Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LA CEGL£DJ_JAQAS ES XXIV. ÉVFOLYAM 4. SZÄM 1980. JANUÁR 6.. VASÁRNAP Háromból egy áfész leff Készül az első közös év leltára Egy esztendeje, hogy az. ala­pos előkészületek, az egymást követő részközgyűlések után megszülethetett a döntés, egyesült a ceglédi áfész az abonyi és az albertirsai ha­sonló szövetkezettel. Új neve Dél-Pest megyei Áfész lett, feladata pedig az, ami eddig: a lakosság ellátásáról kell gondoskodniuk, egységesebben, rendszerezettebben, mint az­előtt. Az ügyek hivatalos ré­sze néhány hónap alatt lezaj­lott. A nehezebbje akkor kö­vetkezett, amikor niár embe­rekről, személyekről, szokások­ról esett szó. A kollektíváknak össze kelett hangolódni, egyez­tetni a munkamenetét. Vol­tak, akiket hivatali kötelessé­gük azóta is nap mint nap utazásra késztet, hiszen a ceg­lédi központban kell dolgoz­niuk. Mások a járási szék­helyről utaznak gyakorta a területhez tartozó települé­sekre. A változás az egész évi munkán nyomot hagyott, igaz. De eredményes évről szólhat­nak, a nehézségek ellenére. Cegléden, az áfész iroda­házát kellett soron kívül bővíteni. Az udvar egy részét elfoglal­ta a gyorsan megépült, vilá­gos, jól fűthető helyiségekből álló faházsor; A három terü­letről ide került emberek be­illeszkedtek, jó kollektíva ala­kult ki és tovább erősödik. Mint az igazgatóságon Ko­vács Zoltán elnökhelyettes el­mondta, az év első napjaiban, 1979-at közepes évnek értékel­hetik. Ez a begyakorlás éve volt, hiszen számot kellett vetni a megnövekedett távol­ságokkal, az igényekkel és a lehetőségekkel egyaránt. Most 10 közigazgatási területen mjd’ 300 munkahelyük van, — ahány, annyiféle, az egysze­mélyes kis bolttól a ceglédi áruházig. Hozzájuk tartozik 12 felvásárlótelep, 46 vendéglátó- hely, néhány kisipari üzem: egész évre, hogy szigorúan al­kalmazták a szükséges jogsza­bályokat, és szigorúak voltak a törvényességi vizsgálatok is. Az év során több fejlesztést is sikerült megvalósítani, — bi­zonyos mértékig olyanokat is, amelyek a tervekben nem sze­repeltek. Ilyen volt az iroda­épület-bővítés. Oktatási kabi­netet is nyitnak, kereskedelmi szakmunkástanulóik képzésére. A Dél-Pest megyei Áfész- nek most 170 tanulója van. Ez a mérlegjavító, tekercselő, szik- a helyiség szintén a Dózsa vizes. Az üzemzavarok orvos- I György utcai székház mellett lására, megelőzésére meg kel­lett szervezni a karbantartó szolgálatot, amely most 61 személyes, de még több szak­ember kéne, főként kinn a te­lepüléseken. A háromszáz munkahelyen mindig akadhat műszaki hiba, javítani való. A kereskedelmi feladatoknak igyekeztek eleget tenni, ez nem sikerült , mindig zökkenő- mentesén. Befolyásolták ezt a gyorsan változott szabályzók és az árak. A nagykereskede­lem monopolhelyzetét több íz­ben érezhették,* s így akarva- akaratlan, éreztették a lakos­sággal. A kritikus időszak a második félév kezdete táján volt. A tervet, úgy tetszik, tel­jesítőitek, néhány tized százalékkal meg is halad­ják. Erről hivatalos adatot akkor kezdhetnek, ha az összesítés megtörténik. Jellemző volt az Szaküzletben kaoható Távoli tájak ritka madarai Gyémántgalamb, papagáj, zebra pinty — Jó napot kívánok! öt fo­rintért kukacot kérek. — Most éppen nincs, gyere vissza később — hangzik a felelet. Színes halacskák A beszélgetés színhelye a város egyik eldugott kis üz­lete, amelyen büszke cégtábla hirdeti: Bőd a Tíborné Díszhal és Díszmadár Szaküzlete. A fenti beszélgetés ott folyt le egy kisfiú .és a tulajdonoső férje között. Fültanúja volt még Tánczos* Zoli kisdiák is, aki Bobi nevű pekingi palota­pincsijével jött bevásárolni. — Most az akváriumomhoz vettem felszerelést, egyébként Dobit is a bácsitól vásároltam szorítja büszkén a piros pó­rázt az ifjú kutyatulajdonos. Ismét nyílik a boltajtó. Fia­talember lép be, kézében dunsztosüveg, benne színes ha­lacskák keringenek. — Meghoztam, úgy, hogy megegyeztünk — szól a boltos­nak, s a halak cseberből ve­derbe kerülnek, közben néhány piros hasú bankó cserél gazdát. — Felhagy az akvarisztiká­val? — Csak átmenetileg. Egy fél­éves munkára külföldre uta­zom, s addig nincs, aki gond­jukat viselje, így most-inkább eladom. Majd ha visszajöttem, ismét betelepítem az akváriu­mot, sokáig úgysem tudnék meglenni nélküle. Nekem ez a hobbim — hangzik a válasz. Hobbiból megélhetés — Igen, ez nálam is így kez­dődött — veszi át a szót Boda Tibor. — Fő.cént a különleges madarakhbz és a díszbarom- fikhoz vonzódtam már régóta. Tagja vagyok a Dh~." '.dirte- nyésztők Egyesületinek, ma­gam is részt veszek saját ne­velésű madaraimmal a hazai és külföldi kiállításokon. . Ez adta az ötletet, hogy a hobbi­ból megélhetés legyen. Augusz­tusban nyitotta a feleségem ezt a kis üzletet itt, az Alkot­mány utcában. Gyorsan meg­ismerték az állatbarátok, hi­szen a legközelebbi bolt eddig a fővárosban volt. A helyiség berendezése fő­ként akváriumokból és hatal­mas ketrecekből áll. A belépő jobbra a vidáman úszkáló ha­la csk ákban gyönyörködhet. Balról a színes tollú madarak állandó csivitelése hallatszik. Nem hiányoznak a kalitkák, akváriumhoz szükséges tarto­zékok, a hal- és a madárelede­lek sem. Keresett különlegességek A tulajdonosok Dessewffy utcai házában külön épületcso­port ad helyet a madaraknak. Olajfűtésű helyiségekben éne­kelnek a sirálykák, a pillangó- pintyek fiókái még csupaszok, nemrég bújtak ki a tojásból. Gyémántgatamib-fiókák, zebra­pintyek, afrikai és ausztráliai egzotikus madárfajok, papagá­jok ülnek a faágakon, a fész­keken, repkednek, hintáznak, veszekednek. Az üzletbe kerülő portéka saját tenyésztésű. Van közte hullámospapagáj, amely könnyen megtanul beszélni, s már 100—150 forintért meg­kapható. Vannak viszont olyan keresett ritkaságok is, ame­lyeknek kétezer forint párja. A vásárlók élénk érdeklődé­se azt bizonyítja, hogy gyere­kek és felnőttek egyaránt ér­deklődnek a természet iránt, s legalább egy kis darabját sze­retnek befogadni az otthonuk­ba, nemegyszer -a lakótelepi lakásokba. T. T. készül és várhatóan itt kezd­hetik már a fiatalok az új tanévet. Épült boltjuk a Lenin Tsz területén, ehhez a terüle­tet a tsz adta. A tervek szerint megépült tavaly a ceglédberceli ABC kisáruház, az albertirsai gáz­cseretelep, az abonyi büfé és dohánypavilon, a ceglédi, Rá­kóczi úti autósbolt. Elkészült a j ászkaraj enői vendéglő terv­dokumentációja, kiviteli ter­ve. Ez a következő ötéves terv éveiben válik majd való­ra. Hasonló létesül Albertir- sán, ahol már ebben az évben munkához láthatnak. Törteién már állnak az ABC kisáruház falai, az idén folytatódik az építés, nyár végéig szeretnék átadni a vásárlóhelyet, amely 700 négyzetméter alapterületű lesz és várhatóan 11 millió forint­ba kerül. A Dél-Pest megyei Áfész I.-es kategóriájú. Az ország legnagyobb áfészeinek sorá­ba tartozik. Most ezerötszáz embert foglalkoztat és több tízezer ellátásáról gondosko­dik. Ezekben a hetekben, mint ilyenkor szokás, 'kezdődik a leltározás. Igyekeznek vele vé­gezni január közepéig. Fris­sen, tiszta lappal, tervekkel teli kezdik az évet. A szünidőből — diákszem- msl nézve — sohasem elég. Ha a mostani, téli szünetet mé­regetjük, azért így is, ügy is igen sok szabad idővel jár. A nagyobbacska gyerekek álta­lában már otthon maradhat­nak, ők a „kulcsosok”, akikre már rá lehet bízni a lakást. Míg szüleik dolgoznak, ők he- verésznsk, olvasgatnak, a te­levízió műsorát nézik, olykor csapatostul a játszótereken játszanak, elbandukolnak a könyvtárba, könyvet cserél­ni. Ám egy sereg gyerek, fő­ként kisiskolás, most is nap mint nap a Puskin utcai, köz­ponti napköziben tölti délelőtt- jét, délutánját. A téli program elkészítője, szervezője Bogdán Zoltánná, csoportvezető peda­gógus. A sokféle hasznos idő­töltés kiválasztásához, megva­lósításához segítőkre lelt a Kossuth Művelődési Központ­ban, a Szabadság Filmszínház­ban. Még a Népművelés című szakfolyóirat téli száma is jó ötleteket adott. Sok mozgás, játék, s ennek kapcsán szinte észrevétlenül az ismeretek gyarapítása: ez a szisztéma. Szerencsére épp a szünidőre hó esett, s kell-e több még, hogy vígan teljenek a napok? Lehet hócsatázni, hóembert építeni nem is egyet, szánkózni,. csúszkálni. A nap­közisek sem unatkoznak, a fa­lak közé zárva. Egy-egy gyerekcsapat ki­sebb „túrána” indul, felkeresi a 'téli KRESZ-parkot, a ját­szótereket, Szívesen látják őket a művelődési központ­ban, ahol a televízió műsorát a színes tv képernyőjéről nézh: • tik. ígért vend ágéi ©adást a Kaláris együttes, játékos olva­sódélutánra invitálta a napkö­A régészek megszokták, hogy ahol munkához látnak, hama­rosan a szájtátik serege veszi körül őket. Nemcsak a ha­táriban van ez így, ha meg­szólal a sírvilág. Sokak szá­mára emlékezetes még az 1978 eszén végzett ceglédi ásatás, amikor a Kossuth té­ren, a katolikus templom előtt a város egykori település- magjának maradványait ke­reste Ben!cő Zsuzsa régész, a Kossuth Múzeum munkatár­sa. Mint akikor lapunk -be­számolt róla, munkáját nem kísérte szerencse. Az ered­mény akkor elmaradt. Szerencsés véletlen Ebben a tudományágban nagy szerepük van a szeren­csés véletleneknek. Most is az volt a nyomravezető, nyu­godtan mondhatjuk: ezúttal a nyilvánosság teljes kizárásá­A Volán 29-as Vállalat ceglédi önálló főnökségének új telep­helyén korszerű körülmények között vizsgálják át és javítják a járműveket. Felvételünkön egy IK—266-rs típusú autóbusz a mosóban veti le az út sarát. Apáli-Tótli Sándor felvétele zisekeit a Piac téri gyermek- könyvtár. A filmszínház szün­idei matinéjából három, meg­nézni való előadást is kivá­lasztottak. Csapatostul sétára indulva a gyerekek helytörté­neti ismereteiket gazdagítják. Felkeresik a ceglédi emlékhe­lyeket, ellátogathatnak a Kos­suth Múzeumba. A napközi­ben, a taremíoglalkozások is vidámak: új játékokkal is­merkednek, népmieseismerete- ik kincstára gyarapodhat. Vannak, akiknek a diavetítés szerez örömet, mások a bábjá- tékkészítés fortélyaiból kap­nak ízelítőt. Ezen a télen ki-ki elhozhatja kedvenc játéka és mesekönyve mellett rajzfüze­tét, ceruzáit is a napközibe. Valamennyi foglalkozás vidá­man, fegyelmezetten zajlik, jellemző vonás az öntevé­kenység. Elvezetik a belvizet Hosszú időn át súlyos gon*, dókat okozott évről évre Ceg> léden a belvíz. A városi tárná«, az utóbbi években következe^ tssen megvalósítja a csapadék•» víz-elvezetés programját. ; A Dél-Pest megyei Vízgaz-* dálkodási Társulat a munkálj kivitelezője, amely 1979-bei» az úgynevezett G-rendszer újabb szakaszát készítette el* Az erre fordított pénz megkö. zelítette a 13 millió forintot Az összeget a Csíkosszél és so Aranymeggyesszél szivattyúzd*, si és talajvízszint süllyesztésé* vei kapcsolatos teendők továb­bi négyszázezer forinttal nö­velték. Ebben az évben foly­tatódik , az érintett városrési csatornahálózatának kiépíté­se. Együttműködés a városért A város fejlődése megkíván­ja, hogy a társadalmi és tö­megszervez,etek a tanáccsal együtt munkálkodjanak a cél­kitűzésiek megvalósításán. Ezt szolgálja az a szocialista együttműködési szerződés is, * amelyet a városi tanács és a Hazafias Népfront városi' bi­zottsága kötött. A dokumentum részletesen foglalkozik a tanács munkájá­nak segítésével, a népképvise­leti jelleg fejlesztésével és a tömegkapcsolatok erősít ásá- v:\ A :■ '.A:' ' rlrlí részt vállalnak az országgyűlési képviselő és a megyei tanács­tagok fogadóóráinak szerve­zéséből. Minden tavasszal jeJ- lentős feladat a tanácstagi be-i számolók, városkörzeti tanács-' hozások. előkészítése és lebo­nyolítása. A tanácsi bizottságok létre­hozásában és működtetésében is szerepe van a népfrontnak. A jövőben is jelentőségük lesz az ankétoknak, várospolitikai fórumoknak és a rétegtalálko-, zóknak. Az együttműködési megái-, lapodás körvonalazza a ta­nács és a népfront közös te­endőit, a politikai felvilágosító, és kulturális nevelőmunka te-;' rén és a kömyezetvédelenv- ben. ■ ’ m acatt val. Érdemes utólag rekonst­ruálni az eseményeket. A vá­rosi tanács épületének északi szárnyában a földszinti he­lyiségekben öt helyen úgyne-' vazett alapfeltárást végeztek statikai vizsgálatok céljából az őeszel. A munkálatok so­rán három aknát készítettek, amelyek 2,5—3 méter mélyre nyúltak. November elején Szakáig Miklós fúrómestsr, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat talajmechanikai cso­portjának észrevétele alapján Budapesten jelentette a Ma­gyar Nemzeti Múzeumnak, hogy a ceglédi munkák során régészeti leletek kerültek elő. Azokat — az előírásoknak megfelelően — be is szolgál­tatták. A Nemzeti Múzeum levélben értesítette a történ­tekről a szentendrei Ferenczy Múzeumot, továbbküldte az anyagot is. Onnan érkezett a hír Ceglédre, ahol Benkő Zsuzsa és Dinnyés István ré­gészek késedelem nélkül —- november 26. és 29. között el­végezték a szükséges vizsgá­lódást. Az aknák egyikéből több XIII. és XIV. századiból szár­mazó edénytöredék került elő. Az aknák falát megnyesve kiderült, hogy az egyik he­lyen egy XIII. században épí­tett, majd többször megújí­tott kemence metszete került elő. Az is láthatóvá vált, hogy a kemence fenéktapasztásába cserepeket nyomtak bele, hogy jobban tartsa a meleget. A többi aknában is középkori rétegek voltak megfigyelhe­tek. Az 1978-as nagyszabású ásatás után végül ez hozott kézzelfogható eredményt, bi­zonyítva, ho*gy az egykori te­lepülésközpontra épült a vá­rosháza. Kelta, szkíta temető Ez a tudat ismételten arra figyelmeztet, hogy a jövőben — magánházaknál és közin­tézményeknél egyaránt — előkerülhetnek még-Jiöldm un­kák, építkezése, bontások so­rán hasonló leletek. Akár magánszemélyekről, akár vál­lalatokról, hivatalokról van szó, akkor járnak el helyesen, ha késedelem nélkül értesítik a Kossuth Múzeumot. Az ez­zel kapcsolatos teendőket egyébként törvény rögzíti, s nem _ régen éppen a pilisi avarkori temető védelmében kellett a paragrafus szigorá­val eljárnia az illetékes bí­róságnak. Az utóbbi hónapoknak még egy ceglédi régészeti esemé­nye volt. December eleién Lo­soncai Józsefnek, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Válla­lat főgépészánek jelentették az ott dolgozó Bács megyei Állami Építőipari Vállalat földmunkát végző emberei, hogy munka közben csonto­kat, edény- és bronztöredé­keket találtak. A két ceglédi régész nyomban kiszállt a helyszínre, ahol az ásott ár­kok falában több sírfoltot lát­tak, s ezekből leletek is elő­kerültek. Az egyik szkíta sír­ból bronzból készült, madár alakú függőt mentettek meg; ugyanabból nyílhegyek és edénytöredékek is napvilágra kerültek. Más sírok feltárása kelta temetőre utal. Terepbe­járás során a hordógyártól és az új 4-es úttól északra már •korábban, nagy kiterjedésű- kelta település nyomára buk­kantak. Nem lehetetlen, hogy,, ez a temető annak volt része. A terv: terepbejárás Benkő Zsuzsa ebben az év­ben — dr. Tettamanti Sarolta szentendrei és Dinnyés István ceglédi régész társaságában a pilisi veszélyeztetett késő avar — honfoglaláskor temető fel­tárásán dolgozik. Másik fon­tos és nagyszabású munkája a Kossuth Múzeum rácésznő- jének, hogy Hídvégi Lajos tu­dományos kutató több évtize­des munkával készített terep­bejárási anyagát, amelyet a múzeumnak ajándékozott, nyilvántartásba vegye és le­hetőség szerint a helyszínen azonosítsa. Ennek ' kapcsán felhasználja az ugyancsak Hídvégi Lajos által készített Ceglédi pusztabokrok című dolgozatát, amelynek a régé-* szeti topográfiai munikálatok­ban felbecsülhetetlen jelentő­sége van. Tamasi Tamás Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mind­azoknak, akik szeretett édes­anyánk, nagyanyánk, dédanyánk, ükanyánk és nagynénénk, özv. Monori Sándorné, született Her­ceg Lídia temetésén részt vettek, sírjára a megemlékezés virágait helyezték, részvétükkel fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. A DEMÁSZ Nagykőrösi Üzem­igazgatóság Ceglédi Kirendeltsé­ge közli a város lakosságával, hogy a Putri-sarki erdőben villa­moskábel bővítéseket végzett az alábbi nyomvonalon: a központi transzformátorállomástól a Ceg­lédi Errtői^nri Vállalalt. valamint az ÉVIG Kisgépgyár hétvégi há­záig. A megénüTt hálózatot a Dfi- MÄSZ Ceglédi Kirendeltsége 1979. december 22-én feszültség alá helyezte. Felhívjuk a város lakosságának figyelmét, hogy a fentiekben felsorolt létesítmé­nyek vezetékéinek érintése élet- veszélyes és tilos. i Ül játékokkal ismerkednek iegfiircetik az aottezf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom