Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

1980. JANUÁR 8., KEDD up Várja az építőipar Bazaligyapot a matracban A Szentendrei Ipari Szövetkezet szigetelőanyag-részlegébén na­ponta 50 ezer forint termelési értékben gyártanak bazaltgyapot matracokat építőipari vállalatok és hőerőművek részére. Horgászparadicsom Megújul a Duna-ág A főváros hagyományos üdülőterületed tűi zsúfoltak, vi­szont jó néhány, üdülésre, pi­henésre alkalmas hely — például a Duna-part több sza­kasza — nincs kihasználva. 1980-ban két 200—200 mé­teres szakaszon kezdik meg itt a munkát. Az építésnél a lehetőségek szerint meghagy­ják az eredetileg kialakult ter­mészetes környezetet. E két szakasz létrehozása mintául szolgál majd az üzemeknek, a vállalatoknak, a sportegyesü­leteknek, hogy az itteni üdülő- területekeiket, sporttelepeiket hogyan korszerűsítsék, csino­sítsák. Gondot okoz azonban, hogy a leendő • üdülő-pihenőhely ma még beépített, mégpedig részben engedély nélkül. Szá­mos vadtelepülés alakult ki, s elhanyagolt csónakházak, az egykori ingyenes strand kabin­jai is , állnak. Egyes üzemek, vállalatok vagy személyek — egészen a partig — területe­ket sajátítottak ki engedély nélkül. A két mintaszakasz kialakítása során ezeket a vad településeket, elhanyagolt épületeket folyamatosan le­bontják. Albertirsai összefogás Lesz terem, szertár, zsibongó Építi: a Diríiitrov Termelőszövetkezet brigádja Nemrég adták át Ceglédber- eeflen azt az iskolát, amely a község lakóinak segítségével épült fel. Hasonló összefogás­sal készül az a 9 tantermes új iskola Albertirsán, amely a település lakosságénak és üzemeinek áldozatvállalását bizonyítja. Az új létesítmény jelentő­ségéről beszélgettünk Gyovai Jánossal, az ' általános iskola igazgatójával. •— A tervek szerint 1980 december 31-én kell átadni az iskolát, de ha az építőik úgy akarják, és a körülmé­nyek kedveznek, talán már az új tanévet ott kezdhetik a diákok. Ez persze nem egy­szerű dologi hiszen az építő­anyagok és berendezési tár­gyak beszerzési nehézségei Is beleszólhatnak, sok más mel­lett, a határidő módosításába. — Az új iskolarész milyen gondokat old meg az iskola eletében? — Ha az építkezés befeje­ződik és a hatodik ötéves tervben végbemenő felújítás meglesz, összesen 15 foglial- koztatóteremmel rendelkezik majd új iskolánk, amely hos­szú ideig elegendő lesz a köz­ség felső tagozatos tanulóinak elhelyezéséire. Az így felsza­baduló tantermek megoldják az alsó tagozatos diákok egy- naűszakos, délelőtti tanítását Jelenleg 16 alsó tagozatos csoportunk van, amelyek vált­va, délelőtt, délután -járnak iskolába. — A tantermek foglalkozta­tó termekké alakulnak, azaiz. a délelőtti tanulás után a diá­kok szabad idejének célszerű eltöltésére is alkalmasak lesz­nek. Kényelmes berendezé­sükkel, felszereltségükkel a mai kor igényeinek megfelelő színvonalon szolgálják aiz ok­tató-nevelő munkát. Tágabb és jobban felszerelt helvet kannak a szakkörök és önte­vékeny csoportok, állandó he­lyük lesz az úttöröfoglalkozá- sokoak. Az iskolai tevékeny­ség korszs-ű feltételeit nyú’tia maid az úi létesítmény, hi­szen a tantermekkel esv idő­ben felépülnek a- szertárak, irodák, szociális helyiségek. A nagy zsibongó elkészültével télen és rossz idő esetén is lesz hol mozogniuk a gyere­keknek:. A megfelelő egész­ségügyi ellátást szolgálja az orvosi szoba, amely felszerelt­ségével és a rendszeres orvo­si felügyelettel lehetővé teszi a szakszerű ellátásit. — Mennyibe kerül mindez? — Aiz építkezés körülbelül 8,5—9 millió forintot igényel. Azért nem többet, mert a helybeli Dimitrov Termelőszö­vetkezet vállalta a kivitele­zését, s ezzel is csökkentette az építési költségeket. — Milyen forrásokból kap­tak pénzt a beruházáshoz? — A költségekből a két helybeli termelőszövetkezet 3,5 millió forintot vállalt ma­gára, az állam 3 millióval já­rult hozzá. A többi a község lakosságénak anyagi áldozat­vállalásából fedezzük. — A községbeli üzemek, tsiz-ek és intézmények dolgo­zói járnak elöl a befizetések­ben, A két termelőszövetke­zet tagjai egységesen négy- napi keresetüket ajánlották fel. Sajnos a tanácstagok, a párttagok és a népfrontafcti- vák szorgalmas agitációja el­lenére is vannak nőhányan olyan községbeliek, akik — anyagi helyzetük ellenére — nem vállalják azt a néhány száz forintnyi • hozzájárulást, amely a gyerekek korszerű körülmények közötti tanítá­sát szolgálja. Ezen további agátációval próbálunk segíte­ni, és bízunk abban, hogy mindenki megérti az önkéntes hozzájárulás szükségességét, hiszen saját vagy rokonaik, barátaik gyerekeinek nevelé­séről van szó. Füzes Szilárd Ezt a szakmát nem tanítják Pipálnak még a kémények Pest megyében 1979-ben kö­rülbelül 16 mészégető kemence működött, öt közülük két tűz- tares, a teljesítményt tehát 20 egységre kell számítani. A szezonban — áprilistól októberig — csak a munka lé­tezik számukra. Ha nem lo­bog a tűz, a szállítás, a szén- és piacszerzés, a munkaszer­vezés köti le az időt. Tüzet szüntess! Egy kemence fejadagja 230 —240 mázsa kő. Negyven- nyolcórás fűtés után' 120—130 kiló szenet használnak fel. Az elkerülhetetlen trógerolás he­ti 20 ezer mázsa. A roppant fizikai erőkifej­tés érzékeltetéséhez le kell ír­ni az alábbiakat. A követ nagy hozzáértéssel rakják a kemencébe az első sorral bolt­ívet építve. A boltív tetejét ékelik, s ez az égetés végéig 15—20 tonnát tart. Ha beom­lik, napokra leáll a termelés, ki kell szedni és újrarakni az egészet. A több mázsás dara­bokat bunkóval, órási kala­páccsal tördelik. A m eszet a 80—90 fokos ke­mencéből szedik ki, ami még a 4—5 méter hosszú spiccel is embert próbáló feladat. A szenet — általában 5—10 mé­terről talieskázzák — aztán be- lapátoljáik a tűztárbe. Egy fűtő 48 óra alatt,'egyéb teendői mel­lett 150—160 mázsa szénnel eteti a (kemencét, s ugyaneny- nyi salakot hord el. Állandóan 1300—1400 fokos ia hőmérsék­let, az égetés utolsó 6—8 órá­jában 1600 fok. A fűtést csakis ekkor lehet abbahagy­ni, amikor a mész kiégett. Nagy gyakorlat kell ennek a magállapításához. Az égető­mester egy pajzsot tartva az arca elé a (kéményen át néz be a kemencébe. Ha vörösein izzva folyik a kő, akkor tüzet szüntess! a jelszó. A túl- és aláfűtés e^varánt tönkreteszi a minőséget. Családi vállalkozás A mészégető szakmát nem tanítják. Öröklődik a tudomá­nya. Általában szakmunkások, érettségizett emberek a tu­lajdonosok, de . akad köztük értelmiségi, sőt mérnök is. Pest megyében körülbelül het­venen keresik így a kenyerü­ket. A kemence-tulajdonosok száma nem több harmincnál. Többnyire családi vállalkozás­ban folyik a munka. Olyasmi ritkán fordul elő, hogy egy faluban hagyományok nélkül valaki egyszerre csak kemen­cét építsen. Nyolc kemence egymás mellett! Ilyen sincs több az országban. A Komá­rom megyei konkurrens köz­ségben Piliscséven is csak öt egységből áll a mészégető ut­ca. Pilisszántón 200 éves múltja van az égetésnek. Me­gyénkben Pilisvörösváron, Pi- lisszemtivánon, Kosdon, Pilis- szentkereszten pipálnak még kémények. A fiatalok már nem építenek új kemencéket, az elhasználódottak gazda nél­kül maradnak. A mészégetők ismeretlent nehezen engednek magük kö­zé. Megvannak a szakmai tit­kok, a sajátos játékszabályok. Azt mindenki tudja, hogy na­gyon sokat keresnek. Pontos adatokat erről szinte lehetet­len megtudni. Egy, biztos; a falvak .házai közül messzire látszik, hogy melyiknek me­szes a gazdája. A fiatalok va­lóságos villákat építtetnek. Jó részüknél jártam. Mindenütt pazarul berendezett otthono­kat, márkás kocsikat láttam. Baráti körük a rokonokból te­vődik össze. Majnek Mihály építészmér­nök. A kemencét a nagyapjá­tól örökölte. Csak a szakma árnyoldalait ismeri. A beszé­de legalábbis ezt bizonyítja. Semmi pénzért? — Használt samott-téglából is 40 ezer forintba kerül egy új kemence, a munka — ami­re megépítik, ugyanennyit ér. Kisipari engedély kell, telep­helyengedély a ‘községi tanács­tól, KÖJÁL-jóváhagyás a mű­ködéshez ... Nehéz gépkocsit kapni, sokba kerül. Gépesítés nincs, nem is lehet, nálunk a technológia emberemlékezet óta ugyanaz. Egyre drágább a. szán (a mész is, tenném hozzá szívesen) ... Nagy a kockázat (a beomlás, túliégés, piaci bi­zonytalanság) ... Elöregedtek a hozzáértők, a fiatalok már nem csinálják. Nagy az adó..i A mészoltök elviszik a hasz­not ... A nagyiparral nehéz versenyezni... A szakma anyagilag i£ haldoklik.., Nincs megbízható hozzáértő fűtő... Aki az autóútról letér és egy kemencéhez téved, azt mond­ja, nem csinálná semmi pén­zért. Rengeteg gondunk van a salakkal. Ingyen adnánk, csak vinné valaki. Állandó füstben kell dolgpzni, a ke-, mence szájánál nyáron 50—60 fok van. — 'Ezek szerint visszatér « mérnöki munkához? — Azt azért nem. Annyira mégsem rossz a mászégetés. ★ A nagyipari mészgyártás nem tudja kielégíteni az igé­nyeket. Két fő oka van ennek- A mész vásárlásának szezon­ja van. Tavasszal és ősszel nem lehet a keresletet kielé­gíteni. Tartalékolni nem tud­nak a gyárak, mert az egy­részt óriási raktárkapacitást igényelne, másrészt a rpé^znek árt, ha állott. A kisiparosok rebesgetnek egy ökot is, szerintük az ő meszük minden kilójából há­rom-három és fél kilogramm oltott mész nyerhető, míg 1 a gyárakéból csak kettő-két és fél kilogramm. Vícsotka Mihály i Kevés a kisiparos Mindössze három autószerelő A nagvkátai járásban 56 ezer ember él. A 15 község lakóira mindössze 728 kisiparos jut. Mint Farkas Albert, a járási hivatal műszaki főelőadója el­mondotta, egyre kevesebb pa­nasz érkezik a járásban a szol­gáltatásokra, de a kisiparosok száma meglehetősen kevés. A tanácsok a hiányszakmákra Szigorúbb követelmények Művezetői tanácskozás Budakalászon, tanulságokkal AZ TJTÖBBI időben egyre többet foglalkoznak a vállala­tok a művezetők helyzetével és feladataival. Ez érthető, hiszen, mint a termelés köz­vetlen irányítóinak, igen nagy szerepük van a termelékeny­ség és hatékonyság növelésé­ben, az üzemek munkaszerve­zésének javításában. Azt is mondhatjuk, hogy tevékeny­ségük eredményes vagy ered­ménytelen volta meghatározó­ja a munkahelyi, az üzemi légkörnek. A Budaflax Lenfo­nó és Szövőipari Vállalat nem­régiben felmérést készített művezetőinek munkakörülmé­nyeiről, általános helyzetéről. A vállalatnál nemrégiben megtartott művezetői tanács­kozáson a többi között erről is beszélgettek. Az LSZV 11 gyárában és telephelyén a Könnyűipari Minisztérium által kidolgozott új művezetői mintaszabályzat bevezetését követően 110 mű­vezető dolgozik. Koruk átlago­san ' 42,5 év, s egyharmadufc már ötven éven felüli. Mint­egy nyolcvanan szerezték .meg a középfokú végzettséget, s ami a jövedelmüket illeti, fe­lük az átlag alatt, felük az átlag felett keres. E néhány kiragadott tény is mutatja, hogy a tanácskozáson bőven volt megvitatni való. Mint Angyal Károly személy­zeti igazgató megnyitó beszé­dében is hangsúlyozta, nyílt, őszinte beszédre van szükség a gondok még mélyebb feltá­rásához. Ezért is rendezték meg a tanácskozást szűk kör­ben, a helyi gazdasági vezetők n*élkül. Beck Tamás vezérigaz­gató vitaindítóként az 1980-as esztendő feladatairól szólt. Felhívta a figyelmet, hogy te­kintettel a mind nehezebb gazdasági körülményekre, a művezetőktől is aktívabb munkát, alkotó, az újért min­dig kiálló magatartást vár­nak el. A HOZZÁSZÓLÁSOK azt mutatták, hogy ez a szándék él a vállalat művezetőiben, a környezet azonban nem min­dig értékeli érdeme szerint az újat akarókat. Előfordul, hogy az üzem vezetői saját szemé­lyüket ért bírálatnak tekintik javaslataikat. Élénk vitát vál­tott ki a munkafegyelem kér­dése is. Többen kevesellték a rendelkezésükre álló fegyel­mezési eszközöket. Az egyik művezető így fogalmazott: — Ügy érzem, csak köteles­ségeink vannak,, de jogaink alig. Hiába teszünk például javaslatot a dolgozók jutalma­zására, ha azt más szervek el­vetik. Pedig mi tudjuk, hogy kik azok a dolgozók az üzem­ben, akik a legjobban hajta­nak. Kifogásolták azt is, hogy az új dolgozó bérét nélkülük ál­lapítják meg. Így néha többet kap, mint a régiek, ami ront­ja a, munkahelyi légkört. A létszámhiány miatt né­hány helyen a művezetők sa­ját munkájukon kívül sok egyéb feladatot is ellátnak. Foglalkoznak például a ki- és beszállítással, vagy esetleg fi­zikai munkát végeznek, hogy a termelés folyamatos lehes­sen. Gondot okoz az elöregedés is, mert utánpótlás alig van. Persze, nemcsak a hiányossá­gokról esett szó, a budakalá­szi gyár művezetői például el­mondták, hogy az új műveze­tői mintaszabályzat bevezeté­se rendkívüli módon segítette o Werner munkaszervezési módszerre való áttérést. Ugyancsak a budakalásziak voltak azok, akik az eléggé költséges tanfolyam helyett saját erőből oldották meg a művezetők képzését az új SZTB szovjet automata szövő­gépek működtetéséről. ANNAK, hogy mégis a gon­dok részletezése kapott na­gyobb hangsúlyt a tanácsko­záson, érthető oka van. A cél ugyanis az, hogy a jövőben közös erővel teremtsék meg a jobb munkafeltételeket. Amint az LSZV vezetői is utaltak rá a vita kapcsán, mindent meg­tesznek, hogy a termelés köz­vetlen irányítói megfelelő kö­rülmények között dolgozhassa­nak. A bérezés a központi irányelveknek megfelelően differenciáltabb lesz, ami azt is jelenti, hogy a művezetőket kell majd elsőként megkérdez­ni, ki hogyan dolgozik, meny­nyit érdemel. Ami a fegyel­mezés eszközeit illeti, az új művezetői mintaszabályzat ezeket tartalmazza, tehát a jövőben érvényt kell szerezni a benne foglaltaknak. Ezek és még sok egyéb — mire rész­leteiben itt lehetetlen kitérni — bizonyára hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a művezetői munkakör újra visszakapja régi rangját, illetve a tényle­ges jelentőségének megfelelő megbecsülést. Szénási Éva ugyan soron kívül adnak ipar-' engedélyt, ennek ellenére nem­csak a divatjamúlt szakmákat űzik kevesen, de igen kevés a kőműves is. Általában or­szágszerte népszerű az autó- szerelés, ezért furcsa, hogy a járásban mindössze 3 autósze- ■ relő kisiparos tevékenykedik. Sokan Ceglédre. Jászberény­be vagy Budapestre kénytele­nek vinni elromlott kocsijukat. Természetesen nemcsak a kisiparosok állnak a lakosság rendelkezésére, hanem a Nagy- kátai Építőipari Szövetkezet szolgáltatórészlege is. mely a járási székhelyen kívül több községben. így például Tápió- szelén is tart fenn fodrász- és kozmetikai üzletet.. ' A Nagykáta és Vidéke Afésg szolgáltatásai közül pedig, úgy tűnik, legnépszerűbb az edény­kölcsönzés : két-háromszáz sze­mélyes esküvőre is tudr.sk tel­jes szervizt kölcsönözni. Exportra Hűtött csemegék Húsz százalékkal növelte idén exportbevételét mélyhű­tött élelmiszerekből a Magyar Hűtőipar. Termékeiket első­sorban az NSZK-ban, Svédor­szágban és Angliában értéke­sítették. Nem tömegében, ha­nem minőségében volt jobb a tavalyi munka, innen szárma­zik a többlethaszon. A hűtő­ipar eredményeihez jelentősen hozzájárult a korszerű Duna­keszi Hűtőház, ahonnan első­sorban szamócát, szilvát, mál­nát, ribizlit küldtek külföld­re. A hűtőipar gyárai» így a dunakeszi is, félkész tésztafé­léket, például szilvás gombó­cot is • kínált külföldi partne­reinek — sikerrel. \\ MINDEN DOLGOZÓNAK MINDEN AUTÓSNAK casco

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom