Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
1980. JANUAR 6., VASÁRNAP A lakosság segítségével > A népszámlálásról — félidőben A számlálóbiztos holnap étkezik — ha valaki netalán elfeledkezne arról, hogy a január 2—15. közötti nép- számlálás során összeírják az ő adatait is, és a családból senki nem tartózkodik otthon, akkor a fentihez hasonló feliratú cédula kerül a levélszekrénybe. Szerencsére azonban nagyon kevesen vannak, akik nem ismerik fel a népszámlálás jelentőségét, azt, hogy a lakosság összetételéről, iskolai végzettségéről, szakmai megoszlásáról, lakásviszonyairól, szociális helyzetéről kapott adatok fontos alapot adnak a hosszú távú tervezésihez is, Átlag: 300 ember Az 1869 óta tizenkettedik, a felszabadulás utáni negyedik népszámlálás lassan félidejéhez közeledik. Hivatalosan ágyán január 15-ig tart, de mivel az ország negyvennégyezer, a megye három- ezer-hétszáz számlálóbiztosának többsége pedagógus, úgy igyekeznek, hogy minél gyorsabban visszatérhessenek pedagógiai munkájúikhoz. Hogy azonban ez valóban így történhessen, ahhoz továbbra is szükség van a lakosság támogatására és figyelmére. Mert az összeírok munkája nem kevés. — Egy-egy számlálóbiztosnak átlagosan háromszáz ember adatait kell összeírnia — mondja ár. Ungár László, a Budakalász nagyközségi Tanács vbititkára, — A szám természetesen, a körzetek kategóriájától függően, eltérő. Az „A” kategória például a község sűrűn lakott belterületi részeit, jelenti. Itt nyilvánvalóan, bár több, de gyorsabb a munka, mint a nehezen megközelít- hatő „C” kategóriájú részeken. A községhez tartozik például a kevélynyergi turistaház: a számlálóbiztos oda-vissza húsz kilométert utazik, hogy két embert összeírjon. — Hányán, kik végzik a munkát Budaikalászon? — A harminc számlálóbiztos nagy része, pontosan huszonkét fő, pedagógus. Részt vesz a munkában két tanácsi dolgozó, de jelentkezett mérnök, pincér, gondnok is. Már az első napok után megállapítható, hogy az összeírók túlnyomó többsége felnőtt A feladathoz, lelkiismeretesen, jói akarja elvégezni a dolgát. Ha gond van egy-egy kérdés Kevesebben többet Munkaerőpiacról nálunk aem beszélnek, annál többet munkaerőhelyzetről. Napestig sorolhatnánk a helyzet jellemzőit és jellegzetességeit, egy azonban biztos: a munkára fogható emberfők számítógép nélkül is összeszámolhatok, az ország dolgát nekik kell elvégezniük, hogy hol, mikor, miért és mit dolgoznak, az irányítható, tervezhető, kalkulálható. Az eddig elmondottak közhelyszámba mennek, sokáig mégis úgy tetszett, a munkaerő és -helyzet titokzatos valami. Manapság ez a nézet kezd kimenni a divatból. A foszlányai azonban még hatnak. Gödöllő meghatározó négy gazdasági egységében, az Árammérőgyárban, a Gödöllői Gépgyárban, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézetben a mostani ötéves terv kezdetén kivétel nélkül létszámnövekedést terveztek, holott minden jel arra mutatott, hogy ez aligha lesz realizálható, a környéken nem volt mozgósítható munkaerő. A valóság rá is cáfolt az elképzelésekre, mind a négy helyen kevesebben dolgoznak ma, mint a tervkészítés idején. Két éve változott a szem- lé.et, mondhatni hozzáigazították a realitásokhoz, a munkaerő megtartását tűzték ki célul. A munkaerőhelyzet nemcsak a vállalatok beiső ügye. Sok szállal kapcsolódik a lakóhelyhez, befolyásolja a politikai közérzetet. Ennélfogva alakulását sokan kísérik figyelemmel, természetesen a párttestületek is. A párt-végrehajtóbizottság rendszeresen foglalkozik a kérdéssel. Az első szembeszökő tény, hogy miközben változatlan maradt, avagy- csökkent a létszám, a termelés tetemesen növekedett, 1975-höz viszonyítva másfélszeresére. Hozzáteendő, ez idő alatt a túlórázás is mérséklődött. Mivel munkahelyet változatlanul könnyű találni, a vállalatoknak valamit tenniük kellett a munkások megtartására, akik a korábbinál jelentősen nagyobb feladatokat oldottak meg. Mit tettek? Javítottak a körülményeken. Jellemzővé vált a munkások vállalati autóbusszal való szállítása. Gondot fordítottak ez öltözőkre, étkezdékre, a műhelyeket is felújították, a mélyépítő vállalatnál konténeres fürdőket, mosdókat állítottak be. Az Árammérő- gyáré a város legszebb óvodája. Jócskán emelkedett a bér- színvonal. A fizikaiak árosi nagyüzemi átlaga 1975-ben kerekítve 32 ezer 500 forint volt, tavaly 41 ezer 200. Hasonló arányban nőtt a nem fizikai beosztásúak keresete is, 41 ezerről 53 ezer forintra. A béremeléseknél előnyben voltak a nehéz fizikai munkát végzők és a több műszakban dolgozók. A normá- zott területeken a bér jobban kötődik a teljesítményhez. Sokkal jobban kihasználják a gépeket, különösen a nagy teljesítményű berendezéseket. A mélyépítő vállalatnál például a gépkihasználás aránya az említett években 57-ről 71 százalékra növekedett. Kisebb J' veszteségi dó. Kevesebb az igazolatlan hiányzás, a munkaidő közbeni eltávozás. Megalapozottnak látszik azonban a feltevés, hogy tartalékok még jócskán akadnak. A méréseket a teljesít- ményes munkaterületeken végezték, a létszám 45 százalékát foglalkoztató egyéb helyek tartalékairól nincsenek adatok. A műszaki és alkalmazotti rétegek teljesítményéről sincs, enélkül meglehetősen problematikus az itteni létszám tervezése. A tervszerűségre az eddd- g leknél is nagyobb szükség lesz, hiszen térségünkben továbbra sincs szabad munkaerő, a növekvő feladatokat csakis a meglevő dolgozók hatékonyabb foglalkoztatásával lehet elvégezni. K. P. értelmezésével, bejönnek hozzánk, megbeszéljük a problémát. Magam először veszek részt népszámlálásban, s így tudom, hogy a számos adat beírása nem egyszer okoz nehézséget azoknak is, akik de. cembsrben részt vettek mind a két, egész napos felkészítésen és alaposan áttanulmányozták a Központi Statisztikai Hivatal útmutatóját. Tervszerűen halad Az összeírók bemondásra jegyzik be az adatokat, hiszen senkinek sem érdeke, hogy hamis válaszokat adjon. Igazoló okmányok felmutatását kifejezetten tiltja a népszámlálásra vonatkozó rendelet. A pontosságra azonban a bemondásnál is szükség van, s nagyon gyakran előfordul, hogy valaki nem hagyja otthon, lejegyezve az adatokat. A családtag pedig vagy nem tudja a távollevő személyi számát, az iskolai végzettséget, vagy pontatlanul emlékezik — ez mindenképpen többletmunkát jelent a számi álóbiztosofcnak. — A személyi számot általában leírják az emberek — mondja Wojnarovits Miklós, aki foglalkozását tekintve pindér, a népszámlálás ideje alatt pedig a budaikalászi 023-as körzet számlálóbiztosa —, ha megkapták már. Itt ugyanis sokan arra hivatkoztak, hogy még nincs személyi számuk. Egy idős ember azonban — s ez a nagyobb gond — nem biztos, hogy emlékszik arra, hogy évtizedekkel ezelőtt hol érettségizett egyik-másik rokona. A kisebb problémák nem akadályozzák, hogy a nép- számlálás ütemesen haladjon. Kevés lakásban kell másodszor is csengetni, így Wojna- rovits Miklós például egy nap alatt húsz-huszonöt háztartás, mintegy hatvan-hetven ember adatait írta össze. Hasonló ütemben haladnak, igaz, nem egyszer napi tizenkét órát dolgozva kollégái is. A kitöltött adatlapokat folyamatosan továbbítják a fé- lülvizsgálókhoz, hogy azok a hozzájuk tartozó terület tíz százalékán a helyszínen ellenőrizhessék a munka pontosságát Következő évtizedünk Egy egész kicsi, de jól szervezett hadsereg dolgozik tehát azon, hogy átfogó képet kapjunk arról: mennyien, milyen körülmények között köszöntöttük az új évet december 31 és január 1 között, pontban éjfélkor. Itt persze nem az új év a lényeg, hanem a népszámlálás adataiból kirajzolódó következő évtizedünk. P. SZ. E. Eredményjelzők A Texelektro budaörsi üzemében eredményjelző táblákat gyártanak szocialista országok részére. A tavalyi évben mintegy 10 millió forintos forgalmat bonyolították le szocialista exportból. A megrendelők kérésére külön- külön sportágakhoz is elkészítik a modem villanyújságot. Képünkön: az izzósor ellenőrzése folyik. Ilalmácryi Péter felvétele Felkészülés a falugyűlésekre Hagyományos közösségi fórumok A Jtís^ és nagykő zség eklben országsáért« minden év első negyedében falugyűléseket rendeznek. Ennek előkészítésében nagy szerepet vállalnak a Hazafias Népfront helyi bizottságai. Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei^ Bizottságának főelőadója —* 'kérdésünkre, hogy milyen munkakapcsolat a települések vezetői és a Hazafias Népfront helyi képviselői között — többi között elmondta, hogy a legtöbb helyen együttműködési magállapodásuk is van a tanácsi munka segítésére. Részt vesznek a testületi üléseken, ahol véleménynyilvánítási, javaslattevő joguk van. Végső soron — összegezte Bodor Zoltán — a népfront alapvető feladata, hogy mindenhol megteremtse a tömegbázist a közösségi feladatok végrehajtásához. Ahol közös a tanács — Megkezdődtek már az előkészületek a falugyűlések— Van ahol igen, van ahol nem. Ugyanis most, 1980. első felében nagyon megnövekszik a községek vezetőinek munkája, részben a januári vezetőségválasztó taggyűlések, a kongresszusi és a felszabadulási évfordulóval kapcsolatos előkészületek miatt. Erre a két fontos eseményre országos méretű munkaverseny bontakozott ki, melyhez a községek is csatlakoztak. — Hogyan döntik el, hogy egyik helyen tartanak gyű' lést, a másik helyen meg nem? — A Tanácstörvény előírása szerint eredetileg csak a közös-tanácsú nagyközségekben kellett falugyűléseket tartani, de már három éve gyakorlatilag minden faluban megszerveztük, mivel a példák azt mutatták, hogy igazi közösségi fórum, amely hasznos segítség a tanácsok munkáidhoz. Nos. idén -wnyi változás icoz, hogy isire«.. csak a tanácstörvényben meghatározott helyeken kell gyűléseket tartani, de természetesen, ahol ezenkívül is be tudják iktatni, ott semmi akadálya, hogy összejöjjenek. Elv az őszinteség... Ráckeve — hórév, Makád, Szigetbecse településekkel együtt — közös tanácsú nagyközség, így február 15. és március 20-a között idén is megtartják a falugyűléseket. Pfendert Mihályné tanácselnök elmondta, hogy mint mindig, most is, első napirendi pontként beszámolnak a lakosság-' nak az előző év eredményeiről. — Községeinkre jellemző a nagy érdeklődés, hogy csak Szigetbecsét említsem, itt tavaly 128-an voltak jelen, ami tulajdonképpen 128 család képviselete és ez, az ezerkétszáz lélekszámú község esetében nagyon szép szám! Ami pedig a gyűléseink hangulatát illeti, a teljes őszinteség az elvünk. Nemcsak az eredményeket tárjuk a nyilvánosság elé, hanem a meg nem valósult tarveket is. Ezzel pedig i elérjük azt, hogy az emberek le tudják mérni elvárásaik és igényeik realitását, átlátják, hogy az adott körülmények között mi a fontosabb, mégha A képernyő együttes hatása Nézzük a tévét. (!) Ez a mondat, ponttal a végén, egyszerű kijelentés. Én, te, ő, mi, mindnyájan, nézzük a műsort. Én ezt, te azt, ő amazt, mi mindent és mimdn- dent... A mondat pont nélkül: cím. Kitűnő, izgalmas, szórakoztató, olvasmányos könyvé. Galsai Pongrác vetette papírra gondolatait erről a különös, művészetnek és politikai eszköznek egyaránt vélt — és jogosan vélt — ellentmondásos jelenségről, amit tévének nevezünk. Ha felkiáltójel fejezi be mondatunkat: felszólítani kíván. Figyeljük ezt a dobozt, mert tanít, informál, szórakoztat. Mert társunk lett. •ár Társunk, ha szidjuk is. Mert szidjuk, ki ezt a műsorát, ki amazt. No de. Szidjuk, teháit beszélünk róla. Beszélünk — valakivel, valakikkel, munkahelyen, társaságban, otthon, közértben, orvosnál, vendéglőben. Ismerősöknél és vadidegenekkel. Témát ad, beszéltet magáról. És ha másért nem, ezért érdemes volt feltalálni. Autóklub országúti segély- szolgálatának sárga Trabantban segélyszolgáló szerelője) mondja: üresek voltak az utak karácsonykor, újév előtt, otthonmaradtak az emberek, és nemcsak a havazás okán. Pincér és szerelő egybehangzó véleménye szerint; túl jó volt a tévéműsor, otthon marasztalta az embereket. Élcelődhetnénk azon, no lám, ezt is megértük, magyar ember ünnepkor nem jár krimók- ból büféig. De nem tesszük, annál kevésbé, mert ugyebár otthon is be lehet inni, hajaj. Inkább arra gondolunk, vajon a tévé tudja-e, kellőképben felmérte-e már, hogy mekkora a jelentősége az emberek szemében? Amely jelentőség megmutatkozik efféle, talán apróságnak tűnő jelenségekben, mint az ünnepek alatti készülékhez szögezettség, kis szokásváltozás is. Tisztában van-e az ezzel járó hatalmas felelősséggel? ★ Szónoki és kissé nagyképű kérdés. Ám föltenni érdemes. Egyre többször. Szerencsére vagy sajnos. Ez is ellentmondás, ez is paradoxon, igen. De ahogy Galsai Pongrác fogalmazta: Alighanem a televízió létében sincs kevesebb ellentmondás, mint a világ összes többi jelenségében. A. Gy. esetleg ez a „fontosabb” éppen szűkiebb problémáik rovására került előtérbe. Ami megvalósult • •• — Mi az ami megvalósult az elmúlt év feladataiból és mi az ami nem? — Szigetbecsén például, ele-! get téve a kérelmeknek, megépült a gázcsere-telep. A falu szélén illegális szemétlerakó hely keletkezett, melyet a Hazafias Népfronttal közösen szervezett községszépítési akció keretében felszámoltunk,’ Ennek további lépéseként pedig mindhárom községben be- . vezettük az intézményes sze- \ métszállítást. Ugyancsak a ( lakosság kérése volt, rendez- > zük az utcáikban a házszámokat. Megtettük. Makádon megépült az új; köztemető és ravatalozó. Ami •; viszont ebben az évben már nem valósulhatott meg, a temetőhöz Vezető út megjavítása. „ A tóréviek kérték a szilárd burkolatú út melletti Csapadékvíz elvezettetásét, ennek szintén csak 1980-ban tudunk eleget tenni, akkor megépítjük a vízelvezető árokxend- szert. Ráckevén ütemes és folyamatos a közművesítés, az ivóvízhálózat fejlesztése, a szennyvízcsatorna bővítése. Tervszerűen folyik az elektromos hálózat rekonstrukciója. Sikerült ez évben egy orvosi rendelőt és központi ügyeleti helyiséget kialakítani,’ méghozzá társadalmi összefogással. — Mit tartanak a községek az elmúlt év legnagyobb eredményének? — Azt hiszem mind a lóré- viek, mind a makádiák számára a legnagyobb öröm, hogy elkészült a villanyhálózat felújítása, így a tv és rádió vétele, valamint az összes elektromos berendezésék működtetése tökéletesebb. ...és ami nem — Mi az, ami nem valósult meg, pedig nagyon szükséges lett volna? — Maikádon az ivóvíztársiu- lat létrehívása, majd ennek utána a vízhálózat kiépítése. Pedig égető problémája ez a falunak, mivel a kutak szennyezettek és különös veszélyt jelentenek a csecsemőkre és terhes anyákra. — És milyen tervekkel mennek az 1980-as falugyűlésre? — Elsősorban a már említett elhúzódó feladatok befejezése a célunk. Ráckevén a nyolc-nyolc tantermes iskola építés ének elkezdése. Ez szintén rendkívül sürgető beruházás, mert a tanulólétszám növekedése valószínű már ebben az évben a három műszakos oktatás bevezetését fogja igényelni. További terveink még a kereskedelmi ellátás és a lakáshelyzet javítása. Természetesen gondjaink, igényeink számbavétele után terveinket mértéktartóan határoztuk meg, figyelembe véve a népgazdaság teherbíró képességét. S. H. K. Kialakult ugyanis az a végtelen paradoxon, hogy míg a tévé valóban elszigeteli egymástól nézőit, családokra, egyénekre bdnitja a közösségei — mint vita, csevely, trécselés tárgya, ugyanakkor (pontosabban az adás utáni napon, napokon), közösséget kovácsol az egyedekből. Nagy népi dumakohó, melyben társadalmi pozícióra, képzettségre, gyakran művészi igényességre tekintet nélkül olvadnak össze az emberek. Elidegenít egymástól bennünket, és közös élménybe forraszt. ★ Sóskúton beszélgettem egy idős, beteg parasztnénivel. Házról, gyerekekről, szegény uráról, múltról, jelenről, csak úgy, ahogy jött. Azután kávéval kínált. Ez, ilyen környezetben, valahogy mindig meglep és meghat. Igaizi, fával etetett sparherd melegíti a lakókonyhát, melyben csupa ránc arcú, sokszoknyás, fekete kendős asz- szony motoz, és hirtelen fénylő kis henger jelenik meg kezében:, kávéfőző. Olyan magától értetődően, mint süppedő fote- les irodában az ob'igát kávé, a főnök titkárnőjétől. Nem, világért sem akarok urbánus elfogultsággal írni, különösen nem ebben az apró tényben kívánom látni és láttatni falu és város közti különbség eltűnését. Ám mint mindig, most is megkérdezem falusi vendéglátómtól: mióta kávézik, miért kávézik? És a válaszok közt — az orvos mondta, a lányomék szoktattak rá — majdnem mindig megemlítik: — A tévében láttam, gondoltam, megpróbálom. Vajha’ eljutnánk odáig, hogy hasonló természetessé válik egy, a tévében látottak nyomán kialakított hangulatos, ízléses szobaberendezés; jó könyvből készült jó tévéjáték nyomán az eredeti elolvasása; a tévében látott... nyomán a ... A kipontozott helyeket saját tapasztalatából kitöltheti bárki, és a sor folytatható. ★ Most, rövid idővel a monstre ünnepek után, vendéglátósok sirámait hallgatom. Üresek voltak az éttermek, és nemcsak az árak miatt, a hegyvidéki szállók is alig teltek meg, pedig hó volt elég. A visegrádi sárga angyal (precízen: az