Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

4 1980. JANUAR 8., KEDD %mfav Egyetemi együttműködés A közös tudományos té­mákban. való együttműködést és kutatást szorgalmazó tudo­mányos és kulturális együtt­működési szerződést kötött az Eötvös Lorámd Tudomány- egyetem és a hamburgi egyetem. A három évre szóló szerződést és munkatervet dr. Eörsi Gyula, az ELTE rek­tora és dr. Peter Fischer-Ap- jpelt, a hamburgi egyetem el- floöike írta alá az egyetemen. A szerződés értelmében a mindkét felet érintő tudomá­nyos kutatásokban való rész­vételen kívül tapasztalatcse­rét folytatnak a szervezés és az oktatás terén, közösen ad­nak ki tudományos cikkeket, s az egyetemi lapokban publi­kálják egymás tudományos munkáit. A munkaterv alap­ján közős kutatásokat végez­nek nyelvészeti, germaniszti­kai, jogi és giazdaságjogi, ma­tematikai, informatikai és földrajzi témákban. Új magyar film CSALÁDTÖRTÉNET ÉS FALUHISTÓRIA Családtörténet és egyben faluhistória a Gyöngy össy Im­re—Kabay Barna filmrende­ző-páros legújabb közös alko­tása, a „Töredék aiz életről”, amelynek befejeződött a for­gatása. A film egy szegéin y- paraszt-családból származó, majd magas közéleti pozíció­ba kerülő asszony életútját mutatja be, aki saját elhatá­rozásából vonul vissza, hogy átadja a helyét az időközben felnőtt, szakképzettebb fiata­loknak. A film rendeződ ugyan já­tékfilm készítésére vállalkoz­tak, de az adott keretéken be­lül a magyar paraszti élet vál­tozását is dokumentálni akar­ják. A számos helyszín között megtalálható a Nógrád me­gyei Hollókő és Rimóc is, ahol az itthon és külföldön egyaránt nagy sikert aratott korábbi filmjük, a „Két elha­tározás” munkálatai során gyakran, megfordultak, a hír­adó és dokumanibumfilm-stú- dió stábjával. A főhőst Kovács Mária, a győri Kisfaludy Színház tag­ja alakítja, fontos szerepet kapott még Bánffy György, Békés András, Szirtes Ádám, Szabó Eva, Hartmann Teréz, Vitéz László és Fazekas Ist­ván. Szerepet vállalt több külföldi művész is. Feltűnik majd a filmkockákon a ma­gyar kultúrát értő és szerető nyugati újságíró képében pél­dául az angol David Robin­son. A Mafilm Dialóg Filmstú­dió megbízásából készülő filmalkotás operatőre Szabó Gábor, dramaturgja Újhelyi János. A premierre előrelát­hatólag az ősszel kerül sor. KELL EZ A FESZÜLTSÉG A távirat haza: sikerült... VIZSGAIDŐSZAK ZSAMBEKON Gyomorszorító pillanatok, vizsga előtti várakozás a fo­lyosón. A kézben füzet, jegy­zet, a frizura, az öltözet ünne­pi, a gondolatok leginkább mágikusak: sikerülnie kell... megálmodtam a négyest... különben is, a vizsgázó cipő van rajtam... Van, aki még utoljára át­lapozza könyveit. Van, aki ökölbeszorított kézzel sétál fel s alá, mint a ketrecbe zárt tigris. S van, aki falfehér arc­cal támasztja a fehér falat. 1980. január 7-e, délelőtt, 10 óra, az Esztergomi Tanítókép­ző Főiskola zsámbéki tagoza­tán. Már megnyugodtam — Izgultak? — De még mennyire, ez az első vizsgánk a főiskolán, egész félévben erre készül­tünk — így Rada Piroska és Varga Katalin, akik még nem estek át a tűzkeresztségen, ez­úttal a anatéma ti'ká kollokviu­mon. — Izgulnak? — Most már egyáltalán nem — hangzik a felelet jó fél óra múltán. — Megnyugod­tunk. mindkettőnké négyes lett. Könnyebb lesz ezután, tudjuk, mire számíthatunk. Még két vizsgánk van a fél­évben, lélektanból és oktatás­elméletből. Most? Megyünk a postára, levelet, táviratot kül­deni, hogy sikerült... Hoványi Lajos docens, aki­nél iménti beszélgetőpartne­reink számot adtak halmazel­méleti és matematikai logikai felkészültségükről: — Ma kilenc elsőéves kollok­vált, s .igazán elégedett lehe­tek a tudásukkal. A logrosz- szabb jegy hármas volt, az át­lag pedig pont négyes. Tudja a vizsga olyan, hogy kivétel nélkül mindenki izgul ilyen­kor. Persze főleg az elsőéve­sek, akiknek szokatlan ez a kérdezési módszer. És izgu­lok én is, igaz másként, mint a fiatalok. Talán úgy, ahogy a fogorvos a székben ülő pá­ciensért. Kell ez a feszültség és figyelem. A közönyös vizs­gáztató — rossz vizsgáztató. Sem szigorú, sem engedé­keny nem lehetek. De fia a kettő közül kellene választa­nom, inkább az utóbbi lennék, mert azok, akik a főiskolára érkeznek, többnyire ellen­szenvvel viseltetnek a mate­matika iránt. Pedi" meg kell szeretniük, hiszen ők is taní­tani fogják -ezt a tárgyat. Az­után azért is. mert ar. elsőéve­sek rendkívül eltérő képzett­séggel jönnek a főiskolám, s a különbségeket itt kell kiegyen­líteni. Erre persze kevés egyet­len szemeszter. Szigorlat nevelésből A másodévesek pedagógiá­ból szigorlatoznak. Ez már ne­hezebb’ erőpróba, nevében is bennefoglaltatifc a szigor. Más­fél esztendei tanulás eredmé­nyéről számolnak be, nem is egy, hanem három oktató előtt. Didaktika, neveléselmé­let, úttörőmozgalimi ismeretek. A vizsgatétel is hármas, min­den témáról egy-egy kérdés.. Hosszabb az idő a felkészülés­re, s jó fél óra, amíg egy-egy diák beszél. A vizsgát Király János do­cens vezeti: — Eddig a 75 másodéves közül 27-en szigorlatoztak, s a vizsgaátlag 3,3. Alapos tudást várunk, önálló feleletet, amely a részletekre is kiterjed. Csak ízelítőül: Csontos Ilo­na arról beszél, melyek a vi­lágnézeti nevelés lehetőségei az iskolában, s milyen mód­szerek a legcélravezetőbbek, azután az oktatási programo­kat ismerteti, végül az úttö­rővezetők képzéséről ad szá­mot, Gördülékenyen, lényeg- retörően. felel. — Csak három napom volt a nyolcvan tételre.’ ötszáz ol­dalas a tankönyv, s hozzá a folyóiratok. Megszoktam már a vizsgák hangulatát, de az az igazság, hogy éjjel fél há­romkor még a könyvet búj­tam. A megnyugvás csak ak­kor jön, mikor az ember kéz­beveszi a tételét. 1 — Sikerült-e? — Nem tudom, csak délután 4 órakor lesz az eredményhir­detés. Addig kitakarítok a kol­légiumi szobában, azután el­megyek síelni. Este már ösz- sze kell szednem a tdnulniva- lót, mert holnapután művelő­déspolitikából vizsgázom. Eddig ez a félév a legne­hezebb. Most kilenc tárgyból vizsgázom, s hátravan még a pszichológiai szigorlat is, mag amitől a legjobban tar­tok a természetismeret. Het­ven kis tétel van belőle, s a vizsgát csak akkor kezdhetjük meg, ha ezeket tudjuk. Egy méter jegyzet A főiskola végzősei, a har­madévesek, etikából vizsgáz­nak. Egy lélegzetvételnyi szü­netben mondja el dr. Farkas Endre egyetemi docens, hogy bajok voltak a jegyzettel. Nem készült el, így nem maradt más hátra, mint hogy tanulóik egy része alapszintű, nem fő­iskolásoknak szánt könyvből készült, a többiek pedig egy egyetemi szöveggyűjtemény­ből. Tehát kétféle vizsgakér­déssort is össze kellett állíta­nia az oktatónak. Eddig egyéb­ként hárman kollokváltak, ketten ötösre, egyikük négyes­re. Monostori Erzsébet az elemi erkölcsi normákról felelt a ■vizsgán. Azután a folyosón arra a kérdésre válaszolt: mi­lyen szerinte az erkölcsös pe­dagógus? — Mindenképpen olyan em­ber. aki személyesen Is példát mutat. Űrv képzelem, ha ka­tedrára állok, megértő leszek. Nem elég azt nézni, hogyan felel a gyerek, az Is érdekes, miért tanul rosszul, ha ered­ménytelen ... Eddig? Két és fél év alatt 23 vizsgám volt, s rengeteg gyakorlati jegy. Körülbelül egyméteres lenne az oszlop, ha egymásra raknám, eddigi tan­könyveimet, jég; ..eteimet. — Ez az első teljes tanév *— mondja dr. Hargitai Károly a főiskolai tagozat vezetője. — Kétszázhuszan vizsgáznak most, s idén első ízíben, mind a három évfolyamon. Rajtuk kívül itt számolnak be a ta­nultakról 124-en az Esztergo­mi Tanítóképző Főiskola le­velező hallgatói közül is. Néhány szót a harmadéve­sekről. Gk a napokiban kapják meg az államvizsga-tételeket. Egy hónapig Pest megye is­koláiban tanítanak — ez a kötelező gyakorlat — azután elkészítik szakdolgozataikat, február végétől május 10-ig még tanulnak, majd leteszik az utolsó vizsgákat, például egy új pedagógiai főiskolai tantárgyból, az állampolgári ismeretekből is. Végezetül az államvizsga, s ősztől már ka­tedrára állnak a megye isko­láiban. Vasvári G. Pál Siker és érték, hír és minőség SZÁSZ ENDRE PORCELÁN KEPEI Január 12- tg látható ez a ki- ■ állítás a Csók István Galériá­ban. Flaubert írta, hogy a mű­vész számára a sikertelenség­nél csak a. siker jelenti a nagyobb veszélyt. Szász End­rének az elmúlt években nagy sikere volt Amerikában, Ka­nadában — műveinek keletje kiemelkedő maradt, a mű­kereskedelem tartósan fel­kapta, a közönség elfogadta. Mindez valós képességeken alapszik. Hihetetlenül gyors. Igazi profi. Olyan, mint Be­ckenbauer a futballban; nagy rétegeket mozgat. Itthon és külföldön egyaránt. Ami kin­cse, az korlátja is. A zsonglő- ri ügyesség, a virtuozitás. Mindent tud, amit a,ma kép­zőművészének technikailag tudni kell. Tudja és viharos gyorsasággal meg is valósítja. Talán ezért is, festői minősé­ge rendkívüli — valutáris érték. örüljünk, hogy van Szász Endrénk is — festészetünk egyik oldalszárnya. Kellemes, hibátlan. Mindig kitalál vala­mit. Most azt, hogy festmé­nyeinek, grafikáinak világát a FIM hollóházi gyárában a porcelán felületére vitte át. Ördöngös bravúrral. Szinte a tárlat első órájában minden képet azonnal megvették, da­rabonként ötven-, hatvanezer forintért. Ez nem baj. Az sem, hogy az amerikai si­ker Pesten is folytatódott, Szász Endre divat is. Megint hozzáteszem; valós értékek, kivételes rajzi tehetsége alap­ján. Az azonban már probléma, hogy e hevített szürrealizmus, az Archimboldi és Hierony­mus Bosch nyomán feléledt és áradó képzelet a maga tet­szetősségével nem annyira mély, nem annyira egyéni, mint amilyennek látszik. In- terpretátor, nem szerző. A rajz Paganinije. Előad tökéle­tes technikai biztonsággal, szédítő sebességgel egy vilá­got, mely nem az övé. Uta­zik benne, nem birtokolja. Koreográfus, nem teremtő. Zseniális, de nem zseni. Káp­ráztat, de nam zseni. Kápráz­tat, de nem melegíti ót szí­vünket Más, ezerszer keve­sebb képességgel is nagyobb művész, mint ő. E megállapítások paradox véleménynek tűnhetnek, de valahol, valamiben súrolják az igazságot. Pontos, elegáns a felületek rajzi vonalvezeté­se, egy szürke árnyalat sem hibás, mégis mintha nem iga­zi színproolémák lennének, azok, amiket felvet. Fejek, tájak, gyökerek, fák sorjáz­nak egymás mellett Eszkö­zei tökéletesek, de sokszor támad olyan érzésünk; nincs mit építenie, önmaga mened­zsere, színházi rendezője. Igen, Szász Endre színpada megtelik tüneményesen létre­hozott figurákkal, de nem élnek igazán. Olyan a tárlata, mintha Szvjatoszlav Richter, az egyedülálló, zongorista ját­szana szimfóniáját, mely nem létezik. Szász Endre festői zenekara első a világon — csak játssza már végre ön­magát bújjon ki végre báb­jából ! Szász Endre nézői között nem találunk közömbös te- . kmtetet. Az elismerés magas képességeinek szól, mely le­hetne általánosabb festésze­tünkben. A tárgyilagosság azonban kötelez. A jelen va­rázslója, de holnapját csak akkor találhatja' meg, ha vég­re küldetését is teljesíti, ha megvív a műért. Ma még le­bilincselő interpretátora meg nem született világának. Min­den ragyogása ellenére sok a látszat. Siker és érték, hír és minőség nincs arányban. Még nem auktor, de kellő ön­vizsgálattal ilyen pompás esz­köztárral azzá lehet, ÖNKENT VÁLLALT EGYEDI UT Maga útját járta, járja, Szávoszt Katalin. Tapasztala­tokat szerzett az Iparművé­szeti Főiskola porcelánterve­ző szálltán. Itt kapott diplo­mát. Váci Mihály eszméjét kölcsönözve — ez nem volt elég. Formálta magát is, nemcsak a tárgyakat, az aquincumi porcelángyár ter­vezőjeként. Ez sem volt elég. Kőbányán, az Épületkerámiai Vállalatnál folytatta tájéko­zódását és a magyarszombat- fai kerámiagyárban. Igaz, még ez sem elég, de elegendő ahhoz, hogy széles ismeretek alapján oktasson és műveket tervezzen. Gyűri az agyagot, hajlítja, mintha fémlemez lenne. S az agyag, mivel gondolat vezér­li, többet nem áll ellen, pe­dig szinte önmaga lehetősé­geit múlja felül. Tömbszerű nehézkessége a fém kecsessé­gével lendül Szávoszt Kata­lin kísérletező kedvében. Te­gyük hozzá azonnal — mind­ez nem végeredmény, felvonu­lás egy új lehetőséghez. In­tegrált alapformák sűrítmé­nyét látjuk, s igazat adunk legutóbbi kiállítása — melyre a múlt év végén került sor — egyik látogatójának, aki e tárgyak építészeti felnagyítá­sát igényli; ott, ebben a közegben rejtőzik Szávoszt Katalin önként vállalt egye­di útjának következő állomá­sa. Losonci Miklós Szávoszt Katalin: kompozíció A PLANETARIUM JANUÁRI MŰSORA Messiás csillag és világvége Megnyitása óta a budapes­ti planetáriumot, mint a csil­lagos ég színházát emlegeti a TV-FIGYELO Szada. Nemrég jelent meg az a rendiölet, amely a ter­mőföldek hasznosítását még szigorúbban szabályozza. Ed­dig is utána kellett nézni an­nak, hogy valahol miért ma­radt szántatlan, vetetten az a parlag, újabban azonban szó szerint kötelezővé vált a hasz­nálatbavétel. Illetőleg — s ez tűnik igazán újdonságnak —, ha egyvalamely közös gazdaság nem képes a gaz felverte táblákat termőterü­letté változtam!, hát úgy a kö­zeli helység tanácsának ren­delkezésére bocsáthatja. Ez az államhatalmi szerv aztán parcellázza, s némi megváltás elleniében odaadja azoknak, akik kertészkedni szeretnének. Mint a Hét vasárnap esti műsorának egyik riportja bemutatta: így történik ez a valóságban is. A Rákosvölgye Tsz-nek összesen 300 hektár­nyi terület újraművelése ju­tott feladatául. Ebből 50 hek­tárt máris, művelnek, újabb ötven sorsa hamarosan így alakul, a fennmaradó 200 hek­tárt viszont — képletesen szólva — odaajándékozták a szadai tanácsnak. Történt mindez pedig sok­sok Gödöllő környéki ipari munkás, alkalmazott örömére, akik családonként 400 négy­szögöles megművelni valóhoz jutottak ott. Nam is túl drá­gán, hisz a hosszú időre szóló bérleti díj összege tizenkét­ezer forint. Ami viszont ezt a dicséretes akciót egy kicsit kevésbé Vi- dítóvá teszi, az a körülmény, hogy ezekre a tisztes nagysá­gú 'bérleményekre is csak egy 12 négyzetméteres alapterü­letű szerszámoskamra építhe­tő. Ez pedig — hallhattuk a megalapozott panaszt — alig­ha elegendő arra, hogy ne csak az ásókat, gereblyéket, kapákat védje, hanem a jó- voltukból fölsarjadt termést is. Legalább egy 30 négyzet- méteres házféle kellene ezek­re a 400 négyszögölekre! — így a sokaikat érintő kívánság. Hogy végül is — a parlag­földek. hasznosításának pél­dájára — átíródik-e a szóban forgó építkezési rendelet, egy­előre nem tudni. Azt viszont még a gyömölcsfametszéshez, papri kapalán (ázáshoz mit sem értő tévénézők is beláthatták, hogy ez az új módi parcellá­zás alapjaiban különbözik a korábbi esztendők hobbikert- osztásától, lévén most rqind a terület, mimd a hasznosítási szándék lényegesen na­gyobb ... Vác. Szintén a Hét tűzte kamera- és mikrofon végre a csúszópénz mind jobban da­gadó botrányáradatát. Elké­pesztő a szám: évente mint­egy tízmilliárd forint kerül úgy zsebből zsebbe, hogy az­zal nem munkát, hanem gesz­tust fizetünk meg. Nyíltabban mondva: lefizetjük azt, aki vásárlói kényszerhelyzetünk­ben valami úton-módem se­gít. E megvesztegetési nyomo­zás során a váci Naszály Áru­házba is ellátogattak a tévé­sek, ahol a százasok és öt­százasok dugdosásának szoká­sai után kutatva megtudták, hogy bizony ott is gyakori a kísértés, mert egynémely tar­tósain hiányzó fogyasztási cikk megszerzéséért könnyen meg­nyílnak a vásárlói bukszák. Újabban viszont már hiába, mart az eldugásnak minősít­hető raktározást nem tűink meg a Naszályban. Minden ér­tékesíthető cikket — legyen az például autógumi vagy más egyéb kereskedelmi ritkaság — ki kell tenni az eladótérbe, hadd járja meg a' maga tisz­tességes útját a szerencsés ve­vőig. Gyerekük. A most lezárult 1979-es esztendő a gyermekek éve volt, s ebből az alkalom­ból a Magyar Televízió egy hétrészes sorozatot állított ösz- sze Játszani is engedd... cím­mel, amely elnevezés József Attila híres verssorát idézi. Elsőként szombaton kora es­te találkozhattunk a nagy­szabású vállalkozással, ami­kor is építészek, pedagógusok, pszichológusok tették szóvá, mi minden gátolja még, hogy kicsdnyeink a maguk szándé­kai szerint játsszanak, élvez­zék kibontakozó életüket. Ér­vekben. .gazdag, jó nyitány volt! Akácz László természettudományok bánit érdeklődő közönség. A néző­tér feletti kupola mesterséges égbolt, amelyre a Zeiss Uni­versal műszer, elektromos fi- nommeohahikai-optiikai beren­dezés vetíti rá a naprendszer képét. Januárban szerda kivéte­lével mindennap 6 és 8 óra­kor tartanak előadásokat. A vasárnapi matinék délelőtt 10 és 12 órakor kezdődnek. A hónap programjában 8-tól 15-ig és 18-tól 22-ig a Lesz-e világvége, január 11-től 15-ig és 25-től 28-ig a decemberben, sokak látta Bethlehemi csil­lag című előadást tűzték mű­sorra. Ponori Thewrewk Aurél és Schalk Gyula csil­lagászok üstökösökről, szu­pernóvákról, a Juni tér és Sa- tumus bolygókról tartanak ismertetést. Miért jelentette volna csillagászati jelenség a Messiás megszületését? A tu­dománytalan asztrológia né­hány állításának a kor csilla­gászai . adnak sok tanulsággal járó magyarázatot A hónap két témája szere­pel a matinékon is, ahová előzetes bejelentés alapján szívesen fogadnak iskolai cso­portokat és szocialista brigá­dokat. Havonta egy alkalom­mal kerül sor az utóbbi évek egyik legnépszerűbb új mű­vészetének bemutatására, amely a kép- és hanghatásokat és a különböző technikai meg­oldásokat alkalmazó alkotók és szakemberek közös mun­kájának eredményeként jött létre. A Fény zene-klub leg­közelebbi audiovizuális műso­rát február 4-én rendezik meg. K. T. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom