Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

mit I tt 12 1980. JANUÄR 6., VASÄRNAP HÍREK -h HÍREK f HÍREK + HÍREK HÍRE] i -+ hírek +'Hírek: + hírek f hírek +1 «iJU . 1980. Január 6. Va­••**» * sámap. Boldizsár napja. A nap kél 7.32 — nyugszik 16.08 órakor. A hold kél 20.29 — nyug­szik 9.45 órakor. HOLNAP: lila napja. A nap kél 7.32 — nyugszik 16.09 órakor. ' A hold kél 21.29 — nyug­szik 10.12 órakor. ' Nyugat felől lassan megnö­vekvő felhőzet, főként a Du­nántúlon több helyen havazás. Időnként megélénkülő, he­lyenként megerősödő déli, dél­keleti szél. Elsősorban az északkeleti, keleti megyékben többfelé köd. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék­let: nyugaton mínusz 5, mí­nusz 10, máshol általában mí­nusz 10, mínusz 15 fok kö­zött, egy-két derüitebb, hóval borított helyen mínusz 15 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet délnyugaton 0, mínusz 5, északkeleten mínusz S» mínusz 10 fok között. — Fogadóórák. S. Hegedűs László képviselő fogadóórái: Szentendrén 1980. január 8-án fél 3-tól 4-ig, Fomázon 1980. január 10-én 14-től 15 óráig. Porcelán exportra A Finomkerámiai pari Művek Herendi Porcelángyára a múlt évben öt százalékkal növelte termelését. A porcelán dísztár­gyak, étkészletek mintegy het­venöt százalékát exportálják a világ minden tájára. — Szilárd burkolat. Tápiő- szentmártonban az ötödik ötéves terv ideje al^tt négy­ezer négyzetméter járdát épített a község lakossága. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a település járdáinak ötven százaléka ma már szi­lárd burkolatú. A társadalmi munka — mely ehhez is kapcsolódik — értéke a ter­vezett ötmillió forint helyett pedig 7,7 millió. Lottó Nem volt ötös A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 1. játékhéten 5 találatos szel­vény nem volt. A lottó nye­remények, a nyereményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 43 fo­gadónak volt, nyereményük egyenként 149 619 forint. 3 ta­lálata 4275 fogadónak volt, nyereményük egyenként 752 Ft. A 2 találatos szelvények száma 143 131 darab, ezekre egyenként 28 forintot fizet­nék. — Korszerűsítésre, Az anyagmozgatás korszerűsíté­sére a Magyar Gördülőcsap­ágy Művek diósdi gyárában 1,5 millió forintot, fordítanak. A korszerűsítéshez kapcsoló­dó munkálatok már a tavalyi évben megkezdődték. — Újítóknak. Hogyan le­hetne jobban az élőmunká­val takarékoskodnunk? Miannyit lehetne a zsaluzás­hoz használatos faanyagból megspórolni? S egy sor ha­sonló kérdésre kell választ adniuk azoknak, akik a Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat újítási pályázatán indulnak. Szol­gálván azt a cél t, hogy a vál­lalat termelőmunkájának gondjai megoldódjanak. — Közös kísérletek. A Tégla- és Cserépipari Válla­lat a Volán tröszttel karölt­ve az egységrakományos szállítási láncok továbbfej­lesztéséért további kísérlete­ket folytat az idén is. Ugyanakkor bevonják a szál­lítás többi résztvevőjét is ezekbe a kísérletekbe. Így a TÜZÉP-et és a MÁV-ot is. — Elemtípusok százával. A PÁÉV előre gyártó üzemé­ben évente mintegy 400 faj­ta vasbeton elemtípus készül. Ezekből a vasbeton szerke­zetekből — amelyek nélkül ma már az építőipar nem lé­tezhet — nemcsak saját mun­káikhoz, hanem a külső meg­rendelőknek is gyártanak. MÉSZÖLY GYULA HETVEN ÉVE, 1910. január 6-án született, és 64 éves korában, 1974-ben halt meg Mészöly Gyula Kossuth- tííjas akadémikus a Zöldség- termesztési Kutató Intézet alapitója. három évtizeden át igazgatója. A bajai Kertészképzőben, majd a budapesti Kertészeti Tanintézetben szerzett okleve­let. Előbb gazdasági gyakor­nokként, majd tanárként te­vékenykedett. 1943-ban meg­szervezte a Kertészeti Kísér­leti Telepet, amely 1955-től Du­tt a—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetként működött, s amelynek 1972-ig megszakítás nélkül vezetője volt. Sok irá­nyú tudományos és közéleti tevékenységet folytatott; Az 1956-ban Kossuth-díjjal ki­tüntetett tudós 1967-ben lett a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja. Európában először állított elő a vad- és kultúrfaj- ták kereszteződéséből a beteg- eilenánó képesség szempontjá­ból nagy jelentőségű paradi- csomfaj-hibrideket. Tudomá­nyos szakírói tevékenysége is elsősorban a paradicsom- és a zöldségtermesztéssel kapcsola­tos. „Fáznak a cinkék** „Fáznak a cinkék.” Az utób­bi napokban szinte ellepték Miskolcnak csaknem a Bükk „lábáig” húzódó új városré­szeit. A bükki falvakba — Bükkszentkeresztre, Répáshu­tára, Cserépváraljára — az erdei énekes madarak, a feke­terigók, a csízek, a vörösbe­gyek, a pirók húzódtak be. A hasznos madarak egy része az üres fecskefészkeket „bérelte ki”, s emiatt nemegyszer va­lóságos háborút kellett vívniuk a verebekkel, amelyek ugyan­csak igényt tartottak a mene­dékhelyre. A bükki falvak álta­lános iskolásai több mint ötszáz madáretetőt szereltek fel a falvak környékén a fákra, s azokat rendszeresen ellátják olajos magvakkal, mert a be­havazott erdőségekben egyre kevesebb táplálékot találnak a hasznos madarak. Szárazok az autópályák Késnek a vonatok) A tél támadása, a hideg szombaton is lassította a köz­úti és a vasúti közlekedést. Pedig a Pest megyei UTIN- FORM jelentése szerint a me­gyét átszelő két főközlekedési útvonal, az M7-es és az Ml­es végig száraz volt szomba­ton délben. A mellékútvona­lak mindegyike is járható. Ami azonban óvatosabb vezetésre, nagyobb figyelemre inti az autósokat: a mellékutak egyes Mezőgazdaság Téli tanfolyamok I Változatos témakörökben szerezhetnek újabb ismerete­ket a városokban, falvakban januártól márciusig megren­dezésre kerülő téli mezőgaz­dasági tanfolyamok hallgatói. Megyénként több száz alka­lommal a TIT felkérésére ta­nárok, a mezőgazdasági nagy­üzemek, valamint az élelmi­szeripari vállalatok szakem­berei tartanak előadásokat. A Hazafias Népfront keretében működő kertbarát társaságok szintén gazdag .-programot ál­lítottak össze tagjaiknak és az érdeklődőknek. A téli tanfolyamok egyik té­mája az adott táj termelési szakosítása. A rendezők igye­keznek a tájegységhez illő növénytermesztési és állatte­nyésztési specializáció szak­mai tennivalóit minél széle­sebb körben megismertetni a kistermelőkkel. Nemcsak az előadások szolgálják ezt a célt. A Gabona Tröszt például taltarmányozási szaktanácsadó füzetet ad közre, az állatfor- galmi és húsipari vállalatok pedig közzéteszik a háztáji termelés szerződéses feltéte­leit. Az OTP szakemberei a tanfolyamokon ismertetik a kistermelőkkel a hitelfeltéte­leket, valamint a hitelezés rendjét, módját. Üj vonása a tanfolyamok­nak, hogy gyakorlati bemuta­tókra is sor kerül. Számos he­lyen a legjobb háztáji gazdál­kodók szemléltetik majd ered­ményeiket, és egyúttal szak­mai útbaigazítást adnak. A téld programok anyagá­ban szerepel az 1980-ban élet­be lépő szabályozó rendszer ismertetése. Mindenekelőtt azokat a jogszabályokat ve­szik sorna, amelyek közvetle­nül érintik a kistermelőket Ezzzel kapcsolatban egyebek között feltárják majd azokat a lehetőségeket, amelyek hosz- szú távú értékesítésre adnak lehetőséget a kistermelők­nek. szakaszain az úgynevezett jég­bordák tették, teszik síkosabbá az utat. Dobogókő felé, vagy Vác körzetében azonban min­den út járható. A KPM jelentése szerint az utak sózására is adott minden feltétel. Megfelelő készletek állnak rendelkezésükre, hiszen például Vác térségében 1570 tonna, míg Monor körzetében 2300, Cegléd körzetére pedig 1305 tonna sót tartalékolnak. Ezek a készletek az utak fo­lyamatos, szükség szerinti szó­rására adnak lehetőséget. Szombaton délben Komárom térségében volt borult az idő, ebből az irányból számíthat­tak havazásra a KPM ügyele­tesei. Hiszen az említett me­gye területén a hőmérséklet is mindössze ’mínusz 2 fok volt Ezzel szemben Cegléden mínusz 9 fokot mértek, Váe környékén pedig a mélyebben fekvő területeket pára ülte meg. Dabas körzetében ugyan­akkor felhős volt az idő. Míg a megye többi települése fe­lett száraz, derült volt az idő A hideg lelassította a vona­tok közlekedését is. Av MÁV jelentése szerint a belföldi já­ratok átlag 40—50 percet kés­tek. A munkásvonatok vala­mivel kisebb késéssel értek célba. A nehezebben kezelhető váltók hátráltatják a vasuta­sok munkáját. Szerencsére a késések során nem kell szem­benézniük az utasoknak a hi­deggel. Hiszen a vonatok fű­tésében eddig nem volt fenn­akadás. A késés azonljan ese­tenként azt jelenti, hogy az utasok a csatlakozásokat nem érik eL Piaci korkép Még mindig a banán az Var Apró dombocskákká fogyat­koztak a nemrégiben még ha­talmas zöldség- és gyümölcs­halmok a piacok pultjain. A hideg nemcsak a választék csökkenésével jelez magáról, msgsápasztotta a gyümölcsök színét is. Kivéve persze a déli­gyümölcsöket, belőlük egyre több van, s szinte betolakodó­ként adnak hírt melegebb tá­jakról. A déligyümölcsök kö­zül pedig kétségtelenül még mindig a banán az úr. Nem volt nehéz kitalálni, hogy teg­nap délelőtt a Tolbuhin kör- -úti csarnokban melyik üzlet­ben árusítanak éppen belőle. Ahol előkerült a ládákból, rög­tön hosszú sor verődött össze. Volt banán tegnap a Pest megyei tsz-ek zöldséges stand- , jain is. A Sasad Termelőszö­vetkezet boltjában egy óra alatt 200 kilót mértek ki be­lőle. Hasonlóan nagy sikere volt a primőr reteknek ;v négy forintba került csomója. Vit­ték a paradicsomot is, mely­nek 55 forintért adták kilóját. S vitték volna a kelkáposztát is, ha van. Sajnos, még muta­tóban sem volt, de nemcsak ebből, a fejes és a vöröská­posztából sem. A Zöldért-boltokban egyéb­ként a fejes káposztának 9, a kelkáposztának 10 forintba került kilója, de szintén csak igen keveset találhattak belő­lük a vásárlók. A sárgarépá­ból már többet kínálhattak, kilónként 10 forintos áron. A gyökérnek 13, a karalábénak 6,60, a zellernek 10,60, a céklá­nak 6, a tormának 26 forintba került kilója. Az első osztályú almának 12,60-ért, a harmad- osztályúnak 7,60-ért, a körté­nek 20 forintért adták kilóját. A csepeli Duna Termelőszö­vetkezet boltjában a legtöb­ben a szemes babot és a má­kot keresték. Az előbbinek 30, az utóbbinak pedig 52 forin­tért kelt el kilója. Ha innen igen, a csepeliek tejboltjából viszont nem távozhatott min­denki elégedetten. Jó ideje nem lehet már élesztőt kapni. Meglepően sok gomba volt tegnap a Tolbuhin körúti Nagycsarnokban. Nemcsak a Az Országos Anyag- és Ärhivatal közleménye A fogyasztói árak idei változásáról Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzataival és a termelői árak január 1-i mó­dosításával összhangban egyes fogyasztói árak január 7-én, mások viszont ezt követően a kereskedelem új beszerzései­nek megfelelően — a különbö­ző kereskedelmi vállalatok üz­leteiben eltérő időpontban — változnak. A központi elhatá­rozás alapján így a sorra ke­rülő fogyasztói árváltozások (áremelések és árcsökkenések) összességében a fogyasztói ár­színvonalat mintegy 0,8 száza­lékkal emelik. A főbb területeiket érintő árváltozások: A textilruházati termékek fogyasztói árszínvonala csök­ken. Olcsóbbak lesznek a szintetikus kötöttáruk (kb. 20 —22 százalékkal), a fésűs gyap­júszövetek. és az ebből készült férfi öltönyök (kb. 30 száza, lékkai), a szintetikus függö­nyök (kb. 35 százalékkal). A második negyedévben csökken a harisnyák, a harisnyanadrá­gok és a zoknik fogyasztói ára is. A kártolt gyapjúszövetek ára mintegy 18 százalékkal, a bőrkabátoké 20—30 százalék­kal, a tréningruháké 4—12 százalékkal növekszik. Emelke­dik a szövött és kötött alsóru­házati termékek árszínvonala. Mintegy 14 százalékkal nő az ágy textilek ára, csökken a műszőrme bélésű téliké hátok, ballonkabátok, valamint a rövidáruk árszintje. A vas-műszaki termékek árszínvonala 3—4 százalékkal emelkedik. Növekszik a tartós vas-műszaki fogyasztási cik­kek és a háztartási villamos készülékeik — automata mosó­gép, villanytűzhely, bojler, hű­tőgép —, csökken a fekete-fe­hér tv-készülékek ára. A vas-műszaki tömegcikkek kö­rében jelentős áremelkedések és csökkenések is lesznek. A fém evőeszközök ára pél­dául mintegy 60 százalékkal, az alumínium edényeké kb. 90 százalékital emelkedik, át­lagosan 16 százalékos az ár­csökkenés a csavaráruknál és az épületszerelvényefcnél. A háztartási vegyi cikkek és kozmetikai termékek nagyobb részének az ára csökken. Egyes cikkcsoportok, például arc-, ajak-, köröm- és babaápolósze­rek, valamint a borotvakrémek ára azonban emelkedik. A festékek ára mintegy 18 szá­zalékkal nő. Emelkedik a gázolaj, a ke­nőanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, valamint a mezőgazdasági kisgépek ára. A játékok ára átlagosan mintegy 10 százalékkal csök­ken. A sportszereknél jelentős eltérő irányú változások mel­lett az árszint valamelyest csökken. A gyermekkocsik ára nem változik. Az egyéb vegyes iparcikkek árszínvonala áremelkedés, il­letve csökkenés mellett kis mértékben növekszik. A ház­tartási műanyagáruk árszintje például mintegy 9 százalék­kal lesz alacsonyabb, a kő­edények ára pedig 40 százalék­kal emelkedik. Az órák ára változatlan marad, azonban az ébresztő órák árszintje emel­kedik. A divatékszerek (bi­zsuk) ára 15 százalékkal csök­ken. A papírok és írószerek ár­szintje viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkele — ezen belül a szemüvegek — ár­szintje változatlan marad, nem változik a fényképezőgépek ára. Az egyéb fotógépek ára általában csökken. Emelkedik viszont a fotófilmek, -papírok és -vegyszerek ára. A különféle javító szolgálta­tások árszínvonala — a láb­belijavítás kivételével, amely­nek dija változatlan marad — január 7-től átlagosan 20 szá­zalékkal emelkedik. Nem nő a mosás, a vegytisztítás árszínvo­nala. Emelkedik ugyanakkor az árufuvarozás díja (MÁV, Volán árufuvarozás, Boy- szolgálatj, továbbá az építő­anyagok megyei átlagfuvardL ja. Azokban a termékcsoportok­ban, ahol a fogyasztói árak 1979 nyarán emelkedtek, nem változnak az árak. Kivételek egyes felnőtt és gyermekci­pők, illetve bútorok. Ezeknél a fogyasztói árak emelkednek, vagy csökkennek, de az ár­változások a termékcsoporto­kon belül kiegyenlítődnek, vagyis az árszínvonal nem vál­tozik. Az 1980 januári fogyasztói árintézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az él­vezeti cikkek, a tüzelő- és üzemanyagok, a gyógyszerek, az alapvető építőanyagok, a mosószerek, a lakbérek, a sze­mélyszállítási díjak, a. kulturá­lis és közüzemi szolgáltatások fogyasztói árát. ★ Az úgynevezett szabadáras termékek árai, amelyek eddig is a kereslet és kínálat hatá­sára folyamatosan változtak, rugalmasabban követik a bel­földi piaci viszonyokat és a külpiaci árakat. Ennek követ­keztében a fogyasztói árszín­vonal 2,9 százalékkal növek­szik. Az ismertetett fogyasztói ár­változások (0,8 százalék), to­vábbá a várható piaci ár­mozgások (2,9 százalék) a népgazdasági tervvel össz­hangban 1980-ban együttesen, mintegy 3,7 százalékkal növe­lik a fogyasztói árszínvonalat. gombaszaküzletben, de a Sa­sad és a Duna Tsz zöldséges­boltjában is bőven volt az íz­letes húspótlóból, ötven fo­rintért mérték kilóját, s a ma­gánkereskedőknél sem került sokkal többe, mindössze 60 forintba. Volt azonban, amit borsos áron kínáltak: a fejes saláta darabonként 12 forint­ba, a hegyespaptrika 9 forint­ba került, az üvegházi ubor­kának pedig 140 forintért ad­ták kilóját. Sokan keresték fel a duna- varsányi Petőfi Termelőszö­vetkezet húsboltját. A pulyka, hízott liba. a friss csirke és tyúk mellett, nyúlmájat és szívet is árusítottak. A sütve és rántva egyaránt Ízletes nyúlmájnak 61 forintba, a szívnek 20 forintba került ki­lója. Akik Viszont vasárnap halat akartak főzni és úgy gondolták, a hozzávalót meg­vehetik a budakalászi Kék Duna Termelőszövetkezet hal­boltjában, csalódniuk kellett: az üzlet zárva volt. K. É. Lábadozóknak, sportolóknak Újdonság a Sportrobi Sportolók, cukorbetegek és betegség után lábadozók szá­mára új készítményt állított elő a Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet: a Sport- robi névre keresztelt kor cent­ra tűm könnyen emészthető, por alakú erősítőszer, amely a tejfehérje kivonatát tartal­mazza. A tej és fehérjéje a köny- nyen emészthető élelmiszerek közé tartozik, ezért is egészsé­ges rendszeres fogyasztása. Az intézet újdonsága azonban az eredeti tejfehérjénél is gyor­sabban szívódik fel. a szerve­zetnél elősegíti a regeneráló­dást. Sportolók, kórházak, kli­nikák r idig is használták az ilyenfa a készítményt, ezt azonb í külföldről szerezték be: az Élelmiszeripari Kutató Intézet munkatársai biológiai eljárással a tejből enzim hoz- záadagolásával az eredetinél kisebb molekulasúlyú kompo­nensekre bontják a fehérjét, ez teszi lehetővé a könnyebb felszívódást. A Sportrobi főként tur­mixitalokba keverve, de na­rancs- és más gyümölcsízesi- téssel. pudingba, sajtos pala­csintába adagolva, vagy akár kenyérbe sütve „kondike­nyérként” fogyasztható. A Vas megyei Tejipari Vállalat rép- celaki üzemében indult meg a próbagyártás, s eddig hat tonnát állítottak elő ebből az erősítőszerből. Máris nagy az érdeklődés iránta, a tejipari tröszt,' az Országos Testneve­lési és Sportegészségügyi In­tézet és több kórház sikerrel próbálta ki. Jelenleg már folynak a tárgyalások a többi között az EGYT Gyógyszerve­gyészeti Gyárral, a Sportrobi nagyüzemi gyártásának bein­dítására. Sági Agnes. — , A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyet Tanács tapla. Megjelenik — Héttő kivételével — naponta — Főszerkesztő’ nrCT Iirrvn tílQlftQ Főszerkesztő-helyettes: Arkus István és Mészáros János. — Szerkesztőség: Budapest Vili.. Somogyi Béla u 8. Postacím: Budapest. Pf. 311. Irányltőszám: 1446 — Kiadja a rtiil Hitül L1 nlnLnr »«napkladő vállalat, Budapest. B'.aiia Lujza tér 3. 1959. Felelős kiadó: Till Imre igazgató. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal közoonti telefonja: 343-100 és 336-130. —­■ hús ni u u « iiiitbiii Szerkesztőségl titkárság: 140-447. ...........—— nóKSZEKKESZTÖSÉGEINK: Ceglédi Hírlap, Cegléd, Kossuth tér 1. Pf.: 19 KOI Telefon: 11-400. - GBdőllő és Vidéke, Gödöllő Szabadság tér 1. Pf.: 47. 2100 Telefon: 81—9« Mo nor és Vidéke. M-nor. Kossuth u. 79 Pf.: 51 2201 Telefon: 157 - Nagykőrösi Híradó, Nagykőrös. Hősök tere 1: 2750 Telefon: 398 — Váci Napló. Vác. Lenin üt 45. Pf.: 32 2601. Telefon: 10—095 — A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda. Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető a hfrlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József Nádor tér 1., 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra: 30.— Ft. Index: 25 064 Hl) ISSN 0133—0659

Next

/
Oldalképek
Tartalom