Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

1980. JANUAR 9., SZERDA 3 Átfogó vizsgálat Hogyan alakulnak a fogyasztói szokások? A Magyar Nők Országos Tanácsa ismét fontos társa­dalmi s egyben családpoliti­kai kérdést tanulmányoz: ja­nuár végétől április elejéig megvizsgálja a családok fo­gyasztási szokásainak alaku­lását. Az utóbbi években a nőknek a családban betöltött helyét, szerepét, a női egyen­jogúság családon belüli érvé­nyesülését, a családok élet­módját, ellátását könnyítő szolgáltatások helyzetét vizs­gálta a nőtanács. A napokban kezdődő akciója során arról érdeklődik, hogy a családok miként gazdálkodnak, hogyan takarékoskodnak a pénzzel, az idővel, az energiával, s milyen segítséget várnak e téren az ipartól és a kereskedelemtől? Miként a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsánál elmondták, a megyei pártbizottságoknak és a Hazafias Népfront megyei bizottságainak közreműködé­sével folytatják a vizsgálatot: a helyi javaslatokat figyelem­be véve Bács megyében Kis­kunfélegyházán és Szabadszál­láson, Borsod megyében Sátor­aljaújhelyen és Szentistván községben. Somogy megyében Marcaliban, Nagyberkiben, va­lamint Csongrád megye két településén s a főváros két kerületében. A nőtanács családpolitikai munkabizottságának tagjai be­szélgetnek majd 10—15 tagú csoportokkal: különböző ko­rú és foglalkozású nőkkel és férfiakkal, háztartásbeliekkel és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamákkal. A Magyar Nők Országos Taná­csának társadalompolitikai osztálya az MNOT 100—120 tagjától levélben kér választ, néhány kérdésre. Meg kívánja ismerni többek között, hogy mit javasolnak a vásárlási, az otthoni étkezési szokások, a háztartási munkák korszerűsí­tésére, s véleményük szerint j mit tehet a társadalom a ta-1 karékos családi gazdálkodás érdekében. A válaszokat a családpoliti­kai bizottság szakemberei se­gítségével elemzi majd. Az összegezéskor hasznosítja a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem piackutató tanszékének és több intézet­nek társadalomtudományi ku­tatási eredményeit. A tapaszta­latokat, a vizsgálat tanulságait a családpolitikai munkabizott­ság, majd az MNOT elnöksé­gének ülésén vitatják meg. Az akció tapasztalatait — miként a korábbiaknál is történt — eljuttatják az országos szer­vekhez. Egészségügy Bővülő hálózat A tervek szerint 1980-ban a kórházak, fekvőbeteg-gyógyin­tézetek hálózata és befogadó­képessége 2560 ággyal bővül. Az idén befejeződik a többi között a dél-pesti, a kecske­méti, a debreceni, a szigetvá­ri, az egri, a balatonfüredi kórház, valamint az Országos Reuma és Fizikoterápiás In­tézet építése, illetve bővítése. Az Országos Mentőszolgálat gépkocsiparkja 40 új autóval bővül, s lehetőség lesz a ré­gebbi kocsik egy részének tervszerű, folyamatos cseréjé­re is. A bölcsődék befogadó- képessége 4550 hellyel, az egészségügyi gyermekottho­ni helyek száma 370-nel nö­vekszik. Síorszerű külkereskedelem Közös a kockázat Külkereskedelmi mérle­günk javításának egyik kulcs­kérdése, hogy az exportárut termelő, illetve az importot felhasználó belföldi ipar- vállalatok miniéi szorosabb kapcsolatban legyenek az el­adást és vásárlást végző kül­kereskedelmi cégekkel. Bár az utóbbi időben több hasznos és eredményes kez­deményezésről, új együttmű­ködési formákról számolhat­tunk be, ma még az ipar és a külkereskedelem nem min­dig egyformán érdekelt az export gazdaságosságának nö­velésében, vagy éppen az im­port minél olcsóbb beszerzé­sében. A váci Forte Fotokémiai Ipar és a Chemolimpex Ma­gyar Vegyiáru Külkereskedel­mi Vállalat már az eddigiek­ben is hatékonyan, a változá­sokhoz rugalmasan igazodva működött együtt a nemzetkö­zi piacokon. Ennek az együtt­működésnek most még kor­szerűbb, mindkét fél számára előnyösebb feltételeket te­remt az a közös iroda, mely ez év elejétől jött létre a két vállalat megállapodása alapján. A közös irodák az ipar és a külkereskedelem olyan ér­dekközösségét jelentik, mely­ben a külpiaci beszerzések és eladások során elért nyeresé­gen és veszteségen is mind­ketten osztoznak. (A hagyo­mányos, úgynevezett bizomá­nyosi kapcsolatban nincs ilyen közös kockázatvállalás.) Mivel a Forte exportjának teljes mennyiségét, importjá­nak pedig mintegy 90 száza­lékát eddig is a Chemolim- pex bonyolította le, kézenfek­vő volt a közös iroda létreho­zása. Az iroda, melynek ' fenntar­tási, működtetési költségeit a két vállalat együttesen viseli, á Chernolimpex szervezeté­ben működik, de irányítását, felügyeletét a két cég 3—3 képviselőjéből álló igazgató- tanács látja el. W. B. Mezőgazdasági aktíva Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról) Sok lehetőség rejlik a gaz­daságokon belül, valamint a gazdaságok és a vállalatok kö­zötti időszaki munkaerő-át­csoportosításban. A kiegiészítő tevékenységek szolgálják a mezőgazdasági termelést, arra épüljenek. Példával is szol­gált: a kerepestarcsai Szilas- menti Szövetkezetben a mel~ léküzemágak és az alaptevé­kenységben dolgozók szükség esetén kölcsönösen kisegítik egymást. Kétségtelen, hogy a jövőben minden beruházást az eddi­gieknél sokkal alaposabban, megfontoltabban kell kezdeni. A mezőgazdaság e területen jórészt már teljesítette, túltel­Berhély Sándor: Gazdálkodjunk jobban erőforrásainkkal jesítette tervét. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a szö­vetkezeteknek, állami gazda­ságoknak e célra mindenáron kevesebbet kell költenie. A beruházások befagyasztása a takarékosság primitív módja lenne. A legfontosabb teendő, hogy a mintegy tízmilliárd fo­rint értékű, félig kész beruhá­zást fejezzék be a gazdaságok. Azokat pedig, amelyeket 1981- ben kezdenek el, olyan alapo­san készítsék elő, hogy rövid átfutási idő alatt termelésbe állíthatóak legyenek. Dr. Romány Pál előadását vita követte. Felszólalt a vitában Bor­bély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Bevezető szavaiban az elis­merés és a köszönet hangján szólt arról o fáradságos és eredményes munkáról, ame­lyet 1979-ben és a mögöttünk levő nehéz időszakban végez­tek a mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszeripar dolgozói. Szólt arról, hogy pártunk a XI. kongresszustól napjainkig, minden gond elle­nére is következetesen érvé­nyesítette az egész társadalom érdekeit kifejező agrárpoliti­káját. Minden nehézség elle­nére sikeresen erősítettük me­zőgazdasági termelésünk fő erejét, a szocialista nagyüze­meket, szervezettebbé tettük a háztáji és kisegítő gazdaságo­kat. Ez a szektor ma már a szocialista mezőgazdaság ré­zé. A jövő feladatairól szólva Bor­bély Sándor hangsúlyozta, mi­lyen nagy szerepe van az eddi­gieknél is fegyelmezettebb, megalapozottabb irányítói, ve­zetői munkára. Borbély Sándor a továb­biakban azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak 1980-ban is zavartalanul és kiegyensúlyo­zottan kell fejlődnie. A kér­dés taglalása után rámutatott: tudatában vagyunk annak, hogy miközben a legújabb Ment veszheti éti semmi Fillérekből lesznek a forintok Fillérekből lesznek a forin­tok — már ott, ahol takaré­koskodnak. S gondjuk van ar­ra, hogy az aprócska, látszó­lag jelentéktelen holmik s? kerüljenek kidobásra. A tű, a cérna, a gomb — egyszóval a kellékek is pénzt hozhat­nak, ha takarékoskodnak ve­lük. Ha a félig lefogyott spul- nit nem dobják félre, a gom­bokat nem szórják szét. Ezek filléres költségek — a háztar­tásban. De ugyanez egy szala­gon, a gyárban — hónapok alatt számottevő összeget je­lent. Vajon a Május 1. Ruha­gyár ceglédi gyárában, ahöl évente 200 ezernél több férfi- női kabát, kosztüm készül, ta­karékoskodnak-e a kellékek­kel? Centire kiszámolva — Nálunk bizony alapvető a takarékosság. Nem lehet könnyelműen félredobni egy spulnit, elgurítani, szétszórni a gombokat. Nem, mert az a 235 ezer darab kabáthoz, kosztümhöz — ami az éves terv szerint elhagyja a gyárat — kiszámolták a nyugati meg­rendelők, mennyi cérna, hány darab gomb kell. Egy kabát — egy csomag. A kiszabott da­rabok mellett az említett kel­lékek- A központi szabászat küldi így. Nem veszhet el semmi — magyarázza Melegh István, a gyár igazgatója. Marad a ceglédieknek a technológiai fegyelem, s ugyanakkor az úgynevezett rezsiköltségekkel való taka­rékosság. A varrógépekhez, a többségében Textimákhoz szükséges tűk, alkatrészek he­lyettesítése 1 hazaival. Mert ezen is lehet valamit keres­ni. Vasalóruhából, tisztítósze­rekből — csak hogy néhányat említsünk a rezsi összetevői­ből — van, s lehet is mit megtakarítani. Abból az egy­millió 530 ezer forintból, ami ilyen címen fut a könyvelés­ben. A gyár húsz szocialista bri­gádja nem kevesebbre vállal­kozott még a múlt év elején, minthogy a rezsiköltségek­ből 8,3 százalékot lefarag. Te­hát közel 126 ezer forintot megspórol. Hogy hol tartanak ma? Az elemzések szerint 127 ezer 200 forinttal csőikként a költség. A varrógépek tűje fo­gyóeszköz. No, nem szó sze­rint értve. Hiszen az anyag­vastagság mindig szerepet ját­szik abban, hogy havonta ezer 350 darab vagy ennél keve­sebb fogy. Filléres dolgok, azt hinné az ember szóra sem ér­demesek — s lám 127 ezer 200 forint jött belőlük össze. Csak es le nyakig! A jó bornak nem kell cé­gér — tartja a szólás-mondás — de az se baj, ha van. Va­lahogy így vannak vele a ceglédiek is. A gyár épületé­nek homlokzatát reklámtábla díszíti. Szép nagy — eszi is az energiát. Azaz csak ette. Ugyanis a gyár dolgozói, fő­ként a tervszerű karbantar­tók, energetikusok vállalták: tízezer kilowatt energiával kevesebbet használnak fel. Kicserélték a folyosókon, a szociális helyiségekben a szá­zas égőket hatvanasra, illetve negyvenesre. A munkater­mek ötszáz fénycsövét pedig, derült, napsütéses időben ki­kapcsolják. Ezt az utóbbit a szocialista brigádok vállalták. S a cég nevét hirdető rek­lámtáblára is automata kap­csoló került. Este nyolckor kialszik a reklámvilágítás — a környék­beliek bánatára. Csökken az utca fényereje. De ugyanak­kor 1979 november végéig a villamosenergia felhasználása is kevesebb lett a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemének. Ugyanis 12 ezer 940 kilowatt óra áram fogyott. A fűtést, az ipari gőzellátást adó olaj­kazán is 3 ezer 142 kilóval kevesebbet fogyasztott. Igaz, nem tartják ők maguk, sem jelentősnek ezt a megspórolt mennyiséget. De ahhoz, hogy a vasalógépsor, a kézi gőzva­salók hétfőn reggel kezdéskor üzemképesek legyenek — már vasárnap éjjel munkához kezd a ikazán. Ésszerűségre építették az energiatakarékosságukat. Igaz, a kis kapacitású kazán az ész­szerű felhasználást ma már nehezen kínálja. A gáztüzelés­re való átállás lenne a megol­dás — ehhez azonban pénz, beruházási összeg, mégpedig tetemes kellene, ahogy a gyár igazgatója is mondogatja. Az említett eredmények — ha nem is falrengetőek — említésre méltóak, eredményt hozóak. Annál is inkább, mert közben a termelés fel­adatai sem kerültek háttérbe. A tervezett mennyiséghez ké­pest — 225 ezer darab felső­kabát, kosztüm — december 31-ig 235 ezer darabot gyár­tottak. Darabszámra többet, miközben azonos műszak­szám mellett 4,5 százalékkal csökkent a létszám. Igaz, hu­szonötezer normaóra túltel­jesítés is meghúzódik a szá­mok mögött. Kamionban utazik S a termelési érték a ta­valyelőtti 185 millió forintnál aligha lett több. Ugyanis a a termékösszetétel a- kisebb darabok felé tolódott el. S ezek kisebb értéket jelente­nek. Nemcsak a felsőruházati termékek gyártása a felada­ta a ceglédi gyárnak. Hiszen emellett a raktározás, a ki­szállítás bonyolítása is a min­dennapok tennivalói közé tar­tozik. Kamionok állnak be szinte hetente a gyárkapu elé, s szorgos kezek gondosan cso­magolta kosztümjei, kabátjai indulnak majd útnak. A teli gyomrú kamion az országha­tárokon túlra - viszi az árut. Amit esetleg turistaként meg­csodálunk, megirigyelünk va­lamelyik nagyáruház csillogó kirakata mögött. Az NSZK- ban vagy éppen Hollandiá­ban. De a hazai boltokból sem hiányzik a gyár terméke. Hi­szen az ország tizenhat nagy­kereskedelmi vállalata vevő a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárának termékeire is. ök is közvetlenül a gyárból szállí­tanak raktáraikba, az ellátá­si területükön levő boltokba. Szépet tetszetősét — csak úgy tűnik, az igényeinkhez képest keveset! Varga Edit technikát honosítjuk meg, ugyanakkor ballasztként ci­peljük az elavultat is. Mint ahogyan azt a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­vei is leszögezik: — A szükségesnél és a le­hetségesnél lassabban korsze­rűsödött a termelés, a termék- szerkezet, nem javult kielégí­tően a hatékonyság, a minő­ség. Ha szembenézünk a té­nyekkel és önmagunkkal, ak­kor meg kell vallanunk, hogy az eddiginél nagyobb, valóban rendkívüli erőfeszítésekre van szükség a továbblépés, a gaz­daságtalan, tartósan vesztesé­ges termelés gazdaságosabbá tétele, fokozatos megszünteté­se érdekében. A szükséges vál­toztatásoktól nemegyszer szem­léletbeli fogyatékosságaink tartanak vissza bennünket. Visszahúzó erő a megszokott- ság, a döntés felelősségének tudata, még pontosabban szól­va, a felelősségvállalás elodá­zása is. A népgazdaság helyzetének megszilárdítása, az egyensúly helyreállítása azt ■. kívánja, hogy a jövőben sorskérdé­sünkként gazdálkodjunk min­den lehetséges erőforrásunk­kal és gazdasági cselekvésünk középpontjába mindig az a kérdés kerüljön: miből, mit, mennyiért állítunk elő. Ennek a szemléletnek kell érvénye­sülnie a kormánytól a vállala­tokig, a mérnöktől a munká­sig. Ez a közös tudat és fele­lősségérzet az egyedüli kiút, mai és holnapi problémáink­ból. BCeserü János : Most, amikor társadalom- formáló politikai törekvéseink magvalósításához minden ko­rábbinál jobban kell támasz­kodni adottságainkra, anyagi lehetőségeinkre — ezek kö­zött a legnagyobb nemzeti kincsünkre, a termőföldre —, akkor joggal hangsúlyozzuk: a jövőben még nagyobb szüksé­günk van a föld termésére, a ■mezőgazdaságban, az élelmi­szeriparban dolgozók tudásá­ra, cselekvő készségére. Az ország előtt álló felada­tok megoldásához az egész ágazat egybehangolt erőfeszí­tése szükséges. Ennek keretei között az eddiginél is nagyobb szükség lesz a termelési rend­szerek aktívabb munkájára, megújulására, a termelésben levő indokolatlan különbségek felszámolására, a tudományos eredmények gyorsabb, széle­sebb körű alkalmazására, to­vábbá a gazdaságok közötti ésszerű, kölcsönös erőinket gyűjtő kapcsolatok kiszélesíté­sére. Gondot kell fordítani a háztáji termelésben elért eredmények megőrzésére, sőt lehetséges mértékű fejleszté­sére is. Társadalmi érdekeink ugyanis azt kívánják, hogy a háztáji termelés zavartalanul folytatódjon. Befejezésül a Központi Bizottság titkára idei feladatainkat taglalva hangsú­lyozta, hogy azok kétségte­lenül nagyok, de nem teljesít­hetetlenek. Bizakodást és ga­ranciát jelent számunkra az, hogy a termelés feltételei jól biztosítottak, s az indulás ta­pasztalatai kedvezőek. A vita során az ország nagy­gazdaságainak vezetői, a me­gyei tanácsok vezető mezőgaz­dasági szakemberei, tudomá­nyos kutatók mondták el ta­pasztalataikat, s azokat a kez- d em ény sízéseket, amelyekkel nekivágnak az új esztendő­nek. Felszólalt a vitában Szálát Béla külkereskedelmi állam­titkár, aki többek között a külkereskedelmi vállalatok és a mezőgazdasági termelők kö­zötti információk meggyorsítá­sáról, és a mezőgazdasági üzemek javuló exportérde­keltségéről szólt. Villányi Miklós pénzügyminiszter-he­lyettes a célszerű beruházási politika és a jövedelemelosz­tás kérdéseiről szólt. A tanácskozáson szót kapott Keserű János, a közelmúlt­ban megalakult Állattenyész­tési és Takarmányozási Kuta­tó Központ főigazgatója. ÜCiatsstásaink máris liasznosíthatóak Hozzászólásának első felé­ben takarmányozási kérdések­ről beszélt Többek között ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen javítani lehet és kc.i a takarmányozásban oly fon­tos silókukorica termésered­ményeit és minőségét, így je­lentős terület szabadulhatna fel a szemestermények szá­mára. A kutatóintézetek és a ter­melés kapcsolatairól szólva ar­ra hívta fel a résztvevők fi­gyelmét, hogy sok az olyan kutatási eredmény, amely bár különösebb beruházást nem kíván, haszna bebizonyított, mégsem kapnak utána a gaz­daságok. Ennek szemléltetésé­re említette a náluk kidolgo­zott technológiákat: az abra- kos marhahizlalást tömegta­karmánnyal, a kukoricaszár hasznosítását legeltetéssel, va­lamint az iparszerű sertéste­lepek számítógépes optimali­zálását. Ezenkívül is jó né­hány kutatásunk eredményét kínálják bevezetésre a terme­lőknek. A továbbiakban a jövő év­tized mezőgazdaságáról szóló prognózisokról szólt, melyek szerint jelentősen megváltozik az állattenyésztés struktúrája, csökken a baromfi- és sertés­tenyésztés, nő a szarvasmarha és a juh fontossága. A mező­gazdaságban sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd a sza­porodásbiológiái kutatási eredmények alkalmazása. A gödöllői országos mező- gazdasági tanácskozás dr. Ro­mány Pál miniszter összefog­lalójával fejeződött be. Cs. A. Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja Halmágyi Péter felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom