem lehet az ablakot kinyitni — így az egyikük. — Nyáron megfulladunk a porban, télen elsüllyedünk a sárban — így a másikuk. A levegőben feszültség vibrál. Egyik megállapodás a másik után született, csak a Móra Ferenc utca helyzete nem változott. Azaz mégis ... r Elő tilalomfák A múlt év nyarán, a lakosság elunva a huzavonát, öntevékeny lépésre szánta el magát': barikádot építettek az utcában. Az ócska székek, hokedlik mögé álltak összekarolva, mint élő tilalomfák, s úgy akarták megakadályozni a sóderszállítást. Hangos dübörgéssel jöttek a tíztonnás teherautók, emitt meg elszántan álltak az emberek ... ......Hermann Józsefné és lakótársai, Kerepestarcsa, Móra Ferenc u. 16. sz: alatti lakos megkereste a Magyar Televízió politikai adások főosztályát azzal, hogy ... az utcában nagy mennyiségű sódert szállítanak, s ezáltal a földút pora már elviselhetetlen ... lehetőség van arra, hogy a Móra Ferenc utcát a tanács és a két tsz közös beruházásában kiépítsék ... 1979. júlivtI dr. Süpek Zoltán ■ s. k. Járási hivatal elnöke." A járási hivatal valóban lépett: előteremtett 1 millió forintot az út felújításához. De a tanácstagok is léptek. Idén január 31-én az volt az álláspontjuk, hogy az 1 millió forint a községnek kell, s a két tsz hozza rendbe az utat. Nagy rencné szabálysértési előadó rakja elém szép sorjában. A tanácselnöknő pedig csak mondja, mondja. Rövid tőmondatokban. Szabatosan. A szövegből, az iratokból lassan kirajzolódik a Móra Ferenc utca kálváriája. De az is rögtön világossá vált előttem, hogy az ügy bogozása közben sok kérdésre kell majd feleletet kapnom. Feszült idegek Az ügy főszereplői a Szilas- menti és a Rákosvölgye termelőszövetkezet. Akiken pedig csattan az ostor: a Móra Ferenc utca lakói. Régen ezt a területet, természeti szépsége, a sok pompás, zöld lombú fája miatt, Zsófia ligetnek nevezték. Vágya volt minden kispénzű embernek: egy telek a ligetben, rajta kis ház. Ez a vágy ma is él. Ma is épülnek ott házak. A régiek persze nem tudták, hogy a Zsófia liget halálos ítélete már régen elkészült. Ott rejtették el az utca végében. Az utca végében sóderbánya van. Hasznot jelent a bánya- tulajdonosoknak, s sok keserűséget az ott lakóknak. Keserűséget? Ugyan. A múlt esztendő nyarán az idegek pattanásig feszültek már, amikor az utca lakói kivonultak ... Építkezés mindenütt van, sóder minden mennyiségben szükséges. Akkor gyerünk! — gondolták a Rákosvölgye Tsz vezetői. És mentek. Mármint a tíztonnás, nehéz' teherautók. Rakottan oda. Üresen vissza. Éjjel-nappal. Mondanom sem kell, hogy a Szilasmenti Tsz által épített Móra Ferenc utca hamar tönkrement. Megrepedezett. Kitöredezett. Pocsékká vált. Iratok... iratok És most pillantsunk bele az iratokba is, amelyek két helyen készültek: hivatalos, s nem hivatalos helyen. Hivatalos: „Emlékeztető. Készült Kistarcsa nagyközségi Közös Tanács V. B. szakigazgatási szerve hivatalos helyiségében 1976. szeptember 17- én... Jelenlevők a Móra Ferenc utca használatával kapcsolatban ... megállapodnak hogy ... milyen volumenű és jellegű karbantartási... munkák elvégzését vállalják ...” Ezt az okiratot sokan írták alá. A Szilasmenti Tsz képviseletében dr. Kády Tibor és Kása Sándor, a Rákosvölgye Tsz nevében Hoffer István, a Betonútépítő Vállalattól pedig Bay István. Valamint a tanács illetékesei. Ugyan miért volt szükség erre a megállapodásra? Idézet, egy nem hivatalos helyen készült iratból: „A Népi Ellenőrzés Pest megyei Bizottságának ... A Rákosvölgye Tsz... kavicsbányát nyitott... a kitermelt kavics szállítását a község belterületén bonyolítja le. A Móra Ferenc utca ... szállításra nem alkalmas, baleset- veszélyes ... több szakaszon nincs járda kiépítve, a gyalogos forgalom is az úttestre kényszerül... az utca jelentős szakasza földút, így... a felverődő por... a lakosság számára elviselhetetlen...” A beadvány kelte 1976. október 17. Aláírói pedig a Móra Ferenc utca lakói. És most vegyünk elő ismét egy hivatalos helyen készült okiratot. íme: „A mai napon ... Kása Sándor bányamérnök, a Szilasmenti Tsz képviseletében ... panaszként bejelenti, hogy a Rákosvölgye vihar keveredett, de aztán megértették, hogy az az összeg, nem szabadrendelkezésű, hanem csak célfeladat megoldására használható fel. Ezt a tanácstagok végül belátták. Szilasmenti Termelőszövetkezet. Kerepestarcsa. Fábián Ferenc elnökhelyettes: — Természetesen megértjük a lakosságot és tartjuk magunkat ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a tanácsházán kötöttünk. Amint elkészül a terv, és a költségvetés az út felújítására, azt azonnal a vezetőség elé visszük. Ügy érezzük, hogy termelőszövetkezetünk nem függetlenítheti magát a tanács, illetve a lakosság gondjaitól ... A megoldás módja Rákosvölgye Termelőszövetkezet, Budapest. Bemutatkozom az elnöknek, közlöm, mi célból jöttem: a Móra Ferenc utca miatt. — Ugyan kérem — válaszolt dr. Czerván Márton elnök — a tanács foglalkozik ezzel, az ő ügyük. Budapesten is közlekedünk, mégsem kívánják tőlünk, hogy a főváros utcáit mi hozzuk rendbe. Nekünk a Móra Ferenc utcához semmi közünk, a tanácsra tartozik ... — De önök tették tönkre az utat és önök vállalták, hogy ... — próbálkozom. Az elnök szeme összeszűkül. Feláll: — Sem ezzel az üggyel, sem magával nem foglalkozom!... Hermann Istvánná: — Az utca lakóinak határozott követelése, hogy szilárd burkolatú utat építsenek, ellenkező esetben a lakók radikálisan gátolják meg a forgalmat. Jogtalanság . jogtalanságot szülne? Megengedhetetlen. A megoldás csak az lehet: a rendelkezésre bocsátott tanácsi pénzből ■— megfejelve a tsz- ek hozzájárulásával — mielőbb rendet kell tenni az utcában. A sóderbánya nem maradhat kihasználatlanul, ez'is közösségi érdek. De legalább ennyire közügy — és a Rákosvölgye sem zárkózhat el előle — a lakosság egészsége. De ha ez közömbös is a tsz vezetői számára, legalább a tanács határozatát, döntését — és nem kevesebbet, mint saját ígéretét tartaná tiszteletben. Karácsonyi István Minibusz a Ferihegyen A MALÉV mozgássérülteknek, rokkantkocsikkal közlekedőknek két Steyr-City autóbuszt vásárolt. Ezzel a különleges járművel viszik a Ferihegyi repülőtéren a tranzitváróteremből a repülőgéphez a rászoruló utasokat. Segítségükkel a rászorulóknak könnyebb a beszállás. Lmutalaiiffék lomtalanítása Lomtalanítókat lomtalaní- tottak januárban a Legfelsőbb Bíróságon. A Duna-parti törvényházban 22 évi börtön- büntetést szabtak ki a gödi Dunamente Tsz tizenegyné- hány lomtalanítójára, akik között igazi lomtalanító egyetlen egy sem akadt. A lomtalanító lomtalanítókkal — mert azért ilyenek is léteznek — nem volt semmi baj. T öbblet jövedelem A bűneset, amely Pruha és társai címen járta végig az igazságszolgáltatás fórumait, a többi tsz-perhez hasonlóan nem különösebben színes történet. Az 1975-ben kezdődő manipuláció központi kérdése. hogy hogyan lehet egy nyereséges vállalkozás extra- nyereségét kimenekíteni a szövetkezetből, azonban talán nem teljesen érdektelen, kivált, ha valaki nem ismeri a receptet.. Mert. a recept régi, mint ahogy a bűnügy másik kulcskérdésére (t. i:; honnan származik egyáltalán a többletjövedelem?) adott választ sem először kopogták le a bírósági írógépek. Röviden: a gödi Dunamente Tsz egy részlege lomtalanítási munkákat vállalt Budapesten. A tervezett 30 százalékos tiszta nyereséget a csoport többször is túlteljesítette; így Pruha József részlegvezető a szövetkezet kiváló dolgozója lett. Ilyen szép és egyszerű volt a kulisszák előtt minden ... S mögötte? Pruha valójában már a kezdet-kezdetétől többlethasznot kasszírozott be, főleg számlázási manőverekkel. A részlegvezető és helyettese, Wallner Albert Munkaügyi viták Kártérítés az üzemi balesetért Tehergépkocsi szerelésénél segédkezett egy vállalat munkása, amikor a kocsi felemelt platója — hirtelen történt olajnyomás-csökkenés következtében — lezuhant, az alatta fekvő ember homlokcsontját összeroncsolta, de orrcsontja és felső állkapcsa is eltörött. Sokáig kórházban kezelték, mert a nyílt homlokcsonttörés következtében sipolyok alakultak ki. Látása is csökkent, sőt kettőslátás is fellépett. Mindezek miatt a Társadalombiztosítási Igazgatóság III. csoportbeli 67 százalékos rokkanttá nyilvánította, megállapítva, hogy állapota maradandónak tekintendő. Havonta ezernégyszáz forint rokkantsági nyugdíjat kap. A balesetet szenvedett ember a vállalat ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy gépkocsivezetői tanfolyam elvégzésére készült, tehát a baleseti járadék összegénél nem a balesetkori segédmunkási, hanem a kezdő gépkocsivezetői fizetéssel kell számolni. A lövőben bizonyosan felmerülő, de összegszerűen pontosan előre meg nem állapítható költségeinek fedezésére 200 ezer forint általános kártérítést is követelt. A volt munkaadó bejelentette, hogy az üzemi balesetet szenvedett sérültnek már eddig 43 ezer forintot folyósított. Az alsófokú bíróság ítéletei ellen emelt tör. vényességi óvásra az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a vállalatot 200 ezer forint általános kártérítés és havi 1600 forint járadék fizetésére kötelezte. A határozat indoklása szerint a rokkant még 20. életévét sem töltötte be, amikor munkaképességének túlnyomó részét elvesztette. Fiatal házas és a balesetkor gyereket vártak. Állapota miatt orvosi előírásra falura költözött. OTP- kölcsönből elhanyagolt kis családi házat vásárolt. A ház felújításátanyagi helyzete miatt — elvégeztetni nem tudja, saját maga pedig képtelen arra. — A dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének a munkaviszony keretében történő megsértése esetén a vállalat a teljes vagyoni kárt megtéríteni köteles — hangzik tovább a határozat. — Amennyiben a jövedelemkiesés, illetve a felmerülő költség vagy kiadás tartós jellegű általában havi járadékot keli megállapítani. Ha viszont a vagyoni kár mértéke pontosan nem mutatható ki, a vállalatot olyan összegű általános kártérítés megfizetésére lehet kötelezni, ami a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. v — Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint a rokkant állapota maradandó, s indokolt volt, hogy orvosi javaslatra vidékre költözzék. Életkörülményei tehát a baleset következtében változtak meg. Sajátmaga és családja számára új létfeltételeket kellett teremtenie. Ezek — különös figyelemmel egészségi állapotára — olyan többletkiadásokkal járták, illetve járnak, amilyenek a jövőben is biztosan előfordulnak, de tényleges összegük előre ki nem számítható. Az elhanyagolt állapotban levő házat megfelelően lakhatóvá kell tenni, a szükséges felújításokat és javításokat el kell végeztetni, tehát a jövőben meghatározatlan összegű többlet- kiadásai lesznek. Ezért teljes anyagi kárpótlásra tarthat igényt. Az autóvezetésre mint szakképzettség megszerzésére bizonyíték nem volt, ezért a havi járadékot a segédmunkási fizetés alapján kellett megállapítani. rendszeresen az elvégzettnél több munkát könyvelt el a megrendelőknek, akik gyakran nem ellenőrizték a tételeket. Volt negyedmilliós számla is, amit látatlanban fogadtak el. A feketén szerzett többletbevétel lecsapolása újabb fekete üzlettel történt: ekkor jöttek az igaziak mellé az ál- lomtalanítók. Pruháék olyan személyeket léptettek be a részlegbe — zenészeket, maszekok bejelentetlen segédmunkásait továbbá különféle kétes egzisztenciákat — akiknek csak formális (fiktív) munkaviszonya igazolására volt szükségük. A jelentkezők a nevükre elszámolt több ezer forintos bérből 500—1000 forintot kaptak, míg a többi Pruháé cs Wallneré lett. Kéz kezet mos alapon az illegálisan szerzett pénzből (amely együttvéve meghaladta az 500 ezer forintot) Pruháék ággzaf- Vezetőjénejc ;és,.egy . ingatlan- kézelő vállalat megrendelésekét biztosító hivatalnokának is jutott. Szerencselovagok recept nem új — írtuk az imént, a gödi bűnözők iéiig- meddig kitaposott ösvényen indultak el. — A tisztességes vállalkozók mellett az utóbbi 10—12 evben a főváros környéki tsz- ekben konjunktúralovagok jelentek meg. Nem ritkán 20— 30 tagú csoporttal és vonzó ajánlattal érkeztek. Takarítást, parkosítást, lomtalanítást és még száz féle mást vállaltak a tsz budapesti részlegeként, s gyakran évi 3—4 milliós nyereséget ígértek jóformán a semmiért. Mindez legtöbbször nem volt blöff, a részlegek a pénzt megtermelték, hiszen Budapesten óriási volt a piac. A melléküzemágak működése egyébként az országnak létérdeke, hiszen szolgáltatásaik a lakosság napi igényeit elégítik ki. (autószerviz, féregirtás, takarítás, faipari munka, stb.) Pest megyében nem tűrték meg ezeket a szeréncselovagokat, a melléküzemágak tisztességes munkával szerzik a tisztességes jövedelmet. Ha néha mégis feltűnnek laza ellenőrzés, vagy bizalommal való visszaélés j miatt az ügyeskedők, nem járnak hosszú szerencsével. Ugyanakkor tevékenységük ellenőrzése sokszor rendkívül nehéz, s ez időnként lehetőséget teremt a manipulációra. A szerencselovagok — érdemes megfigyelni — legtöbbször csak 1—2 évig maradnak egy-egy szövetkezetnél, s éppen az első lazább időszakot használják ki. Amint a szoros elszámolási fegyelmet megpróbálja bevezetni, a szövetkezet, eltűnnek. Ilyenkor gyakran az egész eredeti stáb felkerekedik, s bekopognak egy újabb tsz-be. így vándorol több csoport, szinte évről évre. A részlegvezetőnek nemegyszer semmiféle szakképesítése nincs — mint ahogy nem volt a taksonyi foszgén- mérgezésben bűnös csepeli Duna Tsz palackozó mellégüzem- ága vezetőjének sem, s előfordul hogy múltjuk sem makulátlan (Pruhát például sikkasztásért és csalásért korábban már 3 évi börtönre ítélték B. E.). Időközben azonban néhány ilyen társaság — mint fentebb írtuk — már a Pest megyei tsz-ekből kikopott, de változatlanul megpró. bálnak porondon maradni. Érdekes megfigyelni hogyan. Újabban távoli, elsősorban Miskolc környéki szövetkezeteknél jelentek meg, s azok budapesti fiókvállalkozásai lettek. Ma már 23 egykor Pest megyei részleg tartozik borsodi tsz-ekhez. — mondja dr. Török Ottó a megyei tanács mezőgazdasági osztályának igazgatási csoportvezetője. A székhelyek tehát változnak, a játékszabályok azonban aligha, s a hazárd vállalkozások egyik jellegzetességei éppen a fiktív munkaviszonyok maradnak. Holt lelkek Áltakarítók, álkisiparosok, állomtalanítók az ezekkel való visszaéléseknek már-már történelme van a szövetkezetekben. Valaha az álüzletkötőkkel kezdődött. Néhány évvel ezelőtt a maximált bérek kijátszására csapatostul alkalmazták őket a tsz-ek. Volt olyan dél-pest megyei szövetkezet, ahol hetvenen dolgoztak üzletkötőként, köztük gépkocsiátalánnyal járóképtelen 90 éves személy, sőt holt lelkek is. Felsőbb nyomásra napjainkra 70 százalékkal csökkent az üzletkötők száma Pest megyében, s olyan nagy tsz- ben például, mint az Óbuda jelenleg egyetlen egy sincs. Azóta a melléküzemágak ne. hezen ellenőrizhető gárdájában tűnnek fel fiktív alakok. A dolgozók számontartása itt nehéz, hisz a budapesti részleg dolgozói még a bérükért sem utaznak ki vidékre. A pénzt többnyire a részlegvezető hozza el (így volt ez Pru- háéknál is), s éppen ez az egyik nagy lehetőség a visz- szaélésekre. A revizorok szerint papíron az állítólagos munkaviszony, szinte megfoghatatlan. Lajstrom íratik Persze más kérdések is felmerülnek. Például az úgynevezett szerencselovagok sorsa. A megyei tanácson megtudtuk, a MÉM felhívására most írják össze a melléküzemágakat és vezetőiket — egy ilyen lista valóban nem látszik feleslegesnek az ellenőrzéshez. Várakozás szerint közvetetten nehezíti majd a hazárdírozók helyzetét egy megállapodás is: a Pest megyei nagy tsz-ek (Óbuda, ráckevei Aranykalász, dabasi Fehér Akác stb.) elkötelezték magukat, hogy nem bővítik tovább fővárosi melléküzemág-hálózatukat. Pruha fizetése hivatalosan 7 ezer, Wallneré 5600 forint volt, de ennek másfél-kétszeresét keresték meg három és fél éven keresztül. Büntetésük ezért a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint 5 illetve 3 és fél évi börtön. A két főnök köteles megfizetni a tsz-nek a még meg nem térített 453 ezer forintot is. A többi tizenhat vádlott közül nyolc büntetett előéletű állomtalanítót 8—12 hónapi börtönre, a többieket hasonló tartamú felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a büntetőtanács. jogerősen. Babus Endre
