Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

1980. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK irM'rian Az OKISZ ülése Javuló szolgáltatások Licenc- és know-how vá­sárlásokkal, hatékonyabb, de takarékosabb gazdálkodással, az iparvállalatokkal való szo­rosabb együttműködéssel kí­vánják mintegy 3—5 százalék­kal növelni termelésüket az ipari szövetkezetek. Valame­lyest emelkedni fog a belke­reskedelmi szállítások értéke és az export is. Rév Lajos elnök, az OKISZ székházában az ipari szövetkezetek orszá­gos tanácsának ülésén arról szólt, hogy változatlanul a leg­főbb feladat a keresett termé­kek választékának bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése. Elmondta, az ipari szövet­kezetek 1979. évi nyeresége valamelyest elmarad a terve­zettől. Kedvező ugyan, hogy a szövetkezetekben is megkez­dődött a termelési szerkezet átalakítása, ennek üteme azonban még nem elég erő­teljes. Több mint 300 iparvállalat­tal alakítottak ki szoros kooperációs kapcsolatot, s a nagyvállalatoknál gazdaságta­lanul gyártott termékek közül mintegy 600 millió forint ér­tékű cikk termelését vették át. Egyebek között a kemping­gázkészülékeket, a nyílászárók egy részét, a kompresszorok, a műszerek, a hegesztőberen­dezések többségét is ipari szö­vetkezetek készítik ezentúl. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT fő­titkára. Szalma- és kukoricaszár Energia hulladékból Nagyfokú hasznosítási lehetőség Értéktelen mezőgazdasági hulladékanyagok hasznos ener­giává alakításának lehetősé­geiről tanácskoztak kedden az energiagazdálkodási tudomá­nyos egyesület ankétján a Technika Házában. A téma azért is különösen aktuális, mert a termelő ágazatokban a kohászat és a vegyipar után a mezőgazdaság a legnagyobb energiafelhasználó, az összes népgazdasági szükséglet 11 százalékát emésztik föl a föl­det művelő gépek, a termény- szárítók az élelmiszeripari üze­mek. A mezőgazdasági termelés során sok olyan melléktermék halmozódik fel, amelyet nem hogy hasznos anyagként, ha­nem inkább nyűgként, az elta-; karításukhoz szükséges költ­ségek miatt tehertételként tar­tanak számon. Pedig a kuko­ricaszár, a venyige, a szalma és más anyagok energiájának 60—70 százaléka korszerű módszerekkel, sőt 30 százalék a jelenlegi adottságokkal is hasznosítható volna. Azt, hogy az elégetett szalma és más hulladék mennyi energiát hordoz magában, mutatja: számítások szerint a lakossági energiafelhasználás 10 száza­lékával megegyező mennyiség­ről van szó. Nálunk is megkezdődött az eddig parlagon heverő mező- gazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása. Az első eredményekről a keddi ankéton számoltak be a gya­korlati szakemberek. A Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a finn Valmet cég­től az erdők gallyát szecskává vágó berendezést vásárolt. A tönkfán felüli részek hasznosí­tásával ugyanis akár megöt­szörözhető az erdők hozama. A szecskára vágott hulladékfa hasznosítására az Energiagaz­dálkodási Intézet most külön­leges kazánt konstruál, s a tervek szerint a kalocsai pap­rikafeldolgozóban cserélik le a jelenlegi olajtüzelésű beren­dezést a szecskázott erdei hulladékfával fűthetővel. Elő­reláthatólag az év végéig elké­szül az első ilyen kazán. Az agárdi mezőgazdasági kombinát a MÉM támogatá­sával kukoricaszár és szalma tüzelésére alkalmas kazánok kifejlesztésén dolgozik, ame­lyeket a mezőgazdasági termé­nyek szárításánál hasznosít­hatnak majd. A kukoricaszár egyébként nemcsak közönséges fűtő­anyag. Vegyi összetétele a kő­olaj alapszénláncáéhoz ha­sonló, amelyből különféle mű­anyagtermékek állíthatók elő. A furfurol nevű vegyi alap­anyag gyártására az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával Tamá­siban új üzem épült, ahol a kukoricaszárból állítanak elő vegyipari alapanyagot. Riasztás rendkivüii ®s®i®khes Véradók mindig készenlétiben Üesn a kaszáméiért teszik Alig kezdődött el az év, máris véradók érkeztek a gö­döllői vértranszfúziós állomás­ra. A Mechanikai Művek dol­gozói ők 29-en, a gyár készen­léti véradóbrigádjának tagjai. Hívták őket. Szükség volt a segítségükre, miért a karácso­nyi és újévi ünnepek alatt bizony megcsappant a kórhá­zak vértartaléka, s a gyógyí­táshoz, a biztonságos gyógyí­táshoz nélkülözhetetlen az ele­gendő vér és vérkészítmény. Negyven műtéthez A gyár Vöröskereszt-szerve­zetének véradást szervező tit­kára. Göndör Józsefnó: — Most nem jött el az egész készenléti brigád, a többségük alig három hónapja adott vért utoljára. Akik itt vannak, azokra viszont mindig számít­hatnak. Egyikük, Kupi István marós. Tapasztalt véradó. Kér­dezze inkább őt, vagy Reme- nyik Sándort, a szerszámmű­helyből. Kupi István: — 1956-ban kezdtem. Azóta 42-szer adtam vért térítés nélkül, s térítésért — alkal­manként 200 forint a kalória­pénz összege — száznál is többször. Itt Gödöllőn min­dig ingyen adom. A főváros­ba, az Országos Véradó Szol­gálathoz, ahol térítést is ka­pok, táviratilag hívnak, fő­ként akkor, ha szívműtétek­hez kell sürgősen a segítség. Ritka a vércsoportom, Rh-ne- gatív és A-s. Egy-egy műtét­hez néha 50—60 embert is mozgósítanak. Nem, nem tudom, hány embert mentettek meg a vé­remmel — neveti el magát. — Az biztos, hogy harminc­negyven súlyos műtéthez hív­tak. Köszönetét csak a Vörös- kereszttől kaotam, különös sem tartozik a betegre, hogy kinek a vére kerül az ereibe. Nekem jót tett — Nem fáj a tűszúrás, szí­vesen adok, inkább, minthogy kapjak. Szerencsére erre ed­dig nem került sor, a család­ban sem. Remenyik Sándor: — Most 39. alkalommal szúrnak meg, itt Gödöllőn, de én is adok vért térítésért Bu­dapesten. Száznál több a heg a vénámon. Huszonhárom éve kezdtem. Eddig négy ízben riasztottak, hogy sürgősen utazzam ide. A mostani is rendkívüli véradásnak számít, bár előrelátható volt, hogy szükség lesz rá, ezért már karácsony előtt értesítettek. Tán abbahagyni sem tud­nám. Nekem jót tett, hogy véradó lettem. Hatvan kilót nyomtam, nagyon sovány vol­tam, amikor az orvos taná­csára először jelentkeztem, ma megfelelő a súlyom, s ösz- szehasonlíthatatlanul egészsé­gesebbnek érzem magam. — Nem, nem a köszönetért teszem. Eddig csak egyszer kaptam levelet egy nőtől, aki a szívműtét sikerét részint ne­kem tulajdonította. Nem ta­gadom, jólesett az a pár sor... Igen, a készenléti véradó­brigád tagjait mindig akkor hívják, amikor gyors segítség kell. Egy kis történetem — A felszabadulás előtt rendszerint a beteg hozzátar­tozói, a közelben elérhető nő­vér, orvos adták a vért. Egyé­ni akciók voltak ezek, bár a kórházak vezettek listát a véradókról — kezdi a vissza­tekintést dr. Kalász László, a gödöllői vértranszfúziós álló- i más orvosa. — Ha idegen j véradó segíthetett csak, ak­kor a beteg rokonainak kel­lett őt felkeresni, felkérni, ki­fizetni. A szervezett véradás ha­zánkban 1949-ben kezdődött, de kevesen jelentkeztek, hogy térítésért segítsenek, néhá- nyan pedig — ahogy az ör- kény-novellából az olvasók bizonyára ismerik -— sportot i I űztek a véradásból, pénzkere- I seti forrásnak tekintették. — A térítésmentes véradást 1959-ben kezdték el hazánk­ban, s ma Pest megyében ki­zárólag olyan emberektől ve­szünk vért. akik ezt a segítsé­get humánumból adják, nem pénzért. Ide kívánkozik két szám, tavaly 50 ezernél töb­ben adtak, mintegy 12 ezer liter vért Pest megyében. Ezt nemcsak a megye, hanem a főváros kórházai is kapják. A vér egy része közvetlen átöm- lesztésre szolgál, a többiből különböző készítményeket — például gamma globulint, vö- rösvérsejt koncentrátumot állítanak elő. De ha sürgősen nagyobb mennyiségű és azo­nos vércsoporthoz tartozó vér­re van szükség, csak a ké­szenléti brigádok jöhetnek szóba. Péter Imre véradószervező: Pest megyei — 1971-ben kezdtünk ké­szenléti véradókat szervezni. Ma a megyében 2300 ember tagja a brigádoknak, amelyek­ben különböző Rh-faktorú és vércsoportú donorok vannak. Ezek a brigádok olyan esetek­ben segítenek, mint a mai. De 12 húsz-húsz tagú brigád is van már a megyében, ame­lyeknek tagjai azonos vérűek. A gombamérgezéseknél, mű­téteknél, baleseteknél mindig őket mozgósítjuk. V. G. P. Megvalósul a párthatározat Elismeréssel szólt a közművelődés eredményeiről a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Dr. Mondok Pálnak, a Pest megyei Tanács elnökének elnökletével tegnap ülést tartott a tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás napirendjén az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1974. évi közművelődési határozata tanácsi feladatainak végrehajtása szerepelt. Jóváhagyta a testület a vb-titkár idei törvényességi vizsgálati tervét, valamint a tanácsi munka korszerűsítésének tavalyi eredményeiről és idei feladatairól készült előterjesztést. Az egyéb ügyek között tájékoztató jelentést hallgatott meg a vb a testnevelés és sport helyzetéről szóló 1975-ös tanácsülési határozat időarányos végrehajtásáról, vége­zetül személyi ügyekben döntött. (A továbbiakban a közművelődéssel kapcsolatos na­pirendről adunk részletesebb tájékoztatást.) Hatékonyabb irányítás Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata nyo­mán a Pest megyei pártbizott­ság 1974. szeptember 27-i ülé­sén tárgyalta meg o Pest me­gyei közművelődés helyzetét és feladatait. A megyei párt­szerv határozata alapján a Pest megyei Tanács feladat­tervet hagyott jóvá, melynek végrehajtásáról készült jelen­tést tárgyalta meg tegnapi ülésén a tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztés többi között rámutatott, hogy az elmúlt' öt év munkájának legfontosabb eredménye az a jelentős szemléleti változás, mely a művelődés társadalmi, politikai szerepének megítélé­sében alakult ki. Ez új szelle­mi és anyagi erőket szabadí­tott fel a közművelődés fej­lesztésében. Az eredmények egyik lé­nyeges forrása a közművelődé­si munka állami irányításá­nak erősödése. A tanácsok testületi ülésein e témák je­lentőségüknek megfelelő gya­korisággal és tartalmi diffe­renciáltsággal kerülnek napi­rendre. Amint a Kulturális Minisztérium félügyeleti vizs­gálata is megállapította, e ta­nácskozásokon a megvitatott előterjesztések színvonala megfelelő, a határozatok konkrétak és érdemiek. A megyei felügyelet fokozottabb érvényesülését nehezíti vi­szont, hogy nem kielégítő a járási hivatalok koordináló szerepe, a községi tanácsok többsége pedig még nem kel­lően felkészült a közművelő­dés irányítására. E tekintetben változó a színvonal a városok­ban is. Sok segítséget nyújt a tanácsi szerveknek a közmű­velődés feladatainak összehan­golásában a megyei tanács közművelődési bizottsága. Ugyanakkor a szakfelügyeleti rendszer ma is súlyos gondok­kal küzd a megye kiterjedt településhálózata s az intéz­mények nagy száma miatt. A megyei, járási, városi intéz­mények szakmai-módszertani irányító tevékenysége foko­zatosan fejlődik, egyre haté­konyabb területi kisugárzó hatásuk. A tartalmi munka gazdagodását szolgálják a mű­velődési otthonok tavaly megalakult társadalmi vezető­ségei. Javultak a közművelő­dési intézmények személyi feltételei, de a szakképzettség tekintetében csekély az előre­lépés. A fejlődést gátló gondok ellenére a szellemi és az anya­gi erők célszerű, összehangolt Már a tavaszra készülnek T5K OHp *1 w§\ v \- f Sk» 6* Lé Zl s «írt* ■ * ! • * * f > felhasználásával jelentős ered­mények születtek. Megnyilvá­nulnak ezek az intézmény- hálózat gyarapodásában, a közművelődési akciók tartalmi gazdagodásában, Pest megye kulturális hagyományokra épülő tájegységi közművelődé­si koncepciójának kiteljesedé­sében egyaránt. Több éves tervszerű munka eredményeként létrejöttek pél­dául a közoktatás és a köz- művelődés olyan állandó érintkezési pontjai, melyek se­gítségével ezek az intézmé­nyek mind hatékonyabban egészítik ki egymást. Egyre több településen valósul meg az oktatási évre vonatkozó együttműködési munkaterv. Sikeresek a vizsgaelőkészítő tanfolyamok, múzeumi, könyv­tári órák, az oktatáshoz kap­csolódó filmakciók. Fenntartás — közösen Országosan is kiemelkedő Pest megyében a művelődési intézmények közös fenntartá­sa. Jelenleg 87 művelődési ház rendelkezik hivatalos támoga­tóval. De emellett számos üzem, szövetkezet járul hozzá anyagilag is a községek köz- művelődésének gyarapításá­hoz. Az elmúlt esztendőkben ez az összeg meghaladta az évi 8 millió forintot. Erre ala­pozva kívánják kiterjeszteni a könyvtárakra is a közös fenn­tartást a VI. ötéves tervben. A tervidőszakban 11 műve­lődési ház, klubkönyvtár és ifjúsági ház nyitotta meg ka­puit, 40 községi könyvtárat korszerűsítettek. Továbbra is kedvezőtlen azonban a Dél- Pest megyei intézmény-ellá­tottság. Épül a százhalombat­tai és a gödöllői művelődési központ, Vácott, Budakeszin, Érden és Gödöllőn új, illetve megszépült városi könyvtárak nyílnak. A jelentős fejleszté­sek ellenére a művelődési ott­honok és klubkönyvtárak csaknem kétharmada nem rendelkezik megfelelő épület­tel és a színvonalas működés­hez szükséges anyagi ellátott­sággal. A könyvtárak alapte­rülete lényegesen kisebb, mint az országos átlag. Látogatott múzeumok A közművelődés legdinami­kusabban fejlődő területe a múzeumi tevékenység. Pest megye múzeumaiban értékes állandó kiállítások, igényes időszaki bemutatók sorozata fogadja a látogatók tízezreit. Égető viszont a ceglédi mú­zeum felújítása, a központi intézmény raktározási és mű­helygondjainak megoldása, va­lamint a váci múzeum építése. A könyvtárak helyzetét elemző és fejlesztési felada­tait meghatározó megyei párt- határozat nyomán megerősö­dött az a törekvés, hogy terü­letileg egységes legyen a könyvtári ellátás. Az országos ütemnél fokozottabb a műkö­dési feltételek javulása, a főbb mutatókat tekintve azonban még mindig nagy a lemaradás. A könyvállomány növekedésé­vel nem áll arányban az ol­vasók számának gyarapodása, viszont az új szolgáltatások, i sokszínű rendezvények je- entős szerepet játszanak a akosság olvasóvá nevelésében i komplex közművelődési fel- idatok ellátásában. A művelődési otthonok kő­iül az újonnan létesültek, így a szentendrei, a váci és az ér­it munkája fejlődött a leg­szembetűnőbben. A gazdag hangverseny-, színház- és tár- latprogran mellett a kiscso­portos foglalkozások sokszínű választékát nyújtják a műve­lődni vágyóknak. A Pest megyei Levéltár a nagykőrösi és váci osztályok kialakulásával egyre inkább bekapcsolódik a közművelő­désbe. Segíti a helytörténeti kutatásokat a krónikaíró moz­galmat, a nagyközönség szá­mára is hozzáférhetővé, meg­ismerhetővé teszi a régi korok írott emlékeit. A Hazafias Népfront megyei bizottságá­val közösen évente helytörté­neti és krónikaírói pályázatot hirdet s az így készült dolgo­zatok is bővítik a levéltár forrásanyagát. Alapvető fontosságúak a közművelődésben a filmszín­házak. A megyében átlagosan négy millióan járnak egy év­ben moziba és mintegy két­száz film közül választhatnak. A városokban és a járási székhelyeken a korábbinál több az előadás s emelkedett az úgynevezett kihelyezett ve­títésen száma is a peremkerü­leteken és a tanyámon. A me­gyei moziüzemi vállalat jó együttműködést alakított ki az oktatási intézményekkel. Tovább erősödött a megyé­ben a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat társadalmi és mozgalmi jellege. Dunake­szin, Gyomron, Monoron, la­kóhelyi, munkahelyi csoportok alakultak. Az értelmiség mind több képviselőjének bevonásá­val a politikai és szakmai is­meretterjesztés eredményesen gyarapítja a lakosság művelt­ségét. Határon túl is Pest megye művészeti éle­ténem legKiemelKedóob terüle­te a képzőművészét. A megye es az országhatáron túl is el­ismert grafikusok, festők, szoorászoK, iparművészek al­kotnak elsősoroan Szentend­rén és Vácott, de a megye más városaiban, községeioen is. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének Te­rületi Szervezete 19lö óta fog­ja össze a megyében élő tag­jait. A szakmai tevékenysé­gen kívül közművelődési fel­adatokat is vállalnak. Színházi előadások rendezé­sére a megyében négy műve­lődési központ alkalmas. Köz­kedveltek, rendszeresek a be­mutatók Vácott és Szentend­rén, Nagykőrösön és a Csepel Autógyároan alkalomszerűen rendeznek előadásokat. Tíi éve örvend nagy népszerűség­nek a megye nyári színháza, a Szentendrei Teátrum. Pest megye zenei életének meghatározó tényezője a ki­terjedt zeneiskolai hálózat, melynek eredményei országo­san is ismertek. A nagy múlttal rendelkező kórusmozgalom is egyenletesen fejlődik. A me­gye húsz településén rendez­nek rendszeresen ifjúsági és felnőttkoncerteket. A végrehajtó bizottság mindezek alapján elismeréssel szólt a közművelődés ered­ményeiről, a gondok megoldá­sát célzó törekvésekről. Ügy határozott, hogy a tanács mű­velődésügyi osztálya idén jú­nius 30-ig készítsen középtávú megyei feladattervet, mely­nek végrehajtása biztosítja az eredmények megőrzését és to­vábbfejlesztését Döntések személyi ügyekben A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén személyi kér­désekben is döntött. A Pest megyei Műanyagipari Válla­latnak és a Pest megyei Ve­gyi és Divatcikkipari Válla­latnak — a tanácsi üparban elfoglalt helyére, szerepére fontos feladataira való tekin­tettel — a nehézipari, illetve a könnyűipari miniszter egyetértését adta ahhoz hogy igazgatóik a vezérigazgatói címet használhassák. A tes­tület úgy határozott, hogy a két vállalat igazgatójának idén január 1-től engedélyezi a ve­zérigazgatói cím használatát. Ugyancsak a tegnapi ülésen erősítette meg a végrehajtó bizottság Papp Istvánnak, a Megyei Tanács Beruházási Vállalata igazgatójának kine­vezését. M. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom