Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
Helytállnak a Volán dolgozói Nem késnek a távolsági buszok A Volán 20. számú Vállalat váci üzemegységének dolgozói egész éven át — a pontos, kulturált utazás feltételeinek megteremtésén fáradoznak. Tavaly elnyerték ismét az élüzem címet, ez ösztönöz a további tenniakarásra. A múlt hét végén Hekli Jánossal, a váci autóbusz-pályaudvar vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a zord, havas téli idő fokozott helytállási kíván az üzemigazgatóság 300 dolgozójától. Felkészültek ők is a hidegebb idő beálltára, fagyálló folyadékkal töltötték fel a járműveket éa elrendelték, hogy szükség esetén — így a vasárnap használaton kívüli kocsiknál is — járassák a motorokat. A KPM embereivel közösen figyelik a területükhöz tartózó útvonalakat. Az első hóesés nem okozott nagyobb gondot, mert a havat gyorsan letisztították az utakról és így megelőzték a jeges burkolat képződését. Csupán a kóspallagi bánya környékéről jeleztek je- gesedést, s azonnal intézkedtek a veszély elhárításáról. Telex, állandó telefon- szolgálat segíti a tájékozódást, igy Szobról, Vá- mosmikoiáról s más távoli helységekből is rendszeresen kapják a helyzetjelentést. Az üzemegységhez tartozó 22 brigád vállalta most is, hogy gyorsan, pontosan tájékoztatja az összes dolgozót az időjárásról, s a szükséges tennivalókról. A buszpályaudvaron szembetűnő helyen közlik a Meteorológiai Intézet előrejelEze-kben a napokban a váci múzeum, tudós kutatócsoportja a felsővárosi limbusban nagy jelentőségű eredményeket ért el ásatásai során: a beszámoló bizonyára hitelesíti előző feltételezéseit. I Engem most a limbus szó, annak eredete és váci előfordulási formája érdekel. A szónak kétféle jelentése van. Már 1495 táján előfordul a Guary kódexoen magyar szövegben, és a jelentése „a pokol tornáca”. Valóban, a szó egyik jelentése ez, hiszen a bizánci festészetben is szerepel egy jelentős kép már a XII. század első feléből, amely szintén a pokol tornácát ábrázolja az általunk bemutatott limbus szóval. Páriz Pápai Ferenc hírneves szótárírónk 1782-es kiadású latin—magyar szótárában mint „Pokol tor- nátza” is szerepel, mert első jelentésként „Perém. Köntös pereme, Perémezet vagy isnó- rpzat széli” meghatározásokat adja meg. Latin szótáraink „szegélydísz” szóval fordítják az eredeti latin limbus szót. Az európai nyelvszótárak általában ugyanezt a két meghatározást adják. Van azonban egy másik latin nyelvi utalás is, amely a limpus szó magyar megfelelőjeként „az ingovány, ingoványos talaj” szavakra helyezi a hangsúlyt. Az előbbi szóval való rokoni kapcsolata mind ez 'ideig nem bizonyítható. De — ami most nagyon érdekes —, az Amerikai Nyelv Webster Szótárában található az előbb említetteken kívül még egy adat: „felesleges (nem kivánatos) tárgyak vagy személyek elhanyagolt helye (lakhelye)”. Ez az alak a mi köznyelvi valóságunkban eléggé elhomályosult, azonban a tájnyelvi alakban mindenkor lekicsinylő, sőt lenéző értelme volt, sőt ma is úgy él a váci nyelvhasználatban. (Jellemző példaként: Nem tudjuk, kicsoda; valami limbusi alak.) Vácott két limbus létezett, az alsó- és a felsővárosi. Helyzetüknél fogva a város központjától távol eső, lakosainak anyagi helyzetét illetően a város szegény rétegéhez tartozó egyénekről van szó, akik az Alsóvárosban a késői német—szlovák betelepüléskor, Felsővárosiban a cigánytelep kialakulása idején szereztek maguknak házhelyet. A város fejlődése során a cigánytelep ma még felderítetlen oknál fogva áz Alsóváros északi peremére került, így a limbus a Felsővárosban a honiti és nógrádi betelepültek szálláshelyévé vált. Jellemző, hogy a második világháború után eme felsővárosi limbusba települ az úgynevezett román barakk- tábor, amelynek története még megírásra vár. Van tehát még egy kérdés: ama limpus, amely ingoványt jelent, a váci mocsaras és elvadult belvízi állapotok XVII —XVIII. századi leírásainak ismeretében, vajon nem azo- nos-e a „szegély, perem” jelentésű limbussal, amely mintegy védelméül Szolgált a ma már meghatározhatatlan ösz- szetételű . újsütetű váci letele- pülteknek? Rusvay Tibor Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság egyik legnagyobb beruházása: a verőcemarosi fűrészüzem rekonstrukciója. Mint a gazdaság üzemi híradójának most megjelent számában olvassuk, a megvalósítási 1978 szeptemberében kezdődött, de 1979 augusztusában sor került az eredeti tervek módosítására. A beruházás előirányzata 56 millió forint, amihez hozzájárul még 16 millió forint értékű közmű- és mélyépítés is. A pályázattal elnyert állami támogatás és hitel feltétele az volt, hogy az átadási és üzembe helyezési határidő: 1979. december 31. A tervezési gondok, az anyagbeszerzési, gépgyártási és gépvásárlási nehézségek, de főként a kivitelezési kapacitás szűkössége miatt a rendelkezésre álló 15 hónap alatt nem tudták a rekonstrukciót befejezni. A rétsági ÉPSZÖV 1980 június 30-ra vállalta a kivitelezés befejezését, de ebben a szárító építése még nem szerepel. A kivitelezésben rajtuk kívül közreműködik a Nógrád megyei AGROBER és az ER- FATERV is. Gondot okoz, hogy a beruházáshoz szükséges gépeket 11 országból kellett megrendelni, a piaci lehetőségek miatt. 250 méteres kút fúrásával vízbázist hoztak létre és elkezdték a víz-, tűzoltóvíz- és szennyvízhálózat építését, a külső »nergiaellátást, és a terület feliöltését. Ezeket a munkákat is 5sak az új év első felében tudják befejezni. Az ÉPSZÖV munkája akadozott; a rendszeresen tartott kooperációs megbeszéléseken p feltárt hiányosságokat igyekeztek elhárítani és a generálvállalkozót 20 fős, saját munkacsapat, valamint munkagépek odairá- nyításával megerősítették. Legfontosabb feladat volt — a hiteljuttatás feltételeként —, hogy a múlt év végére lehetővé tegyék a fűrészcsarnok próbaüzemének a beindítását. Az üzemszerű termelés — elsősorban a porelszívás, a fűtés, a szociális blokk, valamint a közmű- és mélyépítés elhúzódása miatt csak féléves késéssel indítható be. Mint az üzemi híradó írja, 1930-ban még 18—20 millió forint értékű kivitelezés kell ahhoz, hogy a verőcemarosi fűrészüzem rekonstrukcióját befejezhessék és korszerű, kulturált munkakörülményeket biztosítsanak az ott dolgozóknak. P. U. zését a várható hőmérsékletről, az útviszonyokról. Hekli János elmondta, hogy a kapott és üzembe helyezett új autóbuszok nagyban javították az utazást. A helyi járatokat" ellátták a legkorszerűbb kocsikkal és minőségi cserével udvarias (ha kell, erélyes) gépjárművezetőket helyeztek a 10 helyi útvonalon közlekedő buszokra. A közönség tájékoztatását segítik elő azzal is, hogy a napokban a Március 15. . téri, KERAVILL előtti megállónál nagy méretű .táblát helyeztek el a járatok indulási idejének a feltüntetésével. Sokat tehetnek az utasok is a zavartalanabb utazás biztosításáért: a fel- és leszállási rend betartásával, a bérletesek előreen- gedésével stb. A Volán 20. számú Vállalat váci üzemegysége az üzemek gondjait szeretné enyhíteni azzal, hogy szerződéses autóbusz- járatok közlekedtetését vállalja. A Mélyépítő Vállalattal történt tárgyalások alkalmával elmondták, liogy gondot jelent a társasgépkocsi vezetőjének, üzemanyagának, karbantartásának a biztosítása. Örömmel vették a Volán segítőkészségét, s bizonyára máshol is szívesen fogadják a segítségnyújtást. Papp Rezső XXIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1980. JANÜÄR KEDD Vizsgaláz bét osztályban Ismeretük, tudásuk gyarapszik ; Féléves beszámoló az elsősöknél... Az új esztendő első napjaiban kezdődött meg a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem hároméves általános tagozatát végző hallgatók félévi vizsgája. Idán, a váci járásban több, mint 160-an végzik az általános politikai ismereteket nyújtó iskola valamelyik évfolyamát. A járás hét osztálya közül három Szobon, míg a többi Vácott kapott helyet. Először az első osztályba járó hallgatók kezdték meg a beszámolót Vácott, a Lenin úti párt- és tömeg- szervezetek székházéban. Izgalmas percek Az emeleti folyosó olyan, mint az ország bármelyik isHelyi rekord: 11 kilós ponty a szákban Környezetvédő horgászok Fmrarostassam a Valiimmal 1 A Volán 20. sz. Vállalat váci üzemegysége 1980. I. negyedévében szerződéses autóbuszjárat közlekedtetését vállalja közületek részére. Cím: Vác. autóbuszpályaudvar. Telefon: 11-825. Ügyintéző: Szunyogh Péterné Ma már a szabad idő eltöltésének egyre népszerűbb módja a horgászat. A pihenésnek ezt a formáját válasz, tők száma országszerte egyre növekszik. A hivatalos adatok szerint 1976-hoz képest 33 ezerrel, 205 ezerre nőtt a horgászok száma, s a Magyar Or. szagos Horgász Szövetség csaknem 20 ezer hektárnyi vízterület halászati jogával rendelkezik. A tavalyi fogási eredmények összesítése még nem készült el, de 1978-ban például mintegy 2 ezer 700 tonna hal akadt horogra. Vácott is nagy hagyományai vannak ennek a sportnak.' A városban több egyesület is működik, ezek közül az egyik legrégebbi a Büki Horgászegyesület, amely 1933-ban alakult. Az alapítók közül már csak id. Brandt János kőműves aktiv tag. Az egyesület taglétszáma 150 fő, fizikai munkások és más foglalkozásúak azonos arányban. Sári Gábortól, az egyesület elnökétől megtudtuk, a horgászok sokat dolgoztak azért, hogy megmentsék a Duna holtágát, s kedvező halfogási lehetőségeket alakítsanak ki. Eddig két gátat építettek. így biztosítva, hotgy az öt hektárnyi vízterület a nagy nyári szárazságok idején sem csők. ken jelentősen. Az elmúlt öt esztendőben a kimutatások szerint a tagság mintegy 1 millió forintnyi társadalmi munkát végzett. Sok a horgász, kevés p hal. így foglalhatnánk össze az országos helyzetképet. A kör. nyezetszennyezés hatására a nagyobb folyókban szinte alig lehet horgászni — ez alól a Duna sem kivétel —, . ezért fontos az intenzív halasítás. A horgászkezelésü vizexne országszerte csaknem 40 millió forint értékű halat helyeznek ki minden évben. A buki-szigeti tavakba most decemberben engedtek szabadon 33 mázsa pontyot, amelyek tavaszra már várhatóan elérik a kifogható legkisebb méret határát. A telepítéseknek meg is van á hatása: az eredménynaplókban egyre- másra szaporodtak az elmúlt idényben is a bejegyzések, s egy helyi rekordfogás is történt. Szabó József 1979-ben egy 11 kilogrammos pontyot akasztott meg! Az egyesületbe évről évre egyre többen szeretnének belépni, de a vízterület nagysága határt szab a létszámnövelésnek. Akik viszont megkapják a tagsági igazolványt, jó kollektívába kerülnek. Nem egy horgásznak , van a parti telkek valamelyikén hétvégi háza. Gyakoriak a baráti ösz- szejövetelek, s az emberi kaD- csoíatok a vízparton csak szorosabbra fűződnek. A váci horgászok nagy keserűsége, hogy ugyan a városban három helyen is — a Naszály Áruházban, a Széchenyi utcai sportboltban és az Erdei Termék Vállalat Lenin úti üzletében — árulnak horgászcikkeket, az ellátás azonban elég gyatra. Általában csak néhány dolgot — horgokat, zsinórokat, botokat; villan tóka t, orsókat — lehet kapni, a horgászathoz olykor elengedhetetlenül szükséges más cikkeket viszont a fővárosban kénytelenek beszerezni e sport kedvelői. Ez azért is érthetetlen, mert a Széchenyi utcai bolt mint kiemelt horgászcikkárusító szaküzlet van nyilván, tartva, s a TRIAL a horgász szövetséggel kötött szerződésében vállalta, hogy az ellátást nagy mértékben megjavítja. De vajon mikor? Pedig a horgászfelszerelések kelendők, ezt bizonyítja, hogy 1978-ban 11 ezer orsó, 99 ezer bot és 635 ezer tekercs zsinór kelt cl országszerte Az Egyesületi tagok — így a Büki-tavakon horgászók is — tavaly vizsgát tettek halfogási alapismsréteikből. A kérdések között jócskán szerepeltek környezetvédelmi kérdések is, hiszen a MOHOSZ az új országos horgászrendben minden tagjának kötelességévé tette a környezet védelmét F. Z. kólájának előtere, ahol vizsgára készülő diákok gyűltek össze. A hallgatók csoportokba verődve tárgyalják az anyag egy-egy részét, kiegészítik egymás tudását, ismereteit. A folyosón vágni lehet a cigarettafüstöt, a levegőben ideges várakozás vibrál. Kora délelőtt. A beszámoló még alig kezdődött el, s a hallgatók egy része az izgalmakat tartogató ajtó előtt gyülekezikMhogy a már vizs- gázottakat- kérdésekkel árassza el. Nyílik az ajtó, egy fiatalember lép ki a vizsgateremből. — Hogy sikerült? — hangzik mindenfelől. A fiatalember elmosolyodik, aztán büszkén válaszol-: — Négyes ... Nem olyan veszélyes — teszi hozzá. Együtt a házaspár Kiss István és felesége együtt lép ki az ajtón. Mindketten kitűnő osztályzatot kaptak. A házaspár elvegyülne a töhaegben, de a püspökszilágyi esztergályost néhány percre félrehívjuk. — Miért jelentkezett erre az iskolára? — Tudja, mindig érdekeit a politika. Ide sem azért jelentkeztem, hogy valahol eltölt - sem az időmet. Budapesten, az EVIG-ben dolgozom. Naponta körülbelül három órát utazom az otthon és a munkahely között. Ezért döntöttem úgy, hogy a járásban végzem el ezt az iskolát és nem a fővárosban. Meg aztán a feleségemmel is együtt akartam tanulni, ö egyébként Váchartyánban dolgozók, óvónő. — Milyen az osztályközösség? — Annak ellenére, hogy hetente csak egyszer találkozunk, véleményem szerint nagyon jó a társaság. Az előadók magas szinten oktatnak bennünket. Az elsőben filozófiát tanulunk. Nem könnyű, de rendszeres tanulással jól el lehet sajátítani az anyagot. Tervek A szakállas fiatalember sugárzó arccal jön ki a vizsgateremből. Molnár Jenőnek hívják, a Göd nagyközségi KISZ-bizottság titkára. — Hogy miárt jelentkeztem? Elsősorban azért, mert szükségét éreztem, hogy alaposabb tudást szerezzek. Persze, ha nem ebben a beosztásban dolgoznák, akkor is elkezdtem volna az iskolát. Érdekel a politika, az, hogy ml történik körülöttem a világban. Ahhoz, hogy az ember megértse a változások okait, szükséges az elméleti ismere-4 tek rendszeres bővítése. — A KISZ-munkában lehet hasznosítani az itt szerzett ismereteket? — Természetesen. Időnként előfordulnak az alapszerveze- tek tagjai körében olyan kérdések, melyekre nekem, bizottsági titkárnak illik kielégítő magyarázatot adni. Ha itt nem szereznék megfelelő politikai ismereteket, akkor ez nagyon nehezen sikerülne. — Nehéz volt a vizsga? — Nem olyan nehéz. Négyest kaptam. Az okság elve, ok és okozat dialektikája volt a kérdésem... — További tervek? — Többféle dolog is foglalkoztat. Elsősorban az, hogy felvételemet kéirjem a pártba. A községi pártbizottság titkárával többször beszélgettünk a felvételemről, s tulajdonkén- pen ő egyengette. eddig is a pártba vezető utamat. A másik még távlati terv. Ha sikeresen elvégzem ezt az iskolát, szeretnék továbbtanulni. Huszonhat éves vagyok, úgy gondolom, hogy feltétlenül érdemes ... Család mellett Szabó István autóvillamossági szerelőként dolgozik a gödi Dunamenti Termelőszövetkezetben. — -1974 óta vagyok a szövetkezetben — mondja. — Három évvel később felvettek a pártba. Fontosnak tartottam, hogy megfelelő politikai ismereteket szerezzek, jelentkeztem az egyéves középfokú iskolára. Amikor elvégeztem, úgy gondoltam, hogy a háromévest is megpróbálom. — Miért? —7 Elsősorban a saját politikái ismereteim továbbfejlesztése érdekében. Meg, hogy eligazodjam a mindennapi események között, esetleg megfelelő 'magyarázatot tudjak adni kérdésekre, amelyek nap mint nap szóba kerülhetnek. Nekem persze, már nehezebb a tanulás, bár négyest kaptam. Két gyerekem van, építkezem ... Ugyanakkor az is fontos, hogy szakmai szempontból fejlesszem az ismereteimet. Hiszen a munkában is csak a jobb, alaposabb tudással léphet előrébb az ember... Csitári János Kezdőknek, haladóknak Szabás—varrás tanfolya A váci szakmaközi bizottság szervezésében szabás-varrás tanfolyam indul kezdőknek és haladóknak: Január 21-én és a továbbiakban is hétfőn a kezdőknek, 23-án, szerdán a haladóknak, akik a későbbiekben is a szerdai napokon sajátíthatják el a szabás-varrás tudományát Maricsek Ferenc ne tanfolyamvezetőtől. Jelentkezni hétfőn, szerdán és pénteken lehet a szakmaközi bizottságon a délelőtti órákban, a párt- és tömegszervezeti székház első emeletén. A Ilaj'ó-Daru című üzemi újság közli Kurucz Attilának, az MHD Váci Gyára szakszervezeti titkárának beszámolóját arról, Rogy az egyenes darabbér bevezetése óta növekedett az egyéni teljesítmény. A Nógrád képes tudósításban adta hírül, hogy a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében decemberben több mint 30 ezer darab tréningruhát gyártottak exportra, s jutott a hazai boltokba is belőle. A Munka című $ZOT-folyó- irat bírálólag ír arról, hogy a helyi szervezők hibája miatt Vácott egyetlen jegyet sem adtak el a HVDSZ neves Bihari Néptánc Együttes vendégszereplése alkalmával. Az Élet és Irodalom lelkes hangú cikkben számolt be arról, hogy Vác díszpolgárrá választotta szülöttét, Dercsényi Dezsőt, a magyar műemlék- védelem nagy tudósát,, aki a múlt megbecsülését a jelen tiszteletéhez köti. A Népszava hangulatos riportot közölt arról, hogy milyen fáradságos munkát tegeznek azok a pedagógusok, akik a hallássérültekkel foglalkoznak, s megemlítette, hogy Vácott is működik ilyen tanintézet. P. R. A vezetékes gáz bevezetése mellett évről évre több propán-bután gázt használnak a váci háztartások. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Rádi úti telepéről a múlt évben 2 millió 800 ezer forint értékű palackos gázt szállítottak a helyi lakásokba. 1 Váci történelemkönyv Gépbeszerzés 11 országból