Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

%Mitm 4 1980. JANUÄR 9., SZERDA Pedagógusok vezetik Hagyományok gyűjtése Az iskola és a takarékosság ELSŐDLEGES: AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA Nagy Vállalkozásba kezdett Zalaegerszeg 18 városkörnyé­ki településének ifjúsága. Le­véltárosok és muzeológusok irányításával feldolgozzák a városkörnyéki települések tör. tónelmi múltját, hagyomá­nyait, népszokásait, össze­gyűjtik, „leltározzák” a népi, kultúra emlékeit A gyűjtést és a kutatómunka nagyobb részét, pedagógusokkal az élen, az általános iskolák fel- sőtagjozatos diákjai végzik el. A. jelenlegi téli iskolai szün­időt iis erre használták fel. Országunkban a takarékos­ság, meglevő értékeink gazda­ságos felhasználása napjaink­ban az elsődleges feladatok közé lépett elő. Az ésszerű gaz­dálkodás társadalmi életünk minden területén kiemelt fon­tosságú. Indokolt, hogy az is­kolai nevelés-oktatás kereté­ben is megvizsgáljuk, hol, mi­lyen területen tudunk még eredményesebben dolgozni an­nak érdekében, hogy a gazda­ságosságot, a takarékosságot, munkánk hatékonyságának megőrzése és fejlesztése mel­lett, jobban érvényesítsük. Meg kell vizsgálnunk, hogy RÁDIÓFIGYELŐ AZ ŰJ MATEMATIKA­OKTATÁSRÓL beszélgetett a rádióban Kozma Tamás Ve- kerdi Tamás pszichológussal, és Varga Tamással a Játék a rhatematikával című nagysi­kerű könyv szerzőjével (va­sárnap, Petőfi, 20.38). Köztudott, hogy a matema­tika, vagy ahogy régen az ál­talános iskolában nevezték, a számtan mindig is a legnehe­zebben megemészthető tan­tárgyak közé tartozott. A diá­kok gyakran úgy tekintettek siá, mint a felnőttek által kitalált, agyafúrt kínzóesz­közre. Ugyanakkor ez azt is jelentette, hogy a nagy több­ség számára az iskolai évek alatt mindvégig megközelít­hetetlen és megérthetetlen maradt a matematika tudo­mánya, mely iránt legfeljebb tételemmel vegyes tisztelettel viseltettek. Ez a helyzet az elmúlt év-~ tizedek során alig változott, noha az utóbbi időkben a matematika szerepe, alkal­mazása egyre fontosabbá vált az élet minden területén. ' Nem volt véletlen tehát, hogy néhány évvel ezelőtt egy szakemberekből álló munkaközösség — miután felülvizsgálta a hagyományos matematika-oktatást, illetve a tananyagot — az előzőekhez képest gyökeresen új szemlé­letén alapuló reformjavas- latot dolgozott ki. Ezt az új típusú matematika-oktatást azóta már minden iskolában bevezették. A reform-tananyag újdonsá­ga legfőképpen abban áll, hogy a számtan-központú ok­tatás helyébe a modem ma­tematika különböző ágainak (pl. halmazelmélet, valószínű­ség-számítás) oktatása lépett. Itt azonban nem csupán te­matikai korszerűsítésről van szó, hanem arról is, hogy az új oktatás a korábbinál sok­kal ésszerűbb és mélyebb ma­tematikai szemlélet kialakítá­sát teszi lehetővé. A mintegy húszperces mű­sorban igen termékeny és hasznos beszélgetést folytat­tak a résztvevők az új mate­matika-oktatás bevezetésével kapcsolatban felvetődött pe­dagógiai és pszichológiai prob­lémákról. Mint jellemző érde­kességet emelték ki azt a tapasztalatot, hogy az új tan­anyag a gyerekeknek sokkal kevesebb gondot okoz, mint a tanáraiknak vagy a gyerme­küket korrepetálni kívánó szülőknek. A FELNŐTTKOR HATA­RÁN címmel az ifjúság köz­életi problémáiról hallhattunk beszélgetést (Petőfi, 20.33). A műsorban a szerkesztő, Zeley Lászlón kívül Erdős Endre újságíró, Kéri Elemér filozófus és Schiffer Péter szociológus vett részt. A beszélgetés központi té­mája az, hogy az utóbbi év­tizedben az ifjúság társadal­mi aktivitása jelentős mér­tékben csökkent. Erre utalt a műsor elején elhangzott riport is, melyben néhány fiatal a mozgalmi munka és a társadalmi meg­mozdulások formális voltáról panaszkodott. A beszélgetők e kétségkí­vül negatív társadalmi jelen­ség konkrét — s ezt erősen hangsúlyozták — szociális, po­litikai és szervezeti okait igye­keztek feltárni. A problémának ez a konk­rét elemzése azonban úgy vélem, vágyálom maradt csu­pán. Sőt ellenkezőleg: a mű­sor megmaradt az általános­ságok ártalmatlan, senkit sem érintő szintjén. Elvont óha­jokon, bölcs összegezéseken, ezerszer hallott frázisokon és kazuisztikus fejtegetéseken kí­vül mást nemigen hallhat­tunk. A műsor mentségéül szol­gál, hogy egy új sorozat nyi­tó darabja volt. Így hát te­kintsük csupán rosszul sike­rült kísérletnek. Péter László a pedagógusok mit tehet­nek ezért, és fel kell tár­nunk azokat a módszereket, amelyekkel tudatosabban ne­velhetjük a tanulókat a taka­rékosabb életmód kialakítá­sára, szellemi, testi energiá­juk ésszerű, jó hasznosítására, meglevő értékeink védelmére, megóvására, felszereléseink, eszközkészleteink gazdaságo­sabb és tervszerűbb felhasz­nálására. Gazdaságosabb életmódra nevelni Elemeznünk kell, hogy is­kolai gazdálkodásunkban mi­ként tudunk jobban élni a meglevő anyagi eszközökkel, miként tudjuk eredményeseb­ben biztosítani a működéshez szükséges feltetéleleket az adott költségvetési keretből. Meg kell állapítanunk, hogy iskoláink meglevő eszközkész­letét milyen hatékonysággal, eredményességgel használhat­juk fel a tantervi követelmé­nyek eredményes megvalósítá­sához. Felül kell vizsgálnunk, milyen lehetőségek vannak szemléltető és kísérleti eszkö­zeink, a különböző audio­vizuális készülékek rendszeres karbantartására, hogy elke­rülhessük az idő előtt meghi­básodásokat? Hasznosítsuk a pedagógus energiáját Elemeznünk kell azt is, mi­lyen mértékben hasznosítjuk a pedagógus energiáját a nevelő­oktató munkában? Hogyan alakult az iskolában a helyet­tesítések száma, mennyi az elkerülhetetlenül indokolt he­lyettesítés? Hol lehet és kell szigorítani, hogy a pedagógu­sok elsődleges feladatuknak, a nevelésnek, oktatásnak még jobban, még eredményesebben eleget tudjanak tenni? Ezzel összefüggésben, hol szükséges javítani a bérgaz­dálkodást? Hogyan lehet a bérmegtakarításokat a kiemel­kedő pedagógusi munka jobb anyagi megbecsülésére fel­használni? Elemeznünk kell, hogy mi­lyen eredmények, gondok van­nak tanítványainknál a he­lyes gazdálkodásra nevelés te­rén? A szülői ház, a szülők mennyire segítik takarékos- sági törekvéseiket? Mit kell tennünk a szülőkkel folytatott beszélgetéseken, a családláto­gatások során, hogy vissza­szoríthassuk a helyenként ta­pasztalható negatív - tenden­ciákat? Egyéni és köztulajdon Nyilvánvaló az összefüggés: ha egy tanuló nem kíméli a sajátját, akkor a közös tulaj­don óvásában sem jeleskedik; aki önmagát nem képes fe­gyelmezni, az a közösség fe­gyelmezett munkájában sem tud megfelelően részt venni. Tehát mérjük fel, milyen ta­pasztalataink vannak tanu­lóinknál, hogyan vigyáznak tankönyveikre, felszereléseik­re? Mennyire kímélik tan­eszközeiket? A takarékossággal függ ösz- sze az is, hogy a tanításra fordított időt milyen gazdasá­gosan tudjuk felhasználni a tantervi célkitűzések valóra váltásában. Tanulóink fegyel­mezett, aktív magatartásukkal, tevékenységükkel milyen mér­tékben segítik vagy akadá­lyozzák az eredményesebb munkát, a tanítási idő jobb kihasználását? A társadalom termelőmun­kájának eredménye a szocia­lista köztulajdon. Megbecsülé­se a közösség érdekeinek és értékeinek védelmét jelenti. Az iskola berendezése, felsze­relése is köztulajdon; rend- bentartása, védelme köteles­ségünk. Tóth Tivadar, megyei általános felügyelő, Fest megyei Tanács vb művelődési osztálya Helységek krónikásai Az óév utolsó eseményeit is megörökítették a baranyai krónikaírók, s ezzel immár a nyolcadik évkönyvet zárták le a falvakban és a városok­ban. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának határoza­ta alapján 1972 óta minden településen krónikát vezetnek a fontosabb történésekről és változásokról. A baranyai Ano- nymusok — száz meg száz névtelen jegyző — naplósze- rűen rögzíti a természeti, gaz­dasági, társadalmi, politikai és egyéb eseményeket Országosan is egyedülálló kezdeményezés ez. Baranyá­ban valósult meg ugyanis először a helytörténetírás szervezett, egységes és átfogó mozgalma, amely az egész megyére kiterjed. A terület nemzetiségi jellegének megfe­lelően számos kétnyelvű falu­ban a magyar mellett német, illetve szerb-horvát nyelven is vezetik a feljegyzéseket, vagy készítik él az évkönyv összefoglalóját. A krónika gazdája a helyi tanács, szak­mai irányítója pedig a megyei levéltár. k SZUPERCIRKUSZ Kellemes este a Városligetben Alomvilag a porond és a ku­pola. A néző láthatja mind­azt, amire sohasem volna ké­pes, de amit olyan jó volna megpróbálni. Gyermek- és fel- iiőttáilom: erősnek, ügyesnek lenni, bátran repülni a trapé­zok között, rövid vezénysza­vakkal oroszlánokat szelídíte­ni. Mindezt csak nagyon-na- gyon kevesen tehetik meg. A cirkuszban azonban szemünk előtt játszódik le az egész, alig karnyújtásnyira tőlünk, palijuk a légtornász meg­könnyebbült sóhajtását, az Idomár biztató szavait a sike­res attrakció után. Valahogy iözünk van mindahhoz, ami a nanézsban történik. A Fővárosi Nagycirkusz leg­utóbbi bemutatója a Szuper- cirkusz címet viseli. A város­ligeti intézmény vezetői önma­guknak állították a szokásos­nál magasabbra a mércét, hi­szen a fenti cím alatt csak olyan látványosság szerepel­het, amelynek ritkasága és gyakorlati megoldása a legma­gasabb minősítésre jogosult. Mindenből a legjobbat ígérték a műsor szerkesztői, s már az elején szögezzük le: csalódást nem okoztak. Ez még akkor is igaz, ha tulajdonképpen iga­zán különös, még soha nem lá­tott produkcióban nincs is ré­sze a közönségnek. A Szupercirkusz lényegében mechanikusan követte a ma­gyaros hagyományokat, leg­alábbis, ami az egyes műfajo­kat illeti. A Nagycirkusz igaz­gatósága hűséges akart ma­radni negyedszázados múltjá­hoz és továbbra is csak azokat a produkciókat engedi a ma- nézsba, amelyek már eddig is különösebb kockázat nélkül hoztak sikert. , Susanne és Fudi zsonglőr- számával kezdődik a parádé. A Jászai-díjas. páros lényegé­ben a már mindenki által sok­szor látott megoldásokat al­kalmazza, legföljebb virtuó- zabbak az átlagosnál. A szám varázsát Fudi, a páros férfi­tagja biztosítja, szemmel lát­hatóan önmaga is élvezi saját mutatványát, s ez még felsza­badultabbá teszi. Kevésbé lopja be magát a közönség szí­vébe az NSZK-ból érkezett Barbara Mascott, aki orosz agaraival túlságosan is hosz- szúnak tűnő számot mutat be, mert semmi különöset nem tudnak — legalábbis a szuper­ígéret mellett — a kutyái. A kupolában viszont a 3 Simet teljesítménye elkápráz­tat mindenkit. Hagyományos produkció ellenére bőségesen tartalmaz új elemeket. Külö­nösen izgalmas megoldás a legifjabb Simet gólyalábas sé- tálása a drótkötélen. Legalább ennyire szupernek tekinthet­jük a Frediani fivérek pro­dukcióját, akik fergeteges lendülettel, kitűnő humorral oldanak meg néha olyan mu­tatványokat, amelyekről első percben azt hinné az ember, hogy ennél mi sem egysze­rűbb. De olyan mértékig fel­gyorsul minden mozdulat, a három testvér mozgása any- nyira összecsiszolt, hogy éppen ettől válik kiemelkedően érté­kessé. Hárman vannak a Bo- gino’s csoport tagjai is, akik az előbbiekkel együtt Rómából rándultak át Budapestre. Bo- gino’s-ék a zsebkerékpártól a rúddal kombinált egykerekű alkotmányig minden elképzel­hető szerkezettel gurultak, pörögtek, s ennek láttán is­mét zúgott a taps a lelátókon. Legszívesebben azt írnánk, hogy hiányzott a bohóc a mű­sorból, csakhogy ez így nem igaz. Szerepeltek ugyanis a nevettetés bajnokai, de a Franconi’s csoport produkciói porosak, s a magyar humor­hoz szellemtelenek voltak. S az is nagy kár, hogy a mű­sornak hasonlóan gyenge pontja volt a csimpánzrevü. Komlós Sándornak és kilenc oroszlánjának a bátorságot, erőt, s az állatokhoz értő kon­centrálást sugárzó produkció­ját akár tucatszor is szívesen nézné végig mindenki. További három szuper­számmal folytatódik az elő­adás. Elsőnek Racket—Jacket —Tony — és egy ló, amelynek (akinek) humora van... lé­pett a manézsba, majd a 2 Nereus, a kézegyensúlyozás mesterei és a 4 Tihany légtor- nászcsoport szerepelt lélegzet­elállító ügyességgel. Kevésbé volt sikeres a 8 Marosi ugró­deszka-akrobata csoport mu­tatványa. Ki tudja? Tán a néző kriti­kai érzéke sem borzolódna fel a műsor végére, ha nem szu­pervárakozással váltott volna jegyet. Mert a csak módjával említett hibák ellenére is kel­lemes estét tölthetünk a Szu­percirkusz előadásán. Kriszt György ZENEI PANORÁMA Tovább erősödött a megye kórusmozgalma MEGVONTÁK A MÓLT ESZTENDŐ MÉRLEGÉT Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Kórusok Országos Ta­nácsa, melynek legfőbb fel­adata az, hogy segítse az amatőr zenei mozgalom fej­lődését. A Pest megyei KÖTA 1971. április 29-én alakult meg, az országban az elsők között. Tagjai: az állami, a társadalmi és a kárusfemntaír- tó szervek megyei képviselői, továbbá a legkiválóbb ének­karok karnagyai, a pávakörök vezetői. A szervezet kétéven­ként tart közgyűlést, s a köz­beeső években elnökségi ta­nácskozást. Erre az elmúlt hét pénte­kén került sor. Kovács Lajos karnagy, a KÓTA Pest me­gyei főtitkára adott áttekin­tést a megye kórusainak, életéről, s a kórusmozgalom helyzetéről. Majdnem száz Amint elmondotta: Pest me­gyében 36 felnőtt énekkar, 45 pávakor, népdalkor, népi hang­szeres csoport és 10—15 ze­nekar, hangszeres kamara- együttes működik. A KÓTA- szervezetének megalakulása előtt, 3—4 együttestől el­tekintve, elszigetelten dol­goztak az amatőr csopor­tok. Kevés országos vagy me­gyei akció volt, amely igé­nyesebb követelményeivel na­gyobb feladatok megoldására serkentette volna az együtte­seket. Az új szervezet azon­ban hamarosan megfelelő ta­nácsadással, kezdeményezé­sekkel, javaslatokkal, bírála­tokkal, az akadályozó mozza­natok feltárásával közösségi irányítású mozgalmat terem­tett. Ütőképes gárda A KÓTA megyei vezetésé­ben kialakult egy ütőképes gárda, amelynek tagjai kö­zösségi tevékenységűk és eredményeik alapján kerültek posztjukra. A szervezet leg­főbb ereje abban rejlik, hogy a kórusmozgalmat és szerve­zetet irányító karnagyok a maguk környezetében, sőt azon túl is, fáradhatalanul te­vékenykednek. Segíti a moz­galmat a Pest megyei zenei szakbizottság munkája, amely a legkiválóbb karnagyok ta­pasztalataira épül. Igen fon­tos a Pest megyei pedagógus továbbképző kabinettel való együttműködés is. Ennek ve­zető felügyelője Szentey Ma­rianne. Gyümölcsöző a kap­csolat a zeneiskolákkal és a művelődési házakkal is. Igen jó az együttműködés a Hazafias Népfront, a Pest megyei Tanács vb művelődési osztálya, a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a MÉSZÖV, a KI- SZÖV megyei szervezete és a kórusfenntartó helyi szervek és a kórusmozgalom között. Elsősorban e szervek bizto­sítják az anyagi alapokat. Minősített kórusok Az elmúlt években igen sok kiváló eredmény szüle­tett. Az első országos minősí­tés alkalmával — 1964-ben — mindössze 6 Pest megyei kó­rus kapott minősítést. Leg­utóbb ennek több mint négy­szerese. Fokozatosan maga­sabb kategóriába jutott vala- menyi kórus. Jelentős ré­szük két-három fokozattal is magasabbra. A Vándor Sán­dor munkásénekkari szemlén és fesztiválon 1978—79-ben 23 kórus szerepelt megyénkből. Az utóbbi 10 évben alakult vagy újjáalakult 14 kórus, 3 sízakmunkásképzőbeli és 2 if­júmunkás énekkar. A pávakörök is kitűnő mi­nősítést szereznek, gyakran szerepelnek helyi ünnepsége­ken és egyre szaporodnak a népdalköri találkozók. Számos Pest megyei kórus és pávakör szerepelt külföl­dön is sikerrel. A KISZ-kor- osztály mindig jelentős szám­ban vesz részt a diáknapo­kon. Legutóbb 7 kamarakóirus 10 énekkar lépett fel azokon, de jelentős számban szerepel­tek népdal énekesek és hang­szeresek is. Az általános is­kolai úttorcikórusok nagy ré­sze kiemelkedően tevékenyke. dik, saáp eredményeket ér el. Rendszeres fellépések Rendszeresen szerepelnek egyébként Pest megye legjobb kórusai és pávakörei a Nem­zeti Galériában, a Történeti Múzeumban és a Munkás- mozgalmi Múzeumban. Tizen­négy énekkar szerepel a rá­dió Kóruspódium sorozatá­ban, több pávakörünk felvé­telei hallhatók a műsorokban. Közöttük találkoizihatunk nem­zetiségi csoportjainkkal is. Sajátos, Pest megyében ha­gyományos munkásmozgalmi akció a Gödi Fészekben ren­dezett találkozó. Igen jelen­tős a dalosok közreműködé­se a helyi családi és társadal­mi ünnepségeken. A kiragadott eredmények mellett a főtitkár a tenniva­lókról is beszélt. Elmondta, hogy még akadnak olyan nagyközségek, ahol nincs fel- nőtténekkar, s néhol a mos­tohább körülmények . is gyen­gítik a kórusmunka eredmé­nyes fejlődését. Az utánpótlás gondjai A Pest megyei KÓTA szer­vezetének, de az országos kó­rusmozgalomnak is legfőbb gondja az utánpótlás kérdése. Főleg a férfi munkásénekka­rok utánpótlásának ügye. Bár azok aktívak, jó eredménnyel dolgoznak, fiatalokat ritkán tudnak magukhoz vonzani. Igen fontos ezért, hogy a szakmunkásképző intézetekben és kollégiumaikban ifjúmun­kás kórusok szerveződjenek így pótolható ugyanis a mű­vészeti nevelés, az éneklés ok­tatásának hiánya. Kovács Lajos megállapí­totta: a kórusmozgalom erő­södött, szélesedett, nagyobb erkölcsi és anyagi támogatás­ra lelt. Az állami és társa­dalmi szervek, a kórusfenn­tartók pedig kulturális fel­adataik végrehajtásáho>z szer­vező és tartalmi irányító se­gítséget kaptak a KŐTÁ-tól. Az említett ülésen hozzá­szólt dr. Novák István, a Pest ^negyei Tanács művelő­dési osztályának vezetője, kö­szönetét mondva a karna­gyoknak és más közéleti sze­mélyiségeknek a KÓTA-nak nyújtott áldozatkész munká­jukért. Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának főtitká­ra szintén elismeréssel szólt Pest megye kórusmozgalmá- nak fejlődéséről, a kamazvok és a szervezet munkáiéról. Pintér Emőke MODERN KÖNYVTÁR Újjáéledő műemlékek Eredeti formájukat kapják vissza a Tisza II vízlépcső körzetéhez tartozó Kunhegyes műemlékei. A több mint 150 éves klasszicista stílusban épült református templom helyreállítása hamarosan be­fejeződik; jelenleg már a homlokzatát renoválják. Meg­kezdődött a XVIII. században épült barokk stílusú „sóház” felújítása is. A restauráláshoz a központi támogatás mellett a helyi ipari és mezőgazdasá­gi üzemek 400 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát aján­lottak föl. Befejezése után közművelődési központot ala­kítanak ki benne a nagyköz­ség lakóinak. Könyvtár, fono- téka, folyóirat-olvasó, úttörő, szoba kap majd helyet a régi falak között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom