Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
L :-9i %•• .y-t^S '- W1.' iwr-nf •*:. V: ■'%*« VII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1980. JANUÁR 6., VASÁRNAP Trakioron, kombájnon Íz aranyszabály megtartásáért Munkásvéde’em a tangazdaságban Ha traktorra, kombájnra akarunk felülni — lépcsőre kel-1 rálépni. A lépcsőnek azonban párja is van: az a fül vagy éppen korlát, amibe kapaszkodnunk kell, hogy egy óvatlan pillanatban vissza ne essünk. Ha bármelyik hiányzik, lehetetlen a manőverünk, mi többtilos azt a gépet használni. Bizottság, őrhálózat És még ezenkívül mennyi mindent tiltanak, vagy inkább előírnak gépeiken, épületeken,, ipari gyártósorokon, mezőgazdasági feldolgozóüzemekben, műhelyekben, állattenyésztő és terménytároló telepeken, aminek megléte szükséges. Még akkor is. ha úgy tetszik, hogy egy-egy biztonságtechni- • kai eszköz nélkül a munka nem áll le. Csakhogy az ilyen tárgyak, felszerelések elsőrendű feladata: az ember, a munkás egészségének, testi épségének védelme. ' — Így van. a munkásvédelem a fontos, nem a munkavédelem — mondja Winkler Ferenc. a gödöllői tangazdaság munkavédelmi vezetője, aki arra utal ezzel a kis magyaré* zattal. hogy bár a szakirodalom évtizedek óta munkavédelmet említ, de például éppen az ő gyakorlata is bizonyíték rá: a paragrafusok mögött a munkásember védelme rejtőzik. Winkler Ferenc csak tudja. hiszen ennek a ma már fontos szakmának üzemmérnöke, 1958-tól dolgozik ezen a területen, s t izenhat éve a tangazdaság függetlenített munkásvédelmi felelőse. — Hogyan, milyen rendszer szerint ügyelnek a tangazdaságban a dolgozókra? — Alapjában véve nyolc nagyobb egységünk van, amelyeket ebből a tekintetből is megkülönböztetünk: ezek között vannak az egyes kerületek, ide tartozik ilyen szempontból a GBBR és mint különálló egység, a központi iroda is — mondja Winkler Ferenc. — Gazdaságunkban kilenctagú munkásvédelmi bizottság tevékenykedik, amelynek tagja többek közt a vállalati szakszervezeti bizottság munkásvédelmi felügyelője, a jogtanácsos, a gépesítési osztály vezetője és mások. Minden nagyobb gazdálkodó egységben van biztonságtechnikai megbízott. de munkánkai igen hatékonyan segíti az öt- venkét-ötvenöt főből álló munkásvédelmi őrhálózat, amelynek tagjai szintén rendes napi elfoglaltságuk mellett tev éken y kedn ek. A tangazdaságban több mint ezerkétszázan dolgoznak. Env- nyi ember biztonságos munkájának szervezése, irányítása, valóban különös gonddal kell. hogy történjék. Kisebb, nagyobb mértékben, de tulajdonképpen mindenki felelős, hogy a dolgok jól menjenek. A baj itt is. másutt is. azzal kezdődik. ha valak! ezt az arany- szabályt megszegi a maga posztján. Ami a vállalati munkásvédelmi szabályzótól illeti, azt éppen egy évvel ezelőtt frissítették fel. Miért volt erre szükség, á mit tartalmaznak az előírások? — Munkásvédelmi bizottságunk tavaly januárban rendkívüli ülést tartott, amelyen értékeltük a korábban tett intézkedések hatását, és azt. hogy mi a teendő a balesetek további csökkentésében. Az új szabályzat elkészítését egyebek között indokolta, hogy a növénytermelésben és az állat- tenyésztésben is újabb, korszerűbb gépek, eszközök terjedtek el; időközben kialakult a GBBR, paradicsomlényerő üzem épült a nagygombosi kerületben. Mivel a munkásvédelmi szabályzatban részletesen kell foglalkozni egy-egy terület vagy termelési, feldolgozási eljárás biztonságtechnikai teendőivel, hasznát sokan látiák, A szabályzatot ötszáz Példányban készítettük el februárra. s a csoport-, illetve a brigádvezetőkig bezárólag közreadtuk. Leírás, utasítás Arról is rendelkeztek benne, hogy ha valahol olyan gond merül fel új gép vagy technológia bevezetésekor, amit a szabályzat nem tartalmaz, akkor arról a munkahelyi vezető köteles leírást, utasítást készíteni, s azt a dolgozókkal ismertetni. Ama rendkívüli ülésen a munkásvédelmi oktatás, illetve vizsgáztatás szigorítását is elhatározták. Ennek értelmében tavaly 970 embert köteleztek vizsgára: ezen a különféle munkahelyeken dolgozó fizikaiak éppúgy kötelesek voltak részt venni, mint közvetlen vezetőik. (Mellesleg: a gazdaság vezetői is átestek hasonlón, amelyre a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa kötelezte őket.) A kerületekben tartott vizsgákat komolyan vették: a 970 dolgozóból húsz nem felelt meg, s pótvizsgát kell tennie. Köztük annak a gépészmérnöknek is, aki arra hivatkozott, őt minek Vizsgáztatják, túlesett ezen már. Csakhogy, amikor a mostani munkaköréhez kapcsolódó munkásvédelmi tudnivalóról faggatták, bizony, hiányos választ adott. Meleg étel Ha másból nem, abból lehet következtetni, hogy komolyan veszik a tangazdaságban a munkásvédelmet, a biztonságtechnikát, hogy nem kis ősz- szeget áldoznak rá. Ebben az ötéves tervben a munkakörülmények javítására 38 millió 430 ezer forintot irányoztak elő. amiből 1978 végéig, tehát három év alatt, több .mint 32 milliót elköltötték. Igaz, ebben olyan berendezések vásárlása is szerepel, amelyek a fizikai munkát könnyítik, mint például .az anyagmozgatás gé- p.ei. Központi méregraktárt, korszerű öltözőket, mosdókat alakítottak ki. Rendszeresen költöttek a gépek védőberendezéseinek vásárlására, a védőruhák beszerzésére és még egy sor dologra. Gondoskodnak az úgynevezett nem telepítfett munkahelyek szociális létesítményeire. Magyarán: nyáron aratásban vagy a növényvédelemben tevékenykedő brigádokhoz nemcsak a meleg élelmet viszik ki a táblákra, hanem a vándorsátrat is. asztalokkal, székekkel; tisztálkodáshoz pedig tartályban ott van a víz is. Gondoskodás az emberről. Ez juthat eszünkbe a mondottakból. pedig hát ez fiam gondtalan, s nem zökkenőmentes még a tangazdaságban sem. ahol pedig, úgy tűnik, jól szervezett ez a tevékenység. Fehér István Mezőgazdasági könyvhónap Eredményesebb termesztés Közeledik a hagyományos rendezvénysorozat, évről évre februárban tartják a mezőgazdasági könyvhónapot. Erre az alkalomra nemcsak a könyvkiadók, a könyvtárak készülnek, hanem a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is, amely kiveszi részét a kistermelők, az állattartók és kertészkedők támogatásából. Hajnal Iréntől, a TIT városijárási szervezetének titkárától a mezpgazdasági ismeret- terjesztés helyzetéről, a könyvhónap előkészületeiről érdek- lődtühk. A segítség kötelező — Szervezetünkre is mind több feladat hárul ezen a területen, a tanácsok, a művelődési házak, a Hazafias Népi- front városi, községi bizottságai, a különféle szakcsoportok szervezői, segítséget adnak a termelőszövetkezetek, az áfé- szek is. Elkel a támogatás, hiszen, mind többen foglalkoznak állattenyésztéssel, kertműveléssel, fóliázással, • — Ki azért, hogy minél több pénzt kereshessen vele. ki azért, hogy értelmesen, egészségesen töltse el szabad ideje egy részét és mellesleg a családi asztalra is jusson a kedvtelés eredményeiből. De akármi vezérelje is az embereket, a népgazdaság számára mindenképpen hasznos ez a tevékenység, s így tulajdonképpen a különböző szervek kötelessége is me,- adni a segítséget. — Miben működik közre a TIT? — Szervezési feladatokat csak elvétve vállalunk, erre nincs is szükség, annál fontosabb viszont, hogy előadókat küldjünk a szakcsoportoknak, hogy megfelelő szemléltető eszközökről, kiadványokról gondoskodjunk. Jelenleg már a termesztési, tenyésztési eljárások, a korszerű' növény- és állatfajták elterjesztése időszerű, de folyamatosan foglalkoznunk kell olyan alapvető témákkal is, mint például a növényvédő szerek alkalma-1 zása, kezelése. De a szigorúan vett szakrriai előadások mellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kitekintést adjunk a szakcsoportok tagjainak a mezőgazdaság általános helyzetéről, a népgazdaság eredményéiről, gondjairól — Kihasználják a TIT nyújtotta lehetőségeket a községekben? — Még nem eléggé. Ennek egyik oka, hogy sok szakcsoport csak a minél eredményesebb termesztést, tenyésztést tartja szem előtt, de még nekik is elkelne a segítség. A kertbarátkörök többsége pedig egyelőre csak próbálgatja a lehetőségeket, kevés előadást tartanak. Jól használható, új szakfilmeket tudnánk kölcsönözni, ezekről mindenhová elküldtük a tájékoztatót Jó volna, ha több helyről is érdeklődnének, kölcsönöznének. Vizsgázhatnak — Beszélhetünk jó példákról? — Hogyne. Nagyszerűen dolgoznak például Veresegyházon. A sertéstenyésztő szakcsoportot dr. Mohai Imre ál- látorvos szervezte meg, aki egyben a helyi TIT-csoport vezetője. Nemcsak a termesztési eredményeik jók, rendszeres a szakmai továbbképzés, kiállításokat is szerveznek. Különösen figyelemre méltó kezdeményezésük az, hogy a s-. :' f rí üknek taniolyamot szerveztek, kéthetente előadásokat tartanak, a többi között az Agrártudományi Egyetem tanárai, az állategészségügyi felügyelőség, a TIT-választmány szakértői, s két év után vizsgát tehetnek a résztvevők. Legutóbb a páceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanárai vizsgáztatták a hallgatókat, akik szakmunkáslevelet kaptak. De a veresegyházi nyu- lászok sem dolgoznak kevésbé jól, a szakcsoport fő szervezője, a munka motorja Vankó István. — És a kertbarátkörök? — Jól működik a kérepesi. a csömöri. Sajnos a gödöllői még ma sem vonz sok embert, jó ha egy-egy alkalommal tízen-tizenöten összejönnek, pedig hasznosak (az előadások. minden segítséget megad a művelődési ház. — Hogyan kapcsolódik a mezőgazdasági könyvhónap a TIT tevékenységébe? Kihasználatlan lehetőség — Mi is részt veszünk a szervezésben. Itt a városban és a járásban is több esemény lesz, amire érdemes felhívni a figyelmet. A tervek szerint a járásban több helyen szakkönyvbemutatót rendeznek a könyvtárak, amelyeken az érdeklődők felvilágosítást kapnak a szakkönyvek kölcsönzési lehetőségeiről, használatáról. Az Afész-köny- vesboltok több szakkönyvet árusítanak, s lesz több nagy rendezvény is. — Ebből az alkalomból talán érdemes elgondolkodni azon is, hogy az általános iskolákban, a városban jelenleg sehol sincs mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás, pedig Gödöllő ehhez nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik. G. Z. Mustára és közművelődés Minden évben gazdag köz- művelődési és kulturális programot állítanak össze a Szi- lasmenti Termelőszövetkezetben. Ezen a télen példáulsza- bás-varrás tanfolyamot tartottak, az angol nyelv iránt érdeklődők is megkezdhették tanulást alapfokon. Igen sok előadást ’ rendeztek és rendeznek a TIT segítségével. Egyebek között az agglomeráció környezetvédelmi gondjairól, a védett növényekről, a nemzeti parkokról, a Duna élővilágáról hallhattak és láthattak előadásokat az érdeklődők. Legközelebbb január 9-én tartanak vetített képes előadást a jugoszláv tengerpartról. A sorozat a hónap közepén zárul. Az utolsó előadás témája a Börzsöny és az Alpok. 1 fiatalság — nem bolondság Valami baj van az ifjúsággal? Ügy tizenöt és harminc év között? Nem véletlenül kérdem. Az utóbbi egy-két hónapban mintha vészharangokat kongatnának interjú- alanyaim, egyre több rosszat hallok a tizen- meg a huszonéves nemzedékről. Először csak arról töprengtem, hogy vajon valóbán többet panaszkodnak-e az ifjúságra, vagy csak az én fülem lett érzékenyebb most, hogy lassan a harmadik X felé közeledek, s tulajdon-, képpen az Edzett ifjúságért mozgalomban már csak mint meghívott vendég, barátságosan hátba veregetett öregfiú vehetek részt. Ott ugyanis 26 év a korhatár Különös viselkedés? Ezek szerint talán fölheecel- tek, hogy még utoljára igyekezzek megvédeni saját korosztályomat, e békebeli ifjú nemzedéket? Nem hiszem hogy ez történt volna, már csak azért sem. mert alig hiszek a nemzedéki ellentétekben. Tudom , persze, nemcsak fizikailag, biológiailag különböznek egymástól a korosztályok, társadalmilag is. Más kor, más gondok, más kérdések és feleletek, új* közeg és igy tovább, sorolhatnánk a különbségeket, amelyek óhatatlanul lecsapódnak az eszmékben, ,a törekvésekben, a vágyakban és a magatartásban is. Ott van a bajba sodró lelkesedés is, amit mindig a fiataloknak tulajdonít a sablonokból közhelyeket általánosító tudálékosság. Fiatalság bolondság, mondja a bölcsesség is, miért kételkedjek hát ebben? Márpedig igenis kételkedek, mint ahogy kételkedem minden frázisban, ami ma újra a fiatalság feje fölött kezdi kongatni a vészharangot. Kezdjük egy vagy több, vagy'sok pedagógussal, mert hiszen a velük való beszélgetésekben egyre gyakrabban hallok ilyesmiket: nem értem a mai középiskolásokat, gyanús nekem a visszahúzódó, közömbös viselkedésük. Nem érdekli őket semmi igazán, nem tudnak komolyan gondolkodni, nincs véleményük. Csak a diszkó, meg a korai szex, ez érdekli őket, mjnden lelkesedésük ebben merül ki, és éppen ezért elvétik a mértéket. Kopaszodó fejjel Ismerős, szöveg, jól emlékszem, hogy gimnazista koromban hasonlókat vágtak a fejemhez, a fejünkhöz, s meg merem kockáztatni, azoknak a mai. pedagógusoknak a fejéhez is, akik akkor még szintén teenagerek voltak, s akárcsak a maiak, ugyancsak érdekelte őket a beat, s talán még az ellenkező nem is. És lám, milyen nagyszerű pedagógusok Jettek, csak egy kis hibájuk van: szinte öntúdat- lanul újratermelik azokat a bizonyos, s már akkor is alaptalan nemzedéki ellentéteket, amiktől ők is oly sokat szenvedtek. Csak nehogy félreértsék; nem általában a pedagógusokról beszélek, ez éppen úgy hiba volna. Ismerek itt a’ városban és a járásban is nagyon sok tanárt, tanítót, aki mit sem törődve saját korával, együtt él a mai serdülőkkel, s kopaszodó fejjel, őszülő hajjal is bele tudja élni magát a fiatalság — s ez a természetes — előző korosztályoktól némileg eltérő életmódjába. Amit .éppen a mai felnőttek alakítottak ki azzal, hogy új lehetőségeket teremtettek egy másféle életmódhoz. Folytassuk a KISZ-asekkel. A minap azt hallottam az egyik bizottságon, hogy mind nehezebb beszervezni a fiatalokat a mozgalomba, apoliti- kusak. érdektelenek, az egyéni boldogulás útját választják már zsenge korukban is. Igaz lenne? Legfeljebb amennyire a felnőttekre az. S ha az egész társadalom némileg igy változott, akkor miért csodálkozunk most megint a fiatalokon? / Példákat és ellenpéldákat sorolni sem érdemes, a visz- szahúzódó felnőttől, a lelkes, soha nem fáradó aggastyánig, a KISZ-ben nagyszerűen dolgozó fiataltól a magának kaparó középkorúig, a fáradt, kiábrándult huszonévestől a mindig újat akaró, ötletekből ki nem fogyó idősebbekig. Ezzel úgy sem dönthetjük el a vitát, amire manapság oly jellemző, hogy mindenki a saját igazát alátámasztó példákat citál. Azt pedig, hogy ezek a jellemzőnek ítélt esetek menynyire igazolják tömegek, korosztályok jellemzőit, enyhén szólva is kétséges. Értőn, türelmesen De az ellentmondások már a legelején szembetűnnek. A fiatalok szertelenek, idéztük, aztán meg kiderült, hogy érdektelenek, hogy megfontolás nélkül lelkesednek és hogy közömbösek. Hogy érzelem- szegények és persze túlzottan sérülékenyek. Csupa egymással szembenálló vélemény. S alighanem éppen ezekből kerekedik ki o teljes kép, mint ahogy a felnőtt társadalom is ilyen meg olyan és amolyan. Nem hiszem, hogy a hetvenes évek végére különösebben kétségbe kéne esnünk a fiatalság miatt, csak figyelmesebben, értőbben, türelmesen kell nézni őket. Úgy tudóm, a gyermekek után ez az év a fiatalságé. Remek alkalom 'az elmélyedésre. Gáti Zoltán Díjazott dolgozat Összetartó erő Ladányi Sándor, az! Agrá tudomáhyi Egyetem hallgat) A kis csoportok belső struktúrájának feltárása, valamint az őket összetartó — kohéziós — erő vizsgálata című dolgozatával első helyezést ért el a tudományos diákköri konferencián. A kérdésre, miért döntött e látszólag a gyakorlati élettől elrugaszkodott téma mellett, így válaszolt: — Napjainkban nem elég új gépeket, technológiákat és monumentális beruházásokat létrehozni, de a szocialista bővített újratermelés egy másik ‘ elemének, az élőmunkának a vizsgálata is fontos. Minden közgazdász előtt ismeretes az a tény, hogy mennél fejlettebb valamely társadalom termelése, annál drágább a munkaerő, annál nagyobb az értéke. A fejlődő országokban olcsó a munkaerő, drága az eszköz, közepesen fejlett országokban csaknem egyenlő, fejlett ipari országokban drágább a munkaerő, mint a termelési eszköz. Mivel a mi termelésünk is intenzíven fejlődő, habár még korántsem fejlett, mindinkább előtérbe kerül a termelékenység gazdasági vizsgálata, s ez az idő múlásával, a termelés további előrehaladásával mind fontosabb lesz. A jövő szakemberének tehát, legyen az ipari vagy mezőgazdasági vezető, feladata lesz az emberek alapos megismerése is. Ezen ismeretek birtokában kell döntéseiket mérlegelni és végrehajtani. Az általam választott szociometria alkalmas arra, hogy a kollektívában élő és dolgozó embert megismerjük. A munkát végző ember élete jelentős részét tölti a munkahelyén, és nem mindegy sem az ő, sem a társadalom számára, hogy miként. Jó és termelékeny munkát csak akkor végez, ha jól érzi magát a munkahelyén, ha tevékenységében megtalálja az alkotás lehetőségét, ha tisztában van munkája társadalmi jelentőségével. A kis- csoport, a brigád minden tagjára hat a közösség és viszont. Az egyén alakítja a csoport értékítéletét, normáit, a társadalmi élet minden területén. Feladatunk tehát, hogy olyan kis termelő egységeket alakítsunk ki, amelyekben a legkisebb a konfliktus veszélye, lehetőség van a differenciált munkára, hogy éppen ez alakítsa ki a kollektíva természetes rendjét, ne pedig az egyéb emberi tulajdonságok domináljanak. Ha a vállalat minden kiscsoportját így megismertük, és meghatároztuk a helyét, joggal remélhetjük, hogy dolgozóink szívesen járnak munkahelyükre, és jó érzéssel vállalják üzemüket, gazdaságukat. Ilyen emberekkel a munka, a vezetőnek és a beosztottnak egyaránt örömöt és kellemes gondokat jelent. *
