Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
Aktíva ax ország agrárcentrumáhan Követelmény: a hatékonyság, a gazdaságosság növelése SorbéBy Sándor MB-fiikár a ianátskoxáson • '«a#*-*»*'*- • Hagyomány már, hogy minden év ja- i nuár első napjaiban a Mezőgazdasági és '• Élelmezésügyi Minisztérium Gödöllőre, az Agrártudományi Egyetemre hívja össze a \ mezőgazdaság, erdőgazdaság és az élelmiszeripar vezető szakembereinek országos tanácskozását. Ilyenkor értékelik, ^ elemzik a tavalyi év gazdálkodási tapasz- | talatait, eredményeit, és számba veszik a soron levő tennivalókat. A tegnapi országos értekezletnek különleges hangsúlyt adott, hogy 1980-ban jelentősen megváltozott a mezőgazdasági termelés jeltétele és eszközrendszere, a gazdálkodási szabályozás. A megváltozott körülmények pedig új irányítási, gazdálkodási módszereket követelnek a terme- 4 löktől, illetve a jeldolgozó ipartól. Az eszmecsere során a mezőgazdaság vezetői, elméleti és gyakorlati szakemberei megvitatták elképzeléseiket, kicserélték •4 ötleteiket az idei — a korábbiaknál lényegesen nagyobb jeladatok megoldása érdekében. A tanácskozás résztvevőit dr. Cselőtei László akadémikus, az Agrártudományi Egyetem rektora, Pest megye országgyűlési képviselője üdvözölte a házigazda jogán. Az országos értekezleten jelen volt és jelszólalt Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Részt vett a vitában Szlameniczky István, a SZÖVOSZ jőtitkára. Megjelent Szabó István, a TOT elnöke, dr. Olajos Mihály, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ jőtitkára, valamint több minisztérium és társadalmi szervezet vezetője, munkatársa. Az országos MÉM-aktíva hallgatói között szép számmal voltak Pest megyei szakemberek, a megyei és a járási pártbizottságok képviselői, több állami gazdaság és termelőszövetkezet vezetője, kutatók, egyetemi oktatók. A tanácskozáson valamennyi megye képviseltette magát. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRUL EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI 1 XXIV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Äro 1,20 forint 1980. JANUÁR 9., SZERDA A PFSZ a Népfrontnál Brexsnyev és Marthms megbeszélése A tárgyalások első napja Moszkvában kedden délelőtt megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Kommunista Párt küldöttsége között. Az SZKP delegációját Leo- nyid Brezsnyev, a KB főtitkára, az FKP küldöttséget Georges Marchais, a párt főtitkára vezeti. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen Leanyid Brezsnyev és Georges Marchais tájékoztatást adott a Szovjetunió, illetve 'Franciaország helyzetéről, az SZKP és az FKP tevékenységéről. Mindkét részről nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi helyzet kérdéseinek, a béke, a leszerelés és az enyhülés problémáinak. Érintették a két párt kapcsolatainak és együttműködésének kérdéseit is. A Népfront Belgrád rakparti székházában kedden megkezdődtek a Hazafias Népfront és a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet küldöttségei közötti megbeszélések. A barátság és az egyetértés szellemében folytatott tárgyalások során Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF OT főtitkára és Faruk Kaddumi, a PFSZ VB tagja, a politikai osztály vezetője véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdések, ről. A gödöllői országos mező- gazdasági tanácskozáson dr. Soós Gábor mezőgazdasági minisztériumi államtitkár- elnöki megnyitója után dr. Romány Pál miniszter tartott vitaindító előadást, kiegészítve a korábban a tanácskozás résztvevőihez már eljuttatott tájékoztatót. Bevezető szavaiban a miniszter arról szólt, hogy a gödöllői tanácskozások évről évre jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre és szembenézzünk a jövővel. Az itteni egyetem, a kutatóintézetek nemcsak hátteret adnak a tanácskozásnak, hanem folytatást is kínálnak: hiszen ma már ez a város az ország agrárcentruma, s egyre inkább azzá lesz. A miniszter előadásában röviden szólt az elmúlt esztendő mezőgazdasági termelési eredményeiről, emlékeztetve arra, hogy ezeket már több fórumon is értékelték. Elmondta, a tavalyi terveket — elsősorban a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt — nem sikerült teljesíteni. Ugyanakkor elérték az 1978-as esztendő rekordbevételeit, ami ■ azt bizonyítja, hogy mezőgazdaságunk jórészt már képes függetleníteni magát a természeti tényezőktől. A megtermelt áruk értékesítésére — néhány kivételtől eltekintve — a kínálat volt jellemző. Termékeink árát — arányosan a költségek növekedésével —, a külkereskedelmi forgalomban sikerült emelni. Ez már csak azért is figyelemre méltó teljesítmény, mert például az ország dollár- bevételének több mint egy- harmadát a mezőgazdasági termékek exportja adja. A továbbiakban dr. Romány Pál részletesen szólt a mező- gazdaság 19íj0-as feladatairól, s azokról a módszerekről, irá- íyítási, gazdálkodási tennivalókról, amelyek biztosítékai ehetnek az eredményes munkának: — A nyolcvanas évek me- őgazdasága nem ismételheti az előző évtized, útját, más módszert, más pályát követ. Világosan meg kell mondani, hogy a gazdasági teljesítmények növelését ma már nem lehet megszervezni a hetvenes évek elején alkalmazott eszközökkel és az akkor jónak minősített módszerekkel. Továbbra is az egyensúlyi helyzet javítása, az ezt elősegítő export fokozása, a felhalmozás — fogyasztás helyes arányainak kialakítása az alapvető célpont. A változás abban fejezhető ki, hogy a célok eléréséhez nem, illetve nem kizárólag a termelés mennyiségi növekedése vezet, hanem egyre inkább a minőség javítása. Azaz a gazdasági hatékonyság érvényre juttatása, a versenyképesség fokozása, a piacképes árutermelés növelése. A továbblépéshez nem kell új agrárpolitika, viszont számos területen újszerű megoldás szükséges. Ezután az előadó így folytatta: — Idei sajátosság, hogy a népgazdasági terv lényegesen nagyobb termelésnövekedést irányoz elő a mezőgazdaságban, mint az iparban. Most a kalászosok kivételével egy — már elért magas színvonalról kell továbblépni. Ehhez a többi között az szükséges, hogy a vetésterület felén — azaz kilenc növény esetében — kell új csúcseredményt elérni, hogy a kívánt termésmennyiségeket, nagyságrendeket elérhessük. A többletek megtermeléséhez á terv 100 ezer hektárnyi gabona vetésterület növekedésével számol. Az új szabályozórendszernek a mezőgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban dr. Romány Pál hangsúlyozta, hogy az nem egyszerűen szigorító jellegű, hanem előtérbe állítja a hatékonyságot, ösztönöz az olcsó megoldások bevezetésére, a takarékosságra, az Importkiváltásra. Fokozza a gazdálkodás érzékenységét, a piac igényeihez jobban igazodó termelési szerkezet kialakítását ösztönzi. Azoknak a terményeik nők emeltük a termelői árát, amelyek nyereségesek, s a népgazdasági számára is gazdaságosabbak. A továbbiakban a tájékoztató részletesen taglalta a mezőgazdaság ágazataira váró konkrét feladatokat, a nép- gazdasági terv előírta mutatókat, majd részletesen elemezte a tudományos műhelyek, a kutatóintézetek megnövekedett tennivalóit. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden eszközzel támogatni kell az új módszerek, ötletek, találmányok kidolgozását, széles körben való megismertetését és gyors alkalmazását. Dr. Romány Pál a továbbiakban összefoglalta az 1980-as gazdálkodási teendőket. Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nagyon sok a tennivaló a termőföldek védelmében és szakszerű művelése érdekében. Hasznosítani szükséges mindazt, ami megtermett, csökkenteni a termesztési veszteségeket, nem szabad veszni hagyni a mellék- termékeket, és művelésbe kell vonni az elhanyagolt legelőket. Annál is inkább, hiszen ma a termőterület kétharmadán takarmánynövényeket tér. mesztünk, pedig ezeket a földeket a búza, kukorica javára sokkal gazdaságosabban lehetne hasznosítani. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia a gazdaságos takarmányozásnak, hiszen enélkül nincs verseny- képes állattenyésztés. Ennek az ágazatnak fel kell zárkóznia a növénytermesztés fejlettségéhez. Ezt a célt kell szolgálnia a háztáji gazdaságok hatékony, az eddigieknél is szervezettebb támogatásának. Ezzel kapcsolatban követendő példaként említette a miniszter a hernádi Március 15. Tsz sertésszaporító telepét amely a háztáji gazdaságokat is ellátja hízó alapanyagokkal. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy többet kell tenni a mezőgazdasággal foglalkozók ismereteinek bővítéséért. Termelési technikát vásárolhatunk, termelési kultúrát azonban nem. (Folytatás a 3. oldalon) BFéimMiésré — fermeBékenységhéB Az eddiginél is jobban Mssfíkásgymiés Mesfsesmkm Müvekben Több mint 20 éves hagyománya van már a Mechanikai Művekben az év eleji munkásgyűléseknek, de a mostanihoz hasonló fejlődésről az elmúlt két évtizedben még soha nem adhattak számot. A tavalyi eredményeket és az idei év feladatait számbavevő tegnapi tanácskozáson — melyen ott volt Herczenik Gyula, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosztályvezetője is — dr. Sátor János vezérigazgató beszámolójában kiemelte: a vállalat 1979-ben 547 millió forinttal többet termeit, mint az előző évben, s ez a termelési érték 40 százalékos növekedését jelenti. Kevesebben is többet, s főleg jobbat, korszerűbbet tudtak azonban gyártani. A Pest megyei Hírlap is gyakran adott hírt arról a bátor, dinamikus termékszerkezet-átalakításról, mely az utóbbi években a Mechanikai Műveket jellemezte. Idén minden éfldiginél nagyobb feladatok várnak rájuk: el kell készíteniük 13 ezer darab festőaggregátot, 17 600 kézi festékszórót. 141 ezer olajkályhát, 600 ezer szerszámosládát, 22 millió elektrolitéi 2,9 millió metailpapír-kon- denzátort, 115 ezer asztali és 1500 utcai, pénzbedobós telefont — ami összesen több mint 2 milliárd forint termelési értéket jelent. Mivel a felszámítható nyereség az új előírások értelmében a tőkés export gazdaságosságának függvénye, a vállalat elsőrendű feladata 1980- ban ennek a gazdaságosságPékségek, sütödék épülne Együttműködik Pest megye és a főváros Felmérték a keresletet, egyeztették a teendőket a fővárosi és a Pest megyei Tanács illetékesei, s közösen kidolgozták, hogy a hatodik ötéves tervben Budapest mely részében és az agglomeráció — a fővárost körülvevő övezet — mely vidékein, településein kell új kenyérgyárat, pékséget, sütödét építeni. A tervek szerint napi két műszakban 110 tonna kenyeret készítő üzem épül Kispesten a Méta úton, és 80 tonna napi kapacitású gyár Zuglóban a Hungária körúton. Bővítik a Százados úti kenyérgyárat, új üzemben, új gépsorok ontják majd a ropogós kiflit, zsemlét és más péksüteményt. A következő tervciklus első esztendejében, 1981. végén adják át rendeltetésének a két műszakban 80 tonna kenyeret szállító északpesti kenyérgyárat is. Az agglomerációban Szentendrén, Gyomron és Tökölön épül új kenyérgyár, — két műszakban 26, 10 és 24 tonnás teljesítménnyel —, öt üzem gépeit pedig Jelújítják. A terveket egyeztetve ügyeltek arra, hogy a fejlesztésben he legyen átfedés. Számot vetettek azzal, hogy a Pest környéki települések lakosai közül jó néhányan; mivel a fővárosban dolgoznak, itt szerzik be az élelmiszert. S ami .szintén nem elhanyagolható: ; a Budapest környéki gyűrű- | ben számos közkedvelt üdülőhely található — a Dunakanyarban 270 ezer, a Ráckevei Duna-ágban százezer budapesti tölti a hétvégét, szabadságát — így a számos fővárosi lakos a Pest megyei sütödék kenyerét vásárolja tavasztól őszig, pénteken, szombaton. A Fővárosi Sütőipari Vállalat és a Pest megyei két sütőipari vállalat nemcsak a következő ötéves tervre előirányzott fejlesztések ügyében kötött meg állapodást, hanem az áruellátás, a szállítás dolgában is. nak a javítása — hangsúlyozta a vezérigazgató, s azt is hozzátette: nehéz év előtt áll a Mechanikai Művek, de ennél nehezebb helyzetből is kivágták már magukat a gyár dolgozói. Hogy ezt mi módon tegyék, arról a felszólalók beszéltek. Dobroveczky Antalné csoportvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra nemcsak a termelésben van lehetőség, hanem már a konstruktőrök is sokat tehetnek ennek érdekében. Polgár Lajos gyáregységvezeíő az egyes gyáregységek közötti információáramlás javítását szorgalmazta, Gödölle Sándomé laborvezető pedig azt sürgette, hogy a brigádok ne csak a nevükben, de tetteikben is legyenek szocialisták. A festékszóró gyáregység csoportvezetője, Pető Endre arról beszélt, hogy az utóbb, időben ez a gyáregység kapta a legtöbb támogatást, így j most feladatuknak érzik a bizonyítást is. Abonyban tavaly nem minden sikerült terv szerint. Mint Bene László művezető elmondta, a pánzbedobó telefon gyártásával lemaradtak — de idén ez nem fordulhat elő. A jó hangulatú munkásgyűlés Agárdi Zoltánná VSZT- titkár zárszavával ért véget. W. B. Németh Károly fogadta Franz Miárit A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 8-án látogatást tett Budapesten Franz Muhri, Ausztria Kom munista Pártjának elnöke és Johannes Steiner, a Központi Bizottság titkárságának tagja, a külügyi osztály vezetője. Az osztrák vendégekké megbeszéléseket folytatott Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottsá| titkára. A megbeszéléseken részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. országos. mezőgazdasági tanácskozás etoJjjKípe: (balról jobbra) Borbély Sándor, dr. Romány Pál, : dr. Soóó Gábor és dr. Cselőtei László. Romány Pál: Támogatjuk az úi módszereket
