Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

PEST MEGYEI vuic PROLETÁRJAI. E6 VESÜUETEK! Kiemelkedő feghoxmmok Nagyobb termelési fegyelem Tanáesk&sűs a mexé&eaxdasáig fefatfissimtóB XXIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ara 1,20 forint 1980. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Pártértekezle tek A mai napon megkez­dődnek a megyében az üzemi, községi, in­tézményi pártértekezletek. A XII. kongresszusra ké­szülve tehát új, jelentős ál­lomásához érkezett a párt­szervek választási munká- ja. § A megyében 48 község­ben, 27 üzemben és 5 in­tézményben tartanak párt­értekezletet fgbruár 10-ig. A pártértekezletek feladata elbírálni a pártbizottság ötéves munkájáról szóló beszámolóját és minősíteni a XII. kongresszus irány­elveiről elhangzott párt- alapszervezeti taggyűlési vi­tát, valamint megválaszta­ni az új üzemi, községi, illetve intézményi pártbi­zottságot. Ezen túlmenően feladata a városi, járási pártértekezleteken részt vevő küldöttek megválasz­tása. Nagy felelősség hárul azokra a kommunistákra, akik ezeken a pártértekez­leteken képviselik — minit küldöttek — a pártalap- szervezet tagságát. E fóru­mon a pártbizottságok szá­mot adnak a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról, a felsőbb szervek és saját határozataik végrehajtá­sáról. Feladatuk, hogy ele­mezzék az átirányításuk alá tartozó terület politi­kai, társadalmi, gazdasági, ideológiai, kulturális mun­kájának eredményeit, a pártélet fejlődését. Van miről számot adni ezeken a pártértekezlete­ken. A megye nagyközsé­geiben, ahol a pártértekez­letekre sor kerül, oly sok érdemi történt az öt év alatt, hogy a pártbizottsá­goktól nagy körültekintést igényel, melyik témáról, milyen terjedelemben ad­janak számot. Elég utalni az iskolai és óvodai prog­ram teljesítésére, arra a széles körű összefogásra, ami a kommunális fejlesz­tésben a megye községei­ben is megnyilvánult. Az ipari üzemek pártértekez- ietein természetesen a gaz­daságpolitikai eredmények továbbfejlesztésének útjai, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítá­sa foglalják el a fő helyet a beszámolóban és a vitá­ban. A pártértekezletek feladata, hogy az alapszer­vezeteket képviselő küldöt­tek véleménye alapján, olyan határozatot hozza­nak a következő időszak feladataira, amelyek a XII. kongresszust követően ki­egészítve. megalapozza az elkövetkező öt év munká­ját. A pártértekezleteken megválasztott üzemi, köz­ségi, intézményi pártbizott­ságok fontos szerepet töl­tenek be — a demokrati­kus centralizmus elvei alapján — a páftirányítás rendszerében. Feladatuk közvetíteni a párt felsőbb szerveinek határozatait, ál­lásfoglalásait, a pártalap- szervezetekhez és a végre­hajtás tapasztalatait a vá­rosi, járási pártbizottságok­hoz. Az üzemi, községi és intézményi pártbizottságok feladata működési területü­kön a párt vezető szerepé­nek helyi érvényesítése. Részt vesznek a politika kidolgozásában, megérteté­sében, elfogadtatásában és a végrehajtásban. Ennek a kötelességüknek tesznek eleget mostani pártértekez­letükön is, amikor megfo­galmazzák állásfoglalásu­kat a XII. kongresszus irányelveiről. Ezeken a pártértekezleteken megvá­lasztásra kerülő pártbizott­ságok politikailag felelő­sek a területükön végzett gazdasági, társadalmi és kulturális munkáért. A szocializmus építésé­nek jelenlegi szakaszában különösen nagy feladat há­rul ezen pártszervekre a gazdasági építő munkában, a termelés és hatékonyság növelésében, a munkafe­gyelem szerepének megér­tetésében, a még emberibb élet kiteljesítésében. A pártértekezletek jól előké­szített beszámolói, és a küldöttek aktív vitája bi­zonysága kell legyen an­nak, hogy a megyében az üzemi, községi és intézmé­nyi pártbizottságok az adott területek legfelsőbb politikai irányító ».szervei, hogy az elmúlt években hozott határozataik ered­ményesen szolgálták a XI. kongresszuson elfogadott célok elérését. Ezért is különleges je­lentőségű, hogy a pártérte-, kezletek küldöttei olyan üzemi, községi, intézményi pártbizottságokat válassza­nak, amelyben az ott dol­gozók arányában képvise­lik a fizikai munkásokat, nőket és fiatalokat. A kül­döttek felelőssége az olyan személyek megválasztása, akik elméletileg és politi­kailag jól felkészültek, is­merik, értik a párt politi­káját és tevékenyen részt vesznek annak megvalósí­tásában. Olyan pártbizott­sági tagok és munkabizott­ságok megválasztása kívá­natos a pártértekezleteken, akik eddigi munkájukkal is bizonyították jártasságu­kat a politikai, a mozgalmi munkában, a közéletben. A környezet, az üzem bi­zalmát élvező kommunis­ták megválasztását várják az alapszervezetek kom­munistái. A z üzemi, községi in­tézményi pártbizott­ságok megválasztott tagjaira, nagy felelősség hárul a jövő feladatainak megvalósításában, a XII. pártkongresszus határoza­tainak gyakorlati végrehaj­tásában. DR. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. KÖZÉLET Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter csütörtökön ha­zaérkezett Csehszlovákiából, ahol dr. Pavol Királynak, a Szlovák Szocialista Köztár­saság igazságügymin.iszteré- nek meghívására tartózkodott. Vas János és Jósé de La Fnente külkereskedelmi rrú­Kereskedelsni gyorsmérleg Elkészítette a MÉSZÖV Pest megye szövetkezeti áru­forgalmának gyorsértékelését. A megye 17 áfésze 7 milliárd 651 millió forint bolti forgal­mat bonyolított le tavaly, 13 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. A leg­nagyobb arányú emelkedést a sülysápi Alsó-Tápiómenti Áfész érte el 21,8 százalékkal, a Tápiószele és Vidéke (18,2%,) és a Szentendrei Járási Áfész előtt (16,6%). A szövetkezeti vendéglátás 1 milliárd 332 millió forint bevételre tett szert, 13,3 szá­zalékkal többre, mint 78-ban. A forgalomnövekedésben a Pécel—Isaszeg Áfész került a vezető helyre 19,1 százalék;- kai, mögötte a Szentendrei Já­rási, valamint az Alsó-Tápió­menti Áfész végzett 16,9, il­letve 16,6 százalékkal. Az országosnál nagyobb fel­adatokra vállalkoztak 1979- ben Pest megye mezőgazdasá­gi üzemei. Az elmúlt esztendő eredményei azonban azt bizo­nyítják, hogy a tervek ennek ellenére reálisak voltak. A szövetkezetek 12,2 százalékkal tudták növelni termelési érté­küket, és egyetlen közös gaz­daságot sem kell szanálni — mondta csütörtök délelőtt Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Buda­pesten a Kertészeti Egyetemen a vezető mezőgazdasági szak­embereknek rendezett tanács­kozás második napján. Az előadó, beszéde első ré­szében az 1979-es esztendő eredményeiről szólva egyebek között megállapította, hogy az aszály okozta jövede­lemkiesést azok a gazdasá­gok tudták könnyebben pótolni, amelyek a koráb­bi évek fejlesztési lehetősé­geit jól kihasználták, termékeik feldolgozására is berendezkedtek. A solymári Pilis-völgye Tsz-ben az 1978- ban átadott 600 férőhelyes szarvas-marhatelep már tavaly jelentős nyereséghez juttatta a közös gazdaságot. Az alaptevékenységen belül ] költségek magasak, de a koc- egyébként főként az állatte- | kázat is fokozódott az elmúLt nyésztés volt sikeres. A megye években. Ma már nem elegen- első lett az á-rutejtermelésiben, | dő belépni valamely termelési és rekordmennyiségű vágóálla­tot, mintegy 64 ezer tonna húst értékesített. Előrehaladás mu­tatkozik 'a takarmányozásban is, csökkent a fajlagos abrak- felihasznáüás, javult a silóku­korica minősége. Viszonylag kevesebb eredményről lehet beszámolni a gyepek haszno­sításával kapcsolatosan, A kistermelők az összes mezőgazdasági produktum egyliarmadát adták az el­múlt esztendőben. Az integráló nagyüzemeket egyre inkább az jellemzi, hogy nemcsak felvásárolják a kész­árut, de biztosítják a termelés feltételeit, a különböző beren­dezéseket, tenyészanyagot és tápokat is. Különösen a duna- varsányi Petőfi Tsz és hernádi Március 15. Tsz tevékenységét illeti elismerés e vonatkozás­ban. Az idei terveket ismertetve az elnökhelyettes kifejtette, hogy az alaptevékenység jöve­delmi színvonala nem csokikén a tavalyihoz képest. A nö­vénytermesztés termelési érté­ke az előzetes adatok szerint 11 százalékkal növekszik. Az előzetes tervinformációk alapján 10 százalék lesz a nye- reségcsök'kenés. Hangsúlyoz­ta, hogy a gazdálkodásból el kell tűnnie a nagyvonalúsko- dásnak, hiszen nemcsak a rendszerbe, szükség van a technológia fegyelmezett be­tartására. és nem utolsósorban annak helyi adaptálására. Csonka Tibor a várható esz­köz- és anyagellátásról el­mondta, hogy az összességében kielégítő lesz. Jelenleg kínálat mutatkozik mezőgazdasági gé­pekből, és nincs különösebb hiány növényvédő szerekből sem. Ez természetesen nem je­lentheti azt, hogy a gazdasá­gok többet használhatnak föl ' a vegyszerekből az indokolt­nál. A beruházások a tárgy­évben 580 millió forintot tesz­nek ki. A cél az, hogy a megkez­dett létesítmények építését mielőbb fejezzék be, és a meglevő eszközöket hasz­nálják ki a lehető legjobban. Csonka Tibor előadása vé­gén felihívta a figyelmet arra, hogy az idei feladatok ered­ményes megvalósítása azon is múlik majd, mennyire válnak érdekeltté a dolgozók a haté­konyabb termelésben, és kap­nak önállóságot a középveze­tők munkájuk,ban. A tanácskozás holnap dél­előtt Balogh Lászlónak, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga titkárának zárszavával ér véget V. B. Solymári megújulás Téglagyári rekonstrukció A Budai Cserép- és Tégla­ipari Vállalat üzem egységeit tízéves program keretében folyamatosan korszerűsítik. Ennek köszönhető, hogy a vál­lalat idén már 214 millió da­rab téglát gyárt. Rövidesen elkezdődik a több, mint 100 éves solymári tégla­gyár rekonstrukciója. Közel 400 millió forint értékű mun­kát fognak itt elvégezni — a tervek szerint 36 hónap alatt. A rekonstrukció befejeztével Solymáron évenként 40 millió téglát fognak gyártani. A vállalat felújítja csillag­hegyi táglaszállítfóját is. A szi­gorú beruházási feltételek kö­zepette az üzem azért tudott ehhez a munkához hozzáfogni, mert az energia ésszerűsítési pályázaton elnyerte az Állami Energetikai Eneirgi ab i ztonság- technikai Felügyelet 50 száza­lékom költségtérítését. A tégla- és cserépgyártás rendkívül eszközigényei A vállalat ezért az importált be­rendezések alkatrészellátását igyekszik a hazai ipar segítsé­gével megszervezni. Emellett saját fejlesztésű célgépeket is készít -ás állít munkába. P&s fás-aktíva Fejlődő telefonhálózat 3 Változatlan feladat a lakos­sági és közületi szolgáltatások javítása — hangsúlyozta Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója a pos­tások szakszervezetében csü­törtökön tartott áktívaértekez- leten. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád közlekedés­fernes a fékét Mká% Tsz*faest A békemozgalmi vezető Dabason Megtekintene esz áiiatfenyészfó-teiepet Costa Comes tábornok, a Portugál Köztársaság volt el­nöke, a portugál béke és együttműködési tanács elnöke, a Béke-világtanács elnökségé­nek tagja, aki az Országos Béketanács meghívására hét­fő óta hazánkban tartózkodik, tegnap látogatást tett a daba- si Fehér Akác Termelőszövet­kezetben. A világszerte ismert portugál közéleti személyiséget elkísérte a termelőszövetkezet­be Kovács Antalné, a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottságának titkára és Schiff Lajos, a Hazafias Népfront nemzetközi osztályának he­lyettes vezetője. A portugál békemozgalmi vezetőt Kakucsi Gabriella el­nökasszony és Gombás Sán­dor, a tsz párttitkára fogadta. Kakucsi Gabriella tájékoztat­ta a vendéget a termelőszö­vetkezet tevékenységéről. El­mondotta, hogy a Fehér Akác 11000 hektáron gazdálkodik, termelési értéke évi ötszáz millió forint, s hogy a tsz-nek 3000 dolgozója van. Beszélt a gazdaság mostoha talajvi­szonyairól, s arról, hogy ennek ellenére az elmúlt tíz eszten­niszterh-elyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1976—1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alapján irá­nyozták elő. A vendégek a dabasi Fehér Akác Tsz-ben. Képünkön, balról jobbra: Costa Gomes, a háttérben Schiff Lajos, Kakucsi Gabriella és a tolmács. Halmágyi Péter ielvétele dobén a növénytermelésben a Fehér Akác elérte az országos átlagot. Majd részletesen is­mertette Costa Gomessel az állattenyésztésben elért ered­ményeket. Kitért az évi 15 000 hízót kibocsátó sertéskombi­nátra, s a szarvasmarha-ága­zatra, amely az ötödik ötéves tervben intenzíven fejlődött, s állománya már eléri az ezer­kétszázat. Beszélt a fejlesztési tervek­ről is. s megemlítette ezek kö­zött, hogy az év végéig a je­lenlegi napi húszezer liter te­jet feldolgozó üzemet 40 ezer literesre bővítik. Ebben az év­ben megvetik az állattenyész­tés további növelésének alap­jait is. ,, Costa Gomes tábornok a termelőszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeiről, a tsz jövedelmének alakulásáról tett fel kérdéseket, majd meg­tekintett több állattenyésztő telenet. A modern növendék­üsző telepen, a 800 férőhelyes szakosított teleoen, valamint a korszerű tartástechnikát al­kalmazó sertéskombinát egyes részlegeiben Ricsii János, az állattenyésztési ágazat vezető­je és helyettese Králl Béla kalauzolta végig. A portugál vendég elismeréssel 'szólt a lá­tottakról és meleg hangú be­szélgetés során sok sikert kí­vánt a dolgozóknak eredmé­nyes munkájukhoz, további terveik teljesítéséhez. Ä. I. (Beszélgetésünk Costa Go­mes tábornokkal a 2. oldalon) és postaügyi miniszter és Be- senyéi Miklós, a postások szak- szervezetének főtitkára. A posta tervei szerint az idén az eddiginél jobban fej­lődik a telefonszolgáltatás. A központok kapacitása 52 ezer állomással bővül, s ebből Bu­dapesten 30 200 új előfizető juthat telefonhoz. Miután az egyéni igényeket nem tudják kielégíteni, fokozottabb gon­dot fordítanak a nyilvános távbeszélőhálózat bővítésére; 700 új, korszerű utcai készülé­ket szerelnek fel. Négy újabb várost és 12 községet kapcsol­nak be a távhívóhálózatba. A moszkvai olimpia közve­títéseihez kiépítik a telefon-, a rádió-, az űrtávközlési össze­köttetéseket, amelyekkel nem­csak a hazai lakossághoz, ha­nem más országokba is továb­bítják a műsorokat. Űj és tar­talék adók üzembe helyezésé­vel bővítik a lakosság rádió- és televízióműsor ellátottsá­gát. A postások élet- és munka- körülményeinek javítására, szociálpolitikai célokra csak­nem félmilliárd forintot for­dítanak. A vezérigazgató szólt arról, hogy egyes szolgáltatásoknál az eddigieknél alacsonyabb forgalomnövekedéssel számol­nak, ugyanakkor a költségek a bevételeket meghaladó mér­tékben emelkednek. Ennek el­lenére egyetlen olyan ár-, il­letve tarifamódosítást sem ve­zetnek be, amely a lakosságot érintené. A posta forgalma, bevétele nem egyszerűen saját elhatározásától függ, viszont szolgáltatásaik igénybevétele a jó minőségen is múlik. A le­vélforgalmat is fellendíthetné például, ha a küldemények gyorsabban érkeznének célhoz. Az aktívaértekezlet egyetér­tett azzal, hogy a nagyobb feladatokhoz a régi, megszo­kott módszerek már nem ele­gendőek. Valamennyi postai területen minden szolgáltatás­ban a jó minőség biztosítása mellett gazdasági szemléletnek kell érvényesülnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom