Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

'U, • ► «j&s­’xMfap 1980. JANUAR 6., VASÁRNAP Kétarcú emberek Tolvaj szarkák a pultok között Csábítóak a kirakatok — az önkiszolgáló boltok, az ABC áruházak roskadozó gondolái. Mindig akad rajtuk olyan áru. aminek még találnánk helyet a tömött szatyorban. Csak hát ennek a csábításnak megálljt parancsol az ésszerűség, ma­gyarán szólva a pénztárcáink. Mert ugye mindazt, ami meg­tetszik. nem vihetjük magunk­kal? Fizetni keli! Mondom én. s a többség. Van azonban, aki megpróbálja mindazt, ami tet­szik, a forintok leszurkolása nélkül bezsebelni. Piciny bol­tok, nagy' áruházak tolvaj szarkái ők. Kétarcú emberek. mint az ókorból oly sokszor idézgetett Janus isten. Embe­rek és esetek — lássuk csak! A dobozok rejtélye A ruha a legújabb fazonú, a felöltő sem megvetendő, s a benne megbúvó ember biza­lomgerjesztő. Különösen, ha azt is hozzátesszük: az aprócs­ka település szomszédságában meghúzódó nagyüzem vezető­je. A környékben lakók több­sége ismeri, megsüvegeli. A boltban is az áru színe-javát csomagolták neki. Mert Juci­ka. aki a felvágottat, a sza­lámit szeleteli, még pártában van. A. G. meg agglegény. Hátha egyszer nősülésre adja a fejét — tért vissza újra és újra erre a szívmelengető gon­dolatra Jucika — miközben a szalonna húsos részéből szelt vékonyan. A. G.-nek. A kis önkiszolgáló bolt for­galmával nem volt baj. A lel­tárnál azonban minden a feje- tetejére állt. Ugyanis a Barbo- nos arcvizeket rejtő dobozok többsége üresen díszelgett a polcokon. Lett ribillió. A lel­tárt követő nyitás után a bolt egész személyzete lesállásban töltötte óráit. Mindenki gyanús volt. A. G. frissen, illatosán, jól vasaltan toppant be kora délután. Körülötte senki sem vizslatott. Gyanún felül állt. Hiszen a havi hat és félezer, no meg a prémiumok, a be­osztás — neki igazán nincs szüksége ilyen megoldásokra. Jucika türelmetlenkedett. Valahogy nem akart a hentes­áru pulthoz odaérni A. G. Pe­dig ma hoztak frisset. Türel­metlenségében kilépett a pult mögül. Megkerülte a gondo­lát. A látványtól arcára fagyott a mosoly. A. G. jobb kezével az üres dobozt rakta a polc­ra. míg baljában az üveg ké­szült eltűnni a felöltő zsebé­ben. Azóta A. G. HÉV-re ül. ha vásárolni akar. Nem tudta, nem tudja Jucikénak megbo­csátani a meghurcoltatást. A t szabálysértési eljárás során ki­rótt bírságot, meg a nyakára ültetett új főnököt.., Kirázza a kabátujjból A hatvan évéból tizenötöt nyugodtan letagadhatna. így külsőre. Az öreg hölgy visel­kedése azonban kissé boga­rasnak tűnt az ABC-áruház eladóinak. Képes volt napon­ta félórákat matatni a polcok között. Mint a süldő malacot, úgy tapogatta a kirakott árut. Rossz szokás — mondogatták az eladók, de nem szóltak rá. Tekintélyes, közmegbecsülés­nek örvendő família tagja — „ez a rögeszméje”, vélekedett a többi vevő. Még ma is ezt mondogatnák, ha az az ..ebadta kölyke” nem tolakodik az üres bevásárló ko­sárral. De tolakodott, s kis hí­ján lesodorta B. néni kosarát. Üveg is volt benne. így aztán nemcsak a pénztáros, hanem B. néni is kapott a kosár után. S ez a mozdulat lett a veszte. A vastagkötésű, bő ujjú kar­digánból, mint a bőség szaru­jából hullani kezdtek a csoma­gocskák. Pirospaprika, édes­nemes, csípős, vanília cukor, sütőpor. „Lesz ott még más is” — vélekedtek a pénztárnál sorban állók első meglepetésükből fel­ocsúdva. Tévedtek. Csak ez volt. De B. riiáni saját bevallá­sa szerint jó nyolc éve nem vett paprikát, vanília cukrot, sütőport. A raktár felé ballag­va. s a hazafelé vezető úton is ezt hajtogatta: ..ebadta köly­ke. hát nem kirázza a kabát ujjából.. Nem a szükség Több ezer akta, szabálysér­tési ügyek, melyek Pest me­gye településeiről a megyed ta­nács igazgatási osztályára ke­rülnek. Nem tartják külön nyilván, ebből hány az olyan szabálysértési eljárás, melyet áruházban elkövetett lopás miatt indítanak. Indítottak X, vagy Z ellen. „Szabálysértés” ez a fogalom jótékonyan fedi a lopásokat, az áruházak, a boltok készletének dézsmá- lóit. De előbb vagy utóbb a véletlen mindegyiküket lebuk­tatja. A régi közmondás sze­rint: „addig jár a korsó a kút­ra, míg el nem törik”. Csak a kirívó esetekre emlékeznek név szerint Vácon vagy Ceglé­den, Nagykőrösön, Érden. Kí­váncsiságból esetleg megnézik a szabálysértési főelőadók, hegy mondjuk négy év adatait ösz- szehasomlííva Vácon harminc százalékkal növekedett az áru­házi lopások, tehát a szabály- sértések száma. Alkalom szüli a tolvajt, s ezt az alkalmait vélik fellelni az önkiszolgáló rendszerben mű­ködő boltokban, a fényes, tá­gas ABC-kben, áruházakban. Gazdagodik a kereskedelmi há­lózat. s ezzel együtt a tolvaj szarkák száma is nő. Persze ez korántsem jelenti, jelenthe­ti azt, hogy szó nélkül elmehe­tünk az ilyen esetek mellett. Nem, hiszen a most említett példákban sem a pénzszűke, vagy éppen hiánya, a szükség vitte rá az embereket a lopás­ra. Nem! A szükség, a nélkü­lözés korántsem játszik sze­repet tetteikben, cselekedeteik ben. A szeriés. a kapzsiság a mozgatórugója a tolvaj szarkák polcok közötti működésének. Janus-arcú emberek — közöt­tünk élnek, s mi tagadás, nem árt rájuk jobban figyelni! V. E. Kevesebb halálos baleset 1979-ben — a folyamatosain duzzadó közúti forgalom elle­nére is — sikerült valame­lyest gátat állítani a személyi sérüléssel járó balesetek sza­porodásának ; bár a végleges adatok még nem állnak ren­delkezésre, a már körvonalaz­ható tendenciák kedvezőek. 1979 első tíz hónapjában pél­dául csak 3,3 százalékkal több személyi sérüléssel járó bal­eset történt, mint 1978-ban. Az elmúlt évek átlagát figyelem­mel kísérve kitűnik: akadtak ugyan esztendők, amikor ősz­Vigyázat a gyógyszerekkel! Halálos végű közlekedési balesetiek okainak vizsgálata­kor kiderült, hogy az áldoza­tok az esetek 13 százaléká­ban gyógyszert szedtek. Különösen káros ez a rossz szokás a gépkocsivezetők kö­rében, mert járművük köz­ismerten „veszélyes üzem”, ilyen formán könnyen válhat „négykerekű veszedelemmé”. A gyógyszerek és a serken­tők jelentősen befolyásolják a vezetési képességet. 'Nézzük előbb a serkentő­ket, közülük is elsőként a kávét, amelyből sokan sokat Isznak élénkítés vagy a fá- radtságéraés megszüntetése céljából. A kávé a központi idegrendszerre hat. fokozza a szervezet fizikai és szellemi teljesítőképességét, és gyak­ran tényleg jó közérzetet, va­lóságos „fieldobottságot” ered­ményez. A hgtás azonban csak átmeneti, mert elmúltá­val a szervezet gyors kifára­dása. testi és szellemi „össze­omlása” következhet be: ól­mos fáradtság, bágyadtságér- zés vesz erőt a vezetőn, aki emiatt teljesen alkalmatlan­ná válhat a volán kezelésére. Az izgatószerek közé tar­toznak az agyi központokra ható olyan gyógyszerek, ame­lyek gyógyító hatásukon túl doppingszerek is. Ilyenek pél­dául az Amphetamin-szár- mazákok. E szerek mind a sportolók, mind a gépjánmű­szességóben kevesebb balesetet regisztrálhattak, mint koráb­ban, de ezen belül minden évben ijesztő mértékben emel­kedett a halálos tragédiák száma. Ezért értékelik nagyra a szakemberek, hogy 1979 el­ső tíz hónapjában jelentősen, 12 százalékkal kevesebb volt a halálos balesetek, s 12,3 szá­zalékkal mérséklődött azok­nak a tragédiáknak a száma is, amelyek a balesetek be­következte után jártak halál lal. Bár az utolsó két hónap adatai még nem állnak ren­delkezésre. elmondhatjuk, hogy kevesebb súlyos baleset történt az utakon a figyelmetlen, a felelőtlen magatartás miatt. Minőség­ellenőrzés A Forgácsoló- szerszámipari Vál­lalat az idén több mint hatszázmil­lió forint értékben készít forgácsoló- szerszámokat. A vállalat termé­keinek egy részét a tőkés piacon ér­tékesítik. A buda­pesti gyáregység­ben főként menet­készítő, maró- és fogazószerszámo­kat készítenek. Képünkön: három- dimenziós mérő­gépen ellenőrzik az exportra kerülő marói ejéket Börtönre Ítélték a csalókat Bumeránggá lett feljelentés vezetők számára rendkívül veszélyesek. Vezetés közben azért megengedhetetlen az ilyen izgatószerek használa­ta, mert nyugtalanságot, iz- zadást, remeeést, mozgási bi­zonytalanságot válthatnak ki, vagyis képtelenné tehetik szedőjüket a gépkocsi vezeté­sére. A gépkocsivezetésre gyako­rolt hatásuk szempontjából több csoportba sorolták a gyógyszereket. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek alkalma­zása fokozott elővigyázatossá­got igényel. Ezeket a gép- járművezetők csak az orvos által — az egyéni érzékeny­ségnek megfelelően — /előírt adagban szedhetik, alkalmaz­hatják. A második csoportba tartozóknál ráadásul — a KRESZ-tilalomtól függetle­nül is! — az alkalmazás idő­tartama alatt tilos szeszes­italt fogyasztani. A harmadik csoportnál a gyógyszer be­vétele, illetve alkalmazása után 8—10 órán belül, vagy folyamatos. szedés, illetve ke­zelés esetén a kúra egész idő­tartama alatt tilos gépjármű­vet vezetni. Minden gépkocsivezetőre vonatkozó jó tanács: ha gyógyszert írnak fel számára, feltétlenül kérdezze meg az orvostól, milyen hatása van a medicinának a volán keze­lőjére. Marótl Csaba, a Manor vi­déki Áfész ipari osztályának vezetője 1978 májusában rá­galmazás miatt feljelentést tett a bíróságon ifj. László Rudolf domonyi kisiparos el­len. A feljelentés különös utat járt meg, olyat, ami leg­inkább egy bumeráng röppá- lyájához hasonlítható. Nem egészen négy hónappal ké­sőbb ugyanis Maróti Csabát saját feljelentése nyomán a rendőrség előzetes letartóz­tatásba vette, majd 74 napig a megyei kapitányság épüle­tében fogva tartotta. Szabad­lábra helyezése után nem sokkal 1979 tavaszán pedig elkezdődött a bűnper, ame­lyet hosszú tárgyalássorozat után az elmúlt hetekben zárt le jogerősen a bíróság. A büntetőtanács a feljelentőt és a feljelentettet egyaránt sza­badságvesztésre ítélte, de ter­mészetesen nem rágalmazá­sért, hanem egy fél millió fo­rintos kárral fenyegető pénz­ügyi manipulációért... Banánhéjon csúszott el Nem látszik hasztalannak még az események előtt je­lezni, itt egy tipikus fehér- galléros bűnügyről lesz szó. A szereplők tehát nem kom­mersz bűnözők, ellenkezőleg, jól képzett, feddhetetlen elő­életű — sőt mint Maróti ról kiderült — egyenesen kitűnő szakemberek. Hasonló ese­tek azonban már nemegyszer bizonyították, hogy megfelelő belső ellenőrzés hiányában, milyen komoly visszaélési le­hetőségek összpontosulhatnak egy-egy ilyen középszintű ve­zető kezében. Jogi köntösbe bújtatott túlszámlázás, két­Munkaügyi viták Nem fűtött a fűtő A Pest megyei Tanács egyik csecsemőotthona fűtőjét fe- gyelmileg elbocsátották, mert nyolc alkalommal a megálla­pított időben nem jelent meg munkahelyén. A határozat ha­tályon kívül helyezéséért az illető pert indított. A munka­ügyi bíróság megállapította: a fűtőt változó munkabeosztás­sal alkalmazták. Magatartásá­val azonban aiz elbocsátásról szóló büntetés nem áll arány­ban, ezért egy évre az alap­bére havi ötszáz forinttal tör­ténő csökkentésére enyhítette. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A határozat indoklása rá mutatott: a fűtő azzal, hogy többször önkényesen megvá­lasztott időpontban jelent meg munkahelyén, kötelezettségét vétkesen megszegte. Küiönö. sen súlyos ez ebben az eset­ben, amikor téli időszakban a fűtés kimaradása nemcsak a szobák kellő hőmérsékletét, ha- i nem az étkeztetést és a mint­egy száz csecsemő tisztántar­tását is megoldhatatlanná tet­te. — A dolgozó a kijelölt idő­ben és helyen munkára alkal­mas állapotban köteles meg­jelenni és a munkaidőt fel­adata ellátásával eltölteni — hangzik tovább a határozat. — Kétségtelen, hogy az ott­hon megszegte a Munka Tör­vénykönyvében foglalt azt a rendelkezést, mély szerint a munlcaidő beosztását a dolgo­zóval két héttel előbb és két heti időtartamra, a következő heti beosztást pedlfj lehetőleg három nappal előbb közölni kell. Ezt azonban a csecsemő- otthon hibáján kívül nem tudta betartani. Egyébként is, ha a munkáltató e rendelke­zésnek nem tett eleget, ez nem jogosítja fel a dolgozót, hogy a munkaidőre vonatko­zó korábbi utasítást figyelmen kívül hagyja. Különösen ak­kor nem, ha a körülmények a munka maradéktalan el­végzését indokolják, mert az egész otthon fűtés- és me­legvízellátás nélkül maradt. szeres-háromszoros értékű anyagélszámolás és más könyvelési manőverek követ­ték egymást Mohoron is, anélkül, hogy a szövetkezet­ben ez gyanússá lett volna. Még a lebukás is — mint az ilyen tisztes bürokráciával leplezett eseteknél nem rit­kán — egy banánhéjon mú­lott, ami ismét az efféle visz- szaélésék leleplezésének in­kább véletlenszerűségét erő­síti. Az események.1 A Mo­tor vidéki Áfész 1977-ben vállalkozói szerződést kötött ifj. László Rudolffal arra, hogy a .kisiparos elkészíti az épülő vecsési ABC-áruház fűtés- és vízvezetékrendsze­rét. A manipuláció lehetősé­ge voltaképpen már ekkor megteremtődött, hiszen ifj. Lászlót csak bérmunkaszer- zödéssel foglalkoztathatták volna. Egy vállalkozónak ugyanis jelentős tőkére van szüksége, amiből fedezi az anyagköltségeket, az energiát, fizeti munkásait stb., hiszen ő „kulcsrakész” átadásra szer­ződött. Ifj. Lászlónak azon­ban egy fillére sem volt, el­lenkezőleg ő tartozott még 66 ezer forinttal az adóhivatal­nak. A szerződés mégis meg­köttetett, s ennek nemcsak komtsrukciója volt előnyös a kisiparosnak, hanem több tétele is, amelyek durván felértékelve kerültek papírra Mint alighanem sejthető: a vállalkozás „kellékeit”: mun­kást, anyagot, energiát— Ma­róti áldásával — döntő részt az áfész biztosította. E jut­tatások meglehetősen nagy­vonalúak voltak. Semmilyen hivatalos bizonylat nem ké­szült róluk, s ezzel csak to­vább rontották a korrekt el­számolás esélyeit. A bírósági ítélet szerint azonban erre Maróti és ifj. László jóvoltá­ból nem is volt tapasztalható törekvés. Az ügyletet eleve hazárdvállalkozásnak minő­sítette a büntetőtanács, olyan egyezségnek, ahol a közös ér­dek. a felsrófolt végösszegből való részesedés reménye ösz- szekötötte a feleket. Hamis számla Ilyen előzmények után ké­szült el a vastagon kozmeti­kázott számla, a munka be­fejezésekor. A szövetkezet vezetése, Maróti adatai alap­ján, 601 ezer forintot utalt ki a kisiparosnak, mint ké­sőbb kiderült, több mint négyszeresét a végzett mun­ka értékének. Az igazságügyi szakértő által összeállított számla ugyanis legfeljebb 133 ezer forintot talál jogos kö­vetelésnek. A tételes revízió során kiderült, az osztályve­zető elsősorban a radiátorok elszámolásánál manipulált, ahol négyzetméter egységár­ral számolt tag egységár he­lyett, s így az acéllemez fű­tőtesteknél például 129 ezer forint került a számlába a valóságos 31 ezer helyett Másutt a társadalmi munka értékét, vagy az el nem vég­zett munka árát is belekal­kulálta a kisiparos teljesít­ményébe, de ezek csak for­gácsok a hamisítássorozatból. Vaj és nap A csalás összege a 601 és 133 ezer forint különböze te, vagyis megközelítőleg félmil­lió forint volt. A pénzből Maróti 200 ezret kért. Ifj. László azonban úgy érezte, számlával a kezében már biz­tos pozícióban van, s nem fi­zetett. Az osztályvezető erre átfogó revízióval fenyegető­zött, ami felborítaná az egész egyenleget, s ami legalább ilyen fájdalmas volt, a kis­iparos pénzének felét vissza­tartotta. A vízvezetékszerelő a támadásra támadással fe­lelt. Levelet írt a szovetteecet elnökhelyettesének, s ebben részletesen előadta Maróti 200 ezer forintos követelését. „Tu­dod sokan vagyunk rá” — idézte az osztályvezető négy- szemközt elhangzó szavait, s mellesleg megjegyezte, Maró­ti így is keresett 15 ezret az üzleten. A levél kisebb föld­csuszamlást idézett elő az áf észnél, Maróti szorult hely­zetében kénytelen volt meg­szegni az akinek vaj van a fején, ne menjen a napra „törvényért”. Rágalmazásért büntetőeljárást kezdeménye­zett. Okiraihamisítás A magánvádlót ért „rágal­mak” alighanem egy jól is­mert manipulációs techniká­ra emlékeztették az igazság­ügyi szerveket, A kisiparoso'k fiktív számláitxil fedezett visszaélések ugyanis az utób­bi időben nem ritka bűncse­lekmények. (A közelmúltban — 1979. X. 28-án — Merce­des helyett rabkocsi címmel a Pest megyei Hírlap is be­számolt a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben tör­tént hasonló esetről.) Ilyen előzmények után került hát Maróti feljelentése előbb az ügyészségre, majd a rendőr­ségre, s innen kezdve az irat sorsa már ismeretes... , A Pest megyei Bíróság dr. Várady Béla tanácsa 1 év 2 hónapi börtönre és 20 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Maróti Csabát, akit magán­okirathamisítással elkövetett csalás bűntettén kívül hét rendbeli hamis tanúzásra va­ló felbujtódban is bűnösnek talált, mert valótlan vallo­más tételére akart rábírni hét vecsési lakatost Ifj. László Rudolf büntetése 8 hónapi börtön és 5 ezer forint pénz- büntetés. (A megyei ^íróság a per harmadrendű vádlott­ját. az áfész egy másik osz­tályvezetőjét a bűncselek­mény vádja alól felmentette.) A büntetőtanács felhívta a Monor vidéki Áfészt. hogy a vádlottakkal szemben kárté­rítési igényt érvényesítsen. Babus Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom