Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
%Mitm 4 1980. JANUÄR 9., SZERDA Pedagógusok vezetik Hagyományok gyűjtése Az iskola és a takarékosság ELSŐDLEGES: AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA Nagy Vállalkozásba kezdett Zalaegerszeg 18 városkörnyéki településének ifjúsága. Levéltárosok és muzeológusok irányításával feldolgozzák a városkörnyéki települések tör. tónelmi múltját, hagyományait, népszokásait, összegyűjtik, „leltározzák” a népi, kultúra emlékeit A gyűjtést és a kutatómunka nagyobb részét, pedagógusokkal az élen, az általános iskolák fel- sőtagjozatos diákjai végzik el. A. jelenlegi téli iskolai szünidőt iis erre használták fel. Országunkban a takarékosság, meglevő értékeink gazdaságos felhasználása napjainkban az elsődleges feladatok közé lépett elő. Az ésszerű gazdálkodás társadalmi életünk minden területén kiemelt fontosságú. Indokolt, hogy az iskolai nevelés-oktatás keretében is megvizsgáljuk, hol, milyen területen tudunk még eredményesebben dolgozni annak érdekében, hogy a gazdaságosságot, a takarékosságot, munkánk hatékonyságának megőrzése és fejlesztése mellett, jobban érvényesítsük. Meg kell vizsgálnunk, hogy RÁDIÓFIGYELŐ AZ ŰJ MATEMATIKAOKTATÁSRÓL beszélgetett a rádióban Kozma Tamás Ve- kerdi Tamás pszichológussal, és Varga Tamással a Játék a rhatematikával című nagysikerű könyv szerzőjével (vasárnap, Petőfi, 20.38). Köztudott, hogy a matematika, vagy ahogy régen az általános iskolában nevezték, a számtan mindig is a legnehezebben megemészthető tantárgyak közé tartozott. A diákok gyakran úgy tekintettek siá, mint a felnőttek által kitalált, agyafúrt kínzóeszközre. Ugyanakkor ez azt is jelentette, hogy a nagy többség számára az iskolai évek alatt mindvégig megközelíthetetlen és megérthetetlen maradt a matematika tudománya, mely iránt legfeljebb tételemmel vegyes tisztelettel viseltettek. Ez a helyzet az elmúlt év-~ tizedek során alig változott, noha az utóbbi időkben a matematika szerepe, alkalmazása egyre fontosabbá vált az élet minden területén. ' Nem volt véletlen tehát, hogy néhány évvel ezelőtt egy szakemberekből álló munkaközösség — miután felülvizsgálta a hagyományos matematika-oktatást, illetve a tananyagot — az előzőekhez képest gyökeresen új szemléletén alapuló reformjavas- latot dolgozott ki. Ezt az új típusú matematika-oktatást azóta már minden iskolában bevezették. A reform-tananyag újdonsága legfőképpen abban áll, hogy a számtan-központú oktatás helyébe a modem matematika különböző ágainak (pl. halmazelmélet, valószínűség-számítás) oktatása lépett. Itt azonban nem csupán tematikai korszerűsítésről van szó, hanem arról is, hogy az új oktatás a korábbinál sokkal ésszerűbb és mélyebb matematikai szemlélet kialakítását teszi lehetővé. A mintegy húszperces műsorban igen termékeny és hasznos beszélgetést folytattak a résztvevők az új matematika-oktatás bevezetésével kapcsolatban felvetődött pedagógiai és pszichológiai problémákról. Mint jellemző érdekességet emelték ki azt a tapasztalatot, hogy az új tananyag a gyerekeknek sokkal kevesebb gondot okoz, mint a tanáraiknak vagy a gyermeküket korrepetálni kívánó szülőknek. A FELNŐTTKOR HATARÁN címmel az ifjúság közéleti problémáiról hallhattunk beszélgetést (Petőfi, 20.33). A műsorban a szerkesztő, Zeley Lászlón kívül Erdős Endre újságíró, Kéri Elemér filozófus és Schiffer Péter szociológus vett részt. A beszélgetés központi témája az, hogy az utóbbi évtizedben az ifjúság társadalmi aktivitása jelentős mértékben csökkent. Erre utalt a műsor elején elhangzott riport is, melyben néhány fiatal a mozgalmi munka és a társadalmi megmozdulások formális voltáról panaszkodott. A beszélgetők e kétségkívül negatív társadalmi jelenség konkrét — s ezt erősen hangsúlyozták — szociális, politikai és szervezeti okait igyekeztek feltárni. A problémának ez a konkrét elemzése azonban úgy vélem, vágyálom maradt csupán. Sőt ellenkezőleg: a műsor megmaradt az általánosságok ártalmatlan, senkit sem érintő szintjén. Elvont óhajokon, bölcs összegezéseken, ezerszer hallott frázisokon és kazuisztikus fejtegetéseken kívül mást nemigen hallhattunk. A műsor mentségéül szolgál, hogy egy új sorozat nyitó darabja volt. Így hát tekintsük csupán rosszul sikerült kísérletnek. Péter László a pedagógusok mit tehetnek ezért, és fel kell tárnunk azokat a módszereket, amelyekkel tudatosabban nevelhetjük a tanulókat a takarékosabb életmód kialakítására, szellemi, testi energiájuk ésszerű, jó hasznosítására, meglevő értékeink védelmére, megóvására, felszereléseink, eszközkészleteink gazdaságosabb és tervszerűbb felhasználására. Gazdaságosabb életmódra nevelni Elemeznünk kell, hogy iskolai gazdálkodásunkban miként tudunk jobban élni a meglevő anyagi eszközökkel, miként tudjuk eredményesebben biztosítani a működéshez szükséges feltetéleleket az adott költségvetési keretből. Meg kell állapítanunk, hogy iskoláink meglevő eszközkészletét milyen hatékonysággal, eredményességgel használhatjuk fel a tantervi követelmények eredményes megvalósításához. Felül kell vizsgálnunk, milyen lehetőségek vannak szemléltető és kísérleti eszközeink, a különböző audiovizuális készülékek rendszeres karbantartására, hogy elkerülhessük az idő előtt meghibásodásokat? Hasznosítsuk a pedagógus energiáját Elemeznünk kell azt is, milyen mértékben hasznosítjuk a pedagógus energiáját a nevelőoktató munkában? Hogyan alakult az iskolában a helyettesítések száma, mennyi az elkerülhetetlenül indokolt helyettesítés? Hol lehet és kell szigorítani, hogy a pedagógusok elsődleges feladatuknak, a nevelésnek, oktatásnak még jobban, még eredményesebben eleget tudjanak tenni? Ezzel összefüggésben, hol szükséges javítani a bérgazdálkodást? Hogyan lehet a bérmegtakarításokat a kiemelkedő pedagógusi munka jobb anyagi megbecsülésére felhasználni? Elemeznünk kell, hogy milyen eredmények, gondok vannak tanítványainknál a helyes gazdálkodásra nevelés terén? A szülői ház, a szülők mennyire segítik takarékos- sági törekvéseiket? Mit kell tennünk a szülőkkel folytatott beszélgetéseken, a családlátogatások során, hogy visszaszoríthassuk a helyenként tapasztalható negatív - tendenciákat? Egyéni és köztulajdon Nyilvánvaló az összefüggés: ha egy tanuló nem kíméli a sajátját, akkor a közös tulajdon óvásában sem jeleskedik; aki önmagát nem képes fegyelmezni, az a közösség fegyelmezett munkájában sem tud megfelelően részt venni. Tehát mérjük fel, milyen tapasztalataink vannak tanulóinknál, hogyan vigyáznak tankönyveikre, felszereléseikre? Mennyire kímélik taneszközeiket? A takarékossággal függ ösz- sze az is, hogy a tanításra fordított időt milyen gazdaságosan tudjuk felhasználni a tantervi célkitűzések valóra váltásában. Tanulóink fegyelmezett, aktív magatartásukkal, tevékenységükkel milyen mértékben segítik vagy akadályozzák az eredményesebb munkát, a tanítási idő jobb kihasználását? A társadalom termelőmunkájának eredménye a szocialista köztulajdon. Megbecsülése a közösség érdekeinek és értékeinek védelmét jelenti. Az iskola berendezése, felszerelése is köztulajdon; rend- bentartása, védelme kötelességünk. Tóth Tivadar, megyei általános felügyelő, Fest megyei Tanács vb művelődési osztálya Helységek krónikásai Az óév utolsó eseményeit is megörökítették a baranyai krónikaírók, s ezzel immár a nyolcadik évkönyvet zárták le a falvakban és a városokban. A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján 1972 óta minden településen krónikát vezetnek a fontosabb történésekről és változásokról. A baranyai Ano- nymusok — száz meg száz névtelen jegyző — naplósze- rűen rögzíti a természeti, gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb eseményeket Országosan is egyedülálló kezdeményezés ez. Baranyában valósult meg ugyanis először a helytörténetírás szervezett, egységes és átfogó mozgalma, amely az egész megyére kiterjed. A terület nemzetiségi jellegének megfelelően számos kétnyelvű faluban a magyar mellett német, illetve szerb-horvát nyelven is vezetik a feljegyzéseket, vagy készítik él az évkönyv összefoglalóját. A krónika gazdája a helyi tanács, szakmai irányítója pedig a megyei levéltár. k SZUPERCIRKUSZ Kellemes este a Városligetben Alomvilag a porond és a kupola. A néző láthatja mindazt, amire sohasem volna képes, de amit olyan jó volna megpróbálni. Gyermek- és fel- iiőttáilom: erősnek, ügyesnek lenni, bátran repülni a trapézok között, rövid vezényszavakkal oroszlánokat szelídíteni. Mindezt csak nagyon-na- gyon kevesen tehetik meg. A cirkuszban azonban szemünk előtt játszódik le az egész, alig karnyújtásnyira tőlünk, palijuk a légtornász megkönnyebbült sóhajtását, az Idomár biztató szavait a sikeres attrakció után. Valahogy iözünk van mindahhoz, ami a nanézsban történik. A Fővárosi Nagycirkusz legutóbbi bemutatója a Szuper- cirkusz címet viseli. A városligeti intézmény vezetői önmaguknak állították a szokásosnál magasabbra a mércét, hiszen a fenti cím alatt csak olyan látványosság szerepelhet, amelynek ritkasága és gyakorlati megoldása a legmagasabb minősítésre jogosult. Mindenből a legjobbat ígérték a műsor szerkesztői, s már az elején szögezzük le: csalódást nem okoztak. Ez még akkor is igaz, ha tulajdonképpen igazán különös, még soha nem látott produkcióban nincs is része a közönségnek. A Szupercirkusz lényegében mechanikusan követte a magyaros hagyományokat, legalábbis, ami az egyes műfajokat illeti. A Nagycirkusz igazgatósága hűséges akart maradni negyedszázados múltjához és továbbra is csak azokat a produkciókat engedi a ma- nézsba, amelyek már eddig is különösebb kockázat nélkül hoztak sikert. , Susanne és Fudi zsonglőr- számával kezdődik a parádé. A Jászai-díjas. páros lényegében a már mindenki által sokszor látott megoldásokat alkalmazza, legföljebb virtuó- zabbak az átlagosnál. A szám varázsát Fudi, a páros férfitagja biztosítja, szemmel láthatóan önmaga is élvezi saját mutatványát, s ez még felszabadultabbá teszi. Kevésbé lopja be magát a közönség szívébe az NSZK-ból érkezett Barbara Mascott, aki orosz agaraival túlságosan is hosz- szúnak tűnő számot mutat be, mert semmi különöset nem tudnak — legalábbis a szuperígéret mellett — a kutyái. A kupolában viszont a 3 Simet teljesítménye elkápráztat mindenkit. Hagyományos produkció ellenére bőségesen tartalmaz új elemeket. Különösen izgalmas megoldás a legifjabb Simet gólyalábas sé- tálása a drótkötélen. Legalább ennyire szupernek tekinthetjük a Frediani fivérek produkcióját, akik fergeteges lendülettel, kitűnő humorral oldanak meg néha olyan mutatványokat, amelyekről első percben azt hinné az ember, hogy ennél mi sem egyszerűbb. De olyan mértékig felgyorsul minden mozdulat, a három testvér mozgása any- nyira összecsiszolt, hogy éppen ettől válik kiemelkedően értékessé. Hárman vannak a Bo- gino’s csoport tagjai is, akik az előbbiekkel együtt Rómából rándultak át Budapestre. Bo- gino’s-ék a zsebkerékpártól a rúddal kombinált egykerekű alkotmányig minden elképzelhető szerkezettel gurultak, pörögtek, s ennek láttán ismét zúgott a taps a lelátókon. Legszívesebben azt írnánk, hogy hiányzott a bohóc a műsorból, csakhogy ez így nem igaz. Szerepeltek ugyanis a nevettetés bajnokai, de a Franconi’s csoport produkciói porosak, s a magyar humorhoz szellemtelenek voltak. S az is nagy kár, hogy a műsornak hasonlóan gyenge pontja volt a csimpánzrevü. Komlós Sándornak és kilenc oroszlánjának a bátorságot, erőt, s az állatokhoz értő koncentrálást sugárzó produkcióját akár tucatszor is szívesen nézné végig mindenki. További három szuperszámmal folytatódik az előadás. Elsőnek Racket—Jacket —Tony — és egy ló, amelynek (akinek) humora van... lépett a manézsba, majd a 2 Nereus, a kézegyensúlyozás mesterei és a 4 Tihany légtor- nászcsoport szerepelt lélegzetelállító ügyességgel. Kevésbé volt sikeres a 8 Marosi ugródeszka-akrobata csoport mutatványa. Ki tudja? Tán a néző kritikai érzéke sem borzolódna fel a műsor végére, ha nem szupervárakozással váltott volna jegyet. Mert a csak módjával említett hibák ellenére is kellemes estét tölthetünk a Szupercirkusz előadásán. Kriszt György ZENEI PANORÁMA Tovább erősödött a megye kórusmozgalma MEGVONTÁK A MÓLT ESZTENDŐ MÉRLEGÉT Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Kórusok Országos Tanácsa, melynek legfőbb feladata az, hogy segítse az amatőr zenei mozgalom fejlődését. A Pest megyei KÖTA 1971. április 29-én alakult meg, az országban az elsők között. Tagjai: az állami, a társadalmi és a kárusfemntaír- tó szervek megyei képviselői, továbbá a legkiválóbb énekkarok karnagyai, a pávakörök vezetői. A szervezet kétévenként tart közgyűlést, s a közbeeső években elnökségi tanácskozást. Erre az elmúlt hét péntekén került sor. Kovács Lajos karnagy, a KÓTA Pest megyei főtitkára adott áttekintést a megye kórusainak, életéről, s a kórusmozgalom helyzetéről. Majdnem száz Amint elmondotta: Pest megyében 36 felnőtt énekkar, 45 pávakor, népdalkor, népi hangszeres csoport és 10—15 zenekar, hangszeres kamara- együttes működik. A KÓTA- szervezetének megalakulása előtt, 3—4 együttestől eltekintve, elszigetelten dolgoztak az amatőr csoportok. Kevés országos vagy megyei akció volt, amely igényesebb követelményeivel nagyobb feladatok megoldására serkentette volna az együtteseket. Az új szervezet azonban hamarosan megfelelő tanácsadással, kezdeményezésekkel, javaslatokkal, bírálatokkal, az akadályozó mozzanatok feltárásával közösségi irányítású mozgalmat teremtett. Ütőképes gárda A KÓTA megyei vezetésében kialakult egy ütőképes gárda, amelynek tagjai közösségi tevékenységűk és eredményeik alapján kerültek posztjukra. A szervezet legfőbb ereje abban rejlik, hogy a kórusmozgalmat és szervezetet irányító karnagyok a maguk környezetében, sőt azon túl is, fáradhatalanul tevékenykednek. Segíti a mozgalmat a Pest megyei zenei szakbizottság munkája, amely a legkiválóbb karnagyok tapasztalataira épül. Igen fontos a Pest megyei pedagógus továbbképző kabinettel való együttműködés is. Ennek vezető felügyelője Szentey Marianne. Gyümölcsöző a kapcsolat a zeneiskolákkal és a művelődési házakkal is. Igen jó az együttműködés a Hazafias Népfront, a Pest megyei Tanács vb művelődési osztálya, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a MÉSZÖV, a KI- SZÖV megyei szervezete és a kórusfenntartó helyi szervek és a kórusmozgalom között. Elsősorban e szervek biztosítják az anyagi alapokat. Minősített kórusok Az elmúlt években igen sok kiváló eredmény született. Az első országos minősítés alkalmával — 1964-ben — mindössze 6 Pest megyei kórus kapott minősítést. Legutóbb ennek több mint négyszerese. Fokozatosan magasabb kategóriába jutott vala- menyi kórus. Jelentős részük két-három fokozattal is magasabbra. A Vándor Sándor munkásénekkari szemlén és fesztiválon 1978—79-ben 23 kórus szerepelt megyénkből. Az utóbbi 10 évben alakult vagy újjáalakult 14 kórus, 3 sízakmunkásképzőbeli és 2 ifjúmunkás énekkar. A pávakörök is kitűnő minősítést szereznek, gyakran szerepelnek helyi ünnepségeken és egyre szaporodnak a népdalköri találkozók. Számos Pest megyei kórus és pávakör szerepelt külföldön is sikerrel. A KISZ-kor- osztály mindig jelentős számban vesz részt a diáknapokon. Legutóbb 7 kamarakóirus 10 énekkar lépett fel azokon, de jelentős számban szerepeltek népdal énekesek és hangszeresek is. Az általános iskolai úttorcikórusok nagy része kiemelkedően tevékenyke. dik, saáp eredményeket ér el. Rendszeres fellépések Rendszeresen szerepelnek egyébként Pest megye legjobb kórusai és pávakörei a Nemzeti Galériában, a Történeti Múzeumban és a Munkás- mozgalmi Múzeumban. Tizennégy énekkar szerepel a rádió Kóruspódium sorozatában, több pávakörünk felvételei hallhatók a műsorokban. Közöttük találkoizihatunk nemzetiségi csoportjainkkal is. Sajátos, Pest megyében hagyományos munkásmozgalmi akció a Gödi Fészekben rendezett találkozó. Igen jelentős a dalosok közreműködése a helyi családi és társadalmi ünnepségeken. A kiragadott eredmények mellett a főtitkár a tennivalókról is beszélt. Elmondta, hogy még akadnak olyan nagyközségek, ahol nincs fel- nőtténekkar, s néhol a mostohább körülmények . is gyengítik a kórusmunka eredményes fejlődését. Az utánpótlás gondjai A Pest megyei KÓTA szervezetének, de az országos kórusmozgalomnak is legfőbb gondja az utánpótlás kérdése. Főleg a férfi munkásénekkarok utánpótlásának ügye. Bár azok aktívak, jó eredménnyel dolgoznak, fiatalokat ritkán tudnak magukhoz vonzani. Igen fontos ezért, hogy a szakmunkásképző intézetekben és kollégiumaikban ifjúmunkás kórusok szerveződjenek így pótolható ugyanis a művészeti nevelés, az éneklés oktatásának hiánya. Kovács Lajos megállapította: a kórusmozgalom erősödött, szélesedett, nagyobb erkölcsi és anyagi támogatásra lelt. Az állami és társadalmi szervek, a kórusfenntartók pedig kulturális feladataik végrehajtásáho>z szervező és tartalmi irányító segítséget kaptak a KŐTÁ-tól. Az említett ülésen hozzászólt dr. Novák István, a Pest ^negyei Tanács művelődési osztályának vezetője, köszönetét mondva a karnagyoknak és más közéleti személyiségeknek a KÓTA-nak nyújtott áldozatkész munkájukért. Maróti Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára szintén elismeréssel szólt Pest megye kórusmozgalmá- nak fejlődéséről, a kamazvok és a szervezet munkáiéról. Pintér Emőke MODERN KÖNYVTÁR Újjáéledő műemlékek Eredeti formájukat kapják vissza a Tisza II vízlépcső körzetéhez tartozó Kunhegyes műemlékei. A több mint 150 éves klasszicista stílusban épült református templom helyreállítása hamarosan befejeződik; jelenleg már a homlokzatát renoválják. Megkezdődött a XVIII. században épült barokk stílusú „sóház” felújítása is. A restauráláshoz a központi támogatás mellett a helyi ipari és mezőgazdasági üzemek 400 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak föl. Befejezése után közművelődési központot alakítanak ki benne a nagyközség lakóinak. Könyvtár, fono- téka, folyóirat-olvasó, úttörő, szoba kap majd helyet a régi falak között.
